Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-16 / 192. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 192. szám. Ár a 50 fillér 1953. aug. 16. Vasárnap. TMiriüinpi mi ..iBMfnnwTrTiiTiwtiiTiTngiTTr«MMiMi«TniiiiMMiBraM«n»iiriTTTrMiM«Mw-nwiimv" A munkás-paraszt levelezők a preletárközvélemény parancsnokai A kommunista sajtó a párt és zz államhatalom irányító szerveinek út­mutató segítő szavát közvetíti nap- ról-napra a tömegekhez s hogy a tö­megek városon, falun, üzemekben és mezőgazdaságban mennyire hajtják végre, milyen sikerrel oldják meg feladatainkat, abban nagyrésze van a sajtónak, a tömegek szervezése és mozgósítása fontos eszközének. Ahhoz, hogy a sajtó szervező erő legyen, a tömegek mindennapi ke­nyerévé kell válnia, tanácsadóvá, ba­ráttá, hű segítővé. Az újság a szo­cializmust építő ember kezében iránytű, amely kis és nagy dolgok­ban útmutatást ad ahhoz, hogy fel­adatát felismerje, az események és a helyzetek megítélésében ne tévedjen. Ezt a szerepét úgy tudja betölteni, ha kapcsolatai a tömegekkel szétsza- kíthatatlanok, ha nem egyoldalúak, nemcsak az író és. az olvasó viszo­nyán alapszanak, hanem a tömegek állandó cselekvő közreműködésén, magának az újságnak a létrehozásá­ban. A tömegek elszakíthatatlan kapcso. latát a sajtóval a munkás-paraszt le­velezők biztosítják, akik napi mun­kájuk mellett figyelemmel kísérik a körülöttük történt dolgokat, a dol­gozók örömét, panaszait, amelyet igyekeznek tudomására hozni a sajtó­nak. Őket nevezi Sztálin elvtárs: „a közvélemény parancsnokainak". A kapitalizmus újságírásban— ahol az újság is a burzsoázia kezében van, és igyekszik azt úgy felhasználni, irá­nyítani, hogy magának minél nagyobb profitot biztosítson — munkás-pa­raszt levelezőket nem is ismerhetnek. A burzsoázia a dolgozók leigázására, félrevezetésére használja fel a sajtót. Nálunk a kommunista sajtó ügyünk elérésében segít és az ügy el­érése a nép felemelkedését, boldo­gabb, szebb életét biztosítja. A kom­munista sajtó nélkülözhetetlen erej'e a dolgozók millióinak levelei. A kommunista sajtó mindig nagy figye­lemmel kíséri a dolgozók leveleit, ameiy az őszinteséget, a való élet igazságot tükrözi vissza, azokat a hibákat, amelyek gátolják fejlődé­sünket. Az ilyen munkások nélkül nem válna a sajtó erővé, támasszá, baráttá. A munkás-paraszt levelezők hason­lóak a szorgos méhekhez, amelyek nap-nap után magukban hordják az éltető nedvet. Leveleikkel elhozzák a sajtóba a termelés eredményeit, fo­gyatékosságait, hiányosságait. Bírál­nak, tanítanak leveleikkel. E szorgos méhek szaporodása a sajtó munkásai­tól, a szerkesztőségek dolgozóitól függ. Tanítanunk, nevelnünk kell mindenegyes levelezőt. Tanítanunk kell arra, hogy bármilyen körülmé­nyek között bátran tárja fel üzeme­ben tapasztalt • hiányosságokat, har­coljon megalkuvás nélkül azok ellen, akik békés építő munkánkat rombol­ni szeretnék. A jó levelező nem sik­kad el a hibák felett, nem tesz kivé­telt és különbséget dolgozó társai és vezetői között, hanem pártszerüen, az ügy igazsága szerint írja meg ész. revételeit a sajtónak. Kovács József levelezőnk megírta, hogy a zalalövői téglagyárban hiányos, elavult a mun­kavédelmi berendezés. Levele közlése után a gyár vezetősége felismerte a hibát és azonnal hozzákezdett annak megszüntetéséhez. Bizonyságul, ahol a dolgozók leveleit megbecsülik, idő­ben megszűnnek a hibák. Levelező munkánk akkor lesz ele­ven, ha a munka minden területéről naponta kapunk levelet. Jelenleg na­ponta 8—10 levél érkezik, melyekben a levélírók a mezőgazdasági munkák­ról, cséplésről, begyűjtésről írnak. Nagyon kevés levelet kapunk az utóbbi időben az üzemekből. Szer­kesztőségünk sem foglalkozott követ­kezetesen üzemi levélíróinkkal, ritkán keressük fel őket. Sok esetben a vá­laszlevelek sem kielégítőek, rövidek, melyből nem tűnik ki, hogy levél­írónk előző levele hogyan segítette a szerkesztőség munkáját. Előfordult az is, hogy későn kaptak választ a szorgalmas levélírók, akik nagy fi­gyelemmel kísérik lapunkat s várják megjelent írásaikat, de várják a vá­laszt is, miről kell írni, mivel tud­nák segíteni a lap munkáját. Levelezőmunkánk megjavítása, a levelezőkkel való kapcsolat megszi­lárdítása nem csupán a szerkesztő­ségtől függ, hanem a levelezőktől is. Akik megelégszenek azzal, hogy üze­mükből, munkahelyükről a vezető elvtársak úgyis közük az elért ered­ményeket a sajtóval, éppen attól fosztják meg a sajtót, amire annak szüksége van, hogy azok írjanak, akik a satu mellett, a traktorokon, a vetőgépek mellett dolgoznak. Csakis a levelezők képesek megírni úgy a tényeket, ahogy azok történtek, mert a munka tüzében élnek, látnak, halla­nak mindent, ami érdekes és fontos a sajtó számára. Munkánk megjavításához szükséges, hogy levelezőink is írják meg hi­báinkat, tapasztalataikat, hogy azok­ból okulva, mindjobban megjavíthas­suk munkás-paraszt levelezési mun­kánkat. Nagyon kevés levelet kap a szer­kesztőség megyénk értelmiségiéitől. Pedig nagy szükség van munkájukra, tapasztalataik átadására. Elelyes len­ne az is, ha több esetben olyan elvi kérdést vetnének fel, mellyel nem értenek egyet, illetve nem látják tisz­tán. Lapunk is keveset mozgósított ilyenfajta munkára. A jövőben biz­tosítjuk, hogy egyre több értelmiségi levél kapjon helyet a lapban. Nem jobb a helyzet az élmunká­sok, sztahánovisták körében sem. akik kiváló munkájukért kapták a szép ki­tüntetést. Sok esetben adhatnának éppen levelükkel választ, vagy taná­csot megyénk üzemi dolgozóinak. Munkamódszerük átadásával egyre többen sorakozhatnának fel a leg­jobbak közé. Munkánk kölcsönös megjavításával tudjuk elérni azt, hogy napról-napra több levél érkezik a szerkesztőségbe és levélíróink nemcsak kérésre írnak, hanem rendszeres lesz munkájuk. Több olyan levelezőnk van, aki egy évvel ezelőtt minden héten egy-ket levelet írt. Most 3—4 hónapja egyet­len egy levelet sem kapunk tőlük. Büki István elvtárs hosszú ideig be­teg volt, de már meggyógyult. Be­széltünk is vele, mégis megfeledke­zik arról, hogy róla, mint jó levele­zőről szoktunk beszélgetni. Kovács Sándor dióskáli levelezőnket tavaly nyáron megbíráltuk téves informá­cióért. Ugyanígy Horváth Lászlót Petrikereszturról, aki azóta egy leve­let sem írt, mert szintén bírálatot kapott. A bírálatot nem azért kap­ták, hogy a lappal való kapcsolatu­kat szüntessék be, hanem azért, hogy munkájukat gondosabban végezzék. E tények számunkra is világosan mutatják azt, hogy nagyobb gondot kell fordítani levelezőink ügyeire és fokozottabban kell segíteni levele­zőink munkáját. A szoros kapcsolat megszilárdítá­sához minden levelező munkája fon­tos. A kommunista sajtó a népé, éppen ezért minden becsületes dolgozónak joga van ahhoz, hogy levelén keresz­tül szabadon nyilvánítsa véleményét a szocializmus építéséről, fejlődésé­ről. Éppen ezért minden dolgozó, minden levelező függetlenül attól, hogy a szerkesztőség kéri, vagy meg­bízza ilyen munkával, bátran írjon. Leveleiket örömmel fogadjuk. A gabonabegyüjtés győzelmével köszöntsiik alkotmányunk ünnepét! 4 vagonra emelte előnyét Háns István a felelős cséplőgépvezefők versenyében Már-már úgy látszott, hogy az augusztus 20-i verseny hajrájában Kollár Józsefnek, a palini gépállomás felelős vezetőjének sikerül megelőz­nie legkeményebb versenytársát, Háns Istvánt. Napról-napra, szívós mun­kával dolgozta le a lemaradását és mindjobban és jobban közelítette meg Háns Istvánt. A tegnapi értékelés szerint már mindössze 23 mázsa volt a különbség a két felelős vezető eredménye között. Háns István azonban az elmúlt napon bebizonyította, hogy nem adja oda könnyen azt az első helyet, amelyet már hetek óta tart. Előnyét közel négy vagonra emelte. Természetesen még ez az eredmény sem jelenti azt, hogy az elsőség kér­dése eldőlt. A palini gépállomáson végrehajtott átszervezés miatt Kollár Józsefnek egy teljes napja esett ki és nem kétséges, hogy mihelyt ismét munkába áll, még fokozottabb erővel szorítja majd versenytársát. Az AMG Igazgatóság politikai osztályának 14-i délutáni jelentése szerint a verseny sorrendje és az egyes felelős vezetők eredményei az alábbiak: 1. Háns István Letenye. Teljesítménye 1070-es géppel 5025 mázsa. 2. Kollár József Palin. Teljesítménye 1070-es géppel 4632 mázsa. 3. Mátyás István Letenye. Teljesítménye 900-as géppel 4228 mázsa. 4. Dömők Ferenc Letenye. Teljesítménye 1000-es géppel 4129 mázsa. 5. Márfi János Palin. Teljesítménye 1200-as géppel 4092 mázsa. 6. Szakasits József Szentliszió. Teljesítménye 1070-es géppel 3914 mázsa. 7. Gerencsér János Pölöske. Teljesítménye 1070-es géppel 3797. mázsa. 8. Takács Ferenc Zalatárnok. Teljesítménye 1100-as géppel 3803 mázsa. 9. Tuboly János Szentliszió. Teljesítménye 1100-as géppel 3776 mázsa. 10. Kovács Károly Pölöske. Teljesítménye 1370-es géppel 4082 mázsa. 510 DHÉagpéi - 31 mázsa 72 áiá gabonával a murakereszturl Alkotmányunk tszcs-km A murakereszturi Alkotmá­nyunk termelőszövetkezeti cso­port az elmúlt hónap 30-án vég­zet a gabonacsépléssel és ez­zel egyidőben teljesítette beadá­sát is. A tszcs tagjai gazdag termést takarítottak be- Most látják egész évi munkájuk eredményét, -ami­kor egy munkaegységre kenyér- gabonából 4.26 kilót, árpából pe­dig 2 kilót kapnak. Kovács Já­nos feleségével együtt egész év­ben becsületesen kivette részét a közös munkából. 510 munkai- egységet szereztek. Most 21 má­zsa 72 kiló kenyérgabonát és 11 mázsa árpát kaptak. Kovács Fe­Rigyác községben már bárom napja áll a cséplőgép, csapágyol- vadás miatt. A palini gépállomás bárom napig nem tudta megja­vítani a gépet, pedig Rigyác dol­gozó parasztsága minél előbb sze­retne végezni a csépl-éssel, hiszen mindannyiunk kenyeréről, a vesz­teségmentes betakarításról van szó. Sürgősen javítsa ki...-a gép­állomás a cséplőgépen lévő hi­bákat, mert rajtuk is múlik, hogy milyen helyen végez raé­renc elvtárs egyedül 442 munka­egységet 'szerzett. 18 mázsa 73 kiló kenyérgabonát és 8 mázsa 84 kiló árpát kapott. A murakereszturi Alkotmá­nyunk termelőszövetkezeti cso­port tagjai jó munkájukkal be­bizonyították a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét az egyéni gaz­dasággal szemben- Míg a tszos- ben átlagban egy-egy tag 25 má­zsa gabonát kap részesedésül, addig a faluban Csonka György 15 holdas egyénileg gazdálkodó középparaszinak a beadás és e géprész teljesítése után 12 mázsa 42 kiló gabonája maradt. gyénk a begyűjtési versenyben. Alsónem esapátji községi taná­csának udvarán „mélyen alusz- sza" álmát a cséplőgép és vele három cséplőgépmunkás. A köz­ségben már 10-én befejeződött a cséplés. A faluban nincs szükség a cséplőgépre- Miért nem viszik el a gépet olyan községbe, ahol arra szükség van? Választ kérünk a pölöskei gép­állomástól I A Dózsa Népe tsz asszonyai kapálják a másodvetésü kukoricát A lentikápolnai Dózsa Népe ter­melőszövetkezet befejezte a cséplést és teljesítették az állam iránti kötele­zettségüket. Szorgalmas gazda módjá­ra most is találnak munkát A ter­melőszövetkezet asszonyai szorgalma­san kapálják a 40—50 centiméterre megnőtt másodvetésű kukoricát. A nagy tábla legnagyobb része már tiszta a gyomtól. Úgy igyekeznek, hogy a betakarítás idején bőséges ter­mésük legyen. Győrfíszeg és a zalatárnoki gépállomás Augusztus 13-án fejeződött be a gabona cséplése Petrikeresztur községben- A zalatárnoki gépállo­más aznap áthuzaMa a gépet Győrfiszeg községbe. A gép csapágyolvadás miatt egy napot állt már a cséplés kezdetén, mert a- gépállomástól osak 14-én men­tek a hibát kijavítani. Attól tartanak a p striker esz- túri tanácshoz tartozó községek dolgozó parasztjai- hogy a cséplés hátráltatása miatt nem kapják meg augusztus 20.-ra a szabad­piaci értékesítés' jogát, Most a zalatárnoki gépállomá­son a sor: tegye üzemképessé a gépet és biztosítsa a cséplés za­vartalanságát, hogy a községek a beadási kötelezettségük teljesí­tése után szabadon értékesíthes­sék felesleges terményeiket. a petrikeresziuri versenytábla lemaradt a versenyben Augusztus 14■ Petrikeresztur község verseny- tábláján a cséplés eredményeit olvassuk: búza 82, rozs 85, árpa 81 százalék. Hátul kullogó ifjú Bódis József és Galambos Lajos. Vájjon mikori lehet ez a ver­seny értékel és. amikor a község­ben a tanácstitkár elvtársnő vé­leménye szerint befejezték a cséplést és a begyűjtést. A köz­ségben egyetlen hátralékos sincs. A tanácsháznál lévő versenytáb­la előtt 'az arra menő dolgozó pa­rasztok is ugyancsak csóválják fejüket­A tanács rendszertelenül érté­keli a község eredményeit, igy a dolgozó parasztok sem tudják, hogy a velük versenyben álló Lickóvadomos milyen eredményt ért el. Azt minden dolgozó pa­naszt tudja, hogy a községben 13-án befejeződött a cséplés,. azt is tudják, hogy elhuzatta a gép. állomás a cséplőgépet Győrfi- szegbe­A tanács meg nyilván úgy gon­dolja, ezzel befejeződött a ver­seny is és majd az őszi eső rend­behozza végre a versenytáblát is. Nekik kell rendbehozni — még­pedig sürgősen! Jól dolgoznak a letenyei tanács nyilvántartói Jól haladt a cséplés és a gabona begyűjtése Letenyén. A dolgozó parasztok közvetlen a géptől teljesítették gabonabeadásukat. Az eredmé­nyekhez nagyban hozzájárul a községi tanács jó munkája. 1000 darab nyil­vántartási lapjuk naprakész állapotban van. Három nyilvántartó dolgozik a tanácsnál. Egy-egy nyilvántartóra több. mint háromszáz nyilvántartási lap jut, mégis a szükséges nyilvántartásokon kívül a vételijegyeket is min­den nap lekönyvelik. így állandóan tiszta képet lát a községi tanács a begyűjtés állásáról. Ha egy dolgozó paraszt a cséplés befejezése után közvetlen nem teljesíteti beadását, a népnevelők azonnal felkeresték. így érték el azt, hogy a községben minden dolgozó paraszt teljesítette az állam iránti köte­lezettségét. Porosodó cséplőgépek MAI SZAMUNKBÓL:

Next

/
Oldalképek
Tartalom