Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-10 / 238. szám

A Pravda cikke A pártoktatás feladatai az uj oktatási évben A Pravda szeptember 27-i száma közölte az alábbi cik­ket. A kommunista párt különös ■ figyelmet fordít a kommu­nisták, a káderek marxista-lenin­ista nevelésére. A párt megköve­teli, hogy a káderek, az összes kommunisták elsajátítsák az el­méletet, s alkalmazni tudják azt a gazdasági és kulturális épitő- munka kérdéseinek megoldásá­ban. A párttagok és tagjelöltek eszmei színvonalának állandó emelkedése döntő feltétele an­nak, hogy fokozódjék a pártta­gok és tagjelöltek vezetőszerepe az élet minden területén. Jelenleg az összes pártszerveze­tekben folynak az előkészületek az uj oktatási évre. Október 1-én megkezdődnek a foglalkozások a pártoktatás egész hálózatában. A tavalyi oktatási év eredményei azt bizonyítják, hogy a pártszer­vezetek az SzKP XIX. kongresz- szusának határozatait teljesítve, aktívabban foglalkoztak a párt­tagok és tagjelöltek marxista-le­ninista ismereteinek fejlesztésé­vel. A pártoktatás keretében szé­les körben tanulmányozták a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak történetét, behatóan foglal­koztak az SzKP XIX. kongresz- szusának anyagaival. Mindez kétségtelenül előmozdította a kommunisták eszmei színvonalá­nak emelését, még nagyobb ér­deklődést keltett bennük a poli­tikai oktatás iránt. jTA e helytelen lenne, ha meg­elégednénk ezzel.. A párt­propaganda még mindig komo­lyan elmarad azoktól a felada­toktól, amelyek a kommunista épitőmunka jelenlegi időszakában az SzKP kádereinek, tagjainak és tagjelöltjeinek ideológiai nevelése terén a párt előtt állanak. A szó­beli és írásos propaganda még nem küzdötte le teljesen a marx- izmus-leninizmus szellemétől ide­gen módszert, a dogmatizmust az elmélet tanulmányozásában, az idézetek túlzott kultiválását. Elő­fordul, hogy elméleti tételeket a konkrét történelmi helyzettől el­vonatkoztatva tárgyalnak meg és nem világítják meg elég mélyre­hatóan a kommunista párt átala­kító szerepét a társadalom fejlő­désében. Akadnak még olyan funkcioná­riusok, akik szívesen beszélnek a politikai és gazdasági munka összekapcsolásáról, arról, hogy a politika elválaszthatatlan a gaz­daságtól, a gyakorlatban azonban elválasztják a politikai tevékeny­séget a mindennapi gazdasági munkától. Sok propagandista nem világítja meg eléggé a párt- szervezetek feladatait az ipar, a mezőgazdaság további fejleszté­sében, a kolhozok közös gazdasá­gának növelésében és szervezési­gazdasági megszilárdításában. Az elmélet ilyenfajta tanulmá­nyozása ellentétben áll a marx- izmus-leninizmussal, mint alkotó tudománnyal. A propagandista munkából gyökerestől ki kell ir­tani a dogmatikus, betürágó mód­szereket. A feladat az, hogy a kommunisták ne egy-egy megha­tározást vagy idézetet tanuljanak meg, hanem tartósan sajátítsák el a marxizmus-leninizmus lényegét, szorosan összekapcsolva azt a párt alapvető politikai feladatai­val. A propagandista munka gya­korlatában előfordult, hogy káro­san leegyszerűsítették és vulgari­zálták a marxizmus-leninizmus tanítását a naptömegek szerepé­ről, a párt és a személyiség tör­ténelmi szerepének kérdéséről. Megfeledkeztek a párt Központi Bizottságának arról az útmutatá­sáról, amelyet az „SzK(b)P Törté­netének rövid tanfolyama“ ki­adásával kapcsolatban hozott ha­tározata tartalmazott (1938 no­vember), amely rámutatott, hogy a párt történetét nem egyes sze­mélyek, és egyes személyek élet­1853 október 10. Szombat rajzai köré csoportosítva kell is­mertetni, hanem a marxizmus- leninizmus alapvető eszméinek kifejtése, történelmi tények alap­ján. A pártpropaganda elég gyak­ran a személyi kultusz útjára té­vedt. A propagandista munkában elhanyagolták az olyan fontos pártokmányok tanulmányozását, mint a pártkongresszusok, a kon­ferenciák és a központi bizottság teljes üléseinek határozatai, ame­lyek kifejezik a pártnak hosszú évek alatt kidolgozott bel- és kül­politikáját. A párt.propaganda mutassa meg a népnek, mint a történelem alkotójának és a kom­munista pártnak, mint a szovjet nép irányitó és vezető erejének dön tő szerepét a kommunizmusért fo­lyó harcban. Az írásos és szóbeli propagandában felbukkantak szub jektivista, vol untarisztikus néze­tek a szocializmus gazdasági tör­vényeinek jellegével kapcsolat­ban és ezek a nézetek lényegében a társadalmi fejlődés objektiv törvényszerűségeinek tagadásához vezettek. Határozottan harcolni kell a ma^izmus-leninizmus egyes téte­leinek mindennemű elferdítése és vulgarizálása ellen, a burzsoá ideológia megnyilvánulásai és kü­lönösen a burzsoá nacionalizmus megnyilvánulásai ellen. Szüntele­nül fokozni kell a pártkáderek, az összes párttagok, minden dol­gozó forradalmi éberségét. A pártpropagandának az a feladata, hogy a kommunistákat, az ösz- szes dolgozókat a kommunizmus legyőzhetetlenségébe vetett mély meggyőződés szellemében, a kom­munista párt és a szocialista haza iránti végtelen odaadás szellemé­ben, a népek barátsága és a pro­letár nemzetköziség szellemében nevelje. Konkrét példákkal alá­támasztva az eddiginél jobban kell propagálni a szovjet szocia­lista rendszer fölényét és a szov­jet állam mindenirányu további szilárdításának szükségességét. T'* ermészetesen mindez arra kötelezi a pártszerveket, hogy rendszeresen és hozzáértés­sel foglalkozzanak a pártpropa­ganda lényegével, eszmei tartal­mával. A pártszervezetek főfel­adata a pártpropaganda területén az, hogy jelentékenyen emeljék a pártoktatás színvonalát. A propagandamunka nagy hiá­nyossága. hogy a pártszervezetek nem törődnek eléggé a vezető ká­derek tanulásával. Ennek követ­keztében a párt-, a szovjet és gaz­dasági funkcionáriusok egy része nem fejleszti rendszeresen marx­ista-leninista ismereteit, nem ta­nulmányozza eléggé a népgazda­ság kérdéseit. Ezek a funkcioná­riusok ahelyett, hogy behatóan tanulmányoznák a pártkongresz- szusok, pártkonferenciák és a Központi Bizottság teljes ülései­nek határozatait, a marxizmus- leninizmus klasszikusainak mű­veit, gyakran csak kommentáló brosúrákat olvasgatnak és nem tesznek szert mélyreható politi­kai tudásra. A pártoktatás megszervezésé­nek egyik lényeges hiányossága, hogy sok pártszervezet vét az önkéntesség elve ellen. A párt- szervezetek túlzott mértékben tö­rekedtek arra, hogy az összes kommunistákat bevonják a pártok­tatásba. és ezért gyakran idős párttagokat is beosztanak isko­lákba és körökbe, nem veszik fi­gyelembe azt, hogy sokan egész­ségi állapotukra való tekintettel nem látogathatják rendszeresen a foglalkozásokat. A párttagok részvétele a körök­ben és a szemináriumokon, az esti pártiskolákon és a marxizmus-le­ninizmus esti egyetemein legyen ön kéntes! A politikai ismeretek mi­nimumával nem rendelkező párt­tagok számára azonban a politi­kai iskolákban való tanulás nél­külözhetetlen. Az egész propagandamunka színvonalának és szervezettségé­nek további emelése megköveteli az előadásos propaganda széles­körű alkalmazását. Ennek érde­kében a városi és kerületi pártbi­zottságok mellett előadói irodá­kat kell szervezni, ahol rendsze­resen tartanak előadásokat az SzKP történetéről és elméletéről, az ipar és a mezőgazdaság kérdé­seiről, a nemzetközi helyzetről. A pártszervezetek fordítsák a leg­nagyobb figyelmet az előadások színvonalának emelésére, kössék össze az előadások tartalmát a párt legfontosabb feladataival. A z előadásos propaganda szé­leskörű fejlesztése mellett az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a politikai oktatás jól bevált szemináriumi formáira. A szemináriumok az aktíva tanu­lásának alkalmas formái, össze­kapcsolják a hallgatók rendszeres önálló munkáját a komoly ellen­őrzéssel és a tanulmányozott anyag alkotó megvitatásával. Az uj tanévvel három évre emelik az esti pártiskolák és a marxizmus- leninizmus esti egyetemeinek idő­tartamát. Ez lehetővé teszi, hogy ebben az oktatási formában rész­vevő kommunisták mélyrehatóan és minden fölösleges kapkodás nélkül tanulmányozzák a marx­ista-leninista irodalmat, a párt- határozatokat. A pártpropaganda színvonalá­nak emelése jelentékeny mérték­ben a propagandista káderek ösz- szetételétől függ. A propagandis­ta munkában százezrek vesznek részt, akik arra törekednek, hogy tudásukkal és tapasztalatukkal a kommunisták marxista-leninista nevelését szolgálják. A pártbizott­ságok azonban nem foglalkoznak elég gondosan a propagandisták kiválogatásával, nem adnak a propagandistáknak rendszeres se­gítséget a foglalkozások színvona­lának emeléséhez. Fontos szerepe van a propagan­damunka megjavításában a saj­tónak. Az újságokban és folyóira­tokban még mindig nem elég a propaganda kérdéseivel foglalko­zó jó elméleti cikkek száma. Egyes pártbizottságok nem irá­nyítják megfelelően sajtószervei­ket, nem használják fel azokat az egész propagandamunka meg­javítására. A most induló oktatási évben nagy és felelősségteljes feladatok állnak a pártszervezetek előtt a pártpropaganda területén. A pártszervek kötelessége, hogy ál­landóan irányítsák ezt a rend­kívül fontos munkát. A pártbi­zottságok ülésein és teljes ülésein, az aktivagyüléseken és az alap­szervezetekben rendszeresen meg kell vitatni a kommunisták poli­tikai oktatásának kérdéseit és a pártkoilektiva közvéleményei azok ellen kell irányítani, akik nem fejlesztik öntudatukat, nem gyarapítják politikai isméi elei­ket. rp egyenek meg minden intéz­kedést a pártszervezetek, hogy az önkéntességi elven létre­jött iskolák, körök és szeminá­riumok fennakadás nélkül végez­zék munkájukat, hogy a kommu­nisták, akik részt kívánnak venni ezek munkájában, rendszeresen látogassák a foglalkozásokat és teljesítsék a tantervet. Azokkal a kommunistákkal, akik az elméle­tet egyéni tanulás keretében sa­játítják el, rendszeresn beszélge­téseket vagy szemináriumi fog­lalkozásokat kell folytatni és e foglalkozások levezetésével kon­zultánsokat keli megbízni. A kom­munistái? politikai oktatását, nem lehet ellenőrzés nélkül hagyni. A pártpropaganda élő, alkotó munka, amely kezdeményezést, kitartást és elmélyültséget köve­tel a pártszervezetektől. A párt­szervezetek kötelessége és fel­adata, hogy kiküszöböljék a párt­oktatásban meglévő hiányosságo­kat és a propagandamunkát a kommunista épitőmunka nagy feladatainak színvonalára emeljék. Az Országos Béketanács elnökségének ülése Az Országos Békét anács Elnöksé­ge október 9-cn, pénteken Andics Erzsébet Kossut'h-éijas akadémikus, az Országos Bóketanács elnöke, a Béke-Világtanács tagja elnökletével ülést, tartott. Az ülésen Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára beszá­molt a magyar békemozgalom hely­zetéről. Megállapította, hogy a bő- kcmozgalom, különösen a tavaly jú­niusi bókotalálkozók óta, állandóan szélesedett, uj tömegeket nyer; meg. Az elnökség több hozzászólás után határozati javaslatot fogadott el az ország minden járásában, városában és a budapesti kerületekben járási, városi illetve kerületi béketalálkozók rendezéséről. A határozat a többi között igy hangzik: A Béke-Világtanács uj ülésre ké­szül. Köszöntse a magyar nép is a béke híveinek uj seregszemléjét. Mutassa meg, hogy jólétünkön mun­kálkodva az egész világ békéjét se­gítjük és oltalmazzuk. November 22-én és 29-ón. gyűlje­nek össze a falvak, házcsoportok, üzemek, hivatalok választott küldöt­tei; békebizottságaink rendezzenek minden járásban, városban, buda­pesti kerületekben békeíaláikozókat Ismertessék és vitassák meg a béke reménységét és a békét fenyegető veszélyeket. Hozzák el egész dolgozó népünk üzenetét arról, hogy nincs egyetlen igaz magyar ember se, aki nem támogatná a tárgyalások eszméjét, a béke kivívásának ezt az egyét-Ien célravezető módját. Az Országos Béketanács elnöksé­ge elhatározta, hogy a békotalálko- zókat széleskörű felvilágosító mun­ka előzze meg. Ennek során októ­berben minden községben, városban és nagyobb üzemben ünnepélyes bé­keesteket rendeznek, a bekecs" eken és járási találkozókon olyan előadó, sok hangoznak majd el, amelyek al­kalmasak a nemzetközi helyzet uj vonásainak megismertetésére, a nem­zetközi helyzet és az ország életében napirenden lévő kérdések összefüg­gésének megértésére. A béke'alálko. zók jelszava; „Béke, munka, jólét!“ Az elnökségi ülésen a gödöllői já­rás békehareosai nevében Csizmadia Emilné járási békebizottsági titkár azt javasolta, hogy a Bcke-Világta- nács legközelebbi ülésére utazó ma­gyar küldöttek vigyék el magukkal a magyar városok, községek üzene­teit. Ezután Péter János református püspök, a Béke-Világtanácg tagja terjesztőit be javaslatot. Hangsú­lyozta, hogy a magyar békemozga­lom szélesedése szükségessé teszi az Országos Béketanács kibővítését. Az Országos Béketanács uj tagjaiul ja­vasolta; Dr. Czapik Gyula egri ér­seket, az érseki rendtartomány met- ropolitáját, a magyar katolikus püspöki kar ezidőszeriníi elnöké’, Domonkos Józsefet, a Vörös Csillag Traktorgyár technikusát, Földvári Aladár Kossuth-dijas egyetemi ta­nárt, Haléder János Zala megyei csácsbozsoki dolgozó parasztót:, Pál Józsefet, a Glieorghiu Doj Hajógyár főmérnökét és Szilágyi Albert Bé­kés megyei gyulavári dolgozó pa­rasztot. A javaslatot az elnökség elfogad­ta. Az Országos Béketanács elnöksé­gi ülése Andies Erzsébet zárszavá­val ért végeit. (MTI) Ha nyílik iiieg- Becsben a Szakszervezeti Világkongresszus A Szakszervezeti Világszövetség kezdeményezésére ma Bécsben megkezdi tanácskozását a III. Szakszervezeti Világkongresszus. A napirenden a dolgozók érdekvé­delmével kapcsolatos kérdések szerepelnek, különös tekintettel arra a harcra, amelyet a tőkés országok dolgozói folytatnak a növekvő kizsákmányolás ellen, a demokratikus szabadságjogokért, a szakszervezetek jogaiért, az egyetemes békéért. A dolgozók mindenütt a világon gyűléseken és összejöveteleken Választották meg kongresszusi küldötteiket. Sokan már több napja Bécsben tartózkodnak. Az osztrák fővá­ros dolgozói meleg fogadtatásban részesítik a Szakszervezeti Világ- kongresszus küldötteit és ven-' dégeit. Az ENSz-bizottságok ülései A politikai bizottság hozzáfogott a marokkói kérdés megvitatásá­hoz. A francia küldött bejelen­tette, hogy nem vesz részt e vitá­ban, mert azt beavatkozásnak te­kinti Franciaország belügyeibe. Pakisztán képviselője nyitotta meg a vitát s rámutatott, hogy Franciaország nem tett eleget a közgyűlés 7. ülésszakán a marok­kói kérdésben elfogadott határo­zatoknak. Ahelyett, hogy segí­tette volna az alapvető szabad­ságjogok fejlődését, elmozdította a szultánt és saját kegyeltjét ül­tette helyére. Valótlan az a fran­cia állítás, hogy Marokkó nem képes önrendelkezésre. A pakisz­táni küldött ezután javasolta, a bizottság hívja fel a francia kül­döttet, vegyen részt a vitában. A javaslat feletti szavazásra később kerül sor. A különleges politikai bizott­ságban folytatódott a vita az uj ENSz-tagok felvételéről. Ausztrá­lia hangoztatta ugyan az ENSz egyetemességének elvét, mégis több állam felvétele ellen nyilat­kozott. A lengyel képviselő, mi­után rámutatott az Egyesült Ál­lamok álláspontjának tarthatat­lanságára, felhívta a bizottságot, találja meg a kivezető utat, s hozzáfűzte: a Szovjetunió javas­lata erre megfelelő, mert Ideié* giti a kérelmező államok jogos igényeit. Felszólalt még Afganisz­tán képviselője, majd a jugoszláv küldött támogatta a perui javas* latot. Az ENSz-közgyűlés társadalmi, humanitárius és kulturális bizott­sága befejezte „A nők politikai jogainak kiszélesítése azokon a területeken, ahol nem élvezik e jogok teljességét“ cimü napirendi kérdés megtárgyalását. A delegá* tusok alapjában támogatták az előterjesztett határozattervezetet és a hozzáfűzött sziriai módosí­tást. Hohol, ukrán küldött utalt arra; a javaslatokat olyan intéz­kedésekként kell elfogadni, ame* lyek bár nem oldják meg a nők helyzete megváltoztatásának kér-, dését, mégis bizonyos mértékig előmozdíthatják helyzetük meg­javítását. A bizottság 55 szava­zattal elfogadta a határozatterve­zetet, amely ajánlja valamennyi államnak, tegyen meg minden szükséges intézkedést — különö­sen a művelődés fejlesztésének és törvényes lépéseknek segítsége* vei — a nők politikai jogai ér­vényesítésének előmozdítására mindenütt, ahol nem élvezik e jogok teljességét. — A KOREAI Népi Demokrati­kus Köztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott, amelyben jó­váhagyta a Szovjetunióban járt kormányküldöttség munkájáról szóló beszámolót. A miniszterta­nács határtalan háláját fejezte ki a szovjet kormánynak cs a szov­jet népnek a koreai nép iránt ta­núsított gondoskodásáért és fi­gyelméért. — NÉMETORSZÁG Kommu­nista Pártjának elnöksége nyi­latkozatot intézett a nyugatné- metországi szakszervezeti tagak - hoz, s kijelenti, hogy a kommu­nisták védelmezni fogják a szak­szervezetek függetlenségét és egységét. — A FRANCIA nemzetgyűlés­ben a kommunista képviselők ja­vaslatokat terjesztettek elő a munkásellenes kormányrendele­tek visszavonása, a munka­bérek emelése, s a sztráj* kokkal kapcsolatos megtorló in­tézkedések visszavonása érdeké* ben. Laniel miniszterelnök igyek* szik elvettetni minden olyan na* pirendi javaslatot, amely igazolná <t rendkívüli ülésszak összehívását# j r I

Next

/
Oldalképek
Tartalom