Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-13 / 189. szám

VJT ÍQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK / TTimii »w—iwMagggi A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA JX, évfolyam, 189. szám. Ára 50 fillér 1953. aug. 13. Csütörtök, ...............................................Ilii UH III IMI IIUIHWMII IIIIIW!!■■■■■! _____________I I l «Ml .. . ... .....““““.............................. " ---­LA PZÁRTA UTÁN JELENTIK: A letenyei járás dolgozó parasztjai augusztus« 12-én a déli órákban befejezték a cséplésí és ezzel egyidőben eleget tettek kenyérgabonabegyüjtési kötelezettségüknek Fordítsunk nagyobb gondot a növényápolásra! Növénytermelésünkben Is biztosí­tani kell az egyre emelkedő termés- hozamot. Az idei kedvező időjárás biz­tosította, hogy kapásnövényeink jói fejlődjenek. Ez magában azonban nem elég a magasabb termés bizto­si- ásához.. Szükség van a dolgozó pa­rasztok jó növényápoló munkájára. A jó növényápolás eredménye az elmúlt évben is bebizonyosodott Az elmúlt aszályos és fagykáros évben is, ahol a cukorrépa., burgonya., nap­raforgó- és kukoricakapálásokafc idő­ben és gondosan elvégezték, a ter­méshozam 10—50 százalékkal is fe­lülmúlta ugyanazon községek hatá­rában az elkésve, vagy felületesen ápolt táblák termését. Erről megyénk dolgozó parasztjai meg is győződtek. A tapasztalat mégis azt bizonyltja, hogy nem ta­nultak eléggé az elmúlt évből. Mig a tavaszi növényápolás megyénkben eléggé lendületesen és eredményesen haladt, most a nyári növényápolás­ban súlyos elmaradások mutatkoz­nak. Bizonyltja ezt az. hogy a ku­korica nyári kapálását 15.6, a cukor, répa kapálását pedig 49 százalékban végezték el megyénk dolgozó pa­rasztjai. Elsőnek említik a zalaegerszegi járást a nyári növényápolásban, mert a kukorica kapálását 26.2, a cukorrépa kapálását pedig 71.3 szá­zalékra végezte el. Még az első he­lyezést elért járás eredménye is ilyen gyenge. Legjobban lemaradt a letenyei járás, ahol 5.1 százalékra és a nagykanizsai járás, ahol 2 száza lókra végeztek el a kukorica nyári kapálását. Nem kell csodálkozni, liógy ilyen eredményekkel megyénk az országos versenyben az utolsók között kul­log. Megyei, járási'és községi taná. csaiuk szervezetien munkáját bizo­nyítják ezek a hibák. Bizonyítják azt. hogy az egyik feladat mellett elhanyagolják a másik feladat meg­valósít ását. Helyes, hogy napjaink­ban a tanácsok a cséplcsre és begyűj­tésre fordítják a legnagyobb gon­dot, hogy ennek a feladatnak meg­valósításáért mozgósítják erőiket, de nem szabadna megfeledkezni az ennél kisebbnek látszó kérdésekről sem. A kapásnövények ápolása egyálta­lán nem kicsi és jelentéktelen dolog. Lényegesen függ- a jó növényápolá­son a kapásnövények begyűjtésének sikere, és nem utolsó sorban dolgo­zóink életszínvonalának emelkedése. Előrelátóan kell dolgozni tanácsa­inknak. Sajnos, ez az előrelátás sok tanácsunk és mezőgazdasági vezetőnk munkájából hiányzik. Például a za- iaszombatfai Béke termelőszövetke­zeti csoport vezetői nem gondolnak arra, hogy mit adnak állatállomá­nyuknak a télen és kerül-e a beadás, ra és a tagok padlására is kukorica. Csak azt látják, hogy most vannak ..fontosabb“ feladatok. Ezért a kukoricában lassan méteres lesz a gaz. Az egyénileg, dolgozó parasz­tok szekérszám hordják a tszcs ku­koricájából a füvet állataiknak. A pölöskei állami gazdaság igazgatója is elhanyagolja a növényápolás fo­kozását. A gaz közül alig látszik ki a répa. Vagy a bagodvitenyédi és baktüttősi községi tanácsok munkája sem különb a fent- említett vezetők munkájánál. BakfüU ősön említésre sem méltó az az eredmény, amit a nyári növényápolás terén elértek. Bagodvitenyéden is csak 20 szá­zalékra végezték ei a nyári nö­vényápolást. A hibák oka az, hogy nem dolgo­zott és nem mozgósított megfelelően a járási tanács, mert őket sem moz­gósította kellőképpen a' megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya. Nem végeztek jó munkát ezen a téren a községi tanácsok, mert á járási ta­nácsok is csak a cséplés befejezéséig láttak. A szemelleuzők tovább nem engedtek látni. Ezt lehet, vonatkoz­tatni az állami gazdaságokra, ter­melőszövetkezetekre és szövetkezeti csoportokra is, ahol elmaradás mu­tatkozik a növényápolásban. Pacsán és Zalalövön a termelőszö­vetkezetekben és egyénileg dolgozó parasztok között is jól megszervez­ték a munkát. A cséplés és begyűj­tés mellett a pártszervezet, tanács és állandóbizottságok mozgósítottak a többi feladat megoldására is. Ennek köszönhető, hogy 95—99 szá­zalékra végeztek ezekben a községek, ben a kukorica és cukorrépa nyári kapálásával. Az állami gazdaságok javítsák meg a munkafegyelmet. Dolgozzanak tervszerűen és úgy osszák be mun­kájukat, hogy minden feladat ot idő­ben és maradék nélkül végezzenek cl. Ehhez az szükséges, hogy az olyan gazdaságokban is, mint a pö­löskei állami gazdaság, a vezetőség több felelősséget érezzen mindazért, ami a gazdaságban történik. Főként azért hogy példamutatóan járulja­nak hozzá dolgozó népünk életszín­vonalának emeléséhez. A termelőszövetkezetek és szövet, kezeti csoportok vezetői, ahogy az aratás idején, most is mozgósítsa­nak minden tagot és családtagot. Vonják be a növényápolás munkájá­ba az asszonyokat, leányokat. Na­gyobb gyermekek is nagy segítsé­gei; adhatnak ebben a .munkában. Nem lehet közömbös egyetlen szö­vetkezet számára sem az, hogy hol­danként 20, vagy 40 mázsa kukorica terem, hogy egy Íróidról 80, vagy ISO mázsa cukorrépát tudnak beta­karítani. A magasabb termés beta­karítása elsősorban is egyéni érde­kük, de nem utolsó sorban állami, közérdek is. ■\ termelőszövetkezetek és szövet­kezeti csoportok tagjai bizonyítsák be e feladat megoldásánál is a nagy. üzemi gazdálkodás fölényét. Bizo­nyítsák be, hogy közös erővel nincs az a feladat, amit meg ne lelie'ne valósítani. Ezt kéri és követeli első­sorban is a szövetkezeti tagoktól pár­tunk és kormányunk a kormány pro­gramút minél előbbi megvalósítása érdekében. Községi tanácsaink úgy mozgósít­sanak a növényápolás hátralévő sza­kaszéinak befejezéséért, hogy ezen a mozgósításon, e feladatnak megvaló­sításán lényegesen múlik a kapás­növények begyűjtése. A községi ta­nácsok serkentsék a mezőgazdasági áll and óbizottságokat. Az állandóbi­zottságok végezzenek a dolgozó pa­rasztok közö-t széleskörű felvilágo­sító munkát a növényápolás maradék- nélküli elvégzése érdekében. Nem kis feladat hárul pártszerve­zeteinkre sem e munkák megoldású, ban. Most is meg kell mutatkoznia a pártszervezetek mozgósító erejé­nek. A kommunista állami gazdasá­gi dolgozók, tsz. és tszes-tagok, va­lamint egyénileg dolgozó parasztok legyenek a feladat végrehajtásának élharcosai. A kommunista dolgozó paraszt kapálja meg először a kuko­ricáját és cukorrépáját, a kommu­nista dolgozó paraszt végezze a. leg. jobb felvilágosító munkát +ársai kö­zött e feladat megoldása érdekében. A kormány programúnjának, a jó­lét és felemelkedés programúi jának megvalósulása azt követeli minden mezőgazdasági dolgozótól, hogy be­csületesen álljon helyt a második aratás győzelméért vívott harcban is. Azért, mert a jó és időben vég­zett növényápolás bőségesebb ter­mést jelent, a bőséges termés pedig biztosítja munkásosztályunk és egész népünk életszínvonalának emelkedé­sét. Kollár József a második helyre tört a felelős cséplő gép vezetők versenyében Napról-napra kevesebb a csé pelnivaló. Községeink egymás­után jelentik, hogy befejezték a cséplést és begyűjtést. Ahogyan fogynak az asztagok, úgy élesed ik a verseny a cséplőgépek fe­lelős vezetői között. Háns István elvtárs, a letenyei gépállomás traktorosa ugyan megtartotta elsőségét, de az utána következők­nél már megváltozott a sorrend. Szívós, kemény munkával tört mind jobban és jobban előre Kollár József, a palini gépállomás felelős cséplőgépvezetője s nemcsak hogy a második helyre tört, de hovatovább az élen haladó Háns István helyét is veszélyez­teti. Az ÁMG Megyei Igazgatós ágának értékelése szerint a kü­lönbség már az egy vagont sem teszi ki. A három nappal előbb ötödik helyre került Dömők Fe renc sem hagyja annyiban, hogy lejjebb szorult a versenyben s 10 -én másfél vagonnal csépelt el, alaposan túlteljesítve normáját. Az élénk verseny azt igazolja, hogy a cséplés befejezéséig még teljesen megfordulhat a sor­rend. Most minden attól függ, hogy melyik cséplőgépvezető tudja legalaposabban kihasználni nemcsak az órákat, de a perceket is, hol tudják még jobban leszorítani a huzatási időt, hol biztosíta­nak minden feltételt ahhoz, hogy a cséplésfolyamatosan halad­jon. Ehhez természetesen az is kell. hogy a gépállomások veze­tői fokozottabb segítséget adja nak felelős cséplőgépvezelöik- nek.­Az augusztus 11-i jelentés szerint - a legjobb felelős cséplő­gépvezetők sorrendje az alábbi: 1. Háns István Letenye. Tel jesitménye 1070-es géppel 4411 mázsa. 2. Kollár József Palin. Telje sitménye 1070-es géppel 4314 mázsa. 3. Mátyás István, Letenye. Teljesítménye 930-as géppel 3742 mázsa. 4. Márfi János, Palin. Tel jesitménye 1200-as géppel 4063 mázsa. 5. Dömők Ferenc, Letenye. Teljesítménye 1000-es géppel 3686 mázsa. Zalakaros 180 százalékra teljesítette másetívetési tervét A nagykanizsai járás számos községében jól mozgósított a ta­nács a másodnövények vetésére. Megmagyarázták a dolgozó pa­rasztoknak, hogy ezen a módon is jelentős mértékben tudják nö­velni bevételüket, biztosíthatják állataik gondtalan átteleltetését, sőt a másodnövényekből betaka­rított takarmánnyal tovább fej­leszthetik állatállományukat. Kiváló eredményt értek el a másodnövények vetésében Zala- karoson, ahol a 121 holdas elő­irányzat helyett 225 hold másod­növényt vetettek, s ezzel 180 szá­zalékra teljesítették tervüket. Ki­válóan dolgoztak a gelseiek is, akik 133 százalékra teljesítették másodvetési előirányzatukat. Jó eredményt értek még el Bocska, Kilimán, Magyarszentmiklós, Za- laszentjakab, Zalaszabar, Nagy- rada és Kiskomárom községek is. Igen elmaradtak a nagykanizsai járásban a másodvetésben Bago- la, Sand és Kerecseny községek. Csonkahegyhát dolgozói méltóképpen készülnek megünnepelni alkotmányunk napját Színes, nagy gonddal készült versenytábla ékeskedik a csonka­hegyháti tanácsház előtt. Egymás­után sorakoznak fajta azoknak a nevei, akik büszkeségei a község­nek, akik példamutatóan tesznek eleget kötelezettségeiknek, hogy ezzel is elősegítsék kormányunk programmjának mielőbbi végre­hajtását. Lemaradót azonban hiába kere­sünk a táblán. Talán elfelejtették kiírni, vagy népszerűtlen dolog­nak tartják a hanyagok megbirá- lását? Dehogyis. — Nincs egyetlen hátralékos sem a mi községünkben, — mondja Baksa Józsefné elvtársnő, a végrehajtóbizottság elnöke. — Minden gazda a minisztertanácsi határozatnak megfelelően a gép­től tesz eleget begyűjtési kötele­zettségének. Nincs lemaradó, mert valamennyi dolgozó paraszt ismeri a törvényes rendelkezése­ket és tudja, hogy azok betartá­sával saját maga és az egész kö­zösség szebb életét alapozza, építi. A kormányprogramm után sor­ra jelennek meg a határozatok, törvények, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy szüntelenül emel­kedjék egész dolgozó népünk, köztük parasztságunk életszínvo­nala is. Amint egy-egy uj rendelet meg­jelenik, azonnal ismertetik azt a község dolgozóival. így világosan látják valamennyien, hogy milyen hatalmas segítséget ■ kapnak pár­tunktól, kormányunktól, de azt is, hogy mi a kötelességük. ■ Baksa elvtársnő,, a tanácselnök mindenegyes csépeltető gazdához elmegy. Beszélget . vele a pro- grammról, beszélget vele a köte­lességekről is. Igen jó'felvilágosí­tó munkát végeznek az állandó bizottságok tagjai is, a kommu­nisták pedig valamennyien példa­mutatóan teljesítették feladatai­kat. így azután érthető, hogy nincs hátralékos, nincs lemaradó a községben. Több mint száz dol­gozó paraszt áll egymással ver­senyben. A felajánlások teljesíté­sét becsületbeli ügynek érzik, igy ez is igen serkentőleg hat a jó eredmények elérésére. Nehézségek persze vannak. A zalatárnoki gépállomás gépje csé­pel a községVji és a vezetők ha­nyagsága miatt bizony igen érté­kes munkaórák pocsékolódtak el. Baksa elvtársnő úgy számolja, hogy mindez a kiesés legalább két munkanapot tesz ki. Hol üzemanyag nincsen, hol a szüksé­ges nyomtatványok hiányoznak, Augusztus 11-én például mérlege­lési jegyek nem voltak. —■ Emiatt nem állhat le a csép­lés, — határoztak a tanács dol­gozói. öntevékenyen és rugalma­san oldották meg a nehézséget. Hitelesítettek egy füzetet és amíg a nyomtatványok meg nem érkez­nek. ebbe vezetik be a szükséges adatokat, később pedig majd át­másolják a nyomtatványokra. A községben az eredmények legfőbb rugója, hogy igen jó a dolgozók és a tanács kapcsolata, — Minél többet foglalkozik az ember a dolgozókkal, annál job­ban megszeretik, annál jobban hallgatnak rá — jelenti ki Baksa elvtársnő. Ennek a jó kapcsolatnak nem­csak a gabonabegyüjtésben mu­tatkozik eredménye. Baromfiból 70, tojásból 96, vágómarhából 44 százalékra teljesítették már máso­dik félévi tervüket, tejből pedig 102 százalékra a julius havit. Csonkahegyhát dolgozói méltó­képpen készülnek megünnepelni augusztus 20-át, alkotmányunk napját. A jól végzett munka boldog, büszke tudatával vigadhatnak.- Megérdemlik, mert- hogy ez a nap valóban ünnep legyen, ahhoz ők is hozzájárultak jó munkájukkal, szép eredményeikkel. Jó munkával harcolnak a kormányprogramm megvalósításáért Becseliely dolgozói Nem úgy indult a begyűjtés munkája Becseire, lyen, ahogyan azt a megye dolgozói várták ettől az előző eredményeivel jó hírnevet szerzett községtől. Augusztus S.án például a következőképpen álltak a begyűjtésben: búzából 40, rozsból pedig 57 százalékra teljesítették kötelezettségüket, árpából pedig eleget tettek a tervszerinti előirányzatnak: A község legjobbjai, a pártszervezet tagjai, a tanács dolgozói, a község élenjáró dolgozó parasztjai láttáik, hogy nekik is keményebben ki kell venniük részüket a, kormány programmja megvalósításáért fo­lyó harcból. Elhatározták, hogy kijavítják a hibákat. Először is a felvilágosító munkán javítottak. Megértettük a község dolgozó parasztjaival, hogy a párt és a kormány segítségére jobb munkával kell válaszolniok. 'Ennek eredménye volt, hogy vasárnap is egész nap búgott a cséplőgép B'eóSehelyen. Mátyás István elvtárs, a letenyei gépállomás felelős cséplő gépveze­tője példamutatóan dolgozott. Nagyrészt az ő jó mun­kájának köszönhető, hogy vasárnap 570 mázsa gabo« nát csépeltek el a községben a■ gépek: De nem szil, netelt ezen a napon a begyűjtés sem. j dolgozó pa­rasztok 265 mázsa gabonát szállítottak a termény- gyűjtőbe. Augusztus S-tól lO.ig csupán egy hát. az idő, dg ennek a néhány napnak kemény munkája máris so_ kait javítóit a község eredményein. Búzából az egész begyűjtési előirányzat 36 százalékát gyűjtötték be egy hét alatt cs hétfőn este már 76 százaléknál tar­tottak. Még szebb az eredmény a rozsnál, amiből az előirányzat 40 százalékát gyűjtötték be egy hót alatt- cs elérték 10-én estig a 97 százalékot. A becsehclyiek megmutatták, hogyan lohet egy hót alatt a gyengék közül a legjobbak köze törni. Kövesse példájukat megyénk többi lemaradt községe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom