Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-30 / 255. szám

A SzoTjetuuié Minisztertanácsának és az §zKF Központi Bizottságának határozata wa közszükségleti iparcikkek termelésének kibővítéséről és minőség-ének javításáról“ Természettudományi Társulat, amely október 25-én délelőtt ,,Á biológia fejlődése" cimmel előadást liii detett az ált. gimnázium nagytermébe. Az előadáshoz füzünk néhány szót. Az ált. gimnázium DISz-szervezete már pénteken megkezdte az előadás megrendezéséhez szükséges előkészületeket. Az igazgató elvtárs körözvényben kihirdette az ifjúságnak. A diákotthonban a vasárnapi szilenciumot előbbre hoztuk, hogy a diákotthon min­den tagja ott legyen az előadáson. Feldíszítettük a klub-termet. Elkértük a diákotthonból a székeket, hogy a tagság számára ele­gendő ülőhelyet biztosítsunk. Szóval teljesen felkészültünk az előadásra. Az ifjúság összegyűlt, vártuk az előadót, de nem érke­zett meg. Erre telefonon felhívtuk a Természettudományi Társu­latot és a következő választ kaptuk: „Előadó nincs, ott van Cön- döcs tanár elvtárs, tartsa meg ő az előadást“. Ugylátszik a zalaegerszegi Természettudományi Társulat csak hirdeti az előadást, s nem tartja meg. Vájjon ki a felelős azért, hogy százötven diákot összehívtunk feleslegesen? Ez az eset egy­általán nem növeli a Természettudományi Társulat tekintélyét," Készéi Gyula A csomódén faraktár üzemegységében és a községijén három politikai iskola indult. Egy a Párttörténet rövid tanfolyama, egy DISz politikai kör és egy másodéves politikai iskola. Az első oktatási nap után a hallgatók érezték a felelősséget a tanulás iránt. Ez meglátszott abban is, hogy ebben az oktatásban már jobban ér­deklődnek a jegyzetelés iránt, mint az elmúlt oktatási években. Az előadás megkezdése előtt csoportos beszélgetésként tárgyalták meg az oktatás egy-egy kérdését. Az első előadás után például több hallgató elmondotta, hogy a párttörténet tanulmányo­zása módszert ad munkájukhoz, elmondták, hogy a Bolsevik Párt Történetének tanulmányozása nagy segítséget jelent számukra. A DISz politikai körnél azonban vannak hibák többek között az is, hogy a kultúrterem zárva van, amikor az oktatásnak kez­dődnie kellene. A kultúrotthon vezetője nem fordít kellő figyelmet a fiatalok oktatására, amely a későbbiek folyamán előidézheti a nagyobbfoku lemorzsolódást. A politikai iskolák hallgatói lelkesedéssel kezdtek hozzá a ta­nuláshoz. Tudják, hogy a marxi-lenini elmélet elsajátítása erőt ad a további,, sikerekhez. Tóth László Kultúrterem vagy terményraktár (A fenti határozat első részét tegnapi lapszámunkban közöltük, az alábbiakban adjuk a határo­zat második részét.) A határozat részletesen foglal­kozik a háztartási és kulturcik- kék gyártásának fokozására, vá­lasztékának kibővítésére és mi­nőségének megjavítására irányuló intézkedésekkel. Különösen eme­lik a háztartási kisgépek, mint porszívók, mosógépek, továbbá villanyvasalók, különféle edények, stb. gyártását. Megállapítja a határozat, hogy a minisztériumok nem fordítottak kellő gondot a bútorgyártás fej­lesztésére és a bútorok minősé­gének megjavítására. Kötelezte a határozat az illetékes minisztériu­mokat, hogy bővítsék a butoi*ok választékát, s növeljék a külön­leges minőségű és elsőosztályu bú­torok gyártását. A közszükségleti iparcikkek minisztériumát a Gentropromszo juszt, a szövet­ségi1 köztársaságok miniszter­tanácsait kötelezi, hogy dol­gozzon ki rendszabályokat a közszükségleti iparcikkeket elő­állító üzemek önköltségcsökkenté­sére, a nyersanyag- és 'készgyárt- mányveszteség leszorítására, ugyanakkor az árucikkek minő­ségének javítására. A szovjet mezőgazdasági kül­döttség, amely egyhónapos ittar- íózkodása során számos termelő- szövetkezetünkben és gépállomá­sunkon adta át gazdag tapaszta­latait, szerdán este hazautazott. A küldöttség búcsúztatására a Nyugati-pályaudvaron megjelent Magyari András, a földművelés- ügyi miniszter első helyettese. Ott volt V, Sz. Azovcev, a Szov­Külön szakaszban foglalkozik a határozat a helyi és szövetke­zeti ipar vállalataiban gyártott közszükségleti cikkek gyártásá­nak bővítésével. A határozat meg­állapítja, hogy ezekben az üze­mekben a gyártás színvonala nem felel meg a lakosság megnöveke­dett szükségleteinek, mert rosz- szul használják ki a rendelkezés­re álló termelési kapacitásokat és nem kielégítő módon fejlesztették ki a saját nyersanyagbázist. Leg­nagyobb fogyatékosságuk pedig az, hogy rendszeresen nem telje­sítik igen sok árucikk állami gyártási tervét, s hogy gyártmá­nyaik gyenge minőségűek. Ezért a határozat kötelezi a szövetségi, köztársaságok minisztertanácsait és a Centropromszojuszt, hogy egy hónapon belül dolgozzanak ki rendszabályokat, amelyek biz­tosítják, hogy a helyiipari és ipari szövetkezeti üzemek teljesí­tik előirt feladataikat, amelyek alapján a legjobb minták és mo­dellek felhasználásával ujfajtáju árucikkek gyártását kezdik meg; továbbá, hogy vezessék be az uj technikát, a folyamatos gyártási módszereket; észszer üsitsék a szállításokat stb. A határozat a továbbiakban ar­ról rendelkezik, milyen arányban jetunió nagyarországi nagykövet­ségének tanácsosa. A küldöttség értékes segítségét Serflek Gyula, földművelésügyi miniszterhelyettes köszönte meg. A szovjet küldöttség nevében I. I. Horosilov, a Szovjetunió mező- gazdasági és begyűjtési miniszté­riuma földművelésügyi főigazga­tóságának vezetője, a delegáció ve­zetője válaszolt. (MTI) ás mire használhatják fel az egyes helyiipari üzemek a beruházá­sokra szánt felhalmozásokat. A továbbiakban különböző kölcsö­nök nyújtásáról intézkedik a ha­tározat, amely szerint az Ipari Bank, a Cekombank, az Állami Bank hiteleket nyújt rövid lejá­ratra 100 ezer—500 ezer rubelig terjedő összegben a helyiipari és szövetkezeti ipari vállalatok bő­vítésére, építésére stb. A határozat utolsó szakasza a beruházásokat állapítja meg. Eszerint 1954—1956 között üzem­be kell helyezni azokat a hatal­mas pamutipari üzemeket, továb­bá bőr- és cipőipari üzemeket, gyapjuipari üzemeket, amelyek­nek építése jelenleg már folya­matban yan. A határozat végül megállapítja az egyes közszükség­leti iparágak 1954—55-re yonat- kozó termelési kapacitását, majd felsorolja a közszükségleti ipar­cikkek gyártására vonatkozó be­ruházási kereteket s leszögezi, hogy a minisztériumok, a hivatalok, a szövetséges köztársaságok mi­nisztertanácsainak legfontosabb feladata, hogy az 1954. évi gazda­sági tervek tervezeteiben kon­krét intézkedéseket Írjanak elő a jelen határozat hiánytalan végre­hajtásának biztosítására. fl lengyel kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Varsó (TASzSz). A lengyel la­pok közlik, hogy S. Skrzeszewski, a Lengyel Népköztársaság külügy­minisztere október 26-án Flack- nak, az Amerikai Egyesült Álla­mok varsói nagykövetének jegy­zéket nyújtott át azzal kapcso­latban, hogy Csang Kaj-sek ban­dái elkobozták a, „Fraca‘‘ nevű lengyel kereskedelmi hajót. A jegyzék megállapítja, hogy az Egyesült Államók kormányának a lengyel kormány Október 12-i jegyzékére adott válaszjégyzéké nem ad feleletet arra a jogos és alapos vádra, amelyet a lengyel kormány jegyzéke tartalmazott. Az Egyesült Államok kormánya nem tagadhatja ■— emeli ki a jegyzék —, hogy az Egyesült Ál­lamok fegyveres érőinek egyik repülőgépe közvetlenül résztvett a „Praca“ nevű lengyel kereske­delmi hajó ellen intézett táma­dásban. Teljesen nyilvánvaló, hogy az ilyen erőszak, mint a lengyel hajó ellen nyílt tengeren elköve­tett támadás, csupán az Egyesült Államok kormányszerveinek rész­vételével fordulhatott elő, ame­lyek ténylegesen irányítják és ve­zetik a Csang Kaj-sek—klikk ten­geri hajóinak tevékenységét. A Lengyel Népköztársaság kor­mánya ismételten a leghatározot­tabban tiltakozik amiatt és követe­li: az Egyesült Államok kormánya haladéktalanul hozzon intézkedé­seket a lengyel hajó, valamint an­nak legénysége és rakománya ki­szabadítására. A Lengyel Nép- köztársaság kormánya emellett az Egyesült Államok kormányára hárítja a teljes felelősséget a hajó teljes legénységének életé­ért és egészségéért. A lengyel kormány egyidejűleg fenntartja magának azt a jogot, hogy teljes kártérítést követeljen azokért a károkért, amelyek a hajó elkobzása, illetőleg feltartóz­tatása következtében keletkeztek, vagy keletkezhetnek. továbbá, hogy követelje a bűnösök szigorú megbüntetését. —A ROMÁN Népköztársaság­ban a tartományi, kerületi, váro­si és falusi népi tanácsok válasz­tását december 20-án tartják meg. — AZ ENSZ-közgyülés külön­leges politikai bizottsága elfogad­ta azt az indiai határozati javas­latot, amely a Délafrikai Unióban I élő indiai származásit személyek­kel szemben alkalmazott megkü­lönböztetések megszüntetését kö­vetelte. —' méltán vetik fel ezt a kérdést Nagybakónak és Füzvölgy dolgo­zói és DISz-íiataljai. Mert hogy most nem kultúrterem a kultúr­terem, az bizonyos, mert erről ta­núskodik Nagybakónakcn az a háromszáz mázsa kukorica, me­lyet a kulturotthonban raktároz­tak el. S ha már oda is rakták hirtelenében, arról is kellett vol­na gondoskodniuk, hogy „hirte­lenében“ elszállítsák. Nem kü­lönb a helyzet a füzvölgyi kul- turotthonnál sem. Itt csupán a kukorica helyett a vállalat irodá­ja székel. Ez a kérdés nem a kémia vi­lágnagyságait, hanem a zalaeger­szegi dolgozókat foglalkoztatja, azokat, akik a zalaegerszegi sütő­ipar által előállított kenyeret fo­gyasztják. Ha a kenyérbe került valamennyi, oda nem való anya­got nem is láthatjuk szabadszem­mel, de van az egerszegi kenyér­ben jókora adag, szabadszemmel is könnyen felismerhető mennyi­ségben olyan anyag, amely még a legnagyobb jóakarattal sem ne­vezhető a kenyér szükséges tar­tozékának. De lássuk csak, mit tartalmaz a zalaegerszegi kenyér: 1. Liszt — kétféle változatban: kenyérré átalakult liszt cs ke­nyérré át nem alakult liszt, va­gyis lisztcsomó. (Az utóbbi a gon­datlan dagasztást „dicséri“.) 2. Különböző nagyságú, megol­vadásnak induló lisztcsomók. 3. Madzag- és kötéldarabok, 5— 30 centiméterig. (Ez a gondatlan szitálásnak állít emléket az utó­kor számára.) 4. Változó mennyiségű homok a mi ropogóssá teszi a kenyeret a ropogtatni szerető és a ropogtatni nem szerető emberek számára egyaránt. Lehet, hogy a Sütőipari De vájjon mit szól ehhez a me­gyei tanács népművelési osztálya és mit szól ehhez a népművelési minisztérium és mit a termény­forgalmi vállalat. A miniszter­tanács határozata világosan leszö­gezi népművelési szerveink fen adatait a falvak kulturális igé-t nyeinek fokozottabb kielégítésé­ért. A két község fiatalsága ne­vében kérem az illetékeseket, hogy sürgősen gondoskodjanak arról, hogy a kultúrotthon való­ban a kultúra otthona legyen és ne terményraktár. Szűcs Dezső Vállalat összetéveszti a zalaeger­szegi fogyasztókat a szárnyasok­kal. Nem kérem, mi nem rendel­kezünk zúzával, nincs szükségünk homokra az emésztéshez. 5. A kenyerek alján 1-től más­fél centiméterig feketéül: a szén. Nem a kőszén, hanem a szénné vált kenyér. (Nem vasalószeneí. hanem kenyeret készítsen a Sütő­ipari Vállalat.) Megkérdeztük a megyei tanács élelmiszeripari osztályát, mi a vé­leménye mindezekről. Ezt vála­szolták: — Nem lehet túlzott kö­vetelményekkel jönni, nagy a fo­gyasztás s a műszakba nem fér bele a szitálás. Ezzel nem értünk egyet, de nem ért ezzel a kifogással egyet Zala­egerszeg egyetlen kenyérfogyasz­tója sem. Nyomatékosan felhív­juk az illetékesek figyelmét, több gondol fordítsanak a zalaegersze­gi Sütőipari Vállalat munkájára. Kardos Endre A biztonsági tanács ülése New-York (TASzSz) Október 27-én délután ülést tartott a biz­tonsági tanács, hogy megvizsgálja a következő napirendi kérdést: „A palesztinai kérdés: az általá­nos fegyverszüneti megállapodá­sok betartása és kötelező telje­sítése, különös tekintettel a nem­rég előadódott erőszakos cselek­ményekre, többek között az októ­ber 14-i és 15-i kibjai összetű­zésre. Az ENSz palesztinai fegy­verszüneti bizottsága vezérkari főnökének jelentése". Az ülésen Bennike tábornok, az ENSz palesztinai fegyverszüneti bizottságának vezérkari főnöke mondott beszédet. A biztonsági tanács úgy dön­tött, hogy a kérdés megvitatását október 29-én folytatja. A biztonsági tanács rövid szü­net után ismét összeült annak a panasznak megvizsgálására, ame­lyet Szíria emelt Izrael ellen. Az elsőként felszólaló izraeli képviselő kijelentette, hogy kor­mánya kész ideiglenesen leállí­tani a munkálatokat a Jordán- meníi demilitarizált övezetben, hogy megkönnyítse a biztonsági tanács számára a Szíria által elő­terjesztett kérdés megvizsgálását. Franciaország képviselője utalt arra, hogy Izrael képviselőjének nyilatkozata után a pakisztáni határozati javaslat tárgytalan. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a Szovjetunió küldöttsége elfogad­hatónak tartotta Pakisztán hatá­rozati javaslatát is, de Izrael nyi­latkozata után a Szovjetunió kül­döttsége egyetért Franciaország javaslatával. Az Egyesült Államok, Anglia, Pakisztán, Görögország, Libanon és néhány más ország delegátusai szintén a javaslat mellett foglal­tak állást. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió képviselője feltette a kérdést: pontosan mikor szándékoznak le­állítani a munkákat? A francia határozati javaslatban,-. — jelen­tette ki A, J. Visinszkij — nincs pontos meghatározás erre. Izrael képviselője bejelentette, hogy a munkákat azonnal leállít­ják. A biztonsági tanács ezután egyhangúlag elfogadta a íentem- litett határozati javaslatot. Az ENSz-közg-yülés gazdasági és pénzügyi bizottságának ülése New-York (TASzSz) A gazda­sági és pénzügyi bizottság foly­tatja „az elmaradt országok gaz­dasági fejlesztése“ kérdésének vitáját, pénzügyi korporáció léte­sítéséről. Október 27-én felszólalt Arka- gyev, a Szovjetunió képviselője. Jellemezte a világpiac helyzetét, feltárta, hogy az Egyesült Álla­mokban és a vele kapcsolatban lévő országokban megvalósítás alatt álló hatalmas fegyverkezési Programm negatívan befolyásolja az elmaradott országok fejlődé­sét. Az elmaradott országok — mu­tatott iá Arkagyev — joggal nyugtalankodnak nemzeti iparuk fejlődésének állapota miatt. Az elmaradott országok iparosításá­nak kérdéséről azonban édes­kevés világos határozatot hozott a gazdasági és szociális tanács, valamint az ENSz közgyűlése. A Szovjetunió — jelentette ki Arkagyev — mindig a legöszfn- tébb rokonszenvvel viseltetett minden nép azon törekvései iránt, hogy gazdasági önállóságra és jólétre tegyen szert. Éppen ezért örömmel fogad minden olyan intézkedést, amely meg­gyorsíthatja az elmaradott orszá­gok gazdasági fejlődését. Hangsúlyozta azt is, hogy az elmaradott országok számára elő­nyös a Szovjetunióval folytatott kereskedelem, . mert a Szovjet- j uniótól megkaphatják a szükséges pari felszerelést és anyagokat. A bizottság folytatja a kérdés tárgyalását. Hazautazott a szovjet mezőgazdasági küldöttség Mi minden található a zalaegerszegi kenyérben

Next

/
Oldalképek
Tartalom