Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-23 / 197. szám
Prémiumból is szép jövedelme lesz a batyhi Vörös Mező tsz cukorrépatermelőinek Ebben az évben, május 10-e körül történt, bogy a batyki Vörös Mező termelőszövetkezet növénytermelési brigádjának tagjai elhatározták, hogy harcot indítanak a 200 mázsás cukorrépatermés eléréséért. Ennek a mozgalomnak elindítója Bangó József, a brigád vezetője volt. 14 holdon vetettek cukorrépát. Ezt a 14 hold földet kellőképpen előkészítették a vetésre. Megfelelően istál- lótrágyás talajba vetették, mert a répa sok és könnyen felvehető tápanyagot igényel. Gondot fordítottak arra, hogy a répa alá kihordott istállótrágya jóminőségíí legyen. A földre kihordott istállótrágyát hamarosan alászántották. Ezenkívül a brigád tagjai úgy döntöttek, hogy a szerves trágyán kívül még műtrágyát is alkalmaznak. A cukorrépa vetését géppel végezték és kétszer fej trágyázták. Ez azonban mind kevés lett volna ahhoz, hogy 200 mázsás terméseredményt érjenek el. — Ha már elkezdtük az agrotechnikai eljárások alkalmazását, hát folytassuk tovább — mondotta a brigádvezető. Úgy is történt. Mikor kapálás idején a brigádot felosztották munkacsapatokra, majd a földterületet egyénekre, megindult a munka. Minden tsz-tag, aki a répanövény ápolását végzi, azt szeretné, ha az övé lenne a legszebb. Ezidáig négyszer kapálták és most végzik az augusz- tusvégi ötödik kapálást. _ Már most ha kiszednénk, 180 má zsás lenne a termés — mondja Sebestyén Ferenc tsz-elnök — Most csak erre a mennyiségre kalkuláltuk a részesedést, meg a prémiumot, mert most már az is jár — folytatja a beszélgetést. A tsz 150 százalékos terméseredmény elérése után máris a 35 százalékos premizálás alá esik. Sörös Ilona, aki augusztus 1-ig 80 munkaegységet szerzett, a munkaegység után 16 kiló, a premizálás után pedig 5.60 kiló cukor részesedést kap az egyéb terményeken és a pénzen felül. Szép jövedelme lesz Bangó józsef brigádvezetőnek, aki 221 munkaegységre 44 kiló, a premizálásra pedig 15 kiló 47 deka cukrot fog kapnik Nemcsak ez a két dolgozó számíthat cukorból ilyen jövedelemre, hanem Gecse Istvánné, Treiber Gyürgy- né, Laki Jánosné, Mészáros Józsefné, Gódor Károlyné, Tóth Antalné és a brigád mindenegyes tagja, aki resztvett a répa növényápolásában. Most csak az augusztus 1-ig szerzett munkaegységek után számolgatnak a tsz tagjai, de majd a gazdasági év végén egészéves munkájuk után kapják nemcsak a gabona-, kukorica-, burgonya-, hanem a cukorrészesedést is. Minden tsz-tag tudja, hogy a 200 mázsás cukorrépatermésük elérésével nemcsak a saját jobblétüket segítik elő, de egyben hozzájárulnak a kormányprogramul megvalósításához azzal, hogy a jobb és bőségesebb terméssel több cukor kerül a dolgozók asztalára. Jól dolgozott az állandóhizotüság — megkapta a szabadpiacot Tiiskeszenfpéfer Tüskeszentpéter dolgozó parasztjai megkapták a szabadpiaci értékesítés jogát. A tüskeszentpéteri dolgozó parasztok még a tavasz folyamán fogadalmat tettek, hogy élenjárnak egész éven át a beadásban és a mezőgazdasági munkákban. Ez a fogadalom fokozta munkájukat, amikor a környező községek közül elsőnek fejezték be az aratást, behordást, cséplést és ezzel egyidőben a gabona- beadási tervük teljesítését is. — Nem ment minden magától — mondta Kövér Imre, a mezőgazdasági állandóbizottság elnöke. — Az aratás idején ha láttam, hogy valamelyik gazda elmaradt az aratással, elmentem hozzá és megmondtam neki, hogy azonnal lásson munkához. Elmentem még a szomszéd községekbe is azokhoz a dolgozókhoz, akiknek a mi falunk határában volt gabonája. Felszólítottam őket, hogy azonnal vágják le gabonájukat. — Hamar végeztünk az aratással és ehhez hasonlóan sürgettük a behordást is. A cséplés sem ment lassabban. Gazdák hibájából egy percet sem állt a gép. Es majdnem kivétel nélkül minden gazda a géptől teljesítette beadását. Minden nap beszéltem'a tanáccsal, hogy áll a begyűjtés. Az állandóbizottság azon a területen végzett fokozottabb felvilágosító munkát, ahol elmaradás mutatkozott. Nagy jelentősége van a szabadpiac megszerzésében a tanács munkájának. A tanács, elnöke, titkára nem kezeli mostohán a tüskeszentpéteri dolgozó parasztokat. Nem igen múlik el olyan nap, hogy nem látogatnák meg a tüskeszentpéteri dolgozókat, A cséplés idején minden cséplő gazdához ellátogattak és elbeszélgettek vele. Ezért nincs egyetlen hátralékos sem és azért kapta meg a szabadpiac értékesítés jogát Tüskeszentpéter. Követeljük, hogy a gépállomás a szerződés szerint végezze munkáját, — mondják a szentgróti Uj Barázda tszcs tagjai Mint minden termelőszövetkezet és szövetkezeti csoport, a zalaszentgróti Uj Barázda tszcs is kötött szerződést a gépállomással gépi munkára. A türjei gépállomás és az Uj Barázda tszcs igyekezett a szerződésben lefektetettek alapján végezni munkáját. A gépállomásnak azonban csak az aratásig „sikerült** a tszcs-ben tervszerűen dolgozni. A leszerződött 36 hold búza és 25 hold rozsból a gépállomás mindössze csak 15 hold búzát és 15 hold rozsot aratott le aratógéppel. — 10 nappal előbbre lennénk a mezőgazdasági munkákkal, ha a gépállomás betartja a szerződést — mondja Balogh József elvtárs brígádvezető. — A gép helyett nekünk kézierővel kellett a gabonát learatni, azért, mert a gépállomás rosszul javította ki a télen a gépeket. A mi csoportunknak tett kárt. Az aratást, a cséplést már régen befejezték és még mindig van 7 hold felszántatlan tarló. —• A gépállomás agronomusával és vezetőségével megbeszéljük ezt a mulasztást és felszámítjuk a 10, illetve 20 százalékos kötbért — mondja Tatár Jenő elvtárs, a tszcs elnöke. — Nem nézünk el semmi hanyagságot a gépállomásnak, viszont ők se nézzenek el nekünk semmi hibát, A munkák einem végzéséért megkötbérezzük őket, nem félünk attól, hogy ezt mi is visszakaphatjuk. Úgy végezzük el munkánkat, hogy ne legyen ok kötbérezésre. A zalaszentgróti Uj Barázda termelőszövetkezeti csoport azért kötött szerződést a türjei gépállomással, hogy az segítse a tszcs-tagok munkáját, segítse a tszcs fejlődését. A gépállomás visszaélt ezzel a bizalommal, sőt egyes területeken hátráltatta a tagok munkáját. Gáztermelők Nem tévedés a cím, valóban ezt termelnek a zalaegerszegi állami kertészet 8 holdas káposztásában. Ilyen buja gyomtenyészetet keresve sem lehetne találni többet az országban. Egy 10—12 éves gyermek legfeljebb iránytűvel felszerelve merészkedhetne bele, különben úgy eltévedhetne az embermagasságú gazban, hogy csak hosszabb bolyongás után találna ki belőle. A legérthetetlenebb csak az, hogy miért kellett ehhez hatalmas költséggel és befektetéssel öntözéses kertészetet létesíteni De ugyanilyen érthetetlen az is, hogy miért kellett az itt-ott lekaszált gazt meggyujtani, ami napok óta orrfacsaró bűzt terjeszt a környéken cs az arrajárók legszívesebben gázálarccal közlekednének — ha lenne gázálarcuk. Tessék sürgősen intézkedni! Nem haj, ha a kecske nem is lakik jól. de a káposzta, az megmaradjon! Trágya k i hordás, alászáistás A szerves trágyának a talajba való bemunkálására legkedvezőbb időszak a nyár vége, ősz eleje. A trágyának a talajban át kell alakulni, fel kell bomlani, hogy fevehető növényi tápanyaggá váljon. Az átaliakítáift a talajúiét, a talajbaktériumok végzik- A talajélet a nyárvégi meleg és csapadékos időjárásban a legélénkebb, tehát a felbomlás ilyenkor -a leggyorsabb. Tapasztalhattuk, hogy az augusztusban megtrágyázott föld októberben már mélyen szánható volt, a trágya teljesen elenyészett benne. Ezzel szemben a tél végén, tavasszal alászántott trágya néha még, a kukorcikapáláskor is csomókban található, nem bomlott fel, nem is táplálj! a növekvő kukoricát, sőt cL is vonja tőle a tápanyagot, mert a felbontást végző talajbaktériumok a melegebb idő beálltakor kezdenek csak szaporodni és igénybeveszik a kész tápanyagot. Később aztán visszapótolják a felbontás során, de ez a kukoricának; többnyire elkésett. Nyilvánvaló tehát, hogy minden igyekezetünkkel arra kell törekednünk, hogy a szerves trágyát legkésőbb szeptember elején a földbe juttassuk. Ennek a földbejuttaltásnak -a gyakorlatával foglalkozva., meg kell állapítanunk általános alap- elvként, hogy a trágyakazal meg. bontása — főleg, ha nem erjed ki teljesen — újabb erjedést és súlyos veszteségeket okozhat a tápanyagtartalomban, melyek annál nagyobbak, minél hosz- szabb ideig érintkezik a levegővel a megbontott telep. A kísérletek azt mutatják, hogy — ha a kihordáskor azonnal aJá- szántott trágya termés ért ékét 100-nak vesszük — a hatóra múlva aláiszántóttnál már 10—20 százalék, a 24 óra múlva alászántc-ttnál 25—30 százalék, a négy nap múlva aláiszántóttnál 40—45 százalék veszteség mutatkozik. A jól kiérlelt trágya szalmaszerkezete teljesen fellazult, körömmel elkenhető, barmaiszínű, könnyen szakad, jól teregethető és csaknem teljesen szagtalan, vagy a jó sílótakarmányhoz hasonló szagú- Ennél a párolgási veszteség csekély. De levegővel érintkezve, újabb mikrobákkal oltódik és újra megindul az erjedés, ami veszteséggel jár. Teljesen helytelen eljárás, ha valaki naponta egy-két szekér trágyát visz lei, ezt kupacokba rakja vagy leszórja és úgy hagyja heteken át, míg a tábla be nem telik, a trágyatelep is megbontva áll ezalatt. Már pedig gazdáink nagyrésze ma is így dolgozik. — Hát mit csinálhat egy párholdas kisember, ha egy gyönge fogattal nagy távolságra kell kihordania a trágyát? — Szövetkeznie kell, máskép nem tud rendes, veszteségmentes munkát végezni- Álljanak össze többen, aztán egynéhányan hordják, néhányon meg szántsák alá azonmód. így egy-két nap alatt végeznek egy gazda földjével és mehetnek közös erővel a másiknak a földjére. A nagyüzemi gazdálkodásban ma már arra veszünk irányt, hogy az állandó trágyatelepeket fokozatosan megszüntetve, a tábla szélén, szarvasokban kezeljük a. trágyát, ahova naponta frissen hordjuk ki. Ezt a naponkénti pár órai munkát szinte észre se vesszük. A tábla széléről köny- nyen széthordja egy-két fogat az eke előtt a trágyát, de nyáron, a legnagyobb dologidőben távolabbról nem győzzük a kihordást. , A trágya alászántásánál a múltban arra törekedtünk, hogy az ne e barázda fenekére kerüljön, hanem mintegy ferdén rété- gezve, az oldalára, és így egy kis levegőt i-s kapjon. Mu már bébi* zonyosodott, hogy az eiőhánlós ekével való bemunkálás a legjobb és nem kelt tartani attól, hogy a letakart trágya „elszenesedik1’. Ez asak vizenyős, hideg, rossz szerkezetű talajoknál fordul elő. Laza talajokon általában mélyebben, 18—20 cm kötött talajon sekélyebben, 16—18 cm mélyen forgassuk alá a trágyát és pedig a szalmásat mélyebben, az érettet sekélyebben. Ha közvetlen a növény alá (másodvetés) adunk trágyát, csak teljesen érettet adjunk, és középmélyen, 14—16 em-re szántsuk alá, hogy gyorsabban enyész- szen el és tápanyagot adjon a vetésnek- Z. G. Levél egy ingadozóhoz Kedves l) aratom! Amikor eljöttem Zalából, hogy itt, OjZ Alföld egyik kis falujában, szülőfalumban t öli sem el nyári szabadságomat, megígértem neked, hogy időnként 'beszámolok majd ef- ről-arról. Emlékszel — mielőtt elutaztam volna, hosszasan elbeszélgettünk és 'közölted velem elhatározásodat, hogy fíz ősszel kilépsz a csoportból, igaz, hogy még csak egy éve alakult meg tszcs-tök, ele mint -mondtad. — már bebizonyosodott előtted, hogy egyé nilcg gazdálkodva-, jobban tudsz majd boldogulni. Különféle érveket hoztál fel elhalálozásod mellett, Mondtál zol: mindent a- nehézségekről, a -munka szervezetlenségéiről a vertei és hiány osságairól. Akkor nem tudtam neked sokul szólni ezzel- kapcsolatban. -Nem ihattam áll ciánossá gokat, mo-ndani, láttam, hogy ilyesmivel úgy sem tudlak rar g győzni nVi est ár ozásod hely- U IcnsCgérül. Megvallom, nagyon bántott a do- log, kiczev, becsületes, szorgalmas ’parasztembernek ismertelek. Tudtam, hogy mm egészen benned van a hiba, mtfycri erre a lépésre határoztad -magad. Tudtam, hogy nagyszájú hangadók befolyásoltak, akiknek érdekei éppen ellentétesek a tieddel. Hidd el, ez rágott engem egész utazásom alatt és ez vitt el megérkezésem másnapján az itteni 'Vörös Csillag termelőszövetkezetbe. Illetve nemcsak ez. Fel akartam keresni, meg akartam látogatni as én régi jő barátomat, Rátái Kálmánt is, aki mint hallottam, már évekkel ezelőtt tsz-tag lett mióta elkerültem közsé- giiiűcböl, s kinek három kislányát tail Holtam valamikér. Megvallom, a te elbeszélésed idein kissé félve léptem be az ért régi jó barátom -udvarára. Három, városi ruháiba öltözött ra- gyogószemü nagylány fogadott az ajtóban, akikben alig ismertem rá az én régi mezítlábas. tanUvámyaim- ra. Ma mindhárman gimnazisták. A szobaiján rengeteg könyv és az'éjjeliszekrényen éppen kermgöt játszott, egy zenegép. A falon rámába foglal' -oklevelek, elismerő okiratok. Már javában beszélgettünk a három. lánnyal, amikor az udvarról motorberregés hallatszott, A héiz gazdája, az én kedves jó barátom robogott haza Csepel motorkerékpárján. íme out állott előttem Hátai Kálmán, volt grófi cseléd, most a Vörös Csillag tsz egyszerű tagja. Szemében az életöröm, a boldog jövőbelátás derűs mosolya, Terád gondoltam akkor kedves barátom. A te gondterhelt, bizonytalankodó arcod jelent meg előttem. Akaratlanul összehasonlítottalak kettőtöket. Őszintén mondom, nem értettem meg a dolgot. Két egyformán becsületes, dolgos ember és két végzetesen különböző értelmet tükröző arc. Ne haragudj, megemlítettem én ezt akkor Kálmán barátomnak is. Harsogó hahotába tört ki, — Idefigyelj — mondta —. hát mit gondolsz, motorbiáklin jártam én 1949-ben., elsőéves f-szcs-tagságom idején? Hát ettem én csirkehúst fehérkenyérrel hetenként háromszor a nyári dologidőben? — Fehéren villog a foga, nem tudja abbahagyni a- nevelést, mikor ezt mondja: — Ilii de sokan megugrottak közülünk is a nyulszivüek fajtájából az első esz- fendűk szűkmarkú- napjaiban. Aztán clkomolyodott. — Mondd — kérdezte —, olvas a te zalai barátod újságot? Olvasta a kormány- programmei? Olvasta a már megjelent rendeleteket, melyek a közösen gazdálkodóka í tám ogat jók ? — Bizonyára — feleltem. — Hát akkor ird meg neki — mondja —, hogy mit fél, mit bizonytalankodik? Ha minket 1948-ban, a megalakuláskor úgy támogat az állam, úgy a hónunk alá nyúl, mint most őnekik, kezdő, tétovázó uj csoporttagoknak és ha olyan sok jó ta. pasztalat állott, volna rendelkezésünkre a tszcs-munka terén, mint most nekik, én ma nem Csepel motoron, de Pobjeda autón járnék, — írd meg neki — folytatta- —, ha majd 2—3 év múlva neki is lesz egy ilyen motorja, jöjjön el hozzám és mondja meg nekem, érdemes volt-e tétovázni, ingadozni. Azt üzenem neki, hogy ő még csak a kormány eszével tudja, hogy a parasztság felemelkedésének útja a közös ut, én pedig már a saját tapasztalatom után, a saját eszemmel tudom. íme kedves barátom, átad1 am az üzenetet. megírtam, amit Hátai Kálmán neked ismeretlenül mondani, akart. Meg csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy a bucs-usásnál megkérdeztem. az én Kálmán barátomat: — Mondd csak cs nálatok senki sem akar kilépni? —• Először meghökkent szemekkel nézett rám és azt hittem, hogy most keresztben nyel le, amiért. az ö szövetkezetükről ilyent feltételezni mertem. Szemem, szám megállt, amikor nagynyugodttan megszólalt: Dehogynem. (Jt ember. S felcsattanó hanggal tette hozzá-: — A lógósok, munkakerülők, tedd ide, tedd oda emberek. Tisztulunk barátom, hullik a férgese. Menjenek isten hírével. Aztán hirtelen gondolattal megfogta a karom és a szemembe nőseit.* — Mondd őszintén: nem ilyenfajta ember a te zalai barátod? Kézsel-lábbal tiltakoztam, hogy a zalaiak jóhirnevét megvédjem, Bi- zonyitottam, hogy ismerne csak téged: olyan fából, faragtak. mint őt, s megtudod markolni és meg is fogod úgy a kaszanyelet„ mint ö. — Akkor nem fog kilépni — mondta határozottan cs erősen megszorította a kezem. FA-ezt én is hiszem, mert ismerlek téged és a legközelebbi találkozásunkkor egy Mt dór ülünk majd a te múló ingadozásodon s együtt 'terve-géljük o boldog jövőt. Addig is jó munkát kívánva szeretettel köszönt: Mégse Pál 1953. aug. 23. Vasárnap.
