Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-26 / 174. szám

Verseny ben a Béke és a Petőfi cséplő-brigád „Jobban élünk a másodvetés jövedelméből" A felsőiajkí határban az ekeszarvára dűlve, egyik kezében ostort tartva unszolta a marhákat egy fiatal leány. Néha meg-megállt és pihentette a fül- lesztő hőségben a lihegő teheneket. A lány piros kendőjét hátratolta és megtörölte vcritékes homlokát. Az ut mellett húzódik az a parcella, ahol szán­totta a rozstarlót. Közelebb kerültünk a leányhoz. Kezet szorítottunk "és belemelegedtünk a beszélgetésbe. — Kovács Józsefnéé, az anyámé ez -a föld — mondja —. Olyan 4 hold 475 négyszögöl az összes szántóterületünk. Ebbe idei másodnövény kerül. __ A jót nem adják ingyen —• folytatja és köz­ben rátámaszkodik az ekeszarvra — 200 öl kölest vetettünk. Kitapasztaltuk anyámmal, hogy a kölestől jobban tojnak a tyúkok, mint bármitől. Azzal fogjuk őket etetni. Mí g beszélgetünk, a cséplőgép zúgását figyeli. Hallani, hogy eleltompul a cséplőgép motorjának hangja. — Leáll a gép—mondja kis váltatva—, pedig nekem oda kell mennem. Megcsapkodta a teheneket és máris gördül a fekete föld az ekevas nyomában. Tovább kérdezgettük, ő pedig csak mesélt ne­künk, Igazi örömmel és boldogan beszélt munkájuk­ról, arról, hogy az őszön másodszor is aratnak erről a földről. — Hol is hagytuk abba? Igen ott — foly­tatja a lány —, hogy a kölessel mit csinálunk. Rész­ben meghagyjuk az állatainknak, vetőmagot hagyunk és ha marad fölösleg, eladjuk szabadpiacon. A pénzre terelődik a szó, megkérdeztük, hogy mit vesz a másodvetés jövedelméből, *— Édesanyámnak csizmát akarok télire *— kezdi -—, meg aztán az adóval sem akarunk lema­radni és annak a törlesztésére is kerül belőle. Elmondta, hogy a kölesen kivül még répát és mohart is vetettek. A kerékrépát fiatalon, úgy levelestül használják a tehenek etetésére, később pedig csak a répát vagdalják fel nekik. A mohart mint friss zöld­takarmányt etetik és meghagyják egy részét jövőre magnak. Boldogan számolja az egyes másodnövényekből várható jövedelmet. Ez a munka bőven megtérül majd. Azt jelenti, hogy több élelem kerül az asz­talra, több ruhát, cipőt vásárolhatnak. Szervezett munkaival biztosítják liirjén a jó eredményeket A zalaszentgróti járás élenjáró községei közé tartozik Tűrje. Sokat dolgoztak a község dolgozói, do a. tanács tagjai is azért-, hogy mint már eddig sokszor, moat is az élen. járók soraiban, haladva öregbítsék a község jó hírnevét. Példás munkát végeznek a behordás, cséplés és a beadási kötelezettségek teljesítésé­nél, amelyről a járás, do a megye községeinek túlnyomó része példát vehetne. A búza vetésterületének 36 ■százalékát, a rozs vetésterületének pedig 25 százalékát csépelték el ez. ádeig. Ezzel párhuzamosan folyik az állammal szembeni kötelezettségek teljesítése is. Egyetlen olyan dolgo­zó paraszt sincs a községben, aki késlekedésével, hanyagságával aka- dályozná a tervek teljesítését és tnenr tartaná bo a minisztertanács íratározatát. Marad bőven a beadáson felül. Kiss Ferenc, 10 holdas dolgozó parasztnak saját szükségletére több mint 26 mázsa gabonája maradt meg. A községi tanács részéről régóta folytak az előkészületek azért, hogy a cséplés, behordás és a begyűjtés meneto ilyen zökkenőmentes legyen. A minisztertanácsi határozat alap­ján már junius 8.án tervet készítet­tek, amelyben számba vették a vér té&terveket, kiszámították, milyen át­lagtermés várható és ezeknek figye­lembevételével a cséplőgépek teljes kapacitásának kihasználása esetén mikorra tudják a cséplést elvégezni. Ütemtervet kész-ite'-'tek arra is, hogy a cséplőgépek mikor melyik gazda, nál fognak csépelni. Ezt az ütemter­vet a dolgozó parasztokkal megbe­szélték, igy a gazdák pontosan tud­ják, mikor megy hozzájuk a gép. A terv készítésében, xésztvett a mezőgazdasági, begyűjtési, valamint a szociálpolitikai és egészségügyi állandóbizottság. A tervkészítő ülés. re 8 élenjáró dolgozó parasztot is meghívtak. ö}i mindjárt az ülésen felajánlották, hogy segítenek a be' hordásban olyanoknak, akik ezt a munkát fogatéin hiányában csak ne­hezen, vagy egyáltalán nem tudnák elvégezni. A kezdeményezők között' volt- Höresöki Lőrinc 6 holdas, Koc­ka Lajos S holdas és Németh József 4 holdas dolgozó paraszt, A pontos tervkészítés, a segítés és a példamutatás utján tudják a fo­lyamatos hordást, cséplést és az állammal szembeni kötelezettségek teljesítését biztosítani, azonkívül a községben lévő élénk párosverseny is komoly lendítő erőt jelent ezek­nek a munkáknak a sikeréért foly­tatott harcban. Meglátszik, hogy a községi tanács pontos veísenynyil- vánt artást vezet és a verseny állása, ró! hetenként a közérdekű hírszolgá­lat tartása alkalmával tájékoztatja a dolgozó parasztokat. A türjei dolgozóknak az a terve, hogy a cséplést és a begyűjtési ter­vek teljesítését augusztus 18-a, az eredeti terv helyett már augusz­tus 12-re teljesítik. Ha továbbra is ilyen fáradha'at- lan és lelkes munkát végeznek, min • ! den lehetőségük meglesz ahhoz, hogy a tervet valóraváitaák. (H. K ) „Az idei termés a legjobb, amit a felszabadulás óta elér­tünk és gondos szervezett be­takarítása cgycsapásra meg­javíthatja közellátásunk leg­több területét“ (Rákosi elv­társ beszédéből.) A cséplőgép zúgása messzire hallatszik a pakodi határban. A nagy cséplés megindulása óta minden fáradságot félretéve versenyben megy a cséplés. Egy cséplőgép végzi a munkát, de eredményesen. A cséplőgép felé járó dolgozó parasztok csodálko­zó szemekkel nézik a gépnek és munkásainak lendületét. — Ma a Béke-brigád van mű­szakban —• mondják többen. — Én a Petőfivel akarom el­csépelteim a gabonámat —, mond­ja egy dolgozó paraszt. —* Mi is fogunk úgy dolgozni, mint azok — felelik erre a csép- munkások. Megy is a munka. Már az első napokban kialakult a verseny­mozgalom. Mivel egy gép csépel, váltott műszak a brigádok kö­zött. Pier Béla, a türjei gépállo­más traktorosa a felelős vezető. Ö minden műszakban dolgozik. 1200-as a cséplőgépe, napi telje­sítménye 125 mázsa. Ezt már túl­szárnyalták azon a napon, ami­kor nevet adtak a brigádoknak. Éppen a Béke-brigád "volt akkor műszakban. Napi teljesítménye 194 mázsa volt. ■—■ Szép. — állapították meg a dolgozók. — De még ennél is töb­bet tudunk — mondták rá a cséplő­munkások. Rákövetkező napon, reggel fél négykor, amikor megindult a cséplőgép, Pler Béla felelős vezető és Hompó Teréz cséplőgépellenőr ismertették a Petőfi-brigáddal a Béke-brigád eredményét. —• Na, majd megmutatjuk, hogy mit tudunk —, mondották akkor a brigád tagjai. Ment is a cséplés, hisz a ke­nyérért folytatták a versenyt. —- Valami még kellene mozgató erőnek, —- mondotta magában Pler elvtárs. Csakhamar rájött, hogy mivel segiti jobban a ver­senyt. Ebédszünetben a cséplőgép­ellenőrrel együttesen elbaszélget- tek a dolgozókkal. Délben még csak 110 mázsa volt az eredmény, de amikor leállt késő este a gép, már 224 mázsa volt az eredménye a Petőfi-brigádnak. Másnap kora reggel, amikor mentek a Béke-brigád tagjai csépelni, versenyre mozgósító pla­kátok voltak a cséplőgépen. Az. egyiken ez áll: „A gyorsan elcsé­pelt beadott gabonából hamarabb lesz ruha, cipő a családnak.“ Szabó Gyuláné, a zsákaggató, ahogyan ő nevezi beosztását, gon­dosan ellenőriz minden lemért ga­bonás zsákot. — Nem is fog ki rajtam senki a számolásban —, mondta a feléje forduló cséplő­gépellenőrnek. — Figyelni kell az eredményt, mert a verseny az mégis csak verseny. így vélekednek azok a fiatal nyársolók és zsákolok is, akik olyan fürgén mozognak a tikkasz­tó hőségben. A huzatást gyorsan végzik. Egyik háztól a másikig csupán negyedórát vesz igénybe. A gép alját meg lehet nézni. Alig lehet szemet találni. — A rosták gyönyörűen mű­ködnek — állapítják meg a cséplő­munkások, többek között Németh János is. A brigád nem elégszik meg eredményével, de a felelős csép­lőgépvezető és a gép ellenőre sem. Ennél többet akarnak elérni A jobb munka és a verseny nyilvá­nossága érdekében tovább fo­kozzák a szervező munkát. Pler Béla felelős vezető csatlakozott Toplak Józsefnek, a zalatárnoki gépállomás felelős vezetőjének versenyéhez és kiegészítette azzal, hogy a most elért eredményét tartja és a szemveszteséget 0.2 százalékra csökkenti. Ö is beve­zeti az óragrafikonos munkamód­szert és értékeli a brigád ered­ményét. A kezdő cséplőmunkások­nak állandóan útmutatást ad, hogy ezzel is segítse a verseny to­vábbvitelét. A két cséplő-brigád lendületes munkájának hire van a faluban. De hire van a felelős cséplőgépveze­tőnek is. Most csak az szükséges, hogy úgy dolgozzanak a jövőben is, bogy ne csak a faluban, de az egész országban hire legyen an­nak a cséplő-brigádnak, amelyik azért folytatja a harcot, hogy mi­előbb segitse megvalósítani kor­mány programmunliat: „több ke­nyeret a dolgozók asztalára.“ Tettekkel igazolják be a nagyüzemi gazdálkodás fölényéi a kiskanizsai Petőfi tszcs tagjai — Jól dolgoznak a Petőfi I. tí­pusú iermelöc söpört. tagjai. Eleu* járnak a mezőgazdasági munkák­ban. a beadásban és mindenhol, ahol tenni kell valamit — mond­ja a nagykanizsai városi tanács j kiskanizsai kirendeltségének ve- í zetője. — Mind becsületes embe-1 rek. ezért dolgoznak jól. Itt van véldául Dolmányos József iszcs- tag. aki egyben a város begyűj­tési állandóbizottságának elnöke. Ö nemcsak a tszcs-ben, hanem a város érdekében is sokat tesz. Ö legtöbbet iud mondani a tszcs eredményeiről. Bajcsy-Zsilinszky-ut 89,. itt va­gyunk. Dolmányos József takaros házát gondozott kerítés veszi körül. Az udvarban félig megrakott asz- íagos kazal, körülötte tyúkok, csirkék kaparásznak. Behordás van. a gazdát nem találjuk itt­hon, Dolmányosaié fogad bennün­ket. — Jöjjenek beljebb az elvtár­sak — mondja mosolyogva. — A férjem nincs itthon, ilyenkor min­den parasztnak a mezőn a helye, de várják meg, rövidesen hazaér­kezik. Bemegyünk. Nemcsak qz udva­rán, keinem a lakásban is u rend és tisztaság az vr. A tszcs felöl ér­deklődünk. milyen a tagok han­gadata. hegy megy a munka. „Sosem arattunk ilyen termést44 — Nem bánluk meg, hogy be­léptünk a csoportba — kez'di. - Ta- gositva van a földünk, igaz, hogy csak azoké a tagoké, akik a leg­elején beléplek. Olyan termésünk van. amilyen egy egyénileg dol­gozó parasztnak sincs. Nem is emlékszem, hogy valamikor arat­tunk volna ilyen termést. — Meg is adták a földnek, ami annak megjár szól közbe a 79 éves dédmüma, Dani Jánosúé. - a kukoricaföldeket mind megtrá- gyázlák, jövőre ebbe a földbe bú­za. no meg más gabona kerül. •. jövőre még magasabb termésük lesz. Magasabb termésük lesz“ — mondja, de ezek a szavak olyan büszkén hangzanak és olyan sze­retettel. ahogy csak az iud beszél­ni, aki szereti és magáénak érzi ezt a földet. — Nem is kellett eddig kenye­ret vennünk — szakítja félbe uno­kája, a 30—35 év körüli Dolmá­nyosné. — Csoportunk többi tag­jának sem kellett kenyeret ven­ni. mindnek megtermett. Most is bőségesen meglesz, sőt még job­ban, mint tavaly, hiszen az el­múlt év aszályos esztendő volt. A konyhából étel szaga árad, Dolmányosné beszalad a konyhá­ba. tesz-vesz a tűzhely körül. Majd újra visszajön, csípőre teszi kezét és u konyha küszöbéről to­vább beszél: — Hallottuk, hogy egyes cso­portok szét akarnak menni, vagy legalább is vannak tagok, akik ki akarnak lépni. .. Mi nem fo­gunk kilépni és a többi tag sem. — A tagok megértik egymást és szorgalmasan dolgoznv.k — szól közbe Dani Jánosné. — A leara­tott ősziárpa helyén gyönyörű kertészetet csináltak. Már zöldcl a másodvetés — Igen, igaza van u mamának, aratás után azonnal felszántottuk a tarlót. Aztán ahány asszony csak volt mind odajött. Egyik kapált, a másik gereblyézett, a harmadik vetett, a negyedik pa­lántáit .... ahányan voltunk, mind dolgoztunk. A 16 hold ősziárpa helyén ma zöldéi a 100 napos ku­korica, a káposzta. kel az uborka, spárgabab, retek és más kerti nö­vény. Ősszel ebből nagy összeget veszünk be a piacón ... Olyan szorgalmas nép van nálunk, ami­lyet nem sok helyen találnak az elvlársak, A beszélgetést a postás zavarja meg. Szabad Nép és Zala kerül az asztalra. Dolmányosné végig­néz a lapokon, Visszateszi az asz­talra. aztán tovább beszél. — Először még szégyellem is a belépés Után, hogy tszcs-tag va­gyok, mert voltak olyan emberek, akik csúfoltak bennünket, pedig nem a legutolsó gazdáik léptek a a csoportba... De hát ki tudja befogni a nép száját.. . volt olyan is, aki megharagudott ránk. hogy miért kellett nekünk erre az útra lépni. — Megváltozott az emberek vé­leménye. ahogy gazdagodtunk. Igaz, hogy csak I. txpusu csoport vagyunk, de az alapszabály sze­rint dolgoztunk és voltak ered­ményeink ... na most is vannak — teszi hozzá mindjárt mosolyog­va. - Most már irigyelnek bennün­ket az emberek. Kérjük hogy közelebbről Is­mertesse velünk az indokot, ami­ért irigykedhetnek az emberek a tszcs tagjaira. Szabadpiacra is jut a gabonából — Mit is mondjak, sok mindent lehetne felsorolni. Ezen az éven nekünk 200 kereszt gabonánk ter­mett. Ha 30 kiló gabonát számí­tunk is egy keresztből, akkor is 60 múzsa gabonánk lesz. Ebből beadás, géprész nem lesz harminc mázsa, de ha ennyit számítunk is, megmarad 30 mázsa gabona. Ezen kívül a 10 százalékos ked- zzmény is 250 kiló gabonát je­lent ... Teljesítettük egészévi to­jás-. barom.fi- és szénabcadúsun­kat. — Két fiam, a Józsi és Lacika a Balatonon nyaral. Laci orvos, Józsi pedig paraszt akar lenni, mint az édesapja. Megérkezik a gazda is. Felesé­ge kedvesen fogadja. — Látod Jóska, elvtársak vár­nak rád. veled akarna,k beszélni. Érdeklődtek, hogy mi újság van a csoportban, ialán még az is ér­dekli őket. nem akarunk-e ki­lépni. — Széket ad férjének, aki még le sem ül. máris folytatja, ahol a felesége abbahagyta. — Szó sincs róla, hogy kilép­jünk. Mi nem hiszünk a rém­híreknek. _rjiinket pártunk soha­se m csapott be, amit ígért, még mindig megadta most pedig iga­zán sokat ígér pártunk. Most lép­jünk ki? .., ezt nem .., soha ilyen biztos jövő nem tárult elénk, mint most. — Dolgozunk is úgy. ahogy fta- lán még soha. Alig került le a gabona, máris uj növény került 'a földbe■ A learatott földterület 50 százaléka másodnövénvyel van elvetve. Az eredmények agitálnak — Még jobban akarunk dolgoz­ni. mint eddig, még jobb ered­ményeket akarunk elérni, mint eddig elértünk. Tettekkel bizo- nyitjuk be a nagyüzemi gazdálko­dás fölényét az egyéni gazdaság­gal szemben. A Petőfi tszcs min­den egyes tagja ennek tudatában dolgozik. Nem kell egy-egy mun­ka elölt az emberekhez szaladgál­ni. hegy jöjjenek dolgozni, jön­nek maguktól is, tudják, mi a feladatuk. — Az egyénileg dolgozó parasz­tok látják munkánkat, eredmé­nyeinket. Jobban keresik társasá­gunkat és állandóan érdeklődnek életünk felől. Nem vagyunk fu­karak a válasszal. Ennek köszön­hetjük. hogy egyes dolgozó pa­rasztok. mint Tollár József és Po- lai József is kérték, hogy vegyük őket magunk közé. Eredmé­nyeink agitálnak és ez a legjobb agitáció■ — Jóska! gyere a lovakhoz, le­fogyott az első szekér — kiálta­nak az udvarból. Dolmányos Jó­zsef fürgén ugrik az ajtóhoz. A nagy beszélgetésben egy kicsit megfeledkezett a munkáról. No, de nem baj, egy kis beszélgetés sem árt. nem baj. ha többen is tudnak a kiskanizsai Petőfi tszcs sió munkájáról. Ezt a pár percet behozza Dolmányos gazda. Igaza, van a városi tanács dol­gozójának. Becsületes, szorgalmas ember Dolmányos József. Az eredmények, de Dolmányos Jó­zsef beszéde is azt bizonyítja, hogy a tszcs többi tagja is ilyen ember. Szeretik a pártot, köve­tik Útmutatásait. Ezen az utón értek el máris irigyelni való bol­dog életet, de még boldogabb, gondtalanabb éht vár rájuk. És ezt az élelet maga előtt lá\ja a Petőfi tszcs minden tagja, ez ad erőt munkájukhoz. Vasárnap, 1953 jul. 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom