Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-29 / 254. szám
A Sioíjdunié Uf inis^tertanáesáiiak és az SzKP Központi Bizottságának határozata 99a közszükségleti iparcikkek termelésének ki körítéséről és minőség'ének javításáról^ A szovjet sajtó közölte a Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fenti határozatát, amely megállapítja, hogy a nehézipar fejlesztésében elért sikerek alapján minden feltétel megvan ahhoz, hogy megszervezzék a közszükségleti cikkek termelésének ugrásszerű fellendítését. A legközelebbi 2—3 évben minden eszközzel siettetni kell a könnyűipar fejlődését, hogy lényegesen fokozódjék a lakosság ellátottsága közszükségleti iparcikkekkel és e cikkek mennyiségi növelése mellett igen fontos minőségük javítása is. A határozat ezután megállapítja azokat a termelési előirányzatokat, amelyeket az egyes árucikkek termelésében a következő években el kell érni. így például a pamutcikkek termelése 1954- ben 5 milliárd 549 millió méter, 1955-ben 6 milliárd 267 millió méter legyen, a gyapjúszövetek mennyisége kétszeresére, a selyemszöveteké 5.2-szeresére emelkedjék. A határozat kötelezi a közszükségleti iparcikkek minisztériumát, hogy az iparcikkek minősége és választéka terén is teljes mértékben elégítse ki a lakosság megnövekedett igényeit. A határozat ezután számadatokat sorol fel arra vonatkozólag, milyen mértékben kell a konfekció és szőrmecikkek, a kötöttáruk, a lábbeli, a rövid-, és díszműáru választékát bőviteni és minőségét javítani. A határozat ezekkel kapcsolatban intézkedik arról, hogy a jövő évben például Lvovban, Kisinyevben, Alma- Ataban, Vilniusban és Kujbisev- ben divattervező intézetet létesítsenek; hogy a vegyipari minisztérium növelje a fokozott keresletnek örvendő gumilábbelik termelését és szállítását; hogy a bőrdíszműáruk terén bővítsék a választékot uj modellek, fazonok és kellékek rendszeres bevezetése utján. A minőségi edény gyártásának és minőségének fokozásáról szólva a határozat a többi között előírja, hogy 1954-ben 366 millió. 1955-ben pedig 418 millió rubel értékben kell ilyen edényeket gyártani s az üvegipari dolgozók főfeladata a készítmények választékának jelentős kibővítése és felfrissítése. Rendelkezik a határozat arról is, hogy fokozzák a különféle karórák gyártását s hogy az órákat teljesen felszerelve bőrszíjjal vagy selyem ripsz- szalaggal ellátva külön tokba csomagolva kell forgalomba hozni. Kötelezi a határozat a gépipari minisztériumot arra, hogy a jövő évben jelentősen fokozza a női, a gyermek és a könnyű turake- t’ékpárok gyártását, javítson a kézifékrendszerü férfi és női tu- rakerékpárok szerkezetén. A repülőipari minisztériumot arra kötelezi a határozat, hogy vezesse be kerékpármotorok gyártását és ebből jövőre 30 ezer, 1955-ben pedig 40 ezer darabot gyártson. Intézkedik ezután a határozat a gramafongyártás és a fényképezőgépek gyártásának fokozásáról is. (A határozat következő részét holnapi lapszámunkban közöljük.) A francia nemzetgyűlés reakciós többsége Lantéi indokínai politikája mellett foglalt állást ' Egész Franciaország óriási érdeklődéssel várta a nemzetgyűlés keddi ülésére kitűzött „indokinai Vitát“, amelynek megtartásához a Laniel-kormány „aggályai ellenére“ is kénytelen volt hozzájárulni. Az ülésen felszólaló képviselők: kommunisták, szocialisták, radikálisok, az ellenállási mozgalom volt tagjai — egyetlen disszidens gaulleista kivételével — egyhangúlag követelték, hogy ebben vagy abban a formában vessenek véget az indokínai ellenségeskedésnek és kezdjék meg a tárgyalásokat. Kriegel-Valri- mont kommunista képviselő kijelentette: „pártunknak meggyőződése, hogy nagyon is gyorsan sikerülne bckés megoldást találni“. Savary szocialista képviselő ugyancsak a tárgyalások azonnali megindítását követelte. Széles visszhangot keltett Dala- dier radikálispárti képviselő, volt miniszterelnök felszólalása, aki kifejtette, hogy „az anyaországtól 12 ezer kilométer távolságban az ember nem visel „kereszteshadjáratot“, s hozzáfűzte, mindenkivel és mindenféle politikai csoporttal egyetért a nemzetgyűlésben, aki és amely az indokinai háború befejezését és az „európai védelmi közösség“ tervének visszautasítását követeli. Nagy vita alakult ki, az MTtP és a „függetlenek“ élénken tiltakoztak az ilyen felszólalások miatt, s a reakciós többség végül is 315 szavazattal 251 ellenében elfogadta a kormánykoalíció javaslatát a Laniel-kormány indokinai gyarmati politikájának jóváhagyásáról. Az USA koreai bahtéríumháborujának ügye az ENSz politikai bizottsága előtt Az ENSz politikai bizottsága megkezdte a következő kérdés (tárgyalását: „Annak a vádnak pártatlan kivizsgálása, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének fegyveres erői baktériumfegyvert használtak“. Ezt a kérdést az Egyesült Államok küldöttségének kívánságára iktatták napirendbe. Az amerikai küldöttség a „pártatlan kivizsgálás“ emlegetésével megkísérli azt, hogy tévedésbe ejtse a világközvéleményt azokkal a módszerekkel kapcsolatban, amelyeket az Egyesült Államok alkalmazott a koreai nép elleni háborúban. Malik, a Szovjetunió képviselője rámutatott arra, hogy ezt a kérdést — az ENSz alapokmányát megsértve — a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részvétele nélkül tűzték a hetedik ülésszak napirendjére és tárgyalták. Az USA — miután ott kudarcot vallott — most a fogság- baesett amerikai repülők vallomását akarja vitássá tenni. Hangsúlyozta, hogy a leleplező vallomások „megtagadása“ azonban nem törölheti ki Korea, Kina és az egész világ embermillióinak emlékezetéből, hogy a külföldi intervenciósok embertelen, barbár háborút vivtak Korea népe ellen. Malik végül határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint a közgyűlés minden államot felhiv a baktériumfegyver eltiltásáról szóló 1925. junius 17-i genfi jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra. — A SZOVJET-OLASZ kereskedelmi tárgyalások sikeresen befejeződtek s 12 hónapra érvényes jegyzőkönyvet írtak alá kölcsönös árucsereforgalomról. IDÖJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás: Főként a Dunántúlon felhősebb idő, több helyen eső, esetleg zivatar. Mérsékelt délkeleti-déli, majd délnyugati szél. Keleten még lesznek talajmenti fagyok, a nappali felmelegedés gyengül. Várható hőmérsékleti értékek reggel: 6—9, délben a nyugati határ mentén 13—16 fok között. ★ A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet 10 fok felett lesz. A BEGYŰJTÉSI MINISZTÉRIUM VERSENYJELENTÉSE A legutóbbi étékelés szerint a WJi'gyék sorrendje a következő: Kukoricabegyűjtésben: (elől a megye neve, u-ána a miniszteri meghitt almazott, majd a begyűjtési osztályvezető) : 1. Zala (Dávid Ernő, Vatulik Lajos), 2. Győr (Horváth Gyula, Garab Alajos), 3. Nógrád (Bognár József, Kaszás József)', 17. Baranya (Bencze István, Bruk József), 18. Szabolcs (Táborosi Péter, Sipos Béla), 19. Bács (Margóink Pál, Horváth Károly). Nap raf c rgóbegyüjt csb en: 1. Vas (Kiglics József, Kelemen László), 2 Győr (Horváth Gyula), Garab Alajos), 3. Zala (Dávid Ernő, Va- itulik Lajos), 17. Pest. (Rékai Gábor, Pálosi Miklós), 18. Bács (Marsaink Pál, Horváth Károly), 19. Szolnok (Eitler Aladár, Bányai János). B urgonyab e.gyüjl ésb en: 1. N óg rád (Bognár József, Kaszás József), 2. Vas (Kiglics József, Kelemen László), 3, Zala (Dávid Ernő, Vetülik Lajos), 17, Szabolcs (Táborosi Péter, Sipos Béla), 18. Csöngőül Szlávik György, Obratka László', 19- Bács (Marsclúk Pál Horva’h Károly). .Sertésbe gyűjtésben: 1, Zala (Dávid Ernő, Vatulik Lajos), 2. Komárom (Egri József, Dankó József), 3. Baranya (Bencze István, Bruk József), 17. Hajdú (Pólyák Is‘ván, Antal Tibor), 18. Csongrád (Szlávik György, Obratka László), 19, Bács (Marscínk Pál, Horváth Károly). Marhabegyüjtésben: 1 Békés (Bodó Pálné, Saru» Jánost), 2. Vas (Kiglics József, Kelemén László), 3- Baranya (Érnem István, Bruk József), 17. Hajdú (Pólyák Js'-ván, Antal Tibor), 18 Borsod (Varga Lajos, Dulionv József). 19. Nógrád (Bognár József, Kaszás József). Tejbegyüjtésben: 1. Békés (Bodó Pálné, Sarus János), 2. Szolnok (Eitler Aladár, Bányai János), 3. Nógrád (Bognár József, Kaszás József), 17. Somogy (Kovács László, Böhm József), 18. Győr (Horváth Gyula, Garab Alajos), 19. Borsod (Varga Lajos, Duliony József). Tojásbegy Uj lésben: 1. Zala (Dávid Érpő, Vatulik Lajos), 2. Vas (Kiglics József, Kelemen László), 3. Komárom (Egri József Dankó József), 17. Hajdú (Pólyák István, Antal Tibor), 18. Szabolcs (Táborosi Péter, Sipos Béla), 19. Bács (Marscink Pál, Horváth Károly). Barom fib egy üjtésben: 1. Békés (Bodó Pálnó, Sarus János), 2. Szolnok (Eitler Aladár, Bányai János), 3- Nógrád (Bognár József, Kaszás József), 17. Somogy (Kovács László, Böhm József), 18. Borsod (Varga Lajos, Duliony József), 19. Szabolcs (Táborosi Péter, Sípos Béla). Állal- cs állatitennókelc begyűjtésénél: együttes értékelése: 1. Zala (Dávid Ernő, Vatulik Lajos), 2. Békés (Bodó Éálné, Sarus János), 3. Vas (Kiglics József, Kelemen László), 17. Szabolcs (Táborosi Péter, Sipos Béla), 18. Borsod (Varga Lajos, Duliony József), 19. Bács (Marschik Pál Horváth Károly). (MTI) — A JUGOSZLÁV külügyminiszter, Kocsa Popovics — az ENSz üléséről hazatérőben — Párizsban tárgyalásokat folytatott Biíault francia külügyminiszterrel a trieszti kérdésről, Mi gátolja a Koleszov-módszer terjedését a MASZOL AJ Gépgyárban 1%/T art on János, a MASZÓLAJ-t-’-N- Gépgyár f orgácsolómühelyének esztergályosa egy HA—40-es szivattyú tengelyén dolgozik- A kés úgy vágja a kemény acéltengelyt, mintha ólom. ból volna, ebben azonban nincs sem. rSi különös, hiszen a kés vidiaéle sokkal keményebb az acélnál. A különös inkább az hogy Marton Jár nos Kolcszov-módszerrel dolgozik — do az még különösebb, hogy csak Marton János dolgozik ezzel a módszerrel... és ő is csak hébe- hóba. Akik jó néhány héttel, sőt néhány hónappal ezelőtt olvastak arról, hogy a Gépgyár dolgozói csatlakoztak a Koleszov-mozgalomhoz s már jelentős eredményeket is értek el — azt) gondolhatnák, hogy a gépműhelyben még az átképzősök is a szovjet szélesvágási módszer szerin* dolgoznak. Ez korántsem igy van. Eígyideig azért késlekedett a mozgalom kiszélesítése, mert egy készüléket! terveztek, amelynek segítségével szériában gyártják a késeket A készülék elkészültbe hosszú ideig váratott magára. Közben használ', ák a meglévő egy két darab kést — de csak Marton János padjánál s nagyon elvétve egyik-másik pádnál. A milyen nagy lelkesedés mii- tatkozott. a megindulásnál, ugyanolyan közöny kísérte később az uj, a maga nemében igen nagy' jelen őséggel bird módszert. Vájjon mi volt az oka a mozgalom ellapo- sodásának? Erre egyetlen elejtett1 mondat éksen rávilágít. A múlt nap, amikor a Gépgyárban jártunk, s Marxon János esztergályossal beszélgettünk, kérdésünkre Marton elvtárs azt válaszolta: — Azt mondták, majd ők csinálják ... hát csak csinálják akkor. Marton János az ,,ők“ alatlt Norath mérnököt és Láng Emil fő- technológust értette. Ugyanis No- vaüi mérnök és Láng- Emil vojak azok, akik megszívlelve a szovjet példát s áttanulmányozva az idevo- na kozó szakirodalmat, és rajzokat, mindent elkövettek, hogy bevezessék és elterjesszék a Koleszov.féle szélesvágást a gépműhelyben. Azonban — annak ellenére, hogy sokat, tettek a mozgalom sikere érdekében — sokat is hibáztak. Hibáztak akkor is, amikor arra gondol'-ak, hogy a mozgalom kiszélesítését majd csak akkor szorgalmazzák, amikor a szériagyártáshoz szükséges készüléket létrehoz. Iák. A másik hiba az, hogy a műszaki alapfeltételeket biztosító és a szélesvágást a gyakorla'-ban alkalmazó dolgozók között nincs meg az együttműködés, nincs meg az összhang. Erre mutalnak Marton elv- társ szavai: ,,Ba elkezdték, csinálják ők“, A Koleszov-módszer sikerét a Gépgyárban a műszakiaknak cs az esztergagépek dolgozóinak közösen kell megvalósitaniok. Külön u'akou nem járhatnak, mert. ezzel nemcsak egymás munkáját akadályozzák, hanem teljesen lehetetlenné teszik, hogy valaha is nagyobb eredményeket, érjenek el az uj módszer alkalmazásánál. C zinte meglepő volt, hogy ami- kor a Koleszov-szélesvágási módszer első sikeres kísérletei után néhány hét múlva azzal a tudattal mentünk a Gépgyárba, hogy most már szép eredményekről számolhatunk be, ennek pontosan az ellenkezője történt. Matton János kivételével bármelyik esztergapadnál érdeklődtünk, a dolgozók azt válaszolók, hogy az ő gépükön nem lehet n szélesvágást) alkalmazni, mert nagy a rezgés. — Ahhoz különleges pad és különleges munkadarab kell — mondották és dolgoztak tovább, a régi módszerekkel. Azt mondottuk, hogy a munkadarab hossza nem haladhatja meg az átmérő tízszeresé*. Később beigazolódott, hogy igenis, meghaladhatja, ha helyesen alkal mázzák a szólesvágást. Ugyanez’- bizonyítja Marton János jelenlegi munkája is, ahol a munkadarab átmérője 100 milliméter, s egyes helyeken még ennél is vékonyabb, viszont a hossza több, mint másfél méter. A munka teljesen zökkenőmentes, s Marton János csak azt kifogásolja, hogy mindössze 2 darab szívat y- tyutengelyt kell készítenie. Ha több darab lenne, nagyon szépen kereshetne a Koleszov-szélesvágás segítségével. Ahhoz, hogy a gépműhelyben a szélesvágási módszer valóban elterjedjen s előnyére váljon mind a Gépgyárnak, mind pedig a dolgozóknak, nem elég az, ha csak egykét pádon dolgoznak időnként. Ko- leszov-módszerrel- Alihoz azonban, hogy a dolgozókkal megértessék az uj módszer jelentőségét, eloszlassák a közönyt, segítenie kell a pártszervezetnek és a szakszervezetnek is. Meg kell keresni, melyek azok a körülmények, amelyek leginkább gátolják a módszer elterjedését. Mint már fentebb e ml Jöttük, nincs meg az összhang, nincs meg az együttműködés a Koleszov-módszer gyakorlati megvalósítói és a műszakiak között. a pártszervezet feladata, hogy esen a hiányosságon sürgősen változtasson. ÍJ ibás a gépműhely művezetője is, aki úgy gondolja, hogy nem az ő dolga a Koleszov-módszer alkalmazásához szükséges alapfeltételek biztosítása. Kés nélkül nem le. hét- vágni, a valóság pedig az, hogy kések még a raktárban sincsenek. Vájjon miért nem kérdezi meg a párt- és a szakszervezet a gépműhely művezetőjétől, milyen segítségét. milyen támogatást ad azoknak, akik a Koleszov-szélesvágást akarják alkalmazni? Amikor a szakszervezetnél megkérdeztük, hogy haladnak a gépműhelyben a Koleszov szélesvágással, Fábián elvlárs azt mondta: — Megy. Nem a legjobban, de azért megy. — Hivtuk, jöjjön ki velünk s nézzük meg, mi az oka. hogy „nem a legjobban megy' ‘. Fábián elvtárs a könnyebbik megoldást választotta: nem ért rá velünk jönni. Arról azonban hamarosan meggyőződtünk, hogy igazat mondott azzal az árnyalati eltéréssel, hogy nem megy, csupán döcög. Úgy tűnik a dolog, hogy sem a púit szervezetnek, sem a szakszervezetnek, sem pedig a művezetőknek nem szívügyük a Koleszov-ijiozga- Iom. Ha nem igy volna, már rég általánossá kellett volna válnia a gépműhelyben a Koleszov-szélesvágás- nak. ll/T arton János, miközben a gép. 1’-** behelyezett kés gyorsan halad a hosszú tengelyen, felteszi a kérdést: — Vájjon nem érné-e meg a Gépgyárnak, hogy egy-két embert elküldjön tapasztalatcserére olyan helyre, ahol már sikerrel alkalmazzák a Koleszov-módszert? Én a szabadságomat fogom felhasználni arra, hogy megszeressem a szűk- séges ismereteket. Most is Koleszov- módszer rel dolgozom, de ahhoz, hogy jól dolgozhassak, több gyakorlati tapasztalatra van szükségem. Az elmondottakból nem nehéz kitalálni, mi hátráltatja a Koleszov- módszer elterjedését a Gépgyárban. Marton Jánoson kivül többen is vannak még a gépműhelyben, akik örömmel alkalmaznák azt) a ’ módszert, amely munkájukat meggy őrsi. tana s keresetüket növelné. Adják még nekik a segítséget, hogy mielőbb minél többen a jobb, a nagyobb eredményt biztosilő módszerrel dolgozhassanak, Az MSsT-ssalag A Ruhagyár dolgozói nagy lendülettel harcolnak a IV. negyedéves terv teljesítéséért. Az árleszállítás még nagyobb lendületet adott a tervek maradéktalan teljesítéséhez. A VII-es MSzT-szalag dolgozói megfogadták, hogy még nagyobb odaadással, lendületesebben harcolnak tervük teljesítéséért. így akarnak méltókká válni az MSzT címük viselésére. versenykihívása Éppen azért versenyre hívták ki a többi szalag dolgozóit és szalagvezetőit. Versenyük célja: a mennyiségteljesités mellett a minőség megjavítása. A versenykihívást a többi szalag dolgozói és szalagvczetői elfogadták. Marké János termelési felelős.
