Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-02 / 231. szám

tnzfä pwtrrfiüÄi mrtsüutttK > A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 231. szám. Ára 50 fillér 1953. okt.2. Péntek. t--------------------------------------------------------------------------------------------------—-----­MA I SZAMUNKBÓL: Tisza József elvtárs beszéde a begyűjtés soronkövetkező felada­tairól (2. oldal) — Kölcsönjegy- zés egy ukrajnai faluban (2. ol­dal) — A. Nyikolajeva: Az anya szava (2. oldal) — Oktatási hír­adó (3. oldal) — Kérdezz — fele­lek. Válasz népnevelőink kérdé­V_________________________________ se ire (3. oldal) — A zalaegerszegi vasutas dolgozók az őszi forga­lom sikeréért, a negyedik negyed­éves tervért (3. oldal) — így él. dolgozik és tervezi jövőjét a fel- sőbagodi Lenin mezőgazdasági szövetkezet a megyei értekezlet után (4. old.) — Rádióműsor (4. old.) Az élettel összekapcsolt harcos politikai agitációt! A kenj munis La pártok ereje a tö­megekkel való elszaki-lia'atlan kap­csolatban rejlik. E kapcsolat akkor szilárd és erős, ha a párt ak'iv har. cosai, a népnevelők ncvelömunkájuk- kal nap-nap után biztosítják e kap­csolat erősítését. A mi pártunk, a Magyar Dolgo­zók Pártja e hűd.ások szellemében erősíti kapcsolatát a tömegekkel és ezt a célt szolgálják a kormánypro. gramm megjelenése után hozott, ren. deletek. E ren dele lek, amelyek dol­gozó népünk felemelkedését szolgál­ják fegyver a népnevelők kezében, ha megértik dolgozóinkkal, hogy pártunk és kormányunk minden in­tézkedése a munkások, parasztok és a. dolgozó értelmiség érdekében tör. tűnik. Pántunk és kormányunk intézkedő, sei azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk egyre szilárdabban halad előre a szocializmus építése utján. Egyre inkább maga az ember kerül előtérbe a maga szükségleteivel, gondjaival. Ez lelkesíti dolgozóinkat 6 népnevelőinknek ezzel kell lelke- siieni őket még eredményesebb mun­kára. Üzemeinkben a harmadik negyed­év utolsó napjai jó eredményekkel zárultak. Falcainkban az őszi szán. tás-vet és munkálatainak végzése fo­lyik, Értelmiségünk jobb munkával, szaktudása átadásával, felhasználá­sával- támogatja országépitő mun­kánkat. Népnevelőinknek e?t a ha­talmas lendületet tovább kell ser­kenteni. hogy dolgozó népünk, igy megyénk dolgozói is még jobb mun­kával álljanak helyt- feladataik vég­zésében . Gélki' iizéseink valpraváltásához népnevelőink áldozatkészebb, hatéko­nyabb munkája szükséges. Különösen ■komoly tennivalóik vannak a terme­lési övéi kezelek megszűárü-ilásáérí 'folyó harcban. E területen'az ellen­ség tevékenysége komoly nehézsége­ket okozott és okoz ma is. Kár evő munkája arra irányul, hogy akadá­lyozza megyénk parasztságának jobblétét. így van ez Ahbánfán, Gelsén és több helyen ahol a kulá- kok, a népnevelőket megelőzve, el tudták hinteni a kétkedés magvait. 'Az a feladat, hogy a népneveink karoos felvilágosító munkával lep. lessék le az ellenséget cs harcolja­nak azért, hogy a dolgozók jogos követelései a legteljesebb mértékben kielégítést nyerjenek. A népnevelők munkájának megjavításához nagy­mértékben hozzájárult a termelőszö. vetkező ek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III országos tanácsko­zása, ahol megismerték a tsz.ekóti érintő uj tennivalókat. A vasárnap lezajlott megyei tanácskozás me­gyénk termelőszövetkeze-einek prob­lémáira mutatott rá, amelynek érté­kes tapasztalatait falusi népnevelő­inknek jobb munkájuk érdekében hasznositaniok kell. Ezeknek a, feladatoknak azonban csak az a népnevelő tud eleget len, ni, aki állandóan a■ tömegek között tartózkodik aki ismeri azok problé­máit és kérdéseikre választ, tud ad­ni. A cm. lehet jó népnevelő az, aki csak. \dóként, egy-egy kampány ide­jén keresi fel g dolgozókat, aki nem érzi a. ncpnevelömunka, fontosságát, nagyszerűségét magáénak. A tömegek közötti politikai mun. ka sokoldalúságot követel meg nép­nevelőinktől. Ismerni kell a kül. és belpolitikai helyzertet, a párt- és kormányhatározatokat, ismerni kell n fsz-tag, a középparaszti, a dolgozó paraszt problémáit. Nem lehet jó népnevelő az, aki csak a maga szűk kis világát ismeri és nem tájékozott a többi nagyon fontos kérdésről. Népnevelőink munkáját megköny_ nyitik kormányunk rendeleti, ame lyek az érvek, tények és adatok so­kaságával látják el őket.' A legjobb agitáció az, amikor a dolgozók saját tapasztalataik alap­ján győződnek meg a párt. és a kormány politikájának helyességéről. Itt, van például a szeptember 6-án végrehajtott nagyarányú árleszállí­tás, amely a munkások és a dolgozó parasztok életé, könnyebbé teitle. A termelőszövetkezetek számára adott kedvezmények csupán megyénkben 30 millió forint meg'akaritást jelente­nek termelőszövetkezeteinknek. Nagy összegeket tesznek ki az egyénileg dől. gozó paraszít-ok számára tett. enged­mények. Nincs az országban s igy a megyénkben sem egyetlen olyan dol­gozó, akit nem érintettek volna a párt és a kormány intézkedései. A papokban jelent meg az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendelet« a bor be­adásra kötelezett, .termelők részére nyújtott kedvezményről, és a minisz. tertanács rendelé‘-e az ingóságok öröklési illetékének megszüntetéséről és az ingatlanok öröklési illetékének csökkentéséről. Mindezek olyan té­nyek a népnevelők kezében, amelyek­nek jó forgatásával dolgozóinkat további lelkes, eredményes munkára tudják serken'-eni. Az agitációs munka akkor lesz eredményes, ha mindezeket a kedvez, menyeket népnevelőink nem általá­nosságban, hanem konkrét helyi adatukkal használják fel. Minden népnevelőnek ismernie kell, hogy mit és mennyit jelentettek eddig közsé­ge, üzeme számára azok a rendele­tek és intézkedések, amelyeket pár­tunk és kormányzatunk tett eddig a dolgozó nép éle*szinvonalának eme­lése érdekében. A henesepusztai tsz, a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak tsz és sok más termelőszövetkezet pártszervezet ének népnevelői a párt és a kormány rendeletéit, tanulmá­nyozva kiszámították,, hogy mit és mennyit jelentenek • termelőszöve'ke. zetük számára a kedvezmények. Pl: a I zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak tsz-ben 1956-ig kiszámították, hogy mennyi lesz a tsz beadása és az uj begyűjtési rendelet mennyivel több jövedelemhez juttatja a termelőszö- ve'k-ezet tagságát. Sorbavétték a búzából a baromfiig az összes ter­ményeket és igy arra a megállapittásra jutottak, hogy mindent együttvéve 185.730.20 Ft többletet jelent a tsz. tagság részére. A ,,papiron, ceruzával“ történő agitáció a meggyőző munka egyik legjobb módszere. Ennek alkalma- ”ása. amely scemlélteftően. tények­kel bizonyítja be a tsz-itagságha-k, az egyénileg dolgozó parasztnak, hogy mennyivel több jövedelemre szá­míthat az elkövetkező években, nagy jelentőségű. A legjobb agiháció az, amikor saját maguk győződnek meg a. ^°Jspzók a párt és a kormány po­litikájának a helyességéről, amikor az ellenség ilyen agitáció révén meg van semmisítve. A párt-szervezetek vezetőségének idejében kell megszabni a népnevelők előtt álló. feladatokat. Ugyelnipk kell arra., hogy a népnevelők állan­dóan friss érvekkel ellátva, végezzék munkájukat a. tömegek között. Ahol a_ népnevei «értekezleteket el­hanyagolják, rém tudják irányítani és segíteni a népnevelők munkáját Alibanfan azért -udott ellenség rést ütni a termelőszövetkezet ekem mert a pár szervezet nem fordított gondot a dolgozók nevelésére annál inkább az ellenség, A tömegek között végzett agi'á ció? munka akkor válik igazán eredményessé, ha a népnevelők a termelésre, a beadásra való mozgó­sítás mellett a párt. és kormány rendelőnek magyarázásával együtt figyelemmel kísérik a dolgozók jo gos panaszait, kérelmeit és ’azok elintézésére felhívják az illetékesek f.q-yelmet. Tlymódon szorosabb lesz kapcsola uk a dolgozókkal, ami azt is jelen-i, hogy azok mozgósításá­val sikeresen tudjuk győzelemre vinni a kormán^ programmját. D Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának jelentése az őszi szántás-vetésről A szeptember 27-én készült je­lentés szerint járásaink sorrendje az egyes mezőgazdasági munkák­ban az alábbi: TRÁGYÁZÁSBAN: járás teljesít­mény %-ban 1, zalaegerszegi 68.5 2. lenti 65.1 3. zaiaszentgróti 54.7 4. nagykanizsai 50 5. letenyei 38.9 ŐSZIVETÉSÜ NÖVÉNYEK ALÄ VÉGZETT SZÁNTÁSBAN: 1. zaiaszentgróti 71.4 2. zalaegerszegi 64.4 3. letenyei 82.9 4. lenti 59.5 5. nagykanizsai 37.7 ŐSZIÁRPAVETÉSBEN: 1. lenti 100 2. zaiaszentgróti 88.1 3. zalaegerszegi 85.4 4. letenyei 67.3 5. nagykanizsai 51.9 ROZSVETÉSBEN: 1. lenti 90 2. zalaegerszegi 68 3. zaiaszentgróti 52.9 4. letenyei 50.6 5. nagykanizsai 48.1 Figyelembevéve a felsoroltak mellett a tavaszi növények alá való szántást, napraíorgószárbe- takaritást, buegonyaszedést, ta­karmánykeverékvetést, lucerna­vetést, buzavetést, kukoricatörést és kukoricaszárbetakaritást is, a járás összes pontszán 1. lenti 652.9 2. zaiaszentgróti 604.7 3. zalaegerszegi 555 4. letenyei 504.3 5. nagykanizsai 447.1 A lenti járás dolgozó paraszt­sága dicséretet érdemel az elmúlt öt napban végzett szorgalmas munkájáért. Az elmúlt értékelés idején még közel 40 ponttal le voltak maradva az élenhaladó zaiaszentgróti járástól, öt nap alatt azonban nemcsak behozták ezt a lemaradást, hanem közel 50 ponttal meg is előzték a zala- szentgrótiakat. Külön dicséretet érdemelnek azért, hogy teljes egészében — a megyében első­nek — befejezték az ősziárpa ve­tését, s ugyancsak elsőnek végez­ték el 100 százalékban a napra­forgószár betakarítását, a burgo- nyaszedást is. Ugyancsak jó az eredményük a rozsvetésben is. Mindezek mellett azonban az őszivetésü növények alá végzett szántás ütemét gyorsitaniok kell. A szántásnak olyan ütemben kell haladnia, hogy a talaj még be is érjen a vetésig. Ebben pedig le­maradás, van. Ha ezt a munkát is ugyanolyan szorgalommal és lel­kesedéssel végzik a lenti járás dolgozó parasztjai, akkor méltán büszke lesz rájuk egész megyénk. A zaiaszentgróti járásban az el­járások összesített sorrendje a kö­vetkező: mezőgazdasági osztályvezető Bán Gyula Németh János Kosa János Bolobás János Szabolics József múlt öt napban csökkent a mun­ka lendülete. Különösen a rozs- vetésben van sok tennivalójuk, szem előtt tartva a többi feladatot is. Igyekezzenek most ők olyan huszárvágással az élre kerülni, mint tették ezt a lenti járásbeli­ek. Minden adottságuk megvan hozzá, csak ki kell használni. A nagykanizsai járás vala­mennyi őszi mezőgazdasági mun­kában lemaradt. Bár megyénk az élenjárók -között van, de hovato­vább veszélyeztetheti jó helyezé­sünket a nagykanizsai járás le­maradása. Mikor akarják befejezni az ősziárpavetést, amikor még min­dig csak 51 9 százaléknál tarta­nak. Ha csak ilyen ütemben vet­nek, úgy a tavasziárpa vetésének ideje is elérkezik, s itt még min­dig az őszit vetik. Nem törvény az, hogy a nagykanizsai járásnak mindig az utolsónak -kell lennie. Mutassák meg, hogy ők is van­nak olyan szorgalmas, helytálló emberek, mint a lenti, vagy zaia­szentgróti járás dolgozó paraszt­jai. Boldog jövőnkért jegyeznek a Ruhagyár dolgozói A zalaegerszegi Kwhagyárban n emcsak a jegyzésükkel bizonyították be a dolgozók állama iránti ragaszk odásykat hanem -niéltó választ adtak azzal is, hogy a Nagy Októberi Szocialista, Forradalom 36, évfordulójá­ra meglelték vállalásaikat. Az V számai gépteremben Gerencsér István ismertette a minisztertanács felhivá- sát. A rop gyűlésen Vörös Lujza, szia. hánovista ifjúmunkás szólt hozzá elsőnek. — A jobb munkánk nyomán épül-szépul a mi drága hazánk — m ondotia — örömmel jegyzek, mert tudom, hogy az államnak adott fari útjainkkal is a boldog jövőt építjük. Ha mi többet aduink a hazának — többet ,is várhatunk tőle. Vállalom, hogy tervemet november 7. tiszteleté re 99.6 százalékos minőség mellett 130 százalékra, teljesítem, Vártunk é s kormányunk programmja csak úgy valósulhat meg előbb, ha valamennyien teljes erőnkkel áldozatvállalá­sunkkal küzdünk érte. Az 1- számú gépteremben elsőn ek Bahsa Erzsébet jegyzett le. Ami­kor lejegyzett, ezeket mondotta dóig ozólársainak: — Tervemet nem fo. gom 105 százalék alatt teljesi'-eni, e zt a szintet továbbra is emelem, ez­zel készülök november 7-re. A II-es és a Ill.as számú gépt ermekben is hasonlóan cselekedtek a dolgozók. Hajzik Margit arról beszélt, hogy a múltban a zalai fiatalok még alkalmi munkát sem kaphatt ak. — Ma nem kell a munkáért sor­bánt állni. Munkánkért tisztességes b ért, kapunk. örömmel jegyzek kölcsönt, hiszen ezzel a saját magam jövőjét építem. Jobban szorgalmazzuk a burgonya begyűjtését! A Megyei Tanács Begyűjtési Osztályának szeptember 30-án készült jelentése szerint járásaink járás naprafor g % 1. letenyei 99 2. lenti 35 3. zaiaszentgróti 91 4. zalaegerszegi 93 5. nagykanizsai 76 A letenyei járás dolgozó pa­rasztjai példásan tesznek eleget begyűjtési kötelezettségeiknek, s jó munkájuk jutalmaként meg­érdemelten szerezték meg az el­ső helyei. Burgonvabegyüjtésben a lentiek élték el a legszebb eredményt, viszont a napraforgóbegyüjtést már be keilett volna fejez­niük, hiszen jelentésük sze­rint a betakarítást már el­végezték. A kukoricabegyüj- tés eredménye sem áll arány­ban a betakarítással. A zaiaszentgróti járásban már komolyabb hibák vannak a bur­gonya begyűjtésében. Sokkal job­% % 82 22 89 2 68 6 66 3 50 5 ban kel! szorgalmaznia a járási tanács begyűjtési osztályának, va­lamint az egyes községi tanácsok­nak ezt a munkát. Ugyanez a feladat vár a zala­egerszegi járásra is. A burgonya begyűjtésében megyénk alaposan lemaradf. Tavaly az elsők között voltunk az ősziek begyűjtésében. Most sem adhatjuk alább! Legtöbb tennivalója a nagyka­nizsai járásnak van. Minden őszi növényféleség begyűjtésében le­maradt. Különösen rossz a bur- gonyabegyüjtési eredményük. Ezen kell most nagyon sürgősen változtatniok! Örömmel jegyeznek a Dicsőség Süiélinnak tsz tagjai Boldog, megelégedett emberek a zalaegerszegi Dicsőség Sztálin­nak mezőgazdasági termelőszövet­kezet tagjai. Minden okuk meg­van ahhoz, hogy megelégedettek legyenek. Bőségesen fizetett a föld a jó munka után. Ismerik azokat a kedvezményeket, ame­lyeket kaptak pártunktól, kor­mányzatunktól, s tudják, ha él­nek a megadott lehetőségekkel, akkor jövőjük még szebb, gond­talanabb lesz. Örömmel olvasták a szeptem­ber 30-1 újságokban a IV. Béke­kölcsön jegyzésére való felhívást. — Hogyne jegyeznénk szívesen, — mondották —hiszen tudjuk, hogy saját magunknak adjuk. Hogy iiven kedvezményeket kap­hattunk, hogy most olcsóbban vásárolhatunk, ebben része van előbbi jegyzéseinknek is... Már a jegyzés első napján a termelőszövetkezet tagjainak 98 százaléka odairta nevét a jegy­zési Ívre a kisebb-nagyobb össze­gek mellé. Ki-ki tehetsége sze­rint. Major Gyula elvtárs, a szö­vetkezet elnöke 300 forintot jegy­zett. így következnek utána a többiek Egymásután sorakoznak az aláírások az ivén. 50. 100, 150, 200. 300 torintosok általában a jegyzések. Orbán János 100 forintot adott. — .Tó érzés, hogy adhatok köl­csönt az államunknak — mon­dotta. — Amikor cseléd voltam, bizony még a családom megélhe­tését rí alig tudtam biztosítani. Most pedig arra is telik, hogy kölcsönnel segítsem hazánk épí­tését, még gyorsabb fejlődésün­ket. Szép ez a szövetkezet most, sokat dolgoztam érte, hiszen el« sők között léptem be, de tudom, hogy az az összeg, amit most adok, azt segíti elő, hogy még szebb, gazdagabb legyen a mi szövetkezetünk, I sorrendje a napraforgó, burgo­nya és kukoi'ica begyűjtésében az alábbi: íó burgonya kukorica

Next

/
Oldalképek
Tartalom