Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-06 / 209. szám

35.000 forintot jelent Bak községnek a kapások beadásának 10 százalékos csökkentése A kormány pro gravim elhangzása óta egyik nagyjelentőségű rendelet követi a másikat, amik mind a dolgozó nép életszínvonalának emelkedését — a kormányprogramra meg­valósulását eredményezik. Az egyénileg dolgozó parasztság igen nagy örömmel fogadta a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a napokban megjelent törvény­erejű rendeletét, mely az egyénileg dolgozó parasztok kukorica-, napraforgó- és burgonya- beadási kötelezettségének 10 százalékos csök­kentését írja elő és amely, megszünteti a ga­bonafélék, valamint az őszi termésű kapás­növények forgalmi korlátozását. Alighogy a rádió ismertette ezt a nagy­jelentőségű határozatot, Bak községben is —* akárcsak a megye többi községében — gyor­san szárnyra kelt a hír. Akik hallgatták a rádiót, sietve továbbították a nagyszerű hirt. A községnek 79 mázsa burgonya-, 91 mázsa kukorica- és 21 mázsa napraforgóbeadási kötelezettség csökkentését jelentette a ren­delet. Ennyivel többet értékesíthetnek piacon, vagy használhatnak fel saját szük­ségletükre. Hacsak o legalacsonyabb szabad­piaci árat vesszük figyelembe, akkor is közel 35 ezer forintot jelent ez az egy határozat a község dolgozóinak. Ezenkívül a kormány- programra óta 26.600 forint kártérítés és két gazdának a, tavalyi gabonahátraléka lett el­engedve. A 15 százalékos jövedelmiadócsök­kentés is óriási segítséget jelent. Bak község dolgozó parasztjai a gabona- begyűjtés ideje alatt jól megálltak helyüket, kivétel nélkül valamennyien teljesítették az államnak járó beadási kötelezettségüket. Ezért mindannyiukot érinti az őszi kapások beadási kötelezettségének a csökkentése. Horváth József[ 17 holdas dolgozó paraszt­nak 83 kg kukorica-, 29 kg napraforgó- és 119 kg burgonyabeadási kötelezettség elenge­dését jelenti a törvényerejű rendelet. Bácsi Ferenc 10 holdas dolgozó paraszt 18 kg napraforgóval, 67 kg kukoricával és 71 kg burgonyával többet értékesíthet sza­badon. A kormánynak erre az újabb gondos­kodására a beadási kötelezettség pontos telje­sítésével válaszol. A forgalmi korlátozás meg­szüntetése után is becsületbeli kötelességé­nek tartja a beadás teljesítését. Először a kötelezettségeket teljesiti és csak ezután gondol a szabadpiacra és a szükségletre. A napraforgómagot most szárogatja és tiszto­gatja, mert nemcsak mennyiségileg elegendő, hanem minőségileg is megfelelő terményt akar beadni. A burgonya beadás sál sem késlekedik. Közvetlen a földről teljesíti azt. A község dolgozó parasztjai a beadási kötelezettség csökkentésével és a forgalmi korlátozások megszüntetésével kapcsolatos törvényerejű rendeletre a beadás pontos telje­sítésével válaszolnak. Ezzel juttatják kifeje­zésre szeretetüket és hálájukat pártunk és kormányzatunk iránt. Napraforgóbeadásukat 21, a burgonyáét pedig 12 százalékban telje­sítették eddig. Az őszi mezőgazdasági munkák közül jó ütemben végzik a keverőszántást, ami be­fejezés előtt áll. A trágyázással sincsenek lemaradva. Ezek a munkák, a jövőévi gazda­gabb termés betakarításának előfeltételei, de attól is függ, hogy milyen termést takarítunk be jövőre, mikor kerül földbe a mag. Itt kell sürgősen javítani és lendületesebb munkát végezni. Még nem vetettek, pedig egy-két növényféleségnél már lejárt a miniszter- tanácsi határozatban megállapított határidő. Vetni kell a repcét, biborherét és igyekezni kell, hogy más mag is mielőbb földbe kerül­jön. A községi tanácsnak és a mezőgazdasági állandábizottságnak jobban kell szorgalmazni az őszi munkákat. így lehet csak biztosítani, hogy jövőre még gazdagabb termést taka­rítsunk be, több jusson a piacra. Bak község dolgozó parasztjai a beadási kötelezettség pontos teljesítésén kívül az őszi mezőgazdasági munkák időben történő jó minőségben való elvégzésével is adjanak választ a kormánynak erre az újabb szerető gondoskodására, és bizalmára, mely a forgalmi korlátozás megszüntetésében, a beadás csök­kentésében jut kifejezésre a kormánypro­gramra mielőbbi megvalósítása, az egész dol­gozó nép és nem utolsó sorban az egyén érde­kében is, (H. K.) A zalaegerszegi városi tanács begyűjtési osztályának eredményes munkamódszerei Ä gabonabegy üjtés idején a za­laegerszegi városi tanács begyűj­tési osztálya derekasan megállta a munkában a helyét. A nemré­giben megjelenő minisztertanácsi határozat az őszi szántás-vetés, trágyázás és betakarításról ujab’o lendületet adott a begyűjtési osz­tály minden dolgozójának, az ál- landóbizotság tagjainak egyaránt. Emellet a nagy feladat mellett az osztály dolgozói egy percig sem tévesztik szem elől, hogy a be­gyűjtési tervek teljesítéséhez hoz­zájárul az egyéb cikkek, úgy a sertés, baromfi, tojás és a tej ter­vek teljesítése is. Rendszeresen ülésezik az állandóbizottság Ha valaki a begyűjtési osztály munkáját vizsgálja, akkor meg­állapíthatja, hogy a jó begyűjtési munka a szervezettségen alap­szik. A begyűjtési állandóbizott­ság tagjai rendszeresen tartják üléseiket, ahol beszámolnak az el­telt idő tapasztalatairól és meg­szabják azokat a feladatokat, amelyek az elkövetkezendő idő­ben munkájuk előbbrevitelét se­gítik. Ez a közös megbeszélés tette lehetővé azt • is, hogy a begyűjté­si osztály a dolgozó parasztokkal olyan időre ütemezte be a sertés­beadási kötelezettséget, ami ép­pen megfelelő a dolgozó paraszt­nak. Az állandóbizottság tagjai, akik mindig kint járnak a dolgo­zó parasztok között, tudták, hogy melyik gazdánál lehet beütemezni beadásra sertést. Arra is gondot fordítottak, hogy a gazdák ne le­gyenek megterhelve egy-egy ser­tés hizlalásával. Ezért öten tár­sultak a beadásnál. Ezzel elérte a begyűjtési osztály azt, hogy a nehezebb hónapokban; a junius és juh'us hónapokban a beüteme- zés szerint teljesítették a dolgozó parasztok beadásukat. Ezek közé tartoznak Takács Nándorné.Ebedli Kálmán dolgozó parasztok, akik beadásukat határidő előtt teljesí­tették. Természetesen teljesítet­ték a beadásukat az ezekhez a gazdákhoz társuló dolgozó parasz­tok is. Jól történt a sertésbeütemezés Mivel a sertés beütemezése az egyéni terv felbontása alapján történt, nem okoz gondot most a III. negyedévi terv teljesítése. A város sertésbeadási kötelezettsé­gét ezidáig 65 százalékra teljesí­tette. A fentmaradó mennyiség biztosítva van, mert ebben a hó­napban adják le a beütemezés sze­rint sertéseiket Nagy István, Sü- mecz Ignác és Németh Istvánné és a többi beadó. Minden gazdá­nak hízóba van állítva a sertése és amikor eléri a megfelelő súly­határt, a gazda teljesítheti a be­adási kötelezettségét. Az állandóbizottság tagjai rend­szeresen meglátogatják ezeket a gazdákat és ellenőrzést gyakorol­nak. A III. negyedéves tervből még egy hónap van hátra és máris a város tojásból 109, baromfiból 115 és tejből 96 százalékra telje­sítette a tervét. Segítenek a népnevelők Nagyon jó és tapasztalatból is­mert módszere a begyűjtés sikeres lebonyolításánál Balázs László elvtársnak, a begyűjtési osztály vezetőjének az, hogy nem akkor adja oda a népnevelőknek a gaz­dák névsorát, amikor már elma­radtak a teljesítéssel, hanem mindig előre értesíti a népnevelőkön ke­resztül a dolgozó parasztokat a beadás teljesítéséről. így minden gazda, még akkor is tudja, ha vé­letlenül elfelejtené, hogy a követ­kező hónapban mennyit kell tel­jesíteni tojásból vagy baromfiból. A kerületi pártszervezetekkel szoros kapcsolata van a begyűjtési osztálynak. A kerületi pártszerve­zetek népnevelői rendszeresen le­látogatják a kerületben dolgozó parasztokat. Minden népnevelő kötelességének tartja, hogy elbe­szélgessen a dolgozó parasztok­kal a beadás teljesítéséről. Nép­nevelő munka nyomán Sergyán Simon, Proszics Kálmán és Né- methy Józsefné a beadásuk telje­sítése után még szabadon is ad­tak be tojást. A népnevelők minden aktiva- értekezleten beszámolnak a dol­gozó parasztok között szerzett ta­pasztalatokról és elmondják azo­kat a hiányosságokat vagy kérel­meket, amiket a dolgozó parasz­tok beszélgetés folyamán felvetet­tek'. Eredményes kirakatagit áció Nagy lendítő ereje van a város területén a kirakatagitációnak. Rendszeresen megadja a begyűj­tési osztály is a városi pártbizott­ságnak az élenjáró dolgozók név­sorát, amely aztán továbbítja a ki­rakatrendező csoportnak az ada­tokat. Ezzel nemcsak a városban lévő dolgozó parasztok figyelmét hivják fel a begyűjtési tervek tel­jesítésére, hanem a környező fal­vakból jövő dolgozók figyelmét is. Ugyanakkor kapcsolatot tart a be­gyűjtési osztály a városi tanács hangoshiraclójával, ahol nap, mint nap bemondják az élenjáró dol­gozók nevét, nótával köszöntik őket, és serkentik a további ered­mények elérésére. Emellett nem feledkeznek meg egy-egy olyan gazda kipellengérezéséről sem, akik a tervek teljesítését gátol­ják. A városi tanács begyűjtési osz­tályának eredménye és munkája legyen példa községi tanácsaink számára. A begyűjtési osztály pedig továbbra is haladjon a megkez­dett utón. ezentúl is legyenek se­gítségére a körzeti pártszerveze­tek aktívái és adjanak meg min­den olyan támogatást népnevelő munkán keresztül, ami a begyűj­tési tervek teljesítését segíti elő. I Efőzzük meg- az állatbetegségeket termelőszövetkezeteinkben Kormányzatunk nagy segítsége a dolgozó parasztság, igy a ter­melőszövetkezetek parasztsága számára is, hogy ingyenesen biz­tosítja az állatorvosi munkát, sőt a termelőszövetkezetek díjtalanul kapják a fertőzőbetegségek meg­előzéséhez és gyógyításához szük­séges oltóanyagokat is. Ezen újabb megsegítések birtokában az eddigi állattenyésztői és állat­egészségügyi munka jobb meg­szervezésével ki kell küszöböl­nünk azokat a hibákat, amelyek az állategészségügyi színvonal emelését akadályozzák és igy az állattenyésztés hozamát csökken­tik. Ennek érdekében meg kell ismernünk azokat az okokat, ame­lyek a betegségeket előidézik, az állatok egészségét károsítják és emellett azokat a módokat, aho­gyan ezeket az ártalmakat kikü­szöbölhetjük. A lényeges betegségeket két csoportra oszthatjuk: 1. a fertő­zőbetegségek, 2. a tartási hibák­ból adódó betegségek csoportjára. A FERTŐZŐ BETEGSÉGE­KET parányi kórokozó lények (baktériumok, virusok, élősködők) okozzák. A fertőzőbetegségek egy- egy állományban komoly veszte­ségeket okozhatnak, mert egyik állatról a másikra átterjednek, illetve az állatok tömegesen fer­tőződhetnek. Ilyen betegségek pl. a száj- és körömfájás, a sertés- pestis, a sertésorbánc, a baromfi­pestis, a gümőkór, a járványos elvetélés (brucellózis), a mirigy­kor, a lépfene, a máj mételykor, a rühösség, stb. E betegségek be- hurcolásának megakadályozása, minél szükebb térre szorítása ér­dekeben a közös állatállományt tartsuk távol az idegen állatok­tól és személyektől, az idegenből behozott állatokat elkülönitőben helyezzük megfigyelés alá, az is­tállók bejáratához állandóan ke­zelt fertőtlenítő medencéket he­lyezzünk el, kerüljük a fertő­zött legelőterületeket, az istálló­kat ellések után és legalább fél­évenként rendszeresen fertőtle­nítsük, az állati hullákat vagy egyes hullarészeket tökéletesen semmisítsük meg. Amely fertőző betegségek ellen védőoltással is lehet védekezni, az állatokat kel­lő időben előre oltassuk be. A lappangva jelenlévő gümőkórt, vagy brucellózist, a fertőzött egyedek elkülönítésével vagy el­távolításával számoljuk fel a gaz­daságban. A TARTÄSI HIBÄKBÖL ADÓDÓ MEGBETEGEDÉSEK főként fiatal állatokon jelentkez­nek, mint pl. a malacok hurutos- gennyes tüdőgyulladása, bélhurut, angolkór, csirkék náthássága, bél­hurutja, stb., ezért ezeket felne­veléskori betegségeknek is szok­ták nevezni. Meg kell állapíta­nunk, hogy termelőszövetkeze­teinkben a veszteségek legna­gyobb része ebből a betegségcso­portból adódik, Ezeket magától értetődően a tartási hibák kikü­szöbölésével lehet megelőzni. Ilyen hibák az épületek sötét, pá­rás, hideg, huzatos volta, a zsú­folt _ elhelyezés, stb. Sok helyen az állatok, különösen fiatal kor­ban, nélkülözik a szabad termé­szetet, napfényt, mozgást, ame­lyek pedig ellenállóvá teszik az állatok szervezetét a betegségek­kel szemben. Nem kisebb fontos­sága van a kellő mennyiségű, megfelelő összetételű és minősé­gű takarmány biztosításának sem. Ezen belül különös gondot kell fordítanunk az egész éven át történő zöld, illetve vizenyős ta­karmányozásra és a fiatal, vem­hes, tejelő, valamint apaállatok fehérjékben és ásványi anyagok­ban gazdag takarmányozására. Az állatok jó gondozása, lelkiis­meretes ápolása, a pontos etetés és itatás, a legelőn való gondos őrzés szintén olyan fontos felté­tel, mint a jó elhelyezés és a takarmány. A betegségek elleni küzdelem főszempontja tehát a betegségek megelőzése legyen. Az állatok esetleges megbetegedését pedig azonnal jelentsük az állatorvos­nak, mert az időbeni gyógykeze­lés fél gyógyulást jelent. Fenti szempontok meg'szivlelé- sével úgy lecsökkenthetjük az ál­lattartásban adódó veszteségeket, hogy az állattenyésztés az uj te­nyésztési módszerek alkalmazá­sával termelőszövetkezeteink és igy egész népgazdaságunk jelen­tős meggazdagodását szolgálja. Gálosi István dr., megyei vezető főállatorvos. Műtrágyázzunk több lesz a termésünk! Növényeink jelentős mennyiségű tápanyagot vesznek ki a talajból. Minél nagyobb a termés, annál na­gyobb a tápanyagfelvétel. Istálló- trágyával a tápanyag csak egy ré­szét tudjuk pótolni, de a meglévő istállótr^gya kezelése is sok kifogá­solni valót hagy hátra. Az idei jó termések által kivont tápanyag má­sik részét műtrágya alakjában kell a földnek visszaadni, hogy a követ­kező évben a terméseredmények ne csökkenjenek, hanem emelkedjenek és ezáltal a termelőszövetkezetek, de az egyéni gazdák is több jövedelmet biztosítsanak a közösség és a csa­ládjuk számára. A termés mindig a legkisebb mennyiségben lévő tápanyaghoz iga­zodik. Ezért hiába adok sok nitro­gént az istállótrágyával, ami 15 mázsás gabonatermésre is elég len­ne, ha kevés a talajban a foszfor, a termésem alacsony lesz, ha a kevés foszfort nem pótolom műtrágyával. A növényeknek a nitrogénen és a foszforon kivül nagyobb mennyi­ségben van szükségük káliumra és mészre. A nitrogéntartalmú trágya, a pétisó a növény leveleinek ós szá­rának fejlődését segíti elő. Az erő­teljes levélzet sok táplálóanyagot „gyárt“ és a termés nagyobb lesz. Hatása különösen gyengén fejlődő vetések fejtrágyázásánál figyelne'ő meg. Vetéssel egyidőben is kiszól­ható alaptrágyának 50—100 kilo­gramm mennyiségben. A szuperfosz­fát használata a talajviszonyoktól függően 100—200 kilogramm, a mag minőségét emeli, a magképződést elősegíti, a tenvészidő: lerövidül, pár nappal korábban aratható, a meg- szorulás és a megdőlés veszélyét erő­sen lecsökkenti. A vetés előtt köz­vetlen is adható, de tanácsosabb ko­rábban elszórni éa mélyebben be­dolgozni a talajba. Különösen jó lia-ásu a szemcsés és a házilag szern- csézetb szuperfoszfát hatása, amiből fél-egyharmad mennyiség is megad­ja a kívánt termésfokozást. A káli­só különösen a burgonya, cukorrépa, takarmányrépa termését emeli, de jó hatással van a gabonafélék fejlő­désére is. A gabonát a betegségek­kel, a megdőléssel, az aszállyal szem­ben ellenállóhbá '.eszi. Szőlőnél, gyű. mölcsnél elősegíti a cukorképződést. Elsősorban lazább talajokon 40-50 kilogrammot jóval a vetés előtt munkáljunk a talajba. A tavasziak alá pedig már ősszel szórjuk ki. Mészre savanyú talajainkon a mész- kedvelu növényeinknek, elsősorban a lucernának, lóherének, álmának van szüksége Pártunk és kormányzalunk nemcsak a tennelőszöve kezetek, de az egyénileg gazdálkodó parasztok részére is biztosította a műtrágyát a földmivesszövetkezetek utján. Az idei jó termés után minden háznál van bőven pénz mü-rágyavásárlásra is, amely a jövőévi termésben sokszoro­san megtérül. A zalalövői Vörös Zászló tsz tavaly műtrágyával ve tette a gabonáit, jó agrotechniká­val, keresztsorosau és termésátlagai 5—7 mázsával magasabbak min: a község egyéb területein. Ezért nem szabad sajnálni a műtrágyázással iáró csekély befektetést, mert az ered­mény a többlettermésben nem ma­rad el. N. A. 1953. szept. 6. Vasárnap. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom