Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-27 / 200. szám

IX. évfolyam, 200. szára. Ára 50 fillér 1953. aug. 27. Csütörtök. FIIIG PROLITJR)AI EGYESÜLJETEK ! wmasmmmsammmmmmmammammBsxBSBgesBaaammBmmammmBemm A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA MAI SZAMUNKBÓL: A szovjet-német tárgyalások vissz­hangja (2. old.) — Az ENSz poli­tikai bizottságának augusztus 25-i ülése (2. old.) — Pártélet: A bá- nokszenlgyörgyi pártvezetőség munkájáról (3. old.) — A Kole­szov-féle szélesvágás két zalaeger­szegi üzemben (3. old) — „Soha nem volt ilyen jövedelmem egyé­ni gazdakoromban“ (4. old.) — Lá­togatók a türjei Ifjú Gárda ter­melőszövetkezetben (4. oldal). Készüljünk fel az őszi mezőgazdasági munkákra Termelőszövetkezet eink, gépállo­másain!^ egyénileg gazdálkodó pa­rasztjaink az elmúlt hűtekben viv ák meg döu*ö esatájukart az aratás, behor- dás, cséplés, vagyis a gabonabotaka- ritás gyors elvégzéséért. Vége felé járunk a gabonabegyiijtésnek is. Na­gyobb részében magtárainkban, doh gozó parasztságunk padlásán van a jovöévi kenyér. Jól dolgoztunk ebben az esztendő­ben, bőséges a termés is. Boltjaink tele vannak az uj termésből készült kenyérrel. Megszűnt a sorbanállás, a kenyérgond városon, falun egyaránt. A kormányprogramra megvalósítá­sa, a szocialista haza épitóse, a dol­gozó nép éle színvonalának szaka, datlan emelése azé a feladatot állít­ja dolgozó parasztságunk elé. hogy a jövő esztendőben még gazdagabb gabonatermést takarítsunk be, még többet, juttassunk minden dolgozó asztalára. Ahhoz, hogy ezt elérjük, igen sok feltételt kell biztosítani. A gabonatermés mennyisége részben ott dől el, hogyan ápoljuk tavasz- szal a ve-ést, időben, a megfelelő érési fokon vegezzük-e az aratást, szemveszrteség nélkül behordjuk.e a termést. Mindez igen jelentősen be­folyásolja azt, hogy egy holdról 10, vagy 16* sőt 18—20 mázsa gaboná- takari’tunk-o be. De a bőséges ga­bonaterméshez az első fel-étel az, hogy jó vetőágyat készítsünk a mag­nak, hogy megfelelően végezzük el a trágyázást, kellő időben végezzük el a vetést, hogy tisztított, minőségi magot vessünk. A jó termést tehát ősszel leéli előkészíteni. Az idei esztendő eredményei arra köteleznek bennünkot1, hogy most még jobban, még felkészültebben lássunk hozzá az őszi mezőgazdasági munkákhoz, hogy sokkal fokozottab­ban hasznosítsuk az uj agrotech­nikai módszereket. Az elvégzendő feladatok igen sok­rétűek. Éppen ezért a növényterme­lési munkák előkészítésére a járási és községi tanácsoknak, valamint termelőszövetkezeteinknek végre­hajtási tervet kell készi'-eniök. A munkák ütemtervének jó előkészítésé­hez fel kell mérni a betakarítási és vetéstervben előirányzott területeket a munkák elvégzésére rendelkezésre álló erőket, a munkák sorrendje'. Nagy munka vár gépállomásainkra, s az előkészítésben különösen gép­állomási agronómusainlíra, akiknek az eddigieknél sokkal fokozottabb segítséget kell adniok temelőszövet- kezeteink és csoportjaink részére. De nem lcevésbbc fontos az őszi mező- gazdasági munkák sikeréhez az, hogy gépállomásaink hogyan készül­nek fel erre, hiszen nagyreszt raj­tuk múlik: elvégezzük-e időben a szántás és vetés nagy munkáját. Megállapítható, hogy gépállomásaink máris lemaradtak az előkészületek­ben. Augusztus 25-én járt le az erőgép menetirányterv elkészítésének határideje. Ezt még mindig nem készítették el megyénk egyetlen gép. állomásán sem. Ugyancsak lemara­dás vau a vetömagtisztitó gépek me­netiránytervének kidolgozásánál. Legjobban a lenti gépállomás ha­nyagolta el ezt a munkát. Vájjon hogyan akarja ez a gépállomás' biz­tosítani határidőre a vetőmagtiszJ- tásí, ha már a kezdetben lemaradtak az előkészületekkel. Az erőgépek mene* iránytervének gondos kidolgozásáét is komoly fe­lelősség terheli a gépállomások ag- ronómusait. Ebben mindenegyes erő­gép számára ki kell jelölni kát asz - trails holdakban azokat a területe­ket, ahol a gépállomásnak ve^-ősz tin­tást, mélyszántást kell végeznie. Fel­tétlenül figyelembe kell venni itt a keresztsoros vetés nagyobb gépi szükségletéi is. Igen sok pótolnivalója Tan te­hát gépállomásainknak, ha felada­taikat pontosan, határidőre akar­ják eívégeztii. Gondoskodni kell már most gépállomásaink igazgatói, nak arról, hogy valamennyi erőgép haladéktalanul kezdje meg a nyár­végi szántási-vetési munkákat. Eb­ben nem engedhető meg semmiféle várakozás, mert számos helyen már. is lemaradás mutatkozik. Természe­tesen jó gépi munkát csak úgy le­het végezni,' ha a gépek kifogásta­lan állapotban vaunak. Különös gondot kell tcháJt fordítani az erő­gépek szükséges javításán kivül az ekék, tárcsák és vetőgépek kijaví­tására. Augusztus 31-ig felül kell vizsgálni a betakarításra használha­tó gépeket-, burgonyaszedőket, cukor- répakiemelőkeit stb. Az őszi munkák komoly erőfeszí­tést, fokozott helytállást követelnek a mezőgazdaság minden dolgozójá­tól, legyen az akár gépállomási dol­gozó, tszc.s-iag, vagy egyénileg gaz­dálkodó paraszt. Nemkevésbbé fontos tehát az sem, hogy egyénileg dolgozó parasztsá­gunk hogyan készül fel az őszi nagy munkákra. Tekintetbe kell venni azt is, hogy az őszi szántás-vetés elvég­zésének egyrésze egybeesik az őszi­ek betakarításával, tehát minden ember munkájára szükség van. Dol­gozó parasztságunk is lásson hozzá szerszámainak kijavításához, hogy ne az utolsó pillanatokban legyen majd kapkodás. Ugyanilyen fontos dolog az is, hogy mindenki biztosít­sa a szükséges ve' őmagmennyiséget, - amiről mindenkinek saját magának kell gondoskodnia. Az állam gondos­kodik arról, hogy földjeinket kiváló minőségű maggal vessük el, éppen ■ezért; a f cjl d m ír vei és ü gyi miniszté­rium termény ellenében csérévé*önra­got ad. Termelőszövetkezeteinkben tovább kell szilárdítani a munkafegyelmet. Olyan közvéleményt kell kialakít ani a csoportok tagsága között, hogy ne tűrjék meg maguk között a lógóso­kat, hanyagokat, akik kivonják ma­gukat a becsületes munkából, ' s a szájuk csak akkor nyilik nagyra, amikor a jövedelem elosztására ke­rül sor, s ők üres zsákkal kell, hogy odébb kö'-xódjanak a becsületes, szorgalmas tagok közül. Az őszi munka, a jövőévi bőséges kenyér megalapozása minden dolgozó pa­raszttól odaadó helytállást követel. Igen nagy gondot kell fordítania tanácsainknak, termelöszövdtkeztfe- inknek és csoportjainknak, vala­mint egyénileg gazdálkodó paraszt­ságunknak a nyárvégi és őszi trá­gyázások elvégzésére. Ez egyik igen fontos felté'-ele a talajerő növelésé­nek s a jövőévi gazdag termés biz­tosításának. Éppen ezért el kell ér­nünk, hogy termelőszövetkezeteink és egyénileg gazdálkodóik szántóterüle­tük 20 százalékát november 15-ig érett istállótrágyával megtrágy ázzak. De ennél a munkánál megengedhe­tetlen az a helytelen gyakorlat, hogy a trágya kupacokba rakva hóna­pokig kint száradjon a földeken, s ériekét majdnem teljes egészében elveszítse. A trágyát csak akkor hord­juk már kupacokba, amikor legké­sőbb másfél napon belül azt szét*e- regetjük és alászántjuk. Ezt a szán­tást kötött talajon 15—18 centimé­ter, laza talajon pedig 18—20 cen­timéter mélyen végezzük. Nem for­dulhat elő, hogy az istállótrágyát az őszi mélyszántásnál 25 centiméterre szántsuk alá. mert az a trágya ha­tóerejét, értékét igen lerontja, A feladatok jó elvégzése alapos szervezőt*séget, kellő körültekimést és helytállást követel meg a mező- gazdaság minden dolgozójától. Ez a munka azonban mind bőven ka­matozik majd a jovöévi termés be­takarításánál, amelynek bőségesebb­nek kell lenni az ideinél is, hogy újabb jelentős mértékben emelked­hessen egész dolgozó népünk élet­színvonala. TERMELŐSZÖVETKEZETEINK ELETEBOL A szerződéses növények ter­mesztése bőséges jövedelmet hoz minden termelőnek. Ezt bizonylt­ja a lenti Szabadság termelőszö­vetkezet 2 és fél hold rostlene. Átlagtermés 16 mázsa 60 kiló. Államunk bőséges jutalmat ad a szerződéses növény termesztőinek a kiváló minőségű terményért. A termelőszövetkezet a két és fél hold rostlenből 4 ezer forint jö­vedelmet szerzett, ugyanakkor 500 forint prémiumban részesült. ★ Fokozottabb mértékben térnek rá termelőszövetkezeteink a fej­lett szovjet állattenyésztési mód­szerek alkalmazására. A türjei Ifjú Gárda termelőszövetkezetben a háromszori fejés bevezetésével 4, Zalaszentlászlón az Uj Alkot­mány termelőszövetkezetben 3 li­terrel emelkedett a fejési átlag. Mesterséges borjunevelést alkal­maz a nemesnépi Vörös Hajnal termelőszövetkezet. Ezidáig 7 bor­jut neveltek fel mesterségesen. Borianként 500 liter tejet takarí­tottak meg, 28 tehénnél bevezet­ték a háromszori fejest. ★ A cséplési és a begyűjtési ter­vek teljesítése után a nagykani­zsai Vörös Csillag termelőszövet­kezet minden olyan növényt be- silózott, ami a tél folyamán ál­latállományuk átteleltetését előse­gíti. Tanulva az elmúlt aszályos esztendőből, már 150 köbméter növényfélét silóztak le. Tudja a tsz minden tagja, hogy az állat- állomány átteleltetésével nemcsak saját gazdaságukat növelik, ha­nem dolgozóink életszínvonalá­nak emelését is elősegítik. ★ Az uj udvari Uj Élet termelő­szövetkezet tagjai éven át dere­kasan megállták helyüket. Nem­csak a férfi dolgozók, az asszo­nyok is kivették részüket a mun­kákból. Meg is látszik ez a mun­kaegységeken. Az asszonyok meg­mutatták, tudnak olyan ered­ményt elérni, mint a férfiak. Meicinger Ferencné 258, Rákhely Teréz 280, Takács József né pedig 172 munkaegységet szerzett. ★ A nagyfakosi Dózsa termelőszö­vetkezet 66 hold búzáján 15 má­zsás átlagtermés értek el, inig az egyéni dolgozó parasztok 8 má­zsás átlagtermést takarítottak be. A termelőszövetkezet 9 hold ke- resztsorosan vetett búzáján 17 mázsa 30 kilós termés volt, A tsz 24 hold rozsáról 14.5 mázsás át­lagtermést takarítottak be, az egyéniek 5.7 mázsát. Különösen jó eredményt értek el a szövet­kezet tagjai ősziárpából. A tsz termése 13 mázsa 80 kiló, az egyénieké 7 mázsa volt. A termelőszövetkezet alkalmaz­ta az agrptechnikai eljárásokat, köztük a 22 centiméter mély ve­tőszántást, a korai vetést, ősszel 80 kiló szuperfoszfáttal, tavasz- szal pedig 50 kiló pétisóval fej­trágyázták a vetéseiket. Egyéni dolgozó parasztok is kiváló eredménnyel alkalmazzák az agrotechnikai eljárásokat Egyénileg dolgozó parasztjaink a termelőszövetkezetek eredmé­nyeit látva, mind többen alkal­mazzák a fejlett agrotechnikai el­járásokat. Németh Ferenc kisré- csei tanács elnök kukoricáját négyszer kapálta és időben elvé­gezte a pótbeporzást. Burgonyá­ját kétszer kapálta és virágzásig háromszor töltögette. Igaz, hogy Megérkezett a kisegitő cséplő­gép Pakod községbe. A község dolgozó parasztjai nagy örömmel fogadták a gépet, hisz az ő ér­dekük is, hogy minél előbb vé­gezzenek a csépléssel, a begyűj­téssel, hogy szabadpiacon értéke­síthessék terményeiket. A község dolgozó parasztjai a cséplőgéptől teljesítették állam­iránti kötelezettségüket. Azok a gazdák, akik elcsépelték a gabo­nát, hozzáláttak az őszi munkák előkészítéséhez. A keverőszántást az agrotechnikai eljárás több és gondosabb munkát követel, de a munka jutalma nem marad el. Németh Ferencnek soha nem lá­tott kukorica- és burgonyatermés­re van kilátása, amit a kedve­ző időjárás mellett elsősorban az uj mezőgazdasági módszerek be­vezetésének is köszönhet. 90 százalékra végezték el. Nem késlekednek a dolgozó pa­rasztok a napraforgóbeadási köte­lezettséget teljesíteni. A község eredménye a napraforgó beadás­ban 50 százalékos. Elsők között van a beadásban Gergály Jenő Kövér János, Hajdú Károlyné. A dolgozó parasztok igyekeznek minél előbb teljesíteni a napra­forgóbeadást is, mert egy mázsa teljesítése után 2 liter és minden mázsa túlteljesítés után 17 liter étolajat kapnak prémiumként. Kemendolláron folyik a napraforgó begyűjtés© A gabonabegyüjtés befejezése után sem szünetel a munka Ké- mendollár községben. A község­ben és a hozzátartozó vöcköndi termelőcsoportokkal és tsz-szel a községi tanács ismertette az őszi vetés tervét. Minden tsz és ter­melőcsoporttag tudja, hogy mit fognak vetni. A még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal tanácsülésen beszélik meg a vetéstervet. A ve­tést előkészítő munkák folynak. Jó ütemben halad a keverőszán­tás. A vetésterület 25 százalékán végezték el ezt a munkálatot. Figyelőszolgálatot szerveztek a napraforgó beadásának sikeres teljesítése érdekében. A mezőőrök naponta jelentik a községi tanács­nak, melyik gazda törte le nap­raforgóját. A községi tanács ez­úton tudja ellenőrizni a naprafor­góbeadás teljesitését. A naprafor­gó begyűjtésében máris 30 száza­lékot értek el. Ahol fokozni kell a gabonabegyüjtés ütemét Pat, Land, Miháld, Korpavár és még jóné- hány községe a nagykanizsai járásnak alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére teljesite.tte gabo- nabegyüjtési kötelezettségét. A példamutatók mellett jónéhány olyan községe van azonban a nagykanizsai járásnak, mint Eszteregnye, ahol a nagykanizsai járási tanács begyűjtési osztá­lyának kimutatása szerint 14 hátralékos van, akik 42 mázsa gabonával tartoznak a nép álla­mának. De ugyancsak sok a hátralékosok száma Gelseszigeten, Hosszuvölgyön, Hahóton, Felső- rajkón, Pötrétén, Fityeházán, Nagyradán és Za- laszabaron is. Ezek azok a községek, amelyek hátráltatják a nagykanizsai járást, s az itteni községi taná­csok, állandóbizottságok gyenge munkájának tudható be, hogy ez a járás az utolsó a megyé­ben a begyűjtési versenyben. Hiányzik ezekben a községekben a felvilágosító munka. Ennek pe­dig eredménye az, hogy több dolgozó van, aki vonakszik eleget tenni begyűjtési kötelezettségé­nek s a tanácsnak el kellene számoltatni. Ezt azonban már népszerűtlen feladatnak tartják a felsorolt községek többségében a tanácsdolgo­zók. Persze az elszámoltatásra nem is lenne szükség, hiszen a gabonabegyüjtés idején számos olyan község volt, ahol nem volt egyetlen hátra­lékos sem, egyetlen esetben sem kellett elszá­moltatni senkit, — viszont itt jó volt a felvilá­gosító munka. Szintén súlyos hiba ezekben a községekben, hogy a tanács nem támaszkodik az állandóbizottságokra, nem látja el azokat fel­adatokkal. Ezeket a hibákat sürgősen ki kell ja­vítani a felsorolt községekben. Csak igy válik lehetségessé számukra az, hogy gyorsan befejez­zék a gabonabegyüjtést s az őszi kapások be­gyűjtésének idején már ne hátráltassák, hanem segítsék a nagykanizsai járás begyűjtési mun­káját. 90 százalékra végeztek a keverőszántással Rákodon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom