Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-11 / 187. szám
vtläg Proletárjai egyesüljetek / A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 187. szára. Ára 50 fillér 1953. augusztus 11. Kedd.--------------, ............................................................. MA I SZAMUNKBÓL: Pártélet: A szentpéteruri pártszervezet jól mozgósítja a népnevelőket. a cséplés, begyűjtés munkáira (3. old.). — Alkotmányi munkaversennyel a terv sikeréért (3. old.). — Levelezőink írásaiból (3. old.). — A mozdonyjavító műhely példát mutat (3. old.). — Megvédjük és gazdagítjuk szövetkezetünket (4 old.). — Keveslik a könyveket a- zalaistvándi dolgozók (4. old.). — Megjutalmaztuk legjobb levelezőinket (4. old). \___________ J A munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége Ä Kommunista Párt a szovjet társadalom vezető és irányiló ereje, a szovjet nép kipróbált vezére. A társadalom forradalmi átalakítása, ért vivotf. harcban a párt zászlaja, ideológiai fegyvere Marx—fcagek— Lenin—Sztálin tanítása. A marxizmus-lenini zmusban a legfontosabb a proletárdiktatúráról, annak kivivá. sáról és megszilárdításáról szóló ta. nitár. V. I. Lenin rámutatott arra, hogy a proletárdiktatúra legfontosabb elve: tániogatni a munkásosztály és a parasztság szövetségét, amelyben a munkásosztály a vezető erő. A Kommunista Párt, miután megszervezte a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének eredményeképpen megdöntötte a kapitalisták és nagybirtokosok uralmát, megszervezte a pfole.. tárdiktaturá.t, megszüntette az embernek ember által történő kizsákmányolását1, biztosította a szocialista társadalom felépítését. A niun. kásosztály és a parasztság szövetsége olyan hatalmas társadalmi erő volt, amely lehetővé tette, hogy legyőzzék és megsemmisítsék a társadalom elavult erőit. A szocializmus győzelmével a munkásosztály és a parasztság szövetsége uj, magasabb fokrq, emelkedett, a szovjet társadalom erkölcsi-politikai egységévé vált. A párt az ország iparosításával biztosította hazánk gazdasági önállóságát, előkészítette a szocializmus győzelméhez! szükséges félté 'eleket. A szocialista iparosítás módot nyújtott arra, hogy a mezőgazdaságot ellássák a szükséges gépekkel, szocialista alapokon újjáalakítsák, A Kommunista Párt és a, szov- jethatálom a mezőgazdaság fejlődé, sét a kollektivizálás útjára irányította, segített a parasztoknak a ku- lákság szétzúzásában, traktorokat és gépeket biztosított a kolhozok számára, a munkásság köréből sokezer agitátort, szakembert küldött a falura a kolhozmozgalom megszervezésére, pénzzel támogatja a kolhozokat. a munkásosztály' reális segít, sége volt ez , a parasztság számára, ami tovább erősítette a munkásosztály és parasztság szövetségét. Az országban 1938-ban 6350 gép. és traktorállomás volt, összesen 394.000 traktorral. A mezőgazdaság már akkor 153.500 kombájnnal ren. delkezet't. A háború után a falu nagyszámú uj gépet kapott. A negyedik ötéves terv folyamán 536.000 tizenöt lóerősre átszámított traktort, 93.000 gabonakombájnt, sokszázezer egyéb mezőgazdasági gépet szállítottak a mezőgazdaságnak. A gabonakombájnok száma rövid egy év alatt, 1953. julius l.re 10 százalékkal növekedett, ezen belül a maga járó kombájnoké 33 százalékkal. A Szovjet unióban jelenleg ,8939 gép. és traktorállomás, rét- és talajjavító, valamint' állattenyésztő gépállomás működik. A gép. és traktorállomások, valamint szovlio- zok traktorállománya a háboruelőtti színvonalhoz viszonyítva 59 százalékkal emelkedett kombájnállomá- iiya pedig 51 százalékkal. A háboruutáni időben a mezőgaz. rlasági technika nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is fejlődött. Traktoriparunk jóformán teljesen áttért újabb, tökéletesebb traktorok gyártására. Mezőgazdaságunk ma már óriási mennyiségű elsőrendű, nagyteljesítményű lánctalpas traktort, maga járó kombájnt, ien_, Cu- korrépa-betakaritó kombájnt és egyéb nagyteljesítményű mezőgazda- sági gépet kap. A mezőgazdasági gépgyártás gyoi'3 technikai fejlődéséről tanús, kodnak az alábbi adatok: az ipar 1940-ben 84 fajtájú mezőgazdaságigépet és munkaeszközt gyártott, 1950-ben pedig már 222-félét. A szocialista ipar többszáz tipusu gép. és gépcsoport gyártását kezdte meg a kolhoztermelés villamosítása céljából, ami pedig a mezőgazdaság komplex gépesítésének alapja. A gépgyártás, ezen belül a mező- gazdasági gépgyártás sikerei révén a falvakban gyorsítói tf. üüemben gépesítik az azelőtt: kézzel végzett munkát. A parasztság tehát óriási segítséget kaooU a munkásosztálytól a kolhoztermelés tökéletesítésében, a kolhozok a gép- és traktorállomáso. kon keresztül elsőrendű traktorokkal és egyéb mezőgazdasági gépekkel rendelkeznek, s ez tovább erősítette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, barátsággá változtatja azt. A XIX. pártkongresszus nagy feladatokat tűzött- ki az egész népgazdaság és ezenbelüi a mezőgazdaság elé is. E feladatok teljesítése céljából minden eszközzel tovább kell erősíteni és fejleszteni a gép- és traktorállomásokat. Iparunknak minden lehetősége megvan arra, hogy még több eisü rendű géppel lássa el gép. és Lak. torállomásainkat. Az ötödik ötéves tervben a mező- gazdasági termelés gépesítése még magasabb színvonalú lesz. A mező- gazdaság legfontosabb munkafajtái, nak gépesítése igen. nagymértekben növeli a munka termelékenységéi-. A párt és a kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a jövőben is erősítse- a kolhozrendszert, továbbfejlessze a kolhozokat, erösitse a munkásosztály és kolhozparasztság szövetségét. A kolhozparasztság mélységes hálával .fogadja a párt és a kormány . gondoskodását'. A . parasztok a munkásokhoz hasonlóan egész közelről érdekeltek a szocialista termelés minden ágának további fejlődésében, mivel hazánkban ez a fejlődés az összes dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítésére szolgál. A kolhozrendszer még közelebb hozta a parasztságot a munkásosztályhoz. A szovjet társadalomban a munkásosztály és a parasztság ké[ osztály, amely helyzetét tekintve különbözik egymástól, de ez a különbség egyáltalán nem gyengíti barátságukat. Sőt ellenkezőleg, a munkások és a parasztok érdekei közel- állnak egymáshoz. Munkásosztály és parasztság egyaránt érdekelt a szó. cialista rendszer megerősítésében és a kommunizmus győzelmében. A szocialista állam erejének alap. ja a munkásosztály és a kolhozparasztság barátsága. E barátság megerősítésére irányul az ötödik ötéves terv megvalósít hsának lendületes munkája, a kommunista társadalom közös építése. A nép megvetett ellensége, a- nemzetközi imperializmus ügynöke, Berija igyekezett aláásni a kolhoz, rendszert, a munkásosztály és parasztság barátságát akarta megbontani. Az ellenséget leleplezték, aljas tervei szétzuzódtak a párt-, a kormány és a nép megbonthatatlan egységén. A munkásosztály és a kolltozpa- rasztság testvéri barátsága, amely a szocializmus építése során alakult- ki, a kommunista párt helyes politikájának eredménye. Ezt a barátságot a kommunizmus ellenségeinek semmiféle próbálkozása nem -tudja meggyengiteni. A munkásosztály és a dolgozó parasztság barátsága az a hatalmas ársadalomá alakító erő, mely biztosítja a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételei közt a nagy politikai és gazdasági feladat-ok sikeres megoldását., (K. Bogoljubov) 6. M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén az ipar és a mezőgazdaság feladatairól, a szovjet nép anyagi jólétének további emeléséről, a szovjet kormány békepolitikájáról, Korea ujj átér elütésének segítéséről s arról, hogy a hidrogén-bomba nem az Egyesült Államok monopóliuma Moszkva, augusztus S. (TASzSz) Augusztus 8-án tartotta záróülését a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ötödik ülésszaka. Az ülésen beszédet mondott G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, akit valamennyi jelenlévő viharos éljenzéssel fogadott. Alább következik beszédének szövege: — Küldött elvtársak! Az állami költségvetés tervezete, amelyet a kormány a Szovjetunió Legfelső Tanácsa jelen ülésszaka elé terjesztett megvitatásra, teljesen biztosítja a népgazdaság fejlesztését szolgáló feladatok pénzellátását 1953-ban, annak az ötödik ötéves tervnek harmadik évében, amelynek teljesítése nagy iépés lesz előre a kommunista társadalom országunkban való felépítésének utján. Az állami költségvetés tükrözi a szovjet kormány és pártunk politikáját, amely a szocialista népgazdaság fejlesztésére és szakadatlan felvirágoztatására irányul. Az 543.357 millió rubelre rugó költségvetési összbevételek túlnyomó része — 86 százaléka — az iparból, a mezőgazdaságból és a népgazdaság más ágaiból származik. A költségvetési kiadásokban viszont a legnagyobb tétel a népgazdaság pénzellátása. Az 1953. évi költségvetés 192.5 milliárd rubelt irányoz elő a népgazdaság fejlesztésére, vagyis az összes költségvetési kiadások több mint 36 százalékát, szemben a multévi 178.8 milliárd rubellel. A költségvetési előirányzatok mellett a népgazdasági tervnek megfelelően ugyanerre a célra íorditjuk a vállalatok és gazdasági szervek majdnem 98 milliárd rubelnyi saját anyagi eszközét, amely jövedelmükből és más forrásokból képződött, nymodon -a népgazdaság finanszírozására ebben az évben összesen több mint 290 milliárd rubelt fordítanak, szemben az 1952. évi 265 milliárd rubellel. Ezzel kapcsolatban szem előtt kell tartani, hogy a végrehajtott árcsökkentés következtében a rubel vásárlóereje növekedettés következésképpen a népgazdaság finanszírozásának mértéke reálisan még inkább növekedett. G. M. MALENKOV A népgazdaság' fejlesztésére előirányzott'anyagi észközök biztosítják a társadalmi termelésnek, mint -a nép: jólété ! további fellendítése és országunk védelmi képességé még fokozottabb erősítése alapjának szakadatlan növelését. Az állami költségvetés tükrözi a szovjet állam gondoskodását a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának töretlen emeléséről. A közoktatási, egészségvédelmi, : '■zociális és kulturális, a nyugdi- ’ jakat szolgáló kiadások, valamint a lakosságnak a kölcsönök nyo- ' mán jutó kifizetések . ebben az esztendőben 139.5 milliárd rubelt tesznek ki az 1952. évi 129.6 milliárd rubellel szemben. Ezenkívül a költségvetés terhére kiadásokat irányoztunk elő az állami kiskereskedelmi árak leszállítására. Ezek a kiadások évenként több mint 46 milliárd rubeles hasznot biztosítanak a lakosságnak. Több más intézkedés is közvetlenül szolgálja a nép anyagi jólétének emelését. A lakosság az idei év költségvetéséből összesen 192 milliárd rubelt, a költségvetés összes kiadásainak több mint 36 százalékát kapja, szemben az elmúlt évi 147 milliárd rubellel. A dolgozók ugyanakkor személyes jövedelmükből, adók és illetékek, valamint kölcsönjegyzés formájában 65 milliárd rubellel, azaz az elmúlt évinél 21 milliárd rubellel kevesebbel járulnak hozzá a költségvetéshez. Ilymódon ebben az évben a munkások, kolhozparasztok, alkalmazottak 127 milliárddal többet kapnak majd a költségvetésből, mint amennyivel személyes jövedelmükből hozzájárulnak. A lakosság 1952-ben 61 milliárd rubellel kapott többet, mint ameny- nyivel a költségvetéshez hozzájárult. Az állami költségvetés 110.2 milliárd rubelt irányoz elő honvédelmi kiadásokra. Ez as összeg a költségvetés valameny- nyi kiadásának 20.8 százaléka az 1952. évi 23.6 százalékkal szemben. A kormány, midőn az említett összeget javasolja a honvédelmi kiadásokra, abból indul ki, hogy kötelességünk fáradhatatlanul tökéletesíteni és szilárdítani a szovjet fegyveres erőket, hogy megóvjuk hazánk biztonságát és készek legyünk pusztitóan visszaverni az agresszort, ha megkísérelné megzavarni a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége népeinek békés életét. L Az ipar és a mezőgazdasás; területén előttünk álló halaszthatatlan feladatokról és a nép anyagi jólétének további emelését szolgáló intézkedésekről EJvtársak! A költségvetés megtárgyalásával kapcsolatosan szeretnék szólani az ipar és a mezőgazdaság terén felmerülő néhány halaszthatatlan feladatról, amelyeknek megoldása lehetővé teszi, hogy sikeresebben hajtsuk végre fő feladatunkat: a munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek, valamennyi szovjet ember anyagi jóléte további emelésének biztosítását. Az 1953-as év első félévének, valamint az 1951. és 1952. évek gazdasági eredményei azt mutatják, hogy iparunk sikeresen tel- j jesiti az ötödik ötéves terv feladatait. Az 1953. évi ipari termelés körülbelül két és félszerese lesz a háborút megelőző 1940. évinek. A nehézipar alapvető ágai termelésének emelkedését a következő adatok jellemzik: 1953-oan több mint 38 millió tonna acélt termelnek, vagyis több mint kétszerannyit, mint 1940-ben; szenet több mint 320 millió tonnát bányásznak, vagyis 93 százalékkal többet, mint 1940-ben; kőolajat több mint 52 millió tonnát termelnek ki, vagyis majdnem 70 százalékkal többet, mint 1940-ben; cementet több mint 16 millió tonnával termelnek többet, vagyis "majdnem há- romszorannyit, mint 1940-ben; villamosenergiát 133 milliárd kilowattórát termelnek, vagyis 2.8- szer többet, mint 1940-ben. A vegyipar termelése 1953-ban 1940- hez képest háromszorosára növekszik, a gépek és berendezések gyártása 3.8-szeresére. Ami a közszükségleti cikkek termelését illeti, a következő kép áll előttünk: 1953-ban 5,300.000.000 méter pamutszövetet termelnek, vagyis 34 százalékkal többet, mint 1940-ben; gyapjúszövetet több mint 200 millió métert, vagyis körülbelül 70 százalékkal többet, mint 1940-ben: selyem- szövetetAöbb mint 400 milliómétert. vagyis több mint ötszörany- nyit, mint 1940-ben; cukrot 3,600.000 tonnát, vagyis majdnem 70 százalékkal többet, mint 1940-ben; állati zsiradékot 400.000 tonnát, vagyis majdnem 80 százalékkal az állati zsiradékipai termelésének háború előtti színvonala felett. Ezek az adatok szembetűnően tanúskodnak iparunk sikereiről. Ismeretes, hogy a párt az ország iparosításának ügyét a nehézipar »-* a kohászat, a fűtőanyag — és energetikai ipar fejlesztésével, a hazai gépgyártás fejlesztésével kezdte. Enélkül nem is lehetett volna beszélni hazánk önállóságának biztosításáról. A párt szilárdan és tántoritha- tatlanul tartotta magát vonalához a trockisták és a jobboldali kapitulánsok és árulók elleni harcban, akik ellenezték a nehézipar építését és követelték, hogy az eszközöket a nehéziparból a könnyűiparba irányítsuk. Ezeknek a javaslatoknak az elfogadása forradalmunk pusztulását, országunk pusztulását jelentette volna, mert fegyvertelennek (Folyatás a oldalon}