Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-19 / 220. szám

IX. évfolyam. 220. szám. Ára 50 fillér 1953 szept. 19. Szombat VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜTJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára A „TASzSz“ közleménye uj atombombatipusoknak a Szovjetunióban történt kipróbálásáról Gyorslista a Második Békekölcsön harmadik sorsolásának második napjáról II Magyar népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagok anyagi jólétének növelése érdekében nyújtott további kedvezményekről végzi, az állam kötött talajon kő­ként 3500 Ft, homokos laza ta­lajokon pedig kh.-ként 2500 Ft támogatást ad visszatérítési köte­lezettség' nélkül. A telepítéshez az állam által biztosított gépi munka költségeit az állam viseli. c) üzemi gyümölcsösök fölépíté­séhez az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezé­sére a szükséges gyümölcsfaolt­ványokat és gyökeres dugványo­kat. d) mezővédő erdősávok létesíté­sénél és legelőfásitásoknál kézi­forgatás esetén kát. holdanként 600 Ft, gépi munka esetén a gépi munka költségeire hosszúlejáratú hitelt kell biztosítani. A telepítést követő öt éven — ha a gondos ápolás eredményeként az állo­mány eredése és fejlődése meg­felelő — az erdőtelepitő állomás javaslata alapján a vetőmag, il­letve csemete és suháng árára fo­lyósított kölcsönt törölni kell. e) . magasépítésnél a nagy mun­kaigény ü férőhelyek — sertésfi- aztatoK, tehénistállók. 150 férő­helynél nagyobb juhhodályok és dohánypajták — építésénél a hosszúlejáratú beruházási hitelek mértekét úgy kell megállapítani, hogy az az anyagköltségek mel­lett az építésénél teljesített munka díjazására is tartalmazzon megfelelő összeget. Ezt a hi tel t a termelőszövetkezetek tényleges szükségleteiknek megfelelően anyag vásárlására és házi előállí­tására, valamint a munkaegység­részesedés növelésére fordíthat­ják. Az egyéb állati férőhelyek és épületek építésénél az anyag- beszerzés költségeire — beleértve az idegen fuvart is — kell hosz- szulejáratu beruházási hitelt fo­lyósítani. f) azoknál a beruházásoknál, amelyeket a műszaki követelmé­nyek miatt a termelőszövetkeze­tek kizárólag vállalati kivitelezés­sel tudnak megvalósítani (pl. vil­lamosítás, furott kút létesítése, stb.) a teljes vállalati kivitelezés költségeire hosszúlejáratú hitelt kell folyósítani. g) a termelőszövetkezetek a jö­vőben folyósításra kerülő beruhá­zási kölcsönök törlesztését a be­ruházást követő eddigi első év helyett magasépítéseknél az 5. évben, öntözőtelep és halastó épí­tésénél, valamint talajjavításnál a 2. évben kell, hogy megkezd­jék. Szőlő- vagy gyümölcstelepi- tésre és fásításra adott kölcsön törlesztését továbbra is a beruhá­zást követő 6. évben, gépműszer- és egyéb felszerelés beszerzésére adott kölcsönöknél pedig az 1. év­ben kell megkezdeni. g Növelni kell a termelőszö­vetkezetek közös állattar­tásából származó bevételeket, füzért a minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy közös állatállományukból a me­gyei állatsürüség átlagán fe­lüli állatállományukat, illető­leg, amennyiben állatállomá­nyuk a megyei állatsürüség- nél alacsonyabb, az állatsza­porulatnak mintegy 2/3-át a sza­badpiacon értékesítsék. Termé­szetesen beadási kötelezettségük­nek tartoznak pontosan és időben eleget tenni. Engedélyezni kell, hogy a termelőszövetkezetek a tenyésztésre alkalmatlan, gyenge minőségű teheneket kiselejtezzék, s helyettük mintegy 10 ezer drb, tenyészüsző vásárlására középle­járatú hitelt kell biztosítani. 9. A termelőszövetkezeti ta­gok 1953. október 1-től a háztáji gazdaságukban lévő te­hén, továbbá az 1953. október 1. után a háztáji gazdaságban beál­lításra kerülő saját nevelésű, vagy vásárolt üszőborjuból nevelt tehén után mentesek a tejbeadás alól. A háztáji tehénállomány fej­lesztése érdekében a tehénnel nem rendelkező termelőszövetkezeti ta­gok számára 1953 október 1-től üszővásárlás céljára egy alkalom­mal 2000 Ft, öt év alatt visszafi­zetendő hitelt kell folyósítani. A termelőszövetkezetekbe be­vitt állatállomány és felszerelés után 1953. október 1-től a terme­lőszövetkezeti tagoknak kifizetett fi Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mezőgazdasági termékek begyűjtés! rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről szóló határozatával kapcsolatban A termelőszövetkezetek további megerősítése, gazdálkodásuk szi­lárd megalapozása, valamint a termelőszövetkezetek tagjai jöve­delmének, különösen pedig pénz­jövedelmének lényeges emelése érdekében a Magyar Népköztár­saság minisztertanácsa a követke­zőket határozta: 1 Mindazoknak a termelőszö- vetkezeteknek, amelyek a jövő gazdasági évben is közösen gazdálkodnak, el kell engedni a részükre eddig folyósított s az 1953. évben esedékes összes rö- vidlejáratu hiteltartozásaikat — a szerződéses növénytermelési és állathizlalási hitelek kivételével — mintegy 200 millió forint ösz- szegben. A termelőszövetkezetek­ből esetleg kilépő tagok az elen­gedett hitel rájuk eső arányos ré­szét tartoznak még ebben az év­ben az államnak visszafizetni. ey Az önhibájukon kívül (pl. elemi kár, túlzott beruhá­zás, stb.) különösen rossz anyagi helyzetben lévő termelőszövetke­zetek tagjai munkaegység-kész - pénzrészesedésének növelésére kö­zéplejáratú hitelt igényelhetnek. Erre a célra a minisztertanács a földművelésügyi miniszternek mintegy 100 millió forintot bo­csát rendelkezésre. Annak érdekében, hogy a * következő években megva­lósításra' kerülő beruházások a termelőszövetkezeti tagok pénz- jövedelmét- ne csökkentsék, a beruházások anyagi szükségletei­nek fedezésére — ideértve azok munkaegység-ráfordítását is — az összes közép- és hosszúlejáratú hitelek 1954. és 1955. években ese­dékes visszafizetését további két év­re, 1956 január hó 1-ig, fel kell füg­geszteni. A meghosszabbított hi­teleket. 1956 január hó 1-től, hosz- szulejáratu hiteleknél 17 év alatt, középlejáratú hiteleknél 5 év alatt kell visszafizetni. Azon termelőszövetkezetek részére, amelyek a bevitt állatok és felszerelések értékét saját pénzbevételükből kifizetni nem tudják, a pénzügyminiszter az erre a célra rendelkezésre álló zárolt középlejáratú hitelből — a szükséglethez képest — mint­egy 40—50 millió forintot bocsás­son rendelkezésre. A begyűjtési miniszter vizs­gálja meg, hogy az állat- és állati teiTnékbeadási kötelezettség megállapításakor, mely termelő- szövetkezeteknél s termelőszövet­kezeti. csoportoknál történt igaz­ságtalan, vagy túlzottan nagy megterhelést jelentő - kivetés és ahol ilyen előfordult, a beadási kötelezettséget megfelelő mérték­ben csökkentse. A beadási kötele­zettségnek helyesbítését 1953 ok­tóber 1-ig kell befejezni. /T Az I„ II. és III. tipusu ter­melőszövetkezeti csoportok, valamint az önálló termelőszövet­kezetek a kezelésükben lévő ösz- szes állami területek (tartalékte­rületek) után 1954. január 1-től kezdve mentesek a buzaföldadó fizetése alól. rj A termelőszövetkezeteket * ’ fokozott' állami támogatás­ban kell részesíteni a termelésü­ket fejlesztő beruházások létesí­tésével. Ennek érdekében: a) öntözőtelep és halastó építé­sénél — ha azt a termelőszövet­kezet tagsága maga építi — a tervezés, a műtárgyak megépíté­sének, valamint a műszaki irá­nyítás költségeit az állam viseli. Továbbá a termelőszövetkezet az elvégzett földmunka minden köb­métere után a munkaegységfé- szesedés növelésére és egyéb ki­adásokra 3.75 Ft állami támoga­tást kap visszafizetési kötelezel t- ség nélkül. Azoknak a termelőszövetkeze­teknek, amelyek nem rendelkez­nek elegendő munkaerővel és azért öntözőtelepüket vagy halas­tavukat állami vállalat építi, a teljes vállalati kivitelezés költsé­geire hosszúlejáratú hitelt kell folyósítani. Az öntözőtelep, illetve halastó építéséhez az állam által biztosí­tott gépi munka költségeit az ál­lam viseli. • b) A kiöregedett szőlők felújítá­sának és az uj szőlők telepítésé­nek nagyobb arányú fejlesztése érdekében az oltványszőlőknél a telepítéshez szükséges oltványo­kat, az egyéb szőlőtelepítéseknél a szükséges sima vesszőt, illetve, hazai gyökeres vesszőt az állam ingyen bocsátja a termelőszövet­kezetek rendelkezésére. Az uj te­lepítésű szőlők és a nagy karó- hiányu szőlők karószükségletének megvásárlására az állam hosszú- lejáratú hitelt biztosit. Ezenkívül, amennyiben a telepítést a terme­lőszövetkezet tagsága kézi erővel A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa megtárgyalta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mezőgazdasági termékek uj begyűjtési rendsze­réről és a beadás mértékének csökkentéséről szóló, a mezőgazda- sági termelés fejlesztését, a pa­rasztság életszínvonalának, s az ország lakossága ellátásának to­vábbi emelését elősegítő nagyje­lentőségű határozatát és az ab­ban foglalt irányelveket teljes egészében magáévá tette. A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa utasítja a begyűj­tési minisztert, hogy az MDP Köz­ponti Vezetőségének határozatá­ban foglaltak alapján haladékta­lanul dolgozza ki az elkövetkező három évre — 1954. jahuár 1-től 1956. december 31-ig — szóló részletes uj begyűjtési rendszert s az erre vonatkozó törvényerejű rendelettervezetet 1953. október 2-ig terjessze a minisztertanács elé, hogy ily módon a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a be­gyűjtésről szóló törvényerejű ren­deletet megalkothassa, s hogy az legkésőbb 1953. október 15-ig közzétételre kerüljön. (MTI) összegek mentesek a jövedelemi adó alól. 1 /~i Növelni kell a termelőszö­vetkezeti tagok, különösen a nők szociális és egészségügyi ellátását. Ennek érdekében: a) az önálló termelőszövetkeze­tek és a III. tipusu termelőszö­vetkezeti csoportok tagjainak 1953. október 1-től szülés esetén az első gyermek után 400 forint anyasági segélyt kell folyósítani. A szükséges pénzügyi fedezetet a pénzügyminiszter a tanácsok költségvetésében biztosítsa. Az anyasági segélyre azok a terme­lőszövetkezeti tagok jogosultak* akik az előző évben 120 — kis­gyermekes anyák pedig 80 —* munkaegységet teljesítettek. Az újonnan belépő termelőszövetke- zeti tagoknak a kötelező számú munkaegység elérésekor úgy az anyasági segélyt, mint a családi- pótlékot, azonnal folyósítani kell. Ha a tag a kötelező számú mun­kaegységet saját hibájából nem teljesiti, a jogosultság megszű­nik. b) 1953. október 1-től a terme­lőszövetkezeti tagok betegszállítá­sát ingyenessé kell tenni. Az eh­hez szükséges pénzügyi fedezetet a pénzügyminiszter biztosítsa. c) az egészségügyi miniszter, a földművelésügyi miniszterrel s a pénzügyminiszterrel egyetértés­ben, egy hónapon belül dolgozza ki a termelőszövetkezeti tagoknak nyújtott egészségügyi szolgáltatá­sok további megjavításához szük­séges intézkedéseket. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a kötelező mun­kaegységminimumot teljesítették, 1954. január 1-től kezdve kisla- kásépitésre kölcsönt —- a szük­ség esetén házhelyet — kaphat­nak. 1954. évre erre a célra a pénzügyminiszter 30 millió forint hitelt, az Országos Tervhivatal elnöke a megfelelő építési anya­gokat biztosítsa. A kölcsön folyó­sításának feltételeit és elosztásá­nak módját a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben október 31-ig sza­bályozza. A földművelésügyi minisz- * tér egy hónapon belül dol­gozzon ki megfelelő intézkedése­ket annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek termelésük és pénzjövedelmük fokozása ut­ján tagjaiknak elvégzett munka­egységeik arányában évközben havonta, vagy hathetenként, fo- jlyamatosan, a termelőszövetkeze­tek anyagi helyzetétől függően a bevételükből megfelelő pénzelő­leget — ahol lehetséges, termé­szetbeni előleget is — juttassa­nak, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom