Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-19 / 168. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953» évi népgazdasági terv II. negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődése, vala­mint a dolgozók anyagi és kultu­rális színvonalának alakulását 1953 II. negyedévében a követke­ző adatok jellemzik: IPAR A gyáripar — helyiiparral együtt — 1953 II. negyedévi ter­melési tervét 103 százalékra tel­jesítette. Az egyes minisztériumok 1953 II. negyedévi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: 1953 II. negyedévi minisztérium -térvteljeslté» százaléka bánya- és energiaügyi 99.7 vegyipari 103.4 kohászati 103.6 általános gépipari 102.8 középgépipari 102.8 könnyűipari 103 élelmiszeripari 99.6 épitőanyagipari 106.8 helyi ipar minisztériuma 114.9 A gyáripar 1953 II. negyedévé­ben 12.8 százalékkal termelt töb­bet, mint múlt év azonos idősza­kában. A bányászatban a terme­lés egy év alatt 27 százalékkal, a kohászatban 16.3 százalékkal, a gépgyártásban 33.3 százalékkal, az építőanyagiparban 22.1 százalékkal a vegyiparban 18.2 százalékkal emelkedett, a bőripar termelése 5.9 százalékkal nőtt. a textilipar termelése 1.1 százalékkal csök­kent. A gyáriparban a munkások lét­száma egy év alatt 9.6 százalék­kal, az egy főre eső termelés 3 százalékkal emelkedett. MEZŐGAZDÁSÁG 1953 tavaszán a szántóterület kihasználása jobb volt, mint az előző évben: az ugarterület az előző évhez képest 25 százalékkal csökkent. Az ipari növények ve­tésterülete 18.3 százalékkal emel­kedett. Lényegesen több napra­forgót, cukorrépát és textilipari növényt vetettek az idén, mint a múlt' évben. A negyedév végén meglgpzdőd- fék az aratási munkálatok. Julius íékig az ősziárpa aratása befejező­dött, learatták a rozs vetésterüle­tének 85 százalékát s a búzának több mint felét. Az eddigi előzetes cséplési ada­tik szerint a gabonafélék holdan­ként! termése jobb. mint a fel- szabadulás óta bármikor. A ter­méseredmények különösen a me­zőgazdaság szocialista szektorá­ban magasak, ahol szélesebb kör­ben alkalmazzák a fejlett agro­technikai módszereket. A jó takarmánytermés követ­keztében állatállományunk álla­pota a tavasz folyamán jelentősen megjavult. Az állati termékek termelése emelkedett, de a téli takarmányhiány folytán előállott visszaesés után még nem érte el a multévi színvonalat. KÖZLEKEDÉS A vasutak 1953 II. negyedévi teherszállítási tervüket 105.6 szá­zalékra teljesítették, több termé­ket szállítottak, mint an 1952. évi csucälorgalmi időszak legerősebb három hónapjában. A negyedév folyamán vasúton 20.6 százalékkal, tehergépkocsin 46.2 százalékkal, hajón 11.3 száza­lékkal több árut, távolsági autó­buszon 38.8 százalékkal több utast szállítottak, mint 1952 II. negyed­évében. ÁRUFORGALOM 1953 II. negyedévében a kis­kereskedelmi forgalom volumene az elmúlt év azonos időszakához képest lényegében nem változott. Az összforgalmon belül az élelmi­szercikkek eladása emelkedett. A negyedév végén a forgalom emelkedő irányzatot mutatott: a jó termés eredményeként nagy­mennyiségű zöldfőzelék került forgalomba, a kedvező felhozatal hatására az árak jelentősen csök­kentek. BERU HÁZÁSOK-ÉPITKEZÉS EK Az építőipar termelése a II. ne­gyedévben 20.8 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok II. negyedévi termelési tervüket — előzetes számítások szerint — a következőképpen teljesítették: építésügyi minisztérium építő­ipari vállalatai 102 százalék; közlekedésügyi minisztérium épitőipan vállalatai 106.4 száza­lék; helyi építőipari vállalatok 110.8 százalék. A II. negyedév folyamán üzem­behelyezték a Lenin Kohászati Művek salakgranulálóját, a Kő­bányai Gyógyszergyár uj üzem­épületét, a Tüzállóanyaggyár uj magnezitgyárának egyik részlegét, a Csepeli Autógyár egyik üzem­épületét, a Láng Gépgyár kazán­szerelőcsarnokát, a Salgótarjáni Üveggyár uj üvegolvasztó kádke­mencéjét. Az állami gazdasági és gépál­lomások gépállománya a II. ne­gyedév folyamán további 226 traktorral, 754 kombájnnal, 286 kévekötőaratógéppel, s mintegy 17 ezer egyéb erő- és munkagép­pel növekedett. A negyedév folyamán 12 közsé­get, 5 gépállomást, 21 termelő­szövetkezeti csoportot, 9 állami gazdaságot láttak el villannyal. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS ! EREDMÉNYEK A dolgozók egészségügyi és kultu­rális ellátottsága tovább javult. A kórházi ágyak száma 1952 II. ne­gyedévéhez viszonyítva több mint 400-al emelkedett. A rendelőinté­zeti szakorvosi munkaórák szá­ma 37 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 23 százalékkal volt több, mint 1952 azonos idő­szakában. Az óvodákba és napköziottho­nokba beirt gyermekek száma a múlt évhez képest 8.4 százalék­kal nőtt. A negyedév végén 2900-al volt több az állandó és 2800-al volt több az idénybölcső­dei férőhelyek száma, mint egy évvel ezelőtt. A szakszervezeti társadalombiz­tosításban részesülők száma 10 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A negyedév folyamán 50 ezer dolgozó vett részt kedvezményes, vagy ingyenes üdültetésben. A negyedév folyamán az ország számos helyén adtak át uj laká­sokat a dolgozóknak: igy többek között Sztálinvárosban, Miskol- | con, Zircen, Várpalotán, Ózdon, Tatabányán, Szigethalnvm és a nagybereki állami gazdaságban. A lakásépítkezés üteme azonban a negyedév folyamán nem volt ki­elégítő. A villanyvilágításba bekapcsolt fogyasztók száma 1953 II. negyed­évében 18.300-al növekedett. A háztartási fogyasztásra felhasznált villamosenergia 13.8 százalékkal, a közvilágításra felhasznált vil­lamosenergia 10.8 százalékkal volt több, mint az előző év azonos idő­szakában. A negyedév folyamán 108 uj mozgóképszínházat helyezte« üzembe. A rádióelőfizetők száma egy év alatt több mint 200 ezer­rel emelkedett és a II. negyedév végén túlhaladta az egy milliót. (MTI) ü Szovjetunió nagymennyiségű zsiradékot szállít a Német Demokratikus Köztársaságnak Seriin (MTI). A demokratikus német saitó híradása szerint a Szovjetunió ez év harmadik ne­gyedében fokozott mennyiségű zsiradékot szállít a Német Demo­kratikus Köztársaságnak. A Német Demokratikus Köztár­saság lakossága e három hónap során kétszer annyi vajat, csak­nem kétszer annyi étolajat és húszszor annyi zsirt kap a Szov­jetuniótól, mint az év első hat hónapja alatt. A Szovjetunió 1953 első felében nagymennyiségű gabonát, közel 300 ezer tonna búzát, valamint vajat, zsirt és egyéb élelmiszert szállított a Német Demokratikus Köztársaságnak. Walter Ulbricht beszédet mondott a lauchhammeri ..Mákosa Mátyás“ kokszolóüzem dolgozóinak gyűlésén Berlin (MTI). Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egység­pártjának főtitkára, miniszterel­nökhelyettes a lauchhammeri Rákosi Mátyás“ kokszolóüzem dolgozóinak gyűlésén mondott be­szédében a Német Demokratikus Köztársaságban junius 17-én le­zajlott fasiszta puccskisérlet hát­terével és igazi céljával foglalko­zott. Walter Ulbricht mindenekelőtt elismerését fejezte ki a kokszoló- üzem dolgozóinak, akik junius 17-én elkergették az ellenség lá­zitó ügynökeit és fegyelmezetten folytatták a munkát. — A Német Demokratikus Köz­társaságban, .Nyugatnémetország­gal ellentétben, a munkásosztály a vezető erő — hangoztatta Ulbricht. — Ezért mindig nyitva kell tartania a szemét, hogy felismer­je a nép ellenségeit, akik szíve­sen állítanák vissza a monopoltő­ke egykori uralmát. — Németország Szocialista Egységpártja, mindent megtesz a dolgozó nép életviszonyainak megjavítása érdekében, de nem tárgyalunk azokkal az elemek­kel, amelyek az. amerikai kon­szernek és .bankok urainak szol­gálatában igyekeznek megzavar­ni békés épitőmunkánkat és taszí­tanak a Német Demokratikus Köztársaság kormánya ellen. Min­den munkásnak, parasztnak és értelmiséginek tudnia kell, hogy a dolgozók életszínvonalát csak a termelési előirányzat teljesítésé­vel, a szükségleti cikkek termelé­sének fokozásával lehet emelni. A lauchhammeri ..Rákosi Má­tyás" kokszolóüzem dolgozói a gyűlés végén teljes bizalmukról biztosították a pártot és a kor­mányt, megfogadták, hogy to­vábbra is teljesitik és túlteljesítik termelési előirányzatukat, — 'A JUGOSZLÁV kormány — az ÜSA, Anglia és Franciaország kormányának kérésére — katonai missziót küld Washingtonba, — ROBE11TKON amerikai külügyi államtitkárt aki az elmúlt hetekben Eisenhower és Dulles személyes meg- bízottjaként Li Szín, Mmnal tár­gyalt Koreában, csütörtökön beszél, molt „küldetéséről“ az amerikai sze. nátus külügyi bizottságának zárt ülésén. Kinevezések Az országgyűlés legutóbbi ülés­szaka egyes minisztériumok ösz- szevonását és ezzel a minisztériu­mok számának csökkentését ren­delte el, aminek következtében egyes minisztériumok vezetésében személyi változások történtek. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa Házi Árpád elvtársat az Ál­lami Ellenőrző Központ elnökévé, Apró Antal elvtársat az építés­ügyi miniszter első helyettesévé, Czottner Sándor elvtársat a ne­hézipari miniszter első helyette­sévé, Katona Antal elvtársat & közlekedés- és postaügyi minisz­ter első helyettesévé, Szobek András elvtársat a bel- és kül­kereskedelmi miniszter helyette­sévé, Győré József elvtársat a belügyminiszter helyettesévé, Kossá István elvtársat a kohó- és gépipari miniszter első helyette­sévé, Szabó János elvtársat a könnyűipari miniszter els® he­lyettesévé, Szabó Gergely elvtár­sat a nehézipari miniszter helyet­tesévé nevezte ki. (MTI) A BEGYŰJTÉSI MINISZTÉRIUM VERSENYJELENTÉSE Az ősziárpa aratása országszer­te befejeződött. A hét végére több megyében végeztek a búza és a rozs aratásával is. Az utóbbi na­pokban a legtöbb megyében gyorsult a behordás üteme. Békés megyében julius 13-a és 15-e kö­zött a naponta begyűjtött gabona mennyisége kétszeresére emelke­dett. Ugrásszerű emelkedést értek el Komárom megyében is. Julius 15-én több mint tizszer annyi ga­bonát gyűjtöttek be, mint 13-án és ötször annyit', mint 14-én. Több mint háromszorosára emel­kedett a naponta begyűjtött ga­bona mennyisége Bács megyé­ben. Gyorsan emelkedett a gabo- nabegyüjtés üteme Fejér, Győr, Pest, Szabolcs és Szolnok megyé­ben is. Néhány helyen viszont az utób­bi napokban a begyűjtés nem emelkedik megfelelő ütemben, a cséplőgépeket ugyanis nem az előre megállapított terv szerint állították munkába. Ez történt például Zala megyében, ahol a kenyérgabona cséplésével több járásban elmaradtak, Somogy me­gye több községében előfordult, hogy a kihúzatott gépek üzem- képtelenek voltak. Az ilyen hi­bák hátráltatják, hogy a megyé­ben megfelelően emelkedjék a ga- bonabegyüjtés üteme. Györsitani kell a cséplés, begyűjtés ütemét Vas, Veszprém, Hajdú, Csongrád és Tolna megyében is. (MTI) Az ENSz gazdasági és szociális tárnicsának ülésszaka Genf (TASzSz). A julius 15-én a gazdaságilag elmaradt orszá­gok gazdasági fejlődéséről szóló kérdésben Jugoszlávia, ar. Ame­rikai Egyesült Államok és a Szovjetunió képviselője szó'altak fel. Jugoszlávia és az Egyesült Ä1- lamok képviselője „a gazdasági- . lag elmaradott országok gazdasá­gi fejlesztéséhez szükséges külön­leges alap‘‘ megteremtéséről be­szélt. Jugoszlávia képviselője megjegyezte, hogy ezt az alapot már most meg kell teremteni. Az amerikai képviselő azt javasolta, hogy egyelőre szorítkozzanak égy általános nyilatkozat elfogadá­sára. 'Áhutjüiijan; a Szovjetunió kép­viselője felszólalásában bebizo­nyította, hogy a gazdaságilag el­maradott országok gazdasági fej­lesztésében az úgynevezett „kü­lönleges alap‘‘ megteremtésénél sokkal nagyobb jelentőségű len­ne, hogy ha megszüntetnék azokat a gazdasági korlátozásokat, ame­lyeket egyes nagyhatalmak erő­szakoltak a gazdaságilag elma­radt országokra, továbbá. hogy ha kifejlesztenék a gazdaságilag elmaradt országok, valamint a többi ország közötti normális kereskedelmi kapcsolatokat. A Szovjetunió képviselője igy folytatta beszédét: „A gyakorlat bebizonyította, hogy a gazdaságilag elmaradt or­szágokban a külföldi tőkebefekte­tés rendszerint olyan körülmé­nyek között megy végbe, ame­lyek még súlyosbítják a gazda­ságilag elmaradt országok amugy- is súlyos gazdasági helyzetét és külföldi beavatkozásra vezetnek éz országok belügyeibe, ami pe­dig ellentmond az ENSz elveinek. A külx^ldi tőkét azért irányítják a gazdaságilag elmaradt országok­ba, mert maximális profitra akarnak szert tenni és a tőkése­ket egyáltalán nem azoknak az országoknak a nemzeti érdekei vezetik, ahová tőkéjüket kivi­szik.“ A szovjet képviselő megjegyez­te, hogy a gazdaságilag elmara­dott országok gazdasági fejlesz­tése érdekében nagyjelentőségű ez országoknak a kellő technikai segítség megadása. A Szovjetunió ugyanúgy, mint az ENSz sok más tagállama, min­dig támogatta azt a javaslatot, hogy az ENS:; költségvetéséből meghatározott összeget ki kell je­lölni a gazdaságilag elmaradt or­szágok technikai megsegítésére. Arutjunján kijelentette, hogy a gazdaságilag elmaradt országok számára olyan módon kell meg­szervezni a technikai segélynyúj­tást, hogy az hozzájáruljon ezen országok belső erőforrásainak fej­lesztéséhez, a nemzeti ipar és mezőgazdaság fejlesztéséhez, a lakosság jólétének és kulturális színvonalának emeléséhez, hogy ezzel is elősegítse az ilyen segít­ségben részesülő országok gazda­sági függetlenségének fejleszté-. sét és megszilárdítását. A kifejtetteknek megfelelően — mondotta a szovjet küldött — a Szovjetunió kifejezésre juttat­ja, hogy jelenleg kész résztvenni az ENSz azon programmjának megvalósításában, amely a gaz­daságilag fejletlen országok tech­nikai megsegítésével kapcsolatos és az említett alaphoz hozzájáru­lásként 1953-ra 4 millió rubelt irányoz elő. A Szovjetuniót az az óhaj ve­zeti, hogy a jövőben is, az ENSz elveinek megfelelően, hozzájá­ruljon az országok közötti gazda­sági együttműködés kiszélesítésé­hez és megerősítéséhez. Az a bejelentés, hogy a Szovjet­unió kész résztvenni az ENSz azon programmjának megvalósi- . tásában, amely a gazdaságilag el­maradott országok technikai meg­segítésére irányul, nagy hatással volt az ülésszak részvevőire. A teljes foglalkoztatottság kér­désében előzőleg benyújtott hatá­rozatok megvitatását és szavazás­ra bocsátását elhalasztották. Ezután Egyiptom és Venezuela képviselője beszélt a julius 15-i ülésen, A julius 16-i délelőtti ülésen elsőként India képviselője szó­lalt fel. Kijelentette, igen elége­dett a Szovjetunió képviselőjének azzal a közlésével, hogy a Szov­jetunió résztvesz az ENSz-nek az elmaradott országok gazdasági fejlesztését szolgáló kiszélesített technikai segélyprogrammjában és 1953-ra négymillió rubelt irá­nyoz elő az elmaradott országok technikai segélyalapjára, Liu Csian-sen. a Szakszervezeti Világszövetség képviselője felszó­lalásában többek között kijelen­tette, hogy a Szovjetunió döntése, amelynek értelmében anyagi esz­közökkel járul hozzá az elmara­dott országok technikai segélye­zéséhez, fontos gyakorlati hozzá­járulás az elmaradott országok gazdasági fejlesztése , elősegítésé­nek ügyéhez. Az ülésen ezután Belgium és Argentina képviselője szólalt íeL* (

Next

/
Oldalképek
Tartalom