Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-11 / 187. szám

vtläg Proletárjai egyesüljetek / A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 187. szára. Ára 50 fillér 1953. augusztus 11. Kedd.--------------, ............................................................. MA I SZAMUNKBÓL: Pártélet: A szentpéteruri pártszer­vezet jól mozgósítja a népneve­lőket. a cséplés, begyűjtés mun­káira (3. old.). — Alkotmányi munkaversennyel a terv sikeréért (3. old.). — Levelezőink írásaiból (3. old.). — A mozdonyjavító mű­hely példát mutat (3. old.). — Megvédjük és gazdagítjuk szövet­kezetünket (4 old.). — Keveslik a könyveket a- zalaistvándi dolgo­zók (4. old.). — Megjutalmaztuk legjobb levelezőinket (4. old). \___­________ J A munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége Ä Kommunista Párt a szovjet társadalom vezető és irányiló ereje, a szovjet nép kipróbált vezére. A társadalom forradalmi átalakítása, ért vivotf. harcban a párt zászlaja, ideológiai fegyvere Marx—fcagek— Lenin—Sztálin tanítása. A marxiz­mus-lenini zmusban a legfontosabb a proletárdiktatúráról, annak kivivá. sáról és megszilárdításáról szóló ta. nitár. V. I. Lenin rámutatott arra, hogy a proletárdiktatúra legfontosabb el­ve: tániogatni a munkásosztály és a parasztság szövetségét, amelyben a munkásosztály a vezető erő. A Kom­munista Párt, miután megszervezte a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségét, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győ­zelmének eredményeképpen megdön­tötte a kapitalisták és nagybirtoko­sok uralmát, megszervezte a pfole.. tárdiktaturá.t, megszüntette az em­bernek ember által történő kizsák­mányolását1, biztosította a szocia­lista társadalom felépítését. A niun. kásosztály és a parasztság szövet­sége olyan hatalmas társadalmi erő volt, amely lehetővé tette, hogy le­győzzék és megsemmisítsék a társa­dalom elavult erőit. A szocializmus győzelmével a munkásosztály és a parasztság szövetsége uj, magasabb fokrq, emelkedett, a szovjet társa­dalom erkölcsi-politikai egységévé vált. A párt az ország iparosításával biztosította hazánk gazdasági önál­lóságát, előkészítette a szocializmus győzelméhez! szükséges félté 'eleket. A szocialista iparosítás módot nyúj­tott arra, hogy a mezőgazdaságot ellássák a szükséges gépekkel, szo­cialista alapokon újjáalakítsák, A Kommunista Párt és a, szov- jethatálom a mezőgazdaság fejlődé, sét a kollektivizálás útjára irányí­totta, segített a parasztoknak a ku- lákság szétzúzásában, traktorokat és gépeket biztosított a kolhozok szá­mára, a munkásság köréből sokezer agitátort, szakembert küldött a fa­lura a kolhozmozgalom megszervezé­sére, pénzzel támogatja a kolhozo­kat. a munkásosztály' reális segít, sége volt ez , a parasztság számára, ami tovább erősítette a munkásosz­tály és parasztság szövetségét. Az országban 1938-ban 6350 gép. és traktorállomás volt, összesen 394.000 traktorral. A mezőgazdaság már akkor 153.500 kombájnnal ren. delkezet't. A háború után a falu nagyszámú uj gépet kapott. A ne­gyedik ötéves terv folyamán 536.000 tizenöt lóerősre átszámított traktort, 93.000 gabonakombájnt, sokszázezer egyéb mezőgazdasági gépet szállí­tottak a mezőgazdaságnak. A gabo­nakombájnok száma rövid egy év alatt, 1953. julius l.re 10 százalék­kal növekedett, ezen belül a maga járó kombájnoké 33 százalékkal. A Szovjet unióban jelenleg ,8939 gép. és traktorállomás, rét- és ta­lajjavító, valamint' állattenyésztő gépállomás működik. A gép. és traktorállomások, valamint szovlio- zok traktorállománya a háboruelőtti színvonalhoz viszonyítva 59 száza­lékkal emelkedett kombájnállomá- iiya pedig 51 százalékkal. A háboruutáni időben a mezőgaz. rlasági technika nemcsak mennyiségi­leg, hanem minőségileg is fejlődött. Traktoriparunk jóformán teljesen áttért újabb, tökéletesebb traktorok gyártására. Mezőgazdaságunk ma már óriási mennyiségű elsőrendű, nagyteljesítményű lánctalpas trak­tort, maga járó kombájnt, ien_, Cu- korrépa-betakaritó kombájnt és egyéb nagyteljesítményű mezőgazda- sági gépet kap. A mezőgazdasági gépgyártás gyoi'3 technikai fejlődéséről tanús, kodnak az alábbi adatok: az ipar 1940-ben 84 fajtájú mezőgazdasági­gépet és munkaeszközt gyártott, 1950-ben pedig már 222-félét. A szocialista ipar többszáz tipusu gép. és gépcsoport gyártását kezdte meg a kolhoztermelés villamosítása cél­jából, ami pedig a mezőgazdaság komplex gépesítésének alapja. A gépgyártás, ezen belül a mező- gazdasági gépgyártás sikerei révén a falvakban gyorsítói tf. üüemben gé­pesítik az azelőtt: kézzel végzett munkát. A parasztság tehát óriási segít­séget kaooU a munkásosztálytól a kolhoztermelés tökéletesítésében, a kolhozok a gép- és traktorállomáso. kon keresztül elsőrendű traktorokkal és egyéb mezőgazdasági gépekkel rendelkeznek, s ez tovább erősítette a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségét, barátsággá vál­toztatja azt. A XIX. pártkongresszus nagy feladatokat tűzött- ki az egész nép­gazdaság és ezenbelüi a mezőgazda­ság elé is. E feladatok teljesítése céljából minden eszközzel tovább kell erősíteni és fejleszteni a gép- és traktorállomásokat. Iparunknak minden lehetősége megvan arra, hogy még több eisü rendű géppel lássa el gép. és Lak. torállomásainkat. Az ötödik ötéves tervben a mező- gazdasági termelés gépesítése még magasabb színvonalú lesz. A mező- gazdaság legfontosabb munkafajtái, nak gépesítése igen. nagymértekben növeli a munka termelékenységéi-. A párt és a kormány egyik legfonto­sabb feladatának tekinti, hogy a jövőben is erősítse- a kolhozrend­szert, továbbfejlessze a kolhozokat, erösitse a munkásosztály és kolhoz­parasztság szövetségét. A kolhozparasztság mélységes há­lával .fogadja a párt és a kormány . gondoskodását'. A . parasztok a mun­kásokhoz hasonlóan egész közelről érdekeltek a szocialista termelés minden ágának további fejlődésé­ben, mivel hazánkban ez a fejlődés az összes dolgozók állandóan nö­vekvő anyagi és kulturális szükség­leteinek maximális kielégítésére szolgál. A kolhozrendszer még közelebb hozta a parasztságot a munkásosz­tályhoz. A szovjet társadalomban a munkásosztály és a parasztság ké[ osztály, amely helyzetét tekintve kü­lönbözik egymástól, de ez a különb­ség egyáltalán nem gyengíti barát­ságukat. Sőt ellenkezőleg, a munká­sok és a parasztok érdekei közel- állnak egymáshoz. Munkásosztály és parasztság egyaránt érdekelt a szó. cialista rendszer megerősítésében és a kommunizmus győzelmében. A szocialista állam erejének alap. ja a munkásosztály és a kolhozpa­rasztság barátsága. E barátság meg­erősítésére irányul az ötödik ötéves terv megvalósít hsának lendületes munkája, a kommunista társadalom közös építése. A nép megvetett ellensége, a- nemzetközi imperializmus ügynöke, Berija igyekezett aláásni a kolhoz, rendszert, a munkásosztály és pa­rasztság barátságát akarta megbon­tani. Az ellenséget leleplezték, aljas tervei szétzuzódtak a párt-, a kor­mány és a nép megbonthatatlan egy­ségén. A munkásosztály és a kolltozpa- rasztság testvéri barátsága, amely a szocializmus építése során alakult- ki, a kommunista párt helyes politi­kájának eredménye. Ezt a barátsá­got a kommunizmus ellenségeinek semmiféle próbálkozása nem -tudja meggyengiteni. A munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság barátsága az a hatalmas ársadalomá alakító erő, mely biz­tosítja a szocializmusból a kommu­nizmusba való fokozatos átmenet feltételei közt a nagy politikai és gazdasági feladat-ok sikeres megol­dását., (K. Bogoljubov) 6. M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén az ipar és a mezőgazdaság feladatairól, a szovjet nép anyagi jólétének további emeléséről, a szovjet kormány békepolitikájáról, Korea ujj átér elütésének segítéséről s arról, hogy a hidrogén-bomba nem az Egyesült Államok monopóliuma Moszkva, augusztus S. (TASzSz) Augusztus 8-án tartotta záró­ülését a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának ötödik ülésszaka. Az ülésen beszédet mondott G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, akit vala­mennyi jelenlévő viharos éljen­zéssel fogadott. Alább követke­zik beszédének szövege: — Küldött elvtársak! Az álla­mi költségvetés tervezete, ame­lyet a kormány a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa jelen ülésszaka elé terjesztett megvitatásra, teljesen biztosítja a népgazdaság fejlesz­tését szolgáló feladatok pénzel­látását 1953-ban, annak az ötö­dik ötéves tervnek harmadik évében, amelynek teljesítése nagy iépés lesz előre a kommunista társadalom országunkban való felépítésének utján. Az állami költségvetés tükrözi a szovjet kormány és pártunk politikáját, amely a szocialista népgazdaság fejlesztésére és sza­kadatlan felvirágoztatására irá­nyul. Az 543.357 millió rubelre rugó költségvetési összbevételek túl­nyomó része — 86 százaléka — az iparból, a mezőgazdaságból és a népgazdaság más ágaiból szár­mazik. A költségvetési kiadások­ban viszont a legnagyobb tétel a népgazdaság pénzellátása. Az 1953. évi költségvetés 192.5 milliárd rubelt irányoz elő a népgazdaság fejlesztésére, vagyis az összes költségvetési kiadások több mint 36 százalékát, szemben a multévi 178.8 milliárd rubellel. A költségvetési előirányzatok mellett a népgazdasági tervnek megfelelően ugyanerre a célra íorditjuk a vállalatok és gazda­sági szervek majdnem 98 mil­liárd rubelnyi saját anyagi esz­közét, amely jövedelmükből és más forrásokból képződött, ny­modon -a népgazdaság finanszí­rozására ebben az évben össze­sen több mint 290 milliárd ru­belt fordítanak, szemben az 1952. évi 265 milliárd rubellel. Ezzel kapcsolatban szem előtt kell tar­tani, hogy a végrehajtott árcsök­kentés következtében a rubel vásárlóereje növekedett­és következésképpen a népgazda­ság finanszírozásának mértéke reálisan még inkább növekedett. G. M. MALENKOV A népgazdaság' fejlesztésére előirányzott'anyagi észközök biz­tosítják a társadalmi termelés­nek, mint -a nép: jólété ! további fellendítése és országunk védelmi képességé még fokozottabb erő­sítése alapjának szakadatlan nö­velését. Az állami költségvetés tükrözi a szovjet állam gondoskodását a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának töretlen eme­léséről. A közoktatási, egészségvédelmi, : '■zociális és kulturális, a nyugdi- ’ jakat szolgáló kiadások, valamint a lakosságnak a kölcsönök nyo- ' mán jutó kifizetések . ebben az esztendőben 139.5 milliárd rubelt tesznek ki az 1952. évi 129.6 mil­liárd rubellel szemben. Ezenkí­vül a költségvetés terhére kiadá­sokat irányoztunk elő az állami kiskereskedelmi árak leszállításá­ra. Ezek a kiadások évenként több mint 46 milliárd rubeles hasznot biztosítanak a lakosság­nak. Több más intézkedés is közvetlenül szolgálja a nép anya­gi jólétének emelését. A lakosság az idei év költ­ségvetéséből összesen 192 milliárd rubelt, a költségve­tés összes kiadásainak több mint 36 százalékát kapja, szemben az elmúlt évi 147 milliárd rubellel. A dolgozók ugyanakkor személyes jöve­delmükből, adók és illetékek, valamint kölcsönjegyzés for­májában 65 milliárd rubellel, azaz az elmúlt évinél 21 mil­liárd rubellel kevesebbel já­rulnak hozzá a költségvetés­hez. Ilymódon ebben az évben a mun­kások, kolhozparasztok, alkalma­zottak 127 milliárddal többet kapnak majd a költségvetésből, mint amennyivel személyes jö­vedelmükből hozzájárulnak. A lakosság 1952-ben 61 milliárd ru­bellel kapott többet, mint ameny- nyivel a költségvetéshez hozzá­járult. Az állami költségvetés 110.2 milliárd rubelt irányoz elő honvédelmi kiadásokra. Ez as összeg a költségvetés valameny- nyi kiadásának 20.8 százaléka az 1952. évi 23.6 százalékkal szem­ben. A kormány, midőn az említett összeget javasolja a honvédelmi kiadásokra, abból indul ki, hogy kötelességünk fáradhatatlanul tö­kéletesíteni és szilárdítani a szov­jet fegyveres erőket, hogy meg­óvjuk hazánk biztonságát és ké­szek legyünk pusztitóan vissza­verni az agresszort, ha megkí­sérelné megzavarni a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsé­ge népeinek békés életét. L Az ipar és a mezőgazdasás; területén előttünk álló halaszthatatlan feladatokról és a nép anyagi jólétének további emelését szolgáló intézkedésekről EJvtársak! A költségvetés meg­tárgyalásával kapcsolatosan sze­retnék szólani az ipar és a me­zőgazdaság terén felmerülő né­hány halaszthatatlan feladatról, amelyeknek megoldása lehetővé teszi, hogy sikeresebben hajtsuk végre fő feladatunkat: a munká­sok, kolhozparasztok, értelmisé­giek, valamennyi szovjet ember anyagi jóléte további emelésének biztosítását. Az 1953-as év első félévének, valamint az 1951. és 1952. évek gazdasági eredményei azt mutat­ják, hogy iparunk sikeresen tel- j jesiti az ötödik ötéves terv fel­adatait. Az 1953. évi ipari termelés körülbelül két és félszerese lesz a háborút megelőző 1940. évinek. A nehézipar alapvető ágai ter­melésének emelkedését a követ­kező adatok jellemzik: 1953-oan több mint 38 millió tonna acélt termelnek, vagyis több mint kétszerannyit, mint 1940-ben; szenet több mint 320 millió tonnát bányásznak, vagy­is 93 százalékkal többet, mint 1940-ben; kőolajat több mint 52 millió tonnát termelnek ki, vagy­is majdnem 70 százalékkal töb­bet, mint 1940-ben; cementet több mint 16 millió tonnával termel­nek többet, vagyis "majdnem há- romszorannyit, mint 1940-ben; villamosenergiát 133 milliárd ki­lowattórát termelnek, vagyis 2.8- szer többet, mint 1940-ben. A vegyipar termelése 1953-ban 1940- hez képest háromszorosára nö­vekszik, a gépek és berendezé­sek gyártása 3.8-szeresére. Ami a közszükségleti cikkek termelését illeti, a következő kép áll előttünk: 1953-ban 5,300.000.000 méter pamutszövetet termelnek, vagyis 34 százalékkal többet, mint 1940-ben; gyapjúszövetet több mint 200 millió métert, vagyis körülbelül 70 százalékkal többet, mint 1940-ben: selyem- szövetetAöbb mint 400 milliómé­tert. vagyis több mint ötszörany- nyit, mint 1940-ben; cukrot 3,600.000 tonnát, vagyis majd­nem 70 százalékkal többet, mint 1940-ben; állati zsiradékot 400.000 tonnát, vagyis majdnem 80 szá­zalékkal az állati zsiradékipai termelésének háború előtti szín­vonala felett. Ezek az adatok szembetűnően tanúskodnak iparunk sikereiről. Ismeretes, hogy a párt az ország iparosítá­sának ügyét a nehézipar »-* a kohászat, a fűtőanyag — és energetikai ipar fejlesztésé­vel, a hazai gépgyártás fej­lesztésével kezdte. Enélkül nem is lehetett volna beszél­ni hazánk önállóságának biz­tosításáról. A párt szilárdan és tántoritha- tatlanul tartotta magát vonalá­hoz a trockisták és a jobboldali kapitulánsok és árulók elleni harcban, akik ellenezték a ne­hézipar építését és követelték, hogy az eszközöket a nehézipar­ból a könnyűiparba irányítsuk. Ezeknek a javaslatoknak az el­fogadása forradalmunk pusztulá­sát, országunk pusztulását jelen­tette volna, mert fegyvertelennek (Folyatás a oldalon}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom