Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-11 / 239. szám
Csou En-laj fogadta lkuo Ojamát Peking (Uj Kína). Csou En-laj, a Kinai Népköztársaság népi .küzigaz- ga-ási tanácsának elnöke 1953 szeptember 28-án fogadta lkuo Ojama professzort, a japán békebizottság elnökét. a fogadás során a lobbi között; a következőket mondották: lkuo Ojama: A japán militaristák a múltban hosszú időn át agresz- sziót f oly-attak Kína ellen. A japán nép képtelen volt ezt idejében megakadályozni és a japán militaristák agressziója hatalmas károkat- okozott a kinai népnek. A japán nép nevében bocsánatot szerelnék kérni, a kinai néptől- Ugyanakkor tolmácsolni kívánom a japán nép háláját azért a köve'keze-es baráti magatartásért, amelyet a Kinai Népköztársaság kormánya és a kinai nép a japán nép irányában tanúsít. Csou En-laj: A japán militaristáknak más országok ellen elkövetett agressziója példátlanul álló csapást jelentett a japán népre is. Biz tos vagyok benne, hogy Japán békeszerető népe nem felírj í el ezt a történelmi leckét és nem engedi meg J apán remiid árizálásé.'.. lkuo Ojama: Történelmi cs föld rajzi okokból szoros kapcsolatokat kell fenntartani a különféle távol- keleti országokkal, különösen Kína és Japán között. Csou En-laj: Amellett vagyunk, hogy a világ minden országával helyre kell áIli' auf a .rendes kapcsola okai, különösen Japánnal. Ha azonban a japán kormány továbbra is az Egyesült Államok eszközeként jár el a Kína és más 'távolkeleti or szagok elleni agresszióban, akkor Japán egyre inkább a nyugtalanság tényezőjévé válik a Csendes-óceán térségében és ezzel akadályokat gördít annak lehetősége elé, hogy béke. szerződést kössön és rendes diplomáciai kapcsolatokat létesítsen az uj Kínával. lkuo O.jama: Az a tény, hogy még nem létesül'ek diplomáciai kap csőlátók Kína és Japán közöd, véleményem szerint nem kell, hogy lehetetlenné tegye a kinai és japán nép kulturális és gazdasági érint ke zéséi. Csou En-laj: ügy van. Örömmé! üdvözöljük a Kínába Iá'ugató .japán népi küldő'tségeke* és népünk ugyancsak küldöttségeket akar útnak indítani JapánbaCsou En-laj a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Kína és Japán között az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján kereskedelmi kapcsolatokat kell kiépíteni. Amint Kina fokról-fokra iparosodik, termelése és szükségletei mind jobban és jobban kit erjednek és egyre inkább szüksége lesz a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kifejlesztésére Japán közeli szomszédja Kínának. A békés egymásmellettélés alapján jó kilátásai vannak a kinai japán kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének. lkuo Ojama: A japán nép mind jobban megérti és támogatja az 1952 októberében Pekingijén meghal' tóit ázsiai és csendesóceáni békeér- lekezletnek a japán kérdésről hozott ha ározalúf. Csou En-laj: E határozat lényege a köve'koző: a csendesóceáni térség békéjének és biztonságának védelmében meg kell akadályozni, hogy növekedjék 'az újabb háborúk veszélye azáltal, hogy Japánt ameri kai katonai támaszponttá alaki ják és remilitarizálják. Véleményünk szerint egy független, (lomokra* ikus, békeszerető és szabad Japánnak saját .védelmi erővel kell rendelkeznie, igen sajnálatos azonban, hogy Japánt most amerikai katonai erők tartják megszállva, az Egyesült Államok uralkodik Japán fölött és az amerikai ag resszorok célkitűzéseinek megfelelően hozzálá' Japán ujrafelfegyvérzéséhez. Két különböző lehetőség áll .mos* a japán nép előtt: a; egyik a militarista Japán, mint az Egyesült Államok csatlósa, amire a japán reakciósok törekednek, a másik a független, békeszerető, dómokra'ikus és szabad Japán, amiért a japán nép harcol. » A beszélgetés baitVH légkörben ért vég’et. IDŐ JÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás: a déli megyékben felhűátvonulások, legfeljebb egy-két helyen eső, másutt jobbára derült idő. Mérsékelt keleti széi. Több helyen hajnali fagy A nappali hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek: reggel északon minus 2, plusz 1, délen 0 plusz 3, délben 12— 15 fok között. A MAGYAR RÁDIÓ vasárnap dél. után 15.30 órai kezdettel a Kossuth- adón helyszíni közvetítést ad Bécs- ből, az Ausztria-Magyarorszsg nemzetek közötti válogatott labdarugómérkőzés mindkét félidejéről. Beszél Szepesi György. Vasárnap este 2L30 órakor ugyancsak a Kossuth-adón megismétlésre kerülnek a bécsi mérkőzés érdekesebb részletei, majd helyszíni közvetítés lesz a Népstadionból a Magyarország/B — Ausztria/B válogatott mérkőzésről, amelyet a többi válogatott találkozó beszámolója követ. (MTI.) Ünnepi anhéton emlékezett meg a Magyar-Szovjet Társaság V. R. Viljamsz születésének 90. évfordulójáról A Magyar-Szovjet Társaság agrártudományi szakosz- álya pénteken este ünnepi ankéíon emlékezett meg Vaszilij Robertovics Viljamsz, Szlá- lin-dijas szovjet- tudósról, szülessenek 90. évfordulója alkalmából. Az MSzT tudományos- és művészeti klubjában meg'artod ünnepi ankéíon megjelent Magyari András, a föld miívelésügyi miniszter első helye'Le se. Győri Mihály földmüvelésügy- miniszterhelyettes, Kelen Béla, az MSzT főti-kára, Pájer Károly, az agrártudományi egyelem rektora, Kolbai Károly egyetemi tanár, a földművelésügyi minisztérium főag- ronómusa és a magyar agrártudomány többszáz kiváló képviselője. Resztvettek az ünnepi ankéíon a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének képviselői és V. Z. Kuzmenko, a VOKSz magyarországi megbízót-ja is, Páter Károly megnyitó szavai u'án Fekete Zoltán egye'-emi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandi- bítusa ünnepi beszédben méltatta V. R. Viljamsz tudományos mun- j másságának jelentőségét, (MTI) — A FRANCIA parasztság szervezetten készül az október 12-i paraszt. ' napra. A nap megünneplésére vonat- i kozó mozgalom egyre terjed és újabb I megyékben bontakozik ki. A parasztok küldötteket választanak a gyűlésre. ! New-York (TASzSz) A politikai bizottság csütörtöki ülésén megvitatták a marokkói kérdést. Bdavi, az egyiptomi küldöttség vezetője felszólalásában kijelentette, hogy a francia kormány semmibe veszi a közgyűlés 7. ülésszakának a marokkói kérdésben hozott döntését. Ahelyett, hogy teljesítené ezt a határozatot — mondotta — a francia kormány' a marokkói nép ellen irányadó erőszakos intézkedésekhez folyamodott, elnyomta a nemzeti törekvéseket. A Marokkóban történt legutóbbi .eseményeket érintve, Egyiptom képviselője kiemelte: a marokkói pártok és a marokkói szultán indítványozták a francia kormánynak, hogy kezdjenek tárgyalásokat. Ezeket az indítványokat — mondotta Bdavi — Franciaország teljesen figyelmen ki- vül hagyta. Tárgyalások helyett francia hatóságok még továbti növelték a nyomást a szultánra^ majd megfosztották trónjától és száműzték az országból. A francia kormány nem veszi tudomásul a marokkói népnek .függetlensége helyreállítására irányuló alapvető követelését. A közgyűlésnek meg kell hallgaM.a Marokkó hangját és sürgősen rendezniük kell a marokkói kérdést. Jebb, Anglia képviselője kihívó hangot használt azokkal az ázsiai és afrikai országokkal szemben, amelyek a marokkói kérdésnek az ENSz segítségével történő rendezését akarják és durva rágalmakat hangoztatott a Szovjetunió középázsiai kr'.aái- saságaival kapcsolatban. Sz. K. Carapkin, a Szovjetunió képviselője, a Szovjetunió küldöttsége nevében erélyesen t;leközölt Jebb rágalmazó kirohanása ellen. Az angol konzervatív párt értekezlete Az ENSz-közgyülés 8, ülésszaka üléséről a London (TASzSz) Az angol konzervatív párt margatai értekezletének első napján Anglia gazdasági helyzetével foglalkoztak. Az ebben a kérdésben kialakult vita felületes volt. A vita során megtárgyaltak egy határozati javaslatot, amelynek fő pontjai azt követelik, hogy a kormány csökkentse az állami kiadásokat. A felszólalók bírálták az ipari profit megadóztatásának rendszerét, a magas örökösödési adókat és a lakásépítkezést, valamint a szociális intézkedéseket szolgáló segélyekkel kapcsolatos kiadásokat. Butler pénzügyminiszter zárszavában kijelentette, hogy a „védelmi“ (azaz a fegyverkezési hajszát -szolgáló) kiadásokat nem lehet csökkenteni. Az értekezlet határozatot hozott. Ebben üdvözli azt az intézkedést, hogy a konzervatív kormány megszüntette a kohászati ipar és a közúti közlekedés államosítását. A határozat az államosítás megszüntetése politikájának folytatására hiv fel. Az október 9-i. délelőtti ülésen folytatódott a gazdaságpolitikai kérdések feletti vita. A felszólalók elégedetlenkedtek amiatt, hogy az Egyesült Államok korlátozza a brit birodalom országainak kereskedelmét. Leopold Amery, a konzervatív párt tekintélyes tagja, azt követelte, intézzenek „nyílt kihívást" az amerikaiak által a brit birodalom kereskedelmére erőszakolt korlátozások egész koncepciója ellen. „Nem akarunk dolláralamizsnán élni" New-York (TASz.Sz). A „Time“ eimü amerikai folyóirat- legutóbbi számában közülié Thomas Driberg angol munkáspárti képviselő cikkét arról, miért nem tetszik az angoloknak az Egyesült Államok politikája. A cikk előtt közölt megjegyzésben a folyóirat; rámutat „az Egyesült Államok és Anglia közötti szakadék mélyülésére.“' Driberg elsősorban a Kinai Nép köztársasággal kapcsolatos angol amerikai ellentétekkel foglalkozik „Anglia és a Brit. Nemzetközösség lobbi országa természetesen kereskedni akar Kínával — jegyzi mgg Driberg. — Miért is ne tenné? Az amerikaiak azáltal, hogy akadályoz, zak ezt a kereskedelmet, előmozdítják Japán behatolását- más olyan ázsiai piacokra, amelyek azeíő" Anglia piacai voltak, megkárosítják Angliát és a Brit- Nemzetközösség' országait“. Driberg- hangsúlyozza, hogy ..mi (az angolok) nem akarunk főként dollár-alamizsnán élni* *'. * NEMZETKÖZI SZEMLE * A szemünk előtt lejátszódó, nemzetközi események közűi kettőt szeretnénk itt külön kiemelni év részletesebben ismertetni: a koreai hadi- fogol>kérdést és a Brit-Guyanában történteket. Korea és Brit-Guyana... Mily távol vannak ezek egyp.-astól s mégis mennyi közös vonást mutatnak az ott lejátszódó események. Az imperializmus képmutatása, a képmutatás mögött meghúzódó rabló és agresszív szándékok, s mindezekkel szemben az a hatalmas változás, ant'.ly a népek öntudatában, harci készségében a háború befejezése óta végbement: ezek fűzik össze a földgömb e két, egymástói oly távoleső pontján lejátszódó eseményeket. A koreai hadifogolykérdés TVS t a helyzet az úgynevezett 1 *■ ncmközvctíenül hazatelepítendő hadifoglyok kérdésében, vagyis azoknak a koreai és kínai hadifoglyoknak a kérdésében, akik az amerikaiak állítása szerint megtagadták azt, hogy visszatérjenek hazájukba? A válasz egy mondatban: az amerikaiak, illetve az úgynevezett ENSz- parancsnokság minden módon szabó, tálni igyekszik a fegyverszüneti egyezményt. Nem építik fel azokat a helyiségeket amelyekben a koreai- kínai fél megkezdhetné felvilágosító tevékenységét. (?\ felvilágosítás célja az amerikai hazugság-propaganda által támasztott esetleges kétségek eloszlatása és az amerikai ügynökök által terrorizált hadifoglyok megnyugtatása, jogaik ismertetése.) Az amerikaiak a Icgnyiltabban akadályozzák e tevékenység megkezdését, amint a legkülönbözőbb módon igycKeznek meggátolni a semleges hazatelepitési bizottságot is ellenőrző munkájának elvégzésében — mindezt a fegyverszüneti egyezmény előírásainak megszegésével. A fegyverszüneti egyezmény a felvilágosító tevékenységre 90 napos határidőt szabott meg. A m->m-.k tehát múlnak és a felvilágosítás nem kezdődhetik meg viszont az vuneri- kniak nem hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy meghosszabbítsák a felvilágosítási határidőt. Közben pedig változatlanul tovább folyik a hadifoglyok közé csempészett liszínman- ista és csangkajsekista ügynökök terrortevékenysége. Állandóan hírek érkeznek arról, hogy ezek az ügynökök arra akarják rákényszeríteni a hadifoglyokat, „törjenek ki'* a lőporokból. Vagyis az ENSz-parancsnokság felügyelete alatt a hadifoglyok szabályos elrablását tervezik. Ha ez az aljas terv sikerül, úgy valóban nem lesz mód semmiféle felvilágosító tevékenység folytatására és soha nem derülhet fény arra mi is történt tulajdonképpen az ENSz parancsnoksága alatt álló hadifogolytáborokban. Joggal vetődhet fel bárkiben a kérdés, mi a célja mindennek. Világos, hogy az első cs a legfontosabb cél a koreai kérdés békés rendezésének megakadályozása és újabb háború lehetőségének megteremtése, A másik, közvetlenebb cél annak lehetetlenné tétele, hogy ország-világ előtt végérvényesen lelepleződjék a hadifogolykérdésben és az egész koreai kérdésben űzött amerikai hazugság- hadjárat. A hadifoglyokkal szemben alkalmazott gyalázatos bánásmódról, a velük szemben kifejtett terrorról, a hadifoglyok meggyilkolásáról ma már ugyanis nemcsak koreai és kinai, tehát „kommunista" hírforrásból értesülhet a világ közvéleménye, de olyan forrásokból is, amelyeket az amerikai propaganda semmiképpen sem minősíthet „kommunistának'*. A semleges hazatelepitési bizottságra gondolunk. Nos, ez a semleges bizottság jelentéseiben, hivatalos közleményeiben és jegyzékeiben ugyanazokat a súlyos vádakat ismétli oí az ENSz- parancsnoksággal szemben, mint amelyeket a koreai-kínai fél hangoztatott és hangoztat. Nézzük meg például azt a kérdést, hogy a koreai-kinai hadifoglyok nem akarnak hazatelepülni. „Eddig — hangoztatja Thimajja indiai altábornagy', a semleges hazatelepitési bizottság elnöke — mintegy 110 hadifogoly kérte hazatelepitését, ami azt bizonyítja, hogy a hadifoglyok közül legalábbis néhány an oba/.ják a hazatelepülést. Meg ennél is jelentőségtel jesebb azonban az a tény, hogy a táborokban egyetlen hadifogoly sem meri nyíltan kérni a hazatelepi test. Aki hazatelepitését kérte, az kénytelen volt titokban, vagy azzal a Kocká. zattal tenni ezt, hogy hadifogoly társai (értsd: a liszinmanista, vagy csang- kajsekista ügynökön) megölik, vagy megsebesítik, illetve a fegyveres erők a sövényen való áthatolás közben agyonlövik. Az a természetellenes mód, ahogyan a hazatelepített hadifoglyoknak kifejezésre kellett juttatniuk kívánságukat, természetszerűen felkelti a gyanút, hogy nem minden hadifogoly rendelkezik szabad elhatározási képességgel". Mit mutat Thimajja altábornagy- nak Mark Clark ENSz-főparancsnokhoz intézett, egyébként nagyon is óvatos és tapintatos fogalmazásu levele? Azt, hogy a hazatérni nem akaró koreai és kinai hadifoglyokról tér. jesztett amerikai propaganda a Ieg- szemérmetlenebh cs legembertelencbb hazugság. Azt, hogy az amerikaiak felügyelete alatt lévő táborokban terror alatt tartják a hadifoglyokat, megfélemlítik, megölik őket s végül azt mutatja ez a levél és a semleges bizottság többi levele és jegyzéke, hogy ezt a tényt az amerikaiak ma már semmiképpen sem tudják elpalástolni s ma már senkit sem tudnak félrevezetni az „öijkéntes hazatelepülés" meséjével. „Az Egyesült Államok felé — Írja a „Times of India" c. indiai lap — joggal fel lehet vetni a kérdést: békét, vagy háborút akar-e? Ha békét, akkor legfőbb ideje, hogy szóvivői észszerűbb, felelősebb és meggyőzőbb hangon szóljanak Ha nem akarnak békét, akkor ideje, minden ürügyet elhagyni . . ," Az amerikai imperialisták nagyon nehéz helyzetbe jutottak tehát. Minél inkább ellenzik a kérdések békés rendezését, annál inkább igazi mivoltukban lepleződnek le a békés megoldásra áhítozó nemzetközi közvélemény előtt. S ahogy lelepleződnek, úgy szigetelődnek el háborús kalandorterveikkel. Mi történik Brit-Guyanában IV éhány nap óta a nemzetközi politika központjába került egy délamerikai angol gyarmat, Brit- Guyana. Ennek a gyarmatnak 83 ezer négyzetmérföld a területe, lakosainak száma pedig alig félmillió. Pár nappal ezelőtt egyszerre csak hírek jelentek meg az angol kapitalista sajtóban arról, hogv Brit-Guyanaban „kommunista zendülés" van kitörőben, veszély fenyegeti „a demokráciát", sírba akarják taszítani a „törvényességet és a rendet". Ezt követően újabb jelentéseket tettek közzé arról, hogy angol cirkálók indultak e távoli angol gyarmatra, majd később megkezdődött a csapatok partra- szállitása az ország fővárosában, Ge. orgetownban. Mi van ezek mögött a hírek mögött? Brit-Guyanában ez év április 27-én — az ország történetében először — általános szavazójog alapján választásokat tartottak. Az áprilisi választások eredményeként a demokratikus népi haladó párt abszolút többséget szerzett az uj törvényhozó testületben. 27 képviselő közül 18 tartozik a népi haladó párthoz. A népi haladó párt nem kommunista párt. Népi de- mokratikn« politikai szervezet, amnly- nek szocialista célja1 vannak cs vezetői marxisták. A párt választási iwő- zelme és az a tény hogy a párt kép viselői ilymódon bekerültek s britguyanai kormányba is, óriási idegességet keltett Londonban. Egyszerűen azért, mert a népi haladó párt demokratikus reformokat akar bevezetni az angol monopóliumok tulajdonában lévő cukornád- ét rizsültetvé- nyek dolgozói érdekében; egyszerűen azért, mert a népi haladó párt a szak- szervezetek hivatalos elismerését vette programmjába. Ez az, amit az an. goi monopóliumok kormánya már nem tűrhetett. Mily gyakran szokott ez a kormány a „demokráciára", a „népek szabadságára', a „törvényességre és rend*'-re s ehhez hasonlókra hivatkozni. A törvényesség cs rend csak addig törvényesség és rend számukra, amíg a kapitalisták előjogát és kizsákmányolást lehetőségét szolgálja. Abban a pillanatban, ahogy ez a törvényesség (hiszen a népi haladó párt szabad parlamenti választások során került többségbe) a népre lenne kedvező és amikor a „rend" a nép rendjét kezdené kifejezni, egyszerre „felforgatásról", „lázadásról", „vörös zendülésről hisztériáznak s mozgósítják csatahajóikat, hogy megtanítsák a nekik alávetett népeket a demokráciára". Az angol imperialisták, ugylátszik. még mindig nem akarják megtanulni, hogy a gyarmatosításnak, a népek el. nyomásának ideje ígvszersmindenL’r- ra végétért.