Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-05 / 208. szám

iX. évfolyam, 208. szám, Ára 50 fillér 1953. szepí. 5. Szombat. PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! MWIIIIII I—■——1—WBHWI A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA MAI SZAMUNKBÓL: Partéiét; Gondosabban készítsük elő a taggyűléseket! (3. oldal) — A Kérdés-felelet "-est, mint a fel­világosító munka uj formája (3. oldal) — A Petőfi-brigád a bá­nyásznapra készül (3. oldal) — Kavecz bácsi és a jövő vájárai (3. oldal) —Csávázzunk minden szem vetőmagot! (4. oldal) — Le­vél egy motoroshoz (4. oldal) — Pórszombat és Szilvágy páros­versenye (4. oldal) A begyűjtési verseny eredményes 1. Vas, 2. Szabolcs, 3. Győr, 4. Szolnok, 5. Zala Jobb életünkért — életszínvonalunk szakadatlan emeléséért . nem emelhetjük as clelssin. vonalat akkor, ha a termelés — és mindjárt hozzál ehedem: a termelé­kenység — nem emelkedik, ha as ön­költség nem csökken. Ahhos, li-ógy több lakóház, ahhoz, hogy több Ja* kás, több kerékpár, több ruha, több cipő, több cukor, több élelem le­gyen, több szén is kell, amely égess iparunkéi füti, több vas és acél is kell, amely nélkül nincsen gépgyár­tás cs nem lehetséges a dolgosó nép jólétének emelése, (Rákosi elvtárs beszédéből). Ahhoz. hogy élei színvonalunkat magasabbra emeljük, szükséges üze­meink dolgozóinak becsüle'-es jó munkája.. Rákosi elvtárs szavai kor­mányunk programmjának egyetlen és fő célját jelölik még azzal, hogy üzemeink, vállalataink számára meg. szabják a 'további perspektívát. A dolgozó nép élei színvonalának sza­kadatlan emelése csak úgy 'történ­het meg, ha minden munkás vál­tozatlanul teljesiti a tervet, vigyáz a minőségre és nem tűri a selejt- g-yái+ást. Zala megye valamennyi üzemében — különösképpen a közszükségleti cikkeket gyártó vállalatoknál — meg­indult a harc a jobb minőségért, az áruk olcsóbb gyártásáért. Az áruk fogyasztói árának olcsóbbá tétele azt bizonyítja, hogy dolgozó né­pünk életszínvonala napról-uapra emelkedik. Ha több és jobb az áru, akkor egyre több jut belőle a dol­gozónak. Gyáriparunk — különösen a könnyűipar — nemcsak, hogy a tervét teljesiti, hanem készleteiből terven felül is termel. Minden ter­ven felül elkészített' ruha, cipő vagy bútor azt jelenti, hogy egy.egy csa­ládhoz. dolgozóhoz újabb hálószoba- bútor, télikabát vagy ünneplő cipő juf- el. Amikor üzemeink dolgozói terven felül termelnek, érezniük kell, hogy minden egyes darabbal saját magukat gyarapítják — vagyis ma­guknak dolgoznak. Ha például a Ruhagyárban a szalagok egyenlete­sen, restanciámén! esen dolgoznak, akkor tö-bbezer ruhával termelnek többet dekádonként. A Ruhagyárban már több alkalommal kiváló terme­lési eredményeket, jó minőséget ér­tek el a dolgozók a jó politikai fel­világosító munka segítségével. A kormány programmját az ellen­ség igyekezett félremagyarázni, ugyanakkor a pártszervezet nem fi­gyelt fel időben az ellenség romboló munkájára. Az ellenség munkáját mutatta a termelési eredmények csök­kenése is. A pártszervezet, bár nem mindjárt vette észre a hibát, de utána gyorsan hozzáfogott annak ine.gszün etéséliez. a pártszervezet jó munkáját az azóta elért eredmények mutatják. A minőségi kifogásokat egyre jobban kiküszöbölik. A ruha­gyár különösen a kormány pro- grammja után szerezte meg jó hír­nevét-. Exportáruját, mint a magyar ipa.r kiváló terméké: szívesen fo­gadják a különböző országokban. A ruhagyárban fő feladat legyen a magas termelési eredmények elérése mellett a minőség színvonalának szakadatlan emelése. A gyár becsü­lete, a magyar ipar becsülete függ a ruhagyári dolgozók munkájától. A selejt saját magukat a dolgozóba' bosszulja meg, mert ha nem is a ruhagyári dolgozó veszi meg a ka­bátot, az is rosszul jár, aki a se- lejtet gyártja. Ne.m mindegy a ru­hagyári dolgozóknak sem, ha szép, zománcozott- lábos helyett például le­vert- zománcu, gyengefalu lábost tesznek eléje a vasboltban. A dol­gozók állama ellen, a nép ellen vé- az, aki tudva, vagy tndatlanul is selejfet gyárt-. Jobb minőségi munkát várnak megyénk dolgozói a vendéglátóipari vállalat októl, az élelmiszergyártó és forgalombahozó vállalatoktól-. Egyes vendéglá* ó üzemekben nem a dolgo­zók érdekeinek megfelelően járnak el. Ez mutatkozik meg abban is, hogy sokhelyütt „fütyülnek“ az egészségvédelmi rendelkezésekre. A zalaegerszegi vendéglátóipari vál­lalat büfféjébe például két-három- száz poharat mostak cl 5—6 Iber vízben. Hasonló a helyzet a zala­egerszegi Utasellátónál és a nagy- kanizsai Vendéglátó Vállalatnál is. A jobb minőségi munka, a dolgozók pontos és jó kiszolgálása nem kis mértékben járul hozzá életszínvona­lunk emeléséhez. A dolgozókkal való törődés a ter­melési eredményeknél mutakozik meg. Nem elégséges, ha valamelyik vállalat teljesiti a népgazdaság ál­tal előirt, bevételi tervét -— ha na­gyon keveset tesz a dolgozók igé­nyeinek kielégítése érdekében. Az cl el színvonal emelkedésének elsősor­ban abban kell megmutatkoznia, hogy a dolgozók bizalommal for­duljanak szocialista szektoraink felé. Sajátmaguk győződjenek meg a nagyüzemi termelés olcsóbbságáról, gyorsaságáról. A finommechanikai vállalatoknál ezen a területen sok még a hiányosság. A dolgozók bi­zalmatlanok a finommechanikai vál­lalatokkal szemben. Ez a bizalmat­lanság onnan származik, hogy a vál­lalat állal megjavito'-t rádiók, ke­rékpárok és órák nem vol(ak minő­ségileg elkészítve. Nem beszélve ar­ról hogy a finommechanikánál anyaghiányról panaszkodtak, ugyan, akkor fontos anyagokat pazaroltak el. A zalaegerszegi fino.mmechnikai vállalatnál például egy kerékpár első tengelye -cserélésekor az egész kerekét uj küllőkkel fűztél: át. Ez a módszer hátrányos, mégpedig a dolgozóra nézve, aki minden fill én­jét igyekszik beosztani és mentesül ni akar a mellékmunkák fizetésétől. Üzemeinknek, vállalatainknak szi- vósabban kell liarcolniok a termel - vények. olcsóbb előállításáért, az olcsóbb építkezésekért', a gépek gyártásának olcsóbbságáért. Az tpi. tőipari üzemeiak közül a nagykani­zsai és a zalaegerszegi magasépítési vállalatoknál igyekeznek jó péíuáí mutatni, hogyan kell gyorsan és olcsón építeni. A két vállalat rend szeresen teljesiti tervét. Jó és terv­szerű az irányítás. Ez meglátszik az önköltség csökkentésénél is. A dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez — mint ahogyan azt a párt és a kormány programija ki­mondja — szükséges, hogy helyi iparunk rátérjen a valóban helyi jellegű közszükségleti cikkek gyár. t'ására. A nagykanizsai Vasörnőde már megkezdte a háztartáshoz szűk séges hús- és diódarálók, lünaely- iapok és tűzhelyek gyártását. — Ez. ideig úgy állt a helyzet, liogv két. három kisebb faluban volt csak ogy- egy diódaráló. Amikor- a paraszt- ember elment, hogy a másik falu­ban felkeresse egy régi ismerősét- — felesége a lelkére kötötte, hogy ne felejtse kölcsönkérni a diódarálót A heljiipari termelvényekhez tar­toznak a, házi szükségleteket kielégítő dolgok, a fúrók is. A nagykanizsai Fémárugyár nemcsak exportál, ha­nem ellátja a legkisebb falu bolt­ját is fúróval. így nem kell a- szom­szédfaluba menni, hogy az egyénileg dolgozó paraszt egy deszkák érit é-s vagy gereblye készítéséhez szükséges fúrót találjon. A dolgozók jobb életének biztosí­tásáért tehát az üzemi pártszerve­zeteknek, a termelés vezetőinek min. dent meg kell tenniök a kormány­programra ,megvalósulásáért az élet­színvonal emeléséért. A pártbizott­ságoknak éberen kell őrködniük a zavartalan termelés felett. Népünk' akkor lesz valóban boldogabb, ha olcsóbb ruhát, olcsóbb élelmet, mi­nőségben jobb és olcsóbb iparcikket adunk mindenkinek. Az elmúlt hónapokban dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek, községek, járások és megyék ver­senyeztek egymással a gabona­beadási kötelezettség gyors és pontos teljesítéséért. Ennek a ne­mes versengésnek során kiváló eredmények születtek, s az egyé­nileg dolgozó parasztok, a ier- melőszövetkezetek és az állami gazdaságok lényegében teljesítet­ték az országos gabonabegyüjtési tervet. A mezőgazdaság dolgozói ezzel újra bebizonyították, hogy helyeslik, támogatják pártunk és kormányunk politikáját, hazafias tettekkel segítik elő a kormány­programra megvalósítását. A ga­bonabegyüjtési terv.teljesítése biz­tosítja dolgozó népünk jövőévi kenyérellátását. Köszönet ezért szorgalmas, kö­telességteljesítő dolgozó paraszt­ságunknak, az egyéni dolgozóknak és a termelőszövetkezeti tagok­nak, akikre ezen a napon büszke­séggel és szeretettel tekint az egész ország dolgozó népe. A falu dolgozói tudják, hogy a gabonabegyüjtés tervének teljesí­tése újabb jelentős lépés kormá­nyunk programmjának megvalósí­tásához, népünk árszínvonalá­nak növeléséhez, a munkás-pa­raszt szövetség további erősítésé­hez. A megyék begyűjtési versenyé­ben Vas megye nyerte el az első helyezést. A gabonabegyüjtési verseny ideje alatt állandóan és egyenletesen növekedtek a me­gye eredményei, s az egyes szek­torokon — állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyéni dol­gozó parasztok — belül is egyen­letes a tervteljesités. Vas megye ezzel az eredményével elnyerte a minisztertanács begyűjtési ván­dorzászlaját és 50 ezer forintos jutalmát. A nagy nyári munkák befejezése után tovább, folytattuk itt Petriven- tén termelőszövetkezetünkben az épít­kezést. Teljesen saját erőnkből fel­építettünk egy 2000 férőhelyes ba­rom fiolát ■ és most kezdünk hozzá egy 35 férőhelyes sertésfiastató épí­téséhez. Tagságunk alaposan kiveszi részét ezekből a munkákból, mert valamennyiünknek közös célja az ál­latállomány további szaporítása, hi. A megyék versenyében Szabolcs a második. Az egyes gabonafélék begyűjtési tervének gyors teljesí­tésében megközelítette Vas me­gye eredményeit. Szabolcs megye második helyezésével a begyűjtési miniszter vándorzászlaját és 40 ezer forintos jutalmát nyerte el. A megyék begyűjtési versenyé­ben harmadik Győr megye, amely ezzel a helyezésével elnyerte a be­gyűjtési miniszter vándorzászlaját és 30 ezer forintos jutalmát. Mind a három megye határidő előtt teljesítette a gabonabegyüj­tés tervét. A megyék további rangsora a következő: 4. Szolnok, 5. Zala, 6. Bács, 7. Komárom, 8. Pest, 9. Békés, 10. Baranya, 11. Tóira, 12. Fejér, 13. Hajdú, 14. Somogy, 15. Veszprém, 16. Cson- grád, 17. Nógrád, 18. Heves, 19. Borsod. Az ország 10 legjobb járása a következő: 1. a bajai, 2. a mo­hácsi, 3. a villányi, 4. a szobi, 5. a gyöngyösi, 6. a váci, 7. a tabi, 8. a fonyódi, 9. a nyírbátori, 10. a letenyei járás. Az első járás a begyűjtési mi­niszter vándorzászlaját és 10 ezer forintos jutalmát, a 2. 3. 4. járás 9—9000, az 5. 6. 7. járás 8—8000, a 8. 9. 10. járás 7—7000 forint jutalmat kap. A városok közül első Sztálin- város, második Baja, "harmadik Komárom. A versenyben győztes városok a begyűjtési miniszter vándorzászlaja mellett 6000, 5000, illetve 4000 forint jutalmat kap. Az ország legjobb községei: 1. Bár (Baranya), 2. Székely (Sza­bolcs), 3. Pósfa (Vas), 4. Nyír­meggyes (Szabolcs), 5. Szabolcs- báka (Szabolcs), 6. Kisvejke (Tolna), 7. Darvas (Hajdú), 8. Pusztaegres (Fejér), 9. Atkár (Heves), 10. Alaki (Veszprém). Az ország legjobb községei a szén ez egyik igen jó módja terme­lőszövetkezetünk gazdagításának. Különösen kiemelkedő munkát vé­geznek termelőszövetkezetünkben Kövér István, Horváth József es Kercsmár István. Példát vehetne ró­luk Kvanarics István, aki amellett, hogy rossz munkát végez nagyhan­gú ember, s nem a közös vagyon ér. lekében dolgozik. BEVESZ JÓZSEF begyűjtési miniszter vándorzász­laját s ezen felül az első köz­ség 5000, a második, harmadik, negyedik és ötödik község 4—• 4000, a hatodik, hetedik, nyolca­dik kilencedik és tizedik község három—háromezer forint jutal­mat kap. A termelőszövetkezetek versenyé­ben a balatonszárszói „Béke“ . tsz lett- az első és ezzel elnyerte a be­gyűjtési miniszter és a. földművelés- ügyi miniszter közös oklevelét és 15 ezer forintos jutalmát Ugyancsak oklevelet és 5—14.000 forintos pénz­jutalmat kapnak az országos ver­senyben első 20 helyet elért termelő- szövetkezetek: 2. hajdúnánási ^Dó­zsa“ (Hajdú), o. „József Abila“ (Bács), 4. báli „Uj Élet“ (Bara­nya), '■ 5. kápolnásnyéki „Vörös- marthy“ (Fejér), 6. sombereki ,,Béke“ (Baranya), 7. székelyi „Bé_ kéért, harcolok“ (Szabolcs), 8. szen'.liszlói „Szabadság“ (Zala), 9. hodászi „Dózsa“ (Szabolcs), 10. mérkvállaji „Micsurin“ (Szabolcs), 11. kálósemjéni „Uj Élet“ (Sza­bolcs), 12. hodászi „Úttörő“ (Sza­bolcs), 13. dévaványai „Rákóczi“ (Békés), 14. pósfai ,,Uj Világ“ (Vas), 15. emlröíli „Szabad Föld“ (Békés), 1(5. kaposvári „Szabadság Zászló“ (Somogy). 17. szócsényi „Rákóczi“ (Nógrád), 18. somodon. „Alkotmány“ (Somogy). 19. tápié- szelei „Keleti .Fény“ (Pest), 20. fülei „B'uzakalász“ (Fejér). A fentieken kívül két vándor- zászlót és jutalmat nyert még min­den megye legjobb két járása, min­den megye három legjobb községe és minden járás legjobb községe is. A beadási kötelezettségük teljesí­tésében élenjáró dolgozó parasztok közötti 500 ezer forint értékű tárgy- jutalmat és 50 6zer oklevelet osz­tanak ki. A 'Vándorzászlók átadására és aí jutalmak kiosztására szeptember ö-án ünnepélyes tanácsüléseken kö­rű! sor. Éj jef-uappal szánt agép az a liba utal Ifjú Gárdában Az alibánfai Ifjú Gárda tszcs tagjai időben akarják földbe tenni az őszi kalászosok magvait, hogy jö­vőre az ideinél is gazdagabb tér mést takaríthassanak be. A talaj- munkákra megkötötték a szerződést a pölöskei gépállomással, amelynek két gépe ket'-ős műszakban végzi a szántást. A gépállomás két trakto­rosa kiváló munkát végez. A csü- törtökről-péntekre virradó éjjel mindkét gép túlszárnyalva normá­ját, 6—6 holdon végezte el a vető­szánt ás I. Épülnek a silók Termelőszövetkezeti tagságunk! igen nagy örömmel fogadta a siló- épiléssel kapcsolatosan adort ked­vezményt. Egymásután jelentik be az illetékes szerveknél, hogy részt kívánnak venni az akcióban, silóépL tési kölcsönt kérnek, hogy nyugod­tan biztosíthassák a fejlődő állat, állomány takarmánnyal való ellátás sáí. A bocföldi tszcs például úgy határozott, hogy 200 köbméteres be­tonsilót építenek. De nemcsak kö­zös silókra, hanem a háztáji állat­állomány takarmánnyal való ellátá­sának biztosítására is készítenek siló., kát. Szántson minden gép! Az ÁMG Megyei Igazgatóságának politikai osztálya közli: Az őszi szántási versenyben megyénk gépállomásainak sorrendje a következő: igazgató teljesítmény 1. Szentliszló Pintér Gyula 415 2. Csesztreg Szabó Sándor 350 3. Letenye Angyal Jenő 310 4. Palin Szabó Dezső 223 5. PÖlöske Juhász János 195 6. Tűrje Mórocz Lajos 140 7. Lenti Gódor János 130 8. Zalatárnok Dávid József 128 9. Felsőbagod Tóth László 84 10. Orosztony Oláh Zoltán 14 Megyénknek az őszi szántásban való lemaradása kétségtelenül gépállomásainknak gyenge teljesítményeiben is rejlik. Egyedül a szentliszlói, csesztregi és letenyei gépállomások azok, ahol jól in­dították meg az őszi szántást, megfelelően felkészültek rá. Ezért az első három gépállomás igazgatóján kívül dicséret illeti a szentliszlói, csesztregi és letenyei traktorosokat is. Az utolsó öt gépállomás teljesitménye igen gyenge. Mórocz Lajos, Gödör János, Dávid Jó­zsef, Tóth László és Oláh Zoltán elvtársaknak sokkal jobban kell szervezniök a munkát. Elsősorban ők felelősek azért, hogy a gép­állomás területéhez tartozó földeken az előirt mennyiségben, a megszabott határidőre és jó minőségben elvégezzék a talajmunkát. Várakozni most már nem lehet. Induljon meg teljes lendülettel ezeken a gépállomásokon is a munka, hogy időben földbe kerül­hessen a mag, hogy ezzel is biztosítva legyen a jövőévi jó termés. Építkezik a petriventei termelőszövetkezet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom