Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-17 / 166. szám
VTLjfG PROLETÁRJAI EG A Német Demokratikus Köztársaság kormánya uj javaslatot tett össznémet tanácskozás egybehivására. — A Eredjük-módszer alkalmazása a Román Népköztársaságban. _ Foly’- tassanak nívós harcot a Ruhagyárban a minőség megjavításáért. — Uj módszer bevezetésével háromszoros teljesítmény. — Gyermekek között. IX. évfolyam, 166, szám. AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■—iiiiini'Ilimiiimii mi iMniiiiwiinm—i■■■111111 mim iiiiiiiiiiiiihuiiiiiii minin ■mii wnTHiinrir^ "“Tirr" r™rnrr~ Ára 50 fillér 1953. iulius 17. Péntek Tervkészítésünknél vegyük figyelembe az élenjáró módszereké! Gyorsabb ütemben vég-exxiik a tarlóhántást és másodvetést ! Élenjáró dolgozó parasztjaink szájából is számtalanszor elhangzott már az a kijelentés, hogy a másodvetés második aratás. A legjobbak rájöttek már saját tapasztalataik alapján, hogy jövedelmüket igen komoly mértékben megszaporíthatják, ha tarlóikat nem hagyják üresen, hanem takarmánynövényekkel, rövid tenyészidejű kukoricával vagy egyéb más növényekkel ültetik be. Megyénkben mégis igen vontatottan halad a tarlóhántás és a másodvetés. Hiányzik a felvilágosító munka, hiányzik a legjobbak népszerűsítése. Nem magyarázzák meg kellőképpen dolgozó parasztságunknak a gyors tarlóhántás, a-másodvetés előnyeit. A megyei tanács jelentése szerint július 15-ig a zalassentgróH járásban éltek el aránylag legszebb eredményt. Itt a fenti időpontig -18 százalékra teljesítették a tarlóhántást és 50 százalékra a másodvetés tervét. Azonban még az első járásban sem kielégítő ez az eredmény. Világos, hogy másodnövényeink akkor adják a legnagyobb hozamot, ha időben elvetjük azokat. Második ebben a munkában a, nagyhanizsat járás. A tarlóhántási tervet 35, a másodvetési tervet pedi g 40 százalékra teljesítették 15-ig. A járási tanács mezőgazdasági osztályának, de valamennyi községi tanácsnak is jobban kell mozgósítani erre a munkára, ami természetesen nem jelentheti azt-, hogy mindez a bohordás, a cséplés rovására menjen. Éppen ezért van szükség a jó szervező munkára, hogy egymással párhuzamosan tudják vinni mindkét munkát anélkül, hogy egyik a másikat hátráltassa. A lenti és letenyei járás körül belül egyformán halad, illetve nagyjából egyforma a lemaradás. A letenyei járásban a tarlónak alig 20 százalékát munkálták meg, holott az aratás zömével már több, mint egy hete végeztek. Több következetességgel hajtsák végre mindkét járásban a minisztertanács erre von a tkozó határozatát, amely pontosan megszabja a munkák elvégzésének határidejét. Bár a zalaegerszegi járásban tartott legtovább az aratás, ez azonban nem jelen'i azt, hogy utolsóknak kell lenniök a tarlóhántásban és másodvetésben is. Értessék meg minden dolgozó paraszttal, hogy a tarlóbuktatás és másodvetés gyors elvégzésével saját és dolgozó népünk életszínvonalának további emeléséhez járulnak hozzá. A világ leghaladóbb mezőgazdasági tudományának, az élenjáró szovjet mezőgazdasági tudománynak eredményei mezőgazda- sági termelésünkben hatalmas segítséget nyújtanak. A szocialista mezőgazdaság határtalan lehetőséget nyit arra, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalát a tudomány és technika minden vívmánya segítségével fejlesszük, gyorsan fejlődő iparunkat ellássuk mezőgazdasági nyersanyagokkal és országunk dolgozó lakosságának egyre fokozódó szükségleteit a mezőgazdaság termékeiből is a legnagyobb mértékben kielégítsük. A fejlett módszerek alkalmazására kisebb mértékben az egyéni gazdaságokban is lehetőség nyilik. Az elmúlt rendszer elmaradott mezőgazdaságot hagyott ránk. Ezt azok a hivatalos nemzetközi statisztikák bizonyítják, amelyek szerint hazánk termésátlagai gabonában az utolsók között voltak. Ez az elmaradottság mezőgazdasági termelésünkben még ma is érezteti hatását, jóllehet a felszabadulás óta a többévi szárazság ellenére is már komoly fejlődést értünk el. Népköztársaságunk első ötéves terve azt a célt tűzte ki, hogy az elmaradottságot számoljuk fel és 1954-re mezőgazdasági termelésünk színvonalát 50 százalékkal emeljük 1949-hez viszonyítva, mert mezőgazdaságunk csak igy képes a lakosság növekvő élelmiszerellátásának és az ipar mező- gazdasági nyersanyagszükségletének biztosítására. Ez a hatalmas feladat megköveteli, hogy a mezőgazdasági termelés minden ágában előrehaladjunk a fejlett, tudományos módszerek alkalmazásában és különös figyelmet szenteljünk a Szovjetunió mezőgazdasági tapasztalatai hasznosításának országunkban. -Fejlődésünk ütemének megnövekedésében — mondotta Gerő elvtárs —, népgazdaságunk szocialista építésének sikereiben döntő súllyal esik latba a nagy Szovjetunió sokoldalú, baráti segítsége, a szovjet tapasztalatok mind következetesebb hasznosítása országunkban“. A szovjet ipar és mezőgazdaság, a szovjet kultúra és tudomány tapasztalatai és vívmányai kimeríthetetlen kutforrásai annak, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és értelmiségünk tovább javítsa, magasabb színvonalra emelje munkáját. Mezőgazdaságunkban különösen nagyjelentőségű a szovjet tudomány eredményeinek tanulmányozása és vívmányainak alkalmazása, mert lehetőségünk van arra, hogy a tudomány eredményeit egyre nagyobb területen, széles körben vezessük be. Mezőgazdasági termelésünknek egyetlen olyan ága se legyen, ahol valamilyen formában ne alkalmaznánk a szovjet agróbioló- gia és talajtani tudomány fontos vívmányait. Mezőgazdaságunk fejlesztésében ma a legfontosabb feladat a hozamok emelése. “A hozam növelése a mezőgazdaságban most és a legközelebbi években a növénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt központi feladat azért, mert egyrészt szántóterületünket csak korlátozott mértékben tudjuk növelni, másrészt, mert meglévő szántóterületünk, ha annak hozamát csupán átlagosan 20 —25—30 százalékkal emeljük, elegendő terményt ad ahhoz, hogy összes közellátási szükségleteinket kielégítsük és még külkereskedelmünknek is jelentős felesleget bocsássunk rendelkezésére, tartalékokat is gyüjtsünk“ — mondotta Gerő elvtárs. A növénytermelés színvonalának emelése elsősorban úgy valósítható meg, ha az élenjáró szovjet földművelési tudomány tanításai nyomán együttesen alkalmazzák állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben, de egyéni gazdaságainkban is, az alapvető agrotechnikai rendszabályokat: a helyes növényápolást, a taríóhántást, az őszi mélyszántást, szerves -és műtrágyákkal való trágyázást, a jóminőségü vetőmagot. De ezeknél nem szabad megállni, Az őszi mélyszántás akkor a legelőnyösebb, ha korán végezzük és előhántósekét alkalmazunk. Az őszi gabonák magas terméshozamának egyik alapja a mély, legalább 22 cm-es vetőszántás. A foszfor- és káli-műtrágyák hatását megsokszorozza, ha szerves anyagokkal szemcsézzük. A keresztsoros vetés az idei tapasztalatok alapján is legalább 2 métermázsával többet ad. A négyzetesvetés csökkenti a munkaerőszükségletet a kapálásoknál és jelentős termésemelkedést biztosit. Jarovizálással a tavaszi gabonák, burgonya termését fokozhatjuk. Pótbeporzással növényeink hiányos megtermékenyülését .szüntetjük meg. A füves vetésforgóval talajunk termőerejét emelhetjük állandóan. A burgonya nyári ültetésével, a hibridkukorica termesztésével jobb vetőmagot biztosíthatunk. Az állattenyésztés terén is tág tér nyilik a fejlett állattenyésztési módszerek alkalmazására. Az állatokat hozamuknak megfelelően, egyedileg takarmányozzuk és a takarmányozásnál nagymértékben használjuk a zöld-, a siló-, és vizenyős takarmányokat. Kora tavasztól késő őszig tartsuk az állatokat szabadban. Alkalmazzuk a háromszori, sőt többszöri fejőst és a borjak itatásos módszerrel történő felnevelő sót. Vezessük í e a zöld futószalagot, amely tavasztól késő őszig zöld takarmánnyal biztosítja állatainkat. Vezessük be az egyivarzás alatti kétszeri fedeztetést és bugatást. Sertéseknél évente kétszer malacori ássunk. A hizlalást gyorsítsuk meg és tegyük olcsóbbá zöldtakarmányok, siló és szénaliszt etetésével. Állami gazdaságainknak példát kell mutatni a termelőszövetkezeteknek és a még egyénileg dolgozó parasztoknak abban, hogyan lehet a leggyorsabban emelni a növénytermelés, az állattenyésztés hozamát a legfejlettebb és legha- dottabb szovjet tudomány vívmányainak felhasználásával. A fejlett termelési módszerek bevezetése és felhasználása a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében és megszilárdításában is nagy politikai és gazdasági jelentőségű. Az egyénileg gazdálkodó parasztok gyakorlati tapasztalatok alapján győződnek meg arról, hogy számukra is az egyedüli helyes ut a termelőszövetkezet útja. De erről csak akkor győződhetnek meg, ha a termelő- szövetkezetben többet termeinek, nagyobb a jövedelem, mint az ő egyéni kisgazdaságukban. Államunk nagy segítséget ad ehhez: ezernyi gépet, műtrágyát és tanulási lehetőséget a termelőszövetkezetek vezetőinek. Termelő- szövetkezeteinknek ki kell használni ezeket a lehetőségeket és az élenjáró termelőszövetkezeteink példáján szilárdítsák meg gazdaságukat, tegyék szervezetté a munkát, alkalmazzák a fejlett növénytermelési és állattenyésztési módszereket és igy hozamuk növelésével a gyakorlatban mutassák meg a termelőszövetkezet magasabbrendüségét a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy bizonyos korlátok között az egyéni gazdaságokban is van lehetőség egyes helyes növénytermesztési és állattenyésztési szabályok alkalmazásával a terméshozam növelésére. Igen helytelen lenne lemondani erről a lehetőségről, ezért az egyénileg gazdálkodó parasztokat is segíteni keli a fejlett módszerek alkalmazásában. Pártunk és államunk nagy gazdasági előnyöket biztosit azoknak a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak, akik termelésük színvonalát emelik és fejlesztik Erre mutatott rá Nagy Imre elvtárs is az országgyűlésen elhangzott beszédében. A kötelező állami beadás teljesítése után minden termelőszövetkezet és dolgozó paraszt a fennmaradó termékekkel szabadon rendelkezik és azt a szabadpiacon értékesítheti. Miután a beadási kötelezettség nem a termés nagyságától függ, hanem a földterület nagyságától, aki többet termel, könnyebben teljesíti a beadást és több marad saját rendelkezésére. Hogy hamarabb legyen uj kenyér A zalaegerszegi járás dolgozó parasztjai is teljes egészében befejezték a kenyérgabona aratását. Most úgy dolgoznak, hogy . mielőbb élesé, pelhessék a kiváló termést, és hamarosan uj lisztből süthessenek, a gyors és jó cscplésnek természetesen fontos feltétele, hogy a gabonát mielőbb behordják a szélükre. Egymást követik a községekben a szekerek, amelyekben szállítják a gabonát. Külö. nősen gyors ütemben végzik a be. hordást. Gelléfiháza, Kisbucsa, 'Búcsú- szentlászló, Lickóvadomos és Fölünké községekben. a szentgró’i járás 19 községében indult meg a cséplés A zalass ént grófi járás 19 községében kezdődött meg a kenyérgabona cséplése. Búzából Julius' 15.ig 892 mázsát csépeltek el. A dolgozó pa: rasztok többsége a minisztertanács határozatának megfelelően egyenesen a géptől fesz eleget begyűjtési kötelezettségének. A fenti időpontig 255 mázsa búzát és 70 mázsa rozsot szállítottak a járás dolgozó parasztjai a begyüjtőhelyre. Különösen jól folyik a cséplés Tűrje, Zalakoppány, Zalaszentgrót és Csáford községekben. Az élenjáró módszerek bevezetését pártszervezeteink irányításával tömegszervezeteink, tanácsaink teljes erővel segítsék elő, állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, és egyénileg dolgozó parasztságunk tervének készítésénél minél több uj módszer bevezetését tűzzék ki célul. Agro- nómusaink minél szélesebb körben ismertessék a növénytermelés és állattenyésztés terméstfo- kozó uj módszereit és következetesen harcoljanak azok bevezetés séért. Dolgozó népünk állama nagy megbecsülésben részesíti azokat, akik élenjárnak az uj termelési módszerekért vívott harcban, akik magas terméshozamokat érnek el, mert ezzel igen nagymértékben járulnak hozzá dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez százalékos eredményt értek el a cséplésben a zalalovői állami gazdaság DISz-fiataljai A zalalovői állami gazdaság DISz-fiataljainak négy növénytermesztő brigádja versenyez egymással. Mindegyik brigád arra törekedett, hogy az elsőséget megszerezze magának a békearatás ideje alatt. Az egyes számú brigád már két napja cséplőgépnél dolgozik. Munkakedvük, szorgalmuk nem lanyhul. Hétfőn már kora reggel kezdték a vörösesenkesz cséplését. Az eső is megeredt közben, de ez se akadályozta a fiatalokat. A gépet meg az asztagot leponyvázták, hogy ne ázzon be. csak a dob maradt fedetlenül, hogy adagolhassák a kévéket, amennyit csak elbír a gép. Ezen a napon 180 százalékos teljesítményt értek el. Vannak a brigádnak olyan fiataljai is, akik most dolgoznak először cséplőgépnél. A többiek szeretettel tanítják őket. Lakics Ilona VIT-kül- dött maga is jó munkát végez, s a többieket is egyre buzdítja: -Be akarok majd számolni Bukarestben a mi szép eredményeinkről“ — mondja. A gazdaság fiataljai mind büszkék és boldogok, hogy egy közülük résztvehet a békeszerető ifjúság nagy seregszemléjén. „Átadom majd az üzeneteket és ha hazajövök, mindenről beszámolok nektek“ — ígéri örömmel Lakics Ilona, a gazdaság legszorgalmasabb DISz-fiatalja. Csépelnek a baki dolgozó parasztok Még ki sem bujt a nap a baki dombok mögül, amikor már felzugott a cséplőgép. Kovács Boldizsárné boldog izgalommal járkált a gép körül. Hogyne lett volna boldog, amikor most kapja meg egészévi munkája jutalmát. Elsőnek hordta a duskalászu gabonát a közösszérüre, elsőnek is csépelt el a faluban, de első volt a ke- nyérgabonabeadási kötelezettség teljesítésében is. Az első zsákok nem a padlásra, hanem a szekérre kerültek, onnan pedig a szövetkezet felvásárló telepére. Nagy örömmel fogadták a szövetkezeti raktárban Kovácsnét. Az első kenyér- gabonacsépíésnek Kovácsnéval együtt örült az egész falu, mert tudják, hogy pár napon belül mindtöbb gazda lesz részese ennek a boldogságnak. Másnap, 15-én Soós János és Lövei Lajos dolgozó parasztok ugyanezen a közösszérün elcsépeltek gabonájukat. Amint fogyott az asztag, úgy teltek a zsákok. „Régen takarítottak már be ilyen termést gabonából a baki dolgozó parasztok, mint most' — állapították meg az első cséplők. Soli kenyér, biztos jövő tárul a dolgozó parasztok elé, igy a baki Kovács Boldizsárné, Soós János és Lövei Lajos dolgozó parasztok elé is. Sok kenyeret adott az általuk jól megművelt föld és biztos, boldog jövőt biztosit számukra pártunk, kormányzatunk a kormányprogramm alapján. Ezt érzik a baki dolgozó parasztok. A pariba és államunkba vetett hndk teszi ilyen boldoggá őket, amikor gyönyörködnek munkájuk gyümölcsében, a bő termést adó gabonában.
