Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-06 / 261. szám
IX. évfolyam 261. szám. Ára 50 fillér 1953 nov. 6. Péntek. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója! a haladd emberiség büszkesége, reménysége A SZOVJETUNIÓ II Magyar Dolgozók Pártfa Központi Vezetőségének 1953 október 31-i határozata 36 éve, hogy fény gyűlt a kapitalista társadalom igájában nyögő dolgozó milliók éjszakájában. 36 évvel ezelőtt, 1917 november 7-én győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, mely uj korszakot nyitott meg nemcsak az orosz nép, hanem az egész emberiség történetében. Embei'i méltóságába emelte a Bolsevik Párt az orosz népet. A szovjethatalom formájában létrehozta a dolgozó nép államát és a forradalom győzelmével a mgdöntött kizsákmányoló rendszer romjain kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom alapjait rakta le. A proletárfoi'radalom s az azóta eltelt 36 év meghozta szabadságát a népi demokráciáknak, köztük a magyar népnek is, s megmutatta, mutatja ma is az elnyomott népek százmillióinak a felszabadulás útját s a marxizmus-leniniz- mus tanításaiban kezükbe adta a győzelem tudományát. Joggal lett hát a haladó emberiség büszkesége, reménysége a Szovjetunió. Büszkeségünk a Szovjetunió, mely megnyitotta számunkra a szabadság, a jólét útját, de reménysége a kizsákmányolt millióknak, a francia munkásoknak, az olasz parasztoknak, akik éppen a szovjet nép példájából tanulták meg, hogy a zsarnokság, a kizsákmányolás elleni következetes harc megérleli a maga gyümölcsét — a szabadságot. A Szovjetunió a születésétől eltelt 36 év alatt a világ leghatalmasabb és leggazdagabb országa lett. Lenin és Sztálin elvtársak ez idő alatt elméletileg felfegyverezték a pártot és Sztálin elvtárs zseniális művében megmutatta a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útját. Lenin és Sztálin pártja világítja meg a kapitalizmus nehéz viszonyai között küzdő kommunista és demokratikus pártok harcainak útját is. A proletárnemzetköziség szelleme soha nem fűzte egybe olyan eltéphetetlen, erős szálakkal a népmilliókat az egész világon, mint most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója előtti hónapok nagyszerű történelmi napjaiban. A világ bókeszerető népeinek kongresszusa, s kommunista pártok harca az emberi jogokért, a széles néptömegek szilárd állás- foglalása az uj háború előkészítői ellen, a koreai nép nagyszerű győzelme mind, mind kifejezői s egyben fontos szakaszai a népek közötti barátság elmélyülésének. A mély és igaz hazafisággal párosult proletárnemzetköziség adta és adja számunkra is az erőt. a győzelmes harcokhoz és az építő munkában kifejtett hősi erőfeszítéshez. Elért, eredményeinket dolgozó népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára újabb sikerekkel öregbiti. Lelkesíti dolgozóinkat az a tudat, hogy a magyar „rohambrigád“ tagjai, melynek a hatalmas béketábor magyar frontszakaszán kell helytállnia. A november 7-e tiszteletére kibontakozott országos verseny tevékeny részesei megyénk dolgozói is. Üzemeinkben a november 7-i emlékműszakban keményen helytálltak dolgozóink. A nagylengyel! olajbányászok métertervüket 200 százalékra teljesítették. A zalaegerszegi és a nagykanizsai magasépítők összes építkezéseiknél túlteljesítették vállalásaikat. A zalalövői téglagyárban most, az emlékműszakban értek el minden eddiginél kimagaslóbb eredményt: Sztankovics István levágó példáján buzdulva 6 és fél óra alatt több mint 6 ezer cserepet gyártottak. Megyénk dolgozó parasztsága —■ követve a munkásokat — ismét példáját adta a szocialista haza iránti lelkesedésének, a kormányprogramm iránti bizalmának, amikor országosan elsőnek fejezte be az ősziek vetését és a kapások begyűjtését. Dolgozó népünk helytállásának, eredményeinek rugója a Szovjetunió mindenirányu önzetlen segítsége. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Szovjetunió fejlődésének tapasztalataiból szabadon meríthetünk s megtanulhatjuk azoknak magyar viszonyokra való alkalmazását. A magyar kommunisták Lenin és Sztálin pártjától tanulták és tanulják a dolgozó nép vezetésének tudományát. Az ő tanításuknak köszönjük, hogy a sokat szenvedett magyar nép is ráléphetett a dolgozó tömegek fel- emelkedésének, az igazi nemzeti szabadság és függetlenség kivívásának, biztosításának és a szocializmus építésének útjára. Népünk — s ezt mutatják a november 7-i emlékműszak munkagyőzelmei is — nagyrabecsüli ezt a már eddig is ezerszer érzett segítséget s éppen ezért készen áll a világ valamennyi békére vágyó népével összeforrva, a hatalmas Szovjetunió vezetésével történelmi hivatásának teljesítésére: szabadságunk, függetlenségünk és békés épitőmunkánk védelmére. Azt mutatják e napok lelkesedéstől áthatott tettei, hogy győzelemre visszük a szocializmus és a béke ügyét, mert pártunk a dicső Bolsevik Párt neveltje, mert népünket a szeretet, a barátság és a hűség eltéphetetlen szálai fűzik Sztálin országához, a Szovjetunióhoz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóján ezért köszönti a magyar dolgozó nép, köztük Zala megye dolgozói is, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a hősi szovjet népet forró szeretettel, mert tudjuk, hogy népünk ügyét akkor szolgáljuk legjobban, ha hűséggel kitartunk a Szovjetunió mellett, ha Sztálin tanításai nyomán haladunk a szocializmus felé. Megyénk dolgozó népe egyre szilárdabb meggyőződéssel követi pártunkat, melynek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom adta öröksége: győzelemre vinni a dolgozó nép ügyét. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953. október 31-i ülésén a Politikai Bizottság beszámolójához az alábbi határozatot hozta. I. A Központi Vezetőség 1953. júniusi kibővített ülése feltárta a párt vezetésében, a belső pártéletben, a párt gazdaságpolitikájában, a párt és a dolgozó tömegek, valamint a párt és az állam viszonyában megmutatkozó hibákat és meghatározta a hibák kijavításának útját. A Központi Vezetőség leszögezte, hogy pártunkban a vezetés legfőbb elve a vezetés kollektivitása; hogy a pártélet törvényévé, szilárd alapjává kell tenni a bírálatot és önbirálatot, valamint a pártonbelüli demokráciát. A Központi Vezetőség határozatot hozott a párt gazdaságpolitikájának megváltoztatására. Kimondotta, hogy lassítani kell a szocialista iparosítás és ezen belül a beruházások ütemét; ugyanakkor fokozott mértékben kell fejleszteni a népgazdaság azon ágait, amelyek elsősorban a munkásosztály és általában az egész nép szükségleteinek kielégítését szolgálják: a mezőgazdaságot, a könnyű- és élelmiszeripart. Fokozottan kell fejleszteni a lakásépítést, a munka- és egészségvédelmet, a szociális és kulturális intézményeket. A Központi Vezetőség határozata értelmében átcsoportosítást kell végrehajtani az egész népgazdaságban annak érdekében, hogy a szocializmus építésével párhuzamosan, állandóan és következetesen emelkedjék a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az egész magyar nép életszínvonala és gyarapodjék műveltsége. A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülésének határozata uj, nagyszerű feladatokat állított a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar munkásosztály és parasztság, az egész magyar nép elé, s egyben meghatározta a Magyar Nép- köztársaság kormányának politikai irányvonalát is. A júniusi kibővített ülés határozata uj szakaszt nyitott a Magyar Dolgozók Pártjának életében és a magyar népi demokrácia fejlődésében. II. A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülése óta eltelt négy hónap tapasztalatai teljes mértékben bizonyítják a hozott határozatok helyességét és időszerűségét. E határozatok megvalósítása során ráléptünk a dolgozó nép szociális és kulturális szükségletei fokozottabb kielégítésének útjára. A Központi Vezetőség irányvonalának megfelelően a kormány két Ízben hajtott végre árcsökkentést. Leszállította több mint 800 ruházati, majd tizezer közszükségleti cikk árát. Ilyen nagyarányú árleszállítás nem volt még hazánkban. Az árleszállítások révén a lakosság évenként másfél milliárd forintot takarít meg. A minisztertanács az idén csökkentett összegben bocsátotta ki a békekölcsönt, ami további 700 millió forinttal növelte mindenekelőtt a munkások és alkalmazottak vásárlóerejét. Kezdeti eredmények mutatkoznak a közszükségleti cikkek választékának kibővítése és minőségének megjavítása terén. Meggyorsult és kiszélesedett a lakásépítkezés. Az idén elkezdett és a jövő évben befejezésre kerülő lakóházépítéssel megalapoztuk a dolgozók lakásszükségleteinek fokozottabb kielégítését. A fővárosban és több vidéki városban megkezdődött a házak tatarozása. A kormány jelentősen csökkentette, illetve elengedte a parasztság begyűjtési hátralékait. Törölte a kivetett kártérítéseket. Részben, illetve teljesen elengedte a parasztok adóhátralékait. Határozatot hozott arról, hogy lényegesen csökkenteni kell az uj begyűjtési rendszerben a termelő- szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók beadási kötelezettségét, mégpedig mind növényi, mind állati termékekből. A begyűjtési kötelezettséget három évre előre, egyszerre kell megállapítani. Gyökeresen megváltoztatta a termelési szerződések egész rendszerét, olymódon, hogy ezek előnyösebbé váltak a termelőszövetkezetekés az egyénileg gazdálkodó parasztok számára. Leszállította a gépállomások díjtételeit, lehetővé tette, hogy azok, akik igénybeveszik ezek szolgáltatásait, választásuk szerint pénzben vagy terményben fizethessenek érte, Fokozott mértékben biztosította a gépállomások gépi munkáját az egyénileg gazdálkodó parasztok részére. Megvalósította az egész mezőgazdaságban az ingyenes állatorvosi szolgálatot. Jelentős állami támogatással segiti elő az állattenyésztés fokozása érdekében a silóépitést. Komoly kedvezményeket biztosított a szőlőtermelés és kertgazdaság fejlesztésére. Mindezen rendszabályok kedvezően befolyásolják a parasztság helyzetét, emelik jövedelmét, fokozzák termelési kedvét, növelik biztonságérzetét, elősegítik a város és a falu közötti áruforgalom kifejlődését. Szilárdítják, szorosabbá teszik a munkásosztály szövetségét a dolgozó parasztsággal. A Központi Vezetőség júniusi határozatának kezdeti eredményeként emelkedett a munkásság reálbére. A megtett intézkedések következtében 1953 második felében a munkások és alkalmazottak jövedelme 1 milliái’d forinttal növekszik. Mintegy 4 és fél—5 milliárd forintra rúg az az ösz- szeg, amely a folyó évben az árleszállítások, a különféle állami járandóságok csökkentése, illetve elengedése, valamint a parasztságnak nyújtott termelési támogatás révén a lakosság különféle rétegeinek jut. Az eddigi intézkedések folytán 1954-ben a munkások és alkalmazottak, másrészt a parasztság külön-külön mintegy 3 milliárd forintot kitevő kedvezményben részesülnek. A KözDonti Vezetőség megállapítja, hogy a júniusi kibővített ülés határozatának megvalósítása — amely népünk jólétének állandó emelését tűzte ki fő feladatul — az elért eredmények ellenére nem kielégítő. Ennek oka egyes gazdasági és pártfunkcionáriusok részéről megnyilvánuló értetlenség, ragaszkodás a régihez, a megszokotthoz, sőt helyenként ellenállás a párt és a kormány helyes politikájával szemben. Ilyen jelenségek elsősorban az Országos Tervhivatalban, a nehézipari minisztériumban, a kohó- és gépipari minisztériumban, valamint a párt Központi Vezetőségének apparátusában, a terv- és pénzügyi osztályon mutatkoznak. A Központi Vezetőség jnmusi határozatának gyorsabb és eredményesebb megvalósítása érdekében haladéktalanul meg kell szüntetni a huza-vonát és a helyenként megnyilvánuló ellenállást, mert ez lassítja, fékezi a népgazdaság erőinek átcsoportosítását, hátráltatja az átcsoportosítással kapcsolatos nehézségek mielőbbi leküzdését. III. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a nehézipar tei'én most a fő feladat nem a további fejlesztés, hanem mindenekelőtt a már elért eredmények megszilárdítása. Hasonlóképpen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek terén most a főfeladat nem a további területi vagy mennyiségi növelés, hanem a megszilárdítás, a terméshozam növelése, a jövedelmezőség emelése. Iparunk és ezen belül elsősorban a nehézipar hatalmasan fejlődött. A magyar ipar termelése jelenleg több mint háromszorosa a második világháború előttinek. Hazánk ipari ország lett. Erre joggal büszke a Magyar Dolgozók Pártjának minden tagja, munkás- osztályunk, egész dolgozó népünk. Iparunk fejlődése mögött azonban komolyan lemaradt mezőgazdaságunk fejlődése. A mezőgazdaság lemaradása népünk jóléte emelkedésének fékjévé vált. Ezért most az a feladat, hogy iparosításunk hatalmas eredményeire, viszonylag fejlett nehéziparunkra támaszkodva, fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mező- gazdaságunk elmaradottságának felszámolásához, a mezőgazdasági termelés hozamának emeléséhez. Ez a legközelebbi két-három esztendőre a szocializmus építésének kulcskérdése Magyarországon. Ez további fejlődésünk döntő láncszeme. Ahhoz, hogy pártunk sikeresen végre tudja hajtani ezt a politikát, elengedhetetlenül szükséges az ipari termelés és a beruházások alapvető átcsoportosítása. Csak a szükséges átcsoportosítás szervezett és gyors végrehajtásával biztosítható a könnyű- és élelmiszeripar termelésének növelése — tehát a fogyasztási és közszükségleti cikkek mennyiségének növelése, minőségének javítása és főként a mezőgazdaság gyors fejlesztése. Ezért a Központi Vezetőség szükségesnek tartja, hogy pártunk tagjai — kiki a maga területén — minden tudásukkal és erejükkel biztosítsák a szükséges átcsoportosítás szervezett és sikeres végrehajtását. A Központi Vezetőség júniusi határozata megállapította, hogy a szocialista iparosítás politikája helyes volt, de az iparosítás túlságosan gyors üteme akadályozta az életszínvonal emelését, a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Az aránytalanságok kiküszöbölése érdekében az 1954. évi népgazdasági tervben lényegesen csökkenteni kell a nehézipari beruházásokat. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell fejleszteni a könnyű- és élelmiszeripar termelését. Lényegesen meg kell változtatni a fogyasztási és termelési javak termelésének arányát, a fogyasztási cikkek javára. Biztosítani kell, hogy a nehézipar üzemei is jelentős mértékben gyártsanak közszükségleti cikkeket. Gyorsabb ütemben kell fejlesz(Folyiatás a S. oldalon)
