Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-22 / 196. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évíolyam. 196. szám. Ára 50 fillér 1953. aug. 22. Szombat. MAI SZÁMUNKBÓL: A begyűjtési miniszter augusztus 31-ig meghosszabbította a gabonabegyüjtés versenyét Visinszki] elvtárs beszéde az ENSz-közgyülés politikai bizottságának ülésén a koreai kérdésről A SZOVJET KORMÁNY KÖZLEMÉNYE A HIDROGÉNBOMBA KIPRÓBÁLÁSÁRÓL s_____________________________________________________ _ J Te rmelőszövetkezeti páríszervezeieink e termelőszövetkezetek megvédéséért Az első termelőcsoport megala­kulása óta még soha nem kisérte olyan figyelemmel megyénk' dol­gozó parasztsága a termelőszövet­keztek és csoportok működését, a közös gazdálkodás ezévben el­ért eredményeit és természetesen a hibákat is, mint éppen az el­múlt hetekben. Termelőszövetke­zeteink és termelőszövetkezeti csoportjaink most takaritják be fáradságos évi munkájuk gyü­mölcsét, az idei gazdag termést. Ez a termés, amely megyeszerte magasabb átlagot ér el, mint az egyéni gazdálkodók gabonatermé­se, azt bizonyltja, hogy érdemes a közös gazdálkodás útját járni. Gazdagodtak, erősödtek a terme­lőszövetkezetek, s ez az eg 3rik oka, hogy egyénileg gazdálkodó pa­rasztságunk éber figyelemmel ki­séri a működésüket, termés ered­ményeiket. Az érdeklődés másik oka az, hogy megyénk több termelőszö­vetkezetében megindult a vita a termelőszövetkezetekből való ki­lépés és a termelőszövetkezet fel­oszlása körül. Ebben a vitában eddig is az ellenséges elemek, •kulákok, kupecek és dologkerülők hangoskodtak leginkább. A ter­melőszövetkezetek és csoportok tagságának zöme, amely többéves kemény, áldozatos munka során nemcsak megbarátkozott, hanem teljesen egybeforrott a szövetke­zés gondolatával, s a munka ered­ményeként, valamint az állami támogatással létrehozott közös gazdálkodással, s szilárdan kitart most is a helyen választott utón. A dologkerülők és a termelőszö­vetkezetbe furakodott kupec-ku- lák elemek demagógiája azonban helyenként megingatta, főként a csoportba nemrég belépett közép­parasztokat, akik még nem győ­ződtek meg teljes egészében a kö­zös gazdálkodás helyességéről. Éppen ezért a jelenlegi körül­mények között minden eddiginél fokozottabb szükség van termelő­szövetkezeti pártszervezeteink megerősítésére, a kommunisták helytállására és az eredményes felvilágosító munkára a termelő- szövetkezetekben. A megye ter­melőszövetkezeteinek jelentős ré­szében eddig is szilárdan kitartot­tak a kommunisták a közös gaz­dálkodás mellett. A szentgyörgy- völgyi ,.Uj Élet“ tsz, a dióskáli .,Ságvári“ tszcs és a többi ter­melőszövetkezetek kommunistái harcosan zúzták szét az ellenség aknamunkáját és politikai felvi­lágosító munkával biztosítják a szövetkezet további erősödését, fejlődését. Ez a következetes helytállás megyénk termelőszövetkezeteinek jelentős részében harcos kiállásra és a szövetkezeti vagyon, a közös gazdaság megvédésére késztette az öntudatos pártonkivüli terme­lőszövetkezeti tagokat is. Ezt a kiállást erősitik a termelőszövet­kezetek kiváló terméseredményei is. A vöcköndi ,,Béke“ tsz 20 má­zsa buzaterméseredménye nem­csak a szövetkezeti tagokat kész­teti meggondolásra, hanem a kí­vülálló dolgozó parasztokat is. akiknek ugyanolyan minőségű földeken csupán 12—14 mázsa ga­bonájuk termett. E tények azonban nem csök­kentik, sőt bizonyos mértékig nö­velik a termelőszövetkezetek el- 1 őrségeinek tevékenységét. A munkakerülők, a kupecek, a ku­lákok, mint számos példa bizo­nyítja, a termelőszövetkezet el­hagyására, felbomlasztására, a közös vagyon elprédálására akar­ják rávenni a termelőszövetkeze­tek tagságát. Sajnos, erről a de­magógiáról és tudatos kártevés­ről pártszervezeteink számos ter­melőszövetkezetében megfeled­keznek. Az ilyen könnyelmű meg- feledkezés következménye aztán az, hogy a termelőszövetkezet el­lenségei, mint Zalavégen, szinte zavartalanul végezhették bom­lasztó munkájukat. A termelőszövetkezetek meg­erősítése, a közös vagyon védelme és a termelőszövetkezetek szilárd magjának kialakítása hatalmas feladtot ró pártszervezeteinkre. Lendüljenek támadásba termelő- szövetkezeteink pártszervezetei s mutassák meg kik azok, akik bomlasztani akarják a termelő- szövetkezeteket. Következetes és szívós népnevelő munkával győz­zék meg a becsületes termelőszö­vetkezeti tagokat a közös gazdál­kodás helyességéről. Használják fel ebben a munkában a kormány által nyújtott kedvezmények ada­tain kívül a termelőszövetkezet kiváló terméseredményeit. Ne rejtsék véka alá a 18—20 mázsás termésátlagukat. A termelőszövet­kezet melletti agitáció egyik leg­jobb érve az a gabonamennyiség,, amelyet a csoporttag a cseplés után hazavisz. Helytelenül „agi­tál“, tehát az a pártszervezet, amelyik vissza akarja tartani azo­kat a termelőszövetkezeti tagok­nak gabona járandóságait, akik ki akarnak lépni a termelőszövetke­zetből. Ezzel az intézkedéssel ép­pen az ellenkező hatást érik el. A ma még ingadozó tsz-tag szíveseb­ben hajlik a csoportban maradás gondolatához, ha megrakott sze­kérre hordják házához munka­egységeivel megszerzett gaboná­3 Mutassák meg a kommunisták, a népnevelők saját termelőszövet­kezeteik eredményeit számokban, métermázsákban. Mondják el pél­dául becsvölgyi tsz-tagok a ki­váló terméseredmények mellett, hogy Gergye Kálmán közel 30 mázsa gabonát visz haza. Mond­ják el a novai „Vörös Zászló“ tsz tagjai, hogy 56 mázsa búza többletet jelent a termelőszövet­kezeti tagságuk számára a gép­állomási tartozás törlése. Mond- ják_el a nagyfakosiak, hogy tsz tagjaink legtöbbjének már-már szűk a kamrája, padlása, kevés a zsákja, a gazdag gabonajárandó­ság elraktározására. A valóság té- nyeivel győzzék meg az ingado­zókat. A szövetkezet ellenségeit és a dologkerülőket pedig ebru- dalják ki a termelőszövetkezetek­ből. Ezekhez a feladatokhoz minden eddiginél jobban eggyé kell ko­vácsolni a termelőszövetkezeti pártszervezetek tagságát és min­den eddiginél szivósabb, ember­ről, emberre, házról-házra kiszá­mított népnevelő munkára van szükség. A járási pártbizottsága­ink gondoskodjanak arról, hogy a termelőszövetkezeti pártszerveze­tek sikeresen oldhassák meg az előttük álló fontos feladatokat. ­70 ezer látogató — több mint 4 millió forintos forgalom a zalaegerszegi Ünnepi Vásáron Olcsó és jó is Bazsika József reszneki közép- paraszttal is az ünnepi vásáron ta­lálkoztunk, amint éppen -.kóstált'1 egy szép férfi barna félcipőt a nagykanizsai KISKER Vállalat sátrában. Jobbra, majd balra for­gatja kezében.a napsugarát visz- szatükröző lábbelit. Leteszi a földre, hozzáméri a lábán lévő félcipőhöz, majd a mellette álló férfinek mondja: -Ez a cipő nem­csak, hogy jó, hanem olcsó is, csak 134 forint az ára.“ A Bazsika József mellett lévő férfi, miközben lábára próbál egy szandált, fejbiccentéssel adja tudtul, hogy egyetért. Mert szó ami szó, a vásárban lévő áruk minőségben, mennyiségben és ár­ban is kifogásolhatatlanok. Itt van például egy gyönyörű szép női magasszáru félcipő, amelynek az ára csak 140 forint, egy női szan­dál 96 forintért cserélt gazdát. Télire való kiváló kruppontalpas duráberbőr bakancsot is lehet venni 250 forinttól. — Hát nem olcsóság ez? Mintha a lábára mérték volna, úgy feszül az uj félcipő Bazsika József ‘ lábán. Érdeklődnek a fa­lubelijei, de mások is sok szót in­téznek hozzá: ..Mennyi ennek a szép félcipőnek az ára?“ ..Vegye meg jól jár vele“. -Potomár ennyi pénzért.“ A vevő, Bazsika József bol­dogan nézi a szép cipőt. Becsüle­tes, jó munkájának eredményét. Kéri a blokkot, fizet és távozik. Áll a vásár, telnek a kosarak, egyre több dolgozó visz gondosan készített csomagot. Az ünnepi vásáron vásárolt áruk mind azt bizonyítják, hogy a magyar ipar a dolgozók igényeinek, kívánal­mainak megfelelően termel. Az áru olcsó és jó is. Szemeltenzövel a vásáron "RT ét napig tartott a vásár színes, ünnepi forgataga. Az eladók is, vásárlók is egyönte­tűen állapították meg: jobb volt. mint a tavalyi. Ezen a vásáron is megállapítható volt az a hatalmas fejlődés, amit egy esztendő alatt elértünk, Nemcsak olcsóbbak vol­tak az áruk, mint tavaly, hanem minőségileg is sokkal jobbak. De nemcsak az áruk mennyiségén és minőségén mérhető le az egy esz­tendős fejlődés. Több volt a vá­sárló is, nagyobb volt a forgalom. Az idei bőséges termést hozó esz­tendő jövedelmének még csak kis hányada van a dolgozó parasztok zsebében, de ez a kis hányad többet tesz ki, mint tavaly az egész évi. Ez a vásár egész né­pünk boldog jelenét, ragyogó jö­vőjét tükrözte vissza. fekete József- kálócfai 3 hol­das dolgozó paraszt feleségével együtt boldogan simitja végig a zöldszinü butorhuzattal bevont sezlont. — Menj Jóska fizesd ki, hadd vigyük — mondja az asszony, mi­közben örömmel nézi még min­dig az előtte lévő bútordarabot. — Az idén házasodtunk — ele­gyedik beszélgetésbe Fekete Jó­zsef. Eddig még nem igen került bútorra, de most a nyáron úgy gazdálkodunk, hogy megvegyünk mindent, ami kell, mert jó dolog, ha az embernek szépen bebuto- rozott lakása van. Mig a vásárlásról beszél, el­mondja azt is, hogy a beadásá­nak eleget tett. maradt is gabo­nája szépen. Eladott a tenyészvá- sáron egy tehenet, két süldő is került piacra, aminek az árából most nyugodtan vásárolhatnak. — ügy gondoltuk — folytatja Fekete József —, hogy a sezlonvc- tel után még egy szép rádiót is veszünk. — Ha marad pénz — teszi hoz­zá az asszony. — Már hogyne maradna — szól közbe a férje. — Elvégre azért dolgoztunk, hogy minde­nünk meglegyen. A másodvetés­ből megint lesz jövedelmünk. Ve­tettünk hajdinát, kerékrépát, kö­lest, csalamádét. Most nyugodtan elkölthetjük a pénzt az ünnepi vásáron, mert nemsokára már másodszor aratunk, amiért ismét pénzt kapunk. ★ Juli néniről nem tudtuk pon­tosan megállapítani, hogy Tes- kándra, vagy pedig Csonkahegy­hátra való. Ezt nem volt hajlan­dó elárulni, mégpedig azért, mert egy üveg kölnivizet és egy nagy tubus fogkrémet vásárolt és azt mondta: — Fiatal koromban nem használhattam ilyesmit. Akkor arról ismerték meg a parasztot, hogy ganéjszaga volt. Miért ne illatosítsam ki én is magamat. ★ Az egyik pavillonnál ezt a kü­lönösen hangzó feliratot láttuk: -Töltőtoll és fodrász“. Hát ez meg mfiéle csodabogár? Egysze- mélyben töltőtoll is, meg fodrász is? írhatunk vele s közben ő le­vágja a hajunkat és megborotvál­ja borostás állunkat? Nem. A valóság ugyanis az volt, hogy amig a fodrász hajat vágott, vagy borotvált, a töltőtolljavitó megja­vította a beteg töltőtollat. A ven­dég frissen borotválva azzal a jóleső tudattal távozott, hogy egy- ültében a töltőtolla is megjavult. Az ötlet jó és gondolkodásra kész­tet. Ebből a kis példából is látha­tó, mennyi lehetőség nyílik az idő gazdaságos kihasználására. A szabadpiacon Mert voltak, akik szemellenző­vel jártak. A vásár második nap­ján találkoztunk egy ilyen em­berrel. Természetesen ebben a két napban ez az első kérdés, ha em­berek összetalálkoznak: Volt már a vásáron? S akiről most itt szó van, szenvedő arccal legyint egyet: — Voltam — mondja. Mi baja lehet ennek az embernek? Faggatjuk hosszan, meghívjuk egy pohár frissencsapolt sörre Is. Végre megoldódik a nyelve: — Hát vásár ez? Az egész vásárban nem lehet -colstokot“ kapni. Már egy hete megkapta- a sza­badpiaci értékesítés jogát a za- latárnoki Vörös Csillag termelő­szövetkezeti csoport. A tszcs tag­jainak a beszolgáltatás után bő­ven maradt saját szükségletre, de szabadpiacra is. Az ünnepi vásáron emberek nagy csoportja veszi körül Szíjár­tó Lajos tszcs-tagot, aki kövér- szemű, tiszta 80-as fajsúlyú Bán- kuti vetőmag búzája feleslegét árulja. — Bőven kerül szabadpiacra — I mondja Szíjártó Lajos tszcs-tag —, hiszen feleségemmel együtt dolgoztam a csoportban és most az előlegkiosztáskor több, mint 30 mázsa kenyérgabonát és 4 mázsa árpát kaptam. A körülállók kérdésekkel ostro­molják Szíjártó Lajost. Legtöb­ben afelől érdeklődnek, hogy honnét hozta a gabonát, kerül-e a többi tszcs-tagnak is szabad­piacra? — Hogyne kerülne —, adja meg a választ — az egyik tagunk például 60 mázsa körül kapott, de minden szorgalmas tag szépen részesedett. Mutassou drágábbat, ott fent, abbéi a kockásból A földmüvesszo vetkezet elárusító helyei előtt egy­mást érik a vevők. Igen nagy az érdeklődés a tex­tilanyagok iránt. Ahogy egymásután szedik le a polcokról a szebbnél.szebb anyagokat, megkérdezik néhányon: . — Mondják kartársak, ha a vásárlás igy megy, mi marad holnapra. Hol­nap mit árusítanak? — Majd hozunk uj árut. van raktáron bőven. Kormányunk gondoskodó*!!: arról, hogy az ünnepi vá­sár közönsége bőséges jó- minőségü áruk között váló. gathasson. A letenyei földmüvesszo- vetkezef elárusítója több vég szövet, és flanellanya. got tesz egy idősebb dol­gozó parasztasszony elé. — Tessék. ennek az anyagnak 34 forint az ára, jó minőségű és muta­tós szövet. — Mutasson egy drá­gábbat, — kéri az asz- szony. — Ott fenit, abból a kockásból, amelyik a pol­con van. Az unokámnak veszem, azt akarom, hogy szép legyen. Lemérik az anyagot- S3 az asszony boldogan indul egy másik pavülonba, ci­pőt vásárolni. A vásárlók között Á kultúrműsoron Elismerten jól sikerült a zala­egerszegi ünnepi vásár kultúrmű­sora. A vásár mindkét napján a me­gye legjobb kulturcsoportjai, fő­városi művészek szerepeltek, 19-én este a jól teljesítő közsé­gek köszöntésére rendezett mű­soros előadáson felléptek egyrészt a város legjobb kulturcsoportjai, például a Ruhagyáré, azonkívül a megye területéről jött más kul- turcsoportok: a pórszombati, ga­lamboki népiegyüttes, a nagyka­nizsai MASZOLAJ kulturcsoport- ja. 20-án délután ismét műsort adtak a komárvárosi népiegyüt­tes részvételével. A kulturcsoportok mindkét na­pon komoly munkát végeztek, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom