Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-11 / 239. szám

Csou En-laj fogadta lkuo Ojamát Peking (Uj Kína). Csou En-laj, a Kinai Népköztársaság népi .küzigaz- ga-ási tanácsának elnöke 1953 szep­tember 28-án fogadta lkuo Ojama professzort, a japán békebizottság elnökét. a fogadás során a lobbi között; a következőket mondották: lkuo Ojama: A japán militaris­ták a múltban hosszú időn át agresz- sziót f oly-attak Kína ellen. A japán nép képtelen volt ezt idejében megakadályozni és a japán militaris­ták agressziója hatalmas károkat- okozott a kinai népnek. A japán nép nevében bocsánatot szerelnék kérni, a kinai néptől- Ugyanakkor tolmácsolni kívánom a japán nép háláját azért a köve'keze-es baráti magatartásért, amelyet a Kinai Népköztársaság kormánya és a kinai nép a japán nép irányában tanúsít. Csou En-laj: A japán militaris­táknak más országok ellen elköve­tett agressziója példátlanul álló csa­pást jelentett a japán népre is. Biz tos vagyok benne, hogy Japán bé­keszerető népe nem felírj í el ezt a történelmi leckét és nem engedi meg J apán remiid árizálásé.'.. lkuo Ojama: Történelmi cs föld rajzi okokból szoros kapcsolatokat kell fenntartani a különféle távol- keleti országokkal, különösen Kína és Japán között. Csou En-laj: Amellett vagyunk, hogy a világ minden országával helyre kell áIli' auf a .rendes kapcso­la okai, különösen Japánnal. Ha azonban a japán kormány továbbra is az Egyesült Államok eszközeként jár el a Kína és más 'távolkeleti or szagok elleni agresszióban, akkor Japán egyre inkább a nyugtalanság tényezőjévé válik a Csendes-óceán térségében és ezzel akadályokat gör­dít annak lehetősége elé, hogy béke. szerződést kössön és rendes diplomá­ciai kapcsolatokat létesítsen az uj Kínával. lkuo O.jama: Az a tény, hogy még nem létesül'ek diplomáciai kap csőlátók Kína és Japán közöd, vé­leményem szerint nem kell, hogy le­hetetlenné tegye a kinai és japán nép kulturális és gazdasági érint ke zéséi. Csou En-laj: ügy van. Örömmé! üdvözöljük a Kínába Iá'ugató .ja­pán népi küldő'tségeke* és népünk ugyancsak küldöttségeket akar út­nak indítani Japánba­Csou En-laj a továbbiakban hang­súlyozta, hogy Kína és Japán kö­zött az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján kereskedelmi kap­csolatokat kell kiépíteni. Amint Kina fokról-fokra iparosodik, termelése és szükségletei mind jobban és job­ban kit erjednek és egyre inkább szüksége lesz a nemzetközi kereske­delmi kapcsolatok kifejlesztésére Japán közeli szomszédja Kínának. A békés egymásmellettélés alapján jó kilátásai vannak a kinai japán ke­reskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének. lkuo Ojama: A japán nép mind jobban megérti és támogatja az 1952 októberében Pekingijén meghal' tóit ázsiai és csendesóceáni békeér- lekezletnek a japán kérdésről hozott ha ározalúf. Csou En-laj: E határozat lényege a köve'koző: a csendesóceáni térség békéjének és biztonságának védel­mében meg kell akadályozni, hogy növekedjék 'az újabb háborúk ve­szélye azáltal, hogy Japánt ameri kai katonai támaszponttá alaki ják és remilitarizálják. Véleményünk szerint egy függet­len, (lomokra* ikus, békeszerető és szabad Japánnak saját .védelmi erő­vel kell rendelkeznie, igen sajnála­tos azonban, hogy Japánt most ame­rikai katonai erők tartják megszáll­va, az Egyesült Államok uralkodik Japán fölött és az amerikai ag resszorok célkitűzéseinek megfelelő­en hozzálá' Japán ujrafelfegyvér­zéséhez. Két különböző lehetőség áll .mos* a japán nép előtt: a; egyik a mili­tarista Japán, mint az Egyesült Ál­lamok csatlósa, amire a japán re­akciósok törekednek, a másik a független, békeszerető, dómokra'ikus és szabad Japán, amiért a japán nép harcol. » A beszélgetés baitVH légkörben ért vég’et. IDŐ JÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás: a déli megyékben felhűátvonulások, legfeljebb egy-két helyen eső, másutt jobbára derült idő. Mérsékelt keleti széi. Több helyen hajnali fagy A nappali hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek: reggel északon minus 2, plusz 1, délen 0 plusz 3, délben 12— 15 fok között. A MAGYAR RÁDIÓ vasárnap dél. után 15.30 órai kezdettel a Kossuth- adón helyszíni közvetítést ad Bécs- ből, az Ausztria-Magyarorszsg nem­zetek közötti válogatott labdarugó­mérkőzés mindkét félidejéről. Beszél Szepesi György. Vasárnap este 2L30 órakor ugyan­csak a Kossuth-adón megismétlésre kerülnek a bécsi mérkőzés érdekesebb részletei, majd helyszíni közvetítés lesz a Népstadionból a Magyarország/B — Ausztria/B válogatott mérkőzésről, amelyet a többi válogatott találkozó beszámolója követ. (MTI.) Ünnepi anhéton emlékezett meg a Magyar-Szovjet Társaság V. R. Viljamsz születésének 90. évfordulójáról A Magyar-Szovjet Társaság ag­rártudományi szakosz- álya pénteken este ünnepi ankéíon emlékezett meg Vaszilij Robertovics Viljamsz, Szlá- lin-dijas szovjet- tudósról, szülesse­nek 90. évfordulója alkalmából. Az MSzT tudományos- és művészeti klubjában meg'artod ünnepi ankéíon megjelent Magyari András, a föld miívelésügyi miniszter első helye'Le se. Győri Mihály földmüvelésügy- miniszterhelyettes, Kelen Béla, az MSzT főti-kára, Pájer Károly, az agrártudományi egyelem rektora, Kolbai Károly egyetemi tanár, a földművelésügyi minisztérium főag- ronómusa és a magyar agrártudo­mány többszáz kiváló képviselője. Resztvettek az ünnepi ankéíon a Szovjetunió magyarországi nagykö­vetségének képviselői és V. Z. Kuz­menko, a VOKSz magyarországi megbízót-ja is, Páter Károly megnyitó szavai u'án Fekete Zoltán egye'-emi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandi- bítusa ünnepi beszédben méltatta V. R. Viljamsz tudományos mun- j másságának jelentőségét, (MTI) — A FRANCIA parasztság szerve­zetten készül az október 12-i paraszt. ' napra. A nap megünneplésére vonat- i kozó mozgalom egyre terjed és újabb I megyékben bontakozik ki. A parasz­tok küldötteket választanak a gyű­lésre. ! New-York (TASzSz) A politikai bizottság csütörtöki ülésén meg­vitatták a marokkói kérdést. Bdavi, az egyiptomi küldöttség vezetője felszólalásában kijelen­tette, hogy a francia kormány semmibe veszi a közgyűlés 7. ülésszakának a marokkói kérdés­ben hozott döntését. Ahelyett, hogy teljesítené ezt a határozatot — mondotta — a francia kor­mány' a marokkói nép ellen irá­nyadó erőszakos intézkedésekhez folyamodott, elnyomta a nemzeti törekvéseket. A Marokkóban történt leg­utóbbi .eseményeket érintve, Egyiptom képviselője kiemelte: a marokkói pártok és a marokkói szultán indítványozták a francia kormánynak, hogy kezdjenek tár­gyalásokat. Ezeket az indítványo­kat — mondotta Bdavi — Fran­ciaország teljesen figyelmen ki- vül hagyta. Tárgyalások helyett francia hatóságok még továbti növelték a nyomást a szultánra^ majd megfosztották trónjától és száműzték az országból. A fran­cia kormány nem veszi tudomá­sul a marokkói népnek .független­sége helyreállítására irányuló alapvető követelését. A közgyű­lésnek meg kell hallgaM.a Ma­rokkó hangját és sürgősen ren­dezniük kell a marokkói kérdést. Jebb, Anglia képviselője ki­hívó hangot használt azokkal az ázsiai és afrikai országokkal szemben, amelyek a marokkói kérdésnek az ENSz segítségével történő rendezését akarják és durva rágalmakat hangoztatott a Szovjetunió középázsiai kr'.aái- saságaival kapcsolatban. Sz. K. Carapkin, a Szovjetunió képviselője, a Szovjetunió kül­döttsége nevében erélyesen t;le­közölt Jebb rágalmazó kiroha­nása ellen. Az angol konzervatív párt értekezlete Az ENSz-közgyülés 8, ülésszaka üléséről a London (TASzSz) Az angol konzervatív párt margatai érte­kezletének első napján Anglia gazdasági helyzetével foglalkoz­tak. Az ebben a kérdésben ki­alakult vita felületes volt. A vita során megtárgyaltak egy határozati javaslatot, amelynek fő pontjai azt követelik, hogy a kormány csökkentse az állami kiadásokat. A felszólalók bírál­ták az ipari profit megadóztatá­sának rendszerét, a magas örökö­södési adókat és a lakásépítke­zést, valamint a szociális intézke­déseket szolgáló segélyekkel kap­csolatos kiadásokat. Butler pénzügyminiszter zár­szavában kijelentette, hogy a „vé­delmi“ (azaz a fegyverkezési haj­szát -szolgáló) kiadásokat nem le­het csökkenteni. Az értekezlet határozatot ho­zott. Ebben üdvözli azt az intéz­kedést, hogy a konzervatív kor­mány megszüntette a kohászati ipar és a közúti közlekedés álla­mosítását. A határozat az álla­mosítás megszüntetése politikájá­nak folytatására hiv fel. Az október 9-i. délelőtti ülésen folytatódott a gazdaságpolitikai kérdések feletti vita. A felszóla­lók elégedetlenkedtek amiatt, hogy az Egyesült Államok korlá­tozza a brit birodalom országai­nak kereskedelmét. Leopold Amery, a konzervatív párt tekintélyes tagja, azt köve­telte, intézzenek „nyílt kihívást" az amerikaiak által a brit biroda­lom kereskedelmére erőszakolt korlátozások egész koncepciója ellen. „Nem akarunk dolláralamizsnán élni" New-York (TASz.Sz). A „Time“ eimü amerikai folyóirat- legutóbbi számában közülié Thomas Driberg angol munkáspárti képviselő cik­két arról, miért nem tetszik az an­goloknak az Egyesült Államok po­litikája. A cikk előtt közölt meg­jegyzésben a folyóirat; rámutat „az Egyesült Államok és Anglia közötti szakadék mélyülésére.“' Driberg elsősorban a Kinai Nép köztársasággal kapcsolatos angol amerikai ellentétekkel foglalkozik „Anglia és a Brit. Nemzetközösség lobbi országa természetesen keres­kedni akar Kínával — jegyzi mgg Driberg. — Miért is ne tenné? Az amerikaiak azáltal, hogy akadályoz, zak ezt a kereskedelmet, előmozdít­ják Japán behatolását- más olyan ázsiai piacokra, amelyek azeíő" Anglia piacai voltak, megkárosítják Angliát és a Brit- Nemzetközösség' országait“. Driberg- hangsúlyozza, hogy ..mi (az angolok) nem aka­runk főként dollár-alamizsnán élni* *'. * NEMZETKÖZI SZEMLE * A szemünk előtt lejátszódó, nem­zetközi események közűi kettőt sze­retnénk itt külön kiemelni év részle­tesebben ismertetni: a koreai hadi- fogol>kérdést és a Brit-Guyanában történteket. Korea és Brit-Guyana... Mily távol vannak ezek egyp.-astól s mégis mennyi közös vonást mutatnak az ott lejátszódó események. Az im­perializmus képmutatása, a képmu­tatás mögött meghúzódó rabló és ag­resszív szándékok, s mindezekkel szemben az a hatalmas változás, ant'.ly a népek öntudatában, harci készségében a háború befejezése óta végbement: ezek fűzik össze a föld­gömb e két, egymástói oly távoleső pontján lejátszódó eseményeket. A koreai hadifogolykérdés TVS t a helyzet az úgynevezett 1 *■ ncmközvctíenül hazatelepíten­dő hadifoglyok kérdésében, vagyis azoknak a koreai és kínai hadifog­lyoknak a kérdésében, akik az ame­rikaiak állítása szerint megtagadták azt, hogy visszatérjenek hazájukba? A válasz egy mondatban: az ameri­kaiak, illetve az úgynevezett ENSz- parancsnokság minden módon szabó, tálni igyekszik a fegyverszüneti egyezményt. Nem építik fel azokat a helyiségeket amelyekben a koreai- kínai fél megkezdhetné felvilágosító tevékenységét. (?\ felvilágosítás célja az amerikai hazugság-propaganda által támasztott esetleges kétségek el­oszlatása és az amerikai ügynökök ál­tal terrorizált hadifoglyok megnyug­tatása, jogaik ismertetése.) Az ame­rikaiak a Icgnyiltabban akadályozzák e tevékenység megkezdését, amint a legkülönbözőbb módon igycKeznek meggátolni a semleges hazatelepitési bizottságot is ellenőrző munkájának elvégzésében — mindezt a fegyver­szüneti egyezmény előírásainak meg­szegésével. A fegyverszüneti egyezmény a fel­világosító tevékenységre 90 napos határidőt szabott meg. A m->m-.k te­hát múlnak és a felvilágosítás nem kezdődhetik meg viszont az vuneri- kniak nem hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy meghosszabbítsák a fel­világosítási határidőt. Közben pedig változatlanul tovább folyik a hadi­foglyok közé csempészett liszínman- ista és csangkajsekista ügynökök ter­rortevékenysége. Állandóan hírek ér­keznek arról, hogy ezek az ügynökök arra akarják rákényszeríteni a hadi­foglyokat, „törjenek ki'* a lőporok­ból. Vagyis az ENSz-parancsnokság felügyelete alatt a hadifoglyok sza­bályos elrablását tervezik. Ha ez az aljas terv sikerül, úgy valóban nem lesz mód semmiféle felvilágosító te­vékenység folytatására és soha nem derülhet fény arra mi is történt tu­lajdonképpen az ENSz parancsnoksá­ga alatt álló hadifogolytáborokban. Joggal vetődhet fel bárkiben a kér­dés, mi a célja mindennek. Világos, hogy az első cs a legfontosabb cél a koreai kérdés békés rendezésének megakadályozása és újabb háború lehetőségének megteremtése, A má­sik, közvetlenebb cél annak lehetet­lenné tétele, hogy ország-világ előtt végérvényesen lelepleződjék a hadi­fogolykérdésben és az egész koreai kérdésben űzött amerikai hazugság- hadjárat. A hadifoglyokkal szemben alkalmazott gyalázatos bánásmódról, a velük szemben kifejtett terrorról, a hadifoglyok meggyilkolásáról ma már ugyanis nemcsak koreai és kinai, tehát „kommunista" hírforrásból ér­tesülhet a világ közvéleménye, de olyan forrásokból is, amelyeket az ame­rikai propaganda semmiképpen sem minősíthet „kommunistának'*. A sem­leges hazatelepitési bizottságra gon­dolunk. Nos, ez a semleges bizottság jelentéseiben, hivatalos közleményei­ben és jegyzékeiben ugyanazokat a súlyos vádakat ismétli oí az ENSz- parancsnoksággal szemben, mint ame­lyeket a koreai-kínai fél hangoztatott és hangoztat. Nézzük meg például azt a kérdést, hogy a koreai-kinai hadifoglyok nem akarnak hazatelepülni. „Eddig — hangoztatja Thimajja indiai altábor­nagy', a semleges hazatelepitési bizott­ság elnöke — mintegy 110 hadifo­goly kérte hazatelepitését, ami azt bi­zonyítja, hogy a hadifoglyok közül legalábbis néhány an oba/.ják a haza­települést. Meg ennél is jelentőség­tel jesebb azonban az a tény, hogy a táborokban egyetlen hadifogoly sem meri nyíltan kérni a hazatelepi test. Aki hazatelepitését kérte, az kényte­len volt titokban, vagy azzal a Kocká. zattal tenni ezt, hogy hadifogoly társai (értsd: a liszinmanista, vagy csang- kajsekista ügynökön) megölik, vagy megsebesítik, illetve a fegyveres erők a sövényen való áthatolás közben agyonlövik. Az a természetellenes mód, ahogyan a hazatelepített hadi­foglyoknak kifejezésre kellett juttat­niuk kívánságukat, természetszerűen felkelti a gyanút, hogy nem minden hadifogoly rendelkezik szabad elhatá­rozási képességgel". Mit mutat Thimajja altábornagy- nak Mark Clark ENSz-főparancsnok­hoz intézett, egyébként nagyon is óvatos és tapintatos fogalmazásu le­vele? Azt, hogy a hazatérni nem aka­ró koreai és kinai hadifoglyokról tér. jesztett amerikai propaganda a Ieg- szemérmetlenebh cs legembertelencbb hazugság. Azt, hogy az amerikaiak felügyelete alatt lévő táborokban ter­ror alatt tartják a hadifoglyokat, megfélemlítik, megölik őket s végül azt mutatja ez a levél és a semleges bizottság többi levele és jegyzéke, hogy ezt a tényt az amerikaiak ma már semmiképpen sem tudják elpa­lástolni s ma már senkit sem tudnak félrevezetni az „öijkéntes hazatelepü­lés" meséjével. „Az Egyesült Államok felé — Írja a „Times of India" c. indiai lap — joggal fel lehet vetni a kérdést: bé­két, vagy háborút akar-e? Ha békét, akkor legfőbb ideje, hogy szóvivői észszerűbb, felelősebb és meggyőzőbb hangon szóljanak Ha nem akarnak békét, akkor ideje, minden ürügyet elhagyni . . ," Az amerikai imperialisták nagyon nehéz helyzetbe jutottak tehát. Minél inkább ellenzik a kérdések békés ren­dezését, annál inkább igazi mivoltuk­ban lepleződnek le a békés megol­dásra áhítozó nemzetközi közvéle­mény előtt. S ahogy lelepleződnek, úgy szigetelődnek el háborús kalan­dorterveikkel. Mi történik Brit-Guyanában IV éhány nap óta a nemzetközi politika központjába került egy délamerikai angol gyarmat, Brit- Guyana. Ennek a gyarmatnak 83 ezer négyzetmérföld a területe, lakosainak száma pedig alig félmillió. Pár nap­pal ezelőtt egyszerre csak hírek je­lentek meg az angol kapitalista saj­tóban arról, hogv Brit-Guyanaban „kommunista zendülés" van kitörő­ben, veszély fenyegeti „a demokrá­ciát", sírba akarják taszítani a „tör­vényességet és a rendet". Ezt köve­tően újabb jelentéseket tettek közzé arról, hogy angol cirkálók indultak e távoli angol gyarmatra, majd ké­sőbb megkezdődött a csapatok partra- szállitása az ország fővárosában, Ge. orgetownban. Mi van ezek mögött a hírek mögött? Brit-Guyanában ez év április 27-én — az ország történetében először — általános szavazójog alapján válasz­tásokat tartottak. Az áprilisi választá­sok eredményeként a demokratikus népi haladó párt abszolút többséget szerzett az uj törvényhozó testület­ben. 27 képviselő közül 18 tartozik a népi haladó párthoz. A népi haladó párt nem kommunista párt. Népi de- mokratikn« politikai szervezet, amnly- nek szocialista célja1 vannak cs veze­tői marxisták. A párt választási iwő- zelme és az a tény hogy a párt kép viselői ilymódon bekerültek s brit­guyanai kormányba is, óriási ideges­séget keltett Londonban. Egyszerűen azért, mert a népi haladó párt de­mokratikus reformokat akar bevezet­ni az angol monopóliumok tulajdo­nában lévő cukornád- ét rizsültetvé- nyek dolgozói érdekében; egyszerűen azért, mert a népi haladó párt a szak- szervezetek hivatalos elismerését vet­te programmjába. Ez az, amit az an. goi monopóliumok kormánya már nem tűrhetett. Mily gyakran szokott ez a kormány a „demokráciára", a „népek szabadságára', a „törvényes­ségre és rend*'-re s ehhez hason­lókra hivatkozni. A törvényesség cs rend csak addig törvényesség és rend számukra, amíg a kapitalisták előjo­gát és kizsákmányolást lehetőségét szolgálja. Abban a pillanatban, ahogy ez a törvényesség (hiszen a népi ha­ladó párt szabad parlamenti válasz­tások során került többségbe) a nép­re lenne kedvező és amikor a „rend" a nép rendjét kezdené kifejezni, egy­szerre „felforgatásról", „lázadásról", „vörös zendülésről hisztériáznak s moz­gósítják csatahajóikat, hogy megta­nítsák a nekik alávetett népeket a demokráciára". Az angol imperialisták, ugylátszik. még mindig nem akarják megtanulni, hogy a gyarmatosításnak, a népek el. nyomásának ideje ígvszersmindenL’r- ra végétért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom