Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-13 / 266. szám

Nagyarányú tüntetések Párizsban és Franciaország más városaiban Nyug a t-Németország újra felfegyverzése ellen Párizs (MTI), Szerdán, az első világháborút befejező compiégne-i fegyverszünet évfordulóján, a la­kosság széles rétegeinek részvéte­lével nagyarányú tüntetések vol­tak Párizsban és a nagyobb vidé­ki városokban Nyugat-Németor- szág felfegyverzése ellen. Párizsban három helyen voltak ilyen tüntetések. A Champs Ely- sées-en csaknem kétórán át vo­nultak el a hadviseltek, volt de­portáltak és ellenállók társadal­mi érdekképviseletei tagjainak ezrei. A másik tüntetés szinhelye a Quartier Latin volt. Itt az egye­temek és főiskolák hallgatói, te­kintet nélkül pártállásukra, népes összejövetelt tartottak és utána hatalma«1 felvonulást rendeztek. A hamadik tüntetés a Sorbon­ne udvarán zajlott le sok egyete­mi tanár és közéleti személyiség, köztük Irene Joliot-Curie asszony jelenlétében. Ahol a farmereknek tett ígéretek soha nem válnak valósággá Tavaly novemberben, Eisenho­wer elnökkéválasztása idején buz­gó amerikai statisztikusok kiszá­mították, hogy Eisenhower a sza­vazást megelőző propagandahad­járat során 53 ezer kilométert utazott, 228 beszédet mondott és többszázezer kezet rázott meg. Elismerésre méltó teljesítmény! Hozzá kell még tennünk, hogy a beszédmondások és kézrázások zöme mezőgazdasági vidékeken történt. A teljes nyomorúság fe­lé tartó amerikai kis- és közép­farmerek annyi szép ígéretet kap­tak ekkor az elnökjelölttől, hogy alig győzték hallgatni. A legtöb­ben el is hitték, hogy ha a köz- társasági párt kerül hatalomra a demokrata párt helyett, egyszeri­be megszépül a földművelők éle­te. Eisenhower kijelentette, hogy megakadályozzák a mezőgazdasá­gi árak esését, mégpedig oly mó­don, hogy a kormány államilag támogatja az árakat a költségve­tés terhére. Most, egy esztendő távlatából bizvást megállapíthatjuk. hogy nem ismeri az ékes magyar köz­mondást: „Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó‘‘. A szép sza­vakból ugyanis nem lett több a semminél.' • A nyugati sajtó az utóbbi idő­ben hemzseg az amerikai farme­rek helyzetéről szóló cikkektől. Egyes lapok „zöld lázadásról“ Ír­nak. Mi is hát ez a „zöld láza- öas“? Néhány héttel ezelőtt pót- választást tartottak az Egyesült Államok északi részén elterülő Wisconsin államban. A szavazók túlnyomó része megbuktatta a köztársasági párt jelöltjét és az állam demokratapárti képviselőt küldött az amerikai szenátusba. So­kan azt mondhatják erre: „Demo­krata, vagy köztársasági? Egyik kutya, másik eb, nem jelent ez változást“. Lényegében tényleg ez a helyzet. De számításba kell venni, hogy Wisconsin mezőgaz­dasági vidék, s amikor a parasz­tok — e vidéken hosszú idő óta először — demokratapárti jelölt­re adták voksaikat, ezzel a kor­mánypárt mezőgazdasági politiká­ja felett mondtak Ítéletet. Sza­vazataikkal azt hangoztatták, hogy már nem hisznek az elnökvá­lasztás előtt festett álomképeknek. Ez hát a „zöld lázadás1“, azaz a szántóföldek népének mindjobban erősödő hangja az Eisenhower- kormány mezőgazdasági politikája ellen. Mi készteti a farmereket a mind szélesebb körű fellépésre9 Egyre sanyarúbbá vált életük, a rohamos elnyomorodás. Hivatalos adatok állnak rendelkezésünkre arról, hogy az Egyesült Államok farmerjeinek összjövedelme az idén az adók levonása után mint­egy 12.5 milliárd dollár lesz. Ez az összeg a tavalyinál egymilliárd dollárral, az 1947 évinél pedig négymilliárd dollárral kevesebb Másszóval: hat év alatt negyedé­vel csökkent az amerikai farme­rek jövedelme. Mi az oka ennek az irányzat­nak? Aszályos volt talán az idő­járás, s balul sikerült az idei ter­més? Egyáltalán nem. Dúsnak bi­zonyult az aratás, megteltek a magtárak, sőt sok vidéken helyi­ségek híján a szabadban tárol­ják a gabonát. Csakhogy a kapi­talista világban a bő teimés na­gyobb átok, mint a gyenge. Ha nagy a kinálat. zuhannak a fel- vásárlási árak. Emiatt pusztít a mezőgazdasági válság az Egyesült Államokban is. Ebben az évben például átlag 20 százalékkal ol­csóbban vásárolták fel a mező- gazdasági termékeket a parasztok­tól, mint 1951-ben. A „California farm Reporter““ cimű lap szerint egyes főzelékféléket 40 százalék­kal az önköltségi ár alatt kény- szmüllek a termelők értékesíteni, rtm csoda hát, ha az országban csökkentik a vetésterületeket s a kormány sem tud ennél jobb „kivezető utat“ ajánlani a farme­reknek. Siralmas tények... Azt gondolhatnánk ezek után, hogy: jóllehet a farmereket ki-* uzsorázzák, viszont a városi lakos­ság olcsóbban jut élelmiszerek­hez. Szó sincs ilyesmiről! Hiszen az élelmiszerek kiskereskedelmi ára ma 15.2 százalékkal maga­sabb, mint 1949-ben s továbbra is szakadatlanul emelkedik. így keletkezik az a visszás helyzet, hogy a városi dolgozók drágán jutnak élelmiszerekhez, ugyan­akkor viszont a farmereket ag­rárolló sanyargatja, mert bár potomáron eladják termékeiket, csak borsos összegekért szerezhet­nek be iparcikkeket. Nem csoda ezek után, ha megoldhatatlan ne­hézségekkel küzdenek a mező- gazdasági gépgyárak, hiszen nincs vásárló. így hat a mezőgazdasági válság az ipari válság fokozására. Ugyanakkor az ipari depresszió miatt nő a munkanélküliség, csökken a vásárlóképesség, s a városi lakosság kevesebb élelmi­szert fogyaszt, ami a mezőgazda- sági válságot sulvosbitja. A köl­csönös nehézségeket pedig csak növelik a fegyverkezéssel járó mérhetetlen terhek. Tegyük fel a kénlést: ki az, aki leszedi a tejfölt, miközben a ter­melő és a fogyasztó ráfizet? A nagytőke. A hatalmas felvásárló cégek, amelyek nevetséges árakat fizetnek, s roppant haszonnal ad­ják tovább a portékát, valamint az élelmiszeripari társaságok, amelyek közül a 28 legnagyobb egyetlen év alatt 21 százalékkal növelte profitját. Bölcs iróniával állapította meg a képviselőház mezőgazdasági bizottságainak egyik tagja, bizonyos Douglas: „A far­merek gabonát arattak, a gabo­naraktárak tulajdonosai pedig a vasútállomásokon pénzt aratnak.'“ És nemcsak a rabló-feltételek mellett történő felvásárlással nyo­morítja el a nagytőke a farmere­ket. A pénzintézetek csápjai messzire nyúlnak... Az állandó nehézségekkel küzdő termelő gyakran igyekszik kölcsön felvé­telével kilábolni a bajból, s en­nek csaknem minden esetben végzetes eladósodás a következ­ménye. Ma már — mint a „Wall Street Journal““, a nagytőke har­sonája Írja — a farmerek adóssá­gai elérték a 16.7 milliárd dollárt Idézzük csak emlékezetünkbe az előbbiekben felsorolt adatokat s kitűnik, hogy az adósságok egy- harmaddal. haladják meg a far­merek teljes évi jövedelmét. Ezért hallatja hangját az ame­rikai farmer, s követel teljes for­dulatot a kormanv mezőgazdasági politikájában. Megérkezett Kínába a Koreai Néni Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Antung (Uj Kina). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Kim ír Szén marsallnak, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Minisz­tertanácsa elnökének vezetésével szerdán délelőtt Szinuizsuból jövet megérkezett Antungba. A koreai kormányküldöttség elé utazott Antungba Vang Ping-nan, a Kínai Népköztársaság külügy­minisztériumának főosztályveze­tője és Sen Ping, a külügyminisz­térium protokollfőnökének he­lyettese. Kimi ír Szén marsall és a ko­reai kbrmányküldöttség tagjai az antungi állomáson elléptek a diszszázad előtt. A koreai kor­mányküldöttség ezután tovább­utazott és szerdán este megérke­zett Mukdenbe. A Moszadik-per novem jer íO-i és 11—i tárgyalása Teherán (TASzSz). Moszadik november 10-én a katonai bíró­ság tárgyalásán felszólalásában lemondott a hivatalból kirendelt ügyvéd szolgálatáról. „Magam lá­tom el védelmemet. Ő áruló“ ■— mondotta Moszadik. Az ügyvéd mégis felszólalt. Ki­jelentette, hogy a katonai bíró­ságnak nincs joga elitélni Mosza- dikot, aki jogilag továbbra is mi­niszterelnök. A Moszadik ellen emelt vádak politikai természe­tűek — mondotta — és az iráni al­kotmány értelmében minisztere­ket csak a legfelsőbb bíróság ítél­het el a medzslisz beleegyezésé­vel. Ezenkívül, minthogy Mosza- dikot politikai bűntettekkel vá­dolják, nem katonai, hanem pol­gári biróságnak kell Ítélkeznie ügyében. Az ülésteremben verekedés tá­madt, amikor Moszadik megpró­bálta átadni védőbeszédének má­solatát a sajtó képviselőinek. Ez­után Moszadik felolvasta védő­beszédét. Moszadik kijelentette, hogy minden szerencsétlenség, amely az utóbbi félévszázad alatt Iránt érte, az angol mesterkedések és intrikák következménye volt. A katonai bíróság november 11-i tárgyalásán Moszadik ismét kijelentette, hogy a bíróságot nem tartja illetékesnek, mert mi­niszterelnöksége idején feloszlatta az összes katonai bíróságokat és a különleges bíróságokat a rend­kívüli felhatalmazásról szóló, a medzslisz által hozott törvény alapján. „Sok bűnnel vádolnak — mondotta Moszadik — de úgy vélem, csak egy „bűnt“ követtem el, mégpedig azt, hogy „nem vol­tam hajlandó engedelmeskedni a külföldiek kívánságainak“. A to­vábbiakban kijelentette, hogy töb­bet nem jelenik meg a bíróság ülésén és ha erőszakkal előveze­tik, hallgatni Eog. _____ Mik robiológiai vizsgálatok fogynak a B°ke-barlángban Nemrégiben fedezték fel ha­zánk uj, nagy természeti kincsét, a Béke-barlangot. A barlangkutató geológusok munkájuk közben azt tapasztalták, hogy alig néhány órás bentartózkodás után az in­fluenzás jellegű betegségek tüne­tei jelentősen csökkennek, sőt meg is szűnnek. A geológusok ja­vaslatára a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a debre­ceni gyógyszerkutató intézet meg­kezdte a barlangban található penészgombák kivizsgálását. A barlangban 27-féle penészgombát találtak eddig, s ezek közül több mint 10-ről kiderült, hogy rend­kívül értékes gyógyhatású anti­biotikum. IDŐ J ARASJELENTÉS Várható időjárás: Részben fel­hős, helyenként ködös idő. Leg­feljebb északon néhány helyen kisebb esők. Mérsékelt légáram­lás. A hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: péntek reggel 0—plusz 3, délben 5—8 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható napi középhőmérséklet pén­teken 10 fok alatt lesz. Az olasz rádió9 a jezsuiták és néhány szomorú statisztika Az „II Paese“ ‘ cimü őemokra- j bau „A rádió botránya“ ‘ címmel tikus olasz napilap közli a párizsi I megjelent cikkből a következőket: „ObservateuT4 ‘ október 1-i számá- | ,,Az elmúlt csütörtökön (szeptember 24-én) a francia rádióhoz je­lentés érkezett be arról, hogy a sztrájkoló postai és távirdai dolgozók Icösül sokat letartóztattak- j rádió hirszerkesztősége úgy rendelkezett, hogy a hirt nem szabad beolvasni, nehogy a vidéki városokban a dol­gozók tüntessenek a letartóztatások ellen. A rádió tehát elhallgatott előfizetői előtt egy olyan eseményt, amely leül önben rendl&ivül fontos- volt, Botrányos módon használták fel a rádiót és az ,Agence France Presse“ hírügynökséget az augusztusi szirájlzok idején is a közvélemény félrevezetésére. A sztrájkmozgalom méreteiről és erejéről tanúskodó adatokat kivétel néllcül csökkentett ék, megcsonkiM'tálc vagy egyszerii-en elhallgatták. Minden olyan hin visz ont, amelyből esetleg a sztrájkok si­kertelenségére lehetett következtetni, felnagyították, eltúloztak. Meg kell bélyegezni azt az eljárást is, amely et a marokkói eseményekkel kapcso­latban tanúsított a francia rádió és az „AFP“. A rádió most az euró­pai hadsereg kérdését pártfogolja. A francia rádió ugyanis adásaiban következetesen mellőz minden olyan hirt, amely alkalmas arra, hogy az európai védelmi közösség megterem tésének elkerülhetetlen következmé­nyeivel kapcsolatban aggassza a franciákat“. Mi, olaszok a franciákat mégis szerencséseknek mondhatjuk — írja az ,,H Paese“ > — mert Olaszországban ennél jóval súlyosabb dől. gok történnék. Nálunk a rádió nem csak kifejezetten szolgai eszköz a kormány kezében, hanem arcátlanul ,,hitvalló“ is. A francia rádió óvakodik attól, hogy adásaiba bekap esolja az olasz Lombardi atya ,Is­ten mikrofonja“ cimü műsorszármá hoz hasonló adásokat, mert ilyeneket a francia rádióhallgatók nem tűrnének el. De Párizs nem Róma hisz Róma többek között abban a meg tiszt éltetésben részesült, hogy otthont ad kőt pápának is, XII. Fiúsnak, a fehér pápának és Jansen atyának a mindenható fekete pápának, a jezsuiták generálisának. Ezzel ma­gyarázható az, hogy az olasz rádió a jezsuiták jótékony befolyása alatt áll, hasonlóan a vatikáni rádióho z, amelynek vezetőit kezdettől fogva a jezsuiták közül válogatták ki. IIá lásák lehetünk Spanyolországnak, hogy nem Olaszországnak jutott az a szégyen, hogy a rádió fejlesztés és az előfizetők számának tekintetében nem az utolsó helyet foglalja el a nyugateurópai országok között. Spanyolországban ugyanis alig 33 rádió- előfizető jut minden ezer lakosra, m ig Olaszország az utolsóelőtti helyen díszeleg' ezer lakos közül 78 rádió előfizetővel. A több mint 47 millió lakosú 0 laszcrszágban viszont csak 4.2 mil­lió rádió van. Ezzel szemben Olaszországé az a kétesérlékü elsőség, hogy az olaszok fizetik a legmagasabb előfizetési dijat.