Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-02 / 180. szám
Többezer forint jövedelemtöbbletet jelent a pótbeporzás a zalalövöi Vörös Zászló tsz-nek A zalalövöi Vörös Zászló termelőszövetkezet hatalmas napraforgótábláján már a föld felé hajolnak a szemmel telt fejek. Ha valaki megnézi a napraforgó rpegitermékenyülését, akkor azt állapíthatja meg, hogy az 100 százalékos. Poller Gyula elvfárs körzeti (ermésbeeslö- örömmel államit Ja meg a tsz elnökével, hogy nagyon jó napraforgótermésre van kilátásuk. — Igaz, tavaly nem volt a tsz- nek napraforgója. — mondja Török István elvtárs, a tsz elnöke- — de most tavaszon- amikor elvetettük, már akkor elhatároztuk, hogy elvégezzük rajta az agrotechnikai módszereket, többek közölt a pótbeporzástEnnek a munkának az elvégzése most fényes bizonyítékot ad arról, hogy érdemes volt többet fáradni a százszázalékos megferméke- nyülés érdekében. — Hátha a kukoricánkat látnák, — mondják többen a tsz tagjai, miközben beszédbe eredlek Poller elvtárssal. — Az is nagyon szépen fejlődik, a kukoricánkat négyzetesen ültettük- elég szellős és világos- egy száron kettő, három csövet hoz. — Elő is segítjük a kukorica megtermékenyülését, — veszi át ismét a szót az elnök elvtárs. — Az elmúlt éven 5 hold hidbridku- koricánk volt. Ezen az öt holdon 100 mázsa termelt, 20 mázsás átlag'érmésünk volt. A nagy aszály ellenére mi nem szenvedtünk kukoricahiányban. Még szabadpiacra is került tagjainknak. A kukoricánál elvégzett pótbeporzás a múlt évben 14.000 forint jövedelmet jelentett a tsz számára. Nem is késlekednek most sem a tsz tagjai a pótbeporzással. Igaz, hogy a legnagyobb munkát: a csépiést végzik, de emellett a pótbeporzásról sem feledkeznek meg. A napraforgó megmutatta eredményét. most a kukoricán van a sor. Az elmúlt évben csak egyszerűen kézzel porozták be a kukoricát, de most házilag készítettek tölcséreket, amibe belerázzák a meg termékeny üléshez a virágport és úgy hintik a csövekre. A tsz-nek 26 hold a. kukorica földje, amin szép termésre van kilátás. Már most számolgatnak a tsz tagjai, hogy mennyi kukorica marad, ha a beadásnak eleget tesznek. Jövőre hidbridkukoricá- ból többet terveznek, mint az idén. Az idei 5 holddal szemben jövőre 8—10 holdat vetnek- Vetőmag 3 mázsa 60 kiló kell, a be- eidási kötelezettség 86 mázsa, de ebből lejön a beadásnál elengedett 10 százalék. Szétosztásra marad 400 mázsa kukorica, vagy ennél több, mert a hibridkukorica jóval több termést igér, mint 20 mázsát hol- dankint. A négyzetesen vetett kukorica sem lesz hálátlan, mert azon is bő termés lesz. Megelégedettek ©i Vörös Zászló tsz tagjai, mert gabonából is szépen részesednek. Van olyan tsz tag, aki 30—40 mázsa gabonát kap, emellett pedig megkapja kukorica,járandóságát is, amiből bőven jut hizlalásra- vagy akár eladásra is-. 21c|y d<olí|023iak, hogy győzelemmel ünnepeljék az alkotmány napját a pakodi állami gazdaság dolgozói A pakodi állami gazdaság megyénk állami gazdaságai között elsőnek fejezte be az aratást a minisztertanács határozatában előirt határidő előtt kft nappal. Jó munkát végeznek most a cséplésben is. Julius 30-ig 7481 mázsa gabonát csépelt el két gép a gazdaságban. Nemcsak a cséplésben, hanem az állammal szembeni kötelezettség teljesítésében is első a pakodi állami gazdaság. Nem maguktól lettek ezek az eredmények, amint elmondja Tóth Nándor elvtárs, a gazdaság párttitkára. — Még a munkák kezdete előtt taggyűlésen megbeszéltük a feladatokat. Minden kommunista tudta, mi lesz a munkája. A munkának motorjai voltak párttagjaink. Élharcosok voltak a DISz tagjai, de a sportolók is. A DlSzdagok és a sportolók vasárnap a munkások helyett csépeltek, hogy azok kipihenhessék magukat. Ezelőtt pár nappal pedig 3.5 hold borsót szedtek ki. Ezek az elvtársak saját munkájukon felül segítenek a mezőgazdasági munkákban. A kommunisták és a tömegszervezetek tagjainak példáját követte a többi dolgozó is, ezért lett első a pakodi állami gazdaság az aratásban, cséplésben és az állam iránti kötelesség teljesítésében. A cséplőbrigádok tagjai úgy fokozzák munkájukat, hogy a gabona cséplésével augusztus 10-re, a többi termény, mint például az olajlen, cséplésével augusztus 15-re végezzenek. A cséplés 15-re való teljes befejezéséért a cséplőmunkások harcolnak legjobban. Az 1300-as gép napi normája 119 mázsa és ők naponta 150—160 mázsa gabonát csépelnek el. Augusztus 20-át, alkotmányunk napját a munka győzelmével akarják ünnepelni a gazdaság dolgozói. ft magam médián én is építem a szocializmust Nehéz kévéket adogat az asztagra Nagy Imre zalaszentgyörgyi 7 holdas dolgozó paraszt. A szomszéd segít a behordásban. Nehéz munkában járt el az idő az öreg Nagy Imre felett. Az édesapjától mindössze 500 négyszögöl földet kapott örökségül. Tizenöt évig részes aratással kereste kenyerét. Azután állattenyésztéssel kezdett foglalkozni. — Nem volt könnyű dolog — mondja Nagy Imre —, szerencse kellett hozzá, mert vagy a takarmány volt drága, vagy a bika volt olcsó. így az ember majd kétévi munkája csak pár pengővel volt megfizetve. Volt olyan idő, amikor rosszul forgott a szerencse kereke, elkerülte házunkat. Megbetegedett, vagy meg is döglött az állat és ami haszon jött volna az állaton, az az állatorvoshoz került. Megváltozott Nagy Imre élete is a felszabadulás után. Örömmel nevelt szép, fajtiszta állatokat. Amikor az első szerződést megkötötte a Tenyészállat- forgalmi Vállalattal, bizakodó reménnyel látott munkához. Tudta, hogy sokévi tapasztalatát felhasználva, most igazán meglesz gyümölcse munkájának. Ezután minden évben állt egy-egy tenyészbika az istállójában. Az állam olcsón takarmányt biztosított a szerződést kötő gazdáknak. Többé nem a szerencse kerekétől függött a jövedelem, hozzásegített« államunk. Az elmúlt éven Nagy Imre büszkén állt a zalaegerszegi kiállításon az első dijat nyert bikájával az egész megye gazdái előtt, — Most újabb és még nagyobb segítséget kaptunk államunktól — mondja —. A kormányprogramm kimondja és rendeletet is hozott rá, hogy az állattartó gazdák beteg állatait ingyenes orvosi kezelésben kell részesíteni. — Nagy segítség ez minden dolgozó paraszt számára. Napról-napra boldogabb az életem. Igaz, egy kicsit megöregedtem már, de a magam módján én is építem a szocializmust — mondta boldogan Nagy Imre. Segítsük az amerikai burgonya bogár kiirtását! Burgonya* érmésünk egyik legveszedelmesebb ellensége: az amerikai burgonyabogár megyénkben ez évben is több helyen előfordult. A fertőzött területek 'észbuUi késő' fékedéi? miatt az első nemzedék a földbe bebábo- zódott és ismét bogáralakban jön elő- hogy lerakja tojásait, majd a kikelő lárvák ezrei újabb pusz'itást végezzenekAz eddigi védeKezésnek sikerült elérni, hogy gyors vegyi- vénei-erőssel a féíí ífe't gócokon a kártevőt megsemmisítse- Azonban ,az újabb vagy a még fel nem fedezett gócokról az a veszély fenyeget, hogy a bogárak szé're- piilve megyénknek újabb területeit veszélyeztetik. Ezért népköztársaságunk kormánya intézkedést tett, hogy ez évben is biztosítsuk burgonyatermésünk megvédését a kártevőtől és elérjük, hogy a következő gazdasági évben kártevése kisebb területre szoruljon, majd pedig teljesen kiirthassuk országunk területén. Ezen rendelkezés értelmében — kevés kivétellel — Z?>la megye egész területe egysz ri vegyi védekezésben (porozác nerm-tamsi lesz részeísitve. A védekezőbrigádok munkájának eredményességéhez elengedhetetlenül szükséges a tanácsok megfelelő segítsége. A községek határaiban— ahol azt a terepviszonyok megengedik- motoros gépek végzik el a védekezést. A kerti és a nehezebben hozzáférhető helyeken pedig háti gépekkel történik a védekezés. Minden tanácsot előre értesítünk a porozás időpontjáról, Valamint arról, hogy milyen segítség szükséges a munka gyom- végrehajtásához. A tanácsok különös figyelemmel legyenek -arra, hogy a községi zárszolgálati felelősök részt- vegyenek a védekezési munkákban. akik a helyi viszonyokat, bufgonyave'ósterületet, stb- ismerik- igy segítséget kell nyujta- niok abban, hogy egyetlen parcella burgonya ki ne maradjon a védekezésből. A DDT hatóanyagba rtalmu szernek semmi hatása nincs a burgonyára, emberre, állatra, növényre veszélyt nem jelent. Tekintve, hogy a perozószer idegméreg, a méhékre is veszélye jelent. Tehát a méheket el kell szállítani oly területre> ahol porozás nem folyik, illetve a. porozott területtől fiz napig lávol kell tartani. A védekezést — mint állami feladatot — a földművelésügyi minisztérium növényvédelmi szolgálatának megyei kirendeltsége haltja végre. Feladatunk, hogy mind népünk, mind saját érdekünkben minden segítséget megadjunk a kártevő felszámolását célzó munkához. Ne engedjük, hogy ellenséges hangulat, tájékozatlanságból eredő híresztelés akadályozza a védekezés munkáját, a tapoőási kár például a burgonya jelenlegi állapotában nem jelentős, de nem is áll 'arányban azzal a súlyos kártétellel - amelyet a kártevő csak egyetlen gócon is végezNépköztársaságunk kormányának ezzel az intézkedésével az a célja, hogy dolgozóink életszínvonalának emelkedését ezen a vonalon is biztosítsa-. Ne feledjük: egy pár bogárnak egyévi szaporulata 31 millió, ami azt jelenti, hogy egy pár bogár utódaival egy év alatt egy bat. hold burgonyát tesz teljesen tönkre. A minisztertanács határozata a dolgozó parasztság javára módosította a kötelezd tűz- és jégbiztositási rendeletet Pártunk és kormányunk gazdaság- politikájának legfontosabb alapelve az egész lakosság és ezen belül elsősorban az ipari munkásság életszin vonalának állandó emelése. Messze menő segítséget és jelentős könnyítéseket kap a mezőgazdasági lakosság is. Az eltelt rövid néhány hét alatt a kormány egy sor intézkedést hozott, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok teljes biztonsággal gazdálkodhassa- lak. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok tervszerű munkáját mozdítja elő a kötelező tűz- és jégbiztosítás is. Államunk gondoskodik arról, hogy a tűz vagy jégverés se foszthassa meg dolgozóinkat szorgalmas munkájuk gyümölcsétől. Az eddigi tapasztalatok alapján a minisztertanács a kötelező tűz- és jégbiztositási törvényerejű rendeletet a dolgozó parasztság javára jelentősen módosította. Az eredeti rendelet úgy intézkedik, hogy a tűz- vagy jégkárosult kártérítést csak akkor kaphat, ha a kár- etet megelőzően a kötelező bizto sitási dijat megfizette. A minisztertanács, figyelembevéve azt, hogy az elmultévi rossz termés a parasztság számára a díjfizetési kötelezettség határidőre való teljesítését megnehezítette, úgy határozott, hogy a kár térítés abban az esetben is jár, ha a biztosításra kötelezett a dijat csak részben vagy egyáltalán nem fizette eg. A módosítást 1953 január 1-től kezdődő hatállyal kell alkalmazni Ennek értelmében, ha valakinek ez évben a kötelező biztosítás keretébe tartozó tűz- vagy jégkára volt és kárigényét nem jelentette be, vagy azt díjfizetés hiányában elutasították, a kárfelvétel végett jelentkezzék az Állami Biztosító illetékes járási fel ügyelőségénél. A minisztertanács nagyjelentőségű intézkedése lehetővé teszi, hogy a tűzkárosultak 1953 január 1-ig visszamenően kártérítést kaphassanak, így például Bicsák János kávási, Pajor József galamboki, Hompó Fe- rencné orosztonyi, Varga Sándoi békaházi, özvegy Jakabfi Ferencné tófeji dolgozó parasztok a miniszter- tanács elhatározásából most jutnak olyan pénzösszeghez, amelynek fel- használásával tűzkárt szenvedett épü létükét, mezőgazdasági felszerelésű két helyreállíthatják. A kötelező biztosítási rendelet további nagyjelentőségű módosítása a jégkártérités alapját képező biztosított érték, a biztosítási „normák" felemeléséről intézkedik. A tapasztalatok szerint a kártérítési normák a gabonaféléknél alacsonynak bizonyulok. Ezért a minisztertanács úgy határozott, hogy ez évben a kártérítési normákat mind az egyéni gazdálko dóknál, mind a szövetkezeteknél lé- nyegesen felemeli. A kártérítési normák felemelése ellenére a dijak változatlanok maradnak. A magasabb összegű kártérítés az alacsonyabb normára meg állapított díj mellett jár minden jég. károsultnak. Azoknak a termelőszövetkezetek nek és egyéni gazdálkodóknak, akik nél a jégkárbecslés már megtörtént, az Állami Biztosító a kártérítést at. uj, magasabb biztosított értéknek megfelelően utalja ki. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a majsi Táncsics termelőszövetkezeti csoport a korábbi szabályok szerint járó 119-000 forint helyett a határozat értelmében körülbelül 160.000 forint kártérítést kap. A kötelező biztosítási rendelet mó dositása újabb sokmillió forintot juttat azoknak a termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodóknak, akiket tűz vagy jégverés ér. Á befizetett biztosítási dijak az elemi csapások következményeivel szembeni közös védelmet, a kölcsönös megsegítést szolgálják. A minisztertanács határozata most lehetővé tette, hogy azok a tűz- és jégkárosultak is kaphassanak kártérítést, akik a kötelező biztosítás íját még nem fizették meg. Mind" : azoknak, akik a biztosítási dij be- | "tését eddig elmulasztották, állampolgári és dolgozó társaik iránti becsületbeli kötelességük, hogy ezt mielőbb pótolják. Az idei gazdag termés, a nagyobb jövedelem erre bőségesen módot ad. Nem kétséges, hogy dolgozó parasztságunk a kötelező biztosításban felismerve saját ; érdekét, a dijak befizetésének maradéktalanul eleget tesz. Tanácsaink, állandó pénzügyi bizottságaink jó felvilágosító munkáján múlik, hogy a községben ne legyen egy hátralékos sem. Pártunk, kormányzatunk a kötelező biztosítási rendelet módosításával ebben a vonatkozásban is mezőgazdasági lakosságunk igényeinek és érdekeinek tett eleget. Bizonyos, hogy a dolgozó parasztság a kötelező biztosítási szolgáltatások megjavítására irányuló határozatot örömmel fogadja és azt tervszerű munkájának segitőjeként értékeli. Jó volt a munka, bő a termés — könnyen megy a beadás Salomvár községben lakik özv. Németh Károlyné 18 holdas dolgozó paraszt asszony fiaival és unokájával- Boldogan és vidáman élnek családi házukban’ hisz most már nincs semmire gondjuk, elcsépelték gabonájukat, teljesítették beadási kötelezettségüket. van vetőmag is, a saját szükségletre maradit gabona meg már a malomban van. Az elmúlt aszályos év nem volt ilyen öröm teljes Németh Káro- lyéknak. mert bizony ia nagy szárazság gv&nge átlagtermést! gabonát adott- meg akkor még nem is gondoltak arra- hogy valami fejlett mezőgazdasági módrzert kellene alkalmazniok- Ezért bizony abban iaz évben nagyon gyéren volt gabonájuk. A vetőmagot tavasszal úgy kellett meg- venniölk. De megvették, mert nem akarták- hogy egy talpalatnyi föld is üresen maradjon. A szabadpiacon vett árpát ke- resztsorosan vetették el, gondolván. hogy ezzel az uj módszerrel majd csak visszafizeícdik az a pénzösszeg, amit a piacon adtak érte. Há+ nem is maradt el a jutalom. Most. amikor elcsépeltek az árpát- 50 kilót adott kérész- terűként, 5 mázsa árpájuk lett- aminek feléf bevitték a beadásba, 30 kilót félretettek vetőmagnak, n fennmaradt mennyiségből pedig -jneakezdték hizlalni a sertést- A cséplőgéptől teljesítenék ■a búza- és rozsbeadásukat, már csak a zab van hátra de az sem sok. Mikor felraktuk a szekérré a gabonát — mondja, Németh Vendel —, nem az a gondolat járt az eszemben- no hát rázzam k a nyakamról & beadást- hanem, Önkéntelenül is arra gondoltam, hogy nekem maholnap már uj kenyér jut, miért ne adjak én *s a városi dolgozóknak, mikor ők annyi iparcikket adnak nekem- Két testvére Németh Vendelnek már bizonyára hazafelé jön a malomból, mert most olyaw gyorsan cserélik a gabonát, hisz a minisztertanács határozata est is elősegítette. Olyan lisztet karinak a dolgozó parasztok, amilyent éppen akarnak. Várják i9 ám &z uj lisztet- hogy friss kenyeret ehessenek. Németh Karoly ékrnk a kenyerük mellett és a szükséges vetőmag biztosítása mellett még szabadpiacra, is kerül gabona. Ez a család is él azzal, amit Rákosi elvtárs a beszédében mondott, hogy ,,a beadás teljesítése után szabexipiacon tetszés szerint értékesíthetik terményeiké“’. Nincs is semmi akadálya annak, mert ez a csalid büszkén elmondhatja, hogy téliesítetté első kötelességeként az államnak járó be,adását1953. aug. 2. Vasárnap. t
