Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-15 / 216. szám

PARI ÉLET* Zenetanár leszek n kollektiv vezetés helyes midszerei az alapszervezetek munkájában A Központi Vezetőség junius 27—28-i ülésének határozata fon­tos feladatként jelöli meg min­den pártszerv és pártszervezet számára a vezetés kollektívvá té­telét, a személyes vezetés teljes kiküszöbölését. Azonban a ta­pasztalatok szerint alapszerveze­teink nena értik eléggé, mi a veze­tés kollektivitásának a lényege. Ez szükségessé teszi, hogy vala­mennyi pártszervezetünkben gyor­san és alaposan tisztázzuk, mit is jelent a kollektiv vezetés, hogyan valósul meg az a pártélet min­dennapi gyakorlatában. Ez azért is fontos, mert több pártszerve­zetünkben úgy gondolják, hogy a kollektiv vezetés biztosítására vo­natkozó párthatározat csak a fel­ső pártszervekre vonatkozik, de nem érinti az alapszervezetek munkáját. Ez alapjában téves né­zet, mert a kollektiv vezetés, amely a pártvezetés legfőbb el­ve, egyaránt vonatkozik minden pártszervre, a legkisebbtől a leg­magasabbakig, hisz a pártveze­tés ereje éppen a kollektivitás­ban, az összeforrottságban, az egyöntetűségben rejlik. A mi pár­tunk demokratikus párt, „az egy nézetet valló kommunisták ön­kéntes harci szövetsége, amely­ben a párt összes ügyeit közvet­lenül, vagy képviselőiken keresz­tül az összes párttagok intézik egyenlő joggal és minden kivétel nélkül“ — tanítja Lenin elvtárs. Csak, ez az elv biztosíthatja, hogy minden kommunista tevé­kenyen résztvegyen a párt veze­tésében, márpedig pártunk évti­zedes tapasztalatai azt tanítják, hogy a párttagság nagyfokú ak­tivitása és öntevékenysége a párt legyőzhetetlenségének egyik leg­főbb forrása. A pártdemokrácia tehát azt jelenti, hogy a pártta­gok aktivitása, kezdeményező készsége állandóan növekedik, mert mindenegyes párttag be van vonva a kérdések megvitatásán túl a vezetés munkáiba is. A mai viszonyok között, amikor a Köz­ponti Vezetőség határozata, a kormány programmja sorsdöntő jelentőségű feladatokat állít pár­tunk elé, ma sokkal jobban szük­séges ez, mint bármikor, mert megköveteli a pártonbeiüli demo­krácia következetes érvényesíté­sét, ezen keresztül a pártvezetés kollektivitását. Mindezek ellenére különösen a falusi alapszervezetekben még a kezdeti lépéseket sem tettük meg annak érdekében, hogy a Köz­ponti Vezetőség határozata alap­ján kollektívvá tegyük a vezetést, a pártszervezet irányításába be­vonjuk az egész tagságot. így fordulhatott elő, hogy épp a most lezajlott taggyűléseken, ahol for­dulatot kellett volna teremteni ezen a téren, nem egy pártszer­vezet titkára mégcsak beszámolót sem készített, ahogy az például Miháldon, Bucsuszentlászlón tör­tént. De még azokon a taggyűlé­seken is előfordult, ahol vi­szonylag alapos volt az előkészí­tés, gondosan készítették el a be­számolót és azt alkotó módon meg is vitatták a vezetőség tag­jai, hogy a pártbizottság nagyobb része előzetes tájékoztatás nélkül, felkészületlenül jelent meg a tag­gyűlésen és éppen ezért nem is tudott érdemlegesen foglalkozni a beszámolókban elmondottakkal. Ezért a legelső tennivaló a párt- szervezet vezetésének kollektívvá tételében az, hogy biztosítsuk a pártszervezet legfőbb szervének, a taggyűlésnek a szervezeti sza­bályzatban meghatározott vezető szerepét. A kollektív vezetés ott kezdődik, hogy a taggyűléseken mindenegyes párttag rendszere­sen tájékozódást szerez a vezető­ség munkájáról, a pártszervezet előtt álló feladatokról. Nem elég tehát, ha az alapszervezet tikára a taggyűlés előtt 2 órával pár szempontot összeír és ezek alap­ján tartja meg beszámolóját, mert isrv nem kap a taesáp ala­pos tájékoztatást a végzett mun­káról. így sablonossá válik a tag­gyűlés, a párttagság elveszti ked­vét, aktivitását. A beszámolót az egész vezetőség közös munkával alkossa meg, vezetőségi ülésen hagyja jóvá. Biztosítsa, hogy a beszámolóban foglalt kérdésekről mindenegyes párttag már a tag­gyűlés előtt tudomást szerezzen a pártbizalmiak utján. így fel tudnak készülni, előre gondolkozhatnak a hozzászólásokon, javaslatokon, számbaveszik az eredményeket és a tapasztalt hibákat és a taggyű­lés valóban helyes határozatokat tud hozni. Érezni fogja minden­egyes párttag, hogy megbecsülik véleményét, ő is részese a párt- szervezet vezetésének, rá is szük­ség van, tehát ő is nagyobb fele­lősséggel fog hozzáfogni a tag­gyűlés határozatainak megvalósí­tásához. Természetes, hogy a kö­vetkező taggyűlésen ellenőrizni kell a korábban hozott határoza­tok végrehajtását, a vezetőség be­számolójában éppúgy, mint a párttagok bírálatai alapján. így válik a taggyűlés a pártszervezet tényleges vezetőszervévé. Hasonló fontos alapkövetelmé­nye a vezetés kollektivitásának az is, hogy az alapszervezet veze­tősége ténylegesen működjön, rendszeresek legyenek a vezető­ségi ülések, a pártszervezet tit­kára egy fontosabb ügyben se döntsön addig, ameddig a vezető­ségi ülésen meg nem tárgyalták és határozatot nem hoztak róla. Nagyobb pártszervezeteinkben, mint például Bánokszentgyör- gyön és a városi és üzemi párt- szervezetekben értünk el ezen a téren kezdeti eredményeket, de még itt is gyakran előfordult, hogy a pártszervezet titkára egyé­nileg dönt fontos kérdésekben, nem kérdezi meg a vezetőség vé­leményét, pedig éppen az ilyen, az egy ember véleményét tükröző intézkedések során történik a legtöbb hiba, túlkapás, törvény- sértés. Egy-egy alapszervezet munkájára is áll az, hogy több szem többet lát, hogy egy ember mindig könnyebben téved, mint 3—4. Ezért a vezetőségi ülések rendszeres megtartását minden körülmények között biztosítani kell, még a legnagyobb munkák idején is. Az is gyakran előfor­duló hiba ezen a téren, hogy a határozatok hozatala ugyan kö­zös munkával történik, a vezető­ségi ülést annak rendje-módja szerint minden héten összehívja a pártszervezet titkára, azonban a határozatok végrehajtása már egyáltalán nem kollektiv. Egyik helyen a titkár elvtárs, másutt a vezetőségi tagok nemtörődömsé­ge miatt végül is minden munka egjmdül a titkárra hárul, aki ter­mészetesen egymagában nem vé­gezhet jó munkát. Kapkodni kezd, parancsolgat, basáskodik, hibát hibára halmoz, mint azt a baki pártszervezet nemrég levál­tott titkára, Ciráki elvtárs tette. Ahol igy van, ott mindkét rész­ről hiba van. Bármennyit dolgo­zik is, nem jól látja el a feladatát az a párttitkár, aki mindent egy­maga akar elvégezni. De vétkes mulasztást követ el az a pártve­zetőségi tag is, aki nem látja el a rábízott reszortot és hagyja, hogy helyette mások dolgozzanak. A pártszervezet vezetőségének min­denegyes tagja egyenlő jogú, de egyenlő felelősséggel is tartozik a pártszervezet munkájáért. Per­sze, az is helytelen értelmezés, hogy ezek alapján a pártszervezet titkárának nincs joga intézkedni, hogy a legkisebb kérdés rhegol- dására is minden esetben össze kell hívni a vezetőséget, vagy A taggyűlést. Erről szó sincs. A pártszervezet titkárának ige­nis joga van két vezetőségi ülés között a vezetőség határozatainak szellemében operatívan intézked­ni, sürgős esetben egyénileg ha­tározni, de utána minden intéz­kedéséről be kell számolni a ve­zetőségnek, illetve a taggyűlésnek. Ezért, ha már a taggyűlés és a vezetőség határozott és a párttit­kár elvtárs ezeknek a határoza­toknak alapján megbízatást ad egy-egy párttagnak, vagy vezető­ségi tagnak, azt a centralizmus elve alapján kötelessége végre­hajtani az alapszervezet minden tagjának. Ennek igy kell lenni, mert különben a párt nem a cse­lekvés és akarat egysége, meg­testesülése lenne, hanem végnél­küli vitákba, gyülésezésbe fullad­na a munkája. A kollektiv veze­tés tehát nem jelenti az egyéni felelősség elmosódását, mert igen is mindenegyes vezetőségi tag, párttitkár személy szerint felel azért, amit tesz, cselekedeteiről köteles beszámolni a párttagság­nak vezetőségi ülésen, taggyűlé­sen. A kollektiv vezetés kialakítása elképzelhetetlen a harcos bírálat és önbirálat légköre nélkül. Csak akkor tudjuk az egyszerű pártta­got is bevonni a vezetésbe, akkor tudnak munkájukkal, javasla­taikkal hozzájárulni a közös fel­adatok végrehajtásához, ha bát­ran bírálhatják a vezetőség min­denegyes tagját, nemcsak a tag­gyűlésen, hanem ott és akkor, amikor azt szükségesnek látják. Egyesek még mindig úgy képze­lik, hogy a birálat rontja a veze­tő tekintélyét és ha szükség is van rá, legfeljebb havonta egy­szer, a taggyűlésen hangozzon el ilyen birálat, de már arra nincs szükség, hogy a népnevelőérte­kezleten, tanácsülésen, esetleg a pártonkivüli dolgozók előtt ’S megbírálják, mint azt a zalalövői függetlenített titkár elvtárs mon­dotta. Nyilvánvaló, hogy az ilyen „ünnepi“ birálat nem vinné előre a munkát. Taggyűlések havonta csak egyszer vannak. A hónap közepén elkövetett hibák addig­ra javarészben feledésbe merül­nek és igy a pártszervezet vezető­sége sok helyes bírálattól, javas­lattól elesne, a párttagok elvesz­tenék munkakedvüket, aktivitá­sukat. Ugyanakkor például Fitye- házán, ahol Bróz elvtársnő, a pártszervezet titkára példamuta­tóan elfogadja a dolgozók birála- tát, igyekszik helyes javaslatai­kat megvalósítani, aktivan dol­gozik a pártszervezet minden­egyes tagja, egyre kevesebb hibát követnek el, szeretik és becsülik a pártszervezet titkárát, ez pedig a vezetéshez nélkülözhetetlen elő­feltétel. Ahhoz, hogy pártszervezeteink vezetése valóban kollektívvá vál­jon, még számtalan más is szük­séges, amelyet égy cikk kereté­ben nem tudunk megtárgyalni, azonban kérjük párttagjainkat, párttitkárainkat, hogy írják meg véleményüket, tapasztalataikat, módszereiket minél nagyobb számban, hogy a lap hasábjain keresztül egészséges vita indul­hasson meg, melynek során a kollektiv vezetés minden részlet­kérdését megtárgyalhatjuk és ezzél segíthetjük egymást e fontos feladat végrehajtásában. — Augusztus hó 20-án, az ün­nepi vásár alkalmával találtak 1 drb kardigánt. Jogos tulajdonosa a zalaegerszegi városi kapitány­ságon, megfelelő, igazolás mellett az igazgatásrendészeti osztályon átveheti. FELNŐTT, erőteljes férfi segédmunká­sokat felveszünk. Munkakőnyvvel egvütt jelentkezzenek az É. M. 72/5. sz. Épitőinarl Vállalat munkaerőgazdálko­dójánál, Nagykanizsa, Vár-ut 6 (134) MOZI Zalaegerszeg, szeptember 10—16: NEVESS VELÜNK 20.án maí-iné: SZEMBESÍTÉS ★ Nagykanizsa, szeptember 10—16: TŰZ A MARICA PÁRTJÁN 20_áu matiné: TELL VILMOS Hamar elrepül nyolc év a gyerme­kek felett. Észre sem veszik és már ki kell lépniök az életbe, pályát kell választaniok. így van ez a mai álta­lános iskolás növendékekkel, akik most léptek a nyolcadik osztályba. Egyiknek már régi vágya, hogy or­vos lehessen, másik még nem tudja, milyen pályát válasszon, hiszen any- nyi, de annyiféle van, hogy azt el sem lehet sorolni. De ha már igy van, mégis csak hallgassunk meg egy kisleányt, mi is az ő szive vágya. ★ Dózsa-utca 1. Felnézek a magas szürke házra. Itt lakik hát Csiky Györgyi, az Ady-uti iskola nyolca­dikos növendéke. Éppen otthon találom. Mosolyogva jön elém, arca kipirult, talán éppen a tanulást szakította félbe. Amikor azt kérdem tőle, akar-e tovább ta­nulni, egy pillanatra csodálkozva oég rám, majd elneveti magát: — Hát ki nem akar ma továbü tanulni? Bizony ő is akar. Meg az osztály-* társai is, ki ide, ki oda akar menni középiskolába. — Én már egész kisleánykoroml óta zenetanárnő szerettem volna! lenni — kezdi és sóhajt egy nagyot, — Ez volt a legfőbb vágyam. Ki­tűnő tanuló voltam mindvégig és nyolc éve zongorázom. Összeforrtam ezzel a hangszerrel — mutat a sa­rokban álló zongorára — Kérlek, játssz nekem valamit! — Szívesen — mondta és fürgén leült a zongora elé. Ujiai végigfu­tottak a billentyűkön és felhangzott Liszt második rapszódiája. Tehetséges, sok ígéretet rejtő mu­zsikus Csiky Györgyi. Megértjük, miért akar zongorista lenni. ft sPOBt Szombathelyi Honvéd—Nagykanizsai Bányász 3:1 (1:1). Szombathely, 1500 nezo. Vezette: Lőcsei. Sz. Honvéd: Dán. ka — Takács, Szalay. Velekei — Galán- tai (Kovács I.>; Kovács II — Bencsics, Csutak, Molnár, Farkas, Vági. Edző: Kiss Jenő N. Bányász: Zalán — Balogh, Nemeth. Kisgál _ Kemény, Orbán — Talasi, Sztraka, Téli (Rácz), Horváth, Vojnovic^. Edző: Szemző Gyula Az első félidőben a bányászcsapat irányította a játékot. Szünet után a magáratalált ha­zai csapat jól használta ki a gólhelyze- teket. A II. félidő 34. percében Vági li-est hibázott. Góllövők: Bencsics, Mól. í1“L Farkas, illetve Téli. Jók: Takács, Velekei, Bencsics, illetve Németh, Sztra­ka. SZ. Vörös Lobogó—Zalaegerszegi Vö ros Meteor 1:1 (1:0). Szombathely. 1500 nezo Vezette: Papp. Sz. Vörös Lobogó: Horvath - Kovács I.. Molnár, Gajári — Nemeth, Lisztes — Kalmár, Pék, Bo- IT1.. *• (Halvax), Szigetvári, Bogáti III. Edző: Marth József. Zalaegerszeg: Mol- ?/r — Dolgos, Németh. Nádasi — Szíj­já ■ Z,*idó ~ Bölcsföldi, Szabados, Kerkai II., Kerkai I , Török. Edző: Csap kay Károly. Egyenlő erők küzdelme. Az eredmény igazságos. Góllövők: Bogáti II1.. illetve Szabados Jók: Kovács I , Molnár, Gajári, illetve Szijjártó. Né­meth, Kerkai II. Megyei bajnokság: Nagykanizsái Éoitök—Zalaegerszegi 4:0 (,:0). A Nagykanizsai Építők szellet szemben kezdenek. Már az első percekben átveszik a játék irányítását. A hazai csapat vagdal, játékuk széteső Az első percekben a kanizsai Építők nagy helyzeteket hagy ki. A huszadik percben sarokrúgásból megszületik az első gól. Uiana mezőnyjáték folyik, s a félidő vé geig az eredtnénv_ nem változik. ' A második félidőben is a kanizsai Épí­tők irányítja a játékot, a hazai csapat uuuu izoen megproDai tamaaást indíta­ni, azonban a kanizsai Építők védeime jól zár és a gyenge csatársor támadá­sait visszaveri. Majd újabb sarokrúgást er el a kanizsai Építők, mely szintén góllal végződik. (2:0) A hazai csapat igyekszik az eredményen szépíteni, azonban labdájuk mindig ellenfélről pat tan vissza. Hamarosan újabb gólt ér el a kanizsai csapat. (3:0). A hazai csapat megpróbál változtatni a csapaton, azon­ban ez sem vezet eredményre továbbra is a kanizsai Építők játéka jut érvény- re. Majd egy szép támadás során újabb gólt érnék e! Végeredmény 4:0 A kanizsa] Építők szép összjátékkal biztosan győztek. A Zalaegerszegi Épí­tőkből hiányzott a három jóképzetfségü csatár, igy a fiatal játékosokkal csatár, soruk nem tudott eredményes lenni. Lovászi Bányász—Nagykanizsai Bá­nyász II. 1:1 (1:0) Lenti Traktor—Zalaegerszegi V. Me­teor II. 9:1 (4:0) Nagykanizsai Lokomotív—Zalalövői Mintasportkör 7:2 (2:1) Bázakerettyei Bányász—Lovászi Dózsa 3:2 (3:0) Zalaegerszegi Építők ifi-Nagykanizsai Építők ifi 4:1 (0:1) ★ KÉZILABDA: Nagykanizsai Lokomotív —Zalaegerszegi Dózsa 9:18 ★ KÉT TELITALÁLAT A TOTO-ban a héten 218 105 szelvény bol 2 telitalálat volt, egyenként 49.075 forint nyereménnyel. Az:-65 darab 11 ta- lalatos szelvény tulajdonosai 1782.50 fo- 3 darab 10 tajálatos szelvény tulajdonosai 152.50 forintot nyertek A TOTO 12 találatos szelvénye: x 2 I törölve, 1, x, 2, x, törölve, x, 2; I; 1; ». az Állami faluszinhäz A KŐVETKEZŐ NAPOKON TART ELŐADÁST 1953. szeptember 16-án Zala- apáti -Két kapitány". 1953. szeptember 17-én Szent- péterur -Két kapitány“. 1953. szeptember 19-én Nagy­kapornak ..Két kapitány“. 1953. szeptember 20-án Zala- csány -Két kapitány*. 1953. szeptember 21-én Pacsa, •Két kapitány". 1953. szeptember 22-én Pölös- ke -Két kapitány“. 1953. szeptember 23-án Kehida* • Két kapitány". 1953. szeptember 24-én Puszta- szentlászló, -Két kapitány*. 1953. szeptember 25-én Zala- szentmihály, -Két kapitány“. 1953. szeptember 26-án Tűrje* -Két kapitány*. 1953. szeptember 27-én Zala- szentgrót -Két kapitány". 1953. szeptember 28-án Zalabér, -Két kapitány*. 1953. szeptember 29-én Eger- aracsa, -Két kapitány". ÚTÉPÍTÉSHEZ fizikai mun­kásokat állandóan felve­szünk. önkényes és elbo­csátottakat a Munkaerő­tartalékok Hivatala a vál­lalathoz kiközvetít. Aszfaltutépítő Vállalat Zalaegerszeg, Vörösmarty-u. 2. ZALA A Magvar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szer­kesztő és kiadó: Darabos Jván. — Szer* ke-rtő«ég: Zalaege.szeg, Kossuth Lajos, utca 22. Telelőn: 250. - Kiadóhivatalt 7?laegerszeg. Széchenyi tér 4. Telelőn: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda­ipari Vállalatnál Szombathely, ltoesuth i ajos.utca 8. Telelőn: R •• Ptfelöi vezető: Hofmann Mi At 4s. Második Békekölcsön harmadik sorsolása A CSEPELI SPORTCSARNOKBAN 1953 szept. 17. csütörtök 16—19 óráig kultúrműsor és sorsolás 1953 szept. 18. péntek 16—19 óráig sorsolás. 1953 szept. 19. szombat 16—19 óráig sorsolás 1953 szept. 20. vasárnap 10—13 óráig sorsolás A SORSOLÁS NYILVÁNOS! SZABAD BELÉPÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom