Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-16 / 217. szám

A tsz-patronánsok legyenek büszkék arra, hogy közvetlen segítséget adhatnak a falu uj életének megteremtéséhez Vasárnap tartották Zalaegersze- feeoi a tszcs üzemi patronáns.csoport- írezetők értekezletét. Eljöttek a lo­vászi olajbányászok és megyénk más üzemeinek munkásai, hogy beszá­moljanak a szövetkezetekben szerzett (tapasztalataikról, munkájukról, hogy (megbeszéljék feladatukat az elkö. ^vetkezendő időre. A beszámolót Szi- jgeti István elviárs, a megyei párt- fbizottság párt- és lömegszervezeti ^osztályának vezetője tartotta, j —A patronánscsoportok értekezleté­nek összehívja olyan időpontra esik, \vmikor pártunk Központi Vezetősé­ge határozatának és a kormány pro- rammjának alapján haro folyik tol gozó népünk életszínvonalának meléséért, — kezdte beszámolóját Szigeti elvtárs. Aztán részletesen (ismertette pártunk és kormányunk célkitűzéseit a nagyüzemi gazdálko. [elás fejlesztése érdekében a kormány- [programm alapján, majd igy foly­tatta: — Az ellenség igyekezett félre- miapyarázni pártunk és kormányunk tfielyes intézkedéseit és támadást ki- lsérelt meg a termelőszövetkezetek 'on. Ezekben a letekh:n nagy fel­adat vár ipari munkásairilcra és fö­llég pa'ronánscsop or íjainkra. — Beszé. 'de további részében részlegesen meg- Iszabta, hogy a pa'-ronánsoknak ma ia legfontosabb feladata a termelő­szövetkezetek megszilárdítása, a ter. pnelékenység további emelése, az (őszi munkák minél előbbi jó elvégző, lse, a fejlett agro- és zoo'technikai (módszerek alkalmazása, a szövetke­zeti tagok nevelése. _ Szükséges, hogy minden tér. ir r.előssövetkezeti tag megértse, hogy •c, közös gazdaság fejlesztése az ő iegyéni érdeke, mert ez az egyik leg­főbb biztosítéka annak;, hogy jövőre •még több termést érjenek el és még >több legyen a jövedelem. Ebben leéli segíteni a patronánsoknak, — mondta Szigeti elvtárs. Részletesen beszélt arról, hogy milyen módon irell megszilárdítani a szövetkezete ket^ mit kell tenni ennek érdekében a patronánsoknak. — A patronánscsoporlok tagjai flegyenek tudatában munkájuk je­lentőségének;, legyenek büszkék arra, hogy pártszervezeteinek megbízásából I közvetlen segítséget adhatnak a falu I uj, kizsákmányolástól mentes életé- | nelc megteremtéséhez és ezzel hozzá­járulnak a szocialista falu létreho­zásához — fejezte be beszámolóját Szigeti elvtárs. A beszámoló részletesen ismertette a pattonánsok feladatát és segi sé­get adott nemcsak munkájukhoz, ha­nem ahhoz is, hogy világosan látva feladatukat, ’ elmondják tapasztala­taikat. Egri Károly elvtárs, a rádói Dózsa Népe szövetkezet pattonálója szólalt fel elsőnek. — Már a megalakuláskor hibát követtünk el, — mondta, — mert nem néztük meg, kit veszünk fel a csoportba. Így került a becsületes tagok közé Király Imre nyilas ka­tonai parancsnok, a kulákok és az ellenség megbízottja. Aknamunkájá­nak az lett az eredménye, hogy egyes csoportiagok ki akarnak lépni. — Nagyon helyes a pártnak az a figyelmeztetése, ,,ahol nincs a párt, oK az ellenség garázdálkodik.“ Nálunk is igy volt. Most első félada­tunk_ hogy kizárjuk az ellenséges elemeket. Megszilárdítjuk pártszer­vezetünket cs ezzel egxjütt szövetke. zetiinket is. Takács elvtárs, az ujudvari Uj Élet termelőszövetkezet elnöke fel­szólalásában bírálta a községi taná­csot és a járási pártbizottságot, mert kevés segít séget ad munkájuk­hoz. A tornyiszen^miklósi Felsza­badulás tsz patronálója, Domonkos István elvtárs bírálta a tsz elnökét és vezetőségét a szövetkezeti demo­krácia megsértéséért és a helytelen, rossz vezetésért. Takács elvtársnő, a nagykanizsai Vörös Csillag terme­lőszövetkezet párttitkára a járási pártbizottságot biráLa és a szövet, kezet üzemi pattonánsát Azért, mert nem is ismerik a patronánsu- kat. Egyszer látogatott el a szövet­kezetbe, körülnézett, megállapított egy-két hibát, de mást nem tett. — A patronánscsoport a mi szö­vetkezetünkben sokat segített, — mondja Sóstani Is'-ván elv*árs, a szepetneki Béke tsz párttitkára. — De nem kell minden■ feladat megol­dását a patronánsoktól várni. Akár­milyen jól dolgozik a patronóns, ha a vezetőség nem segít, nem igyekszik a hibákat kijavítani a patronáns nem sok eredményt tud felmutatni. — Először is a vezetésben kell a hibát keresni és kijavítani. Nálunk is vannak hibák. Az elnök elvtárs önkényeskedik a tagok felett. Több esetben nem hallgatjá meg a tagok kérését, panaszait, nem igyekszik se. gitséget adni. Én magam is többször elsiklottam a tagok kérése felett. Aztán hu elégedetlenség volt, min­denkiben kerestük a, hibát, csak ma­gunkban nem vettük észre. Álljanak a megszilárdítás élére először is a szövetkezeti vezetők. Gyakoroljanak önkritikát, ismerjék be hibájukat és közösen harcoljanak az eredmények eléréséért, Mi is igy csinálunk. — Nálunk is vannak tagok, akik ki akarnak lépni, de ezek olyanok, akik nem szerettek dolgozni, kevés a munkaegységük és most nekik van a legnagyobb hangjuk. Mi igyek­szünk hogy ne sikerüljön nekik a kilépés, megelőzzük őket. Kizárjuk őket a termelőszövetkezetből. Ezeken az elvtársakon kívül töb­ben is hozzászóltak. Bátran elmond­ták a hibákat, de beszéltek a ter­melőszövetkezetek kiváló eredményei­ről is. Bírál1 ák a járási tanácsokat- és járási pártbizottságokat, hogy kevés gyakorlati segítséget adnak a ' ermelöszövetkezeteknek. A tszcs üzemi patronánscsoport- ériekezlet bebizonyította, hogy üze­mi munkásaink nagy segítséget akarnak adni szövetkezeti tag dol­gozó parasztjainknak. A lelkes és harcos hozzászólások bizonyították, hogy munkásaink világosan látják a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét és ezért készek mindent meg­tenni, hogy a szövetkezetek meg­szilárdításával jobbá, boldogabbá egyék dolgozó parasztjaink életét. Ez az értekezlet pedig lehetőséget adott munkásainknak ahhoz, hogy tervüket, elhatározásukat megvaló­sítsák. Látogatás a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak termelőszövetkezetben A szocialista mezőgazdaság hatalmas eredmé­nyeiről és annak gazdasági előnyéről adott tiszta ké­pet a vasárnap megtartott látoga-ás a Dicsőség Sztálinnak termelőszövetkezetben. A látogatáson (resztvettek a pacsa-andorházi Harcos tsz és a pacsai füj Erő termelőcsoport legjobb tagjai. A Dicsőség .Sztálinnak termelőszövetkezet, a Harcos tsz és az Uj LErő termelöcsoport egyidőben alakult, de gazdasági- ílag nem egyenlően fejlődőt-. A termelőszövetkezet látogatásának célja az volt, Í ogy megnézzék a látogatók a tsz külső és belső éle- ét, a megalakulás óta ebeit időben elért eredmé­nyeit és az ott szerzett tapasztalataikat a saját szö­kve (kezet ükben alkalmazhassák. ! A gazdaság megtekintését rövid beszámoló előz­ne meg, amit MajCr Gyula elvtárs, a tsz elnöke tar­tott. A beszámolójában érzékeltette a látogatókkal a tsz gazdasági helyzetét, a kormányprogramul óta peltelt idő után a tagok lelkes munkájáé. A beszámoló után a látogatók megtekintették a (gazdaságot-. Elsőnek a szarvasmarha- és a lóistálló (nézték meg az egyes számú brigád területén. Az üst álló ROMÉPÜLETBŐL LETT ÁTALAKÍTVA korszerű istállóvá Mint ismeretes, a tsz fejlett zoo- í-echnikai eljárásokkal dolgozik és alkalmazza az - egyedi takarmányozást. A minden áílat számára elké­szített napi porciózás és a takarmányszükséglet biz­tosítása nagy megelégedést keltett- a látogatók köré­iben. A pacsai Harcos sz tagjai, elmondották, hogy ttermelöszöveikeze’ükben nincs elegendő takarmány a űrét hiánya miatt. Ugyanakkor hiányosságnak vetet­nék fel, hogy a Dicsőség Sztálinnak isz nem használ­ja ki a rendelkezésre álló silógödröket, nem végzett nyári silózást. Pholicska István a Harcos tsz tagja elmondot­ta, hogy a nyári silótervüket teljesítették. A szarvasmarhaállománv számára 140 kübmé-er silót készítettek, a sertések számára pedig ároksilót. A hízóba beállító.t sertések meg'elöntése után a kertészetbe mentek a látogatók. Az öntözéses kerté­szet nagy" érdeklődést kebett a látogatókban. A ker­tészet ezen a nyáron több mint 50 ezer forint jövedel. met hozott a t er m el őszöve ■ kz cn-k. Nagy volt a Iá­it ogat ók körében a jaro-izáb burgonya irán1i érdek­lődés. Benkő elvtárs, a kertészet dolgozója a kérdé­sekre elmondotta, hogy kora tavasszal melegházban csíráztatta elő a burgonyát. Április óta szállítanak a kertészeti dolgozók piacra ebből a burgonyából és még mindig bőségesen akad belőle. A látogatók megtekintették a vetés alá elkészí­tett földet, vizsgálták a gépállomás munkáját. Az Uj Erő tsz tagjai közül többen megkérdezték, hogy nem félnek e a :sz tagjai attól, hogy a gépállomás viszi el a hasznot. Major elvtárs, a tsz elnöke vála­szában megmondotta, hogy számtalan esetben bebi­zonyosodott már a gépi munka hatalmas jelentősége a termelésnél. A GÉPÁLLOMÁS JŐ TALAJMUNKÁT VÉGEZ, biztosítva van a jó termés is. Kovács Károly, az Uj Erő tszcs traktorosa elis­merte a felsőbagodi gépállomás munkáját, de egyben bírálta is. — Én a dűlőket is fel szoktam szántani — mondotta Kovács elvtárs. — Ennél a területnél leg­alább 1 hold föld megy veszendőbe. Ha utána buk­tatják is a tarló1, az csak tarlóhántás lesz és nem vetés alá való szántás. A látoga-ók és a Dicsőség Sztálinnak tsz tagjai megállapították, hogy Kovács elvtárs észrevétele a terméseredmények fokozását- segíti elő. A gépállo­más felé pedig követelést jelent, mert a földkerület után a t-aiajmunkáért járó bért meg kell fizetni és a munkadij ellenében minőségi munkát várnak a tsz tagjai. A látogatók megtekintették a nekeresdi brigád területét is, ahonnan szintén sok tapasztalattal és észrevétellel távoztak. Ezen a tsz-látogatáson sok újat gyűjtött minden látogató a saját termelőszövetkezete számára. Meg­tanulták a látogatók, hogy nem kell félni az uj be­vezetésétől, a fejlett agro- és zooteelmika alkalmazó, sától. Megtanulták a még harcosabb kiállást terme­lőszövetkezetük mellett. Úgy búcsúztak a Harcos tsz és az Uj Erő ter- melőcsoport tagjai, hogy a látogatás alkalmával szer. zett- tapasztalatokat saját területükön hasznosítják, hogy munkájuk megjavításával még jobban megerő­södjön szövetkezesük, hogy még boldogabb és virág, zóbb legyen életük. FELNŐTT, erőteljes féri- egédmunkáso kát felvesznek Munkai-: .m'vvsl egvüt: jelentkezzenek az £ M. 72/5. sz. Építőipari yállalat re , .Kaerögazdálko­dójánál, Nagykanizsa, Vár-"jt 6 (134) YÜTRAGYA az őszi vetésekhez minden mennyiségben kapható a zalaegerszegi földművesszövetkezet piaci boltjában. OLVASD A Z A L AT S P O RT A társadalmi edzők jelentőségéről A testnevelési és sportmozgalom tö­megesítése nagy feladatokat ró sport- egyesületeinkre, testnevelési és sportbi­zottságainkra. Egymásután alakulnak a sportkörökben a szakosztályok. Évről- évre nő a sportolók száma. Nagy fej­lődésnek indult az üzemi és hivatali sportkörök mellett a sport az iskolában is, ahol tanulóifjúságunk tömegesen kapcsolódik be a szakosztályi életbe. Hatalmas fejlődés tapasztalható ta'un is, ahol a Traktor SE sportkörei mellett szép számmal működnek már községi sportkörök is, amelyekben tömegesen sportolnak a termelőszövetkezeti ér az egyénileg dolgozó paraszti idusig tag­jai Ez a fejlődés a magyar sport átszer­vezése óta, különösen a XV. Olimpián elért sikeres szereplés óta igen nagy­méretű. Ifjúságunk fellelkesülve élspor­tolóink példáján, lelkesedéssel kapcso­lódik a sportolásba. A sportkörök támo­gatják ezt a felbuzdulást és biztosítani igyekeznek a jelentkezők számára sporto. lási lehetőséget. A sportéletnek a tömegesítése gya­korlatilag sok szakosztályt és a szak­osztályokon belül sok sportolót jelent. Ezek, számára biztosítani kell az edzése, két és a gyakorlatokon való részvételt, hogy felkészülve megszerezhessék az osztály-minősítéseket Ezt a munkát sportköreink csak akkor tudják elvégez­ni, ha kellő számú edzővel rendelkeznek, akik_ foglalkoznak a jelentkezőkkel és kellő számú szakosztályvezetővel is ren­delkeznek, akik vezetni tudják a szak­osztályokat és segíteni tudnak az edzők­nek a sportolók felkészítésében. A Szovjetunióban, ahol hatalmas tö­megek vesznek részt a sportolásban, minden sportkörben és szakosztályban nagyszámú társadalmi munkás foglalko­zik a sportokkal és vezeti az edzéseket. A nagyobb sportkörökben egy-két magastudásu edző vezetésével minden szakosztályban több társadalmi edző dolgozik, akik a vezetőedző irányításá­val és ellenőrzésével önállóan vezetik nemcsak az alacsonyabb osztályú, de még a magasabb osztályú sportolók ed­zéseit is. Ezek a sportszerető aktívák minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak mint társadalmi edzők. A ki­sebb sportkörökben, különösen falun és az iskolákban, jóformán kizárólag tár­sadalmi edzők dolgoznak Ezeket a tár­sadalmi edzőket a sportegyesületek és a TSB-k képezik ki tanfolyamokon és ezek után rendszeres továbbképzésben részesülnek. _A mi sportéletünkben is nagy szerep vár a társadalmi edzőkre. Nálunk is nagy tömegek sportolnak és sokan sze­retnének valamilyen formában társadal­mi munkát végezni a magyar sportban. A legszebb és leghálásabb feladat a fiatal sportolók nevelése és felkészíté­se, tehát ezen a téren lehet a legtöb- 1-ct segitehi. A hivatásos edzők örömmel fogadják a társadalmi edzőket és min­den segítséget meg fognak adni nekik, mert tudják, hogv ezzel saját nevelő­munkájukat segitik elő. Sportegyesületeinknek tudatositaniok kell a társadalmi edzők fontosságát, népszerűsíteniük kell a legeredménye­sebben dolgozókat Gondoskodniok kell, hogy sportköreinkben minél nagyobb számú kiképzett' társadalmi edző dol­gozzék és azok a hivatásos edzőktől segítséget, támogatást kapjanak. Kü­lönösen a kisebb sportkörökben és főleg falun fontos a nagyszámú társadalmi edző, ahol nincs lehetőség hivatásos edző alkalmazására. Társadalmi edzőt minden sportágban és főleg az alsóbb osztályú versenyzők mellett lehet alkalmazni. Elsősorban a még minősiteUen, vagy harmadosztályú sportolók mellé állítsunk társadalmi ed­zőket. Magasabb minősitésüekkel már komolyabb képzettségű edzőnek kell dől. goznia. Ugyanez vonatkozik a csapatjá­tékokra is Sportéletünk színvonala és tömegessége megköveteli, hogy minden sportkörben kellő számú, jól kiképzett társadalmi edző álljon rendelkezésre, akik a sportolni kivánó tömegek edzése­it már komoly tudományos színvonalon tudják vezetni. Államunkhoz, társadalmi rendszerünk, höz hű, minden sportszerető ember le­het társadalmi edző, ha elvégzi a tan­folyamot és vállalja, hogy anyagi el­lenszolgáltatás nélkül sportkörében ed­zői, vagy szakosztályvezetői munkát vé­gez. Nagy szerep vár a társadalmi edzők­re a sport tömegesítésében és kiszéle­sítésében, egyes fontos sportágak elter­jesztésében. különösen pedig az atlétika, torna, kerékpár, úszás, háromtusa fej­lesztésében. A sportegyesületek az üzemekből, a TSB-k pedig a falu dolgozói közül vá­lasszanak ki és küldjenek a megfelelő tanfolyamokra olyan sportszerető dolgo­zókat, akik aztán majd visszatérve mun­kahelyükre vállalják, hogy szakosztályo­kat szerveznek és a csapatokat felkészí­tik az alapfokú versenyekre, sportköri bajnokságokra. Nyújtsanak azután segítséget, hogy ezek a társadalmi edzők az általuk veze­tett sporttársakkal a maguk erejéből pályát építsenek, szereket állítsanak elő. Az a lényeges, hogy a társadalmi: edzők a legfontosabb sportágakban mun.l kahelyükön fel tudják majd lendíteni ■ sporteletet , A Szovjetunió példája megmutatja* hogy kell minél nagyobb számban kikéj pezni az egyes iskolákban, főiskolákban végző tanulókat társadalmi edzőkké.. Mindig ki kell választani a megfeleld fiatalokat, s figyelembevéve, hogy hon«, nan kerültek az iskolába és hová valók,- úgy képezni ki, hogy ha visszakerülnek régi környezetükbe (falura, üzembe), az ottani jellegzetes körülményeket és kí­vánalmakat ismerjék és azokhoz mérten tudjanak megfelelő szervezői és edzői munkát végezni. Különösen nagy szerep vár e téren azokra az iskolákra, ame. lyek a falu számára képeznek ki tanító­kat, gazdászokat, erdészeket stb. A TSB-knek minden módon biztosítani ok kell, hogy az ilyen tanulmányokat foly­tató fiatalok köréből a falu számára megfelelő felkészültségű és a helyi viszo­nyokat ismerő, illetve könnyen felis­merő társadalmi edzőket képezzenek ki. Ma még egyes szervekben helytelen nézetek uralkodnak, amelyek akadályoz, zák a társadalmi edzők széleskörű" be­vezetését. Sok helyen lebecsülik őket, nem ismerik fel jelentőségüket a töme­gesítés és a színvonal emelése terén. Inkább keresnek fizetett edzőt, még ha annak tudása alacsonyabb is. Vannak olyanok, akik csak ugródesz­kának tekintik a társadalmi edzőtan­folyamokat magasabb edzői fokozatok elérése felé. Előre megállapítani nem lehet, de a’ tanfolyamok során rendszerint kiütközik, hogy ki az, aki igy gondolkozik. Rend­szerint hamar kiderül, ki az, aki a tan­folyam elvégzése után rögtön fizetésért lesz csak hajlandó dolgozni. A sport- egyesületekre vár az a feladaj, hogy már eleve alaposan ismerjék meg a tanfolyamra jelentkezőket és ne enged­jenek tanfolyamra olyanokat, akikről va. lószinü, hogy azután nem lesznek haj­landók társadalmi munkát végezni és mindössze valamiféle minősítés megszer­zésére igyekeznek felhasználni a íanfo-’ lyamokat. Sajnos, a sportegyesületek és a TSB-í; ébertelensége és hiányos nevelőmunká- ja miatt több tanfolyamon olyan egyéj nek is résztvesznek, akik azután ku ön- böző összegeket vesznek fel a sportkö­röktől Meg kell magyarázni, hogy fizetésért csak olyan edzők dolgozhatnak, akik hivatásos edzői tanfolyamot végeztek a múltban és végeznek a jövőben. Termé­szetesen nem szabad, hogy a társadalmi edzőket anyagi veszteség, kiesés érje- Ezért a sportkör a társadalmi edzők minden olyan kiadását megtéríti, amely az edző keze alatt dolgozó versenyző­ket is érinti (útiköltség, stb.). Megálla­pított fizetést azonban csak szerződéses viszonyban lévő edző vehet fel. A sportegyesületek fejtsenek ki propa. gandát a társadalmi edző' fogalmának tisztázására és igyekezzenek minél na­gyobb számú társadalmi edzőt beállítani a sportszakosztályokba Fejlesztési szük­ségletük szerint képezzék ki őket, ala­posan válogassák ki a jelentkezőket, hogy politikailag és szakszempontbóí olyanok legyenek, akikre rábízhatják if­júságunk nevelését. A kiképzetteket ál­lítsák rögtön munkába, hogy szerzett tudásukat fel tudják használni. A TSB-k pedig elsősorban a falu ré­szére társadalmi edzőket, valamint ai bajnokságok és versenyek lebonyolitásá* hoz szükséges játékvezetőket, verseny-', bírákat képezzenek ki. Emellett adjanak! segítséget a sportegyesületeknek és el-» lenőrizzék a tanfolyamokat, hogy azok megfelelnek-e az OTSB által előírtaknak a hallgatók kiválogatása, a tanfolyam színvonala és fegyelme, valamint a végzetteknek munkábaállitása szempont­jából. A társadalmi edzők kiképzésével és munkábaállitásával jelentős lépést te­szünk a magyar sport további fejlődésé­nek dicsőséggel övezett utján és hoz­zájárulunk ifjúságunk munkára és harc. ra neveléséhez. MOZI Zalaegerszeg, szeptember 10—16 í- NEVESS VELÜNK 20.án matiné: SZEMBESÍTÉS ^ ★ Nagykin zsa, szeptember 16: FIGARÓ HÁZASSÁGA 20_án matiné: TELL VILMOS ZALA A Magvar Dolgozók Párttá Zala megvet Bizottságának lapla. — Pelelős nett kesztfl és kiadó: Darabos Iván — Szer* kecztöség- Zalaegerszeg. Ro««nfh Latos«* utca 22. Telefon: 2501 — Kiadóhivatal« Zalaegerszeg. Széchenyi tér 4. Telefoni) 102. —- Készült a Vssmegvel Nyomda*, Ipari Vállalatnál Szombathely, Kossoth Lajos.utca 6 Telefon: 7S — Felelős vezető: Hofmann Mtklóa. Második Békekölcsön harmadik sorsolása A CSEPELI SPORTCSARNOKBAN 1953 szept. 17. csütörtök 16—19 óráig kultúrműsor és sorsolás 1953 szept. 18. péntek 16—19 óráig sorsolás. 1953 szept. 19. szombat 16—19 óráig sorsolás 1953 szept. 20. vasárnap 10—13 óráig sorsolás A SORSOLÁS NYILVÁNOS! SZABAD BELÉPÉS!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom