Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-26 / 174. szám
fi SzovieluniéiiéS a legkiválóbb kulluregyiUtesek mennek a IV. VST-re A kicvi színpadon Gulak Arlyc- inövszklj: „A zaporozsjei a Dunánál“ című operájának próbái folynak. Ogarka és Tarasz duettjét Lcssja Zailova kolhozparasztlány és Vaszllij Mihajlovics, a falusi művészeti verseny részvevői éneklik. A nézőtéren kiváló művészek ülnek: Litvinycnko-Volgemut, a Szovjetunió népművésze, Gajdaj Kalorzsinszkij, a Szovjetunió érdemes művésze és mások. A fiatal művészek értékes tanácsokat kapnak tőlük. Zsilova komszomolka szépen szárnyaló hangja betölti a színházat. Igen jól oldja meg nehéz szerepét. Vászilij Mihajlovics ugyancsak szépen játssza és énekli Taraszt. „A zaporozsjei a Dunánál*1 című opera előadásával a fiatal kollektíva nagy sikert aratott. Az utolsó két három év folyamán az együttes Rimszkij—Korszakov' ..Májusi éj“, Oargomizsszkij: „Scl- 1ő*‘, Mojtusz: „Ifjú gárda“ eiimi operáját és több más dalművet tanult be. Az ukrán Ifjúsági operaegyiit- tes tagjai a legismertebb ukrán és orosz operák szerepéiben tanulják meg a színpadi művészetet, járják ki az operaművészet iskoláját. Tatán még sohasem énekellek ilyen szépen, ilyen lelkesedéssel a fiatalok. Hiszen a IV. Világ- ifjúsági Találkozóra készülnek... \ fiatal ukránok ,*A zaporozs- jei a Dunánál**, „A cár menyasz- szonya“, „A sevillai borbély“, a „Vihar“, az „Ifjugárda“, a „Kpvi" i ág“ és a „Tarasz psaládja című operákból mutatnak be részleteket a Fesztiválon. \ főszerepek megszemélyesítői közt ott találjuk Ljesza Novikova komszomolt, Juríj Galkint, a katonai együttes volt tagját és sok más tehetséges fiatalt. A díszleteket és a színpadképeket Ilvosztov, az Ukrán SzSzK Sztálin-dijas népművésze tervezte. Az ukrán fiatalok operaegyüttese büszke arra, hogy a testvéri szovjet köztársaságok ifjúságával együtt az egész világ ifjúsága előtt mutathatja be tudását és képességét. — Hazánkból a legjobbak mennek a IV. VIT-re! — mondja Ju- rij Galkin. — Büszke örömmel tölt el bennünket, hogy ml is köztük lehetünk... A nagy Kína küldöttei útban Bukarest felé M ár néhány nap óra robog "*■ a Szovjetunió területén keresztül a népi Kína ifjúsági küldöttségének különüoüata a IV. Világifjusági és Diák-Béke találkozóra. A tudósitó kérésére Liu Tao-sen, a Kínai Demokratikus Ifjúsági Szövetség Közponli Bizottságának (ilkára, a küldöttség vezetőjének helyettese beszél a küldöttség előkészületeiről és VIT- yrogrammjáról. — Bukaresti küldöttségünk 420 tagból áll. Kína százmilliós béke- szerelő ifjúságát képviselik ezek a fiatalok. A küldöttség tagjai a kínai ifjúság legkülönbözőbb rétegeinek legkiválóbb képviselői: ifjúmunkások és po,raszi.ok. hős harcosok, középiskolások és agyétérni hallgatók, ifjú művészek, sportolók, ifjúsági szervezetek aktivistái. Soraikban ott találjuk például Lu Min pilóták a Koreá- ból érkezett hős kínai önkéntest, Kao Ju-pao fiatal írót, a népi hadsereg harcosát. Fan Jun hires mozdonyvezetőt, Liu Li-fu. hajóépítő brigádvezetőt, aki brigádja tagjaival együtt már 1958. év tervét teljesiti, Csu Huaj-sunt, a Huajhe építkezésén dolgozó élmunkást és Sza Zsen élenjáró bclsömongóliai iraklorvezetönőt. TTüldöt ségünk nagy részét a 240 tagú művészeti csoport alkotja. A csoportot Cső Vej- szi zeneszerző vezeti. A kínai küldöttség fénykép- kiállítást is rendez a Fesztiválón „A kínai ifjúság a békéért és a ragyogó jövőért folyó harcban“ címen. A kiállítás megismerteti a Fesztivál részvevőit az ifjú kínai nemzedék békés alkotó munkájával, boldog jelenével és fényes jövőjével. A küldöttség nyolc filmet visz magával Bukarestbe, köztük az 1952 október 1. megünnepléséi bemutató színes dokumentumaimét. Alig néhány nap múlva megkezdődik a Fesztivál! Ezért a fiatal hindi énekesek, táncosok, zenészek és sportolók még a vonaton sem hagyják abba a gyakorlási! Folynak az utolsó előkészületek. Nemsokára megérkezünk Moszkvába! ... Barátok találkozása Amikor ezek a sorok megjelennek, két vonat halad át Szibéria végtelen földjén, Moszkva felé. A keleti országok ifjúságának küldöttei utaznak a Szovjetunión keresztül a IV. Világifjusági és Diáktalálkozóra. A vonatok néhány nappal ezelőtt értek á Szovjet-kinai határrá. Otporbäh, ezeil a távoli szovjet határállomáson találkoztak először a külföldi vendégek a szovjet emberekkel. Ismeretlen és mégis igaz barátok megható találkozása volt ez, olyanoké, akiket összekapcsol a békéért és a népek szoros barátságáért folyó harc. ... Az állomásra befut aZ első vonat. A Vietnami Demokratikus Köztársaság ifjúságának küldöttei, Patet-Lao harcoló népe, a Thaiföld, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének első csoportjai érkeznek. A Vendégek kilépnek a petTonra. Dalokkal, gyönyörű mezei Virágcsokrokkal fogadják őket. Üdvözlések, ajándékok, meleg kézszorítások. A fiatalok ajkán egymás után csendülnek fel a dalok. Boldog, barnaarcu vietnami fiú, hófehér ingben, piros^ nyakkendővel, egy őszhaj u orosz asz- szonyhoz simul, Nagynehezen, általános helyeslés közben, sikerül szótagolva kimondania: —• An-na Ivá-no-va... Ma-ma. Az asszony még szorosabban öleli magához a fiút és letörli a szemébe gyűlt örömkönnyeket. Megismerkedtünk. A vietnami Úttörőt Nguyen Kat Zau-nak hívják. 14 éves. Fu-To tartomány legjobb tanulója. — Mondjátok meg a szovjet úttörőknek, — kéri —, hogy mi nagyon szeretnénk olyanok lenni, mint ők. ügy szeretjük a Szovjetuniót, mint Vietnamot. Tudom, hogy nálunk is ugyanilyen jó és boldog lesz majd az élet. Adjátok át forró üdvözletünkét a Szovjet pioníroknak. A vonat lassan kigördül az állomásról. Néhány perc múlva elfoglalja helyét a második vonat, amelyen a Kínai Népköztársaság több mint 300 küldötte utazik Bukarestbe. A vendégek előtt még hosszú ut áll. Csupán a Szovjetunió fővárosáig több mint 0700 kilométert kell megtenniük. ★ A vonatban hangos a jókedv. A nyelvtudás hiányát jelbeszéddel próbálják. Az expressz szibériai földön halad. Csitába ér kéjünk. A pályaudvar melletti tér felett a baráti országok sokszínű zászlói lobognak a szélben. A V. I. Lenin emlékműnél rövid ünnepi gyűlés kezdődik. S a tér felett száll az énojk. Különböző nemzetek gyermekei dalolnak örök barátságukról: „Egy nagy cél érdekében, tör előre ifjú seregünk“. Zeng az ifjúság harci dala és ütemére ezer és ezer kar lendül a magasba. A vonatban élénken beszélgetnek. A fiatal utasok lelkesedéssel emlékeznek a csitai találkozásra, megmutatják egymásnak az ajándékba kapott könyveket, komszomol-jelvényeket. Ugyanezen a napon elhatározták, hogy a vonaton nemzetközi hangversenyt rendeznek. Lázasan készülődnek, repül az idő. Este az étkezőkocsiban összegyűlnek az utasok. Ezen a szokatlan estén, amelyet az ő „kis fesztiváljuknak“1 neveztek el, egyidejűleg néző és szereplő is mindenki. Jóval éjfél után ért véget a hangverseny. Ki- nai, koreai, vietnami, thaiföldi eredeti, szinpom- pás népi táncokat és dalokat adtak elő. Az abl'ak mögött, miüt végtelen filmkockád kon, változik a szibériai táj képe. Mind újabb és újabb állomások, uj benyomások. IRKUTSZK. Ismét virágok, mosoly, dalok. A fúvószenekar régi orosz keringet játszik, forognak a párok. Szőkehaju orosz leány egy koreai fiúval, barna- arcú, fekete szemű vietnami lány pedig orosz legénnyel táncol. Az ifjúság kihasznál minden percet. Az állomásokon a kinai atléták edzést tartanak, próbálnak a vietnami táncosok. A röplabdázók sem pihennek. Sokan vezetnek utinaplót. Néhányan a pihenőórákban leveleket írnak haza. A vasúti kocsiban térkép függ, amelyen Pan jelöli az eddig megtett utat. Most piros ceruzával Novoszibirszkig huzza meg a vonalat. Máris feltűnik a pályaudvar. Ismét mosol}'' virág és dal. A novoszibirszkiek nagy örömmel fogadják a kedves vendégeket. w i < í < í c > í : : í í 5-í m w ; < t í : í ,ví , í;í;í;í;<, ’ v". V *. > ; : í > i i < ; í ; í i < t ; ; í ; í j : : : ; fi féktelen terror közepette is készülődik az ifjúság a középkeielb országokban Szíriában. Irakban, Egyiptomban és az arab Szudánban a terrorista, diktátori rendszerek hatalmas nehézségeket támasztanak a VIT-előkészületek útjában. Az ifjúság mégis minden áldozatra készen, minden erejét megfeszítve készülődik, hogy küldöttei jelen lehessenek a bukaresti nagy találkozón. Az Iraki Demokrata Ifjúság Szövetsége és az Iraki Főiskolások Országos Szövetsége szoros együttműködésben megalakította a VIT-Előkészltő Bizottságot. Ez a bizottság külön brosúrát adott ki a VIT-előkészülctekkel kapcsolatban és széles körben terjeszti a „Fesztivál“ című újság arabnycl- vii kiadását. A rendőrterror ellenére is számos ifjúsági gyűlést rendeztek a VIT-előkészüleiek jegyében. Szíriában a Köztársasági Főiskolások Szövetsége számos díak- gyülésl szervezett, amelyeken vitákat rendeztek a bukaresti VlT- rőí. Az előkészületekbe bekapcsolódott a Parasztszövetség is, amely külön határozatban hívta fel a parasztságot, hogy minden erejével támogassa a VIT-előkészüle- teket. Az ifjúság körében számos röplapot terjesztenek. Arab Szudánban a Szudáni Szakszervezetek Szövetségének lápja terjedelmes cikkben hívott fel minden fiatalt a VIT-elő kész illetek támogatására. Khartum város közelében kollektiv kirándulást szerveztek, ahol ismertették a VIT jelentőségét. Nagy lelkesedéssel készül Bukarestbe az egyiptomi ifjúság is. A különböző ifjúsági sportegyesiile- tek már be is jelentették részvételüket a Főiskolai Világbajnokságön. Ezekben a középkeleti országokban az ifjúság a VIT előtt tovább fokozza a békéért és a nemzeti függetlenségért folytatott harcát. Nemrég hatalmas tüntetések folytak le Damaszkuszban, Aman- ban, Kairóban Foster Dulles látogatása ellen. A VIT eszméi még jobban mozgósítják ezeknek az országoknak az ifjúságát a jogos követeléseikért folytatott karcra. Augusztusban a középkeleíi országok ifjúságának küldöttei is ott lesznek Bukarestben, hozzájárulva a világbéke és a népek közötti barátság nagyszerű ügyéhez. ^ í : 5 -< í j >«s mióta megismertelek, még mások előtt is tudok fütyülni. IIa szép reggel van, örülök. — No, ha most találkoznék veled, milyen jó lenne. Ha szép este van, még jobban örülök, mivel olyan időben még jobb veled lenni — ilyeneket mondott Gerzson. Nem úgy, mint a tsz könyvelője. aki mindjárt ezekkel kezdte Marika előtt; — No, hány a százalék? Végzett ma este munka után önkritikát? Kihozta magának élesen, hogy mi a holnapi terve? — Hiszen vannak számon és százalékók, de az életben nem akkor vannak, amikor a. Kedves kislánnyal vagyunk. A tanácstitkár is udvarolgatott. neki is más volt a szokása: nem volt komoly szava Marikához, félórákon keresztül csak ugratta" á lányt. — Na, ne mondja? Igazán? Ne beszéljen? És honnan tudja? Maga azt hiszi, hogy ez igy van? Fenét, téved, ha ludni akarja... Kara Mihályné megjelent a kapu alatt. KENDŐJE kioldozva, kosarát cipeli, arcát törölgeli. észre sem veszi' Geízscnt, aki Marika mellett áll. — Mama, bemutatom neked Balogh Gerzsont. Talán ismered. — Karáné néz, kezét, jobbadán csak az ujjait nyújtja, rögtön résen van, — ahá, hát ez ki legyen? Jó lesz résen lenni, mert ő már csak Kaskötő Miskát szánta lányának. Mindent kicsinállak télen és punktum. — Nem ismerem, honnan Ismerném? — pulykáskodik Karáné. — No, menjünk a fényképészhez, mert siet az idő. Végignézi lányán. megigazítja ruháját, szalagját és maga után bevezeti a fényképészhez. Gerzson is megy. Karáné nem, szól. — Fényképezkedni szeretne a lányom — mondja az asszony. A fényképész kiguritja görbe lábakon álló gépét. — Lehet kérem. Talán lánya is nyert valamit és most kell a képe az újságba, vagy valamilyen munkaversenyben kitűnt? — kérdi az asszonytól, de Karómé fejét rázza. — Nem. — Ide is egy kép lesz? — fordult Gcrzsonhoz. — Ja, persze. Most látom, most ismerem meg: Balogh Gerzson! Kiváló munkás, Igen, igen. már voltak itt. hogy mi van a képpel. Készen van, kérem mindjárt hozom és gratulálok magának, elvtárs! Gerzson átveszi a képét, nézegeti, de rögtön kabátjába is teszi. Nem olyan szépség ő. Kell a kép semmi más. szerénységet tűd Gerzson. Félre ül, várja, míg Marikát leveszik. Anyja rá se néz, ámbár szeretne valamit kérdezni tőle. Nágysokárá megszólal: — Maga mitőlünk való? — Nem, a szomszéd faluból. — És miféle, ha szabad kérdeznem? — A termelőszövetkezetben dolgozom és ... A többit nem mondja. Szerénység is van. Majd megtudhatja Marika mamája. — Ismerős a lányommal? Honnan? És mióta? — A határban, munkában találkoztunk. Közel dolgoztunk. Mió- iaaa? Fél esztendeje. Karáné hallgat, kötényét igazgatja, kis falatot dug a szájába, csipegeti, szaggatja a kiflit. Kérdezne még, de nem mer. Elkergetné a legényt, de nem lehet. Hallja, milyen kedvesen szól lányához. A fényképész leülteti a lányt, elrendezte ruháját. — Nevessen egy cseppet — mondja Marikának és az Gerzsonra nézve mosolyog. Édesen, szerelmesen. Gerzson a széken ül, kezét térdén tartja, felkel és mikor Marika, le akar lépni az emelvímyrőh odaszól csendesen a fényképésznek: . — Még egy felvétel lesz! Azzcll a lány felé megy, visszaülteti a székre, maga is mellé ül, int a fényképésznek, hogy lehet, aki elkaHinija a masinát, a kismadár kirepült a csőből. Gerzson és Marika egymásra néznek és nevetnek, anyjuk pedig ott ül, keze mozdulatlan, szólni akar, de nem tud. — Mi az, ezek talán már titokban meg is esküdtek? —■ Nem szégyenled magad? — támad lányára. Fojtott hangon, sziszegve beszél, rángatja Marikát, hogy menjenek, de a lány szerényen elhúzza magát. — Miért szégyelném magamat? — Mi volt ez? — kérdi anyja méregbe gurulva. — Eljegyzési kép . ,.! — mondja nyugodtan Marika. Karáné Gerzsonra néz, az is mosolyog és bólint, hogy igen, ez olyan eljegyzésféle kép volt. Marika már megmondta. Minden összedőlt — gondolja Karáné. Most mivel megy haza urához, mit szól a falu, mii mondanak Kaskötőék? Mi ez? — Azt kérdem idled, mi az? — mérgeskedik Karáné. mire lánya csendesen feleli: — Tudhatja. Szerelem... — Ennyit még hall Karáné, de azt, hogy hiszen maga is így volt édesapámmal, maga is volt fiatal, nyár volt, szerették egymást és készültek az életre, azt már nem hallja Karáné. Menne szaladna, huzza maga után lányát, de Marikát Gerzson vezeti és a lány kosarából kihúzza a kendőt és a harisnyát s megkérdezi Karánét: —Tetszik magának ez, mama? — Karáné le akar esni. megkapaszkodik a falba, de körmei nem vágódnak a téglába. — Mama? ... Hát ez már házasodni akar? — Persze ... lássuk csak a kendet meg n harisnyát! A. KAPU ALATT, a vaksi tükörnél Marika odaszól Gerzson- nak. hogy te most eredj előre egy cseppet, odaadja a kendöt anyjának és biztatja, hogy csak próbálja fel, kösse meg... és nézze meg magát a tükörben .. . Egészen jól áll ez magának! Felkötötte a kendöt, megforgatta, mintha fiatal menyecske lenne. Cseppecskét mosolygott is. de aztán megint mord lett. Az utcán Gerzson Marika mellett ment, ujjait összeakasztotta a lány ujjaival, hintáztak karjukkal. mint a gyermekek. mosolyogtak, beszélgettek. Karáné mögöttük ment és egyszerre érezte. milyen nagyon elmaradt az éleitől, mindentől, milyen nagyon előretörlek a fiatalok, milyen nagyon halomradöntö.t benne sok- sok mindent ez a szép szerelem... 'Morvái Gyűli Vasárnap, 1953 jul. 26.
