Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-22 / 196. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évíolyam. 196. szám. Ára 50 fillér 1953. aug. 22. Szombat. MAI SZÁMUNKBÓL: A begyűjtési miniszter augusztus 31-ig meghosszabbította a gabonabegyüjtés versenyét Visinszki] elvtárs beszéde az ENSz-közgyülés politikai bizottságának ülésén a koreai kérdésről A SZOVJET KORMÁNY KÖZLEMÉNYE A HIDROGÉNBOMBA KIPRÓBÁLÁSÁRÓL s_____________________________________________________ _ J Te rmelőszövetkezeti páríszervezeieink e termelőszövetkezetek megvédéséért Az első termelőcsoport megalakulása óta még soha nem kisérte olyan figyelemmel megyénk' dolgozó parasztsága a termelőszövetkeztek és csoportok működését, a közös gazdálkodás ezévben elért eredményeit és természetesen a hibákat is, mint éppen az elmúlt hetekben. Termelőszövetkezeteink és termelőszövetkezeti csoportjaink most takaritják be fáradságos évi munkájuk gyümölcsét, az idei gazdag termést. Ez a termés, amely megyeszerte magasabb átlagot ér el, mint az egyéni gazdálkodók gabonatermése, azt bizonyltja, hogy érdemes a közös gazdálkodás útját járni. Gazdagodtak, erősödtek a termelőszövetkezetek, s ez az eg 3rik oka, hogy egyénileg gazdálkodó parasztságunk éber figyelemmel kiséri a működésüket, termés eredményeiket. Az érdeklődés másik oka az, hogy megyénk több termelőszövetkezetében megindult a vita a termelőszövetkezetekből való kilépés és a termelőszövetkezet feloszlása körül. Ebben a vitában eddig is az ellenséges elemek, •kulákok, kupecek és dologkerülők hangoskodtak leginkább. A termelőszövetkezetek és csoportok tagságának zöme, amely többéves kemény, áldozatos munka során nemcsak megbarátkozott, hanem teljesen egybeforrott a szövetkezés gondolatával, s a munka eredményeként, valamint az állami támogatással létrehozott közös gazdálkodással, s szilárdan kitart most is a helyen választott utón. A dologkerülők és a termelőszövetkezetbe furakodott kupec-ku- lák elemek demagógiája azonban helyenként megingatta, főként a csoportba nemrég belépett középparasztokat, akik még nem győződtek meg teljes egészében a közös gazdálkodás helyességéről. Éppen ezért a jelenlegi körülmények között minden eddiginél fokozottabb szükség van termelőszövetkezeti pártszervezeteink megerősítésére, a kommunisták helytállására és az eredményes felvilágosító munkára a termelő- szövetkezetekben. A megye termelőszövetkezeteinek jelentős részében eddig is szilárdan kitartottak a kommunisták a közös gazdálkodás mellett. A szentgyörgy- völgyi ,.Uj Élet“ tsz, a dióskáli .,Ságvári“ tszcs és a többi termelőszövetkezetek kommunistái harcosan zúzták szét az ellenség aknamunkáját és politikai felvilágosító munkával biztosítják a szövetkezet további erősödését, fejlődését. Ez a következetes helytállás megyénk termelőszövetkezeteinek jelentős részében harcos kiállásra és a szövetkezeti vagyon, a közös gazdaság megvédésére késztette az öntudatos pártonkivüli termelőszövetkezeti tagokat is. Ezt a kiállást erősitik a termelőszövetkezetek kiváló terméseredményei is. A vöcköndi ,,Béke“ tsz 20 mázsa buzaterméseredménye nemcsak a szövetkezeti tagokat készteti meggondolásra, hanem a kívülálló dolgozó parasztokat is. akiknek ugyanolyan minőségű földeken csupán 12—14 mázsa gabonájuk termett. E tények azonban nem csökkentik, sőt bizonyos mértékig növelik a termelőszövetkezetek el- 1 őrségeinek tevékenységét. A munkakerülők, a kupecek, a kulákok, mint számos példa bizonyítja, a termelőszövetkezet elhagyására, felbomlasztására, a közös vagyon elprédálására akarják rávenni a termelőszövetkezetek tagságát. Sajnos, erről a demagógiáról és tudatos kártevésről pártszervezeteink számos termelőszövetkezetében megfeledkeznek. Az ilyen könnyelmű meg- feledkezés következménye aztán az, hogy a termelőszövetkezet ellenségei, mint Zalavégen, szinte zavartalanul végezhették bomlasztó munkájukat. A termelőszövetkezetek megerősítése, a közös vagyon védelme és a termelőszövetkezetek szilárd magjának kialakítása hatalmas feladtot ró pártszervezeteinkre. Lendüljenek támadásba termelő- szövetkezeteink pártszervezetei s mutassák meg kik azok, akik bomlasztani akarják a termelő- szövetkezeteket. Következetes és szívós népnevelő munkával győzzék meg a becsületes termelőszövetkezeti tagokat a közös gazdálkodás helyességéről. Használják fel ebben a munkában a kormány által nyújtott kedvezmények adatain kívül a termelőszövetkezet kiváló terméseredményeit. Ne rejtsék véka alá a 18—20 mázsás termésátlagukat. A termelőszövetkezet melletti agitáció egyik legjobb érve az a gabonamennyiség,, amelyet a csoporttag a cseplés után hazavisz. Helytelenül „agitál“, tehát az a pártszervezet, amelyik vissza akarja tartani azokat a termelőszövetkezeti tagoknak gabona járandóságait, akik ki akarnak lépni a termelőszövetkezetből. Ezzel az intézkedéssel éppen az ellenkező hatást érik el. A ma még ingadozó tsz-tag szívesebben hajlik a csoportban maradás gondolatához, ha megrakott szekérre hordják házához munkaegységeivel megszerzett gaboná3 Mutassák meg a kommunisták, a népnevelők saját termelőszövetkezeteik eredményeit számokban, métermázsákban. Mondják el például becsvölgyi tsz-tagok a kiváló terméseredmények mellett, hogy Gergye Kálmán közel 30 mázsa gabonát visz haza. Mondják el a novai „Vörös Zászló“ tsz tagjai, hogy 56 mázsa búza többletet jelent a termelőszövetkezeti tagságuk számára a gépállomási tartozás törlése. Mond- ják_el a nagyfakosiak, hogy tsz tagjaink legtöbbjének már-már szűk a kamrája, padlása, kevés a zsákja, a gazdag gabonajárandóság elraktározására. A valóság té- nyeivel győzzék meg az ingadozókat. A szövetkezet ellenségeit és a dologkerülőket pedig ebru- dalják ki a termelőszövetkezetekből. Ezekhez a feladatokhoz minden eddiginél jobban eggyé kell kovácsolni a termelőszövetkezeti pártszervezetek tagságát és minden eddiginél szivósabb, emberről, emberre, házról-házra kiszámított népnevelő munkára van szükség. A járási pártbizottságaink gondoskodjanak arról, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezetek sikeresen oldhassák meg az előttük álló fontos feladatokat. 70 ezer látogató — több mint 4 millió forintos forgalom a zalaegerszegi Ünnepi Vásáron Olcsó és jó is Bazsika József reszneki közép- paraszttal is az ünnepi vásáron találkoztunk, amint éppen -.kóstált'1 egy szép férfi barna félcipőt a nagykanizsai KISKER Vállalat sátrában. Jobbra, majd balra forgatja kezében.a napsugarát visz- szatükröző lábbelit. Leteszi a földre, hozzáméri a lábán lévő félcipőhöz, majd a mellette álló férfinek mondja: -Ez a cipő nemcsak, hogy jó, hanem olcsó is, csak 134 forint az ára.“ A Bazsika József mellett lévő férfi, miközben lábára próbál egy szandált, fejbiccentéssel adja tudtul, hogy egyetért. Mert szó ami szó, a vásárban lévő áruk minőségben, mennyiségben és árban is kifogásolhatatlanok. Itt van például egy gyönyörű szép női magasszáru félcipő, amelynek az ára csak 140 forint, egy női szandál 96 forintért cserélt gazdát. Télire való kiváló kruppontalpas duráberbőr bakancsot is lehet venni 250 forinttól. — Hát nem olcsóság ez? Mintha a lábára mérték volna, úgy feszül az uj félcipő Bazsika József ‘ lábán. Érdeklődnek a falubelijei, de mások is sok szót intéznek hozzá: ..Mennyi ennek a szép félcipőnek az ára?“ ..Vegye meg jól jár vele“. -Potomár ennyi pénzért.“ A vevő, Bazsika József boldogan nézi a szép cipőt. Becsületes, jó munkájának eredményét. Kéri a blokkot, fizet és távozik. Áll a vásár, telnek a kosarak, egyre több dolgozó visz gondosan készített csomagot. Az ünnepi vásáron vásárolt áruk mind azt bizonyítják, hogy a magyar ipar a dolgozók igényeinek, kívánalmainak megfelelően termel. Az áru olcsó és jó is. Szemeltenzövel a vásáron "RT ét napig tartott a vásár színes, ünnepi forgataga. Az eladók is, vásárlók is egyöntetűen állapították meg: jobb volt. mint a tavalyi. Ezen a vásáron is megállapítható volt az a hatalmas fejlődés, amit egy esztendő alatt elértünk, Nemcsak olcsóbbak voltak az áruk, mint tavaly, hanem minőségileg is sokkal jobbak. De nemcsak az áruk mennyiségén és minőségén mérhető le az egy esztendős fejlődés. Több volt a vásárló is, nagyobb volt a forgalom. Az idei bőséges termést hozó esztendő jövedelmének még csak kis hányada van a dolgozó parasztok zsebében, de ez a kis hányad többet tesz ki, mint tavaly az egész évi. Ez a vásár egész népünk boldog jelenét, ragyogó jövőjét tükrözte vissza. fekete József- kálócfai 3 holdas dolgozó paraszt feleségével együtt boldogan simitja végig a zöldszinü butorhuzattal bevont sezlont. — Menj Jóska fizesd ki, hadd vigyük — mondja az asszony, miközben örömmel nézi még mindig az előtte lévő bútordarabot. — Az idén házasodtunk — elegyedik beszélgetésbe Fekete József. Eddig még nem igen került bútorra, de most a nyáron úgy gazdálkodunk, hogy megvegyünk mindent, ami kell, mert jó dolog, ha az embernek szépen bebuto- rozott lakása van. Mig a vásárlásról beszél, elmondja azt is, hogy a beadásának eleget tett. maradt is gabonája szépen. Eladott a tenyészvá- sáron egy tehenet, két süldő is került piacra, aminek az árából most nyugodtan vásárolhatnak. — ügy gondoltuk — folytatja Fekete József —, hogy a sezlonvc- tel után még egy szép rádiót is veszünk. — Ha marad pénz — teszi hozzá az asszony. — Már hogyne maradna — szól közbe a férje. — Elvégre azért dolgoztunk, hogy mindenünk meglegyen. A másodvetésből megint lesz jövedelmünk. Vetettünk hajdinát, kerékrépát, kölest, csalamádét. Most nyugodtan elkölthetjük a pénzt az ünnepi vásáron, mert nemsokára már másodszor aratunk, amiért ismét pénzt kapunk. ★ Juli néniről nem tudtuk pontosan megállapítani, hogy Tes- kándra, vagy pedig Csonkahegyhátra való. Ezt nem volt hajlandó elárulni, mégpedig azért, mert egy üveg kölnivizet és egy nagy tubus fogkrémet vásárolt és azt mondta: — Fiatal koromban nem használhattam ilyesmit. Akkor arról ismerték meg a parasztot, hogy ganéjszaga volt. Miért ne illatosítsam ki én is magamat. ★ Az egyik pavillonnál ezt a különösen hangzó feliratot láttuk: -Töltőtoll és fodrász“. Hát ez meg mfiéle csodabogár? Egysze- mélyben töltőtoll is, meg fodrász is? írhatunk vele s közben ő levágja a hajunkat és megborotválja borostás állunkat? Nem. A valóság ugyanis az volt, hogy amig a fodrász hajat vágott, vagy borotvált, a töltőtolljavitó megjavította a beteg töltőtollat. A vendég frissen borotválva azzal a jóleső tudattal távozott, hogy egy- ültében a töltőtolla is megjavult. Az ötlet jó és gondolkodásra késztet. Ebből a kis példából is látható, mennyi lehetőség nyílik az idő gazdaságos kihasználására. A szabadpiacon Mert voltak, akik szemellenzővel jártak. A vásár második napján találkoztunk egy ilyen emberrel. Természetesen ebben a két napban ez az első kérdés, ha emberek összetalálkoznak: Volt már a vásáron? S akiről most itt szó van, szenvedő arccal legyint egyet: — Voltam — mondja. Mi baja lehet ennek az embernek? Faggatjuk hosszan, meghívjuk egy pohár frissencsapolt sörre Is. Végre megoldódik a nyelve: — Hát vásár ez? Az egész vásárban nem lehet -colstokot“ kapni. Már egy hete megkapta- a szabadpiaci értékesítés jogát a za- latárnoki Vörös Csillag termelőszövetkezeti csoport. A tszcs tagjainak a beszolgáltatás után bőven maradt saját szükségletre, de szabadpiacra is. Az ünnepi vásáron emberek nagy csoportja veszi körül Szíjártó Lajos tszcs-tagot, aki kövér- szemű, tiszta 80-as fajsúlyú Bán- kuti vetőmag búzája feleslegét árulja. — Bőven kerül szabadpiacra — I mondja Szíjártó Lajos tszcs-tag —, hiszen feleségemmel együtt dolgoztam a csoportban és most az előlegkiosztáskor több, mint 30 mázsa kenyérgabonát és 4 mázsa árpát kaptam. A körülállók kérdésekkel ostromolják Szíjártó Lajost. Legtöbben afelől érdeklődnek, hogy honnét hozta a gabonát, kerül-e a többi tszcs-tagnak is szabadpiacra? — Hogyne kerülne —, adja meg a választ — az egyik tagunk például 60 mázsa körül kapott, de minden szorgalmas tag szépen részesedett. Mutassou drágábbat, ott fent, abbéi a kockásból A földmüvesszo vetkezet elárusító helyei előtt egymást érik a vevők. Igen nagy az érdeklődés a textilanyagok iránt. Ahogy egymásután szedik le a polcokról a szebbnél.szebb anyagokat, megkérdezik néhányon: . — Mondják kartársak, ha a vásárlás igy megy, mi marad holnapra. Holnap mit árusítanak? — Majd hozunk uj árut. van raktáron bőven. Kormányunk gondoskodó*!!: arról, hogy az ünnepi vásár közönsége bőséges jó- minőségü áruk között váló. gathasson. A letenyei földmüvesszo- vetkezef elárusítója több vég szövet, és flanellanya. got tesz egy idősebb dolgozó parasztasszony elé. — Tessék. ennek az anyagnak 34 forint az ára, jó minőségű és mutatós szövet. — Mutasson egy drágábbat, — kéri az asz- szony. — Ott fenit, abból a kockásból, amelyik a polcon van. Az unokámnak veszem, azt akarom, hogy szép legyen. Lemérik az anyagot- S3 az asszony boldogan indul egy másik pavülonba, cipőt vásárolni. A vásárlók között Á kultúrműsoron Elismerten jól sikerült a zalaegerszegi ünnepi vásár kultúrműsora. A vásár mindkét napján a megye legjobb kulturcsoportjai, fővárosi művészek szerepeltek, 19-én este a jól teljesítő községek köszöntésére rendezett műsoros előadáson felléptek egyrészt a város legjobb kulturcsoportjai, például a Ruhagyáré, azonkívül a megye területéről jött más kul- turcsoportok: a pórszombati, galamboki népiegyüttes, a nagykanizsai MASZOLAJ kulturcsoport- ja. 20-án délután ismét műsort adtak a komárvárosi népiegyüttes részvételével. A kulturcsoportok mindkét napon komoly munkát végeztek, az
