Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-30 / 203. szám

így valósul meg a kormányprogramul Bazitán Ne késlekedjünü a biborhere és a repce vetésével! Ä kormány programmja meg­valósításának utján újabb lépése­ket jelentenek azok az egymás­után megjelenő határozatok és rendeletek, amelyek mind az egyénileg dolgozó parasztok, mind a termelőszövetkezetek és csoportok tagjainak életszínvona­lát emelik. FELÉPÜL A VÍZTORONY Nem kis mértékben kapott se­gítséget a kormányprogramul megjelenése óta Bazita dolgozó parasztsága. A már 3 éve húzódó víztorony építése a kormánypro­gramul megjelenése óta megvaló­sult. Kormányunk 140 ezer forint beruházást biztosított a víztorony elkészítéséhez. Olyan rohamosan és lendületesen folyik a víztorony építése, hogy a rajta dolgozó munkások elhatározták, szeptem­ber 1-re átadják a község dolgo­zóinak a víztornyot. Nagy öröm ez a község dolgozó parasztjainak, hisz amióta a köz­ség fennáll, voltak olyan gazdák, mint például Tóth Imre dolgozó paraszt, aki két és félkilométerre járt vízért, ugyanakkor Kecskés Ferenc jó két kilométerre járt a kútra, de nemcsak saját maguk, hanem a legnagyobb sárban tél idején állataikat is le kellett haj­tani itatni. Mig most a kút épí­tése után csupán félkilométer utat kell megtenniük köves utón az itatáshoz. A napokban megjelent minisz­tertanácsi határozat az általános jövedelemadó 15 százalékos csök­kentéséről különös örömet jelen­tett a dolgozók számára. 4000 FT MEGTAKARÍTÁS AZ INGYENES ÁLLATORVOSI KEZELÉSSEL A kormányprogramm megjele­nése után hamarosan a minisz­tertanács rendeletet adott ki az ingyenes állatorvosi szolgáltatás­ról. Nem kis mértékben könnyi- tete meg kormányunknak ezen rendelete a község dolgozó pa­rasztságának az életét. A köz­ségben nyilvántartásban van 126 ^ x w ^ i t í ; darab szarvasmarha és 142 darab sertés. Ha ezeket az állatokat csak egy évben egyszer vizsgál­tatták meg a dolgozó parasztok, az egész község állatállományá­nak vizsgáltatását számbavéve 4192 forint körül kellett kifizetni­ük az állatorvosnak. Ugyanakkor segítséget kaptak egyéni dolgozó parasztjaink a nö­vendékmarha utáni 400 forint adótörléssel. Ezt a segítséget Kakas István 3 holdas dolgozó, Békés János 6, és Nagy Lajos 7 holdas dolgozó parasztok kapták meg, akiknek kormányunk a nemrégiben hozott rendelet értel­mében növendékmarhájuk után 400 forint adótörlést adott. Minden gazda az anyadisznója után 40 kiló korpajuttatást kap, hogy ezáltal is elősegítsék az ál­latállomány fejlesztését. Berta István, Einfalt Ferenc és Horváth Vince dolgozó parasztok megkap­ták az anyadisznó után járó kor­pamennyiséget, és megkapják mindazok a dolgozó parasztok, akik anyadisznót tartanak, hogy azzal saját szükségletüket bizto­sítsák, de egyúttal népgazdasá­gunk állatállományát is növeljék. Nem hiába mondotta Rákosi elvtárs a kormányprogramm után elhangzott beszédében: „...különö­sen meg kell nyugtatnunk az egyéni dolgozó parasztságot, meg kell nyugtatnunk minden téren, gazdaságilag erőteljesen támogat­nunk kell.‘‘ Ezt a támogatást bizonyítják a fentemlitett tények és az is, hogy kormányunk gondoskodik arról, hogy azok a gazdák, akiket fagy­kár ért, csökkentést kapjanak. Ba­zita dolgozó parasztságát a rozs­nál érte fagykár. Ezideig több mint 14 mázsa rozsot kapott visz- sza a község pax-asztsága. Köztük Sárvári Jánosné 132 kilót, Berta István 51, Bognár Imre 51, Bátorfi Ferenc 30 kilót és igy tovább le­hetne sorolni azokat a dolgozó parasztokat, akik a fagykár érte területük után csökkentést kap­tak. < ^ jij í:í m j í ^ Az állatállomány bőséges átte- leltetése érdekében kormányunk enegedményeket adott a silóépit- kezéshez. Ez egy köbméternél 40 fillér. Bátorfi Géza 8 holdas, Dalia Károly 4 holdas dolgozó pa­rasztok, akik a múltban nem tud­tak silógödröt építeni, most kormá­nyunk segítségével 100 köbméte­res silógödröt építenek. UJ HÁZAK ÉPÜLNEK Bazita dolgozóinak életszínvo­nal emelkedését jelenti az, hogy a kormányprogramm nyomán a községben 3 dolgozó paraszt ka­pott lakásépítésre állami köl­csönt. Tóth József 18.400 forintot. Tóth Imre 19.500-at, Ungvölgyi József 16 ezer forintot. Soha nem gondolta volna Tóth Imre, hogy egy hónap alatt felépül a lakása. Most pedig előtte van az újonnan felépített ház és büszkén mondja el, hogy államunk gondoskodásá­nak köszönheti, hogy ilyen ha­mar felépült. A kormányprogramm elhang­zása óta javult a dolgozó paraszt­ság élelmiszer ellátása. A földmü- vesszövetkezet bőségesen tele van áruval. Azok a dolgozó parasztok, akik nincsenek ellátva fejadaggal, mindennap megkapják a friss ke­nyeret és a 4.60 forintos lisztet. Ugyanakkor olyan élelmi cikk is, mint például a füstölt szalonna megtalálható a földmüvesszövet- kezeti boltban. Fokozottabb mértékben gondos­kodik kormányunk a dolgozó pa­rasztság kulturális fejlődéséről is. Bazita ezen az éven 150 vezetékes rádiót kap, aminek segítségével bővíteni tudják kulturális és a politikai látókörüket a község dol­gozói. Ezek az eredmények pártunk és államunk gondoskodását jelentik és világos képet adnak arról, hogy a kormányprogrammban elhang­zottak nemcsak ígéretek, de an­nak valóraváltását nap, mint nap gyakorlatban is érezhetik egyéni­leg dolgozó parasztjaink is. Bubics Anna ■ J í > í ÍK K >=í V-; j H°gy gazdag legyen a jövőévi aratás • • • Petr iker ess túr. Gyönyörű látvány a 1köz­ség szépen megművelt dimbesAombos halára. Nap. raforgó, burgonya és kukorica bő termést ígérő táb­lái és hcverőszántoti földek váltogatják egymást. A határt szemlélve könnyen meg lehet állapítani, hogy ebben a községben időt és fáradtságot nem lsvmélve dolgoznak a mezőgazdasági állandóbizottság tagjai, így elevő emberek lakják ezt a községet az igaz, de az okos szó, a felvilágosító munka sokat ér és sz-üksé. ges. Nem patópéloskodnak, dehogyis tennék ezt, hi­szen tudják és jól megtanulták, érdemes a párt és a kormány szavára hallgatni. Ezért követik a tanács és az állandóbizottság tagjait, megfogadják a jó. tanácsukat. Maga látja kárát, aki másképpen cselek- szik. Emlékeznek még arra- az időre, — hisz nem ré­gen, csak pár éve volt — amikor a tarlót éppen csak megbántották és ebbe a tarlóhántásba vetettek. Ke­verőszántást, meg vetőszántást nem végeztek. Pedig már akkor is mondták, hogy igy kell csinálni. Ahogy visszagondolnak ezekre az évekre, már bánják, hogy nem fogadták meg már akkor a jótanácsot, Hegen, a félszabadulás előtt ki törődött olyasmivel, hogy a szegény embernek többje teremjen. A felszabadu. lést követő években is úgy gondolták, eddig is igy csináltuk, jó lesz ezután is igy. A felvilágosító munka, az vj módsze­rek végiilis győztek az elavult feleit. Tavaly már so. kan, három szántásba vetettek, de sokan még csak kétszeri szántásba tették a magot. Nem is értek el olyan jó eredményt. Szekér Sándor, a Peti-iker esziúr­hoz tartozó gombosszegi dolgozó paraszt maga is •megmondja, hogy tavaly műtrágyázta a földjét és háromszor szántotta, aminek az lett az eredménye, hogy áhányszás négyszögölet vetett, annyi mázsa gabonája termeti. Mások meg búzából 0—10, rozs. bál meg 6—7 mázsa átlagot érték el. A. terméskülönbség óriási. Ha több is a munka, de mennyivel több a tennis, érdemes tehát többet dolgozni. Jövőre magas terméseredményeket akarnák el­érni. Jóval magasabbakat, mint ebben az esztendő­ben. Tudják, hogy a jó terméseredmény eléréséhez szükséges alap.feltételeket most, az őszi munkák végrehajtása során kell lerakni. Vasa József, a mezőgazdasági állandóbizoH. ság elnöke arról számol be, hogy jó ütemben halad a kötségben a keverő szántás. Ügyel arra is a községi tettéé» és az állandóbizottság, hogy a gazdák kellően tisztított vetőmagot' vessenek. Tass János, Vitai Jó. zsef, Győr fi Jenő és Lapat József, az állandóbizopt. ság tagjai mutatnak itt is jó példát. Elsőnek ők vé. gezték el a vetőmagtisz-titást. — Igénybe akarják venni a gazdák a minisztertanács által nyújtott tá­mogatást is. Nemesített vetőmagot cserélnek, az a tervük, és igénybe veszik a műtrágyánál nyújtandó támogatást is, mert a vörösagyagos talaj megkívánja nagyon, hogy mülrágyázzák. A mezőgazdasági állandóbizottság tagjai a kör. setükben megkezdték a felvilágosító műnkét és ennek során figyelemmel kisérik az ősziek érését is, hogy a minisztertanácsi határozatban megszabott érési álla­potban kerüljenek belakarUásra. A napraforgót már több gazda lea-raiíta, s már megkezdték a beadását is.t A kapások fejlődését és érését megvizsgáltuk — mondja Tass József — és úgy táljuk, hogy a nap. raforgót szeptember végéig, a kukoricatörést és búr. gonyaszedést pedig október 25.re, határidő elölt el­végezzük. Az őszi munkákhoz szükséges szerszámokat a petnkereszluri dolgozó parasztok előkészítették, ame­lyiknek hibája volt, azt kijavították, Ssép eredmény ehet értok el Petr-ik ereszt, uron, mert az állandóbizottság rendszeresen ülésezik, figyelemmel kisér-i és segíti a munkákat falugyűlé­sen és kisgyülcseken, nemsokára pedig tanácsülésen beszélik meg a legfontosabb 'tennivalókat. Egy su. lyos hiba van, amin most, még idejekorán kell segí­teni, mert ha nem változtatnak rajta, a jól induló munkák sikerét veszélyeztetheti. Ez a komoly hiba pedig a verseny elhanyagolása-. Sem a tanácstitkár elvtársivá, sem a mezőgazdasági állandóbizotiság el. nöke nem tudja, kik és hányán állnak a mezőgazda­sági munkák végzésénél versenyben. Mindketten arra hivatkoznak, hogy ezt csupán a VB elnöke tudja, aki jelenleg iskolán van. A mezőgazdasági versennyel ne csak a VB-elnök elvtárs, hanem a mezőgazdasági állandóbizotiság is törődjön. Kardja fel a kezdeményezéseket — mert van ilyen — tartsa kézbe és értékelje a versenyt már most, a munkák indulásánál is. A. verseny mozgalmon keresztül még jobb ered. menyeket érhetnek el, még magasabb terméshozamot biztosíthatnak, ami éppen úgy érdeke az egyénnek, mint az egész dolgozó nép államának. HANTOS KLAFA A biborhera és a repce vetésének itt az ideje, sőt az leine a jó, ha már a földben lenne a magjuk. A késedelemnél nem leket arra hivat­kozni, hogy száraz a talaj, mert a talajban elegendő nedvesség van. Ne felejtsük el, hogy a korai, megfelelő vetési időpont éppen olyan fontos agro-echnikai követel­mény, mint a helyes talajművelés, a jó vetőmag, a trágyázás. Egy Írét napos vetési idökülönbség még azo­nos körülmények között is a ter­mésben igen nagy különbséget okoz­hat. A biborherét minél korábban vet-' jük, annál biztosabb a termése. Ha vetése előtt a talaj nem eléggé üle­pedett, a vetőgép előtt és utána its hengert járassunk, a henger után. köttaírtebb {talajokon könnyű miag- takaró fogast- használjunk. Átlago­san jó vetőmagból 18—20 kg-o.t ve­tünk, de jó talajon kedvező körül­mények mellett 16 kg is elég lehet. Átlagos vétőmélysége 2—3 cm, A kikelt biborherét sem ősszel, sem ta_ vasszal nem kell fogasolni, legfel­jebb tavasszal felfagyás esetén hen- gerezni. Ha ősszel tulerősen. fejlőd­ne, óvatosan, száraz időben megle­geltetjük. A repce sikeres termesztéséhez jó erőben lévő, mélyrétegü, humuszos talajt kiváu. Az istálló-trágyázást bő terméssel fizeti meg. Ha nitrogén- szükségletét istállótrágyával nem tudjuk kielégíteni, akkor kát. hol­danként öO-r-60 kg péftisót szórunk ki. Ez az adag soványabb talajokon 80—100 kg-ra is feimehet. Ha a téli fagyok erősen megsanyargatjás, tavasszal újra adhatunk ni rogén fejtrágyát. Vetés előtt adott 150— 200 kg szuperfoszfát nemcsak a repce, hanem annak utóve emíryér is kedvezően befolyásolja. Vetési ideje augusztus második fele, tehát ideje, hogy a földben le gyen, mert igy a tél beálltáig meg­felelően megerősödik. Általában kettős gabonasor’-ávolságra, 24 cni- re vetjük 5—6 kg maggal. Kedv1? ü körülmények között 3G cm is lenet a sortávolság és ilyenkor 4—5 kg vetőmag elegendő. Vetés előtt hen- gerezümr és a ve-őgép után egészen könnyű magtakarót vagy tüskeboru- nát használunk. Az egyenletes kelés biztosítására mag^akaróborona után újra hengerezünk. Vetési mélysége 1—2 cm. Lazább, szárazabb talajban lehet valamivel mélyebb a vetés mélysége. A mólyrevetett mag be fullad, mert a csírázásához sok le­vegőt kíván. Ha gazdag 'talajun kedvező időjárás esetén a vetés túl­ságosan erősen kifejlődik, a kipáh lás veszélyének elkerülése végett ke resztbe fogasoljuk meg vagy szük­ség esetén október végéig magas tarlóra lekaszálhatjuk. Az eddigi valamennyi tapasztalat azt mutatja, hogy ezeknél a növé­nyeknél is a korai vetósüek adják a legnagyobb termést. És most itt van augusztus vége, nem késleked­hetünk vetésükkel, ha biztosítani akarjuk a jövöévi bő termésüket. 54 mázsa gabonát kapott Nagy Ferenc a novai Vörös Zászló tsz-tagja Soha nem volt még’ ennyi ga­bona Négy Ferencnek, a novai Vörös László tsz állatgondozójá­nak kamrájában, mint most, az előleggabona kiosztásakor. Nagy Ferenc a jól végzett mun­kája után munka egységére 64 mázsa gabonát kapott. Nem hiába mondatfa egy alkalommal: — Sok olyan évet megértem, amikor koplalnom kellett, de most boldog vagyok, mert magamnak dolgo­zom és magam teszem el a mun­kám gyümölcsét­Készítsünk szemcsézett műtrágyát A szovjet mezőgazdasági tudo­mány egyik jelentős vívmánya az a felfedezés, hogy a műtrágya szemcsés formában nagyobb ha­tékonyságú, mintha azokat por alakban szórjuk el. Ennek ma­gyarázata az, hogy a szemcse a földben nem oszlik el, hanem cso­mókban hosszabb ideig oldható állapotban marad a talajban. A gyökér a csomót körülhálózza és huzamos ideig ellátja belőle a növényt tápláló anyaggal. Legna­gyobb tömegben a szuperfoszfát műtrágyát használják szemcsé- zésre, de szemcsézhető a kálisó, a nitrogéntrágyák legnagyobb ré­sze is. A szuperfoszfátot ipari­lag is szemcsézik, de házilag is könnyen lehet szemcsézett szu­perfoszfátot készíteni. A szemcse szuperfoszfát a rendes szu­perfoszfátnál a szovjet és a ha­zai tapasztalatokkal egyezőleg' legalább másfélszer nagyobb ha­tást fejt ki, ha pedig a szemcsé­zett szuperfoszfátot sorba adjuk, akkor hatása a szórt símaszuper- í'oszfáténak 4—5-szörös is lehet. Ez pedig annyit jelent, hogy a szemcsés szuperfoszfát alkalma­zásával negyed, feleannyi trágyá­val, ugyanazt az eredményt érjük el, mint a sima szuperfoszfátnál. A szervesen szemcsézett szu­perfoszfátot a következőképpen állíthatjuk elő házilag. Érett, szalmamentes istálló-, baromfi-, sertés- és birkatrágyát és kom- poszttrágyát félcentiméter átmé­rőjű rostán átrostálunk. Az át­rostált anyagot 2—3 centiméter vastagon szétteregetjük és egy- hannadannyi poralaku szuper- foszfátot szórunk hozzá. Az anya­got gereblyével összekeverjük. A keveréket vízzel, vagy trágyalé­vel benedvesitjük a keverés köz­ben, úgy, hogy az nyirkos legyen, de ne csepegjen. Az átkeverés alkalmával az anyagot kissé pi­hentetjük, hogy a nedvesség egyenletesen átitassa. A nedves­ség tartalma akkor jó, ha mar­kunkban összeszoritva, belőle ugyan szivárog, de cseppek már nem képződnek. A keveréket áll­ványra állított hordóban a hordó negyedéig berakjuk. A hordót percenként 40—60 fordulattal kb. 10—15 percig forgatjuk, addig, amig a szemcse 2—4 milliméter nagyságú nem lesz. Ha a szemcse apró, akkor vizet, ha nagy, újabb átrostált száraz keveréket te­szünk hozzá. A kész szemcsét szétteregetjük, megszáritjuk és félcentiméteres rostán átrostáljuk. A nagy szemcséket szórva, a kis szemcséket sorba szórjuk vető­géppel. A hordó helyett egészen kismennyiség gyártására lehet fazekat, üstöt, ponyvát, zsákot, stb. is felhasználni, amelyet elő­re és hátra lehet himbálni, sőt a szemcsék előállítását 10 centimé­ter hosszú fogakkal ellátott ge- reblyékkel is el lehet végezni. A szárítást hűvös időben a szabad ég alatt, erős meleg esetén pedig három ujjnyi vastagságú rétegben végezzük. Időnként gereblyével megkeverjük. Használjuk ki a szemcsézett műtrágya termésfokozó hatását és készítsünk belőle minél na­gyobb mennyiségben elsősorban az egyéni gazdaságokban. A ter­melőszövetkezetek pedig nagyobb területekre gyárilag előállított szemcsés szuperfoszfátot használ­janak, bár ott is készíthető házi­lag is szemcsézett műtrágya. Németh Antal Olvassunk ui mezőgazdasági szakkönyvet Alexejev: A takarmányter­mesztés megszervezése és techni­kája c. könyv a takarmány ter­mesztés megszervezésére, a rétek és legelők javítására, használatá­ra ad értékes útmutatást, a könyv 7—67 oldalán, de részle­tesen foglalkozik még a szántó­földi vetésforgók, különböző ta­karmányok termesztésének kér­désével is. Gonda Béla: Növénytermelési nciklopérva c. könyvecske is hasznos tanácsokat ad ahhoz, hogy melyik tarlót válasszuk ki másod termesztésre és mire kell a kiválasztáskor tekintettel len­nünk? Mi a célja a tarlótörésnek? stb. 1953. aug. 30. Vasárnap. i f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom