Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-19 / 194. szám

Ami orvoslásra vár a lenti gépállomáson

Á lenti gépállomás a cséplés megkezdésének első napjaiban szép eredményeket ért el. A második héttől ezek az eredmények napróLnapra csökkentek és a gépállómás a cséplésben az utolsók közé került.

Mi az oka a lemaradásnak?

Gódor elvtárs a gépállomás igazgatója néhány vezető elvtárs segítségével pontos munkatervet készített a cséplésről. Egy hétig zavartalanul ment a munka az előre megszabott terv szerint. Ezután kezdtek eltérni a tervtől. Először csak a jelentéseknél, később más területen is. A munkateljesítmény pedig egyre csökkent, míg a lenti gépállomás a 8'. és 9. helyre került.

MIÉRT BOMLOTT FEL A TERV?

Azért, mert a tervet nem ismertették és nem beszélték meg a dolgozókkal. A dolgozók egy része, sőt a brigádvezetők is a terv egyes pontjait helytelennek tartották. Például Balogh Márton és Bojtor Lajos brigádvezetők a jelentésszolgálattal nem értettek egyet. Pár napig küldték is a jelentést, de később napokon, sőt heteken keresztül nem jelentették a gépállomásnak a brigádjukhoz tartozó cséplőgépek napi teljesítményét.

A cséplési ütemtervet ismertetni kellett volna a dolgozókkal, sőt a dolgozók bevonásával kellett volna elkészíteni. Nem volt kielégítő a politikai előkészítő munka sem. A pártszervezet a gépállomás igazgatójára hagyta a munka elvégzését. Nem gondolt arra, hogy a szervezeti előkészítés csak úgy lesz alapos, ha ^zzal együtt halad a politikai előkészítés. Nemcsak a cséplési munka előkészítésénél, hanem a cséplés ideje alatt is csendes szemlélője maradt a pártszervezet az eseményeknek.

Ritka eset, amikor a gépállomás teljesiti napi cséplési tervét. Ennek egyik oka az, hogy a párt- szervezet és az üzemi bizottság a traktorosok között nem szervezett versenyt. A felelős' cséplőgépvezetők között a verseny csupán annyiból áll, hogy a statisztikus 5 naponkint értékeli a cséplőbri- gádok és felelős cséplőgépvezetők eredményét és az egy papírra leírva tudatosítják a traktorosokkal. A traktorosok egy része el sem olvassa ezeket a papírdarabokat. Természetes, hogy nem, hiszen nem lett felkészítve arra, hogy versenyezzen társaival, hogy túlszárnyalja társai teljesítményét.

HIÁNYOS a politikai MUNKA

A politikai munka hiányosságának tudható be, hogy egyes dolgozók felelőtlenül, vagy egyáltalán el sem végzik a rájuk bízott feladatokat. A napokban egy vontató vezető megtagadta az egyik műszakban a munkát. A politikai munka hiányossága, hogy egy-két traktoros a lelkiismeretlen gépápolással — aminek géptörés lett a vége — napokon át hátráltatta a cséplést. A politikai munka hiányosságának tudható be részben az is, hogy a brigádvezetők nem küldték rendszeresen a napi jelentéseket és amint Gódor elvtárs mondja „megtörtént az, hogy a megyei igazgatóság felé olyan jelentéseket kellett küldenünk, hogy csak a hasunkra csaptunk és bemondtuk a számokat/*

Egyszóval, hogy a lenti gépállomás a 9. helyen áll a cséplésben, annak egyik, de legdöntőbb oka az előkészítő munka hiánya. Az, hogy a gépállomás igazgatója egyedül készítette elő a cséplést és még most sincs a munkák fokozásában jelentős szerepe a párt- szervezetnek és egyéb tömegszervezeteknek.

KÖVESSÉK

A PÉLDAMUTATÓKAT

A gyengén dolgozó brigádvezetők mellett vannak becsületes munkát végző brigádvezetők is,

mint Németh János és Szabó Gyula elvtársaki Vannak jó traktorosok, vontatósok. Lőrincz Ágoston vdntatós, amikor társa nem váltotta le a műszak után és látta, hogy szükség van üzemanyagra, kérte a gépállomás vezetőségét, hogy engedjék tovább üzemeltetni. A 48 óra után sem szállt le a gépről, hanem tovább hordta a gépekhez az üzemanyagot.

—1 Én kommunista vagyok, kitartok. Minden becsületes ember tudja, hogy minden pillanat kiesés drága gépállomásunknak, Aki ezt nem érti meg, nincs rá szükségünk, —■ mondta Lőrinc elvtárs.

Hiba volna azt gondolni, hogy a lemaradás oka egyedül a gépállomás vezetőjének hibája. Hátráltatta a gépállomás munkáját az is, hogy a gépállomás 24 darab Fordson-traktort kapott, amelyek egymásután estek ki a termelésből. Például 14-én 7 darab Ford- son teljesen üzemképtelen volt. Hiba volt az is, és ez elsősorban is a gépállomások megyei igazgatóságának hibája és a felelős minisztériumé, hogy a Ford- son-gépekhez a gépállomás nem xapott alkatrészeket.

A lenti gépállomás ez év cséplési előkészitéséből gazdag tapasztalatokat vonhat le. Ez évi munkája azt a példát mutatja nemcsak saját maguk, hanem a többi gépállomások felé is, hogy ez az a módszer, ahogyan nem szabad dolgozni. A gépállomás pártszervezete sürgősen javítsa meg munkáját, adjon több segítséget a gépállomás igazgatójának. A szakszervezet és a tömegszervezetek szintén a maguk vonalán mozgósítsák tagjaikat a feladatok minél előbbi megoldására. Közösen megszervezett és jól mozgósító politikai munkával nem fordulhatnak elő olyan hiányosságok, mint ami most van a lenti gépállomáson« rn vy

Nem állunk le a versennyel augusztus 20 ulan sem

A jól végzett munka tudatában örömmel jelentjük, hogy az alkotmányr tiszteletére indított munkaverseny eredményeként, községünkben, Pórszombaton augusztus 10-én befejeztük a cséplést s ezzel együtt a kenyér- gabona begyűjtését is.

Eredményeinket annak köszönhetjük, hogy a pártszervezettel szoros kapcsolatot tartottunk s a kommunisták, valamint tömeg- szervezeti népnevelők állandóan jó felvilágosító munkát végeztek. Az agitációs munka községünkben elsősorban kormányunk pro- grammjára támaszkodott. Egyéni és csoportos beszélgetéseken keresztül ismertettük meg a dolgozókkal a kormány programmját, valamint azokat a rendeleteket, intézkedéseket, amelyeket a dolgozó parasztság életszínvonala emelésének érdekében hoztak.

Nem lehet csodálni, ha ezekután biza* kodóan, nagy kedvvel végezte községünk dolgozó parasztsága munkáját. Sokszor kötöttek már egymással párosversenyeket, nem volt ez uj doing előttünk, áe ilyen hatalmas kedvvel, ilyen lelkesen és ilyen tömegben még soha nem versenyeztek egymással.

Ennek a jó versenyszellemnek tudható be, hogy nemcsak gabonabe gyűjtési kötelezettségünket teljesítettük jóval a határidő előtt,

hanem időben végeztünk a tarló hántás sál és másodnövények vetésével is. Nincs lemaradás községünkben a begyűjtés egyéb ágaiban sem. Tojásbeadásunk 109, tej 135, baromfibeadásunk pedig 91 százalékos. Most úgy igyekszünk, hogy ebből is a legrövidebb időn belül elérjük a 100 százalékot.

Augusztus 20-át, alkotmányunk napját a jól végzett munka tudatában ünnepelhetjük. De községünk dolgozó parasztsága azzal is tisztában van, hogy kormányunk programm- jának mielőbbi maradéktalan megvalósításához még sok munkára van szükség. Tudjuk, hogy egyik napról a má,síkra nem lehet mindent megvalósítani, ahhoz hosszú, szívós, kitartó munka kell. Éppen ezért úgy határoztunk, hogy azt a versenyszellemet, amelyet augusztus 20-ra alakítottunk ki, továbbvisszük. Nemcsak megtartjuk a jelenleg párosversenyben állók számát, hanem újabb és újabb dolgozókat vonunk be abba. A gabona- begyűjtéssel mi végeztünk, de az ősziek begyűjtésében is ugyanilyen eredményt akarunk elérni. Azért visszük tovább most a versenyt, hogy november 1-re a kapásnövényekből is teljesítse községünk begyűjtési tervét.

Mánfai István Vb. elnök, Pórszombat

Vetőre szántsunk mélyen

A helyes agrotechnikával végzett talajművelés alapkövetelménye, hogy növényeink alá a talajt egyszer egy évben mélyen forgassuk meg. A mélyen lazított, a vetés idéjéig megülepedett talajban a növények fejlődése erélyes lesz. Ez a vetéselőtti mély talajporhanyitás pótolja az őszi mélyszántást. A felső talajrétegben meghúzódó gyommagvak mélyre kerülnek, ahonnan nem túrinak a felszínre törni, tehát a jövőévi gyomosodás veszélye kisebb. A mélyen szántott talajú őszi vetést megfelelő mennyiségű Őszi és téli csapadékot tud a talajba gyűjteni, tehát elegendő wlztartalékot a magasabb termés •úérésóhez.

J953. aug. 19, Szerda

Mivel a magnak ülepedett talajra van szüksége, a mély vetőszántást legalább 3—4 héttel a vetés előtt végezzük el. Ilyenkor a jó előre felszínre hozott friss alsó réteg a vetésig beérik és tápanyagokban gazdagodik. Az őszi vetések alá tehát a talajt sekélyen elvégzett tarlóhántás után legalább 20, de lehetőleg 22 centiméter mélyen kell megszántani. Ennek a mélységnek az elérése tehén- és lófogatokkal szinte lehetetlen, azért igyekezzenek az egyénileg dolgozó parasztok is a gépállomás gépeit igénybevenni, mert sokkal nagyobb a termésemelkedés a mélyen szántott talajuk vetés után, mint amennyiben a gépi szántás dija kerül, í A türjei Ifjú Gárda tszcs-ben I Stefán Gáspár elnök elvtárs megfigyelése szerint 8 hold mélyen

szántott ősziárpa terméseredménye átlagosan 15 mázsa 20 kiló és 18 hold sekélyvetőszántásban pedig csak 8 mázsa 70 kiló volt az átlagtermés. Megfigyelés alapján a sekélyszántásu vetésben sokkal erősebb a felfagyagyás és annak veszélye. Ez meg is magyarázható azzal, hogy a mélyen szántott talajban olyan erős gyökerek fejlődnek ki a növényeknél, amelyek a „felfagyást** okozó talajmozgással dacolni tudnak.

Minden termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport és egyénileg dolgozó paraszt saját érdeke, hogy az őszi vetések alá idejében mélyen szántson, mert ezzel a jövőévi magas termés egyik nagyon fontos alapkövét rakja le.

Zala megyei nevelők földrajzi tanulmányi kirándulása

NAGY ÉLMÉNYBEN volt részük Zala megye földrajz-szakos nevelőinek. Az oktatásügyi minisztérium immár másodízben rendezett nyári földrajzi tanulmányi kirándulást, amelyen megyénknek az oktatás és a pedagógus továbbképzés terén legjobb eredményeket elért általános iskolai és középiskolai földrajztanárai vettek részt. Az ország legszebb természeti szépségeit hat csoportban keresték fel az egyes tanulmányutak résztvevői. A zalai csoport mátra-börzsönyi tanulmányúton vett részt.

A tanulmányi kirándulás résztvevői nemcsak a természeti, földrajzi jelenségeket vizsgálták, hanem megtekintették a legfontosabb üzemeket is. Elsőnek a Mátravidéki Erőművet, hazánk jelenleg legnagyobb erőművét te- kintették meg. Az erőmű az Alföld északi peremén húzódó mátraaljai hatalmas lignitmezők szállítására nem alkalmas, csekély kalóriatartalmú lignitjét használja fel üzemanyagként. A minden irányban szétágazó magasfeszültségű távvezetékek egészen új szint adnak a vidéknek. Az erőmű megtekintése után a Mátrát ismerték meg nevelőink. A Mátra hazánk legmagasabb s egyúttal egyik legbájosabb és legkulturáltabb hegyvidékünk. A kirándulók bejárták az andezitből álló vulkánsorozatnak az Alföld síkságából merészen s tekintélyes magasságkülönbséggel kiemelkedő legszebb magaslatait (Kékes, Nagy-Galya, Ágasvár). A gyönyörű, lombos erdőkkel borított hegység az üdülők ezreit vonzza télen-nyáron egyaránt. A szanatóriumokban gyógyulást kereső betegek, az üdülőkben a munka hősei: élmunkások, sztahanovisták pihentek. Megtekintették a kirándulók hazánk legnagyobb tarkaérc bányáját, a recski bányát, ahol aranyat, ezüstöt, rezet és ként termelnek, ahol a felszabadulás után újabb érc- tömzsököt tártak fel.

A MÁTRA-VIDÉKET elhagyva, a salgótarjáni medencébe ment át a tanulmányi csoport. Itt három napot töltöttek. Mindhárom nap dús programmjának középpontjában egy-egy üzem meglátogatása volt: üveggyár, acélgyár s az egyik salgótarjáni barnakőszénbánya megtekintése.

Kirándultak a Salgóvár romjai-- hoz is.

A bányák és a nehézipari üzemek megtekintése alkalmat nyújtott arra, hogy nevelőink közvetlen tapasztalatokat szerezzenek a különböző nehézipari ágakban folyó termelésről s közvetlenül megismerjék nagyüzemi dolgozóink mindennapi hősi termelő munkáját.

A salgótarjáni iparvidékről az Ipoly széles völgyébe mentek át ezután a kirándulók. A száguldó vonatból történelmi nevezetességű helyek voltak láthatók (Szé- cseny, Nógrádvára, Drégelyvára stb.), de emellett felfigyeltek nevelőink a vasútvonallal párhuzamosan futó, majd Szlovákia felé távozó magasfeszültségű távvezetékre is, amely a magyar-csehszlovák gazdasági együttműködésnek egyik szép példája.

NAGYMAROSNÁL a tanulmányi csoport átkelt a Dunán s megtekintette a visegrádi ásatásokat. Államunk nagy anyagi támogatásával folyó archeológiái munkálatok eredményeképpen elénk tárul lassan az Anjouk és Mátyás király eredetileg gótikus, később Mátyás alatt modern renaissance stílusban átalakított hatalmas és pompás palota. Az Anjouk egykori visegrádi fellegvárának megtekintése volt a kirándulás utolsó állomása. A történelmi nevezetességű romok között csodálatosan szép kilátásban gyönyörködhettek a kirándulás résztvevői.

A tanulmányutat Visegrádtól Budapestig hajóút zárta be. Az egyhetes földrajzi tanulmányút résztvevői hatalmas élményekkel gazdagodva tértek vissza állomáshelyükre. Olyan tanulmányi kirándulásban vehettek részt, amilyenről szaktársaik a felszabadulás előtt csak álmodtak. Népi demokratikus kormányzatunk most nyári földrajzi tanulmányutak szervezésével és szakszerű vezetésével lehetővé teszi föld- rajztanáraink számára, hogy az egyetemeken és főiskolákon szerzett elméleti ismereteiket saját, közvetlen tapasztalataikkal kiegészítsék, elmélyítsék. A tanulmányi kiránduláson szerzett tapasztalatok nevelőink iskolai munkáját is érdekesebbé, élményszerűb- bé fogják tenni.

A hallót! óvodások az alkotmány ünnepére készülnek

Hahóton a kultúráiét minden ■yonalán szorgalmasan készülnek augusztus húszadika megünneplésére. A DISz-tagok, az úttörők egyaránt azon vannak, hogy jól sikerüljön az uj kenyér ünnepe.

De buzgók a legfiatalabbak, az óvodások is. Persay Katalin óvónő vezetésével csaknem minden nap próbálnak.

— Milyen műsorral készülnek a kicsinyek? — kérdezősködünk a fiatal, vigkedélyü óvónőtől.

*— Már a nyár elején elkezdtem a próbákat — mondja —■, igy jut időm a jelmezek elkészítéséhez. A nyár folyamán sok kedves versikét, apró jelenetet, éneket, sőt még táncra is tanítottam őket. És bizony sokszor a saját leleményességemre voltam szorulva. Nem kaptam semmiféle utasítást arra vonatkozólag, hogyan is neveljem, mire tanítsam őket. Már előre elkészítettem a nyári tervet, ez könnyebbséget jelentett, mert nem a pillanatnyi adott helyzetre kellett bíznom magamat. Ennek keretébe vettem be a próbákat is. Bízom a gyerekekben is, mert ügyesek és szeretnek szerepelni! Hanem azért titokban izgulok is egy kicsit. Ez az első eset az életemben, hogy önállóan szerepeltetek ennyi gyereket.

— Szeretnénk látni néhány műsorszámot, Talán elő is adhatnák itt a gyerekek.

— Hamar, hamar, gyerekek — szól az óvónő — Ki mit tud?

Kovács Anikó szaval, ö a legkisebb az egész óvodában, de olyan bátor, hogy csoda. Amíg mondja a verset, folyton moso»

lyog, arcán kis gödröcskék jelennek meg. Ha igy szerepel mindegyik, nagy sikerük lesz. Utána következik Vörös Katalin, ismét egy szavalattal. Ö már nagyobb, komolyabb. Ügyes szavaló lesz idővel. Ének következik. Horváth Marika, Szericzi Mária és Vörös Magdi állnak ki a középre.

— Az ünnepélyen is ők fognak énekelni — mondja az óvónő, — Remélem, ott is ilj'en jól fognak szerepelni.

—• Jeleneteket is adunk elő, azt is ének formájában — folytatja azután. — Egyet meg is mutatunk.

Egy kisfiút és egy kislányt állított elénk. Nemcsak jelenet volt az, hanem tánc és ének is egyúttal.

— Nagyon ügyesek ezek a gyerekek — állapítottuk meg.

— De nemcsak a gyerekek készülnek, hanem én is —. mondja az óvónő. — íme a bizonyíték — mutat egy tekercs rózsaszín krepp- papírra. — Ebből varrók ruhát a szereplőknek. Szép lesz? — kérdi, miközben felpróbálja az egyik kislányra a már kész „ruhát.**

— Nagyon szép lesz — dicsérjük.

— A többi jelemezt is hasonlóképpen magam készítem el úgy, ahogy már régen megterveztem. Mire eljön augusztus húszadika, már minden készen lesz, talán a siker sem marad el — teszi hozzá bizakodóan.

Nem, nem fog elmaradni, mert aki akar, annak minden sikerülni íög-