Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-07 / 235. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 235. szám. Ára 50 fillér 1953. október 7. Szerda. ...... ..............—— ---------------------^ MA I SZAMUNKBÓL: Nemzetközi események (2 old.) — Pártélet: A gazdag agitációs lehe­tőségeket használják fel termelő- szövetkezeteink pártszervezetei (3. old.) — Jobb munkával november 7. tiszteletére (3. old.) — Hogyan javult meg a munka a 13—16-os szalagnál (3. old.) — A tsz-párt­szervezetek híradója 13. old.) — Jó gépi munkával segíti a ter­melőszövetkezetek megerősítését Háns István sztahanovista trak­toros (4 old.) — Megjutalmazták a letenyei gépállomás és járási tanács legjobb dolgozóit (4. old.) Legyen a termelőszövetkezeti közgyűlés a szövetkezet további megerősítésének eszköze! Ahhoz, hogy termelőszövetkeze­teinkben tovább növeljük a ter­mésátlagokat, s ezzel együtt a ta­gok jólétét, ennek igen fontos előfeltétele, hogy necsak a kö­zös munkában, hanem a terme­lőszövetkezet vezetésében is részt- vegyen a termelőszövetkezet min­den tagja. Annak biztosítása nél­kül, hogy a fontos kérdések meg­vitatásában ne vegyen részt az egész tagság, elképzelhetetlen a termelőszövetkezet egészséges fejlődése. Ha a tagság azt látja, hogy az igazgatóság az ő meg­kérdezése nélkül dönt az egész termelőszövetkezetet érintő ko­moly ügyekben, ha úgy érzi, hogy ki van rekesztve az ügyek közös intézéséből, akkor világos, hogy a közös munkából sem úgy veszi ki a részét, mint a szövetkezet gazdája. Ellenben azokban a szö­vetkezetekben, ahol rendszeresen megtartják a közgyűléseket, meg­hallgatják a tagok véleményét, javaslatait, közösen hozzák meg a határozatokat az ügyek további vitelére, ott szárnyakat kap a munka, ott könnyen legyőzik a nehézségeket, ott évről-évre emel­kedik a terméshozam, jó a fe­gyelem, növekszik a tagok jóléte, mert a tagok sajátjuknak tudják a közös vagyont, s valóban gaz­dái a szövetkezetnek. Az olyan termelőszövetkezetek, mint a za- lalövői Vörös Zászló, vagy a nagy­fakosi Dózsa, rövid idő alatt sok­oldalú, jól jövedelmező gazda­sággá fejlődtek, mert érvényesül az egész tagság akarata, kezde­ményezőkészsége. De olyanban, mint az alibánfai Uj Barázda, a bőséges termés dacára is elége­detlenkedik a tagság, mert kire­kesztve érzik magukat a vezetés­ből, nem hasznosítják az ő szak­értelmüket, nem hallgatják meg javaslataikat. Az egész közös gazdaság továb­bi gyors fejlődésére kiható fordu­lópont előtt állnak ezekben a na­pokban termelőszövetkezeteink. Végefelé járunk az 1952—53-as gazdasági évnek. Már végeztünk a betakarítás nagy részével, az őszivetésü növények is nagyrészt már földben vannak. Itt az ideje annak, hogy minden termelőszö­vetkezetben közgyűléseken tár­gyalja meg az egész tagság, mi­lyen eredményeket értek el a vé­ge felé közeledő gazdasági évben, milyen hibákat követtek el és ho­gyan akarnak nekiindulni az uj gazdasági évnek, mit akarnaK tenni azért, hogy tovább erősít­sék, gazdagítsák szövetkezetüket, növeljék a tagok jólétét. Igen sok függ tehát ezektől a közgyűlésektől: a termelőszövet­kezetnek egy egészévi munkája, ami ha megfelelő eredményekkel zárul, jövőre újabb sikerek, újabb győzelmek kiindulópontja lesz. A termelőszövetkezetek és gép­állomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozásán veze­tőink azt tanácsolták szövetkeze­teinknek, hogy sokoldalú gazda­ságokat fejlesszenek ki. A most lezajló közgyűléseknek egyik igen fontos és lényeges feladata lesz megbeszélni, hogy mik azok a le­hetőségek, amelyeknek felhaszná­lásával a szövetkezetek uj, jöve­delmező gazdálkodási ágakat épít­hetnek ki. Világos tehát, hogy az a köz­gyűlés lesz jó és sikeres, ahol a javaslatok özöne hangzik majd el uj, eddig még kihasználatlan gazdálkodási ágak bevezetésére. Termelőszövetkezeteink tagsága túlnyomó részben olyan dolgozó parasztokból tevődik össze, akik egyéni gazda korukban is meg- állták helyüket, példát mutattak az egész községnek. Sok a volt középparaszt termelőszövetkeze­teinkben, akik igen jó szakisme­retekkel rendelkeznek és tudják, hogyan lehet a földből többet és mégtöbbet kivenni. De nemcsak a növénytermesztésnek, hanem az állattenyésztésnek is sok csinját- binját ismerik. A szövetkezetek tagjai tehát úgy készülnek fel legjobban a közgyűlésekre, ha alaposan körülnéznek a gazdaság­ban s feltárják, észreveszik a most még kihasználatlan lehető­ségeket, s ezeket elmondják a közgyűlésen hozzászólásaikban. Hogy a közgyűlésekre igy készül­jön fel a tagság, abban nagy sze­rep hárul a termelőszövetkezet kommunistáira. Beszélgessenek el esténként, munka közben a még hátralévő időben a tagokkal, s hívják fel a figyelmet arra, hogy jó gazda módjára készüljön fel mindenki a nagy eseményre. Az alapszervezet titkára fel­tétlenül segítsen a szövetkezet el­nökének, s az igazgatóságnak a közgyűlési beszámoló elkészítésé­ben. Járuljon hozzá ezzel is ah­hoz, hogy a közgyűlés után ket­tőzött erővel induljon meg a munka, a leggyorsabb ütemben befejeződjön az ősziek betakarí­tása, vetése, s utána már most, az elkövetkező téli hónapokat is kihasználják a tagság foglalkoz­tatására, amivel tovább gyarapít­hatják jövedelmüket. A közgyűlési beszámolóra és a közgyűlés előkészítésére adjanak megfelelő segítséget a járási párt- bizottságok is. Beszéljék meg a szö­vetkezet eredményeit, problémáit, de necsak a vezetőkkel, hanem a kommunistákkal, a dolgozókkal is, s ezután adjanak szempontokat a beszámoló elkészítéséhez, hogy az minden tekintetben megfelelő legyen. Amikor a közgyűlési beszámoló foglalkozik a termelőszövetkeze­teknek nyújtott segítséggel, ne csak általában említsék meg, hogy mit és mennyit jelent szö­vetkezetükre nézve egyik, vagy másik kormányrendelet és hatá­rozat, hanem mutassák azt be egy-egy tagra nézve is. így fog­ja majd igazán érezni a tagság, hogy mit jelent nekik az a se­gítség, amit pártunktól, kormá­nyunktól az elmúlt hónapokban és hetekben kaptak. A beszámoló csak úgy lesz tel­jes, ha súlyának és jelentőségé­nek megfelelően foglalkozik a munkafegyelemmel. Legyen a bí­rálat kemény és éles a hanyagok­kal, lustákkal, naplopókkal szem­ben. Bélyegezzék meg ezeket az embereket, akik rossz, lelkiisme­retlen munkájukkal, semmittevé­sükkel hatalmas károkat okoztak a szövetkezet becsületes tagjai­nak. Könnyű kiszámítani, hogy azokban a termelőszövetkezetek­ben, ahol a hanyagok és lusták miatt kapálatlan. gyomos maradt a burgonya, a kukorica, répa, vagy egyéb növény, milyen kárt jelent az ebből származó termés- csökkenés. Érezzék a naplopók, hogy a szövetkezet minden becsü­letes tagját megkárosították az­zal, hogy nem dolgoztak megfe­lelően. De nem szabad fukarkod­nia a beszámolónak azok dicsére­tével sem, akik egész évben szor­galmasan kivették részüket a munkából. Jutalmazza meg a közgyűlés, adjon prémiumot ezek­nek a dolgozóknak, mert méltán megérdemlik, hiszen nemcsak sa- (Folytatás a 2. oldalon) A megyei tanács jelentése az őszi munkákról A megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése szerint já­rásaink rangsora az egyes őszi mezőgazdasági munkákban az alábbi: ŐSZI NÖVÉNYEK ALÁ SZÁNTÁS teljesít­mény járás %-ban 1. zalaegerszegi 77.1 2. zalaszentgróti 73.4 3. lenti 70.1 4. letenyei 67.9 5. nagykanizsai 66.9 TAVASZI NÖVÉNYEK ALÁ SZÁNTÁS 1. zalaegerszegi 32 2. nagykanizsai 24 3. lenti 22.4 4. letenyei 10.5 5. zalaszentgróti 8.4 ÖSZIÁRPA VETÉS 1. lenti 100 2. zalaegerszegi 99.4 3. zalaszentgróti 98.1 4. letenyei 95.5 5. nagykanizsai 75 rozsvetEs 1. lenti 95.9 2. nagykanizsai 94 3. zalaszentgróti 92.6 4. zalaegerszegi 83.1 5. letenyei 75.8 BUZAVETÉS . 1. zalaszentgróti 39.8 2. lenti 34 3. nagykanizsai 30 4. zalaegerszegi 25.« 5. letenyei lv).7 KUKORICATÖRÉS 1. letenyei 80.7 2. zalaszentgróti 74.8 3. nagykanizsai 71.9 4. zalaegerszegi 29.9 5. lenti 25.6 Az őszi vetésű növények alá végzett szántás még mindig lassú ütemben halad. Az ősziek vetésé­nek ideje hovatovább lejár, de a talajnak jórésze még mindig nincs előkészitve hozzá. Az elmúlt öt napban sem gyorsult meg ez a munka. Ebben pedig minden nap számit. Ha tovább késlekedünk, bármikor beköszönthetnek a hosz- szu őszi esőzések, ami ismét jó­időre megakadályozhatja mind a szántást, mind a vetést. Éppen ezért is szorgalmazzák alaposab­ban járási tanácsaink ezt a mun­kát. Az ősziárpa vetésének határide­je már jóideje lejárt, ennek elle­nére még mindig csak a lenti já­rás fejezte be ezt a munkát. Já­rási tanácsainknak azon kell lenniük, hogy most már haladék­talanul elvégezzék mindenütt az ősziárpa vetését. Ili belépi a sápodi Rákóczi tsz-be Bőséges termést hozott, az idén a ságodi Rákóczi termelőszöveíkosei minden egyes termése. Jól fizo-e't a burgonya is, amiből már az elf- ligosztás is megvolt. Egy kilót ősz- tőt ak ki beiőle munkaegyEégenkény Horváth György, a szövetkezed egyik szorgalmas tágja 5S0 műn fi, egységet szerzett czideig, ami ah’m már haza is vitte a közel 6 mázsa burgonyát. Tóth Gyula is meg van elégedve a keresetével. Nem is csoda, hiszen szorgalmasan dolgozott egész évben. 486 munkaegység van beírva eddig a könyvecskéjébe, ami után. ö is megkapta a 480 kiló burgonya­előleget. Kukoricából is egy kiló körül jut egy-egy munkaegységre. A szorgal­mas, becsületes tagok megelégedet­tek, hiszen olyan jövedelmük van ne. kik’a szövetkezetben, amilyenre egyé­nileg dolgozó korukban nem is gon­dolhattak volna. Nem egy tag ki­jelentette, hogy nem cserélne egyet­len középparasztital sem. Érdemes megnézni egy jó közepesen dolgozó 'termelőszövetkezeti tag jövedelmét. Simon Lajos 360 munkaegységére annyi pénzt és terményt kapott és kap, hogy mindez pénzre átszámít­va 15.980 forintot tesz ki. Vagyis azt jelenti, hogy 1331 forint az át. lagos havi keresete, amiért bizony egy üzemi szakmunkásnak is igen alaposan meg kell dolgoznia. Biztos és jó jövő van a termelőszövetkezet, ben. Látják ezt nemcsak a tagok, hanem a kívülállók is. Péter József, né és Tófeji Béláné az elmúlt na­pokban kérték felvételüket a tagok sorába, A Zala megyei Tanács Téglagyárai ES befejezte éves nyersgyártási tervét Az 1953-as év folyamán számos bírálat hangzott el a Zala megyei Tanács , Téglagyárai ES munkájá­val kapcsolatban. Ugyanakkor azonban amikor egyes telepeket bírálni kellett, más telepek dicséretet érde­meltek eredményeik révén. A bírálat majdnem min­den 'esetben használt. Eire jó példa a galamboki telep is, ahol egyidöben állandósult az elmaradás. A galambokiak azóta már a jólteljesitő telepek közé küzflöhék fel magukat. A kormányprogramul, majd az azt követő nagy. arányú árleszállítás ugyancsak hozzájárult az ered­mények növeléséhez. A dolgozók nap-nap után jobban látták, hogy szocializmust épi ő országunkban a jobb élet alapja a jobb munka- Igyekeztek tehá1 mind jobban és mind többet termelni. A lelkes mun­ka, a szilárd akarat: eredménye, hogy a Téglagyári ES évi nyerstéglagyártási tervét szeptember 28-án befejezte. Ezzel az eredménnyel jelentős mértékben hozzá, járultak a kormányprogramul megvalósításához. A ja­vításra szoruló házak tatarozásához, helyrehozásá­hoz, az uj házak építéséhez renge eg téglára lesz szükségünk. Az Egyesülés azzal, hogy éves tervét máris teljesítette, a rérvenfelüli termeléssel még igen sok segítséget adhat a dolgozók államának. A veze őség és a műszakiak továbbra is adják meg azt a támogatást, amely a telepek. munkáját előrelendite'te. Látogassák rendszeresen a telepeket. A dolgozók ha Iá-jók, hogy törődnek velük, figye­lemmel kisérik munkájukat és megadják a szükséges segítséget, nagyobb lelkesedéssel, több odaadással dolgoznak, a következő tervév még a mostaninál is nagyobb feladatokat ró a téglagyárakra. Mind több' lakóházra és egyéb építményre lesz szükségünk. Az épi.ők csak úgy teljesíthetik tervüket, ha a téglagyá­rak biztosítják az alapfeltételeket: több és jobb tég­lát gyártanak. Ezért jegyeztünk kölcsönt A nagylengyeli olajbányászok között Bokor István furómester a nagylengyeli olajme­zőn dolgozik. 27 éves. A jegyzési ivet mosolyogva irta alá. Amikor megkérdezték tőle, miért mosolyog, igy válaszolt: — örülök, mert tudom. hogy miért jegyeztem. Ea az amerikaiaknak dolgoznánk, ők nem kölcsönkérnének "tőlünk, hanem vinnék a hasznot a mi megkérdezésünk nélkül s egész biztos, ha nekik dolgoznánk, árleszállítás sem lelt volna s én 27 éves koromban nem lennék furómester. A Termelési Vállalat B/A. 20-as kutszerelö cső, portjának dolgozói az elsői: között jegyeztek. Ez nem csupán annak tulajdonithaió hogy Kovács An'al fu­rómester jól szervezte meg a jegyzést. Ennél a cso­portnál nem is volt szükség az agitációra, önömmel jegyeztek, mert szemük láttára gazdagodik a nagy­lengyeli olajmező. szemük láttára épül a boldog jövő. Azért jegyeztek, hogy ezzel könnyebbé és gyorsabbá tegyék azt a munkát, amely az ö szebb életükért fo. lyik. A Botanj—22. dolgoz ói a munkában az elsők, a jegyzésnél is elsők akartak lenni Az alapozó csoport dolgozói jó példával akarlak elöl járni, éppen ezért az elsők között jegyeztek. — Ha a fizetésünk látszólag kevesebb is, mint a fúrá­soké — mondotta Bölecz Bajos — a fizetés mellé még sok segítséget kapunk. OH van például az étte­rem: olcsó, jó és bőséges az étkezés. Ha számításba vesszük a legénylakást, a fürdőt, az ingyen adott szórakozást és az egyéb szociális juttatást ez ha­vonta több mint 300 forint megtakarítási jelent... Ao meg üt van a busz is. Bégebben gyalog, vagy ke­rékpáron kelleti járniok azoknak, akik távolabb lak. tak. A vállalat ezekről is gondoskodó <. . Kát mi ezért jegyeztünk örömmel békekölcsönt. Segítsek az elmaradókat a M.ezogazdasági Gépjavítónál A zalaegerszegi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat évi rérvteljesité­se szempontjából dön'-ő jelentőségű a negyedik negyedév. Novemberben —decemberben már erőgépeket javi. tanak. Készülnek a tavaszi nagy mezőgazdasági munkákra. Ettől a két hónaptól függ nagymértékben, hogy a vállalat évi tervét teljes! i. vagy se. A nyári hónapokban elma radtak tervük teljesítésével. Mind össze 85—90 százalékos eredményt értek el. így volt ez tavaly is, ami­kor csak az utolsó negyedévben in. dúló nagy munkák biz-ositották a ‘ervteljesitést. A lemaradás nemcsak az előbbi okok miatt állt elő. Hozzájárult az is, hogy a gépállomásokról nem vi­szik be az elromlott erőgépeket, pe­dig biztos, hogy van náluk álló’gép. A gépállomások azonban csak akkor viszik a javítóba a gépe:, ha ,,há zíTag'•' már nem tudják megjavítani. Ennek az az oka, hogy sok a hiba a Mezőgazdasági Gépjavító által megjavított gépek minősége körül. A Gépjavító Vállalat azzal ér­vel, hogy a jó szakmunkások zöme elment, a gépállomásokra dolgozni. Törekedjen arra a vállalat, hogy a még gyengébben dolgozó szak­munkásokkal való rendszeres foglal kozás révén biztosítsa a szakmunká­sok fejlődését. Ha ez megtörténik, lehetőség nyílik arra, hogy megja­vítsák munkájukat és éves ’érvüké7 nemcsak mennyiségileg, de minő. ségileg is becsülettel teljesítsék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom