Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-16 / 192. szám

Számolgatás a becsvöígyi Göcseji Partizán tszcs*ben 3ó g felvilágosító munkg szilárdul a fegyelem a nagykapornak? állami gazdaságban E OB,DÚL A BOG az éke nyomán. Minden barázdával több less a bar­na szül, mind nagyobb teret hódit el a, zöldtől, a sárgától. Bámul a Im- tár és hiába, es már a közelgő őst: színe. Bent, a községben, Beesvöl. gyén ennek a frissen szántait föld­nek as illata keveredik a frissen elcsépelt szalmáéval. Búcsúzik a nyár. Meleg van még és ugyancsak izzadnak a munkában as emberek, de es má/r nem as igazi. A nap sem fehér fényesen szikrázik, mint ara. fás idején, hanem belevegyül már egy kis sárga is és aranyló színnel ragyogja be a falvit. Színekben esek most as uralkodók, hangban pedig a cséplőgép dobogá­sa. Különösen ilyen tiszta időben solcszáz méterről megállapítható a hangról, hogy hol folyik a „masinú- lás“. Ések a legszebb napok falun. Megnyugszanak kissé az aratás ke. meny munkájában el görcsösödön iz­mok, a cséplés maga pedig ha nem is táncmulatság, de olyan féle érzés­sel jár, mint mikor a betétkönyvre kiveszi valaki az egészévi szorgalmas munkával összegyűjtött pénzt. A GABATBÓL pedig bőségesen folyik az élet. Jól fizetők ciz idén a dolgozó paraszt ‘nagy takarékja: a föld. A traktor kékes füstje, a gép hangja messziről elárulja, hogy most a Göcseji Partizán iSzos szérűjén folyik a cséplés Becsvölgyén. De kellemetlen gondolatokkal is járlak valamikor ezek a nyárvégi napok. Hiába volt kamarában a mag, nem sokat pihenhetett ott. Kel. lépt a pénz adóra, bankkölcsönre, ku- lákuzsorára, adósságra. Hamar meg­fogytak a kövér zsákok. Azóta más lett az élet, mások let. iek a gondolatok és hiába érezzük, hogy rövidülnek a nappalok, búcsú­zában van a nyár, a tszcs tagjai bi­zakodóbbak, derűsebbek, mint a ta­vaszi hónapokban az élet indulásá­nak idején. Van is rá okuk. Ahogy a cséplőgéptől megindulunk a tanácsház felé, középkorú ember csatlalcozik hozzánk. — Előbb is végezhettünk volna, —- kapcsolódik bele a beszélgetésbe, i— de az ‘idő is beleszólt. Na, ebből mindjárt megtudjuk, hogy tszcs-tag, sőt azt is hamar megtudjuk, hogy Kovács Jánosnak hívják cs 300 munkaegysége van. — Vannak irigyeim is, — mond. ja tovább. — Persze erre nem adok, mert csak a lusták irigykednek. Az olyanok, akik nem szeretnek dolgoz­ni és azt hiszik, a csoport majd el­tartja őket. Szerencse, hogy ilyenek nincsenek sokan. Tálán né gyen.öten. Meg is vannak most nagyon indul­va, hogy kilépnek. Menjenek — le­gyint egyet hozzá megvetéssel. •— Akinek esse van, meg jó dolgos em­ber és tud egy kicsit számolni, olyamt meg lidrom pár lóval sem lehetne ’ki­húzni a csoportból, — Kát Kovács elvtársinak mi a szándéka? — kérdezzük. — NEM CSEPELNEK én egy egyéni középparaszUal sem, •— mondja igen nagy meggyőződéssel. — Mert én számolok. Tavaly nem volt eső gyenge volt a termés, még sem volt gondom. Két hízót vágtam. Csak az egyikből 100 liter zsír folyt lei. Most kinéz csak az én 300 mun. kaegységemre 18 mázsa kenyér, és 6 mázsa talcarmá/ny gabona. Hozzá még a kukorica, krumpli, aztán a kormánysegítség, hogy 1200 öl he­lyett egy katasztrális hold lehet a háztáji, azon is lesz majd bőven. Aztán szépen lesz pénzbeli részese, dós is. A közösben csak a hanyagok nem érzik jól magukat, akik akkor is hüsölnek, mikor itt a legnagyobb dologidő, de az ilyenek mehetnek aJcárhová, sehol nem állják meg a helyüket hacsak meg nem változnak. A TÁN ÁCSÉ AZ AN tovább foly­tatjuk a számolást. Nézzük csak, mennyiben van igaza Kovács elv- lársnak, hogy egy tszcs.tag, aki becsületesen dolgozik, sokkal jobban jár, mint egy középparaszt. Találomra választunk ki egy tsses- tagot a jól dolgozók közül. Vegyük Gergye Kálmánt, aki 370 munkaegységet teljesített eddig. Ea számításon kívül hagyjuk, hogy a gazdasági év végéig még szaporodik a munkaegysége, akkor is a követke­ző részesedést kapja: kenyérgabonát: 2220 kilót, takarmánygabonát: 740 kilót, burgonyát: 37 mázsát, készpénzt: 5920 forintot. Mivel tehene nincs, naponta 1.5 liter tejet kap. Mindehhez még hoz­zájön több apró dolog, mint gyü­mölcs,. méz, szalma stb. De nemcsak ez teszi ki Gergye Kálmán ezévi jövedelmét. Háztáji földjén megtermelt 5 mázsa árpát, a becslés szerint a munkaegységre kapott 37 mázsa burgonyához hoz­zájön a háztáji gazdaságában meg­térülő kb 30 mázsa burgonya. Ugyancsak a háztáji földjén lesz körülbelül 8 mázsa kukoricatermése. Adót nem kell fizetnie, beszolgál­tatása nincs, a részesedésből jövő- évi vetőmagra sincs gondja. Két kis gyermeke vasi, az egyik másfél, a másik két és fél éves. Feleségével együtt négyen vannak. A család bőséges ellátását jófor­mán egyedül kereste meg, mert fe­lesége beteges és a két kisgyerme­ket sem hagyhatta odahaza. NÉZZÜNK most egy Üzhold-as kö- zépparasztol, Tanai Pált. Gabonatermése a következő: búza: 1449 kilő, rozs: 138 kiló, árpa: 525 kiló zab: 505 kiló. összes gabonatermése tehát: 26 mázsa és 17 kiló. Ebből lejön: cséplőrész IBS küó, beadás 671 kiló, vetőmag 390 kiló, vagyis összesen 12 mázsa és 14 kiló. Marad neki: 1403 kiló. Ugyanakkor Gergye Kálmánnak a háztáji földön, termett mennyiség­gel együtt van 3460 kiló gabonája. A különbség a 10 holdas középpa­raszt és a 370 munkaegységes tszcs- tag között 20 mázsa 57 kiló, a tszcs- tag javára. Ennyivel van több jő vedelme csupán gabonából Gergye Kálmánnak. De nemcsak gabonatermés van, menjünk tovább: Tanai, Pálnak a becslés szerint lesz 20 mázsa burgonyája és 5 mázsa kukoricája. Itt ismét a tszcs- tag javára billen a mérleg nyelve, méghozzá 47 mázsa burgonyával és 3 mázsa tengerivel. Nagyobb jövedelemre már semmi­ből sem számíthat Tanai Pál. Ta­karmányt sem tud Madni, mert két tehene és két borja a termést feléli. Tehát nemhogy bevétele lenne még, hanem inkább kiadása, mivelhogy évi adója kerek 3000 forintot tesz ki. NEM IS LEHET, de nem is Tcell tovább számolni. Tökéletesen igaza van Kovács Jánosnak, amikor azt mondja, hogy nem cserélne egy kö- zépparaszUal sem. Számokkal, tényekkel, kézzelfog­hatóan lehet bebizonyítani, hogy pártunk a dolgozó parasztság javát kívánja, amikor a szocialista mező- gazdaság útját ajánlja a falu dol­gozóinak. Persze a hanyagoknak, a lusták­nak, a Tóth Ferenc.f éléknek, akik­nek büdös a munka és egész évben eddig 70 munkaegységet teljesítet­tek, ezeknek nem kell a szövetkezeti gazdálkodás. De az ilyenekre aJt mondják a becsületes tszcs-tagok: hadd hulljon a férgese. Ha az ilye­nek kilépnek, ezzel nemhogy gyen­gülnénk, hanem erősödünk. ★ JŐ DOLOG EZ: számolgatni, szám­vetést készíteni ilyenkor a betakarí­tás napjaiban. Most válik el iga­zán, hogy melyik ut vezet a szebb, boldogabb élet felé. Más ez a szám­vetés, mint a régi, különösen a tszcs- ben. Hiába rövidülnek a nappalok, hiába bucsuzkodÁk a nyár, a becsvöl- gyi Göcseji Partizán tszcs most él igazán, most formák össze még szo­rosabb egységbe, olyanná, ahol már megizlelték a közös munka, a nagy közös eredmények izét, s hiába az ellenség acsarkodóba, nincs az az erő, ami meg tudná boivta/ni soraikat. BALOGHI ZOLTÁN „Mindent meg kell tennünk arra, hogy a tervfegyelem, a munkafe­gyelem, a munkalendület, a szocia­lista munkaverseny erősödjék és segítse dolgozó népünk jólétének emelését minél gyorsabban végre­hajtani". (Rákosi Mátyás elvtárs­nak a budapesti pártaktivaértekez- leten elmondott beszédéből.) Rákosi elvtárs beszédének elhang­zása után a nagykapornak! állami gazdaság vezetősége és kommunistái nagyobb felelősségérzettel láttak hoz­zá a munkafegyelem megszilárdításá­hoz. Eddig a vállalatoknál, üzemeknél így az állami gazdaságoknál is a fegyelem megszilárdításának egyik leghasználatosabb eszköze a pénzbír­ságolás volt. Most ez megszűnt. A nagykapornak! állami gazdaság veze­tőségének és pártszervezetének is más módszert kellett keresnie, amit meg is találtak. Rákosi és Nagy Imre elvtársak be­szédét az ellenség igyekezett ebben a gazdaságban is hazúg módon félre­magyarázni. Takács Imre dolgozóval sikerült is elhitetni, hogy „nem ér­demes a növénytermelésben a normát túlteljesíteni, mert nem fizetik ki". Takács Imre nemcsak elhitte ezt, ha­em amerre járt, igyekezett a többi dolgozót is rábeszélni, hogy normán felül egy kapavágást se végezzenek. A pártszervezet, üzemi bizottság és a gazdaság vezetősége összehívta a fegyelmi bizottságot, ahol megbe­szélték Takács Imre ügyét és a fe­gyelmi bizottság határozatára Takács Imrét eltávolították a gazdaságból. Takács Imre azonban már felka­varta a vizet. A növénytermelési dol­gozók közül néhányan, különösen Szabó Kálmán brigádja hanyagul vé­gezte ezután munkáját. Szabó Kálmán brigádvezető és a brigádjában lévő dolgozók már délután 3 órára teljesí­tették a növényápolásban a napi nor­mát, aztán otthagyták a munkát az- •?al az indokkal, hogy „ők már meg­tették a magukét, többet nem köve­telhet tőlük senki". A pártszervezet és a gazdaság ve­zetősége hosszabb ideig beszélgetett Szabó Kálmánnal. Beszéltek munkája helytelenségéről és megmutatták azt az utat, melyen haladnia kell. Szabó Kálmán ezek után sem javított, sőt, nemcsak korán hagyta abba a mun­kát, hanem későn is kezdte meg. Egyes alkalmakkor 10 órakor balla­gott ki a mezőre brigádjához. Most már a brigád tagjainak egy része is sokalta ezt. Figyelmeztették Szabó Kálmánt és kérték a gazdaság veze­tőségét, hogy erélyesen intézkedje­nek. Szabó Kálmán megkapta méltó büntetését. Elbocsátották a gazdaság­ból. Vele együtt fegyelemlazító tár­sait is: Kucséber Károlyt és Rózsás Jenőt. Ezzel a munkafegyelem még telje­sen nem szilárdult meg. A pártszer­vezet, üzemi bizottság, a gazdaság vezetősége, az agronómusok és bri­gádvezetők összeültek, hogy megbe­széljék, hogyan szilárdíthatják meg a munkafegyelmet. Elhatározták, hogy a nehezebb munkaterületeken helyi normát állapítanak meg. Mozgósíta­nak minden népnevelőt és az értekez­let részvevői is fokozottab felvilá­gosító munkát végeznek. Megmagya« rázzák Rákosi és Nagy Imre elvtár­sak beszédét, annak jelentőségét. A határozat után azonnal munká­hoz láttak. A gazdaság igazgatójától kezdve a dolgozók, népnevelők amer­re csak jártak, mindenhol elmondták: hazugság az, hogy a norma túltelje­sítéséért nem kapják meg munkabé­rüket. Példaképül hozták fel a He- tési-brigádot, melynek vezetője Szabó Erzsi, ök nem hittek a mesében, túl­teljesítették normájukat. Becsületes munkájukért kielégítő bért kaptak. Túlius hónapra Szabó Erzsi 1033.80, Szabó Rozália 829.60, Takács Magda 911, Szabó József pedig 965 forintot keresett. Szabó Kálmán brigádjában pedig jópáran voltak Simon Ferenc­hez hasonló dolgozók, akinek július hónapban csak 491 forint volt a ke- ■esete. Bebizonyosodott: akik becsülete­sen végezték munkájukat és túltelje­sítették a normát, jóval több fizetést kaptak. A politikai felvilágosító mun­ka megszilárdulása óta lényegesen ja. vult a munkefegyelem a nagykaporna- ki állami gazdaságban. Nem véletle­nül kapta meg Darabos Lajos elv­társ, a gazdaság igazgatója és Újvá­rosi István elvtárs, növénytermelési agronómus a földművelésügyi minisz­tériumtól, személyesen Hegedűs And­rás miniszter elvtárstól ,,a legjobb növénytermelő" kitüntetést. A nagykapornaki állami gazdaság vezetői fokozzák tovább munkájukat ■ munkafegyelem megszilárdítása te­rén. A munkafegyelem megszilárdítá­sával segítsék népünk jólétének, a kormány programmjának mielőbbi végrehajtását. A burgonya szedése A korai érésű burgonyafájták, ilye­nek a Gulbaba. korai rózsa, korai sárga, már szedésre érettek. A lombozat általános sárgulása jelzi, hogy a növény életműködését befejezte. Amikor a gumók héjjá már nem foszlik, a szedést megkezdhet­jük és nem kell bevárni, amíg a bur­gonyaszár teljesen elszárad vagy el­korhad. Megengedhetetlen eljárás, ha a szedésre érett korai fajtákat a beérés után a földben hagyják és csak jóval később, szeptember hónap folyamán szedik fel. Ilyen esetekben a bakté­riumokat és gombákat a csapadék a gumókra viszi, azok a gumókat meg­fertőzik és így könnyen romlásnak Indulnak. A kései felszedés különö­sen káros a vetőburgonyaterülete­ken, mert a magas hőmérsékletű ta­lajban a gumók elvesztik termelési értéküket. A korai fajták későn sze­dett gumói rendszerint vékony csírát hajtanak. Forró nyáron, vagy különböző bur­gonyabetegségek következtében — ilyen betegség az idén fellépett bur­gonyavész is — kényszerérés követ­kezhet be. A kényszerérett burgonyát függetlenül a fajták érési idejétől fel keli szedni. A szedést száraz időben végezzük és a gumókat rövid időn át szikkad, ni hagyjuk. Ha a burgonyát a felsze­dés után közvetlenül nem hordjuk be, a kupacokat szalmával takarjuk le. A burgonyaszárat takarásra hasz­nálni tilos! Ha a felszedést erős napsütés mel­lett végezzük, a gumókat azonnal rakjuk kisebb kupacokba és azt szal­mával takarjuk le, mert a napégetett Kei naponként 1 uj ház A zalaegerszegi Magasépítés! Vállalat egyik munkahelyén a dol­gozók vállalták, hogy augusztus 20 tiszteletére 2 naponként adnak át egy-egy uj épületet s így e hó 31-éig 24 épület kerül átadásra. Vállalásuk valóraváltása érdeké­ben a munkahely dolgozói elha­tározták, hogy átlagos teljesítmé­nyüket 145 százalékra emelik. Szavukat betartották, mert máris 160 százalékos átlagos teljesít­ményt értek el. A nagybakónak! úttörők revékenyen kiveszik részüket az élenjárók népszerűsítéséből. Sor­ra felköszöntik azokat a dolgozó parasztokat, akik vállalásaik tel­jesítésével készülnek az alkot­mány ünnepére- Legutóbb Hor­váth István, Bognár Gábor és özvegy Mihalics Istvánná dol­gozó parasztok házát keresték fel. Jr gumók a tarolás során könnyen rom­lásé ak indulnak. A felszedett burgonyát lehetőség szerint még a szántóföldön, de min­den körülmények között a prizmázás előtt minőség szerint osztályozzuk. Külön tároljuk a vető, az étkezési és takarmányozási burgonyát. A burgo­nyát 120—130 centiméternél nem szélesebb prizmákba kell rakni és azt a felmelegedés ellen 40—50 centimé­ter vastagon szalmával kell letakarni. Szükséges, hogy a szalmával leta­kart prizmákat állandóan figyeljük és ha a tárolás alatt bármilyen romlást észlelnénk, gondosan válogassuk át. Hűvös, száraz éjszakákon a szalma. "akaró lehúzásával gondoskodjunk a burgonya lehűtéséről. Földdel prizmát addig betakarni nem szabad, amíg a fagyos idők be nem állnak. fiz úttörő rigmusbrigád feiköszöntöite a vasutasokat A vasutasuap alkalmával a nagy- kanizsai Vécsei-ut.i iskola 6. osztá­lyának rigmusbrigád ja felköszön- tötfte a vasutasokat. Kovács Fickó Jancsi íangóharmonikás brigádja uj vasutasdalokat adott elő. Az élen­járó dolgozókat külön-külön is feh köszöntötték. #>tii nmitriéiMi c«*»cJ#tsiré0i PÁRTÉPITÉS Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában Készülődés az Ünnepi Vásárra Pár nap választ el mindössze a zalaegerszegi Ünnepi Vásár megnyi­tásától. Kereskedelmünk, iparunk és mezőgazdaságunk jól felkészült az Ünnepi Vásár lebonyolítására. A mi­nőségi iparcikkek és termelvények tömkelegé áll majd a vásárló közön­ség rendelkezésére. A Zala-réten a pavillonokat egymás után építik. Ez az Ünnepi Vásár alátámasztója lesz kormányprogrammunk megvalósításá- nak, mert a vásár színvonala, a cik­kek minősége, bősége és olcsósága igazolni fogja a munkásosztály és dolgozó parasztság jó munkáját, eredményét és a nép államához való ragaszkodását. Az Ünnepi Vásár szervezőbizott­sága kétforintos árban árutombolaje­gyeket bocsátott ki, melyeket dolgo­zóink az egész megye területén az állami és szövetkezeti boltokban tud­nak megvásárolni. Az árutombola- játék főnyereménye egy ..Csepel 125" motorkerékpár, a többi nyeremény: világvevő rádiókészülék, varrógép, tűzhely, férfi és női kerékpárok, férfi öltöny, női kabát, női és férfi cipők, öltönyszövet, csillár és sok más érté- ’.:.-s tárgy. pi Vásár főterén, ahol a nyerők azon­nal át is vehetik nyereményeiket. Nagy az érdeklődés az országos ál­latvásár iránt is. Parasztságunk már számvetést csinált, hogy az Ünnepi Vásáron eladott jószág árát mire fogja fordítani. Termelőszövetkezeteink, községeink és dolgozó parasztjaink most azon ■parkodnak, hogy egymással verse­nyezve tegyenek eleget beadási köte. íezettségeiknek, hogy alkotmányunk ünnepéig minél több termelőszövet­kezet és község kaphassa meg a sza­badpiaci értékesítés jogát, hozhassák fel terményféleségeiket a vásárra, hogy átcseréljék azokat iparcikkre, melyre a háztartásban, a háztájon és a gazdaságban szükség van. Az Ünnepi Vásár irodáján mind a két nap szállítási engedélyt lehet kap­ni a vásáron gazdát cserélt termény­féleségek hazaszállítására. Üzemi, falusi kultúraktíváink és legjobb sportolóink szorgalmas pró­bákat és edzéseket tartanak, hogy a zalaegerszegi Ünnepi Vásáron tudá- ik, tehetségük és erejük legjavát ad­hassák a szórakozni vágyó nézőkö­zönségnek. Hantos Zoltán, Az árutombolajáték húzása alkot* £ mányunk ünnepén történik az Ünne­1953. aug 16. Vasárnap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom