Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-25 / 251. szám

A mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdései

A agy Imre elvtárs beszéde a mezőgazdaság kiváló szakembereinek értekezletén

Befejezte vidéki látogatásait a hazánkban tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség

'A magyar mezőgazdasági tudo- ímány legkiválóbb képviselői és a termelésben legjobb eredmény elért gyakorlati szakemberek értekezletén LNagy Imre elvtárs, a miniszter'a- fjiács elnöke, az MÍ)P Politikai Bizottságának tagja tartott beszedet. pMagy Imre elvtárs beszédének részijeiéit az alábbiakban közöljük: i — Tisztelt értekezlet!

— Népköztársaságunk miniszter- tanácsa nevében üdvözlöm Önöket.

— Azért hiv-uk egybe a mai értekezletet, hogy elhatározó lépést legyünk .mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében kormányprogram ínunkban kitűzött feladatok megoldása terén. Annak idején pártunk Központi Vezetőségének ha ároza'a

alapján kormányprogrammunkban

kifejtettük, hogy népgazdasági tervünkben végrehajtandó mélyreható változásokkal a kormány gazdaság- politikájának fő célkitűzésévé a dolgozó nép élet színvonalának áJan. dó emelésé, tettük. Ebből kiinda.vn, a kormány egyik legfontosabb fel adatának tekinti a mezőgazdasági beruházások lényeges emelésével a termelés minél gyorsabb és nagyobb, arányú fellendítését megvalósítani, ami párunk világos és határozol' irányvonala.

— Sie-ted és nagyon is időszerűvé teszi a kérdés felvetését az, hogy mezőgazdasági termelésünk az u(ób bi évek során számos tényező kölcsönhatásának eredményeképpen fejlődésében megrekedt és azóta úgyszólván egyhelyben topog. Népgazdaságunk általános fejlődése mögött is lemarad: a mezőgazdaság.

— Sürget bennünket az is, hogy a mezőgazdaság termelési viszonyaiból adódóan tervezett intézkedéseink legjobb esetben 10—12 hónap múlva hozhatják meg első eredményeiket. Es végül, ha nem iparkodunk, egy egész esz-endöt- elveszíthetünk, hisz a mezőgazdasági év megkezdődött, mélyen bentjárunk az őszben, és bizony az őszi vetéssel kapcsolatban a jövőévi gabona'ermés növelésére szükséges intézkedésekkel már el is

' kés'ünk.

— Azért hivíuk egybe a mai éFe.

; kezlétet, hogy egy percnyi késedelem jnélkül, mezőgazdasági tudományos és gyakorlati életünk legkiválóbb fképviselőivel, önökkel elindi'suk ezt te nagyszabású munkát azzal a pers dpektivával, hogy önök egy hónap leforgása ala't kidolgozzák azokat a : javaslatokat, amelyeket a kormányzat hivatva lesz. megvalósítani,

— Az egy hónapi határidőnek a íf erőieken kivül több szempontból is ; komoly jelentősége van. Legkésőbb 'november második felére el kell ké- ■ ezülniök az önök javaslatinak, jliogy a kormányzat idejekorán meglehesse a szükséges intézkedéseket, a téli és tavaszi mezőgazdasági ier- janelési feladatok előkészítése terén.

! — Tisztelt ér'-ekezlet!

i — Engedjék meg, hogy az öaök lelőtt álló nagy munkával kapcsolatban néhány olyan szempontot vessek fel, amelyek talán hasznosak lehetnek a tervek kidolgozása során. Inkább a munka irányvonalára, .'minit sem konkrét, tudományos vagy gyakorlati kérdések meghatározására irányuló szempontokról van szó.

— Vegyük sorra röviden a követelményeket. Az első a gyorsaság. Ez azt jelen* i, hogy olyan terveket kell készíteni, amelyek lehe-ővé teszik kót-liánom éven belül a hozamok emelését, ezáltal az össztermés növelését és ezen belül az árutermelés arányának fokozásáf.

— A másik követelmény az, hogy a fellendülés nagyarányú legyen, A harmadik köve'elmény az, hogy a ja vasiatok átfogók legyenek

— Abban, ahogyan eddig nyúltunk a mezőgazdasági termelés prob lémáihoz, az volt a főhiba, hogy elaprózott részlet rendszabályok voltak amelyekből újabb problémák, gyakran ellentmondások sorozata kole'kezet't. Rendszertelen, tervszerűtlen munka volt, aminek követ kezményeivel most szemben találjuk Wiagunkat. Ezzel a módszerrel mos* iezakitanunk kell. A termelés fej- Qesztésének problémái-, a maguk bo myoluksúgóban és összefüggésükben egységesen és nem szétaprózotton kell felvetni, vizsgálni és megoldani.

— Az önök munkájával szemben támaszt o‘t negyedik követelmény az, hogy a kidolgozandó tervek és javaslatok reálisak legyenek, számoljanak megvalósításuk lehetőségeivel, a szükséges feltételekkel, nép

gazdaságunk teherbiróképességével.

— Lépésröl-lépósre kell haladnunk, minden intézkedésünkkel megszilár ditva a már elért eredményt.

— Végül a tervek kidolgozásánál nem lehet el-ekinteni attól a követelménytől, hogy a kérdésekhez ne szűk szakmai szempontból, hanem a népgazdaság egészének szempontjából és fejlődésének perspektívájából kell a megoldásokat meghatározni. A munka során ki kell dolgozni a tervek költségkihatásai, és anyag igényét is Ez elkerülhetetlenül szükségessé teszi a tervezés egybehangolását a népgazdaság egészének tervezési kérdéseivel. Szem el őr it kell ‘-artani a népgazdaság arányos fejlődésének törvényét is. Az elmúlt évek során az ipar túl gyors fej lesztcse következtében a mezőgazdaság fejlődésében elmarad1, amivel megsér'e'tük az arányos fejlődés törvényét. Ezt most helyre kell hoznunk. Az ipar terén nem a terme lés további gyors fejlesztésére vesz- szük az irányt, hanem egy két esztendei lélekzetvételre, másszóval arra, hogy az elért eredményeket megszilárdi suk, a hibákat kijavítsuk, rendezzük a feladatokat és előkészítsük a további előrehaladást..

— A mezőgazdaság terén alapjában más a helyzet. Itt a termelés gyors és nagyarányú emelésére, továbbfejlesztésére van szükség.

— Tisz'-elt értekezlet!

■— Most, amikor önök hozzákez denek a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolásához, a termelés gyons és nagyarányú feilend! éséT- célzó javaslataik kidolgozásához, szerintem nem árt szemügyre venni, hol tartunk ma, milyen az a színvonal, ahonnan a termelés fejlesz é- sére elindulunk.

— összefoglalóan egész mező- gazdaságunk, tehát földművelésünk és állattenyésztésünk termelésének átlagos színvonala a felszabadulás előtti szinten mozog. Ezen belül az egyes kultúrák vagy növénycsoportok területi arányában eltolódások vannak, főképpen az ipari- és olaj- növéyyek javára, elsősorban a kenyérgabona. és burgonyaterület rovására, ami nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a kenyérgabona problémája a megoldatlan kérdések közötit is első helyen szerepel. Bő növényeink átlagtermései alig változik- Állatállományunk számszerűleg szaporodód- ugyan, de több területen a hozam csökkent. Az évi ájtlagos lejhozam mintegy 400 literrel, a vágósertés átlagsulya 25—30 kg-mal kisebb, mint a felszabaduláselőtti többéves átlag.

— Gyors és jelentős eredményt a rizstermelésben értünk el, a területi növekedés és az átlaghozam terén egyaránt-. Alihoz, hogy helyes irány ban keressük a megoldást, látni kell azt is, hogy mi az oka mezőgazda- sági -termelésünk elmaradottságának. Az elmaradottságnak kétségtelenül tör* én el mi okai is vannak. Tudvalevő, hogy a feudális nagybirtokrendszert, amely kerékkötője volt a ma. gyár mezőgazdaság fejlődésének, csak igen későn, a 4ő-ös földosztással számoltuk fel gyökeresen és végérvényesen. Elmaradott, a feudális termelési viszonyok maradványaival átszőtt mezőgazdaságot kap'unk örökségbe.

— Az elmaradás okai az utolsó öt esztendő gazdaságpolitikájában is megtalálhatók. Ez alatt az idő alatt az ország népgazdaságában gyökeres változás ment végbe: ag rárországból ipari országgá le tünk. A szocialista iparosítás kétségtelenül helyes politikájából azonban a mezőgazdasági termelés fejlesz'ése tekin.etében naey feladatokat kellett volna kitűzni és megoldani, ami azonban elmaradt. Az ipar fejlesz*é. sével nem tartott lépést a mezőgazdasági termelés fokozása.

— Az iparosítás és a mezőgazdaság szocialista . á*szervezésének túl zott üteme, az egyéni termelés fej lesztésének elhanyagolása, a kulák- ság korlátozásáról, annak likvidálására való átcsuszás,. a magán kisiparnak és kiskereskedelemnek mint a falu és város közötti áruforgalom fontos tényezőjének gyors felszámo lása, az ország gazdasági szerveze tében a túlzott központosítás megva. lósitása letérést jelentett az „uj gazdaságpolitika' ' helyes útjáról- Az ilyen gazdaságpolitika előbb- utóbb elkerülhele-lenül ellen: mondásba kerül az átmeneti szakasz gazdasági követelményeivel és fejlő.

désének törvényszerűségeivel. Uj gazdaságpolitikánkban most érkéz lünk el oda, hogy a mezőgazdasági termelés fellendülését akadályozó fentemli-eít okokat kiküszöböljük és uj gazdaságpoli'-ikánkat helyes elvi és gyakorlati alapokra helyezzük.

— A gazdaságpolitikai tényezők közül még egyet- kívánok megemlíteni, amely a legutóbbi években hátráltatta a termelés növekedését a mezőgazdaságban: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti nagyüzemek gazdasági megszilárdítása nak elhanyagolása és termelésük ala csony színvonala. Más szóval szocialista nagyüzemeink elmaradottsága, ahol pedig a legjobb felté-elei vannak a termelés fokozásának. Ezt különösen figyelmükbe ajánlom önöknek a tervek kidolgozásánál.

Nagy Imre elvtárs a -továbbiakban hangsulyoz'a, hogy agrártudományunk nem eléggé kezdeményező.

— Kétségtelen, hogy a haladó materialista agronómia, Micsurin, Viljamsz, Liszenko nyomdokain nálunk is számos -erüle*.en kimagasló eredmények születtek. Ez azonban nem homályosithatja el azt a fényt, hogy a mezőgazdaság nagy és alap vető kérdései elől agrártudományunk kitért. Ezek közül is első helyen áll a hozam fokozásának nagy és egységes kérdéskomplexuma.

— Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a népgazdaság számára a. kíván: eredményt a tudományos és gyakorlati munka szoros kapcsolata és egysége hozza meg.

A továbbiak során Nagy elvfárs több problémára irányította a mezőgazdasági szakemberek figyelmét.

— Mezőgazdaságunk legsúlyosabb baja a termőtalaj rombolása. Nem uj jelenség ez, a régi Magyaror szagról maradt ránk örökségbe. A baj o-1 van, hogy a termőtalaj rom bolása tovább folyik nálunk. Leküz désót végső soron a tudományos *a- lajmüvelés meghonosítása segítheti elő.

— Addig is azonban rá kell irányítani a fő figyelmet, az erőfeszi- tések és anyagi eszközök nagy részé*.

— A javaslatok kidolgozásánál külön figyelmet kell fordítani az árutermelés kérdéseire, a mezőgaz daságon kívüli fogyasztásra kerülő termékek termelésére. Az árutermelés mértékét, növelésének módját és lehe'őségót is ki kell tehát dolgozni.

— Tisz'-elt értekezlet-!

— Mezőgazdaságunk és termelési viszonyaink nagyon változatosak. Vannak kisüzemeink és nagy üzem ■->- ink, egyéni és szövetkezeti gazdaságaink, amelyeknek megvannak a ma guk sajátosságaik, itt is, ott is mások a lehetőségek és a cél eléréséhez szükséges eszközök. Ezek mérlegeié sével kell kitűzni a feladatokat ezekkel összhangban kell kidolgozni a javaslatokat.

— Feltétlenül figyelemmel ke i lenni a földbirtokviszonyokban és a termelési módban végbemenő változásoknak a termeléssel való összefüggésére- Nem szabad szem uőt téveszteni a két fő termelési ág, a földművelés és a-z állattenyésztés szoros kapcsolatát,

— Megoldásra vár a termelés, szakirányításának kérdése, a e?is emberképzés, a szakmai reze és ké pesi'éshez kö-ése, a szakerőknek a. termelésbe való irányítása és átcsoportosítása, újraelosztása az uj feladatoknak megfelelően.

— A tervek és javaslatok kidolgozásánál fontos szempontnak kell lenni a .ermelés ösztönzésének. Vég. sö soron a mi viszonyaink között a feladatok megvalósítása a termelő, dolgozó emberektől függ, akiknek egyéni érdekeit messzemenően figyelembe kell venni, anélkül, hogy az a nagy közösség, a dolgozó nép egye. femes érdekeinek rovására menne. A kettő összhangját kell a javasla- ‘ okban kidolgozni.

Ezu án Nagy Imre elvtárs ismertette a gabonafélék, a takarmánynövények és az ipari növények, továbbá a burgonya- és a zöldség-, valamint a szőlő- és a gyümölcstermelés ,fejlesz*ésének fő szempontjait, a növényvédelem, a trágyázás és a talajjavi-ás, továbbá az öntözéses gazdálkodás terén megoldandó feladatokat. A mezőgazdaság gé positése kapcsán kiemelte megbízható szán*ó'rakíor-íipus kidolgozó sát, a leginkább munkaigényes növények, főképpen a kapások kom

A hazánkban tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség mindkét csoportja szombaton befejezte vidéki látogatásait. A látogatás utolsó napján a küldöttség Győrött és Hódmezővásárhelyen megyei értekezletet tartott,

A szocialista épitömunkában ki magasló eredményt elért dolgozókat elsöizben tüntetett, ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szociális* a Munka Hőse címmel és vele együtt a Magyar Népköztársaság érdemrendjével. A kitüntetéseket szombaton délu'án Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelye-tese nyújtotta á< a parlament épületében. Megjelent az ünnepségen Nagy Imre, a minisz tcrtanács elnöke, Farkas Mihály, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tikára, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, a Politikai Bizottság tagjai. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Da rabos Iván, az Elnöki Tanács titkára, s az Elnöki Tanács több tagja.

A kifünf ötöseket átnyújtva Nagy Dániel hangsúlyozta, hogy a. ki ün- tetés már nevével is kifejezésre jut. tatja azt az alapvető változást, ami dolgozó népünk életében a felsza. badulás ó*a. végbement. Kifejezi a dolgozók uj viszonyát a munkához, bizonyítja, hogy a munka becsület és dicsőség dolga lett hazánkban. A szocialista .munkaverseny évről- évre nagyobb tömegeket mozgat meg, s eközben szakadatlanul felszínre hozza a legkiválóbb dolgozókat-, a szocializmus élharcosai'-: a sztahanovistákat. Munkásoszíályun. kát híven követik ebben a versenyben a mezőgazdaság élenjáró dolgozói is.

— Annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy a Szocialista

ahol a két megye mezőgazdasági szakembereivel, gépállomási vezetőivel és termelőszövetkezeti elnökeivel megbeszélték az időszerű munkákat s érdekes tanácsokat adtak további munkájukhoz. (MTI)

Munka Hőse címmel kitüntetett elv- :ársak példája uj munkahőstet'ekre ösztönzi majd dolgozó népünket, elősegíti, hogy minél többen emelkedjenek az élenjárók soraiba, s egyre übben részesüljenek népköz'ársasá- gunk kitüntetéseiben — mondo'ra befejezésül Nagy Dániel.

A kitüntettek nevében Pioker Ignác. ígéretet, tett-, hogy az eddigiek nél is jobban, -eredményesebben fognak dolgozni a párt és a kormán/ által kitűzött feladatok végrehajtó sóért. Megfogadta, hogy második ötéves tervé*, amelynek befejezését 1954 április 4’éré vállal*a, már 1954 már'cius elejére befejezi. (MTI) it

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bihari Andornak, a budapesti Oxigéngyár igazgatójának, Háy Józsefnek, a mo- hácsszigeti állatni gazdaság _ kétszeres sztahanovista kombiíjnvezetőj ériek. Hor váth Edének, a Győri Szerszámgépgyár Kossuth-dijas igazgatójának. Komáromi Lajosnak, a Klement Gotlwald Villamosság' Gyár sztahanovista szerszámkészítőjének, Loy Árpádnak, a Borsodi Szén- bányászati Tröszt .Kossuth-dMas sztahá novista frontmesterének, Mausz _ Péternek a Diósgyőri A\AVAG Gépgyár munkaérde-méremmel kitüntetett műszaki vezetőjének, Mislóczky Mátyásnak, a Lenin Kohászati Müvek Kossuth-dijas sztahánovista főolvasztárának, Pioker Ignácnak, az Egyesült izzólámpagyár Kossuth-dijas sztahánovista gyalusának. Pruzsina Mihálynak, a tatabányai XII-es akna sztahánovista frontmesterének. Süveges Dánielnek, a surjáni állami gazdaság Kossuth díjas sztahánovista traktorosának és Tóth Lászlónak, a kiskunfélegyházi gépállomás sztahanovista traktorosának kiváló munkájuk elismeréséül a „Szocialista Munka Hőse” kitüntető címet és jelvénvt adományozta. (MTI)

egységes álláspontra jutottak valamennyi megvitatásra került kérdésben.

Kongresszusunk az egység jegyében folyt le. Most az a feladat, hogy minden szakszervezetben, minden vállalatnál, minden városban, minden országban, az egész világon megteremtsük ezt az egységet,

Di Vittorio leleplezte a szakadá- rok rágalmait, amelyek szerint a Szakszervezeti Világszövetség tevékenysége ellenséges a munkások bizonyos részével szemben. —• A Szak- szervezeti Világszövetségnek nincsenek ellenségei a világ dolgozói között — mondotta di Vittorio.

Legfontosabb feladatunk most az, hogy a világ dolgozóit a lehető legszélesebb körben megismertessük a kongresszus eredményeivel.

Di Vittorio különösen hangsúlyozta, hogy a lehető legnagyobb segítséget kell nyújtani a gyarmati és félgyarmati országok népeinek a szabadságukért és demokratikus jogaikért vívott harcukban.

— Ezen a téren — mondotta di Vittorio — az a feladatunk, hogy ne- csak a gyarmati és félgyarmati országok dolgozóinak akcióegységét tekintsük meg, hanem állandóan erősítsük a testvéri barátság szálait a gyarmatok és anyaországok munkás- osztálya között.

„Előre az egység szellemében a 'iákéért, jólétért szabadságért és függetlenségért!" — fejezte be beszédét di Vittorio. A jelenlévők 17 percen keresztül tartó lelkes éljenzéssel fogadták di Vittorio szavait.

mezőgazdaság valaha is nagyszerűbb feladatok ele állította volna a termelés irányit óit, szakembereit .

— Bizton hiszem, hogy szívvel- lélekkel, felkészül* ségük, tudásuk, tapasz alatuk legjavát adják á nagyszerű feladat megoldásához, me. zőgazdásági termelésünk gyors és nagyarányú fellendítéséhez.

— Legjobb kívánságaim mellé legmesszebbmenő támogatásomat biztosítom. (MTI)

1953. okt. 25. Vasárnap

A III. szakszervezeti világkongresszus záróülése

Bécs (TASzSz). A IU. szakszervezeti világkongresszus október 21-i záróülésének befejező részében a kongresszus küldöttei di Vittorio beszámolója alapján egyhangú lelkesedéssel fogadtak el határozatot „A szakszervezetek feladatai a kapitalista és gyarmati országokban a gazdasági és szociális fejlődésért, a nemzeti függetlenség és a demokratikus szabadságjogok védelméért vívott harcban" címmel, továbbá elfogadták a III. szakszervezeti világkongresszus kiáltványát a világ dolgozóihoz,

A harmadik napirendi ponttal: „A szakszervezeti mozgalom fejlődése a gyarmati és félgyarmati országokban" kapcsolatos határozatot a kongicsszus elvileg jóváhagyta, de a tuniszi küldöttség javaslatára megbízta a Szak- szervezeti Világszövetség titkárságát, hogy dolgozza ki a határozat végleges szövegét.

A kongresszus bezárása előtt Giuseppe di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke rövid beszédet intézett a küldöttekhez és a vendégekhez. Köszönetét mondott Bécs dolgozóinak a kongresszus megszervezéséhez nyújtott segítségükért, valamint azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben a küldötteket részesítették. Di Vittorio kiemelte, hogy a küldöttek teljes egyöntetűséggel választották meg a Szakszervezeti Világszövetség vezetőszerveit.

— A kongresszus 11 napos munkája; — mondotta di Vittorio — meggyőzően bizonyítja, hogy a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó és az ezen kivül álló szervezetek küldöttei

plex gépesítését és a meglévő gépállomány kapacitásának teljes kihasználását, ismertette a szarvasmarha-. a juh-, a sertés- és a baromfitenyésztés gyors fejlesztésének, az állategészségügy gyökeres megjavításának fő célki-üzéseit.

Befejezésül Nagy Imre elvrtárs a következőket mondotta:

— En. nem vagyok az agronómiái

tudományok szakembere, biológus

sem vagyok, ezért nem is célom a problémák 1udományos fejtegetésé be bocsátkozni. Ez már az egyes munkaközösségek feladata lesz.

— Nem hiszem, hogy a magyar

II Szocialista Munka Hőse cimmel tüntettek ki 11 dolgozót