Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-20 / 195. szám

„Szilárdan kitartunk a csoport mellett“ — mondják az alibánfiai Uj Barázda tszcs tagjai A megvalósult Alkotmány Babati József életében Nincs még egy éve annak, hogy az alibánfai Uj Barázda termelőcsoport 430 hold földön 32 család­dal megkezdte a közös gazdálkodást. A megalakulás óta mindenegyes csoporttag úgy dolgozott hogy munkájának a betakarításkor bőséges jutalma legyen. Nemcsak a férfiak, hanem az asszonyok is derekasan megálltak a helyüket. Minden munkában ott vojt Németh Istvármé, Zuggó Istvánná, Simon Gézáné, Ruzsicsné és lehetne sorolni tovább azokat a terme­locsoport tagokat, akik mindig Qtt voltak, ahol leg­sürgősebb volt a munka. Nehéz volt a kezdet, hisz fiatal volt a csoport. Úgy kellett gazdálkodni, hogy bőséges jövedelme le­gyen mindenegyes tagnak. Munkájuk eredménye nem js maradt el. Az idén kenyérgabonából olyan ter­mést takarítottak be, amilyenre egyéni gazdakörük­ben soha nem volt példa. Ezideig tavasziárpából 68 mázsa 90 kilót osztottak szét előlegül, de ez csak a kezdet. A BUM IS KITÜNŐEN FIZETETT. 127 mázsa már a magtárban van és rövidesen szétosztásra kerül. Most csépelik a kenyérgabona legnagyobb részét és van még takarmánygabona Js, ami cséplésre vár, hogy azután a tagok kamrájába kerüljön, / Ezt az eredményt látta minden tszcs-tag akkor, amikor pár nappal ezelőtt eküjdték a földművelés­ügyi minisztériumba kérvényüket, amiben azt írták: nyilvánítsák semmisnek az előzőleg felküldött ké­relmüket, amiben a termelőcsoport feloszlását kérték. Király Jánosné, aki szorgalmasan dolgozik most is, örömmel és boldogan fogta a zsákokat a cséplés megindulása előtt, amibe majd belemerik kenyér- gabona előlegét. Majd Így sorfeati sorolhatnánk a többi termelőcsoport tagokat is, akik egymásután mennek Ryzsics István brigádvezetőhöz és mondják **? Pista, nekünk is mérd jcil a- öröm és boldogság ez, —- mondja Ruzsics „..elvtárs —, amikor látjuk munkánk gyümölcsét, Most, amikor látjuk, hogy milyen gazdagok vagyunk, be­láttuk: jobb ha továbbra is együtt marad ez a nagy család. Szorgalmas ez a nép, -— folytatja Ruzsics elvtárs. Jövőre pedig pártunk és kormányunk A Zfclacarerssee&i Futőliáfc becsülettel teljesítette fogfadalmát A Futó ház kommunista dolgozói, a pártszervezet vezetői példát mutattak a tervéit való küzdelemben. A vasúti csomópontok közötti -versenyben a 100 elegy- tgnoatervgt lü4,5, míg a haszonkilométertervet 102,3 százalékra teljesitettfje. Az induló vonatok közül csupán két vonatnak volt géprevárása. A széntakaré? kossági tervet 2.5 százalékkal túlszárnyalták, vagyis annyi szenet takarítottak meg az alkotmányi verseny utolsó szakaszában, hogy 2 teljes szerelvényt továbbít­hatnának Rédicsről Zalaegerszegre és vissza. Az elmúlt napokban jó munkát végeztek a fűtőházi dolgozók közül Lukács Ferenc mozdonyvezető és Tuboly István fűtő, akik a személyvonatokat pontosan továbbították, ugyanakkor jelentős szénmegtakaritást értek el. Az 500 kilométeres mozgalomban Tjschner János és segítségével még jobb és nagyobb eredményeket érhet el, mint most. Nem ?s hagyjuk itt ezt a családot, szilárdan kitartunk a csoport mellett. A beszélgetésbe már többen beleszólnak és csat­lakoznak brigádvezetőjük mondásához. Szabó István, aki bizony megette kenyere javát, így beszél: — Soha nem volt bajom a csoporttal, semmit nem tudnék rá mondani. Bn ujgazda voltam, 5 hold földet kaptam a felszabadulás után, de boldogan jöttem a csoportba és EZUTÁN IS ITT AKAROK MARADNI. Sinkó János kezében, aki a gépnél szorgalmas- kodik, megáll pillanatra a villanyéi és azt mondja: — Én továbbra is szilárdan helytállók és úgy dolgo­zok mint eddig, mert látom, hogy saját magunknak dolgozunk, Nemcsak ezek a termelőcsoport tagok beszélnek arról, hogy szilárdan helytállanak és továbbra is ki­tartanak a termelőcsoport mellett, hanem Takács István, Horváth István és Bognár József tszcs-tag fs, akik gabonáért mentek és útközben beszélgettek ár­tól, hogy tovább is együtt dolgoznak és olyan egészséges csoportot csinálnak, amilyent Zala megyé­ben nagyon keveset lehet majd találni. — Gabonánk kétszer annyi van, mint az elmúlt évben — mondja Takács István. Az idéq bőségesen jut mindenki asztalára kényét. Ebben az esztendőben döntően megmutatkozott termelőszövetkezeteink és csoportjaink fölénye az egyéni gazdálkodással szemben. Ennek a magasabb- rendüségqek a tudata késztette az alibánfai Uj Ba­rázda tszcs-tagjait is, hogy az ellenség dühödt acsar? kodása ellenére együtt maradjanak, közösen gazdál­kodjanak, s keményen visszaverjék az ellenség min­den szétbomlasztásra irányuló törekvését. Látják a szinte naponként megjelenő kormány? rendeleteket, amelyek mind a termelőszövetkezetek és csoportok megsegítését szolgálják. Tudják, hogy a párt továbbra is mellettük lesg s ilyen erővel való? ban még szebb) boldogabb lesz a szövetkezet tag­jainak élete. Zalaegerszegi MÄV*forgnlom A zalaegerszegi MÁV-forgalomnál eU mait dekádban a vasutasnapi eredményeket túlszárnyalták a dolgozók, Ezt az egyre jobban kiszélesedő versenymozgalom tette lehetővé. A vasút pártszervezete, üzemi bizottsága és álló nw.svezetöscge egymással szoros kapcsolat? ban küzdött az elmaradás felszámolásáért. A vasul forgalmi tervet 101, mid a terhelési tervet 102,1 százalékra teljesítették, A vonatok is pontosabban közlekedtek az előbbi időkhöz viszonyítva. A munkás- és a személyvonatok menetrendszerinti inditásáml 99.4 százalékot értek el, vagyis olyan eredményt, amely régóta nem. volt a zalaegerszegi vasútnál. A MÁV-forgalom brigádjainak versenyé­ben a Czainkó-brigád állt szilárdan az első helyen, E% ct brigád már az év első napjaitól kezdve jó munkát végzett, hogy az első helyet biztosítsa magának, A tervét az alkotmányi a fejlődés és tanulás útja. Könyv­tár áll a tsz tagjai rendelkezésé­re, szépirodalma': olvas nálunk a tsz apraja, nagyja. Tanulunk is. Télen mezőgazdasági szaktanfo­lyamon és politikai iskolákon ké­pezzük magunkat. Engem az a nagy megtiszteltetés ért, hogy pártunk elküldött öthónapos pártiskolára. Igyekeztem js ugy tanulni, hogy rie éljek vissza pár­tunk bizalmával. „A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az if­júság fejlődésére és nevelé­sére: következetesen védel­mezi az ifjúság érdekeit/* (52. §) — Valamikor az egyszerű em­ber gyermeke nem tanulhatott. A cselédember gyermeke csak cseléd maradhatott. Elzárták a fiatalság elől a fejlődés útját. Most egyszerű dolgozó parasztok gyermekeiből lehet katonatiszt, mérnök, tanár és mindaz, ami­lyen szakmára a gyermekeknek te­hetsége van. Most a fiatalok 18 éves életkoruk betöltése után sza­vazhatnak. Ez sem kicsi dolog. Valamikor egy 18 éves gyermek ép olyan jogtalanságban élt, mint a nők. tJiába dolgozott annyit, mint egy idősebb férfi. Mivel fia­tal volt, nem volt becsülve mun­kája és legfeljebb felét kapta a felnőtt ember fizetésének, még akkor is, ha többet dolgozott nála.-==• Ma nines ilyen igazságtalan­ság. Az én fiam is ipari tanuló akar lenni. Szakmát tanul, lehet, hogy mérnök lesz belőle. „Az Alkotmány uj bizonyí­téka lesz annak, hogy a mi szavunkra építeni lehet, mint a kősziklára“ — mondotta Rákosi Mátyás elv­társ az országgyűlés 1949 augusz­tus 17-én tartott ülésén. Amit pártunk ígért, mindig teljesítette. ígérete hazánk felépí­tését a háború okozta romokból —• felépült, Ígérte iparunk roha­mos fejlesztését, mely hazánk fel­virágoztatásának alapja — meg­történt, ígérte dolgozó népünk életszínvonalának emelését — megtörtént és méginkább emel­kedik dolgozó népünk életszínvo­nala a kormányprogramm meg- valusulása utján* A Mészáros-brigád teljesítette vállalását Kucserka Mihály, míg a túlsúlyos vonatok továbbí­tásánál Gyük János és Tóth István vasutas dolgozók tűntek ki, akik a vasutasnapra és alkotmányunk Ünnepére tett fogadalmukat becsülettel teljesítették. verseny idején 110 százalékra telj esitette. Második a Kenyéri, mig a harmadik helyre a Horváth-brigád jutott. A MÁV-forgalom globális tervtelj esitése az alkotmányunkat megelőző napon, elérte a 103.1 százalékot. A zalaegerszegi Magasépítési Vál­lalatnál Mészáros Ferenc kőműves brigádja augusztus 20 tiszteletére vállalta, hogy alkotmányunk ünne­péig egy nagy építkezés belső vako­lását éo a válaszfalak felrakását) el­végzik, Vállalásukat már teljes égé' szében megvalósították. Átlagosan elért eredményük 130 százalékos volt. V*. V*.V*. v,r-Í ZÍ /-í-At-/-f i i■/-?-/-í-/-l f.i V,*Ví v=' Vt I t V-t Vt Ví V* V-í V-* Vt VA 1'4 VA Egy kitüntetett vasutas A GYÁRAKBAN a munkapadok mellett, traktoron, kombájnon, szá­guldó mozdonyokon s mindenütt, ahol a boldogabb holnapért folyjk a munka, bősök születnek — a munka hősei. Ezek közül kerestünk fel egyet a mult nap a nagykanizsai fűtőház kocsijavító műhelyében. Pálfalvi Já­nosnak hívják. EpeJlenőr és az asz­talosrészleg csoportvezetője. 1945 óta tagja pártunknak s ettől az idő­től fogva állandóan példamutató munkával vette ki részét a termelés- bő'! és a politikai munkából egyaránt. Munkája közben találunk r|. Sapkája kissé íéjrecsuszva áll a fején, kék ruhája szinehagyott s mielőtt egyet is szólna, arca elárulja, hogy sok nehézséggel kellett már meg­küzdenie életében. Az ötvenen tu! jár, de kedve fiatalos. A felszaba­dulás óta sokat kapott az élettől kárpótlásul a múltért s a hátralévő időben- még sokat vár. Kommunista, éppen azért nem mondja, hogy most már minden rendben van. Tudja, hogy még sok a tennivaló s tudja, ha mindazt megtesszük, amit pár­tunk elvár tőlünk, akkor jogosan elinondhatjuk: sokat várunk a jövő­től, amelyet mos.t építünk. A VASUTASNAPRA Pálfalvi Já­nos is megkapta kimagasló munká­jáért a Magyar Munkaérdemérmet. Boldogan beszél arról a napról, amikor átadták neki 4 magas kitün­tetést. — A feleségem is velem volt — mondja —, tagúja volt mindannak, ami azokban a napokban történt- A Béke-szállóban szálltunk meg, de a kormánykitüntetést a Margit­szigeti Nagyszállóban vettük át Bebncs miniszter elvtárs helyettesé­től. Utána, mint a minisztérium vendégei, részt vettünk az Operaház művészeinek előadásán, A feleségem, aki a felszabadulás előtt nem egy? szer mondta, hogy miért hejyezkedek szembe a vasút akkori urainak in? lézkedéseivel, amikor abból csak bajom származhat, most belátta. Hogy helyesen cselekedtem s arról is meggyőződött, hogy amióta a ma­gunk gazdája vagyunk, érdemes jól dolgozni Pálfalvi elvtárs, mielőtt a kor- mánykitüntetést megkapta, már há­romszoros sztahanovista volt s attól fogva, mióta az első sztahánovista .oklevél birtokosa lett ~?- pedig ez ; ió régen, 1949 ben volt -— állandóan j 192^200 százalékos teljesítménnyel ! dolgozik. Másodszor 1950?ben, har- í madszor pedig az első Vasutasnap alkalmával lett sztaháöQVista. A leg­nagyobb öfőm azonban most, a har­madik Vasutasnap alkalmával érte, akkor, amikor megtudta, hogy mun­kaérdemérmet kap. Persze, nemcsak ennyi —?- több jeles nap is volt Pálfalvi elvtárs életében a felszabadulás óta. 1951? ben a ,,Szakma legjobb dolgozója’* eim !I. helyezettje, 1952-ben pedig országos viszonylatban is első lett s ezt az elsőséget még a ipái napig is tartja. — UGY DOLGOZOM jegyzi meg mosolyogva —, hogy továbbra is első maradhassak. Amikor ezeket a szayakat mondja arca és tekintete még a szavaknál is meggyőzőbben beszél. Arról be? szél, hogy Pálfalvi elvtárs az elkö? vetkezendő Időben még lelkesebben végzi a munkáját, még szivósabbap harcol a párt határozatainak betar? fásáért és még több dolgozónak adja át munkamódszerét. Arról, hogy milyen munkát vég? zett Pálfalvi elvtárs, már a párt? irodában is hallottunk» most arra volnánk kiváncsiak, milyen munkát végeznek a műhely többi dolgozói. r-** A műhely dolgozóinak mint? egy 50 százaléka párttag «?-- kezdi Ezekpek nem sokat kell beszélni arról, mit jelent az, ha a kormány- programm megvalósításáért jól doí? gozunk s az augusztus 20 tiszteletére tett vállalásainkat túlteljesítjük. A pártonkivüliekre sem panaszkodha­tunk. Ezek igyekeznek lépést tartani a párttagokkal. Különben ezt az eredményeink is mutatják. A Vas­utasnapra tett felajánlásunkat túl­teljesítettük s most vállaltuk, hogy alkotmányunk ünnepére 10 százalék­kal túlszárnyaljuk tervünket. Persze, azon leszünk, hogy még ennél is magasabb eredményt érjünk el. Megmutatja a műhely fajára füg­gesztett versenytáblát. Bécsi László 184, (jsomósné pedig 175 százalékos teljesítményt ért el. 100 százalékon alul teljesítő nincs is, pedig a láb? Iára nagyon sok név fel van Írva. CJendos János lakatps 49, Auer Mátyás pedig 45 százalékkal szár­nyalta (ül a normáját. A kocsi- műhely átlagos teljesítménye 139 százalékos volt. KÍVÜLRŐL a kalapácsütések erős zaja hallatszik. Pálfalvi János az egyik vagon irányába mutat. — Nézze csak, az ott az Auer Mátyás. Az alkotmányunk ünnepére ő is jó néhány százalékkal akarja növelni teljesítményét, pedig nem valami könnyű a munkájuk, mert hulladékanyagból dolgoznak. Auer az egyik mozdony tetején ül és a kezében lévő fakalapáccsal jókora ütéseket mér a bádoglemezre, hogy az mielőbb a vagon tetejéhez idomuljon. A műhely környékén nem látynk egyetlen tétlenkedő embert sem. Igyekeznek minél jobban ki­használni a perceket, hogy a kocsik gyors és jó kijavitásával biztosítsák a „háromnapos kocsifordulót". Pájfalvi János — hangjában némi büszkeséggel — beszél azokról a dolgozókról, akik az 5 munkamód szerét átvéve, megjavították mun­kájukat: sssss Csomós Lajos asztalos, aki szintén átvette a munkamódsze­remet, már rég elérte a sztahánovista szintet. Most már mindannyian meg­tanulták, hogy jobb módszer jobb munkát, a munka magasabb terme­lékenységét, a magasabb termelé­kenység pedig a? életszínvonalunk emelkedéséi jelenti. Bucsuzásul ezeket mondja: —- A kprmánykitüntetés kötelez s én meg ígérem pártunknak, hogy mind több és több dolgozónak adom át munka- módszeremet, hogy a kocsiműhely átlagteljesítményét még magasabbra növelhesse, A kormányprogrammot csak ugy tudjyk hamarosan meg­valósítani, ha a gyárak és műhelyek dolgozóinak nemcsak egy része, ha­nem valamennyi dolgozó többet és jobbat termel. Ehhez az kell, hogy mindannyian fegyelmezetten végezzük a munkánkat és a gyakorlottabb munkások adják át munkamódszerü­ket a gyengébbeknek. Takács Elemér 1953 aug. 20. Csütörtök. „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jogot/* (43, §) — Soha nem gondoltam, hogy valamikor én is üdülhetek, — mondja Babati József elvtárs, a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak termelőszövetkezet párttitkára. — Sokat hallottam még a felsza­badulás előtt is a lillafüredi üdü- lökről, arról, hogy milyen pompá­ban dorbézolják el a mi verejté­künkkel megszerzett jövedelmü­ket az urak. Aztán hallottam a lillafüredi üdülőről a felszabadu­lás után is, hogy most a dolgozók jó munkájukért üdülnek ott. Arra azonban mégsem mertem gondolni, hogy egyszer én is el­kerülök oda. Az elmúlt évben két hétig üdültem 3 lillafüredi SzOT-üdü- lőben. Elállt a szemem és szám, amikor megláttam milyen gyö­nyörű hely az a Lillafüred. Nagy boldogságban töltöttem el itt a két hetet, „A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munka- képtelenségük esetén/* (47. §) — Ahogy az alkotmányunk törvénybe iktatta, úgy van a va­lóságban is, folytatja Babati elvtárs. — Én mint tsz-tpg az SzTK tagja vagyok. Nem kell félnem, mint a felszabadulás előtt, hogy ha valamelyikünk a családból beteg lesz, akkor nem tudom elvinni az orvoshoz, mert nincs pénzem, vagy nem kerül orvosságra... Bizony ez a múltban sok helyen megtörtént... nagyon sok ártatlan gyermek halt meg, mert a szülőknek nem volt pénze kezeltetésre. T- Bátran megyek az orvoshoz, lelkiismeretesen megvizsgálnak, a gyógyszertárban pedig a gyógyu­lásomhoz szükséges orvosságot megkapom. Államunk védi egész­ségemet és minden dolgozó egész­ségét. „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát/* (48. §) —1 Él sem lehet szavakban mondani, mennyit fejlődött szö­vetkezetünk tagsága a felszaba­dulás után, — mondja Babati elvtárs. — Nincs elzárva előlünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom