Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-22 / 248. szám

Csak egy becsületes neve van az embernek fP éri bácsival a Zala-völgy lankás oldalában zizegő sárga kukoricatáblák között talál­koztam- Hátunk mögött vagy négy kilométerre a falu, előttünk pedig a végnélküli, őszi gazdagságban kibon­takozó mező. Gazdag ez az esztendő, degesz lesz az erszény — ez Feri bácsi véleménye. Hogy megelége­dett , abból is látszik: peckesen lépe­get s félhatárt felverve köszön az ismerősöknek. Törik a kukoricát. Só­gor koma majd mindenkivel, szívé­lyesek hát s csak vgy menetközben elviccelődnek. _ Te! — szól be Feri bácsi az egyik kukoricatábla közepébe — bí­rod még? — Én bírom — jön a válasz — de tartja magát a tábla is. Meg kell adni, sok a kukorica,, ömlik a sárga cső. — Hát a te tábláddal mi van? — jön utánunk a kérdés — letöröl­ted yiár? Feri bácsi arca elkomorul s nem válaszol, csak jó párszáz lépés után kezdi egyengetni a szavakat. — ügy volt, hogy elmaradtunk a tojással pneg a baromfival. Hiá­ba, a gyeink a városon, az annyuk meg hetente küldi a csomagot u'á- na. Csirkét, tojást, kis ezt, azt- Hazait. Az még csak jobb, nem igaz? Mondtam pedig neki, ne küldj már annyi, csomagot, te! Az­ért mondtam, mert a múlt héten magam is megnéztem a gyereket, aztán ahogy ott ülünk a szobájában, előszedi ám. csak az annyuk csirké­jét, . bicskát, zöldpaprikát tesz mel­lé s biztat, egyem, mert úgyis rábii- dösödik. Nahát, ezért kerültem a feketetáblára. ~D ánioit hát, hogyne bántott " ■*-* volna — de az én földem­hez nem a tanács-, előtt vezet el az ut s vagy egy hétig nem is tudtam arról, hogy kiírtak, A szövetkezetbe mentem egyik este dohányért, akkor olvastam el a nevemet. Könnyen, mert csak az az egy volt kiírva, No, neked jól megadták, köszöntöttem ■magamat, aulán visszalép eg ettem dohány nélkül mert ilyenkor este­felé a szövetkezet , ugyancsak teli van emberekkel, llajtam ne gúnyo­lódjanak. jz asszonnyal össze is gyűltünk egy kicsit, de aztán annyi­ba maradt a dolog. Másnap össze­szaladtam a falussélen az elnökkel Én adtam mindjárt a kérdést neki: _ Te, Pista — merthogy együtt katon áskodtunk — ne tegyétek már csúffá az embert, töröjjétek le a nevemet a tábláról. Iszen meg lesz a tojás is, baromfi is, — Meg is köll annak lenni, — aszongya az el­nök — gyerünk hát, küldd az ősz szonnyal a tojást meg ag tyúkot, a többi a mi gondunk. Tj g-yszóval maradt, a nevem, liosseb egye a grélét, csak nem vesztette el a színét, eső sem jött — virított csudául. Már az a'ny- nyuk is a szomszédgyerekeket küld­te a boltba sóért, gyufáért, miegy­másért. Maga nem ment volna az U-tennek sem. Pedig együtt volt mar a szövetruha ára is, második hete őrizte a szekrényben. Máskor? Ki­hajtotta az embert a forintért, — Tudja, aztán nyakunkba gyűlt a búcsú. Soha rosszabbkor. Ilyenkor hívás nélkül is jön a rokon, egy-két ismerős, hazagyün a gyerek is. A vasútról meg éppen a tanács előtt vezet hozzánk az ut. Mondtam az asszonynak is. Az meg csak nevet nagyot, iszen még aznap reggel be­vitte a, tojást, a. három tyúkot. Annyit, hogy előre is voltunk vele. De megvette a ruhát is, hogy bú­csúra, kész legyen. A fene a bögyé- be — képes volt félnapig hallgatni róla. Szóval, rendben vagyunk — nyugodtam meg. Szombat este ma­gam lépegettem el dohányért, mert­hogy a szövetkezetben mindig so­kan összegyűlnek estefelé s jól esik az embernek lebeszélgetnie magáé. Azzal fogadtak, hogy hé, te Feri! Búcsú napján is te leszel a komé­diás? Desz a nyavalya —- mondom — issen már telj esitettük. — Pedig a neved, még virít — mondják.. . — Csakugyan úgy volt. Hazafelé megnéztem. Hát nem volt, ölég nekik egy hónapig hurcolni az én becsüle­tes nevemet? Aztán fogtam maga­mat s kabát-újjal nekimentem a, ne­vemnek ... Csakhogy nem töröltem le. Mert rendnek kell lenni. Aki fölirta, törölje le maga­T) eggél aztán első volt, hogy etetés után mentem Pistá­hoz, azaz az elnökhöz. Az ö Írása, hát ő törölje le nekem. ZörinTbölök az ajtón, nagysokára a, Laci gyerek kidugja a fejét. — Hun apád? — kérdem,' — y hegyre ment — mond­ja — tán egy negyedórája, borért. Na, ebbe is belevágott a ménkű. Ha egyszer az ón Pista komám a hegy­re ment, arra ugyan várhatok. Gye­rünk utána. Három kilométer oda. Megtettem félóra alatt. Olt fölhör- pintettem két pohárral, aztán a ka­romra vettem a nagyobbik demi- zsoni — hát nem szerencsés az én komám? — aztán ugyancsak meg- nyujtoUam a lépést. Szedje ö is a lábait... ő irta ki. Másfél óra múlva egyszin fekete volt a tábla. Vizes ronggyal töröltük le, hogy nyoma se maradjon. Azt mondja az elnök: — Előbb is megtehetted vol­na. — Való igaz, gondoltam. — Az asszony meg mindjárt ne­kem jött, hol császkerállam kora reggel. Mondom neki, kiszidoloz- iam a nevemet­\l em is lett baj — csak a ^ ’ gyerek tudta meg valahol napközben, oszt este egyenesen gyiin nekem a kérdéssel: — Nem gondol­tain volna — aszongya —, hogy ma­guk hetekig falucsufjára tegyék a nevüket- Meg azzal, hogy igy a vá­ros ellátása, meg úgy. Meg a mun­kásoké. S hogy ö is a városhoz szá­mit s amit adunk, azt neki is adjuk. Meg az annyuk szövetruhája melyen szép, finom szövet, A ssövőkx meg­tettek a magukét, jut falura is ruha bőven, Mi meg csak sumákoliunk, hallgattunk a beadással. Van esze a gyereknek, van szeme. Jó fejű gyerek az. Az én fiam ...Meg is mondtam Pistának, az elnöknek, máskor ne azzal gyere, hogy mi lesz már a tojással, a tyúkkal, hanem azzal, amit az én fi jam mondott. — Na, már ne nekem mondja el, hanem annak aki ezután lemarad. Mert mi már tudjuk, hogy minden­nek megvan a maga módja, rendje. — Meghogy az embernek csak egy böcsületes neve van s ha egyszer belemar a rozsda, ugyancsak meg kell járni érte ... ★ Zp éri bácsi megkért, hogy ne Írjam meg a nevét, elég voll annak három hétig a feketetáblán is. S azóta sok minden történt. Én megígértem s ahogy elköszön­tünk egymástól, még utánam szóld: — A rokonok miatt gondolom ám, nekik mégsem kell tudni róla. Hát most már ne is Uidják meg, Feri bácsi, (Benkö) Most biztosítsuk állatállományunk téli takarmányszükségletét Milyen könnyen elfelejti a rosz- szat az ember, ha rosszra jó kö­vetkezik. Frissitsük csak fel egy kissé a feledésbe merült rosszat. Gondoljunk vissza az elmúlt télre és tavaszra, ezekre a nehéz, takarmáriyszük napokra. Hány gazdának nem volt takarmánya már február-márciusban sem és mennyi költségbe és fáradságba került ezeknek a gazdáknak ál­lataik kiteleltetése. Jött azonban a tavasz, a ritka jó termés és a megye tszcs-el- nökei és egyénileg dolgozó pa­rasztjai közül igen sokan egysze­riben elfelejtették az elmúlt tél takarmányozási nehézségeit. És bizony nem egy helyen megkez­dődött a takarmánnyal való ok­szerűtlen gazdálkodás, a pazar­lás. Sokan gondolkoznak sajnos még úgy, hogy ha már megter­mett ez a sok jó széna, miért ne etessük kedvünk szerint, nyakló nélkül. Pedig a tavasz és a nyár nem tart örökké. Még 1—2 hónapi pazar­lás a takarmánnyal és ismét gond­terhes napok köszönthetnek be az állattartó gazdánál. Ezeket a gondterhes, szomorú napokat hárítja el a feje felöl az a tszcs és az az egyénileg dol­gozó paraszt, aki idejében beta­karítja a kukoricaszárat és szártermését teljes egészében le- silózza. Azt, hogy az elmúlt télen és tavasszal az aszály okozta, szer­fölött nagy takarmányhiány el­lenére is nagyobbmérvü állatel­hullás nélkül kiteleltettük álla­tainkat, annak köszönhetjük, hogy a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok silózási terveiket legnagyobbrészt teljesítették. Ezek a tszcs-k és egyénileg dolgozó parasztok sok­kal könnyebben küzdöttek meg a takarmányozási nehézségekkel, hiszen a silótakarmány a szük­ségletük jelentős részét, fedezte. A bajok, az állatok rendkívüli iegyengülése és esetleges elhullá­sok ott voltak, ahol az elmúlt ősszel is nemtörődöm módon ke­zelték a silózást. Nem is kell hozzá sok gondol­kodás és mindenki előtt egy-ket­tőre világos lesz, hogy bizony az idén is igen hasznos dolog a ku­koricaszár lesilózása. Hiszen a si­lózott szárral a marhaféfék ta­karmányszükségletének legna­gyobb részét biztosítani tudjuk és a lovak és más állatok takar­mányozásánál is nagyszerűen fel tudjuk a silót használni. A siló­zott kukoricaszár etetésével nagy­mennyiségű szénát takaríthatunk meg a tavaszi szántások-vetések idejére. Több szénát-lucernát ad­hatunk a tejelő állatoknak, tehát nagyobb lesz a tejhozam, több pénA vesz be a gazdaasszony. Ál­lataink jó erőben telelnek ki és esetleges eladáskor dupla árat kaphatunk érte. És végül, ha megfelelő mennyiségű silótakar­mány áll rendelkezésünkre, az idei jó termésből betakarított szénafélék egyrészét, legalább 20 százalékát a jövő esztendőre is meg tudjuk takarítani. És ha igy lesz, akkor egy esetleges aszályos esztendő sem teszi tönkre álla­tainkat. Pártunk és kormányunk igen sokat adott a termelőszövetke­zetbe tömörült dolgozó,, paraszt­ságnak éppúgy, mint az egyéni­leg dolgozóknak. A begyűjtési, adófizetési kedvezmények, az ár­leszállítás, az ingyenes állator­vosi szolgáltatások, a nemesített vetőmagakció és pártunk vala­mennyi más határozata és kor­mányunk valamennyi rendelete az ország népének, munkások­nak és dolgozó parasztoknak jobb életét, magasabb életszínvo­nalát szolgálja. Ahhoz, hogy a kormányprog- ramm mielőbb teljes egészében megvalósuljon, a dolgozó paraszt­ságra igen fontos szerep vár. A kormányprogramm nemcsak azt jelenti, hogy az ipar olcsóbb ruhát, cipőt ad az ország népé­nek, hanem azt is, hogy szabad­piacon forgalomba kerülő mező- gazdasági termékek, főként az állati termékek mennyiségének is állandóan emelkednie kell a dolgozó parasztság többtermelése által. Ennék pedig egyik alapvető feltétele, ami nélkül igazán jó eredményt csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet elérni, az okszerű takarékos takarmánygaz­dálkodás, elsősorban a silózási terv maradéktalan teljesítése minden tszcs és minden egyénileg dolgozó paraszt által. Hogy mennyire fontos, orszá­gos jelentőségű kérdés a silózás, mi sem bizonyítja jobban, mint a kormányprogramm által e té­ren nyújtott nagy kedvezmény, a silóépitési hitelek biztosítása mind a tszcs-k, mind az egyéni­leg -dolgozó parasztok részére. Aki eddig még nem igényelt siló- épitésre hitelt, még mindig meg­teheti a rendeletben foglaltak szerint. Aki okosan gondolkozik és a maga hasznát tartja szem előtt, aki a múlt év nehézségeiből okulva a saját könnyebbségét és jobb. jövőjét akarja, az haladék­talanul hozzáfog a silózáshoz és teljesiti, d% túl is teljesiti a terv­ből reá eső részt. H. J. SPOJtT Milyen a tornasport fejlesztése Nagykanizsán? Az OTSB a tornának mint, súlyponti sportágnak nagymérvű fejlesztését adta feladatul a sportkörök számára. A torna minden sport alapja Gya­korlatai rendkívül változatosak és mivel az izomcsoportokat és a szervezet egyes rendszereit a kiválasztásnak megfelelő­en lehet foglalkoztatni, gyakorlása a legszélesebb rétegek és bármilyen élet­korú csoport számára is alkalmas. Ezekszerint többféle tornáról beszélhe­tünk, melyek közül természetesen a snorlköröket a versenytorna érdekli a legközelebbről. A versenylómat legajánlatosabb már fiatal korban kezdeni, melyhez legal­kalmasabb az iskolai testnevelés. A tes:u.-velő tanárnak arra kell tö rekednie, hogy iskolája tornaszereit kihasznál'a, versenytornára is nevelje az arra rátermett tanulókat. Természe­tes, az iskolai tornaórák nem azt a célt szolgálják elsősorban, hogy azokon csak a tornára rátermett tanulókkal foglal­kozzanak. de módot kell adni az órákon feltűnő tehetségeknek arra, hogy külön sportköri órákon vagy a patronáló sportkör tornaszakosztálvában tehetsé­güket továbbfejleszthessék Sajnos azonban, hogy Nagykanizsán az iskolákat patronáló sportkörök kö­zül egyedül csak a Bányász SK-nak van állandóan működő tornaszakosztá lya. Itt Solty testnevelő tanár vezetésé­vel folyik is eredményes munka A tornászok egy része hosszú, szorgalmas és eredményes munka árán már kinőtt az ..alapfokuak” sorából és ma már nrnősitéssel dicsekedhet. De hol vannak a többi sportkör torná­szai? Ha megnézünk egy bányász torna­edzést, akkor ott a tornászok között nemcsak az Alt. Gimn. tanulóit (akiket a Bányász pa: rónál) látjuk, hanem je­len vannak a többi középiskola jól tor­nászó ifjai, leányai Hogy ez igy van, az pedig annak tud haló be, hogy a többi iskolát patronáló snortkörök nem tekintik magukénak a tornasport fejlesztését, nem- törődnek azzal, hogy iskoláikban jó tornászok is vannak, hanem megelégednek azzal, hogy az általuk patronált diákokat az amugyis jobban kedvelt labdajátékokkal foglalkoztatják. A Bányász SK-n kivül egyedül még a Vörös Meteor SK-ban tekintik a tor- nasporiot szívügyüknek, de iskolát nem patronálnak. így . ha azt akarjuk elérni, hogy Nagykanizsa a jövőévi fejlesztési ter­vét a tornasportban is teljesíteni tud­ja, akkor a VTSB elnökének sürgősen utána kell nézni, hogy a patronáló sportkörök diákjaikat a fejlesztési terv végrehajthatóságának megfelelően fog lalkoz' atják-e. Nem szabad megelégedni azzal, hogy a sportkörök a diákokat csak a nekik- tetsző sportágakban foglalkoztassák és ne törődjenek azzal, hogy más sport­ágbeli tehetségek is fejlődhessenek. Sürgős javulásra van szükség a Zalaegerszegi Éoitők SK munkájában A megyei TSB a sportfejlesztési és MHK-terv teljesítésében mutatkozó le maradások kapcsán rámutatott arra, hogy különösen a szakszervezeti sport­körök azok, melyek a tervek végrehaj­tását elhanyagolják, ahol az MHK-mun- ka a leggyengébben megy. Az MTSB- bírálata alapján a zalaeger­szegi TSB felülvizsgál'a egyes sport­körök működését, s megállapította, hogy a városi sportkörök legnagyobb része a sportfejlesztési munkát nem az elő irányzott terveknek megfelelően végzi, s ezért csaknem minden sportkörnél le­maradás tapasztalható Különösen szo­morú a helyzet a Zalaegerszegi Építők sportkörében; A Zalaegerszegi Épitők sportkörében ez év tavaszán a sportkör vezetőségét, valamint a működő nyolc szakosztály vezetőségét újraválasztották. A sportkör élére Horváth Elek, a Tatarozó Válla­lat; igazgatója került, s mellette a spor­tolók olyan felelős állásban levő, sport­szerető munkatársakat választottak a ve zetőségbe, akik személye biztosítékot látszott nyújtani az elkövetkező idők feladatainak megoldásához. A várt fej­lődés azonban elmaradt, a feladatok nemhogy megoldódtak volna, hanem tovább sokasodtak. A vezetőség tagjai a sportköri munkát nem tekintették szívügyüknek, , a szakosztályok működé séhez segítséget, alig adtak, s mikor már lá'ták, hogy a helyzet tarthatatlan­ná válik, a legkönnyebb megoldást vá­lasztották: lemondtak tisztségükről. A vezetés nélkül maradt sportolók Pálos Ferencet. a Magasépítési Vállalat anyagcsoportjának dolgozóját kérték fel a sportkör ügyeinek vitelére, ő azon­ban munkatársak nélkül nem vállalta el a vezetést. A sportkör vezetőség nél­kül maiad:, a szakosztályok széthullot­tak, s hiába jeleni ette a városi TSB már több alkalommal is az Épitők te­rületi elnöksége, valamint az_ Épitők szakmai központja felé a történteket, a jelentéseket még csak válaszra sem méltatták A Zalaegerszegi Épitők sportkörében igy jelenleg csak a labda rugó- és tekeszakosztály működik, de azok munkája is sok kívánnivalót hagy maga után. A Zalaegerszegen induló városi baj­nokságokban, MHK-versenyekben való részvételre a VTSB minden alkalommal felhívja az Épitők sporlkörét, az Épí­tő-sportolók azonban csak a legritkáb­ban láthatók a sportesemények részve vői között Igv volt ez a Negyven Vá­ros Atlétikai Postaversenyének mind­három szakaszában, igy volt a VIT tiszteletére rendezett sportmegmozdulá­sokon. s igy van az MHK vonalán is. Az öt zalaegerszegi építőipari vállalat dolgozói jórészt csak hírből ismerik az MHK-testnevelési rendszert, s alig van olyan dolgozó, aki akár az uj, akár az isméi lő MHK-próbát már befejezte volna. Az öt vállalat közül egyedül a Tatarozó Vállalat 25—30 dolgozója jött ki egy alkalommal a sportpályára, hogy telkészüljön a próbázásokra, de a foly­tatás már itt is elmaradt. A Zalaegerszegi Építők sportmunká jának visszafejlődését elsősorban a ve­zetők nemtörődömsége okozza, de köz­rejátszik benne a vállalati sovinizmus is Az egyes építőipari vállalatok — sa­ját kapuikon belül — még csak haj­landók volnának valamit tenni a sport és testnevelés nénszerüsitéséért, de a közösségnek, a közös sportkörnek egyik sem hajlandó dolgozni. Itt a legfőbb ideje annak, hogy az Épitők SE területi elnöksége felszámol­ja a zalaegerszegi sportkörné' fennálló áldatlan állapotot. A sportolók állítsa­nak a sportkör élére olyan vezetőséget, amely a sportolók ügyeinek intézését elsőrendű feladatának tekinti, a városi TSB pedig adjon meg minden segítséget ahhoz, hogy a sportkör munkája is mét rendes kerékvágásba lendüljön. A legelső feladat az MHK-terv teljesítésé­ben mutatkozó lemaiadás behozása. Ehhez kiváló alkalomnak kínálkozik a mostani MHK-hétbe való bekapcsolódás Mindegyik építőipari vállalat mozgó­sítsa dolgozó tömegeit a próbázásokra. s egymással versengve igyekezzenek tervüket mielőbb teljesíteni. A vállala­tok vezetői ne tekintsék a sport ügyét mellékes kérdésnek, hánem nia-gfata?- tásukka! példát mutatva álljanak a sportmozgalom élére, s biz!ositsanak minden lehetőséget dolgozóik sportoiá sához A Zalaegerszegi Épitők sportkörének munkájában mutatkozó hiányosságok súlyosak, de nem helyrehozhatatlanok. A vezetők és sportolók közös munkáján múlik, hogy mikor lesz ismét virágzó sportélet az Épitők-nél. SZÖLOTÖRKÖLYT minden mennyiség­ben átvesz, s érte q-ként 16 del 60 fokos pálinkát ad a nagykanizsai Gyümölcsszeszipari Vállalat, Nagyka­nizsa, Szabadság-tér 12 sz. (154) ZETKA motorkerékpár 150-es eladó. Cím a kiadóban. (161) A KOMLÓ! SZÉNBÁNYÁSZAT! TRÖSZT üzemeihez nagyszámban felvesz d olgozókat. A szorgalmas, jó dolgo­zókból 3 hónap alatt betanított m unkásokat, egy éven belül szak­munkásokat, vájárokat képezünk ki. Kereset a bányász kollektiv szerint. Földalatti munkánál eh­hez minden dolgozónak 20. illetve 30 ®/o földalatti pótlék jár. Min­den komlói dolgozó ehhez külön fizetésének 10%-át „komlói pótlék“ cimén kapja. A nős és családos dolgozók, családfenntartók évi 40 mázsa ingyen illetményszénben ré szesülnek. A hiány nélkül dolgozók minden év eltelte után egy teljes rend „hűségruhát‘‘ és földalatti pótlékkal növelt, alapkeresetüknek 3—5 %-ig terjedő összegben hű­ségjutalmat kapnak. Napi 8.70 forintért háromszori bőséges ellátást biztosítunk. Legényszállás díjtalan. A nem önkényesen kilépettek é s nem elbocsátottak — orvosi vizsgálat után — nyomban szerződést köthetnek és 400.— forint toborzási jutalmat kapnak. A bevált és igényjogosult dolgozók és akik kitanulták a vájár- ságot, jövő év első negyedében, a vájárok még ez évben lakást kaphatnak. A minisztertanács határozata szerint a Komlóra mun­kára jelentkezőket az üzemvezetők kötelesek elengedni. Jelentkezni lehet KOMLÓN A SZÉNBANYASZATI TRÖSZT­NÉL, vagy a Budapesti Kirendeltségen (Budapest, V. Somogyi Béla utca. 10.) KOMLÓI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT MOZI Zalaegerszeg, október 22—28-ig: KIRÁLYLÁNY A FELESÉGEM uiaiiné 2ü éu: Sportbecsület Nagykanizsa, október 22—28-ig: KIRÁLYLÁNY A FELESÉGEM máliné 25-én: Óceán vándora ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja Felelős szerkesztő: Vasvári Ferenc, felelős kiadó: Söjtőr János. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-u 22. Telelőn 250. 178, 150. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Szé- chenyi-tér 4. Telefon: 102 — Készül: * Vasmegyei Nyomdaipari Vállalatnál. Szombathely, Kossuth Lajos u. 6. Telefon 75 — Felelős vezető: Hofmann Mikló».

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom