Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-04 / 207. szám
P A R 1 * Felkészült az uf oktatási évre a na^ykaaizsai Magasépítő Vállalat pártszervezet© Ä hallgatók kiválogatására, az oktatást előkészítő bizottság munkájára nagy figyelmet forditott Kucskó Ferenc elvtárs, a nagykanizsai Magasépítő Vállalat párttitkára. A pártszervezet vezetősége két előkészitőbizottságot alakitott. Az egyik feladata a területen dolgozó kommunistákkal és a legjobb munkát végző pártonkivüliekkel való személyes foglalkozás volt. A másik bizottság feladata pedig a hivatalon belül és a helyi munkáknál dolgozó elvtársak felkészítése volt. A bizottságok tagjai a beszélgetések végeztével beszámoltak Kucskó elvtársnak a hallgatókkal folyt személyes beszélgetésről, s az oktatás megindulásáig még minden hallgatóval kétszer, háromszor elbeszélgetnek. Fontos feladata a pártvezetőségnek és elsősorban a párttitkárnak az ellenőrzés. Kucskó elvtárs több esetben A MUNKAHELYEKEN IS ELLENŐRZI a feladatok végrehajtását. Alkalomadtán egy-egy hallgatót meghív a pártszervezetbe s meggyőződik róla, hogy a bizottság megfelelően tárgyalta-e a hallgatókkal az uj oktatási év feladatait. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bizottságok jól végezték feladatukat A pártszervezet vezetősége jól mozgósította a pártcsoportbizal-1 miateat is az uj oktatási év előkészítésére. Mozsolics József elvtárs, pártcsoportbizalmi pártcsoportér- tekezleten és röpgyülésen ismertette a hozzátartozó hallgatók között a tanulás jelentőségét és fontosságát. Radics János elvtárs, pártcsoportbizalmi személyesen beszélgetett a csoportjához tartozó elvtársakkal és mikor a bizottság megkezdte munkáját, ö maga minden hallgatóról tudott megfelelő információt adni. Ezzel nagyban elősegítette és megkönnyítette a bizottság munkáját. A pártszervezet vezetősége az előkészítő bizottság javaslatát vezetőségi ülésen vitatta meg, ahová meghívták a propagandistákat is. A vezetőség AZ ELŐTERJESZTETT JAVASLATOKON TÖBB HELYEN módosított, olyanformán, hogy nem javasolták az olyan elvtársakat a SzKP történetét tanulmányozó oktatási formába, akik a másodéves politikai iskolát nem végezték el, hiszen nincs meg a politikai fel- készültségük ezen a fokon tanulni. Ezután a vezetőség taggyűlésen ismertette, hogy jóváhagyta, vagy módositotta-e egyes elvtársak beosztását az oktatásban* A pártszervezet vezetősége az oktatásig még hátralévő időt használja fel a további nevelő munkára. Ne pihenjenek meg eredményeiken, hanem biztosítsák, hogy a pártoktatási év előkészítése kapcsolódjon egybe a mindennapi élettel, a napi feladatok végzésével, a terv maradéktalan teljesítésével. E feladatok mellett a vezetőség adjon segítséget a DISz- oktatás előkészítéséhez is, hogy a következő év a nagykanizsai Magasépítő Vállalatnál is a párttagság és a fiatalok eszmei szilárdsága fejlesztésének eredményes esztendeje legyen. Biológiai szakkör alakul Nagykanizsán A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Tár- sulat ez év tavaszán széleskörű programmot adott azok részére, akik természettudományokkal foglalkoznak. E munka biztosítására felhívta mindazokat, akik a természettudományok bármely ágát művelik, hogy szakkörökbe tömörülve az érdeklődőket rendszeresen tájékoztassák folyamatban lévő munkájukról, valamint a kor igényeinek megfelelően a tömegeket a természettudományos világnézetnek, tudományos eredményeknek megnyerjék. A szakkörök munkájába most Nagykanizsa város is bekapcsolódik, ahol megalakult a biológiai szakkör. Sikerült megnyerni a mozgalomnak azokat a helybeli szakembereket, akiknek eddigi mun kásságát a Magyar Tudományos Akadémia is nagyra értékeli, valamint azokat, akik szakmunkájukkal országos megbecsülést vivtak ki. Bekapcsolódtak a helybeli aquaristák is, akiknek tapasztalataira a szakkörök munkájában szintén szükség van. Csatlakoztak a természetkedvelők, kik erdőt-mezőt járva gyarapítják élettani ismereteiket. ÍVI őst felhívással fordulunk mindazokhoz, akiket a szakkör munkája érdekel, illetőleg tevékenységükkel e munkát hajlandók támogatni, keressenek fel bennünket, kapcsolódjanak e munkába. Azok pedig, akik bármely biológiai természetű kérdésre kívánnak választ, úgy dobják be pár sorban kérdésüket a kirakati levelesládába, a választ pedig vagy a Sztálin-uton lévő gyógyszer- tár kirakatában rendezett állandó kiállításon elhelyezett táblán, vagy pedig az ugyanott feltüntetett helyen és időben tartott szakköri előadáson, vagy foglalkozáson részletesen adjuk meg. Ugyané kirakatban folyamatosan bemutatjuk Nagykanizsa környékének élővilágát, lehetőleg úgy, a hogy tenyészetünk aktualitása kivánja. Bemutatjuk gyakoribb szobanövényeinket, gyógyszernövé- nyeinket, a gyűjtést és felhasználás t ismertetve. Mindezekkel kapcsolatosan felvilágosítást szívesen ad a szakkörvezető, Molnár Nándor, Néphadsereg-ut 51. sz. alatt, este 8 óra után* A zalaegerszegi képzőművészeti szakkör várja a festészet és a rajz kedvelőit A télen és a nyár elején még működött a Képzőművészeti szakkör Zalaegerszegen. Frimmel Gyula rajztanár volt az oktató és számosán hallgatták is — a diákok. Felnőtteket ritkán tudott beszervezni. A téli hónapok alatt sok nehézség, gél kellett megbirkózniuk. Nem volt- megfelelő munkatermük. Állandóan hureolkodniok kellett egyik helyről a másikra. Ha, valahol akadt is egy nagyobb helyiség, olyan hideg volt, hogy ott dolgozni nem lehetett. A fiatalokban mégis volt lelkesedés, munkakedv. Szépen haladtak a munkában, Lukács Rudolf, általános iskolán tanuló szerényen megjegyezte: annyira jól dolgoztak, hogy még kiállítást is tudtak rendezni. A kiállítás jól sikerült és igen sole látoga. tója volt. Sokan, akik visszariadtak a nehézségektől, el is maradlak a szakkörből. Két hónapja teljesen szünetel a képzőművészeti kör munkája. Szó van arról, hogy az ősszel újra szervezik és megpróbálnak újabb tehetségeket bevonni, mert hiszen a szak. kör tulajdonképpeni célja a tehetségek felkutatása. A szakkör vezetősége, elsősorban Frimmel Gyula rajztanár szívesen venné, ha a vidéki pedagógusok közül a tehetségesek szín. tón részivennének a képzőművészeti szakkör munkájában. Csak még a helyiséggel van baj. A megyei népművelési osztály azonban megigérte, hogy biztosit számukra megfelelő termet. A képzőművészeti szakkör lelkes tagjai szeretnének szépen berendezett, kellemes, meleg teremben dolgozni a léli hidegekben. Biznak a népművelési osztály Ígéretében, bíznak abban, hogy megkapják az ígért helyiséget. llőO tonna olaj tervenfeliUi termelésével köszöntik a bázakerettyei olaj munkások a harmadik bányásznapot A kerettyel dombok lankásainál elterülő olajtornyok dolgozói becsülettel helytálltak a bányásznapi munkaversenyben. A brigádok, az egyes termelési részlegek nemcsak hogy tervüket teljesítették, hanem vállalásaikat is sokszorosan túlszárnyalták. A versenyszellem, amely a dolgozókban él — meghozta a gyümölcsét. A Buda- fai Kőolajtermelő Vállalat a bányásznap tiszteletére folyó versenyben az augusztus havi terv teljesítésénél 104.2 százalékot ért el. A harmadik negyedévre olajtöbbtermelésre tett felajánlásuk 400 tonna olaj volt, amelyet az alkotmányi munkaverseny hatalmas lendületének nyomán a várpalotai bányászok felhívására újabb 600 tonna vállalással egészítettek ki. A alkotmányi munkaverseny eredményei azt mutatták, hogy a báza- kerettyei olajmunkások még ennél is többre képesek. Az augusztus 20-ra tett pótfelajánlásukat is 2 tonnával túlteljesítették. Az alkotmányi munkaverseny eredményeit igyekeztek zökkenőmentesen átvinni a bányásznap tiszteletére indított versenybe. Ennek nyomán augusztus 20-tól szeptember 1-ig vállalásukat már 1150 tonnára valósították meg. A nemes versengés során a Petőfi-brigád került az első helyre. A harmadik negyedévre tett eredeti vállalásában 50 tonna olaj többtermelését vállalta, de alkotmányunk ünnepére a felajánlását újabb 40 tonnával toldta meg. A ló munkaszervezés révén a szovjet olajtermelési tapasztalatok alapján ezt a vállalást szeptember 1-ig már 143 tonnára teljesítette. A Petőfi olajtermelő-brigád az elmúlt negyedévben a legutolsók között kullogott, tervét ritkán váltotta valóra. Bedő Lajos elvtárs, az uj brigádvezető azonban az utóbbi két hónap alatt a legjobbak közé sorakoztatta fel a brigádot. Az olajtermelőbrigádok között folyó versenyben méltó helyet foglal el a Kuczev-brigád, amely a harmadik negyedévre tett 100 tonnás vállalását 213 tonnára teljesítette. A jó versenymozgalom eredménye, hogy a többi brigád is tervszerűen váltja valóra az adott szavát. Az élenjárók között van a Béke- és Kossuth-bri- gád is. A Gazolin-telep dolgozói 60 tonna gazolin tervenfelüli termelését vállalták a harmadik negyedévben. Az újítók és a szovjet tapasztalatok alapján a bányásznapi verseny közben arról számoltak be, hogy terven felül szeptember 1-ig 566 tonna gazolint termellek. Tizennyolc ujitást alkalmaztak, illetve adtak be ezidáig a vállalt 6 helyett, amelyek bevezetése után megsokszorozódott a termelés. Kövesdi Ferenc olajmunkás egymaga 12 ujitást adott be. A bázakerettyei olajmezők egyik legfontosabb ipari termelvénye a korom, amelyből nyomdafestéket, gyógyszert gyártanak. A koromgyáriak a havi tervüket 108.3 százalékra valósították meg és ezzel többezer kiló nyersanyagot adtak a hazának. A bányásznap tiszteletére 4000 kiló korom termelését vállalták terven felül. A legutóbbi értékelésük szerint ezt a felajánlásukat 5100 kilóra teljesítették. A tervek és a felajánlások tulteljesitése mellett a határmenti bázakerettyei olajmunkások a bányásznap ünneplésére készülnek. Jó munkájukért az a megtiszteltetés érte őket, hogy a dunántúli ásványolajipari vállalatok náluk tartják meg a III. bányásznapot. Felkészültek a vendégek fogadására. A kultúrterem külsejét és belsejét, ahol az ünneplést és a baráti találkozót tartják, már diszitik. Egésznapos sport- és kuM turrendezvényekkel akarják szórakoztatni a vendégeket. Nagy az érdeklődés náluk, hogy üzemük melyik dolgozóját éri majd a „kiváló bányász'* kitüntetés. Jól dolgoztak, jól harcoltak, igy hát megvan erre minden okuk. N. E. 50.000 forintos beruházással hozzák rendbe a nagykanizsai Thury György múzeumot Nagykanizsán, nem messze a szovjet hősi emlékműtől, állt egy illdtt-kopott emeletes épület — a museum. Most ez az épület is újjászületik. A város egyik le gelhagy alantabb épületéből a város egyik legszebb épülete lesz. A tatarozást az Épületkarbantartó KTSz dolgozói végzik. Szorgalmas és lelkiismeretes munkájukból napról.napra többet') és szebbet mondanak az eredmények. Ez az egyemeletes ház a XVIII. században épült s a régi Kanizsa legszebb épülete volt. Államunk most 60.000 forintot fordít az épülőt rendbehozására. Az ajtókat eredeti formájukban a KTSz műbútorasztalosai készítik el. Az épület rövidesen visszakapja régi szépségét s október közepén már meg is rendezik benne, az első kiállítást. A földszinten két helyiségben, a MASZOLAJ Vállalat rendezi meg a földtannal, a föld történetével kapcsolatos kiállítását. Ez a két helyiség lesz a MASZOLAJ muzeu. ma. Az emeleten csiszolt kőkor- szakbeli dolgokat állítanak lei. Külön lesz a pénztörténeti kiállítás. Egy nagy helyiségben lesz a történelmi kiállítás. Itt helyezik el a kanizsai várat ábrázoló képeket s a vés- kapitányával, Thury G-yörgy- gyel kapcsolatos dokumentumokat. A múzeumnak külön érdekessége a gazdasági fejlődés-mik fiokumen- tálasa és Zala megye néprajzának bemutatása. Az omladozó, régi ház helyén né. hány hét múlva gyönyörű épület áll. Méltóm mondhatjuk róla: Nagykanizsa egyik büszkesége. Az előtte lévő teret, amely eddig el volt hanyagolva, ugyancsak rendezik, szépítik. Utolsókból elsők A RUHAGYÁRBAN a legrosz- szabb, a leggyengébb munkát a III-as gépterem 13—16-os szalagja végezte. Itt állandóan baj volt a minőséggel. Persze, minőségi hiányosságok a többi szalagnál is voltak, de korántsem akkorák, mint a 13—16-os szalagnál. Mi okozta az állandó elmaradást és a minőségi munkánál mutatkozó hiányosságokat? A hibát elsősorban is a kétlaki dolgozókban keresték. Ez nem is volt alaptalan. Aratás és cséplés idején előfordult, hogy azoknak a dolgozóknak, akik faluról jártak be, otthon még annyi idejük se volt, hogy a polyvát és a szal- matöreket kitisztítsák a hajukból. Ezzel azonban nem sokat törődtek a kétlakiak. Úgy gondolták, a gyárban lesz majd idejük arra is, hogy a hajukat rendbehozzák, sőt marad idő egy kis szunyóká- lásra is. Az igazán nem furdalta a lelkiismeretüket, hogyan teljesiti tervét a szalag, ha ők az otthoni fáradalmaikat itt pihenik ki. Arra sem gondoltak, hogy a 13—16-os szalag alaposan lerontja a gyár tervteljesitését és minőségi százalékát is. Voltak és még most is vannak olyan dolgozók a Ruhagyárban, akik a keresetüket csak mellékesnek számítják. Odahaza megvan mindenük. Ezek aztán nem is törődnek a gyár becsületével. Nagyrészt az ilyen dolgozókból kerültek ki azok is, akik a kor- mányprogrammot igyekeztek félremagyarázni s ezzel még jobban hátráltatni a gyár termelését. KÉSŐBB a Ruhagyár termelésénél mind mennyiségi, mind pedig minőségi vonalon általános javulás mutatkozott. A 13—16-03 szalag dolgozói azonban mitsem törődtek ezzel. A szalag munkája nem javult. Bár a szalagvezető azt mondta, mindent elkövet, hogy a dolgozókat öntudatra ébressze és megmagyarázza nekik, mily káros az ő rossz munkájúit, mennyire hátrányosan befolyásolja a kormányprogramm megvalósulását. A párt- és a szakszervezet is vizsgálta a hibákat s minden segítséget megadott, h)gy a szalag munkája megjavuljon. Javulás? Semmi. Ment minden a régiben. A hibák mély an g> ö- kereztek s olyan hibák voltak, amelyeken csak a szalatvezető, vagyis elsősorban ő segíthetett volna... mert a hibák nemcsak a dolgozókban, hanem eh-:"sorban is a szalagvezetőben rejtőztek. Amikor ezt felismer e a gyár vezetősége, a 21—23-'3 s/atag vezetőjét, Süket Ferencet állít-.1 - ták a tervét nem teljesítő ás rossz minőségi munkát végző szalag élére. Annál a szalagnál, ahol Süket Ferenc előzőleg dolgozott, 138 százalékos átlagteljesítményt értek el s a minőségi teljesítményük is 99.7 százalékos volt. A rosszhiszemüek azt mondták, hogy a 13—16-os szalagot még Süket Ferenc sem tudja megjavítani. És Süket Ferenc nem is Ígérgetett, csak annyit mondott: — Megpróbálom. Lehetetlen nincs. HAMAROSAN be is bizonyította, hogy nincs lehetetlen. — Az első napokban -bizony nem ment jól a munka — mondja Süket Ferenc szalagvezetó. — Ideges voltam én is. Bár megvolt az önbizalmam, csupán az idegesített, hogy hol és mikor találom meg a hibát. Azért lettem sztahánovista, mert a szalagomnál jól megszerveztem a munkát s igy állandóan jó eredményt értünk el. Mindezt jól átgondoltam, szinte elemeztem, hogy mit is csináltam az előző helyen, hogyan is javítottam meg n munkát. Ekkor eszembe jutott, hogy először is arra törekedtem, hogy kiépítsem a jó kollektiv szellemet s a másik, ami nagyon fontos volt: bíztam a dolgozókban. Ez volt tehát az első lépés, amit Süket Ferenc a szalagnál tett. Kiépítette a jó kollektiv szellemet és bizott a dolgozókban. Mi következett ebből? Az, hogy a dolgozók is bizni kezdtek őbenne. Megállapította, hogy nem is olyan rosszak a szalag dolgozói, mint amilyennek mondják őket, csak tudni kell bánni velük. Ahogy aztán jobban megismerte a szalagot, az egyes dolgozók képességeit, jótulajdonságait és hiányosságait, tudta már mit kell tennie. Átszervezést végzett. Állandóan figyelte a munkát. Amelyik dolgozó segítségre szorult, annak megmagyarázta, mit hogyan csináljon. Ha valahol a szalagon belül elakadt a munka, megkereste a hiba okát s mindjárt meg is adta a szükséges segítséget. Nem csupán szakma’ magyarázatokat kaptak tőle a dolgozók. Süket Ferenc magyarázataiból nem hiányzott a politikai alátámasztás sem. A SZALAG dolgozói hamarosan megkedvelték. Meggyőződtek arról, ha ráhallgatnak, többet is kereshetnek s ami a fő, megértették, hogy a kormányprogramm nem holt betű, hanem olyan valami, aminek megvalósításához az ő jó munkájuk is szükséges. És mí történt? Az, hogy ma a 13—16-os szalag vezet a Ruhagyárban (HCS)
