Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-10 / 212. szám

Fogadás a Bolgár Siépköztársaság moszkvai nagykövetségén Moszkva (TASzSz) V. Volkov, a Bolgár Népköztársaság ideiglenes moszkvai ügyvivője szepfember S-án fogadás: adott a Bolgár Népköztár. easág nemzeti ünnepe alkalmából. A fogadáson megjelent: Y. M. Mo/.otov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyettese cs a Szovjetunió külügyminisztere, M. P. SL'arassov, az OSzSzSzK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, A. M. Puzanov, az OSzSzSzK miniszterta­nácsának elnöke, M. G. Pervuhin, P, K. Ponomarenko> A. N. Koszigin( Vj A, .Saskov, A. F. Tretyakov, N. A. Digaj, Sz. M. Tyihomirov, K. P. Gorsenyint P. A. Jugyin, G. M. Orlov a Szovjetunió minisz­terei, I. A. Kairov, az OSzSzSzK kűLk' aitásügyi minisztere, Sz. M. B ugyonnij, a Szovjetunió marsall- ja, V, A. Zorin, Sz. I. Boriszov, Sz. V. Kaftanov, N. N. Beszpalov, V. G. Zsavoronkov, K. I. Kovalj, a •Szovjetunió miniszterhelyettesei, N. M. Pogovi a Szovjetunió Legfel, ső Tanácsa Elnökségének titkára. Sz. F. Zsavoronkov, a légierők mar- sali ja, G. I. Levcsenko tengernagy, A. Sz. Zsadov vezérezredes, M. S. Saialin és Sz. Sz. Satyilov altá- bornagyok, I. Sz. Kolcsznyikov ve­zérőrnagy, valamint a Moszkvában működő nagykövetségek és követsé­gek vezetői, a Szovjetunió külügy­minisztériumának, a Szovjetunió honvédelmi minisztériumának, a Szovjetunió bel- és külkereskedelmi minisztériumának, a Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumának felelős munkatársai, a közélet és a sajtó képviselői, tudósok és művé­szek. (MTI) A „Pravda“ a választások titán Nyugal-iVénietoi'saá^baii kialakult helyzetről Moszkva (TASzSz). Naumov, a j,Pravda“ berlini tudósítója Írja: Szeptember 7-én, a nyugatné- metországi parlamenti választáso­kat követő napon Adenauer klikk­je sürgősen kihirdette revansiszta programmját, amelyről a válasz­tási kampány idején jobbnak lát­ta' hallgatni. Szeptember 7-én Bonn központi terén gyűlést rendeztek. Adenau­er a gyűlésen mondott beszédében cinikusan elutasította Németor­szág egyesítésének jelszavát, ame­lyet a választások előtt demagóg célokból rövid időre elfogadott. Felhívta a vele egyhuron pendülő- ket, hogy „ne gondoljanak Né­metország egyesítésére, hanem... Kelet felszabadítására!“, ponto­sabban: Adenauer meghirdette a „ke­leti tartományok“ meghódítá­sának programmját... Német társadalmi körökben mind gyakrabban emlékeztetnek a Németországban 1933-ban kia­lakult helyzetre. Annakidején ugyanis- — mint-»- ismeretes — Hitler, az újsütetű kancellár' hoz­zálátott a fasiszta diktatúra meg­teremtéséhez, a Wehrmacht fel- támasztásához, őrült világuralmi tervek kidolgozásához. Adenauer — mint a tények mutatják — elődje nyomdokain halad. Adenau- ernek és védnökeinek terveiről természetesen mindenkinél job­ban tájékozottabbak az őket hata­lomba ültető Ruhr-vidéki hadi­ipari mágnások. Ezek az ipar­mágnások, előre élvezve az újabb hadinyereságeket, már dörzsölge- tik tenyerüket. Szembetűnő az a tény — mu­tat rá a továbbiakban a tudósitó —S hogy az uj szövetségi gyűlésbe be­került több liétpróbás hitle­rista is, bár ezek a választáso­kon vereséget szenvedtek. így például Kraftot, az „ös-szné- met tömb“ nevű revansiszta párt elnökét — aki a múltban SS -cso­portvezető volt — a választók közvetlen szavazással kibuktat­ták. Kraft azonban mégis képvi­selői mandátumot kap az úgy­nevezett „tartományi listákon“. Ugyanilyen módon kerül a Bun­destagba a hitlerista Mende, a lovagkereszt tulajdonosa, továb­bá Manteuffel fasiszta tábornok, Lőwenstein herceg és több más hitlerista. Németország hazafias erői tud­ják — írja Naumov —, hogy most még jobban fokozódott a fasizmus és a háború veszélye. A nyugatnémet hazafiakat most sokkal inkább, mint va­laha, áthatja nagy felelőssé­gük tudata. A nyugatnémet hazafiak hiszik, hogy Nyugat-Németország dolgo­zó népében találhatók olyan erők, amelyek felismerik az Adenauer vezette militarista-fasiszta klikk veszedelmes irányzatának végze­tes következményeit és készek megakadályozni azokat. A nyu­gatnémet hazafiak szent felada­tuknak tartják, hogy egyesítsék ezeket az erőket és harcba vigyék őket a béke fenntartásáért és a német nép nemzeti érdekeinek megvédelmezéséért. Németország összes hazafias erőinek ma ez a jelszava: „A harc tovább folyik!“ (MTI). Dulles kardcsörtető beszédéről V. Korionov cikke a „Pravda“~ban Moszkva (TASzSz). V. Korio­nov, a Pravda diplomáciai szem- leirója kommentálja Dullesnak, az Egyesült Államok külügymi­niszterének néhány nappal eze­lőtt az amerikai légió kongresz- szusán St. Louisban mondott be­szédét. Dulles ekkor elsősorban a koreai kérdésben összehívandó politikai értekezlettel és a tá­volkeleti helyzettel foglalkozott. A szemleii’ó megjegyzi, hogy Dulles beszéde teljesen fenye­getésekre épült. Dulles fenyegeti a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, a Kinai Népköztársaságot, majd Vietnam népét. Dulles befejezé­sül az egész világot fenyegeti. Amint kitűnik — írja Korio­nov ■—, az Amerikai Egyesült Álla­mok harcias körei nem ta­nullak az amerikai csapatok dicstelen vereségéből. Az Egyesült Államok vezető kö­reinek képviselői meg akarják mentem tekintélyüket, ezért min­den erőfeszítésüket arra fordít­ják, hogv fegyveres erők Koreá­ban elszenvedett vereségét győze­lemnek tüntessék fel. Dulles be­szédében éppen ezért állította olyan kitartóan, hogy az ameri­kaiak -nem hasztalanul“ harcol­tak Koreában és hogy a hábo­rú eredményei állitólag -.igazol­ják a hozott áldozatokat“. Nem nehéz megérteni — jegy­zi meg a szemleiró —, hogy az Egyesült Államok külügyminisz­tere miért dicsőíti annyira a ko­reai hóditó háborút. Dulles nyilvánvalóan arra törekszik, hogy uj távolkeleti és délkeletázsiai katonai ka­landok előfeltételét teremt­se meg. Dulles nem ok nélkül fenye­geti fegyverrel a Kinai Népköz- társaságot, kijelentvén, hogy a koreai fegyverszünet .-megszegése esetén“ az Egyesült Államok nemcsak újra kezdi a háborút, hanem kiterjeszti azt -a Jalu fo­lyótól északra“ is. Felmerül a kérdés: az Egyesült Államok külügyminisztere milyen célból intézte ezt a provokációs kijelen­tést a békeszerető kinai néphez, amely igen nagymértékben hoz­zájárult a Távol-Kelet békéje megvédésének ügyéhez? Minde­nekelőtt azért, hogy jó előre ürü­gyet teremtsen az Egyesült Ál­lamok agresszív koreai cseleke­deteihez. Dulles foglalkozott a koreai kérdéssel foglalkozó poli­tikai értekezlettel is, amely vé­leménye szerint akkor járhat ..si­kerrel“, ha feltétel nélkül követi az amerikai diktátumot. A koreai kérdés békés rendezé­sének ellenzése érződik Dulles beszédének abban a részében is — írja Korionov —, ahol Indo­kináról szól. Természetesen ál­szent módon azt állítja, hogy az Egyesült Államok állitólag ..az Indokínában folyó háború meg­szüntetését“ akarja. Azonban Dul­les nyíltan arról beszélt, hogy az Egyesült Államok ki fogja terjeszteni Franciaországnak nyújtott katonai ..segélyét“ is, mégpedig ..olyan feltételek mel­lett, hogy ez energikus és határo­zott cselekedetekre vezet“, — azaz. az indokinai háború további fo­kozására és kiterjesztésére. A Dulles által ismertetett pro­gramra újra csak azt bizonyítja — írja befejezésül Korionov —, hogy az Egyesült Államok vezető körei nem értik meg, vagy nem akarják megérteni azt a nyilván­való tényt, hogy a diktátum poli­tikája. .,az erő politikája“ ed­dig nem igazolódott. Ez az agresz- sziv kalandorpolitika a jövőben sem igazolódik. (MTI) Teljes «teufen felyík a veimapcserére szán! minőséi! vetőmagvak vizsgálata és fémzárolása A kormányprogramm alapján a dolgozó parasztságnak juttatott sok kedvezmény között igen. jelentős a minisztertanácsnak az őszi minőségi vetőmagakcióról szóló határozata. Az idei terméseredmények is kézzel­foghatóan bizonyítót Iák hogy a ne. rnesitet-t vetőmag használata teteme sen növeli a terméseredményt. A minőségi vetőmagot az arra ki­jelölt gazdaságokban szaporítják. Az országos vetőmagfelügyelőség dolgozói minden vo'-őmagszaporitó gazdaságban személyesen győződnek pieg arról, hogy a szaporításra el­vetett magból fejlődött növény meg felel-e a követelményeknek. Az egész országban nagy ütem­ben folyik a minőségi vetőmag vizs­gálata. Eddig mintegy 500 vagon ősziárpát, SOU vagon rozsot és több mint 2000 vagon búzát vizsgáltak meg és fémzároltak, a vizsgálat-ok gyors üteme lehetővé teszi, hogy az őszi kalászosok vetőmagjai kován ki­kerüljenek a gazdaságokba, ahol ko_ rán elvethetik azoka'-, A vetőmagakció során gondoskod rak arról is. hogy az egyes vidé­kekre olyan gabonafajták kerülje­nek, amelyek az országos fajtaösz­szehasonlitó. kísérletek eredményei szerint az illető vidéken a legna­gyobb eredménnyel termeszthetők. (MTI) IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás: Nyugat felől növekvő felhőzet, néhány helyen eső. Fokozatosan megélénkülő délnyugati, később északnyugati szél, a nappali felmelegedés el­sősorban nyugaton csökken. Vár­ható hőmérsékleti értékek: reg­gel 9—12, délben 20—23, keleten 22—25 fok között. Erről is beszélni kell! Az egyszeri sertést első gaz­dája szűk moslékon tartotta. A sertés a moslék minden eseppjét kiszürcsölte a vályú­ból s mégis sovány maradt. Történt, hogy uj gazdája lett a sertésnek s jó sora. Mosléka csupa dara volt. Csömörig ette magát s utána belehevert a vályúba s naponta megfürdött moslékában. Történt, hogy el­ső gazdája visszavette jó so­rából s ismét szűk moslékra fogta. Sirt hát a sertés s hosz- szan bánta, hogy jó sorát nem becsülte. Arról van szó, hogy bő termést takarítottunk be s üzleteink kiváló minőségű kenyérfajtákkal láthatják el a dolgozókat. Mondani sem kell hogy pékjeinknek van e téren leg­szebb feladata. Csakhogy a bőség megszéditerte pékjeinket. Sütik- sütik a kenyeret, végül agyon­égetik. Ezt nyilván maguk is ész­reveszik, mert a következő anya­got meg nem sütik meg rendesen. A minap megvettem egy kétki- lóg_ kenyeret. Égetett szériából származott. Nem voltam rest, fe­nekéről egyben levágtam a fél centiméter égett részt s megmér­tem. 17 dkg volt. Engedjék meg pékjeink, hogy egy kicsit számoljak helyettük. Egy kétkilós kenyéren 17 dkg veszteség van ezek szerint. 100 kiló kenyérnél pontosan 3 kiló 50 dkg a veszteség. Vagyis minden száz kenyérből négy egész egynegyed kenyeret szénné égetnek. Mit jelent ez? Azt, hogy egy havonta 60 kiló kenyeret fogyasztó család közel öt kiló kenyeret szénné égett állapotban vesz meg, hogy havonta 15 forint értékű kenyér kerül a moslékba. De azt is je­lenti, hogy a feldolgozásra kerülő lisztmennyiség 8.5 százaléka kár- bavész. Egyszóval ennyi a selejt. Kormányprogrammunk előírja a dolgozók jó minőségű kenyérrel való ellátását. Leszállította a ke­nyér árát is. Miért veszi hát sem­mibe a_ Sütőipari Vállalat a dol­gozók életszínvonalának emelke­dését? Hanyagságukkal élvezhe­tetlenné teszik a kenyér egy ré­szét, de ezt magától értetődően a dolgozókkal megfizettetik. Gon­doltak-e már arra, hogy mi a vé­leménye annak a termelőszövet­kezeti tagnak, dolgozó parasztnak, aki ilyen kenyeret a kezébe vesz? Nemcsak a kenyeret, saját évi megfeszített munkáját is elégetve látja s méltán elégedetlen pék­jeink munkájával. A mezőgazdaság dolgozói gond­dal, szeretettel ápolgatták a fej­lődő életet. Becsüljék meg hát pékjeink is ezt a munkát — az ország kenyerét! Az olajmunkások ifjú városában Tavasszal az oktyabrszkiji olaj­fúrók kiemelkedő sikereket ér­tek el. Bicsard Allajarov komszomolis- ta művezető volt a kezdeménye­ző. Gyorsított módszerrel 27 nap alatt 1653 méter mélységű kutat fúrt. Két nap múlva Arszlan Ga­farov művezető a megszokott módszerrel egy hasonló mélységű kutat 31 nap alatt fúrt meg. Al­lajarov egy hónap múlva a két fúrás idejét huszonkét és fél nap­ra rövidítette. Ez utóbbi Baskiriában csúcs­eredménynek számit. Itt a talaj nem homok és agyag, hanem kő és kemény munkát ad az ember­nek. Bakuban egy vésővel egy ki­lométer mélységig, itt pedig át­lagosan 19 méterig lehet lefurni. A feltárás ütemének rohamos növekedése a turbinafurás tech­nológiájában beállott változások­nak köszönhető. Az egyszerű olaj munkások rájöttek arra, ami a teoretikusok figyelmét elkerül­te: a fejlett szovjet technika le­hetővé teszi, hogy a fúrásnál agyaghabarcs helyett vizet hasz­náljanak. A viz mint öblítő esz­köz, ugyanolyan jó szolgálatokat tesz, mint az agyaghabarcs, mint üzemi vegyi hatóanyag pedig az utóbbinál tökéletesebb. Az uj technológia a gyakorlat­ban alakult ki. Közös munka eredménye. lk A város utcáin junius elején sok olajmunkással találkozhat­tunk. Nagyrészük a Távol-Keiet- ről, a Volgáról, Ukrajnából, Groz- nijból, Bakuból érkezett az ás­ványolajipari minisztérium mű­szaki tanácsának ülésszakára. Az ülésszakon megvitatták az olaj­kitermelés problémáit. Nagy ér­deklődés kisérte az oktyabrszkiji olajfúrók gazdag tapasztalatait is­mertető előadásokat. Oktyabrszkijban már több éve úgy folytatják az olajkutak feltá­rását, hogy az olajtartalmú ta­lajt magasnyomás alatt többtiz- ezer köbméter vízzel árasztják ei. A rétegre gyakorolt magas nyo­mást a gyevoni olajforrások fel­tárásának kezdeti szakaszában, óriási területeken alkalmazzák. Az elárasztás forradalmasítot­ta az olaj kitermelést. Lehetővé tette, hogy az ember az olajban gazdag talajt tetszése szerint használja ki. így a föld mélyéből kétszerannyj fekete aranyat nyer­hetünk, mint a lelőhelyek meg­munkálásának rendes módszerei­vel. Ugyanakkor ötször kevesebb kút fúrásával azonos mennyiségű olajat hozhatunk felszínre. Az uj, bonyolult és nehéz munkafolyamatok a mérnököket közelebb hozták a tudósokhoz. Oktyabrszkij szakemberei szoro­san együttműködnek a moszkvai ”1. M. Gubkin“ ásványolaj ipari főiskolával, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája Ásványolaj­ipari Intézetével, az összszövet- ségi és az ufai ásványolajipari tu­dományos kutatóintézetekkel. A gyakorlat emberei ideforduinak tanácsokért és a tudósok előtt számos uj problémát vetnek fel. M. Mihajlovszkij, a »Tujmazan- tyefty“ tröszt geológusa az el­árasztásos olajfurás sajátosságai­nak tanulmányozása közben ron- tos tudományos felfedezéssel egyenértékű következtetésekre jutott, ★ A technika és a technológia fejlődésével párhuzamosan a ká­derek iránti követelmények is megnövekednek. Az olajmunká­sok általános képzettségének szín­vonala az 5 év előttihez képest je­lentősen emelkedett. A tujmazi dolgozók egyik jellemző vonása, hogy nagyon szeretik a könyvet. A Kultúra Házában május else­jén 20 ezer kötetes uj könyvtár nyílt meg. A könyvtárba már az első héten 900 ember iratkozott be, ★ Oktyabrszkij városa fejlődés­ben van, épül, bővül, szépül. A város egyik részén, a kol­hozpiac közelében még három nappal ezelőtt üres telket lát­tunk. Tegnap exkavátorok érkez­tek ide, kiásták az alapárkot és ma már megkezdték az alap le­rakását. A Molotov—Sztálin— Szverdlov—Osztrovszkij-utcákban egész háztömbök nőnek ki a föld­ből. A város ebben az esztendő­ben több mint 43 ezer négyzet- méter területű, minden kénye­lemmel felszerelt lakásokat kap. Nagy méreteket öltött a köz­üzemi építkezés. Ebben az esz­tendőben tiz bölcsődét két nap­köziotthont, három középiskolái;* 210 ágyas kórházat, poliklinikát, tüdőgondozót, fürdőt, több boltot, köztük központi áruházat létesí­tenek. Épülnek az utak, rendezik az utcákat, bővülnek a parkok, ami itt nem lebecsülendő teljesít­mény. A város ugyanis olyan he­lyen terül el, ahol ezelőtt egyet­len fa sem volt. A városi szovjet munkájának középpontjában az emberről va­ló gondoskodás áll. A szovjet má­jusi ülésén megvitatták a lakos­ság egészségügyi ellátásának meg­javításával kapcsolatos kérdése­ket. Néhány éven belül a nemrég puszta elhagyatott helyen cso­dálatosan szép város áll majd és a talajból, amelyre felépítették, szakadatlan áradatban ömlik a föld forró vére — az olaj.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom