Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-10 / 263. szám

Ä Politikai Bizottság beszámolója a Központi Vezetőség 1953 junius 28-i határozatának végrehajtásáról (Folytatás a 3. oldalról) A mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése A dolgozó parasztság fokozódó termelő tevékenységére támasz­kodva, alapvető intézkedések szükségesek a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésére. Ezek fő célja: a gabonakérdés megol­dása, a terméshozam növelése, az állattenyésztés hozamának eme­lése, a lakosság bőséges burgo­nya- és zöldségellátásának biz­tosítása, a világhírű magyar bor­es gyümölcstermelés feljavítása, a gépállomások további fejleszté­se és munkájuk minőségi megja­vítása. Ezen alapvető kérdések megoldása érdekében szükséges, hogy a Központi Vezetőség még ez évben megtárgyalja a mező- gazdasági termelés további nagy­arányú fejlesztésének rendszabá­lyait. Fokozottabb gonddal és figye­lemmel kell foglalkozni az egyé­nileg gazdálkodó parasztok szük­ségleteinek kielégítésével és to­vábbi intézkedéseket kell foga­natosítani a mezőgazdaságban je­lenleg túlsúlyban lévő egyé­ni gazdálkodók termelésének növelése érdekében. Tovább kell fokozni a szövetkezeti tagok és egyénileg gazdál­kodó parasztok termelési kedvét, biztonságérzetét, pártunk és álla­munk iránti bizalmát. Össze kell egyeztetni a paraszti kisáruter- melők egyéni érdekeit a munkás- osztály, az állam közös, mindket­tőjükre hasznos érdekeivel. To­vábbi helyes gazdasági és politi­kai rendszabályok révén el kell érni, hogy erősödjön, javuljon a viszony a párt és a dolgozó pa­rasztság és nem utolsó sorban a párt és a középparasztság között. A mezőgazdaságban a legsürgősebb feladat, hogy minden körülmények között biztosítsuk az őszi munkála­tok: a szántás, a vetés, a mélyszán­tás mielőbbi jóminőségü elvégzését. Fel keli készülni a tavaszi mezőgaz­dasági munkáknak az őszinél jobb, szervezettebb, tervszerűbb elvégzésé­re, különösen a gépállomások mun­kájának megjavítására. A mezőgazdaság területén biztosí­tani kell, hogy pártunk és kormá­nyunk határozatait a falun ponto­san végrehajtsák. Ez vonatkozik ter­melőszövetkezeteinkre csakúgy, mint az egyéni gazdaságokra. Gondoskod­ni kell arról, hogy az egyénileg dol­gozó gazdákhoz eljuttassuk mindazt, ami a mezőgazdaság termelékenysé­gét és hozamát fokozza. Biztosítani kell azt is, hogy árufeleslegüket •— miután az állammal szemben fenn­álló kötelességüket teljesítették — szabadon, minden kötöttség, minden zaklatás nélkül értékesíthessék. A termelőszövetkezetekben is biztosítani kell, hogy végrehaj­tásra kerüljenek mindazok a kedvezmények és többtermelésre serkentő rendszabályok, amelye­ket pártunk és kormányunk ha­tározatai a termelőszövetkezetek megerősítésére hoztak és hogy hatásukra növekedjék a termelő­szövetkezeti tagok anyagi jóléte. Gondoskodni kell róla, hogy a szövetkezeti demokráciát meg ne sértsék, hogy ez a demokrácia minden területen érvényesüljön. Fel kell lépni az ellen a jelenség ellen, hogy a bankok, a termel­tető vállalatok, tanácsok megsér­tik a szövetkezeti autonómiát, jogtalanul rendelkeznek a szövet­kezetek vagyonával, vagy illeték­telenül avatkoznak be a szövet­kezetek munkájába. Segédkezet kell nyújtani ahhoz, hogy gyor­san áthidalják a nehézségeket, amelyek egyes termelőszövetkeze­tekben a nagyobbszámu kilépé­sek vagy átszervezések következ­tében előálltak. Tekintetbe kell vennünk, hogy az utolsó eszten­dőkben a mezőgazdaságból olyan mértékben szívta el az ipar a munkaerőt, hogy termelőszövet­kezeteink, allami gazdaságaink, gépállomásaink nem egyszer ko­moly munkáshiányban szenved­nek. Ezért fokozottan elő kell se­gíteni, hogy azok az ipari mun­kások, akiket nemrég a mezőgaz­daságból toboroztak össze, lehe­tőleg visszatérjenek. Fel kell lépnünk a falun azzal a nézettel szemben — melyet- kétség­kívül az ellenség terjeszt —, amely a parasztságnak nyújtott®, engedmé­nyeinket, kedvezményeinket gyenge­ségnek tekinti és aat hirdeti, hogy nem kell teljesíteni a beadási köte- leze'.jíiségét, az adófizetést, mart mindezt újabb engedményekkel és kedvezményekkel úgyis csökkenteni fogják vagy éppen elengedik. Az ellenség minden eszközzel alá akarja aknázni az állampolgári fegyelmet'. A mi feladatunk ezzel szemben, hogy érvényt szerezzünk az állampolgári fegyelemnek minden téren, az adó­fizetésnél, a begyűjtésnél, az összes állampolgári kötelességek teljesítésé, nél. Bel- és külkereskedelmünk meg ja vitása .Központi Vezetőségünk és korma, nyűnk határozatainak végrehajtása parancsolóan megköveteli bel- és kül­kereskedelmünk megjavítását. Mi eddig még a maga egészében nem vetetitek fel a szocialista kereske­delem problémáit. Most erre is sor kerül, ezt a kérdést is napirendre kell tűznünk és ki kell küszöbölnünk azo­kat a hibákat, amelyeket belkereskedel­münk a lakosság — mind a munkás, ság, mind a parasztság — ellátása terén, elkövetett. Nép jólétünk emelő, sének elengedhetetlen feltétele, hogy lényegesen megjavítsuk az áruforgal­mat a városban csakúgy, mint a falun és lényegesen, továbbfejlesszük a város és a falu közti áruforgal­ma4- az állami, a szövetkezeti keres­kedelem, valamint a paraszti és egyéb kisáraíítermelők közvetlen áru­eladása révén. Fel kell lépni a ke­reskedelemben szélesen elterjedő bürokratizmus ellen, fel kell szá­molni a vásárlóközönség érdekeinek elhanyagolását, a szervezetlenséget, gondoskodni kell róla, hogy a falusi lakosság áruellátásait a SzöVOSz- hoz tariozó föld.művesszövetkezetek lényegesen javítsák meg. Jelentősen növelni kell a legköze­lebbi hónapokban a kereskedelmi forgalomban azoknak az áruknak a mennyiségét, melyek részben vagy egészben hiányoznak és meghatáro­zott terv szerint meg kell szüntetni e cikkek hiányát. Fokozott mérték­ben kell a falusi vásárlók rendelke­zésére bocsátani az olyan árukat, me­lyek a mezőgazdasági termelést szol­gálják: a kisgépeket, műtrágyát, szer­számokat, kocsit, lószerszámot, sze­get, drótot, építőanyagot, rézgálicot, meszet stb., melyek lehetővé teszik a parasztság számára a termelés fo­kozását és serkentőleg hatnak a ter­melésre, lekötik a falu fölös vásárló­erejét, élénkítik a város és a falu közti áruforgalmat. Végül, de nem utolsó sorban 1954-re biztosítani kell, hogy a lakosság zavartalanul és hiánytalanul el legyen látva jóminő­ségü tüzelővel. Az eddiginél hasonlíthatatlanul nagyobb figyelmet kell fordítani kül­kereskedelmünkre. Mindent meg kell tennünk arra, hogy exportiparunk teljesítse, sőt túlteljesítse tervét, hogy a begyűjtés jó menete lehetővé te­gye, hogy közellátásunk biztosítása mellett mezőgazdasági áruk is ex­portra kerülhessenek. A pártmunka megerősítése Központi Vezetőségünk határoza­tainak jó végrehajtása elsősorban .pártunk vállain nyugszik és megkö­veteli, hogy pártmunkánkat minden téren javítsuk és erősítsük meg. A pirtonbelüli munka az utolsó hóna­pokban kétségkívül javulást muta­tott. Gondoskodni keli róla, hogy ae a fejlődés tovább folytatódjék azál­tal, hogy még következetesebben alkalmazzuk pártunk életében a bí­rálatot, az önbírálatot, a pártdemo­kráciát, a kollektív vezetést. Belső pártmunkánk további javítása mel­lett most el kell érnünk, hogy meg­javuljon a széles pártonkívüli töme­gek vezetésének munkája is. Az ed­diginél sokkal fokozottabban kell tá­mogatnunk, irányítanunk és ellen­őriznünk a szakszervezetek:, a DISz, az MNDSz munkáját és minden se­gítséget meg kell adnunk ahhoz, hogy pártunk és kormányunk célki­tűzéseinek megvalósításához a tömeg­szervezetek a legnagyobb segítséget nyújtsák, A küszöbönálló pártvezető- ségi választásokon ennek megfelelően elsősorban olyan, pártunkhoz hü, rá­termett clvtársauat válasszunk meg, akiknek jó kapcsolataik vannak a széles pártonkívüli tömegekkel. Központi Vezetőségünk határoza­tainak jó végrehajtása azt is meg­követeli, hogy javítsuk meg azt a munkát, melyet pártunk az állami szervek működésének irányításá­ban, ellenőrzésében és támogatá­sában kifejt. Különösen meg kell erősítenünk pártunk munkáját a tanácsoknál, mert egyre inkább tapasztaljuk, hogy pártszerve­zeteink gyenge munkája követ­keztében nem tudunk a tanácsok­nak elég segítséget nyújtani és részben emiatt a tanácsok mesz- sze elmaradnak azoktól a köve­telményektől, melyeket dolgozó népünk joggal állít fel velük szemben. Általában gondoskod­nunk kell róla, hogy pártunk ha­tározatai az eddiginél következe­tesebben legyenek irányadóak az államéletben. Pártszervezeteink törődjenek az eddiginél többet az állami szervek munkájának meg­javításával, hogy a párt és a kor­mány határozatai maradéktalanul végrehajtásra kerüljenek. Ennek megfelelően pártszervezeteink az eddiginél fokozottabban gondos­kodjanak a begyűjtés, az adózás pontos teljesítéséről, az állampol­gári fegyelem megszilárdításáról. Központi Vezetőségünk határo­zatainak megtárgyalásával kap­csolatban lépten-nyomon tapasz­taltuk, hogy pártszervezeteink még mindig nem tudják eléggé összeegyeztetni a politikai mun­kát a gazdasági munkával. Az uj szakasz megköveteli, hogy ezen a téren is gyökeresen változtas­sunk és biztosítsuk, hogy elvtár­saink a termelésben, az iparban csakúgy, mint a mezőgazdaság­ban, az eddiginél jobban, átgon­doltabban, szivósabban kössék össze politikai munkájukat a gazdasági munkával, álljanak a munkaverseny élére, irányítsák, vezessék, s karolják fel a dolgo­zók helyes, élenjáró kezdeménye­zéseit. Támogassák erőteljesen a műszaki értelmiséget, a mérnökö­ket, technikusokat, agronómuso- kat, a népgazdaság erőinek gyors átcsoportosításáért kifejtett tevé­kenységűiében: tudatosítsák kö­zöttük munkájuk nagy jelentősé­gét és közvetlen összefüggését az egész nép jólétének emeléséért folytatott harccal. Az ideológiai munka terén, végre kell hajtani Központi Vezetőségünk határozatait és fel kell számolnunk azit a lemaradást, amely a határoza- • ok végrehajtásában mutatkozik. Külön alá kell huzni, hogy e rend­kívül fontos határozatokat csak meg. felelő ideológiai, elméleti alátámasz­tással lehet jól végrehajtani. Az ideológiai és elméleti munka gyors megjavítására annál nagyobb szük­ség van, mert Központi Vezető­ségünk határozataival kapcsolatban megnőtt az érdeklődés az ilyen kér­dések iránt. Fennáll az a veszély, hogy e nagyfokú, egészséges érdeklő. Egész továbbfejlődésünk döntő láncszeme és kulcskérdése a mező- gazdaság termelésének nagyarányú fejlesztése, a növénytermelés és az álja'tenyészt és hozamának lényeges megnövekedése. E feladati paran­csolóan megköveteli, hogy pártunk az eddiginél hasonlíthat aUanul na­gyabb gondot fordítson a falusi munkára. Ez a munka az utolsó években, annak köve.kézit ében. hogy a mezőgazdaságban különféle ’tipusu gazdasági alakulatok működnek egy. más mellett, rendkívül bonyolulttá vált. megnehezült). nem egyszer visszaesett. Ennek a visszaesésnek felszámolásától, falusi pártszerveze­teinknek, a termelőszövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok pártszervezeteinek «további megerősí­tésétől és jó munkájától függ első­sorban, hogy pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés emelésére irányuló rendszabályai mennyiben fognak megvalósulni. A párt- és kormányhatározatok lehetőséget nyújtanak a munkás­paraszt szövetség megerősítésére. Jó. részt- falusi pártszervezeteink ered­ményes munkáján múlik, hogy ezt a lehetőséget mennyiben használjuk ki. Falusi szervezeteink kiépítése és megszilárdítása pártunk döntő1 fel­adatává vált Ezért javasoljuk, hogy Központi Veze4ősegünk kötelezze Po. litikai Bizottságunkat, valamint pártunk megyei, járási és egyéb vezető szerveit, hogy a mezőgaz­daság alapvető fontosságának megfelelően az eddiginél sokkal Központi Vezetőségünk júniusi határozatai uj szakaszt nyitottak meg szocialista építésünk utján. Uj eszközökkel, uj módszerekkel, uj feladatok megoldását tűzik ki elénk célul. E határozatok a dol­gozó nép érdekeivel való fokozot­tabb törődést állítják pártmun­kánk középpontjába. A népjólét­ről való gondoskodás pártunk és kormányunk számára a legfőbb törvény. A feladat, melyet dol­gozó népünk életszínvonalának megjavítására most magunk elé tűztünk, hálás, népszerű, rokon­szenves. Az uj feladatok megol­dásához az eddiginél fokozottabb kommunista éberség, példamuta­tás és áldozatkészség kell. E fel­adatok megkövetelik, hogy le­gyünk résén, hogy erősítsük bé­kénk és szocialista építésünk hű őrét, a honvédséget, az államvé­delmet. Megkönnyíti az uj sza­kasz feladatainak megoldását, hogy a magyar dolgozó nép mint dés felülről nem kap megfelelő ki­elégítést, támogatást és irányítást, ami újabb zavarok és ellenséges ideológiai nézetek elterjedéséhez ve­zethet a párt soraiban. Politikai Bizottságunknak most mindenekelőtt arról kell gondoskodnia, hogy ki­dolgozásra és tisztázásra kerüljenek, azok az elméle1 i és ideológiai kér­dések, melyek az uj helyzetben pár­tunk és népi demokráciánk uj szaka, szávai kapcsolatosak s melyek tisz­tázatlansága zavarja pártunk helyes politikájának megvalósítását. fokozottabban foglalkozzanak a falusi, gépállomási, termelőszö­vetkezeti, állami gazdaságbeli, stb. pártszervezetek megerősítésé­vel, kiépítésével, pártéletével, ve­zetésének megjavításával. Falusi pártszervezeteinket meg kell erő­síteni a mezőgazdasághoz értő városi káderekkel. Különös fi­gyelmet kell szentelni a falusi pártszervezetek összetételének és biztosítani kell, hogy a falusi pártszervezetekben minél naj gyobb számmal legyenek közvet­len termelőmunkát végző dolgozó parasztok, köztük egyénileg dol­gozó parasztok is. Politikai Bizottságunk tekintet­tel arra, hogy a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban rend­kívül megnőtt a falusi pártmun- ka jelentősége és Központi Veze­tőségünk határozatai nyomán az uj problémák egész sora jelentke­zett, javasolja, hogy még ez év­ben Központi Vezetőségünk so-« ronkivül üljön össze és ülésének egyetlen napirendi pontja legyen4 a mezőgazdaság kérdése. Az eddig elért eredmények számbavétele és megszilárdítása; valamint szocialista építésünk uj szakaszában felmerülő uj problé-i mák kidolgozása szükségessé te­szi, hogy a jövő év tavaszán, áp­rilis havában összehívjuk a Ma-« gyár Dolgozók Pártja legközeleb­bi kongresszusát. minden fontos kérdésnél, most is szilárdan támaszkodhat a hatal­mas Szovjetunió segítségére, a baráti népi demokráciákra. A Magyar Dolgozók Pártjának új politikája — a magyar munkásosz­tály politikája. Ez a politika a mun­kásosztály, a parasztság, az egész ma­gyar nép anyagi és szellemi felemel­kedésének, Magyarország felvirágoz­tatásának, a békének, a nemzeti füg­getlenségnek, a nemzeti egység meg­erősítésének a politikája. Ezért felszó­lítunk minden párttagunkat, minden elvtársunkat, hogy egyemberként tá­mogassák a feladatok megvalósításár, melyek szocialista építésünk új sza­kaszán előttünk állnak. Dolgozó né­pünk minden hű fiát, békénk és függetlenségünk minden hívét, min­den hazáját szerető magyart arra hí­vunk fel, hogy pártunk és kormá­nyunk mögött széles nemzeti egység­ben összeforrva juttassák diadalra népünk jólétének, nemzetünk további felemelkedésének nagy ügyét. (MTI) Nagyobb gondot a falusi munkákra Pártunk számára a legfőbb torvény: gondoskodás a nép jólétérdi Li Szán Csu tábornok levele a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepitési bizottsághoz Kesso'n (Uj-Kína). Li Szán Csu tábornok szombaton levelet intézett a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepitési bizottsághoz, amelyben kifejti, hogy az egyes ha­difoglyoknak adandó felvilágosítás id öt ári a mát hogy egy-egy napon hány hadifogoly essen át a felvilá­gosításon csak a felvilágosítást, adó képviselő döntheti el az adott hely­zet fényénél. Semmiféle indokolás­sal sem lehet a koreai-kínai felet ar­ra kényszeríteni, hogy először egy táborrészleg valamennyi hadifoglya, vegye sorra a felvilágosításnál. Li Szán Csu tábornok rámutat le­velében arra is, hogy okvetlenül kü lön itáborréazleget kall építeni azok­nak a ba4ifoglyofeupk ^Utaülönítésére akik már átestek a felvilágosításon. Az amerikaiak nemrégen propa­gandahad járatot. kezdtek az ellen, hogy a hadifoglyok néhány érán á1 hallgathassák a felvilágosítást — noha az még mindig kevés, ahhoz, iiogy az amerikai terrortáborokban ellökött) három év nyomait eltöröl­je. Az amerikai fél nyomást gyako­rol a semleges nemzetek képviselői­ből álló hazatelepítési bizottságra, hogy korlátozza az egyes hadifog­lyoknak adható felvilágosítás időtar. tárnát olymódon, hogy a koreai-kí­nai félnek előírja: egy-cgy napon legalább egy teljes — 500 hadifo­golyból álló — táborrészleg felvilá­gosítását fejezze be. A semleges nemzetek képviselőiből álló hazatele- pí'ési bizottság svájci tagja nyil án. ( támogatva ezt az amerikai mester­kedést, odáig maa*', hogy „kivonu­lással4 ‘ fenyegetőzött — mint ezt amerikai sajtó jelentések írják. A Kuomintang amerikai parancs­ra dolgozó ügynökei időközben a 22 es táborrészlegben azzal támogat­ták ezt az amerikai tervet hogy no­vember G-án megakadályozták a tá­borrészlegnek a felvilágosításon még át nem esetit lakóit a felvilágosításon való megjelenésben. Egyébként a 2S-as táborrészlegben november 4 én a felvilágosításon átesetife hadifog­lyok erede-i táborrészlegükbo tértek vissza és ugyanez történt novembeT 5-én a 22-es tábor részlegben. Ez azt jelenti, hogy a felvilágosítást sza­bályozó eljárási szabályokat két ab kálómmal is megsérteti.ék, mert ez félreérthetetlenül előírja, hogy a fel. világosítódon már átesett hadifog­lyokat el kell különíteni azoktól, akik még nem jelentek meg felvilá­gosításon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom