Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-09 / 186. szám
I« »Sf *>9 < » ♦♦1**9« M* W C Csütörtökön este történt A dolgozókról való gondoskodás nálunk — és náluk Lakásnyomor Hamburgban (Magyar Foto) Lovásziban egészséges, ízléses és korszerű pontházak épültek a dolgozók számára. (Magyar Foto) Az amerikaiak idejében azt a Helyet, ahol a mérnökök és az egyéb vezető emberek laktak, a dolgozók elnevezték uri-kemp nek. A másik, ahol a falak deszkából épültek•> ahol nemcsak kényelem, de még a megélhetéshez szükséges feltételek is hiányoztak, volt a „kódis-kemp". Ma kormányzatunk minden becsületes dolgozóról egyformán gondoskodik, nincsenek uri-kempek és nincsenek kódis-kempek> hanem egészséges, szép épületek s ezekben nemcsak mérnökök laknak, hanem esztergályosok, hegesztők, szák /Hómunkások, egyszóval mindazok>, akik az ötéves terv sikeréért becsületesen harcolnak. a zalaegerszegi mozi előtt. Oven, év körüli férfi hajtotta kerékpárját^ a maga ötvenéves megfontolt »igává 1 és kényelmével. A Petőfi- és a Kosztolányi-utca garkán aztán meg. történt a baj: a sarkon bősz vágtával bekanyarodott a másik kerékpáros, egy ötéves kisfiú és balerohant az ötvenéves kerékpározóba. No, nem történt nagy baj, mindketten leléptek a kerékpárról, csupán a kisfiú mécsese tört ed az ijedtségtől. Az érdeklődők száma pillanatok alatt felszaporodott s körül vették az esemény színhelyét. Elsőnek egy nő szólalt meg: szerinte ilyen vén embernek több esze lehetne, miért nem vigyáz, így meg ngy ... gtb. Másik vélemény (akik látták ig az esetet) a gyereket szid'-ák. Aa elvtelen vita mind nagyobb tömeget vonzott a tett színhelyéire s a két főszereplő, akiknek kutyabajuk sem volt már, nem távozhatott) —• hallgatták a többoldalról jövő szidalmakat. Végre elhangzott egy egészséges hang is egy honvéd szájából: Hanyag és gondatlan az a szülő, aki 5 éves gyermekét kiengedi a városba kerékpározni. Ez utóbbi véleménnyel értünk egyet mi is. Annál is inkább, rnett az ügy fiatal szereplője a gyülekezőt feloszlása után ismét felült kerékpárjára s a megyei tanács épülete előtt a gyalogjárdán végigkerékpározva teljes sebességgel eltávozott. Újabb 277 lakás Szlovákiában A szlovák Mélyépítő Nemzeti Vád. ládát dolgozói Zilina megyében ez év első felében 277 uj lakást adtak át az ipari központok dolgozóinak. Elsősorban az építkezés újítóinak érdeme, hogy a dolgozók, keresletét a korszerű lakásokban a lehető leggyorsabban sikerült kielégíteni. Nyugat-Németország ujrafelfcgyvcrzése mind nagyobb nyomorba dönti a nyugati övezetben lakó lakosságot. A növekvő megszállási költségek napról-napra növelik a nyomort és a német nép elégedetlenségét. A képünkön ábrázolt, leszerelt autóban egy német vállalkozó lakik, aki elhitte az amerikaiak Ígérgetéseit, bedőlt a propagandának és Berlin demokratikus övezetéből az -arany nyugatra" költözött. A -nagylelkű“ amerikaiak Hamburgba költöztették, s most a leszerelt autóban, nyomorogva élvezi az -amerikai paradicsom" áldásait, Lovászi, Parkrészlet a játszótérrel, a vendégszállással s a háttérben az nj munkáslakásokkal (Magyar Foto) Gyönyörű strandfürdő épült Lovásziban a dolgozók számára. 'Nálunk, ahol legfőbb érték az amber, kormányzatunk nemcsak jó lakásról, egészséges 3 a. munkavédelmi követelmények betartásával épült munkahelyről, hanem arról is gondoskodik, hogy a dolgozók szabad idejüket minél vidámabb an tölthessék. ! India fővárosában, Delhiben figy néznek jkí a dolgo- jzók lakásai. (Magyar Foto) Az imperialisták, akiknek legfőbb gondjuk az esztelen fegy- fverkezés, nemcsak, hogy tűrik ezt az embertelen állapotot, hanem {céltudatosan fokozzák is azt. Az alábbi részlet Ábel Olga és Benamy Sándor -Keserű kenyér" című, a Művelt Nép Könyvkiadónál most megjelent könyvéből való. A könyv feltárja a volt summások, napszámosok, gazdasági cselédek régi életét elsősorban azok előtt, akik az „úri világ“ szörnyű elnyomatását nem ismerik — vagy már elfelejtették. ★ 5 öregről Tápiószélére nem vezetett vonat. Az Éberuradalom „kutya-vasutja” közlekedett itt is. Érre szerződtették kismozdonyvezetőnek az öregedő Cseh Menyhértet. Egyszer nagyon sok répája volt az uradalomnak s azt mind kellett fuvarozni Szelére, a nagyvasuthoz. Cseh bácsz nem ijedt meg, beviszi ő egy-kettőre. Előállította a hosszú, keskeny szerelvényt s az emberek szaporán rakodtak. Már pöfögött is a mozdony. Cseh bácsi még tartalékfát is feltett, úgy gondolta, teljes sebességgel viszi majd a szerelvényt, hogy ha sok répa marad- 1 ki, fordulhasson ahányszor csak keU. Az első utat a kisvasút gyorsan meg is járta. Szelén az emberek fürgén kiöntötték tartalmát a nagyvagon elé, ott már az uradalom 'tnás cselédei dobáltok fel, ők meg igyekeztek visz- sza. így tették meg hajnaltól délig háromszor az utat és — még mindig volt mit vinni . Egymaga ez a répa micsoda hatalmas pénzt jelentett Ébernek! A cselédei mintha vakond lélék lettek volna, csak túrták neki a földet s velük együtt más birtokosoknak, bitorlóknak milliók és milliók, anélkül, hogy eszméltek volna: az istenért, kinek dolgoznak, hiszen nem\ ma púknak dolgoznak, nekik semmijük, de semmijük ebből az egész óriás vagyonból/ És mégis, a munka, a jólvég- zett munka igy is jó érzést szerzett Cseh bácsinak. Egyszerüen azért, mert — elvégezte feladatit. Erőnek, kedvnek, leleményességnek micsoda megsokszorozását jelenthette volna, ha magának, övéinek, társainak végezheti! TTí ehát Cseh bácsi erre nem gondolt akkor ... ilyen gondolat meg sem született talán agyában, vagy ha igen, Négy évi börtönre Ítélték a tszcs ellen izgató zalaistvándi kulákot * ,.. a kulák kulák maradt listával, vagy lista nélkül. Akiknek efeiől valami kétsége lett volna, az ezt tapasztalhatta most az utóbbi napokban, amikor megnőtt a kulákok szarva. A mi dolgunk most, hogy letörjük a megnőtt szarvakat". (Rákosi elvtárs 1953 julius U-i beszédéből.) Kulák maradt a kulák. Erről győződlek meg Zalaistvánd dolgozó parasztjai is, hiszen ebben a termelőszövetkezeti községben is uszított, lázitott a kulák és mindent megtett, hogy gyengítse, felbomla'ssza a község fiatal termelőszövetkezeti csoportjaik Hemri Zsigmond. volt 31 holdas kulák volt a község^ legfőbb lázitója. Augusztus 3-án beállt az egyes tipusu tszcs betagositott földjébe, s el akarta rabolni volt földjeit, hogy tovább folytathassa here életmódját, felbomlasztva, szétzüllesztve a csoportotA legnagyobb felháborodás hangján beszéltek a község becsületes dolgozói a kulák gaztet téről. De megfogadták Rákosi elvtárs szavait: a mi dolgunk most, hogy letörjük a megnövekedett kulákszarvakat. A dolgozó parasztság, a tszcs- tagság nem hagyta annyiba a kulák gaztettét. A dolgozó nép birósága elé állították- hogy feleljen bűneiért. Augusztus 7-én tárgyalta * az ügyet a zalaegerszegi járásbíróság büntetőtanácsa. Hemri Zsig. mond kulák fábaszorult féreg módjára védekezett. De hiába voltak az agyafúrt módon kigondolt hazugságok- Szihási Zoltán tszcs-elnök, Aczél Gyula tszostag, Simán Kálmán vb. elnök, Szita Károly tszcs-tag és Palánki József vb. titkár tanúvallomása leleplezte sorra a hazugságokat. Az öntudatos szövetkezeti tagok éberségén meghiúsult a kulált- Lerv. Megtanulhatta, hogy aki a szcs vagyona ellen tör, az a tszcs- tagság és a többi becsületes dolgozó öklével találja magát szemben. Olyan emberekkel, akik ha kell. kézzel és Hz körömmel is megvédik a közös vagyont, megvédik a szövetkezetét, azt az alapot, ami a biztos, nyugodt életet biztosítja számukra. A kulák pedig éppen ezt vészé lyeztette azzal, hogy mintegy egy boldnyi területet felszántott és bevethetett a tszcs földjéből. így akarta megakadályozni, hogy a termelőszövetkezeti csoport végrehajthassa vetéstervét- s bizto sithassa a tagság számára azt a boldog életet, amelyen a tszcs megalakulásával elindultakítélt a dolgozó nép bírósága- négy évi börtön és 2000 forint a büntetés. Zalaistvánd dolgozói megvéd- ték a bő termés szétosztásának előestéjén a gazdag jövőt biztosító szövetkezetüket. Hemri Zsigák vannak még azonban a megyében. Termelő- szövetkezeteink és tszcs-ink helyt állásán múlik, hogy a zalaistvándi dolgozó parasztok bátor helytállásához hasonlóan keményen leleplezzék és a dolgozó nép birósága elé állítsák azokat, akik meg akarják gátolni azt a biztos, boldog jövőt, amit a szövetkezetek biztosítanak dolgozó parasztságunk számára. Kutyavasut szunnyadt, ki tudja, milyen ütés okozta, kábulatból. Pillanatra rezzent csak fel ebből az öntudatlanságból — éppen mikor negyedszer indította el kisvonatát Söregröl. Meg volt rakva tetősen az egész, hosszú kocsisor. Meghúzta a gőzfogantyut s gurult a szerelvény újból ki az udvarról. — Adjisten, tiszttartó ur! Cseh bácsi a mozdonyról üdvözölte az egyik gazdatisztet, aki most érkezett a raktár elé és végigtekintett a kifelé tartó szerelvényen. — A negyedik fuvar ám! — kiáltotta büszkén Cseh bácsi. Egyszerre csak hideg, dühös, parancsoló hang süvölt feléje: — Állj! Cseh bácsi, mielőtt még gondolkozni kezdett volna, miért is kell megállnia, a szigorú, szóra megrántotta a féket. A kiskocsik összezörrentek, egyikről- másikról néhány répa leesett. Csak ezután kérdezte aggódva: — Mi baj, tiszttartó ur? De a gazdatiszt már lépdelt is szaporán feléje, felugrott a mozdonyra s a következő másodpercben teljes erőből pofonvágta Cseh bácsit. — ... de az.istenit! ■—amult Cseh bácsi, miközben hátraka,pta arcát az újabb ütés elől. Keze ösztönösen lendült már... a pofont visszaadta: — Most aztán magyarázza meg, mi volt ez? A gazdatisztet lelökte ma- ga előtt a mozdonyról, utána ö is lelépett. Nem kellett soká várni a válaszra, — a gazdatiszt fújtatva tartott az egyik kocsi felé: — Hát ez hogy kerül bele Most ezen utazzam én?! „Óriási“ hibát követett el Cseh bácsi, szinte „jóvátehetetlent.. A tiszttartó ur részére fenntartott kutyakocsit, amely meg volt rendesen sikálva és amelyen máskor tényleg nem szállítottak árut, Cseh bácsi most befogta a szerelvénybe. Szörnyűség ! Szörnyűség ! Valóban, hogy ülhet majd bele a atalmas Éber-uradalom gazdatisztje egy ilyen répás, szemetes vényből mindenkor kivált az ö külön kocsija ~ szinte szalonkocsi! — amelyben pad is volt, sőt, valamiféle párna is a pádon. Amikor a mezőn keresztüllibegett a kutyavonat, milyen tiszteletkeltő volt, ha a mindenféle terményt, szállító kocsik között egyszerre csak kibukkant ez az egyetlen személykocsi. A mezőn dolgozó cselédek szinte már várták, hogy megy-e a tiszttartó ur is, s amikor elsuhant előttük, állva vagy ülve. még több szol- gaisággal köszöntötték, mint máskor. Hiába, íme egy egész vonat csak őt viszi! És most ezt az ő uraságát jelentő alkalmatosságot össze- ronditották, besorolták a közönséges répáskocsik közé s mit csináltak a paddal és a párnával? Ezt kellett megtorolni, ezt a szemtelenséget, ezt a tiszteletlenséget! És még ez a piszkos mozdony vezetője elégtételre is vetemedett! A gazdatiszt abban a pillanatban el is határozta — félmondat neki. — zi vtsvuveutiSfíerL pvaiy meg ma este számolunk! — mondta végül, de már nem nézett Cseh bácsira, mert arcán az ütésénél 's jobban tüzeltek a mindenfelől rászegezödő izzó pillantások. — Most végezze munkáját és utána bejön az irodába! TG* Idobbant, de behúzott fej- jel... — A nyavalyása! — sziszegtek a, rakodók, —Cseh bácsi! “ és odasiették hozzá, átölelték, kezét rázták. A többi már —. egyszerű, az akkor szokásos eljárás: azonnali menesztése annak, aki ki mert állni az igaza mellett, aki elégtételt vett az embertelenségért. — Itt a cselédkönyve! Az irodából kifelé jövet. Cseh bácsi szorongva lesett be a sdr- <a lapok közé. Ott állt benne, amitől félt: ,,Feletteseinek ellenszegülő, alkalmazásra nem ajánljuk pdig dehogy volt Cseh bácsi - ellenszegülő. Csak éppen úgy gondolhatta, ha ugyan egyáltalán gondolkozott, amikor visz- szaütött: ,,Mindennek van határa“. vasládába, ha kedve kerekedik, ' oay Tápiószélére beutazzék. Hiszen éppen az „mutatott á legjobban”, hogy a teherszerelDe éppen ezt a határt ököllel, fegyverrel, tudással átlépni — volt hátra sokáig Magyarországon.
