Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-29 / 280. szám
Épill a nagyrécseí ul TLf int ha most folyna a nagy •*- őszi betakarítás, oly élénk a nagyrécsei mező. A dolgozók egy része ingujjban Végzi a munkát, pedig a hőfok a zéró körül ingadozik. — Nem fázik meg? — kérdeztük az egyik nyáriasan öltözött dolgozótól. — Hogyan fáznék — hangzott a válasz — hiszen dolgozom. — Ez a válasz egyúttal arra a kérdésre is megadja a feleletet, miért épül oly gyors ütemben a nagyrécsei ut. Nemcsak itt vannak, nemcsak tessék-lássék módra mozognak, hanem becsületesen, odaadóan dolgoznak is az Útfenntartó Vállalat munkásai, Az a lelkes munka, amelyet itt láttunk, nem a munkavezetők noszogatásának eredménye, hanem a dolgozók munkakészségének spontán megnyilvánulása. Látják, hogy mit építenek s tudják, hogy miért építik. agyrécsének nem volt útja az állomáshoz. Elkészült a nagyszerű betonút is, de a nagyrécsedek csak a mezőkön át juthattak volna a betonutra. A múltban csak a nagyrécseieknek jutott eszükbe, hogy jó volna egy utat építeni az állomáshoz, az akkori kormányzattól azonban ehhez segítséget nem kaptak. Ha utazniok kellett, gyalogosan átbandukoltak a mezőn, ha pedig szállítani akartak valamit, akkor behajtottak a nagykanizsai állomásra. Ezek szerint a nagyrécsel- ek számára igen kis jelentőségűvé zsugorodott az állomás, amely nevét az ő falujuktól kapta. Az, hogy most itt ut épül, nemcsak a nagyrécseieknek szerez örömet. Örülnek ennek a sárszegiek és a bakónakiak is. Nem okoz gondot a munkaerő- kérdés, boldog örömmel dolgoznak ezen az utón — hiszen az övüké lesz. Nem kell, hogy népnevelők magyarázzák meg pártunk, kormányzatunk gondoskodását. A tények beszélnek magukért. A földmunka három nap múlva befejeződik s most eljutottunk oda, amiről eddig nem beszeltünk, eljutottunk a nehézségekhez. A dolgozók bármilyen lelkesen végzik is a munkájukat, nehézségek a nagyrécsei utépitésnél iá vannak. Kőre, ' mégpedig rengeteg utburkoló kőre volna szükségük. A kő meg is van a diszeli és a guláesi bányáknál, csak vasúti kocsi kellene, amely ideszállitja a bányák által termelt követ. Legalább 1Ö0 darab 15—18 tormás vagonra volna szükség. A Zalaegerszegi Útfenntartó Vállalat készséggel Vállalta ezt a munkát, sőt ígéretet is tett, hogy az utat a legrövidebb idő alatt befejezi. A szándék megvan a vállalat és megvan a dolgozók részéről is, hogy Nagyré- cse uj útját mielőbb átadhassák a forgalomnak. Most már csak a MÁV-c»n a sor, hogy biztosítsa a vagonokat s ne kelljen kőhiány miatt leállítani a munkát. 0ondtaSan öregség* Szeretnék néhány szóval rámutatni* hogyan érvényesül pártunk, kormányzatunk gondoskodása a mi üzemünkben. A kiöregedett dolgozók a múlt rendszerben csak azért kaptak „segélyt“, hogy a gyereknek neve legyen. Az a néhány fillér, amit az OTI öregségi járulék címén kifizetett, annyira kevés volt, hogy a segély nevet egyáltalán nem illette. Most a népi demokratikus kormányzatunk tetemesen felemelte az öregségi segélyt és minden további nélkül folyósítja azoknak, akik életkoruknál fogva igényjogosultakÜzemünkben, a zalalovői téglagyárban is most, kapta meg az öregségi járulékot — havi 180 forintot - Síankovics Vendel 63 éves dolgozó, aki jelenleg is az üzem egyik legbecsületesebb dolgozója- Egy összegben fizettek ki neki 1952 október 1-ig visszamenőleg 1400 forintot. Ebből láthatja mindenki, hogy ellentétben minden reakciós propagandával, államunk a becsületes dolgozókról aggkorukban sem feledkezik meg, hanem az öregsége folytán fogyatékos keresetét kiegészíti, a gondtalan megélhetési öreg napjaira is biztosítja. Ugyancsak öregségi segélyt folyósít államunk Saabé Imrének, a községi tanács volt mezőőrének is. Szabó Imre havi 150 forintot kap. Visszamenőleg máris 1500 forintot kapott. Hála pártunk és kormányzatunk szerető gondoskodásáért. A segélyben részesülők úgy viszonozzák ezt a gondoskodást, hogy idős létükre is odaadó, jó munkát végeznek, hogy a szocializmus építéséből minél jobban kivegyék részüket. KOVÁCS JÓZSEF Miért égett a villany ? A .jZ&taU november 25 i «fiáméban egy cikk jelent meg', amely arról számolt be, hogy Zalaegerszegen, a Kossuth Lajos-utcában még háromnegyed 8 kor is égnek a villanyok. A cikknek az a része, hogy a hiba már egy hónappal ez cl ü‘it keadődöí'fe s még most Sem ért véget, félreér’ésro adhat okot, Az ÁVESz dolgozóinak kérésére közöljük, hogy a műszaki hiba, amelyről a cikkben szó van. nem égy hónapig tartott,, hanem egy hónapban -öbbször is előfordult. Ennek oka az egyik esőben a-z volt, hogy egy gépkocsi nekiment a villanyoszlopnak s a vesse’ék ezáltal 'egy másik, vezérekkel érintkezőt1-. A másik esetbe», egy drótot dobtak az utcai és a belső vezeték közé, amely ugyancsak azt eredményezte, hogy az egyik u'cán nem lehető -; addig leoltani a villanyt^ amíg a hibát meg nem keresték és el ném hárították, A Inba felderi'ése gyakran hosszabb időbe telik. A fentiekhez hasonló esetek többször is fordul-ak elő. Nem egy esetben, az automatikus kapcsoló hibásodik meg s ezért ég u villany. Többször előfordul, hogy egyes helyeken nem ég a villany. Ennek nem mindig az az oka, hogy az égő kiégxAt — gyakori eset, hogy a gyerekek az égőt csúzlival kilövik. Kérdésünkre, hogy mi okozza a több esetben is előforduló áramszünetet, azt a választ kap'ük, hogy a túl terhelés folytán válik szükségesé, hogy az ái-am. s&ást bizonyos ideig szüneteltessék. ÉlinondoJ’ák az! is, hogy a jövő évbeli sókkal kevesebb hiba lesz a világításnál, a 10 kilowattos transzformátorok helyett 200 kilowtUos ‘jranszformá’oTokat építenek s ugyanekkor a régi ioi'heléshez mért vezetékeket is teljesen átiszerelik. Addig is, araiig! az áramellátásnál kedvezőbbek lesznek a feltételek, mindent .elkövetnek az ÁVES& dolgozói, hogy csökkentsék az időnként előforduló úramszedgártirtási hiányosságokat. acc c a t »£ 106 évvel ezelőtt, amikor megindult nálunk az első vonat Pest és Vác között, egy lovas vágtatott a vonat előtt figyelmeztetve az ijedt közönséget, hogy jön a gőzparipával vontatott vas- szörnyeteg. Ez 106 évvel ezelőtt történt. Nézzük csak meg, mennyit fejlődött a vasiU azóta és menynyit fejlődött a világ. Most már 100 kilométeres sebességgel robogó vülanymoz- donyok száguldanak, repülőgéppel utazhat, akinek sürgős az útja, televíziós készülékkel nézhetik rövidesen a színházak előadásait a kultúra kedvelői. Persze, azért még vannak apró hibák. Ezek közé tartozik az is, hogy a bogföldi és sárhidai vasúti váróteremben még a mai napig sincs villany, bár a villanyvezeték 10 méterre van csak innen. Az összes környező falukba betört a kultúra ez áldása, csak a vasút vaskalapos bürokratái alszanak. Ha valaki a korareggeli vagy késő esti vonatra akar jegyet váltani, csak úgy teheti azt, ha van zseblámpája vagy gyertyája, mert bizony a MÁV nem tud még arról, hogy villamosították a falvakat. Nem hallottak a dolgozó nép szükségleteinek az állandó emelkedéséről sem, ezért kényszerítik az utazókat is arra, amit saját maguk olyan lelkesen csináhmk' sokszor: — a sötétben való botorkálásra. De van más hiba is. A Zalaegerszeg—Nagykanizsa közti, vonalon az éj beálltával az utasok kénytelenek a sötétben utazni, mert a kocsik nincsenek kivilágítva. Vannak azonban előrelátó utasok, akik útrakelcsük alkalmával felszerelik magukat világító alkalmatossá gokkal. Ez történt a múltkor is Egy idősebb parasztbácsi gyertyái gyújtott a sötét kocsiban. Az enyhe gyertyafényt úgy ültük körül, mint 139 évvel ezelőtt Stephenson kocsijának utasai az olajmécsest. Nagy bánatunkra a parasztbácsi Alsónemesapátiban kiszállt és magával vitte a fényt is, így aztán Nagykanizsáig sötétben utaztunlc. Érdekes, a kocsiban ülők közül senki sem méltatlankodott. Csupán azt mondtálc: — Micsoda, gondatlanság, hanyagság ez a vasút részéről. — A történtek után ugyebár ez még enyhén szólva sem nevezhető méltatlankodásnak ... (—S), A MftSZOL J-tröszt befelezte az 1953 évi kő0'aler*aelés! tervet örömmel jelentjük, hogy a MA5ZOLAJ nagykanizsai Kőolajtermelő Vállalat trösztje az 1953, évi kőolajtermelési tervét november 25-én 13 órakör befejezte. ígéretet teszünk, hogy erőnk latbavetésévcl harcolunk továbbra ;s oiajtermelési terveink teljesítéséért, túlteljesítéséért, hogy a Központi Vézetőség határozatának szellemében elősegítsük a kormányprogramm üű- előbbi megvalósulását. Csács Ferenc párttitkár Papp Károly igazgató Bencze László főmérnök E-- A-.-A- -A. -'V j- -W A A A A A A A i\. A A A ^ A A.A. -S >. S- Á. A \ A A A A A A 'V Ó O'U <, VTV U"V v (3 VV V vV 'C K- v -* v vVVV 'A OV V v v v\ v u vv vr A dombok között karcsú tornyok emelkednek a? ég felé. A községet, amelynek Határában a tornyokat látjuk,, Lovászinak hívják Maga a község nem sokban különbözik a környék te'' i községétől, de nevét mégis ismerik az egész országban. I-lqgy ilyen híressé vált, azt a mezőin emelkedő tornyoknak koszön' heti. A karcsú tornyokban nem a harang kondui, hanem a csigasor emelkedik vagy süllyed s hozzá Diesel-motorok vagy a hatalmas, gáztüzelésű gőzgépek dübörgő zaja adja a kísérő zenét. A környék festőién szép. Erdőfedte dombok s a dombok lankáin szőlők és sok-sok pince látható. A sík részeken szántóföldek, lege1 ők és rétek. Valamikor nem is sejtették a lo' viszi parasztok, hogy ott, ahol búzát aratnak, szőlőt' szednek és kukoricát törnek, milyen érték rejlik a töld alatt. A régi rendszer urai csak a hasznot szerették volna bezsebelni, de a haszonér' megdolgozni —- úgy gondolták, megártana nekik. Az országban ugyan már 1923-tól kezdve folytak geofizikai kutatások. A Zala megyei Budafa-pusztán is fúrtak, A fúrást egy angol társaság, az úgynevezett Hungarian Oil Syndicate Ltd végezte eredménytelenül. 1933'ban az European Gas and Electric Company kapott koncessziót a magyar kormánytól s ekkor az egyik kútnál eredményt is értek el. A föld gyomrából felszínre került a magyar ólai. TI a már az olajhoz értünk, be széliünk arról is, begy került az 1000—2u00 rníter, sőt ennél sokkal nagyobb mélységben is a föld : Iá, s hogyan veszik ki, hogyan noz- zák fel onnan. A fekete arany születése Valamikor, sókmillió évvel ezelőtt rengeteg apró á.’iat élt a tengeröblökben. Ezek az állatok gyor' san szaporodtak Az elhullt állatok százmilliói állandóan szálltak alá, ie a tenger fenekére. A hosszú évezredek fo yamán vastag réteget képeztek. Közben a földön geológiai változások történtek. A tenger elhúzódott és az iszap eltakarta, az állati maradványokat úgy hogy azcí.kal a levegő oxigénje többé nem érintkezhetett. Közben egy bizonyos fajta baktérium folytatta átalakító munkáját az állati maradványok hatalmas tömegében. Az olaj ezeknek az dilate írnak a maradványából keletkezett. Most pedig beszéljünk arról, hogyan kerül az olaj a felszínre, mily hősi harc szükséges ahhoz, hogy a gépkocsik, motorkerékpárok vígan szágó, dozhassanak, gyorsán sikló re- rüb’í; szelhessék a kék magasságot, traktorok ekéket vontassanak és a kombájnok arassanak. •k fsörgits János sztahanovista főfúrómester berendezése, a Rotary—12. befejezte a lyuk lemélyítését, tehát a geológia által kijelölt új helyre kell kö tözme. Az új türási hely mintegy 6 kilométerre van a régitől Megérkeztek a több differenciálműves, hatalmas terepjárók. Mindegyiknek a vezetőfülkéje mögött ott látható a vonódob is, ami megkönnyíti a többtonnás gépek avatását A Diesel motor Tó ton- "a, de a gőzeép is nvem 8—-13 ton 'át. A csövekké', egyikt mintegy 500 tonna súlyt kell átszd'iítaníok. Hatalmas munka kezdődik. Régebben több napig eltartott a szállítás, most a jobb szervezés és a tökéletesebb gépek lehetővé teszik, hogy 20—25 km távolságra 2 óra alatt átszállítsanak. Az új helyen a torony' alapozók már elvégezték a talajsimítást és elkészítették a betonalapot. A toronyszerelők felszerelték a több, mint 40 méter magas 150—200 tön* na teherbírású acéltornyot, A szállítók és a berendezés dolgozói együttes erővel harcolnak a szállítási idő lerövidítéséért. Cél, hogy az új helyen mielőbb kezdetét vehesse a fúrás A szállítószánkóra szerelt hatalmás gépek megmozdulnak s mint lomha szörnyetegek kúsznak a járművek felé Minden pontosan, terv szerint történik, aztán a iól végzett munka büszke Öröme járja át a fúrósokat, amikor rekordidő alatt végezve a szállítással, az új helyen felszerelik a műszereket. A torony tetején elhelyezik a korona- csigasort s hamarosan a szállítócsi' gasor is ott függ a toronyban az öb lítőfejjel és a szállítókoronggah Elhelyezik a meghait-Vgéoeket és az 'szapszivattyukat. Az öblítő tömlőt az öblítőfejhez kapcsolják felszerelik a ''-órudat és még egy jó adag tenr i- való elvégzése után dübörögni kéziének a gépek és az új helyen kezdetét veszi a fúrás. C ok nehézséggel kell megküz- deniök. Csak 8—10 méterig ment könnyen a fúrás, mert itt laza volt a talaj. De aztán kavicsréteg '•-"»vetkezik, amely mintegy 50 mé* 'r’tt fart. igen nage szakértelmét és I cl k Ürmei etes munkái kíván a változó rétegeknél az iszapkezelés. A tömlőn és az öblítőfejen át a szivattyú a fúrócsőbe nyomja az iszapot, amely a föld mélyében, a fúrónál ömlik ki a csőből s annak külső részén a felszín felé tör, magával sodorva a fúró által kikapart furádékor. Nehézség van tehát elég, de a jő Mt-ós nem fél a nehézségtől, szembeszáll azzal, bármily nagy is jegyen. A kavicsrétegnél számolniuk kell a vízbetöréssel is. Ez felhígítja az .'coftot Ha nem veszik időben ész'g>elehet, bentömtot kevernek az iszaphoz, hogy a higulást amit A víz oko. zott, ellensúlyozzák Csupa fül, csupa 'deg és csupa szakértelem minden ember CsorgitS János berendezésénél. Tudják ezek minden időben és minden esetben, nu a teendő. Ezért vált lehetővé az is. hogy azt a ku" tat, amelynek fúrását este 8 órakor ’ r-dték. éjfélre már 1Ó0 méternél mélyebbre fúrták. Tavalv januárban, hasonló rétegeződéinél 6 napig belőtt fúrniok, hogy ilyen mélységet érjenek el. Hiába, a sztahanovista berendezés kitesz magáért. Métertervüket mindig magasan túlteljesítik. A különböző rétegek újabb és újabb feladatok elé állítják a fúrósokat. A kemény mészkőrétegek megviselik a fúrót. Ilyenkor gyakrabban kel! azt cserélni, gyakran kell ki- és beépítem. a rudazatot. Egyes rétegeknél magfúrást végeznek Ez azt jelenti, hogy a magfú' ■•óval hosszú henímrUnkú darabokat r jrnok és emelnek ki A megfúr0 . :gen fontos a geológia számára. A í magból állapítják rneg az olajtároló f rétegek helyét. Amikor már nagyobb mélységet értek el, a lyukat lebéléscsövezik. Ez abból áll, hogy a fű ró csőnél nagyobb átmérőjű csöveket helyeznek a lyukba s a lytik és a cső fala közti részt cementtel töltik meg. Később a béléscső falát s a2 azt körülvevő cementet elektromos gyujtású dina- mitlovedékkel lyüggatják ki, persze, csak ahol ez szükségesnek látszik. Ezt azonban már nem a fúrósök, hanem az elektromos lyukszelvénye- Zők végzik. 1Ó0Ö—20Ó0, sőt ennél nagyobb mélységben is „lefényképezik” a föld gyomrát. Égy széles cél luloze szalagra a mélybe vezetett kábel segítségével kí'beugró vonalak rajzolódnak Ezekből aztán pontosan megállapítható, hol milyen a föld rétegeződése. Amikor megtalálták az olajtárolóréteget — azt a mészkőréteget, amelynek lyukacsaibtn a fekete arany, az olaj rejtőzik •— befejezik a fúrást s a további munka már a lyukbefejezőké. TÄT 1VT ehéz, fáradságos munka fel- színre hozni az olajat, amely évmilliók óta piher a föld meleg gyomrában 100Ó—2000 méter mélységben. Amikor a fúrósok befejezték munkájukét, megnyitották az utat az olaj számára, helyüket átadják a kőolajtermelő brigádoknak. A fúrótornyok helyére méiyszivattyuk kerülnek s éjjel'nappal szívják az olajat, amely bő csöveken ömlik tova, a töltőállomások relé. hogy a ‘"'nőmírókba kerülve gazdáváU éle" tünk leftdítőjévé, energiájává váljon. Ct—c.o)