“ ★ Az amerikai filmek hatása: „cowboy-drama“ Ausztriában Az amerikai filmek hatására végzetes kimenetelű „cowboy- dráma“ játszódott le a napokban a Stájer-Alpokban. A „DPA“ nyugatnémet hírügy­nökség jelentéséből kitűnik, hogy Josef Sammer 20 éves fiatalember, az amerikai cowboy-filmek buzgó és lelkes látogatója, kedvet ka­pott a cowboy-dicsőség megízlelé­sére. Egy szép napon cowboy-öl- tözetben, hátán karabéllyal, oldal­táskájában nagykaliberü revol­verrel, övében két tőrrel, 150 töl­tényt tartalmazó hevederrel vé- giglovagolt a falvakon és terro­rizálni kezdte a környéket. Wugan faluban betört egy ma­gányosan álló majorba, ahol fe­nyegető hangon élelmet követelt magának és lovának, majd meg­támadta az ott lakó parasztot, akit csak a helyszínre siető csendőrök tudtak megmenteni. Az osztrák „cowbcy“ fegyvert rántott és tűzharcba keveredett a csendőrökkel. Az összetűzés folya­mán a vadnyugati filmek ifjú ra­jongója halálosan megsebesült. A szowlet televízió fejődése A Szovjetunióban hatalmas fejlődésnek indult a televízió. Moszkvában, Leningrádban, Kiev- ben és a városok környékén na­ponta sokezer ember élvezi a te­levíziós központok adását. A szovjet ipar az idén két és félszer annyi televíziós vevőké­szüléket gyárt, mint tavaly, jö­vőre pedig 1952-höz viszonyítva hatszorosára emelkedik a vevő- készülékek száma. Állandóan tökéletesítik a tele­víziós vevőkészülékek szerkezetét. A közeljövőben megkezdik né­hány nemrég kipróbált ujtipusu televíziós vevőkészülék tömeg- gyártását. Az uj készülékeknek, így az „Avangard“-nak és a „Sze- ver '-nek jóval nagyobb a képsik- ja, mint az eddig gyártottaké. Kísérletek folynak az első három­szor négyméteres televíziós kép- sik megszerkesztésére. Ha a kí­sérletek sikerülnek, lehetővé vá­lik a televíziós adások kollektív megtekintése. A televíziós adás problémájá­val foglalkozó mérnökök, tudósok állandóan uj megoldások után kutatnak. Jelenleg a televíziós adás sugarának kiszélesítésén dol­goznak. Az adás sugara most 5« —60 kilométer. A közvetítő mel­lékállomások lehetővé teszik a te­levíziós adóközpont körzetének kiszélesítését. A közvetítő állo­mások beiktatásával lehetővé vá­lik, hogy a távoli kolhozokban, szovhozokban és gépállomásokon is vehessék a televíziós adásokat. A közeljövőben széles körben elterjesztik az ultra-rövidhullám rádióadást. Néhány ujtipusu tele­víziós vevőkészüléket rádiókészü­lékkel kapcsolnak össze. Az uj „Szever“ tipusu televíziós vevő- készülék tulajdonosa például ve­heti készülékével a televíziós adást és az ultra-rövidhullámu ! rádióműsort is. A szovjet szakemberek sikere­sen fejlesztik a televíziót. Már megszerkesztették az első, színes adásra és vételre alkalmas tele­víziós készüléket. Ha a kísérletek során a készülék beváltja a hoz­záfűzött reményeket, úgy a Szov­jetunióban megvalósul a színes televíziós vétel. A televíziós be­rendezés a kísérletek során eddig jó eredményt mutatott. 1954— 55-ben újabb televíziós adóállo­másokat építenek a Szovjetunió több városában. így sokezer uj hallgató élvezi majd .» televíziós adásokat. j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom