Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-16 / 192. szám
Munkagyőzeimeftkel iinnepelíük alkotmányunk évfordulóját Üzemeinkből jelentik: ZALAMEGYEI TANÁCS TÉGLAGYÁRI egyesülés A megyei tanács Téglagyári Egyesülés dolgozói becsülettel dolgoztak az év elejétől kezdve. A különböző versenyszakaszok is azt bizonyítják- hogy adott szavukat valóraváltják. A felszabadulási héten, a választási béke- versenyben, ma-jd az alkotmányunk tiszteletére folyó versenyszakaszban túlszárnyalták nemcsak terveiket, hanem vállala saikat is- A dolgozók közötti jó versenymozgalom eredménye nyomán az alkotmányunk ünnepének tiszteletére terven _ felül vállalt egymillió nyerstéglát már julius 31-én túlteljesítették^ Az eredmények láttán pótfelajanlak tettek és még 400 ezer tégla túltermelését vállalták. Augusztus 20-a mindjobban fokozza lelkesedésüket s augusztus 10-ig mar ISO ezer téglát termeltek terven felül 300 ezer égetett téglát is .vállaltak pótf Kiajánlásukban, amelyből augusztus 10-ig 270.000 darabot készítettek el. Az egyesülés telepei közül & aalalövői -tűnt ki, amely éves tervét augusztus 10-én befejezte. A dióskáli telep is jól kivette részét a felajánlások teljesítéséből: _ 110 százalékos teljesítménnyel indultak a verseny kezdetén és jelenleg a 134 százaléknál tartanak. ASZTALOSIPARI VÁLLALAT A vállalat dolgozói az elrriuh hónapban is anyaghiánnyal küzdöttek, amely kihatott a vállalások teljesitéséra- A muH hónapban csupán 70.1 százalékra tel. jcsitették a tervet. Alkotmányunk ünnepének tiszteletére vállalták. hogy terven felül 60 ezer forint értékkel termelnek többet, ebből azonban eddig csak 11.750 forintot valósítottak meg, ezzel mintegy húsz százalékban tettek csak eleget adott szavuknak. A vállalatnál most még nagyobb harcot indítottak a tervlemaradás behozásáért. Ebben a hónapban az anyag biztosításával és előkészítésével a 30 százalékos lemaradásukat behozvft, maradéktalanul akarják teljesíteni a tér- vet. mezőgazdasági gépjavító vállalat 'A vállalat telephelyén jelenleg nem folyik termelőmunka. Egykét ügyeletes szerelő foglalatoskodik csak. Az üzem dolgozóinak javarésze a gépállomások keretén belül végzi a nyári cséplési munkát. Cseh József elvtárs a fel- sőbagedi gépállomáson dolgozik, cséplőgépvezető. Gépe a g'épállo- más gépei között jelenleg a második helyen áll. Hasonlóan jól végzi a munkát Molnár Károly a lenti, Iván János a türjei, Pesz- leg Zoltán pedig a lenti gépállomáson. A dolgozók a nyári csép lési kampányt befejezve, újabb munkasikerekkel készülnek a terv feladatainak megvalósítására. RUHAGYÁR A gyár az elmúlt hónapban elmaradt tervének teljesítésében. A készáru tervét 82.7, a szalagtermelési tér. vét pedig csak 95.6 százalékra teljesítette. Augusztus első dekádjában némileg javultak az eredmények, azonban így sem érték el a készárutervnél a 83 százalékot. A lemaradás oka az, hogy a gyárban laza a munkafegyelem. A termelés egyenetlen és hullámzó, Az üzemben augusztus 15—20 között „alkotmányi műszakion vesznek részt a dolgozók. Az alkotmányi műszak lendületével akarják biztosítani az egyenletes termelést. AUTÓJAVÍTÓ VALLALAT A vállalatnál az alkotmányi munkaverseny első napjától kezdve kiváló eredményeket értek el a dolgozók. Vertetics József továbbra is tartja az első helyet 285 százalékos átlagteljesítményével. Eölyüs Barna 255, míg Balatoni Tibor 242 százalékot ért el augusztus 10-ig- Az előző dekádban a műhelyek közötti versenyben a gumijavitók iártaik élen 288 százalékkal-. A gépmű- helyi csoport 142, a motorszerelőcsoport pedig 126 százalékos teljesítményt ért el. Az Épiiletanyagellátó és a Magasépítési Vállalat közös erővel harcoljanak az önköltségcsökkentésért A „Zala" augusztus 6-i számában cikket közöltünk arról, miért nem csökken az önköltség a nagykanizsai Magasépítési _ Vállalatnál. A cikkből az tűnik ki, hogy az önköltségcsökkentést az Anyagellátó Vállalat hátráltatja.. A szombathelyi 72/7. számú Építőanyagénátó Vállalat a bírálatra rövidesen megválaszolt, közölve, hogy az önköltségcsökkentésnél mutatkozó hiányosságokért teljes egészében a nagy- kanizsai Magasépítési Vállalat a felelős. Nem -akarunk és nem is fogunk átesni a ló másik oldalára és nem csinálunk az au gusztus 6-án megjelent cikkből bumerángot- hogy az a Magasépítési Vállalat fején koppan- jon, de készséggel helytadunk äz Épitőanyagellátó Vállalat bírálatának- amellyel a nagykanizsai Magasépitési Vállalat hibáira mutat ráMegírtuk, hogy a folyami kavics, amíg a Magasépítési Vállast saját fuvarosaival szállította, 35—50 forintba, most pedig 120 ! forintba kerül. Hegy ez igy van, azt elismeri az Épitőanyagipari Vállalat is, de mindjárt meg is indokolja azzal, hogy a Magasépítési Vállalat nem fogadta el azt a kavicsot, amit 36.90 plusz 18 forint szállítási költség, tehát 77 forint és 15 fillérért szállíthattak volna. Itt csak annyit akarunk megjegyezni, hogy a Magasépitési Vállalat azért nem fogadta el ezt a kavicsot, mert nem felelt meg a minőségi építkezésekhez szükséges követelményeknek. Keszthelyre rossz minőségi téglát küldtek. Az Épi tőtanya gell á tó Vállalat a felelősséget a Magasépitési Vállalatra hárítja, mondván- hogy az látatlanban vette át az áruit. Ha ez igy volt, természetesen súlyos hiba, amiért bírálat ill-eti a Magasépitési Vállalatot. A kocsik üresjáratára vonatkozólag csak annyit, hogy a Szentgotthárdra küldött két kocsi nem „állítólagos", hanem tényleges. Ez a hiányosság valóban előfordult. Az elhangzott bírálatokból az a pozitiv érték szűrhető le- hogy felszínre hozták a hibákat, ame lyek megtalálhatók mind e nagykanizsai Magasépitési Vállalatnál, mindpedig az Épitőanyagellátó V állal atsnáD Eziek megszüntetéséhez az kell, amiről az Épitőanyagellátó Vállalat le- vele is szól: „Kill, hogy egyes vállalatok idegenkedését a feltétlen bizalom. az összedolgozás váltsa fel, hogy valamennyien egyetlen nagy akaratban forrjunk össze abban, hogy minél gyorsabban és jobban építhessük szocialista hazánkat.’' A két vállalat a hibákat ne egymásban kereßise, hanem vegye észre önmagában is s ugyan akkor, amikor egymás hibáit bírálják, jó együttműködéssel, kölcsönös jóakarattal adják meg egymásnak a segítséget a hibák leküzdéséhez. A jó együttműködés segítségükre lesz minden téren — az önköltség csökkentésénél is. (t—cs) Az Autójavító és a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat három esztergályosa átvette a Koleszov-módszerl | A MAGYAR SZOVJET TÁRSASÁG j Zala megyei titkársága nagy gondot fordít arra, hogy üzemeinkben minél szélesebb körben alkalmazzák az élenjáró szovjet módszereket. A dokumentációs anyagokat gondosan áttanulmányozzák, s azokat a módszereket, amelyek bevezetéséhez megyénk üzemeiben is megvannak az adottságok, népszerűsítik a műszakiak és a dolgozók körében. így került bevezetésre a nagykanizsai MASZOLAJ Gépgyárban is a Koleszov-féle szélesvágás. Márton János esztergályos MSzT-tag alkalmazta elsőnek ezt a kimagasló termelési eredményt biztosító módszert, A kezdeti nehézségeken túljutva, hamarosan magas teljesítményt s ugyanekkor igen jó keresetet ért ef. A zalaegerszegi városi MSzT-szervezet az elmúlt napokban érintkezésbe lépett a zalaegerszegi Autójavító és a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat vezetőségével és megbeszélte a Koleszov-féle szélesvágás bevezetését. Természetesen ahhoz, hogy az új módszert alkalmazzák, először ismerni kell annak lényegét. A MASZOLAJ Gépgyár esztergályosa, Márton János örömmel vállalta a munkamódszerátadást, így aztán Zalatnai Gyula és Tóth János, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat esztergályosai, valamint Provorics József, az Autójavító Vállalat egyik esztergályosa, az MSzT- szervezet tagjai csütörtökön délelőtt Farkas Ottó elvtárssal, a zalaegerszegi MSzT-szervezet városi titkárával Nagykanizsára utaztak, hogy elsajátítsák a Koleszov-féle szélesvágást. Először is Vizi Domonkos MSzT-tag mutatta be a zalaegerszegi esztergályosoknak a Koleszov-kés köszörülését. Ugyanis az első lépés a módszer sikeres alkalmazásához a kés helyes köszörülésének elsajátítása. A kés élének teljes simának kell lennie. A szabad szemmel alig látható egyenetlenség is hátrányosan befolyásolja a vágást. A KOLESZOV-FÉLE | szélesvágási módszer átadásánál jelen volt Láng Emil MSzT-tag, a Gépgyár technikusa is és amíg Márton János gyakorlatilag mutatta be a vágást, Láng Emil az elméleti tudnivalókkal ismertette meg az egerszegi esztergályosokat. Hosszú, szűk átmérőjű munkadaraboknál nem alkalmazható a Koleszov-féle szélesvágás^ mert a nagy előretolás következtében a munkadarab rezeg és a vágási felület hullámos lesz. Láng Emil elmondotta azt is, hogy amíg Bikov módszerének előnye a gyors fordulat mellett a gyorsvágás, addig a Koleszov-módszernél a nagyobb előretolás és a vágás szélessége jelent nagy előnyt s ezenkívül előnye még az is, hogy a kisebb gépeknél, ahol a fordulatszám csak 600— 700 között mozog, szintért eredményesen alkalmazható. | A BEMÜ1ATASNÄL | 3.5 milliméteres előretolással kezdték a vágást. A simitóélre, kevés átmenettel 45 fokos szögben álló fovágóél vas. tag forgácsot szórva mélyedt a gépbe helyezett acéltengelybe. A következő előretolás 3, majd az ezt követő 2 milliméteres volt. Az előretolás csökkentése azért vált szükségessé, hogy a felület simábbá váljon. A simitóél hosszát az előretolás nagysága határozza meg, vagyis az előretoláshoz pontosan kell beállítani a kés szélességét s ekkor egészen sima vágási felület nyerhető. A Koleszov-féle szélesvágással nemcsak a nagy munkadarabokat, hanem a kisebbeket, például a csapszegeket is meg lehet munkálni. Privorics József, az Autójavító Vállalat esztergályosa először azt hitte, fiogy a módszer náluk nem alkalmazható, később azonban meggyőződött róla, hogy náluk is beválik. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat munkáját, a traktor és egyéb gépalkatrészek kidolgozását igen nagy mértékben meggyorsíthatják a Koleszov-féle szélesvágás alkalmazásával. A zalaegerszegi esztergályosok a köszörüléstől kezdve a munka utolsó mozzanatáig alaposan elsajátították a szélesvágási módszert, tehát megvan a lehetőség, hogy mielőbb be is vezessék üzemükbe és a tervtelje, sítés szolgálatába állítsák. UJ könyvekről — röviden Móricz Zsigrrtond: ELBESZÉLÉSEK III. (Szépirodalmi) Az Összegyűjtött Művek sorozatban megjelent újabb kötet 1917- től 1919-ig mutatja be Móriczot, az elbeszélőt, aki Ady mellett a forradalom egyik előkészítője volt. A kötet olyan novellákat is tartalmaz, melyek a Horthy-rend- szerben egy kötetében sem jelenhettek meg. Nagy Sándor: A NÉP REMÉNYSÉGE (Tiszatáj kiadása) Nagy Sándor Sztálin-dijas iró válogatott írásai a »Tiszatáj“ című szegedi irodalmi lapban jelentek meg. A válogatás több mai tárgyú elbeszélést és egy készülő dráma egyik részletét tartalmazza. Valamennyiből előcsillan az iró kiváló emberábrázoló képessége, realisztikus e Ibeszélő- készsége. r v l‘v' v- v* -v v -v v v V v v- '-v -\r v v v hon maradt! Egész nap nyugtalankodott és egyre azt hajtogat, ta: vájjon mit csináljak nélküle I a gyárban, biztosan minden leáll, berozsdásodik az egész üzem».. Mint kiderült, mégsem rozsdásodott be. •. Az igazgató betegségének hírére helyettese igy szólt a gyár dolgozóihoz: — Mindenkinek megvan a maga munkája, mindenki felel a maga dolgáért! Ebben maradunk ... A hűség kedvéért meg kell említeni, hogy a dolgozók az első pillanatban szinte megdermedtek, úgy érezték, mintha anyjuk hagyta volna cl őket. Mert nagy ereje van ám a megszokásnak *.. De aztán ráeszméltek, hogy maguk- nak is benőtt a fejüklágya és fölösleges kérdezgetés nélkül munkához látlak. S hozzá kell tennit hogy jól végezték a dolgukat. Amikor aztán három nap múlva megérkezett az igazgató. az ő számára is akadt munka. Ettől kezdve minden rendbejött. A gyár pontosan teljesítette a tervet. sőt maga mögött hagyta a többi gyárat. Az igazgató pedig — csodák csodája — ráért arra is, hogy otthon nevelje gyerekeit, könyveket olvasson és át. italában úgy éljen, ahogy emberek szoktak... Nyikolaj Moszkvin »Boszorkányos elbeszélések" cimü szatirasorozatából. Volt ' egyszer egy nagyon nyugtalan és bizalmatlan természetű gyárigazgató, aki minden munkát maga akart elvégezni, mert nem hitte el, hogy más is képes lenne arra. Tudta és hozzájárulása nélkül nem volt szabad beindítani a gépeket, tüzet gyújtani a kazánokba, letörölni a pókhálót> kisöpörni a forgácshulladékot. Ö határozta meg, melyik ajtón jöjjenek be, melyik ajtón távozzanak a gyárból. És igy tovább ... így aztán a gyár dolgozói olyanok lettek, mint a kisgyerekek, akik körül mindig ot)t sürög-fo- rog a dajka. Az igazgató meg alighogy megérkezett a gyárba, gyorsan levetette kabátját s rohant a műhelyekbe• Óit aztán körülvették az emberek, kérdezgették. mit tegyenek, mihez fogjanak, milyen utasításokat kapnak a mai napra. A munkások természetesen maguktól is nagyon jól tudták, mi a leendőjük, de hát a gyárban már csak az volt a szokás, hogy mindenki várja az utasítást. No meg aztán kényelmesebb is igy. mert ha valami nincs rendben az igazgatót kérik számon érte... Az igazgató meg csak szórta jobbra-balra az utasításokat. Aprólékosan foglalkozott mindenMindenki végezze a maga munkáját neb külön utasítást adott arra is, hogy a szögeket nem fejjel, ha nem az éles végükkel lefelé kell beverni... Mindennel törődött! ... Közben dolgozószobájában szüntelenül csengtek a telefonok, so. kan vártak rá sürgős ügyben- „Hol az igazgató?’' „A műhelyekben“ — hangzott a válasz. A miniszter telefonált — annak is csak ezt felelték. Nem volt afféle finy- nyás> kényeskedő ember ez az igazgató, nem volt afféle iroda- kukac! Dolgos legény volt! És akik beszélni akartak vele, várhattak rá ítéletnapig. A dolgos legény közben már egy másik műhelyben szórta az utasításokat, itt az ablakot kell kinyitni, ott a virágcserepeket kelt balról jobbra elhelyezni és igy tovább. Hajnali 4 óra tájban a sok futkosástól és kiabálástól fáradtan hazavetődött az igazgató. Arca hamuszürke volt, lábai botladoztak, alig találta meg az ajtókilincset. ■. Belépett a szobába és egyenesen az asztalhoz rohant- Együltébcn magába töm• te az ebédet, az uzsonnát, a vacsorát és belehuppant az ágyba, mint egy lisztes zsák. Reggel minden kezdődött elölről •.. Meg is mutatkozott ennek nemsokára a jól megérdemelt eredménye: kiderült, hogy bár az igazgatónak rengeteg a dolga, a sok munkának még sincs látszata, mert a gyár lemaradozik a tervteljesiltésben. Figyelmesebben szemügyrevet. ték a munkások is az igazgatót és azt tapasztalták, hogy igazgatójuk szemellenzővel jár-kel a világban s nem veszi észre, hogy változik, fejlődik körülötte minden. Elmaradott, buta ember lett be. lőle. Sohse járt színházba, évek múltak el anélkül, hogy egyetlen könyvet elolvasott volnar Már pedig az igazgatónak — ezt mindenki tudja — okos, művelt embernek kell lennie. Tovább vizsgálták a dolgot. Otthonában talán jobb a helyzet?! Dehogyis! Egy alkalommal megtörtént, hogy az igazgató odahaza idősebbik fiát, Ivánt szólította„ Legnagyobb csodálkozására egy kisfiú jött oda hozzá és igy szólt: — Ivan Vjazmában dolgozik, mérnök. — És te ki vagy? — kérdezte az igazgató. — Én a kisebbik fia, Szerjo- zsia vagyok .. • Az apa természetesen elszomo. rodott ezen. — Persze, persze.. • Emlékszem — mondta. — Hiszen már többször találkoztunkLátták as emberek, hogy az igazgató otthonában sem jobb a helyzet. Ez sem volt csodála■ tos, mert hiszen kom reggeltől késő éjszakáig a gyárban futko. sott ide-oda, ünnepkor pedig egész nap mélyen aludt, fel sem lehetett ébreszteni. És az eredmény? Sehol semmi haszon a munkájából. Elhivatták Józanészt, a Város hires orvosát, hátha tud rajta segíteni. Az kikérdezte az igazgatót, egész nap járta vele a gyárat s hajnali 4 órakor elkísérte a lakására is. Az igazgató, amint belépett a szobájába, rögtön nekiesett az odakészitett, régen kihűlt ételnek. — Nem volt még beteg, kérem? ■ kérdezte az orvos. — A sors eddig megkímélt. •. — Csak folytassa az evést — mondta az orvos, miközben az igazgató balkezének a pulzusát figyelte. — De hiszen maga lázas! Holnap ágyban kell marad, nia és csak kétszersültet ehet. Az igazgató felesége sirvafa- kadt erre. Az orvos azonban megnyugtatta, hogy a betegség könnyű lefolyású, nem tarthat tovább három napnál. És utána minden rendben lesz. A következő napon az igazgü'tó j valóban otthon maradt. Igen, ott-' 1953. aug. 16. Vasárnap.