Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-24 / 224. szám
Az ui világháború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáié intézkedésekről Ylsiaszkii elvtárs beszéde az ENSz-kSzgyülés Vili. ülésszakán A. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldöttségének vezetője az ENSz- közgyülés VIII. ülésszakának szeptember 21-i teljes ülésén „Az uj világháború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről*' mondott beszédet. A beszédet nagy érdeklődés előzte meg. Az üléstermet megtöltötték a küldöttek, a sajtó képviselői ás a vendégek. A. J. Visinszkij beszédének elején rámutatott arra, hogy az ENSz mostani ülésszakán a figyelmet elsősorban a nemzetközi helyzet és az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének kérdésére kell összpontosítani, hiszen az ENSz kötelessége, hogy elősegítse a nemzetközi problémák rendezését, elősegítse a nemzetközi együttműködésnek, a békének és a népek biztonságának megszilárdítását. Ehhez a munkához a szovjet kormány erőteljes támogatást nyújt. A. J. Visinszkij megállapította, hogy az ENSz most súlyos válságban van, minthogy az északatlanti tömb egyik elősegitöjévé alacsonyitották. Az ENSz~nek ez a szerepe Különösen akkor vált észlelhetővé, midőn az ENSz nevét a koreai fegyveres intervenció palástolására használtál; fel. A szovjet küldöttség vezetője megállapitotta, hogy a koreai fegyverszünet aláírása elősegítette a nemzetközi feszültség némi enyhülését, bármennyire próbálják is a reakciós erők ,a nemzetközi feszültséget tovább fokozni. A. J. Visinszkij a továbbiakban az Egyesült Államoknak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló „földalatti ■háboru“-jával foglalkozott, majd bebizonyította, hggy a John Foster Dulles által_ kifejtett „merészség'* politikája csütörtököt mond és sorra hiúsulnak meg a béke ellenségeinek bűnös tervei. Al J. Visinszkij a továbbiakban a koreai fegyverszünet aláírása után kialakult távolkeleti helyzettel foglalkozott és rámutatott arra, hogy az amerikai javaslattól eltérően a távolkeleti kérdés rendezésében mindazoknak az országoknak részt kell venniök, amelyek érdekeltek a kérdésben és amelyek elősegíthetik az értekezlet sikerét, tehát nemcsak a Koreában harcoló feleknek. Ezt a célt szolgálja a Szovjetunió javaslata, amelyet már benyújtott a főbizottságnak. Visinszkij bebizonyította, hogy az Egyesült Államok Korea egyesítésének kérdésében teljes egészében Li Szin Man álláspontját képviseli, vagyis Észak-Koreát szeretnék alárendelni Li Szin Man népellenes uralmának. Ezután A. J. Visinszkij elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet, amelynek egyik jellemzője, hogy az atlanti tömb országainak táborában tovább mélyültek az ellentétek és egész sor ország közvéleménye mindjobban követeli, hogy tárgyalások utján rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket és az államok kössenek egymással megfelelő egyezményeket. amelyek elősegíthetik a nemzetközi feszültség enyhülését. Ezek a követelések egyre nagyobb •és nagyobb nemzetközi súlyt kapnak és halomra döntik azokat az akadályokat, amelyeket a béke ellenségei gördítenek a megoldatlan nemzetközi problémák rendezésének útjába. Visinszkij rámutatott arra, hogy a szovjet állam megalakulásának első napjai óta a béke politikáját folytatja és a Szovjetunió egész politikája azt bizonyítja, hogy nincsenek területi igényei semmiféle állammal, Így egyetlen szomszéd állammal szemben sem. A szovjet külpolitika elve báivnely ország — nagy avagy kicsiny — •nemzeti szabadságának és szuverén i {ásának tiszteletbentartása. ■A Szovjetunió a demokratikus tábor országaival szoros kij.zösséghen valósítja meg békeszerető politikáját — mondotta. —Ez a •tábor nem ismer belső ellentéteket és belső harcot, a teljes kölcsönös bizalom és tisztelet, az őszinte barátság és önzetlen, kölcsönös segélynyújtás tartós kötelékei fűzik eggyé. Hatalmas forrása ez a béke és a demokrácia országait magába foglaló tábor erejének és haladásának. Az ilyen vitathatatlan, világtörténelmi jelentőségű tényekkel szemben milyen nyomon; ságosak azok a kísérletek, amelyeknek célja, hogy elferdítsék és árnyékba borítsák a Szovjetunió és a demokratikus tábor országainak kölcsönös bi- I zalmon, tiszteleten és testvéri | együttműködésen alapuló viszo- : nyát!“ Nem ez a helyzet az északat- Iantí tömb táborának országaiban, Visinszkij bebizonyította, hogy a tömb célja nem a védelem, hanem az uj világháború előkészítése a világuralom zagyva eszméjének megvalósítása céljá- , ból. „Az Északatlanti Tömb a legha- misitatlanabb katonai szövetség — mondotta —, amelynek egyes- egyedül agresszív céljai vannak. Az északatlanti tömb a béke ügyét fenyegető főveszély. A tömb létezéséhez csak azoknak fűződnek érdekeik, akik a háborúra tették fel tétjüket.“ Visinszkij a továbbiakban ismertette az Egyesült Államok és néhány más tőkés ország reakciós elemeinek erőfeszítéseit, amelyeket a háborús pszihózis szitásáért tesznek. A béke ellenségei — mondotta Visinszkij — most azzal a ténnyel próbálják megfélemlíteni a népeket, hogy a Szovjetunió a hidrogénbomba előállítási titkának birtokában van. Ilyen riadalomra semmiféle alap nincs, mert a Szovjetunió változatlanul, következetesen a béke megszilárdításának politikáját folytatja, amelynek célja az együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése minden állammal, amely ugyanerre törekszik. A Szovjetunió politikájának az a célja, hogy valóban elősegítse a vitás nemzetközi kérdések rendezését. Visinszkij ezután lerántotta a leplet Dulles amerikai külügyminiszter arra irányuló erőfeszítéseiről, hogy békés színben tüntesse fel az Egyesült Államok külpolitikáját. Nem lehet elleplezni az igazságot azoknak a katonai intézkedéseknek jellegéről és céljáról — mondotta Visinszkij*—, amelyeket az Északatlanti Tömbhöz tartozó országok fokozott ütemben tesznek a nemzetközi helyzet kiélezésére irányuló politika megvalósulásával kapcsolatban. Visinszkij a továbbiakban rámutatott arra, hogy mit jelent a „kollektiv védelem“ rendszere, amelynek lobogója alatt az Egyesült Államok az agresszív célokat szolgáló katonai intézkedéseket valósítják meg. A kollektiv biztonságra történő hivatkozások — mondotta — csupán a katonai terv palástolására szolgálnak. A. J. Visinszkij ezután a koreai kérdéssel kapcsolatos politikai értekezlettel foglalkozott. Visinszkij ismét bebizonyította — ellentétben az Egyesült Államok próbálkozásaival —, hogy a koreai háborút Dél-Korea kezdte. A beszéd további részében a német kérdéssel foglalkozott Visinszkij. A nyugati országok reakciós erői kijelentették, hogy Nyugat-Németország fegyveres ereje rendkívül fontos egy »életképes Európa“ szempontjából. »Ez az ut nem a béke érdekeinek, nem a német nép érdekeinek, nem a francia vagy angol nép érdekeinek és általábanvéve nem a békeszerető népek érdekeinek útja“. »Azoknak, akik valóban törekszenek a német kérdés békés rendezésére, feltétlenül el kell itélniök és el kell vetniök a háborúra vezető militarizmus ujjáteremtésére irányuló terveket“ — mondotta. Visinszkij a nyugateurópai gazdasági helyzettel foglalkozva rámutatott arra, hogy Nyugat- Európa országai most még jobban függnek az Egyesült Államoktól, mint valaha, Megállapította, hogy a Szovjetunió, Kina és az európai népi demokratikus országok gazdasági blokád alá helyezése csak azt segítette elő, hogy ezek az országok gazdaságilag tömörültek és megszervezték a gazdasági együttműködést és a kölcsönös segélynyújtást. Visinszkij adatokat idézett a nyugati országok költségvetéseiből, amelyeknek jelentős részét katonai kiadások teszik ki. A költségvetések egész szerkezete azt bizonyítja, hogy főirányzatuk az agresszív tervek végrehajtását szolgáló intézkedések finansziro- zása. Az Egyesült Államok e katonai kiadások nagyrészét az idegen területeken lévő katonai támaszpontok kibővítésére és újak építésére, uj fegyverek gyártására fordítják. A fegyverkezési hajsza nemcsak, hogy nem csökkent — mondotta Visinszkij —, hanem még nagyobb mértékben folyik és a tömeggyilkoló fegyverek az atomenergia e célra történő alkalmazásának legutóbbi eredményeivel kapcsolatban mind pusztitóbbá, sokmillió ember számára veszélyessé válnak. A hatalmas katonai kiadásokat a mindinkább fokozódó fegyverkezési verseny okozza, amely a békeszerető népek ellen irányul, viszont uj aranyözön reményével szárnyakat ad az amerikai monopolistáknak. A. J. Visinszkij statisztikai adatokat közölt a nagy amerikai monopóliumok profitjának növeléséről, majd megállapította, hogy a fegyverkezési verseny egyre súlyosabb teherként nehezedik a lakosságra. »Ezen az ülésszakon — mondotta — épp úgy, mint a megelőző ülésszakokon is, az a rendkívüli fontosságú feladat áll a közgyűlés előtt, hogy intézkedéseket fogadjon el az uj világháború veszélyének megszüntetésére és a nemzetközi kapcsolatokban mutatkozó feszültség csökkentésére“. A. J. Visinszkij emlékeztette a közgyűlést, hogy a szovjet küldöttség az előző ülésszakokon milyen erőfeszítéseket tett ennek érdekében és felhozta azokat a kifogásokat, amelyeket akkor az Egyesült Államok külügyminisztere ezeknek az erőfeszítéseknek a meggátolására felhozott.-A koreai hadműveletek megszüntetése fontos lépés a nemzetközi feszültség enyhítése terén. A koreai fegyverszünet aláírásával az emberek milliói és milliói világszerte erősebben remélik, hogy nemcsupán a koreai kérdés békés rendezése lehetséges, hanem meg lehet találni a többi vitás és megoldatlan kérdés rendezésének útját“. A szovjet küldöttség vezetője ezután részletesen ismertette a szovjet határozati tervezet egyes pontjait és rámutatott azok megvalósításának nagy fontosságára. A. J. Visinszkij beszéde végén a közgyűlés elé terjesztette a határozati javaslatot, majd beszédét a következő szavakkal fejezte be: »A Szovjetuniót az a mély meggyőződés hatja át, hogy ez az igazi ut ahhoz, hogy ne csak a nemzetközi légkör feszültségét enyhítsük, hanem biztosítsuk a népek számára a békét és biztonságot, a lehetőséget, hogy félelem nélkül éljenek tovább és épitsék életüket úgy, ahogy szükségesnek tartják. »A J. Visinszkij felhívta a közgyűlés küldötteit, hogy támogassák a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítására irányuló szovjet javaslatokat. A földművelésügyi minisztérium jelentése az őszi szántás-vetésről A szeptember 20-i jelentések szerinti az egyes őszi munkáiban a megyék sorrendje a következő: Öszivetésii növények alá végzett szántásban: Elsők: Mezőgazdasági osztályvezető: Föagromómuí. Vas megye Szafconyi József Törnek József Zala megye Győr megye Utolsók: B'ékés megye Csongrád megye Pest megye Borsod megye Szabolcs megye Ösziár^avetésben: Elsők: Zala megye Szabolcs megye Borsod megye Utolsók: Fekécs Imre Poznan András Nánási Illés Török István Tibel Ferenc Busznyák András Balogh József Simon János Gyires Gyula Juhász József Novak Károly Prezenszky Gábor Juliász Sándor Mez őgazdasági osztályveze fő: Főagronómm Fekécs Imre Balogh József Busznyák .András Török István Lukács János Korcsma Pálnö Tóth László Nánási Illés Simon János Juhász Sándor Csongrád megye Baranya megye Nógrád megye Komárom megye Békés megye Istállótrágyázásb an: Elsők: Mez őgazdasági osztályveze fő: Főagrcuómu' Győr megye Poznan András Gyires Gyua Novak Károly B'aracs József Hollósi János Szen<kuti Miklós Juhász József Somogy megye Zala megye Utolsók: Pest megye Békés megye Csongrád megye Szabolcs megye Nógrád megye A gépállomások ál Elsők: Meg Komárom megye Somogy megye Fejér megye Utolsók: Veszprém megye Borsod megye Győr megye Nógrád megye Csongrád megye Az Sasi János Fekécs Imre Tibel Ferenc Nánási Illés Török István Balogh József Korcsma Pálné Baj esi Eds Simon Jájos Prezenszky Gábor Juhász Gyula Novak Károly Júliasz Nándor Hoilósi János tál végzett gépi talaj munkában: yei gépállomási igazgató: FöagTo.uómus: Kiss Péter Balázs Károly Takács András Laki Antal Bendek Mihály Kovács János Balogh Károly Szabó János Illefalvi Pál állami gazdas ágok őszi Igazgat óságok: Elsők; Igazgat ó: Rizstermelő Lovászi Zoltán Tiszántúli Gyapotterm elő Bognár István I) imamenti Gyapotterm elő Dugár Sándor U túlsók: Északdunán/tüli Szviszfiuii László Dunántúli Gyümölcsléi- melő Vass István Törzsállattenyésztő Muliari Sándor Állami gazdaságú k : Igazgat ó: Jónás János Nagy András Cepf Mihály Elsők: Vizesfás örménykút Rácegres Utolsók: Moson Szolnok Görösgal Szilvásvárad Az állami Elsők: Heves megye Iíajdu megye Báes megye Utolsók: Vas megye Borsod megye Szabolcs megye Nógrád megye Szolnok megye Bóra Albert Bamocki Béla Dégenféller József Kiss István Boldoszki László Knapp József Poczek Barnabás Takács László Ceuez Imre Gujdár László munkája Föagronómus: Kállai Kornél Ivanics Jenő Németh Imre Somlyó Ferenc Zöld István. Lófli Jenő Vezető agronómus: Nofesiczki Pál Nicsovics György Valter Jánoe Mécs Hermann Vad ál Béla Salamon György tártaié kföldek hasznosításába n: Megyei földrendezési csoportvezető: 1 Nagy Béla Kovács Dezső Bej esi Géza i Jakab Pál Karácsonyi Béla K. Deák János Sukerek Lajos I Szűcs Lajos Megérkezett Moszkvába D. Vidics, Jugoszlávia nagykövete Moszkva (TASzSz). Szeptember 21-én megérkezett Moszkvába D. Vidics, Jugoszlávia rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Vidicset a pályaudvaron D. A. Zsukov, a Szovjetunió külügyminisztériuma protokollosztályának vezetője és a jugoszláv nagykövetség diplomáciai személyzete fogadta, élén D. Gyurics ideiglenes ügyvivővel. ISMERETLEN NYERTES KÖTVÉNYEK különösen faluhelyen, megyénkben is nagy számmal vannak, melyeket már a korábbi sorsolások alkalmával nyereménnyel húztak ki, de a mai napig azokat a kötvénytulajdonosok még nem váltották be. Az Országos Takarékpénztár most folyamatosan minden községben sorsolási tanácsadást tart. ahol a kötvénytulajdonosok megtudhatják, hogy kötvényeik közül, melyiket sorsolták ki ezideig s azokra a nyereményeket is felvehetik. A tanácsadás idejét és helyét minden községben megelőzően tudatni fogják, Hajnali helyzet Tizennvolcadikán történt. Az orta- házi megálló várótermének ajtaja zárva volt. A MÁV itt éjszakai szolgálatot nem tart, ellenben az ajtót nyitva hagyhatnák, annál is inkább, mert a helyiségben, melyről beszélünk, nincs semmi egyéb, mint három darab pad és egy asztal. Ezeket nem vinné el senki. Keressen a vasút megoldást hogy a kora reggeli órákban ne kelljen a nőknek és az apró gyermekeknek az épületen kívül dideregniük. Fercsák Lajos mü. vez.
