Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-17 / 166. szám

VTLjfG PROLETÁRJAI EG A Német Demokratikus Köztársaság kormánya uj javasla­tot tett össznémet tanácskozás egybehivására. — A Ered­jük-módszer alkalmazása a Román Népköztársaságban. _ Foly’- tassanak nívós harcot a Ruhagyárban a minőség megjavítá­sáért. — Uj módszer bevezetésével háromszoros teljesít­mény. — Gyermekek között. IX. évfolyam, 166, szám. AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■—iiiiini'Ilimiiimii mi iMniiiiwiinm—i■■■111111 mim iiiiiiiiiiiiihuiiiiiii minin ■mii wnTHiinrir^ "“Tirr" r™rnrr~ Ára 50 fillér 1953. iulius 17. Péntek Tervkészítésünknél vegyük figyelembe az élenjáró módszereké! Gyorsabb ütemben vég-exxiik a tarlóhántást és másodvetést ! Élenjáró dolgozó parasztjaink szájából is számtalanszor elhang­zott már az a kijelentés, hogy a másodvetés második aratás. A legjob­bak rájöttek már saját tapasztalataik alapján, hogy jövedelmüket igen komoly mértékben megszaporíthatják, ha tarlóikat nem hagyják üresen, hanem takarmánynövényekkel, rövid tenyészidejű kukoricával vagy egyéb más növényekkel ültetik be. Megyénkben mégis igen vontatottan halad a tarlóhántás és a másodvetés. Hiányzik a felvilágosító munka, hiány­zik a legjobbak népszerűsítése. Nem magyarázzák meg kellőképpen dol­gozó parasztságunknak a gyors tarlóhántás, a-másodvetés előnyeit. A megyei tanács jelentése szerint július 15-ig a zalassentgróH já­rásban éltek el aránylag legszebb eredményt. Itt a fenti időpontig -18 százalékra teljesítették a tarlóhántást és 50 százalékra a másodvetés ter­vét. Azonban még az első járásban sem kielégítő ez az eredmény. Vilá­gos, hogy másodnövényeink akkor adják a legnagyobb hozamot, ha idő­ben elvetjük azokat. Második ebben a munkában a, nagyhanizsat járás. A tarlóhántási tervet 35, a másodvetési tervet pedi g 40 százalékra teljesítették 15-ig. A járási tanács mezőgazdasági osztályának, de valamennyi községi ta­nácsnak is jobban kell mozgósítani erre a munkára, ami természetesen nem jelentheti azt-, hogy mindez a bohordás, a cséplés rovására men­jen. Éppen ezért van szükség a jó szervező munkára, hogy egymással párhuzamosan tudják vinni mindkét munkát anélkül, hogy egyik a má­sikat hátráltassa. A lenti és letenyei járás körül belül egyformán halad, illetve nagy­jából egyforma a lemaradás. A letenyei járásban a tarlónak alig 20 százalékát munkálták meg, holott az aratás zömével már több, mint egy hete végeztek. Több következetességgel hajtsák végre mindkét já­rásban a minisztertanács erre von a tkozó határozatát, amely pontosan megszabja a munkák elvégzésének határidejét. Bár a zalaegerszegi járásban tartott legtovább az aratás, ez azon­ban nem jelen'i azt, hogy utolsóknak kell lenniök a tarlóhántásban és másodvetésben is. Értessék meg minden dolgozó paraszttal, hogy a tarlóbuktatás és másodvetés gyors elvégzésével saját és dolgozó népünk életszínvonalának további emeléséhez járulnak hozzá. A világ leghaladóbb mezőgaz­dasági tudományának, az élenjá­ró szovjet mezőgazdasági tudo­mánynak eredményei mezőgazda- sági termelésünkben hatalmas se­gítséget nyújtanak. A szocialista mezőgazdaság határtalan lehető­séget nyit arra, hogy a mezőgaz­dasági termelés színvonalát a tu­domány és technika minden vív­mánya segítségével fejlesszük, gyorsan fejlődő iparunkat ellás­suk mezőgazdasági nyersanya­gokkal és országunk dolgozó la­kosságának egyre fokozódó szük­ségleteit a mezőgazdaság termé­keiből is a legnagyobb mérték­ben kielégítsük. A fejlett mód­szerek alkalmazására kisebb mér­tékben az egyéni gazdaságokban is lehetőség nyilik. Az elmúlt rendszer elmaradott mezőgazda­ságot hagyott ránk. Ezt azok a hi­vatalos nemzetközi statisztikák bi­zonyítják, amelyek szerint hazánk termésátlagai gabonában az utol­sók között voltak. Ez az elmara­dottság mezőgazdasági termelé­sünkben még ma is érezteti hatá­sát, jóllehet a felszabadulás óta a többévi szárazság ellenére is már komoly fejlődést értünk el. Népköztársaságunk első ötéves terve azt a célt tűzte ki, hogy az elmaradottságot számoljuk fel és 1954-re mezőgazdasági termelé­sünk színvonalát 50 százalékkal emeljük 1949-hez viszonyítva, mert mezőgazdaságunk csak igy képes a lakosság növekvő élelmi­szerellátásának és az ipar mező- gazdasági nyersanyagszükségleté­nek biztosítására. Ez a hatalmas feladat megkö­veteli, hogy a mezőgazdasági ter­melés minden ágában előrehalad­junk a fejlett, tudományos mód­szerek alkalmazásában és külö­nös figyelmet szenteljünk a Szov­jetunió mezőgazdasági tapasztala­tai hasznosításának országunkban. -Fejlődésünk ütemének megnöve­kedésében — mondotta Gerő elv­társ —, népgazdaságunk szocialis­ta építésének sikereiben döntő súllyal esik latba a nagy Szovjet­unió sokoldalú, baráti segítsége, a szovjet tapasztalatok mind követ­kezetesebb hasznosítása országunk­ban“. A szovjet ipar és mezőgazda­ság, a szovjet kultúra és tudomány tapasztalatai és vívmányai kimerít­hetetlen kutforrásai annak, hogy munkásosztályunk, dolgozó pa­rasztságunk és értelmiségünk to­vább javítsa, magasabb színvo­nalra emelje munkáját. Mezőgazdaságunkban különösen nagyjelentőségű a szovjet tudo­mány eredményeinek tanulmá­nyozása és vívmányainak alkal­mazása, mert lehetőségünk van arra, hogy a tudomány eredmé­nyeit egyre nagyobb területen, széles körben vezessük be. Me­zőgazdasági termelésünknek egyetlen olyan ága se legyen, ahol valamilyen formában ne al­kalmaznánk a szovjet agróbioló- gia és talajtani tudomány fontos vívmányait. Mezőgazdaságunk fejlesztésében ma a legfontosabb feladat a ho­zamok emelése. “A hozam növelé­se a mezőgazdaságban most és a legközelebbi években a növény­termelésben és az állattenyésztés­ben egyaránt központi feladat azért, mert egyrészt szántóterüle­tünket csak korlátozott mértékben tudjuk növelni, másrészt, mert meglévő szántóterületünk, ha an­nak hozamát csupán átlagosan 20 —25—30 százalékkal emeljük, ele­gendő terményt ad ahhoz, hogy összes közellátási szükségleteinket kielégítsük és még külkereskedel­münknek is jelentős felesleget bo­csássunk rendelkezésére, tartalé­kokat is gyüjtsünk“ — mondotta Gerő elvtárs. A növénytermelés színvonalá­nak emelése elsősorban úgy való­sítható meg, ha az élenjáró szov­jet földművelési tudomány taní­tásai nyomán együttesen alkal­mazzák állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben, de egyéni gazdaságainkban is, az alapvető agrotechnikai rendsza­bályokat: a helyes növényápolást, a taríóhántást, az őszi mélyszán­tást, szerves -és műtrágyákkal va­ló trágyázást, a jóminőségü vető­magot. De ezeknél nem szabad megállni, Az őszi mélyszántás ak­kor a legelőnyösebb, ha korán végezzük és előhántósekét alkal­mazunk. Az őszi gabonák magas terméshozamának egyik alapja a mély, legalább 22 cm-es vetőszán­tás. A foszfor- és káli-műtrágyák hatását megsokszorozza, ha szer­ves anyagokkal szemcsézzük. A keresztsoros vetés az idei tapasz­talatok alapján is legalább 2 mé­termázsával többet ad. A négyze­tesvetés csökkenti a munkaerő­szükségletet a kapálásoknál és jelentős termésemelkedést bizto­sit. Jarovizálással a tavaszi gabo­nák, burgonya termését fokozhat­juk. Pótbeporzással növényeink hiányos megtermékenyülését .szüntetjük meg. A füves vetés­forgóval talajunk termőerejét emelhetjük állandóan. A burgo­nya nyári ültetésével, a hibridku­korica termesztésével jobb ve­tőmagot biztosíthatunk. Az állattenyésztés terén is tág tér nyilik a fejlett állattenyész­tési módszerek alkalmazására. Az állatokat hozamuknak megfe­lelően, egyedileg takarmányozzuk és a takarmányozásnál nagymér­tékben használjuk a zöld-, a siló-, és vizenyős takarmányokat. Kora tavasztól késő őszig tartsuk az állatokat szabadban. Alkalmazzuk a háromszori, sőt többszöri fejőst és a borjak itatásos módszerrel történő felnevelő sót. Vezessük í e a zöld futószalagot, amely tavasz­tól késő őszig zöld takarmánnyal biztosítja állatainkat. Vezessük be az egyivarzás alatti kétszeri fe­deztetést és bugatást. Sertések­nél évente kétszer malacori ás­sunk. A hizlalást gyorsítsuk meg és tegyük olcsóbbá zöldtakarmá­nyok, siló és szénaliszt etetésével. Állami gazdaságainknak példát kell mutatni a termelőszövetke­zeteknek és a még egyénileg dol­gozó parasztoknak abban, hogyan lehet a leggyorsabban emelni a növénytermelés, az állattenyésztés hozamát a legfejlettebb és legha- dottabb szovjet tudomány vívmá­nyainak felhasználásával. A fejlett termelési módszerek bevezetése és felhasználása a ter­melőszövetkezeti mozgalom fej­lesztésében és megszilárdításában is nagy politikai és gazdasági jelentőségű. Az egyénileg gazdál­kodó parasztok gyakorlati ta­pasztalatok alapján győződnek meg arról, hogy számukra is az egyedüli helyes ut a termelőszö­vetkezet útja. De erről csak akkor győződhetnek meg, ha a termelő- szövetkezetben többet termeinek, nagyobb a jövedelem, mint az ő egyéni kisgazdaságukban. Álla­munk nagy segítséget ad ehhez: ezernyi gépet, műtrágyát és ta­nulási lehetőséget a termelőszö­vetkezetek vezetőinek. Termelő- szövetkezeteinknek ki kell hasz­nálni ezeket a lehetőségeket és az élenjáró termelőszövetkezeteink példáján szilárdítsák meg gazda­ságukat, tegyék szervezetté a munkát, alkalmazzák a fejlett növénytermelési és állattenyész­tési módszereket és igy hozamuk növelésével a gyakorlatban mu­tassák meg a termelőszövetkezet magasabbrendüségét a még egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­toknak. Nem szabad megfeledkezni ar­ról sem, hogy bizonyos korlátok között az egyéni gazdaságokban is van lehetőség egyes helyes nö­vénytermesztési és állattenyészté­si szabályok alkalmazásával a terméshozam növelésére. Igen helytelen lenne lemondani erről a lehetőségről, ezért az egyénileg gazdálkodó parasztokat is segí­teni keli a fejlett módszerek al­kalmazásában. Pártunk és államunk nagy gaz­dasági előnyöket biztosit azok­nak a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak, akik termelésük színvonalát eme­lik és fejlesztik Erre mutatott rá Nagy Imre elvtárs is az or­szággyűlésen elhangzott beszédé­ben. A kötelező állami beadás tel­jesítése után minden termelőszö­vetkezet és dolgozó paraszt a fennmaradó termékekkel szaba­don rendelkezik és azt a szabad­piacon értékesítheti. Miután a beadási kötelezettség nem a ter­més nagyságától függ, hanem a földterület nagyságától, aki töb­bet termel, könnyebben teljesíti a beadást és több marad saját ren­delkezésére. Hogy hamarabb legyen uj kenyér A zalaegerszegi járás dolgozó pa­rasztjai is teljes egészében befejez­ték a kenyérgabona aratását. Most úgy dolgoznak, hogy . mielőbb élesé, pelhessék a kiváló termést, és hama­rosan uj lisztből süthessenek, a gyors és jó cscplésnek természetesen fon­tos feltétele, hogy a gabonát mielőbb behordják a szélükre. Egymást kö­vetik a községekben a szekerek, ame­lyekben szállítják a gabonát. Külö. nősen gyors ütemben végzik a be. hordást. Gelléfiháza, Kisbucsa, 'Búcsú- szentlászló, Lickóvadomos és Fölünké községekben. a szentgró’i járás 19 községében indult meg a cséplés A zalass ént grófi járás 19 községé­ben kezdődött meg a kenyérgabona cséplése. Búzából Julius' 15.ig 892 mázsát csépeltek el. A dolgozó pa: rasztok többsége a minisztertanács határozatának megfelelően egyenesen a géptől fesz eleget begyűjtési kö­telezettségének. A fenti időpontig 255 mázsa búzát és 70 mázsa rozsot szállítottak a járás dolgozó paraszt­jai a begyüjtőhelyre. Különösen jól folyik a cséplés Tűrje, Zalakoppány, Zalaszentgrót és Csáford községek­ben. Az élenjáró módszerek beveze­tését pártszervezeteink irányítá­sával tömegszervezeteink, taná­csaink teljes erővel segítsék elő, állami gazdaságaink, termelőszö­vetkezeteink, és egyénileg dolgo­zó parasztságunk tervének készí­tésénél minél több uj módszer bevezetését tűzzék ki célul. Agro- nómusaink minél szélesebb kör­ben ismertessék a növényterme­lés és állattenyésztés terméstfo- kozó uj módszereit és következe­tesen harcoljanak azok bevezetés séért. Dolgozó népünk állama nagy megbecsülésben részesíti azokat, akik élenjárnak az uj termelési módszerekért vívott harcban, akik magas terméshozamokat érnek el, mert ezzel igen nagymértékben járulnak hozzá dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez százalékos eredményt értek el a cséplésben a zalalovői állami gazdaság DISz-fiataljai A zalalovői állami gazdaság DISz-fiataljainak négy növénytermesztő brigádja versenyez egy­mással. Mindegyik brigád arra törekedett, hogy az elsőséget megszerezze magának a békearatás ideje alatt. Az egyes számú brigád már két napja csép­lőgépnél dolgozik. Munkakedvük, szorgalmuk nem lanyhul. Hétfőn már kora reggel kezdték a vörösesenkesz cséplését. Az eső is megeredt közben, de ez se akadályozta a fiatalokat. A gé­pet meg az asztagot leponyvázták, hogy ne áz­zon be. csak a dob maradt fedetlenül, hogy ada­golhassák a kévéket, amennyit csak elbír a gép. Ezen a napon 180 százalékos teljesítményt értek el. Vannak a brigádnak olyan fiataljai is, akik most dolgoznak először cséplőgépnél. A többiek szeretettel tanítják őket. Lakics Ilona VIT-kül- dött maga is jó munkát végez, s a többieket is egyre buzdítja: -Be akarok majd számolni Buka­restben a mi szép eredményeinkről“ — mondja. A gazdaság fiataljai mind büszkék és boldogok, hogy egy közülük résztvehet a békeszerető ifjú­ság nagy seregszemléjén. „Átadom majd az üze­neteket és ha hazajövök, mindenről beszámolok nektek“ — ígéri örömmel Lakics Ilona, a gazda­ság legszorgalmasabb DISz-fiatalja. Csépelnek a baki dolgozó parasztok Még ki sem bujt a nap a baki dombok mö­gül, amikor már felzugott a cséplőgép. Kovács Boldizsárné boldog izgalommal járkált a gép körül. Hogyne lett volna boldog, amikor most kapja meg egészévi munkája jutalmát. Elsőnek hordta a duskalászu gabonát a közösszérüre, el­sőnek is csépelt el a faluban, de első volt a ke- nyérgabonabeadási kötelezettség teljesítésében is. Az első zsákok nem a padlásra, hanem a szekérre kerültek, onnan pedig a szövetkezet fel­vásárló telepére. Nagy örömmel fogadták a szö­vetkezeti raktárban Kovácsnét. Az első kenyér- gabonacsépíésnek Kovácsnéval együtt örült az egész falu, mert tudják, hogy pár napon belül mindtöbb gazda lesz részese ennek a boldog­ságnak. Másnap, 15-én Soós János és Lövei Lajos dolgozó parasztok ugyanezen a közösszérün elcsé­peltek gabonájukat. Amint fogyott az asztag, úgy teltek a zsákok. „Régen takarítottak már be ilyen termést gabonából a baki dolgozó parasz­tok, mint most' — állapították meg az első csép­lők. Soli kenyér, biztos jövő tárul a dolgozó pa­rasztok elé, igy a baki Kovács Boldizsárné, Soós János és Lövei Lajos dolgozó parasztok elé is. Sok kenyeret adott az általuk jól megművelt föld és biztos, boldog jövőt biztosit számukra pár­tunk, kormányzatunk a kormányprogramm alap­ján. Ezt érzik a baki dolgozó parasztok. A pari­ba és államunkba vetett hndk teszi ilyen boldog­gá őket, amikor gyönyörködnek munkájuk gyü­mölcsében, a bő termést adó gabonában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom