Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-28 / 253. szám

II Iá ellenőrzés volt eredményeink egyik iontos alapja Ebben az esz'-endöben járásunk­nak mezőgazdasági vonalon hatal­mas feladatokat kellett megoldania. Az elmúlt, évhez viszonyítva sokkal több termést kellett betakarítanunk. Tudtuk> hogy feladatainkat csak úgy lessünk képesek .megfelelően meg­oldani ha időben alaposan felké­szülünk' arra. Részletes és pontos tervet dolgozunk ki a szántás, ve­tés, trágyázás és betakarítás mun­kájára. A vetésterveket, — eUéröleg az elmúlt évi rossz módszertől — az idén megtárgyaltuk a községi taná­csokkal, a termelőszövetkezetek ve­zetőivel és tagságával. Ez egyik igen fontos tényezője volt munkánk­nak és nagymértékben ennek köszön­hetők sikereink- A tömegekkel való szoros kapcsolat kiépítésére is nagy gondot fordítottunk. Különösen a mezőgazdasági állandó bizottság okra, és a dülöfelclősi hálózatra támasz­kodtunk munkánkban. Miu‘án meg­győződtünk arról, hogy a mezőgaz­dasági apparátusunk már ismeri fel. adatait, a végrehajtáshoz kértük a *ömegszervezetek segítségét is. Fel­tétlenül ki kell emelnünk a pártbi­zottságtól cs az alsóbb pártszer­vektől kopott segítséget ami nélkül nem tudtunk volna eredményeket el­érni. Igen komoly ’támogatást kap­tunk az MNDSz-től is. Vörös elv- társnő gyakran személyesen is fel­keresett bennünket, s közösen be­széltük meg a feladatokat, azt, hogy az asszonyoktól milyen támogatást kaphatunk. Abban, hogy a zalaegerszegi járás, a mi járásunk a mezőgazdasági mAinkdk végzésében a megyében az első helyet érte el, igen lényeges szerepe volt az ellenőrzésnek, Min­den öt napban alaposan megvizsgál­tuk a beérkezett jelentéseket, érté­keltük azokat, igy mindig azonnal láttuk, hol van lemaradás, hol kell segiteni a legsürgősebben. Ahol a legnagyobb lemaradás volt oda a főagronómvssal együtt mentünk ki és megvizsgáltuk, mi a lemaradás oka. ugyanakkor részletesen megbe­széltük a helyi tanáccsal, hogy mit tegyen a hiba kijavítására. A lénia radás oka a leg'öbb esetben az volt, hogy hiányzott helyi tanácsainkból a szervezőkészség, nem működőit a me. zőgazdasági állandőbizottság, a dü- löfelelősi hálózat. Ezeken a helye­ken hosszabb időt töltöttünk, s meg­magyaráztuk a tanács vezetőinek, hogy munkájukban elsősorban a párt­tagokra, valamint a munkájukat be­csülettel elvégző, példamutató pár- tonkiviiliekre támaszkodjanak, olya nokra, akik élenjárnak a termelés­ben­De ellenőrző munkánk nemcsak a ‘anács helyiségeiben folyt le. Meg­vizsgáltuk a község határát, a terme­lőszövetkezet tábláit, az egyénileg gazdálkodók földjeit, ugyanakkor ellenőriztük a gének munkáját is. A munkát nemcsak mennyiségileg ellenőriztük, hanem minőségileg is. Megköveteltük, hogy a vetés aia legalább 20—22 centiméter mélyen szántsanak gépállomásaink. Egy ilyen ellenőrzésünk során vettük észre például, hogy a vöcköndi Béke isz-ben egy olyan táblát akarnak bevetni búzával, amelynek egyrésze meg sem volt szántva. Itt. pótlólag azonnal elvégezte tűk a szántást. Az ellenőrzés kiszélesítése érdeké­ben minden vasárnap határszemléket szerveztünk az egész járás területén. így például Nagypáli és Kispáli köz. ségekben két szemlebizótfság alakult, amelyek már kora hajnalban végigjár­ták a határt- és felírták azoknak a gazdáknak neveit-, akik lemaradtak a naprafoTgószár betakarításában, vagy kukoric-aszárvágásban s ezzel hátráltatták a vetés gyors befejezé­sét. A gazdák figyelmét azonnal fel­hívták és mozgósít ették őket, a mun­ka elvégzésére. Járásunk területén a tartalékterü­letek bevetéséhez szükséges vetőmag- biztositást az igénylés beérkezte u'-án azonnal elintéztük, majd ezen­kívül ellenőriztük a földmüvesszö- vetkezetek magtárait, hogy a mi­nőségi vetömagcserét gyorsan bonyo­lítsák le. Az osztály dolgozói külszolgála­I uk alkalmával nemcsak a lemaradó tanácsok ellenőrzésére, instruálására kap.ak megbízást, hanem megvizsgál­ták az élenjáró tanácsok munka­módszereit, tapasztalatait, és azokat jól hasznosít ott uk lemaradt községe­inknél­Az őszi vetéseket befejeztük, de munkánkat, továbbra, is úgy akarjuk végezni, hogy járásunk ezután is az élenjárók között legyen. ^ Szovjet­unió agro1 echnikai módszereinek al­kalmazását minél szelesebb körben igyekszünk biztosi-tavi. így kívánjuk elérni a lehető legmagasabb terme­lékenysége.. Ennek érdekében nagy gondot fordítottunk a műtrágya alkalmazására. Különösen iermelő- -r.övé kezeteinkben folytattunk erre nézve fel világosiló munka ^ hogy példájukat kövesse az egyénileg gazdálkodó parasz'ság is. Hogy ez a munkánk eredményes volt azt mu­tálja, hogy megyénkben 63 termelő­szövetkezet igényelt műtrágyát, s eb­ből SJ. a zalaegerszegi járásban van. Természetesen gondot fordítottunk a műtrágya azonnali elszólására is. Egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztjaink valóban követték is ter­melőszövetkezeteink példáját, éltek a kcrmánynyujtolta segítséggel s 20 vagon műtrágyát használ-ak fel az őszi vetés során. A járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói a jövőben is úgy dolgoznak, hogy ellenőrző mun­kájuk egyben segítő is legyen. Sa­ját, tapasztalatainkból tudjuk hogy a fogyatékosságok megszűnt égésében akkor lehet jó eredményt elérni, ha nemcsak akkor fordítunk gondot az alapos ellenőrzésre, amikor a hibák már súlyosak, hanem ha az ellenőr­zést folyamatosan, menetközben is állandóan, végezzük. Ezt a tapaszta­latunkat javasoljuk valamennyi já­rási tanácsunk mezőgazdasági osz­tályának, munkájuk megjavítása ér­dekében. Kosa János, a zalaegerszegi JT mezőgazdasági osztályának vezetője A felsöbagodi Lenin mezőgazda galmas igyekvő munkával határidő részéről ezzel megtették, amit kelleti, mind a SS holdon, s ezután bízvást Igenám, de közbén baj történt. E az úgynevezett csócsárolók, puszilta tagjai nem késieked'ek, hiszen halál­esetet a helyi tanácsnok, Nem késle jelentették a történteket a megyei ta Ők aztán már ráárt ek. Ilyen ,,kicsi kát zavartatni. Eltelt egy nap, két csócsárolók közben vígan pusstitoitá növényvédelmi szolgálat“ — mondo ban tudnának beszélni és nevetni. M tele után jóidőre megjelent a nővén nem azért, hogy most már ők puszt ősziárpát, hanem csupán aziránt ér hogy csócsároló van a szövetkezet á hogy igaz, megnyugodva visszaültek Azóta a színüket sem W-t-a senki Fe óta is vígan élnek, s az a hir kezd életbiztosítás számukra, ha jelenlétii szolgálatnak, Igenám, de a tsz tagjai nem n latnak ezt a tétlenkedését cs követel kraAa munkának, s azonnal kezdjék ősziárpatermés megmentéséről van sági termelőszövetkezet dolgozói szőr­re elvetették az ősziárpát. j maguk jól előkcsziteiték hozzá a talajt remélhették a. jövőévi jó termést, ártevők lepték el az ősziárpatábW, ni kezdték a vetést. A szövetkezet más értékről van szó, jelentették az kedett a helyi tanács sem. Tovább ndcs növényvédelmi szolgálatának, sé-gelekéi“ csak nem hagyják magu- nap, sőt egy hét, hét hét is- A k a szövetkezet árpavetését. ,,Ugyan, gat'ák volna nevetve, ha egy általá­ért mi történi? A jelentés megté- yvédelmi szolgálat gépkocsija, de itsák a kártevőket és ne azok az deklődt-ek, miszerint ,,tényleg igaz-e, rpatáblájábanf ‘ Mivtán megtudták, a gépkocsiba és továbbmentek. Isőbagcdon. A csócsárolók pedig az- elterjedni köztük: az a legjobb kröl tudomása van a növényvédelmi ázik tétlenül a növényvédelmi szolgá­ik: vessenek véget a hanyag, biiro- el az irtástf hiszen több százmázsa- szó! ... és a MEGYEVILL-nél Világvevő rádiót kaptak jó munkájuk jutalmául a szent- györgyvölgyi Uj Élet mezőgazdasági termelőszövetkezet dolgozói. Nagy volt az öröm és a tagok előre tervezték, hogy milyen jól elűzik majd a rádió mellett a hosszú őszi és téli esték unalmát. Csakhogy ebben az esetben alkalmazni lehet a módosított köz­mondást: tsz-tag tervez, MEGYEVILL végez. Illetve a hiba ott van, hogy nem végzett semmit. A termelőszövetkezetben ugyanis nincs még villany, de Ígéret az bőven van a fentemlitctt válla­lattól, hogy rövidesen bevezetik a villanyt. Olyan világvevő rádiót azonban még nem találtak fel, amelyet a MEGYEVILL Ígéretei­vel is szólásra lehet bírni. A rádió tehat hónapok óta ott poro­sodik a termelőszövetkezet irodájában a szekrény tetején, s a tsz tagjai valahányszor meglátják, csendes fohászt küldenek a MEGYEVILL felé és mondani sem kell, ezek a fohászok olyanok, amelyek nem birják a nyomdafestéket. Termeüszoveikezeti híradó Teljes lendülettel folyik a si­lózás a nemesnépi Vörös Haj­nal mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben. Száz köbmétert már lesilóztak és most építenek még két darab 100—100 köbméteres silót. Úgy dolgoznak, hogy no­vember 15-re ezzel a munkával is készen legyenek. A munkákat Matus Ferenc és Dénes Gyula növénytermelési brigádvezetők irányítják. Kiveszi a silózásból a részét a tsz-nek úgyszólván vala­mennyi tagja. 42 holdas kukori­cásukból már csak 10 holdon van fent a szár, de ez is a száznapos kukoricáé. A szárat vágás után azonnal beszállítják és előkészí­tik a silózáshoz. ★ A zalaszentbalázsi Haladás I. tipu.su. termelőszövetkezetben két brigád végzi az őszi munkálato­kat. A Partizán-brigád tagjai élen­járnak. A vetéseket mind egy héttel a határidő előtt végezték el, a mélyszántásból is már csak néhány hold van hátra. A Petőfi- brigád tagjai példát vehetnének tőlük, ök még csak az árpát ve­tették, amikor a Partizán-brigád már a búzánál tartott. Pedig okul­hattak volna a tavalyi esetből. A Petőfi akkor is elmaradt a ve­téssel és ők csak 10 mázsa búzát arattak le holdanként, mig a Partizán-brigád területén 18 má­zsa volt az átlagtermés. ★ Ugyanebben a községben a Kossuth tsz kálisóva! trágyázott kétszer töltögetett burgonyaföld­jén 120 mázsa volt az átlag. A növényápolást egy kapáláson kivül géppel végezték el. „Még mindig bízunk a képességeiben, kedves mester . . .J“ Levélben és szóban számos olvasónk foglalkozik a Zalaegerszegi Vörös Me­teor labdarugócsapatának szereplésével. Legutóbb az alábbi levél érkezett a szer­kesztőségbe: ,,Még arra sem volt időnk, hogy a Nagykanizsai Bányász elleni mérkőzés fájó emlékeit felejteni tudjuk, az elmúl i vasárnap ismét nyakunkba szakadt a jeges zuhany: csapatunk a forduló legna gyobb vereségéi szenvedte el, s egy ,,hatost” kapóit Kőbányán. Ha valaki azt gondolná, hogy ez a hat gól a vé­delem összeroppanásának, vagy egyes j átékosok formán aluli szereplésének következménye, az kérdezze meg csak azokat, akik látták a mérkőzést. A vá­lasz szinte szóról-szóra ugyanaz lesz: az eredmény teljesen valós, s ha még kaptunk volna néhány gólt, akkor sem szólhatnánk egy szót se. Sok szurkoló gondol a kiesés elleni küzdelem e nehéz napjaiban arra, hogy ugyanezzel, vagy Lalán még gyengébb c sapailal a tavaszi idényben a Nagykani­zsai. Bányász ellen saját otthonában tu dőlt pontot szerezni a csapat, a Kő­bányai Dózsánál pedig csak egyetlen góllal voltunk rosszabbak. Az eredmé­nyek összehasonlításából önként adódik a következtetés: Csapkay mester mun­kája a csapat visszafejlődését eredmény ezte Csapkay Károlyt, a jónevü mester- edzőt az év elején szeretettel vártuk vá­rosunkba és azzal a reménnyel tettük le kezébe a csapat sorsát, hogy működé-e nyomán egy jó középcsapat alakul majd ki, mely nem szól ugyan bele a baj­nokság kérdésébe, de nem kell rettegni a kieséstől sem. Reményeinket — most már mindenki látja — futóhomokra épi tettük. Csapkay mester tizhónapos működése alatt alig-alig csillogtatta meg mesteri képességeit, s számos olyan hibát köve tett el, amelyeket még segédoktatóknál is hiányosságnak minősítenénk. Hiba volt és sokszor volt hiba a csapat ösz- szeállitása körül. Állandó csapatrészek kialakítása helyett Csapkay mester hétröl-hétre más' összeállítású csapatot léptetett pályára, s szinte az volt már a meglepő, ha két egymásutáni mérkőzé sen ugyanaz volt a felállítás. Az edzé­sek szakmai szempontból egyáltalán ne m kiclégitöek, a csapat tagjainak játé­kában semmi fejlődést nem látunk. Még mindig nincs kialakult játékmodor, nem javult a labdakezelés, az összjáték, s mindezek mellett baj van az erőnlét­tel is. Csapkay mester mulasztása talán a játékosok nevelése terén a legsúlyosabb. Az edző és a játékosok között sportba ráfi szellem helyett a régi, rosszemlékű kaszárnyái rendtartás alakult ki, s egy- egy veszteti mérkőzés után az öltözőben lejátszódó jelenetek mindenben emlékez telnek a letűnt idők sportjának mélysé. gélre. A játékosok sporterkölcsből vajmi keveset tanultak mesterüktől és fölé­nyes, szocialista sportolóhoz nem méltó viselkedésüknél talán csak az anyagias gondolkodásuk feltűnőbb A nevelés ul vésztőjét járja Csapkay sporttárs akkor is, amikor tehetetlenségét, eredménytele n működését felső szervekkel való ijesztgetés utján akarja a csapat tagjai körében ellensúlyozni. Az edző és a játékosok viszonyának alapvető helytelenségei mellett nem megfelelő az összhang az edző és a sp orlkör, a szakosztály vezetősége között sem. Kétségtelen, hogy elsősorban az ed zö feladata a csapat összeállítása. az azonban már vészes rövidlátásra vall C sapkay mesternél, hogy az összeállítás, vagy csere kérdésében a vezetőség részé ről megnyilvánuló teljesen észszerű és indokolt javaslatokat sem fogadja el, mint. például a Nagykanizsai Bányász elleni mérkőzésen, Madarász esetében. Úgy gondolom, hogy az utolsó percb en velem fel ezeket a kérdéseket, s ta­lán még nem késő: kollektiv vezetéssel, a hátralevő mérkőzésekre történő alapos, testi és telki felkészítéssel, áldozatos közösségig szellem kialakításával, töretlen győznlakarással a kiesés még elkerülhe tő A játékosok és a vezetők igyekezetén túl ehhez elsősorban az Ön jó munkája szükséges, kedves Csapkay mester! Mt, zalaegerszegi szurkolók még mindig bi zunk az ön képesítésében és képességei­ben. Igaz örömünkre szolgálna, ha nem csalatkoznánk. EGY AGGÓDÓ SZURKOLÓ.” ★ A levélben foglaltakhoz csak annyit füzünk hozzá, hogy annak éles, de tárgyilagos hangjával a szerkesztőség teljes mértékben egyetért V. F. A zalaegerszegi járás atlétái legyőzték a zalaszentgróti járás válogatottját A zalaegerszegi járás és a zalaszent­gróti járás válogatott atléta-csapatainak második , találkozójára vasárnap délelőtt Zalaegerszegen került sor. Az eiső talál­kozó alkalmával Zalaszentgróton a hazai együttes győzött, ez alkalommal azon­ban a zalaegerszegi járás válogatottja bizonyult jobbnak. A női számok után ugyan még Zalaszentgrót vezetett 36:25 arányban, a férfi versenyszámok, s a pontversenybe beszarni’ó súlyemelés azonban végül is a zalaegerszegi járás csapatának győzelmét eredményezte. Az 1.—4. helyezések 5—3—2—1 arányú pon­tozását véve alapul, a zalaegerszegi járás csapata végeredményben 82:72 arányban győzött. A verseny színhelyén, az , Általános Gimnázium pályáján az esőzés a talajt erősen feláztalta, ezért a futószámokban a vártnál gyengébb eredmények szület­tek. Annál örvendetesebb azonban a férfi és női gránátvetés győztesének eredménye: Bakos Miklós eredménye jobb, mint a falusi sportolók szpártáki ádjának országos döntőjében győztes le- lenyei Timár dobása, Fehér Erzsébet eredménve ugyancsak kiemelkedő tel­jesít mén y Az egyes versenyszámokban az alábbi versenyzők győztek: Férfiak: 100 méteres síkfutás: Porkoláb Sán­dor (zalaegerszegi j.) 12 6 mp. 1000 méteres síkfutás: Nagyárpád De­zső (zalaszentgróti j.) 3:05.8 perc. Távolugrás: Csicsor János (zalaeger­szegi j.) 586 cm. Magasugrás: Gombor Ferenc (zala­egerszegi j.) 160 cm, 'Gerelyvetés: Bakos Miklós (zalaszent gróti j.) 31 20 m. Gránátdobás: Bakos Miklós (zalaszent­gróti j.) 73 méter. Sulylölcés: Kaszab Mihály (zalaeger­szegi j.) 10.06 m. Diszkoszvetés: Kaszab Mihály (zala­egerszegi j.) 32.60 m. Nők: 100 méteres síkfutás: Nemes Éva (za- laszentgióti j.) 14.9 mp. 500 méteres síkfutás: Vajda Irén (zala­szentgróti j.) 1:48.0 perc. Távolugrás: Nemes Éva (zalaszent­gró i j.) 444 cm. Magasugrás: Fölnagv Erzsébet (zala egerszegi j.) 120 cm Sulylökés: Somos Nóra (zalaegerszegi j.) 792 cm. Gránátdobás: Fehér Erzsébet (zala­egerszegi j ) 43.90 m. Súlyemelés: Ifjúságiak: Horváth Tamás (zalaeger­szegi j.) 215 kg. Felnőttek: Herboly Sándor (zalaeger­szegi j.) 217,5 kg. A versenvszámok győzteseinek és he­lyezettjeinek Horváth Benedek, a zala­egerszegi járási TSB elnöke a verseny befejezése után oklevél-díjazást nyujto't át. SZÖLÖTÖRKÖLYT minden mennyiség­ben átvesz, s érte q-ként 16 de! 50 fokos pálinkát ad a nagykanizsai Gyümölcsszeszipari Vállalat, Nagyka­nizsa, Szabadság-tér 12. sz. (154) SÍRKÖVET gránit, márvány és mű­kőből nagy választékban raktáron tart, levél felhívásra helybe uta­zik: Blázovics János kőfaragó. Vasvár (147) HIVATALSEGÉDET (férfi vagy nő) no j veniber l-re felvesz a Diákotthon. Zaia­í egérszeg, Rákóczi n. 30. Jelentkezés ugyanotr. (163) A ZALAAPATI állam! gazdaság 7 kh-aS ; kertészetébe szakképzelt kertészt ke­j rés, aki virágkertészetben is jártas, Jelentkezni lehet a gazdaság igazgató- j jánál (164) ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja Felelős szerkesztő: Vasvári Ferenc, felelős kiadó: Söitcr János. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-u 22 Telelőn 250 1 78. 130. — Kiadóhivatal: Zalaeger-zeg. Szé- chenyi-tér 4. Telelőn: 102 - Készül: a Vasmegyei Nyomdaipari Vállalatnál. Szombathely, Kossuth Lajos u. 6 Telefon 75 — Felelős vezető: Hofmann Miklós. kis tóioktácia a megye! tonscs növényvédelmi szolgálata munkájában... MOZI Zalaegerszeg, október 22—28-ig: királylány a feleségem ★ Nagykanizsa, október 22—28.ig: királylány a feleségem VÁSÁROLJON NŐI KOSZTÜ­MÖT! KÉSZRUHAT! MEL­LÉNYT! ALJAT! BLÚZT! leszállított Áron a Zalamegyei Népbolt V. boltjaiban. Régi ár Uj ár lportkns7tüm 930.— 710.— portkosztüm 980.— 730.— tasha-kosztüm 700.— 550.— Hifíin-ujjas női mellény 268.20 198.—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom