Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-11 / 239. szám
Kanizsa végvár történetéből Félévszázad telt el Kanizsa torok kézre jutása óta. A kudarccal végződött. ÍdÖl-es ostrom óta a császár hadvezérei meg ge prúbálkoFuk a kanizsai tgyöjc megíekű^sével. A végek falvai egyre jobban pusz.ulUik, nem volt, aki védelmükre keljen. A szigetvári hős dédunokája, a költő és hadvezér, Zrinyi Miklós volt az egyetlen, aki komoly erőfeszítéseket tett az ellenség' kiűzésére. Hires eposzában, a ,.Szigeti veszedelem“-ben nemcsak Szigetvár hős védőinek állít pit halhatatlan emléket, hanem mcgénekclte Thuiy György, akkor niég palotai várkapitány Vitéz hadi:i.'ííét is, amikor oroszlánként kiroiafoU a várát körülfogó t'iirqUvQ és szé[verte gk.et. ,,SzégyehU nz Thury, hqgy vagyon f: fiijaiban Sáncaivá, akarna Ipniii táborában Mint erős oroszlán, ngm kési/; barlangban, Mifcor íeftve találják vadászuk abban. Kiugrik haraggal, sok erős dárdái ront, Vadászt halomban inár, erős hálókat bont, Valamerre fordul, piros vért sokai ont, . . " Zrínyi felismerte, hogy a magyar, ság nem a külföldi zsoldos seregek segítségéve], Iranern egyesegyedül saját-maga erőinek megfeszítésével, független nemzeti hadsereg lé reho- zá.sával szabadíthatja meg hazáját a 'török elnyomójától- A ,.-Török áf'ium elleni való erwtsf.yt ‘ einr.ü munkájában ezeket a sorpka! irta: ,. (ott w msein él sem vágyunk alábbvfíláb ős fia kevesen vagyunk **■ nem olyan kevesen azért, hogy a török ' ebekkel meg ne ixínassnlc, hogy ily semminek tgrlpii minket1“ S a maga részéről mindent meg is tett, hogy a nemzeti hadsereg alapjait megteremtse és az ellenséget fé- kentartsa. Horvát- bán és a dunántúli végek főkapitánya lévén, első sorban a Dél-DmiánUií. különösen Kanizsa környék,e vqlt hadvezéri tevékenységének színtere. Seregével jobbára a Muraközben lévő váraiból, Csákiárnyából, Légní.clbóJ j;iindulva le-lecfgpoy a kanizsai basák fosztogató hordáira. a .Zerin ö’ffju** (igy hívták a törökök) nevét csakhamar - retteg-ve emlegették a kontyosul?. A . törökök ppsziiíágait nrinden esetben kiméleileniil megtorolta s a környék jobbágysága Thuiy György halála után most talált ismét erőshezü védelmezőre, Hogy Kanizsa vár hadifontosságát ellensúlyozza, a Mura partján, nem messze Kanizsától, 16fil-beii felépítette Uj-Zerin váfát Fontosságáról maga irta ezeket a császári haditanácsnak : ... - ha ez a vár teljesen elkészül ... Kanizsa hamarosan szorult helyzetbe kerül, sok ezer keresztény 'megszabadul a török kény- Wßlw imánk veszedelmétől‘*. Hadivállalkozásai során egyre na. gyobh csapásokat mért a törökökre. Ay. 16G0-as éveklppn már jiepicsak Kanizsa, Kiskomúroni, Berzence vidékére hatolt be csapataival, hanem Hltio telén diadalmas hadjáratban a többi közö,!t Szigetvár, .és Pécset is visszafoglalva, egészen Eszékig nyomult előre s ólt a török utánpótlási vonal legkényesebb pontját, a több kilomé .pr hosszú hadihidaf is el- pugztiloi'ta. Nagyszerű győzelme után a követ, kezö év tavaszán sereget gyűjtött Kanizsa visszafoglalására, mivel jói látta hogy ez a vár a török uralom legerősebb sarokpillére a Dunántúlon. A császári hadvezérek, akik az uralkodóval együtt) gyanakodva figyelték és egyáltalán nem helyeselték vállalkozásait, nagy innppl-ám- mal szintén megjelentek Kanizsa falai alatt ég fanyalogva aláve-pttéji magukat a megvetett; ég lenézett magyar hadvezér parancsainak. A teljesen körülzárt, vár ellen megindult az ostrom- Hosszú heteken folyt ;.z eg-pt-íöklct rengető ágyúzás £ közben szüntelenül épi-tebték a: pio- csaras ingoványos át. az utakat, hogy a faiakat megközeli'-hessék, A vár őrsége nemsokára teljesen ’ kimerült. Kétségbeesett hangú segélykérő levelet menesztettek a felmentő sereg vezéréhez ? ...... hői nap alatt hét irányból hétezer ágyúgolyót löklek be s hét- száz emberünket vért apuvá lelték. Az (Uejispg ágyugplyqin Iciviii más ennivalóiéi- nincs! Babocsa, Bércén- Cft, Pécs, Dárda váraknak ag ellenség által való elfoglalása és aít északi lilának lerombolása qla hozzapk segítség és élelmiszer pem érkezeti, « helyzet tfpl; szomorú. Fenséges Ve- zjr! Állápért és a prófétáért .jöjj segítségünkre!1 ‘ A felmentő sereg valóban közeledett is. Ekkor a császáfi hadvezérek, akik csak az alkalmat várták arra, hogy megtagadják az engedelmességet, ahelyett, }>ogy visszaverték volna a támadó felment ősereget szégyenletesen megfutottak és gyalázatosán cserbenhagyták Zrinyi . így közvetlenül a vár eleste előtt kénytelen volt visszavonulni. A császár zsoldosserege a továbbiak során js gyávaságáról leüt. tanúbizonyságot. Az egyik kjsebb csetepatéban «a- nősített, magatartásukat jól mutatja Zrinyi elkeseredett hangú levelének részlete: „SQ tejrök puszta lándzsával üzöld kj a sáncból és a gátak mögül 350 német katonát, spiral közülük megölt, Puskáját csafr egyetlen egy ember sütötte cl, dp kardját egy sepi rántotta ki hüvelyéből...“ ß amikor ennek a zsoldosseregnek árulása folytán Uj-Zerinvár is török kézre került méltán irta a császárnak: „Szép kis segélyhad a?; olyan, triply váramat elveszti, szigetemet elpusztítja, jobbágyaimat sz-ét-leergeti és megöli/“ Zrínyinek még ez éy őszén bekq- vet'kezp'.it. halála után újabb szomorú időszak következett a környék lakosaira. Csak húsz éy múlva, az 1680-as évek közepetájt meginduló felszabadító*( háború, a nyugati zsoldos-seregek puszfi'-ó hadjárata űzte ki a törököket a környékről, 1600-ben, két éves ostromzár után adta meg magát — szabad elvonulás feltételével — a kanizsai vár őr sége. A 90 éves török elnyomás u’ún azonban nem érkezett el a végleges felszabadulás a kanizsaiak számára sem. A végsőkig (elkeserített., eh nyomorít fiit t, jobbágyság forradalma megmozdulásaitól, a Thököly-féle ku. rue lázadás felujulásátói tartó csaj szári udvar idegen zsoldossercget ültetett a várba.' Majd 1702-ben, q Rákóczi-szabadsághare előestéjén, attól féltében, hogy a végvárakat a •kurucok felhasználhatják harcaikban, a császár az ország számos várával egyelőmben a föld színével tétele egyenlővé- Igv pusztították ?! á magyar vitézség, haza fiság annyi dicső tettét hirdető kanizsai várat! De a kanizsai harcosok emlékét népünk szivéből ég emlékezetéből nem pusztíthatták ki $ az ma job-. ban bennünk él, mint valaha! ...... .1 Me ggyilholtáh-e Emile Zola-t ? A „LihéwiiQrí■ leleplezései Zola halálának körülményeiről Szeptember 29-én múlt 51 éve, hogy Emile Zcia, a kiváló francia író meghalt. Haláláról annakidején a legellentétesebb hírek Keringtek: , egyesek gyógyszermér- gez.ésről beszéltek, és akadtak olyanok is, akik azt állították, hogy Zola „családi tragédia““ következtében öngyilkos lett. A vizsgálat azonban — különbözei szakértő bizottság közreműködésével — megállapította, hogy széngáz- mérgezés történt a kémény „véletlen eltömődése“ miatt. Eltol kezdve ennek tulajdonították a nagy iró halálát. A „Liberation““ cimű haladó francia lap szerkesztősége nemrégen levelei kapott egyik olvasóiától, Pierre Hacquintól, aki megírta, hogy rendkívüli felvilágosításokkal tud szolgálni Zola halálának körülményeiről. Pierre Hacquin a „Liberation““- hoz irt levelében elmondja, hogy az 191Q-es években ismeretségben állt egy kaiyhajaviló vállalkozóval, aki nem sokkal halála előtt bizalmasan bevallotta neki, hogy Zola nem véletlen szerencsétlen- rég, hanem politikai gyilkosság áldozata lett és halálának előidézésében ő is részes volt. Elmondotta, hogy az iró hálószobájából kivezető kémény nyílását eltömték, ez Idézte elő a széngázömlést, majd másnap reggel, Zola halála után, észrevétlenül lei tisztították. Jean Bedel a levél nyomán vizsgálatot indított és annak eredményét a „Libération“-ban közölte. Jean Bedel, gondosan áttanulmányozva a korabeli rendőrt és szakértői jelentéseket, megállapítja: „Minél jobban vizsgáig;)! ja az ember a halál körülményeit, anná1 kevésbbé hajlamos hinni azoknak a következtetéseknek, amelyek alapján a bíróság az ügyet lezártnak könyvelte el?“ Ismeretes, hogy Zola halálakor még nem csitultak el azok a hullámok, amelyeket a Dreyfus ügy keltett Franciaországszérta. A Dreyfus-ügy megmozgatta az egész francia közvéleményt és leleplezte a Harmadik Köztársaság- kormányainak korruptságát. Jean Bedel vizsgálata eredményeként arra a megállapításra jut, hogy Zolát, aki a Dreyfus-ügy idején széleskörű tevékenységet fejtett ki, politikai ellenfelei, a reakciós irányzatot képviselő „Dreyfus-el- lenesek;! ölték meg. Ezt a feltevést megerősíti L. P. nyugalmazott vasúti felügyelőnek a „Líbération“-ban közölt levele. A levél írója elmondja, hogy ismeretségben állt Cornette rendőr- biztqssal, akit 1902-ben Zola halála körülményeinek kivizsgálásával bíztak meg, L,P. idézi a rep- dőrbiztos szavait: „Azt hiszem, hogyha tovább nyomoznak, felfedezhették volna, hogy nem is annyira véletlenről volt szó. fCb- ben az időben azonban Francia- ország csak alig jutott túl a Dvey- fus-ügyön, máris újabb okok voltak a nyugtalanságra. A felsőbb hatóság jónak látta, ha nem, szolgáltat még egy okqt a nyugtalan- ságra“'. Cornette rendőrbiztos még megjegyezte: „Népi vagyok annyira meggyőződve róla, hogy véletlen halálról lett volna szó.'* Jean Bedel a „Libération“-ban közli az egykori szakértői jelentéseket, amelyeket Zola hálószobájában végzett kísérletekről Írtak. Ezzel a kísérletek alátámasztják azt a Pierre Hacquin levőiében közölt vallomást, hogy a Zola halálát okozó széngáz-ön.lést csak a kémény ’ átmeneti betömése idézhette elő. A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy Zqla kétségtelenül széngázmérgezéshen halt meg. Viszont, amikor a hálószobában lévő kandallóba kísérletképpen kétszer egymásután ismét tüzet gyújtottak, nem mutatkozott olyan arányú széngázömlés, amely egy ember halálát előidézhette volna. Jean Bedel mindezek alapján megállapítja, hogy a folytatott szakértői vizsgálatok eredményei ellenére is „véletlen szerencsétlenségnek'“ könyvelték el az ügyet és nagyon valószínű, hogy az akkori politikai helyzetben a „felsőbb hatóság“ — mint ahogy azt a „Libération^-ban közölt levél irja— megtiltotta a vizsgálóbírónak a bűnügyi vizsgálat további folytatását. Hasznos szakkonvvek Seitéstenyésztésünk terén igen nagy jelentősége van a gyorshizlalás korszerűsítésének. Erről szól a „Korszerű gyorshizlalás“ c. könyv, melyet egyetlen brigád- vezető és scrtésgnndozó sem nélkülözhet. Karaszjev: -A takarmányalap megszervezése" c. könyvben szovjet tapasztalatok alapján leírja, hqgyan készítik el a takarmánymérleget, hogyan állítják össze a takarmányos vetésforgókat, hogyan szervezik meg a legeltetés' stb. Sapkin: "Évenként minden kocától 28 malac“ c. füzet a gyakorlatban legjobban bevált módszereket ismerteti. 47’ lap, ára 1.80 fonni. Képek a Szovjetunióból BŐVÜL A KERESKPPELMI HÁLÓZAT A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunió városaiban jelentősen bővül a kereskedelmi hálózat. Moszkvában, Leningrádban, a szövetségi köztársasága!; fővárosaiban és az ipari központokban uj, kiválóan felszereli, tágas üzletek nyílnak. Ezekben a városokban az év első felében körülbelül 600 uj üzlet létesült. Az év végéig ez a szám 1450-re emelkedikA szovjet építészek és mérnökök előtt nagy feladatok állnak, fíét számadat világosan elénk tárja az építők elölt álló munka méreteit: az ország a közeljövőben 1% ezer uj üzletet és 11 ezer uj étkezőt, kávéházat és vendéglőt kap. Ebben is megnyilvánul a párt és a kormány állandó gondoskodása a szovjet ember .jólétéről. A képen: Az újonnan megnyílt karag&ndai élelmiszer-áruba? egyik osztálya. ik A képen: Uj lakóházak épülnek a fcjevi Krescsatj[kon. (Foto D. SolQmQvjc?) ★ Szabadon virágzik a hagyom Anyókát felelevenítő népi iparmű vészet. A képen: Tamara Zubkova, fiatal palchszki iparmű1,»észnö.
