Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-12 / 162. szám

(Folytatás a d, oldalról) Pártánk és kormányunk biztosító- ka annak, hogy az ország színe előtt vállalt feladatokat pontosan és ma- radéWt-alanul végrehajtjuk, ' Ígérő’e- inket. ml óraváltjuk, amiről a ma­gyar nép a-z elmúlt óvok során any nyiszor meggyőződött Ennek tuda­tában ismételten hangsúlyozni kell, hogy aki a párt és a kormány jó­akaratára és messzemenő segítségé­re az állam, az ország érdekeinek semmibevevésével, a törvények meg­szegésével válaszol, magára vessen. Szembekerül népköztársaságunk törvényeivel, ’ amelyeket mindenkivel szemben, aki megszegi azokat, szi­gorúan alkalmazunk. De arra sem számíthatnak, hogy a tervezet-t rend­szabályokkal járó messzemenő jo­gokból és kedvezményekből részesül­nek. Rájuk nem fogjuk kiterjesz­teni intézkedéseink hatályát. Nem érdemlik meg. Aki nem a pártra és a kormányra hallgat, hanem az el lenség szavára, aki nem a törvények útját járja, hanem a törvénytelen­ségek útjára lép és szembefordul törvényeinkkel, az ne számítson a párt és a kormány segítségére. Ez minden intézkedésünkre és minden­kire vonatkozik. Azokra is, akik nem várva be októbert, a gazdasági év végét:, a nyári munkák kellős kö­zepén akarnak kilépni a termelőszö­vetkezetből vagy most akarják a feloszlás: kimondani ahelyett, hogy a kormány által Szabályozott mó­don és időpontban élnének ezzel a jogukkal. Azokra is vonatkozik, akik úgy magyarázzák a jogok és szabadság, a segítés és kedvezmé­nyek kiterjesztését, hogy most már semmiféle, sem adófizetési, sem be­adási kötelezettségük nincs az ál­lam iránt, ahelyett, hogy annak pontosan eleget tennének. Vonatkozik ez nem utolsó sorban azokra a kulákokra, akik párt-, kormány- és népi demokráciaolle- nes magatartásukkal, a törvények megsértésével, dolgozó népünk elleni erőszakoskodással válaszolnak a l kormány intézkedéseire, amelyek vé­get vetnek a törvénytelenségeknek és erőszakosságoknak, azok se szá­mítsanak kíméletre. Tapasztalni fog­ják, hogy velük szemben a törvé­nyek teljes szigorát alkalmazzuk. Ugyanakkor az eddiginél is mesz- szebbmenö további intézkedésekkel sietünk dolgozó parasztságunk hely­zetének meg ja vitására, amely odaadó, becsületes munkájával ; közremű­ködik nagy céljaink megvalósításá­ban* A feladatok nagysága minden kommunista legmesszebbmenő aktivitását követeli Elvtársak! a Központi Vezetőség határozatában lefektetett elvek és gyakorlati célkitűzések megvalósítá­sa, a feladatok nagysága a párt minden erejének, szervezettségének és befolyásának teljes latbave-ését, minden kommunista legmesszebbme­nő aktivitását követeli. A kommu­nista helytállás és példamutatás a siker záloga. A kommunisták oda­adó munkáján és fegyelmén kívül elengedhetetlenül szükséges hogy a párt minden tagja ismerje célkitű­zéseinket és egyetértsen azokkal. A párt sorainak szilárd szervezeti egysége mellett a kitűzött feladatok megvalósításában döntő szerepe és jelentősége van a párt eszmei, ide­ológiai egységének, a nézetek azonos­ságéinak, aminek kialakításában a párt előtt álló kérdésekkel kapcso­latban a legnagyobb szerepe a Köz­ponti Vezetőség határozatának van. Ezért, olyan fontos ennek alapos megtárgyalása. Végső soron a párt­tagság széles tömegei számára ez tárja fel a hibákat, ez tűzi ki at nj feladatokat. Párttagságunk a Központi Veze­tőség határozataira támaszkodva tud szembeszállni az ellenség zavart- kclt-ési kísérleteivel. Helyesen muta­tott rá Rákosi elvtárs, hogy e tj- kinitetben kissé lemaradtunk, amit most a budapesti aktívául éssel lé­nyegesen behozunk. Látnunk kell azt is, hogy az el­lenség hol a néptömegek javát szol­gáló intézkedések végrehajtásának meggádásával, hol a követeléseik túl­hajt ásával és elsietésével meg akar­ja hiúsítani célkitűzéseinket. Ezért feltétlenül szüksége®, hogy a párt és az állam a maga nagy erejével és befolyásával résen legyen, őrt álljon a Központi Vezetőség hatá­rozatában és a kormány programm- jában megjelölt feladatok követke­zetes végrehajtásán. Meggyőződésem, hogy ezekkel az I üdvös rendszabályokkal az ntóbbi évek legsúlyosabb csapását mérjük az ellenségre, fokozottabban meg­nyerjük velük pártunknak és a népi demokráciának dolgozó népün­ket, az egész országot, emeljük ve lük pártunk tekintélyét, növeljük a hatalmas béketáibor magyar szaka­szának erejét és szilárdságát. Elvtársak! Tömörít sük sor „unka' pártunk Központi Vezetősége koré és összeforrva a dolgozó néppel, megszilárdítva munkásosztályunk szövetségét a dolgozó panasz cokka., annyi győzelmet kivívott, pártunk­kal az élen, az eddiginél sokkal biztosabban haladunk előre a népi demokrácia uítjián, a szocializmus hoz! (Hosszantartó lelkes taps.) Nagy Imre elvtárs beszéde u'án még több hozzászólás hangzott el, majd a felszólalások u’án az aktiva- értekezlet a következő határozatot fogadta el. Az aktivaértekezlet határozata Meghallgatva és megvitatva Rá­kosi Mátyás elvtárs beszámolóját a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének junius 27— 28-i üléséről, s az ott hozott hatá­rozatról, a budapesti pártszerve­zetek akíivaértekezlete teljes és maradéktalan egyetértését fejezi ki a Központi Vezetőség határo­zatával és Rákosi elvtársnak a Köz­ponti Vezetőség ülésével kapcso­latos beszámolójával. A budapesti pártszervezetek ak­íivaértekezlete a Központi Veze­tőség határozatát és Rákosi elv- társ beszámolóját az egész továb­bi pártmunka alapjának és vezér­fonalának tekinti. Az aktivaárte- kezlet megállapítja, hogy főváro­sunk kommunistái teljes egység­ben és összeforrottságban tömö­rülnek pártunk Központi Vezető­sége és ennek politikai bizottsága mögé és készek minden erejüket latbavetni a Központi Vezetőség által meghatározott politikai irányvonal sikeres megvalósításá­ért. A budapesti pártszervezetek ak- tivaérfcekezlete helyesli a Köz­ponti Vezetőségnek azt az elhatá­rozását, hogy változatlanul tovább folytatva a szocialista iparosítás politikáját mint pártunk főirány- vonalát, viszonylag lassabban fej­lesszük nehéziparunkat s ilymó- dón biztosítsuk a fogyasztási ja­vak fokozott termelését, e. mezőgaz­daság gyorsabb ütemű fejlesztését, és munkásosztályunk, valamint egész dolgozó népünk életszín­vonalának állandó, következetes emelését. Ugyancsak teljes mér­tékben egyetért a budapesti párt- szervezetek aktivaértekezlete mindazokkal a rendszabályokkal, amelyeket a Központi Vezetőség a termelőszövetkezetek megsegíté­sére, az önkéntesség elvének szigo­rú betartására, az egyéni paraszt- gazdaságok termelésének növelé­sére, továbbá a törvényesség és a törvényes rend biztosítására, vala­mint az amnesztiára vonatkozólag a kormánynak javasolt. Az aktíva- értekezlet támogatásáról biztosít­ja népköztársaságunk kormányát, melynek programmja teljes mér­tékben megfelel annak az irány­vonalnak, melyet a Központi Ve­zetőség dolgozott ki. A budapesti pártszervezetek ak­tivaértekezlete felszólítja Buda­pest valamennyi pártszervezetét, minden kommunistát, minden pártonkivüli dolgozót, hogy szor­galmas, fegyelmezett munkával, a termelési tervek teljesítésével és túlteljesítésével, az önköltség csökkentésével, a termelékenység növelésével, anyag- és energia- megtakaritással, odaadó, áldozat­kész erőfeszítéssel segitsen való- raváltani a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és népköztársaságunk kormányának egész népünk javát szolgáló cél­kitűzéseit. A kommunisták jár­janak az élen a munkában, a ter­melésben, fegyelmezettségben! Irányítsák, szervezzék a munka- versenyt! Világosítsák fel a pár­tonkivüli dolgozókat! Leplezzék le, szigeteljék el, tegyék ártalmatlanná az ellenséges elemeket, ezek de­magógiáját és provokációit! Kom­munisták és pártonkivüliek, két- kézi dolgozók és értelmiségiek, közös erőfeszítéssel segítsék dia­dalra juttatni a szocializmus épí­tésének és ezzel együtt munkás- osztályunk, népünk életszínvonala állandó és következetes emelésé­nek nagy ügyét! A budapesti pártszervezetek ak­tivaértekezlete különös nyomaték- kai hívja fel a pártszervezetek és párttagok figyelmét arra, hogy fáradhatatlanul kovácsolják még szorosabbra pártunk sorainak egy­ségét, szilárdítsák meg mégin- kább, minden fokon, pártunkban a kollektív vezetést! Éljen a Magyar Dolgozók Párt­ja, dolgozó népünk élcsapata, munkásosztályunk, az egész ma­gyar nép hivatott, kipróbált ve­zetője! Éljen pártunk Központi Vezetősége! Éljen Marx-Engels-Lenin-Sztá- lin halhatatlan tanítása! A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a parasztság anyagi jólétének emelése, valamin: a termelőszövet­kezeti mozgalom fokozottabb támo­gatása érdekében az alábbi tör­vényerejű rendeletet alkotta: 1- § A beadási kötelezeti!ség nem tel­jesítése, illetve késedelmes teljesí­tése miatt a termelőszövetkezetek­re, termelőszöve kezeti csoportokra, ezek tagjaira és az ,összes egyéni termelőkre a mai napig kivetett tel­jes összegű kártérítést — minden feltétel nélkül —• azonnali hatály* lyal törölni kell. A kártérítés tör­léséről a helyi tanács az érintett termelőket köteles értesíteni. (1) Mindazon termelőknek (ter­melőszövetkezetek, termelőszövetke­zeti csoportok, egyénileg termelők­nek) akik az 1952, évi 26. sz, tör­vényerejű rendelő: alapján megál­lapított) 1953—54. évi gabona (bú­za, rozs, árpa, zab, köles) beadási kötelezetiségiiknek a cséplőgépnél maradéktalanul eleget tesznek, az 1952—53. gazdasági évről a terü­let utáni beadási kötelezettségük­ből fennálló hátralékát valamennyi cikkből azonnal törölni kell. (2) Ezen a címen azonban tej-, tojás- ós baromfiból csak az 1952 december 31-ig fennálló hátralék törölhető. (3) A termelőszövetkeae’-i. tagok háztáji gazdasága után 1952. de­cember 31-ig fennálló tej-, tojás­os baromfihátralékát minden meg­kötés nélkül azonnal törölni kell A termelőszövetkezetek —- bele értve az I. II. és III. tipu3u cső portokat- is — terület utáni beadási kötelezettségét- valamennyi cikkben 10 százalékkal csökkenteni kell. É-'. a kedvezmény nem vonatkozik azokra a termelőszövetkezeti tagokra, akik a következő évben egyénilég akar­nak gazdálkodni. Az ilyen termelők a 10 százalékos beadási kedvezmény- utólag tartoznak visszafizetni. fi budapesti pártaKtsvaérteksziel közvetítését vasárnap megismétli a rádió A Magyar Dolgozók Pártja bu­dapesti szervezete 1953 julius 11-i, szombati pártaktivaértekezleté­nek helyszíni közvetítését a rá­dió a Kossuth-adón julius 12-én, vasárnap délután 5 órakor meg­ismétli. „Nem hagy ül ifi az ui élete!“ A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítések törléséről, a beadási hátralékok elengedéséről, valamint a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének csökkentéséről Megállunk. A traktor is megáll. Gál János traktoros fürge moz­dulattal ugrik le gépéről. •— A betyár mindenit, megint elszakadt a zsineg — mondja bosz- szusan, miközben ügyesen jár keze az aratógépen —. Semmit sem ér ez a zsineg, nem teszünk má«t, mint minden fordulónál ezt kötözzük. A hátunk mögött egy harminc­év körüli asszony emelgeti a ké­véket. ö a párttitkár itt Ozmánbükön, a Kossüth tszcs-ben. A párttitkár elvtársnő után in­dulunk, ahol már több esoporttag is van. Kedvesen fogad bennün­ket. Leülünk a zöld fűvel benőtt árok szélére. Körénk gyűlnek közelben lévő tszcs-tagok. A kor­mánynyilatkozat őket is érdekli, erről beszélgetünk. — Mi a tszcs-tagok véleménye a kormánynyilatkozatról és mi­lyen a hangulat a faluban? .— kérdezzük. •— A hangulat legegységesebb a csoportban — felel Szabőné elvtársnő, a párttitkár —. A falu­ban az egyéni dolgozók között majdnem annyiféle a hangulat, ahány az ember. — Az ellenség nagyon csúnya munkát végez, aljas rémhíreket terjeszt. Persze mi ezt nem hagy­juk, dolgozunk. Ahol csak va­gyunk, mindenhol megmagyaráz­zuk az ellenség hazugságaival szemben az igazat, a valóságot. Azt kezdték hirdetni, feloszlik a tszcs. — De nincs igazuk szakítja félbe Katarics Ferenc —. Ér»i nem fogok kilépni és a többi sem. Én világosan látom, hogy sokkal jobb helyem van itt, ezután pe­dig még jobb lesz. Biztosítva lá­tom jövőmet, mindenünk lesz. — Ugye nem fogják feloszlatni csoportunkat? — kérdezi Szi­lágyi Kálmánná. Hangjából az aggódás csendül ki és a szeretet csoportja iránt. Kellő választ adunk, mely után lelkesedve és megnyugodva beszél. — Cse'édek voltunk — mondja — semmim sem volt, ne­kem semmi sem termett. Itt meg az ősszel alig birtam hazahordani a sok krumplit, meg azt a sok mást, amit kaptam. .. Most ijesztgetnek bennünket ilyennel, amikor a legtöbbre számítunk... Hiszen boldogság önti el szive­met, amikor látom a gabonánkat, az uj kenyeret... Nem hiszünk az ellenségnek! Ezt a kenyeret nem veheti el senki... ezt a pár­tunk sem engedi, tudom. Az előbb még mosolygó arcú asszony szemében most a harag és gyűlölet lángja ég. Megmar­kolja erősen villája nyelét és egy lépést tesz előre. Mélyen sze­münkbe nézve beszél tovább. — A kulák azt beszélte a falu­ban, hogy kikötteti az istállóból az állatainkat. Kinek a verítéké­ből építette ezt az istállót? *,, A 4. §. A kenyér- és takarmánygabonából a beadási kötelezettség 10 százalé­kos csökkentését a helyi tanács ha­ladéktalanul köteles a termelőszö­vetkezetek beadási könyvén keresz­tülvezetni. 5. §. A fenti kedvezmények — a múlt évi aszály, valamint az egyes túlka­pások által okozott károsodásokat kiegyenlítve — lehetővé teszik, hogy minden egyes termelő fennmaradt beadási kötelezettségét. nehézség nélkül, hiánytalanul -teljesítse. Ez­ért a kedvezmények után fennálló beadási kötelezettséget az 1952. évi 26 sz. tvr. előírásainak betartási­val maradéktalanul teljesíteni kell. Jelen törvényerejű rendelettel . lentétes jogszabályok hatályuk;: vesztik. (MTI) mienkéből! Ez az istálló minket illet, ez az istálló a miénk... és sohasem lesz másé. Most már nem fedi kérdezni, enélkül is beszélnek. Az igazság­ról beszélnek azok az emberek, akik elsőnek léptek az uj élet útjára, akik példát mutatva épi- tik boldog jövőjüket. — Csupán egy tag volt közöt­tünk, aki elhitte az ellenség ha­zugságait — rrumdja a párttitkár elvtársnő —. Vetlinger Mihály a tavasszal lépett csoportunkba* Amikor meghallotta, hogy mit mesélnek, kilopta az istállóból a lovát. * * hazahajtotta. Nem is akartam elhinni, amikor mond-i ták. Azonnal felkerestem, beszél­tem vele. »Nem akarom, hogy semmim se maradjon. Azt mond­ják, mindent elszednek tőlünk, semmit sem hagynak ... miből élek meg akkor“.* Ezt mondta nekem. — Hiába volt a beszédem, nem hallgatott rám. Azt mondta: »Nem megyek vissza. Én élni akarok." Éreztem, olyan harcra kell felkészülnöm, amilyen még nem volt az életemben. Azonnal összehívtam a tszcs tagjait. Nem titkoltam el, mit csinált Vetlin­ger. Alaposan megbeszéltük a kormány nyilatkozatát. — Azt gondoltam, Vetlinger-i nek lesznek követői.- s > egy sem volt, azt mondták: »megmutatjuk* hogy nem oszlik fel csoportunk, sőt erősebbek és egységesebbek leszünk, mint eddig voltunk“* Újra felvidult a körülöttünk ülő tagok arca. Katarics Ferenc nevetve mondta: — Amikor Vetlinger elhajtotta a lovát, a ló minden nap három- szor-négyszer visszajött Kinevet-* tűk, azt mondtuk neki: látod Mihály, a lovadnak több esze van, mint neked, mert az már hányszor visszajött társai közé* te meg még mindig csökönyös vagy. Később már szégyelt el­jönni a lováért. — No azért nemcsak kinevet- tűk, hanem foglalkoztunk is vele — mondja Szabóné elvtársnő —, Mi nem haragudtunk meg rá. Nagyon sokat beszélgettünk vele. Elővettük az újságot, elolvastat­tuk vele Nagy Imre elvtárs be­szédét. Két nap múlva újra köz­tünk dolgozott. Most is arat.., Nagyon megbánta, amit tett, hogy hallgatott az ellenség uszításaira és itthagyott bennünket. —■ „ Ne haragudjatok rám — mondta Vetlinger —, azt hittem* ha ott nem hagylak benneteket* mindenem elveszik. Most nem ezt hiszem, hanem azt, hogy akkor veszítettem volna el sokmindent, ha kiléptem volna a csoportból." — Persze, hogy visszaállt m mondja Szilágyiné —, hiszen ő is látja úgy, ahogy mi, hogy ezután sokkal boldogabb jövő tárul elénk. Több lesz a részesedésünk* leszálltak és ezután mégj óbban leszállnak az iparcikkek árak Kifizetem én is a tehénkémet, amit állami kölcsönön vettem* megtelik a kamrám, több ruha jut, több boldogság ... Hát itt lehet egy ilyen életet hagyni?. Nem, nem lehet. — Igazad van — felel rá Sza- bóné elvtársnő —. Sokkal gazda­gabbak leszünk, mint eddig, mert sokkal nagyobb támogatást ká-i punk pártunktól és államunktól* mint eddig kaptunk. Mi pedig szintén többet adunk, hogy mi­előbb megvalósuljon ez az uj Programm. ...No, keljünk mun-1- kára. Pártunk már megkezdte a segítést, nekünk sem szabad el-< maradni. | EíbticstuüíUtlk. Melegen szőrit- I iák meg kezünket ezek a harcos, I becsületes tszcs-tagok. Azt kérik,v j többször látogassuk meg őket, többel ügyünk velük. ígérjük, veletek vagyunk Minden nap minden órájában -égitjük harco- i lókat. I Gaál Piroska

Next

/
Oldalképek
Tartalom