Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-11 / 161. szám
VILÁG PROLEl ÁRJA] EGYESÜLJELEK! A rádió ma esíe 8 órakor helyszíni közvetítést ad A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG AKTI V A ÉRTEKEZLETÉRŐL Előadó: Rákosi Mátyás elvtárs Pártszervezeteink szervezzék meg a csoportos rádióhallgatást AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA mmmvu IX. évfolyam, 161. szám. Ára 50 fillér 1953. mlius 11. Szombat S9 Holnap estig fejezzük be a gabona aratását 1 1 százalék híján learatták a búzát a letenyei járásban Az aratás befejezéséhez közeledik: Szerte, a megyében már csak a sárga tarlók jelzik, hogy hol voltak a gábonaföldek. De a tarlók is egyre fogynak. A legtöbb helyen az aratást nyomon követi a íarlóbuktatás, a másodvetés. Dolgozó parasztságunk soha ilyen lelkesen, lendületesen nem dolgozott. Ösztönzi őket az a tudat, hogy érdemes dolgozni, érdemes többet termelni, hiszen az uj gazdaságpolitika nemcsak a munkás- osztálynak, de a dolgozó parasztságnak is biztosítja az egyre jobb, szebb, boldogabb életet. Különösen dicséret illeti a zalaszentgróti járás dolgozó parasztságát, ahol úgyszólván az aratás első napjától példát mutatnak az egész megyének. De itt is különösen azóta gyorsult meg az aratás üteme, amióta széles körben megismerték kormányunk programmjät. Sietnek az aratással, behordással, hogy mielőbb uj, nagyobb és fehérebb kenyér kerüljön az asztalra. A búza aratását 9-én estig 97, a rozs aratását pedig 98 százalékra végezték el. A letenyei járás dolgozó parasztjai is megilletik az elismerést. Itt már csupán egy százalék hiányzott 9-én este ahhoz, hogy teljes egészében befejezzék a búza aratását. A rozs aratásában S8 százaléknál tartanak. Helytáll másik határmenti járásunk, a lenti járás dolgozó parasztsága is. Tisztában vannak azzal, hogy az aratás gyors befejezése saját érdekük is, hiszen azzal, ha megfelelő érési szakaszban vágják le a gabonát, sok-sok mázsát takarítanak meg dolgozó népünknek, saját maguknak. A zalaegerszegi járásban is napról-napra fokozódik az aratás lendülete a kormánynyilatkozat megismerése óta. Különösen ott dolgoznak serényen, ahol már a hét elején részletesen megmagyarázták a dolgozóknak kormányunk programmját. Ennek tudható be, hogy a zalaegei’szegi járás 45 községében már teljesen befejezték a rozs, 11 községében a búza és 9 községében az árpa aratását is még 9-én estig. A nagykanizsai járásban észlelhető a legnagyobb lemaradás. Itt a rozs aratása 80, a búzáé 70, a tavaszi árpáé pedig 80 százalékos. A gabonák itt is beértek. Mutassák meg a kanizsai járás dolgozó parasztjai, hogy ők is tudnak úgy dolgozni, mint a szentgróti, vagy letenyei járásban. Mutassák meg, hogy ők is épp úgy megbecsülnek minden kalászt, minden szem magot, mint az élenhaladóknál. Csáplés a szentgyürgyvölgyi Uj Élei tsz-iien A forró júliusi nap tikkasztó melegével ontja sugarát a dolgosokra, akik annál vidámabban dolgoznak. Ösziárpát csépelnek. Dómján Géza, a termelőszövetkezet elnöke és Horváth Józset növénytermelési brigádvezető mosolygós arccal állnak a cséplőgépnél, gyönyörködnek az uj termésben és boldogan nézik, amint ömlik a gabona. Szinte percek alatt megtelik egy-egy zsák, olyan jól fizet a termés. Beadásukat már 100 százalékra teljesítették mindjárt a cséplőgéptől. Legelső gabonájukat a hazának adták. — Most a keresztsorosan vetett ősziárpát csépeljük — mondja Horváth József brigádvezető — Azért telnek meg olyan hamar a zsákok. Érdemes volt keresztsorosan vetni, mert igy három mázsával több termést ad holdanként, mint az, amelyiket nem igy vetettünk. Nagy hibát követtünk el ott, hogy keresztsorosan csak 21 holdat vetettünk. Ha minden árpát igy vetettünk volna, akkor most 120 mázsával több termésünk lenne, amivel nagyban tudtuk volna növelni takarmánybázisunkat. Ezért fogadták a szentgyörgy- völgyiek, hogy ősszel az összes gabonájukat keresztsorosan vetik a többtermés érdekében és ehhez már most hozzákészülnek az időben végzett jó tarlóhántással, melyet az aratással egyidőben végeznek. Ezideig az összes learatott területükön elvégezték a tarlóhántást, mely 82 hold és 80 holdon pedig elvégezték a másod vetést, mely hozzájárul állattenyésztésünk fejlesztéséhez, mivel elegendő mennyiségű silótakarmányt biztosítanak állatállományunk részére. — Betartjuk a minisztertanács határozatát — mondja Dómján Géza elvtárs, a tsz elnöke —, amely előírja, hogy a másodnövényeket az aratással egyidőben, de legkésőbb egy-egy tábla learatása után 6 napon belül el kell vetni, melyet végre is fogunk hajtani. Befejeztük a növényápolási munkálatokat és most teljes erőnkkel az aratási munkálatokat végezzük, hogy időben, a legkisebb szemveszteség nélkül be tudjuk takarítani. Tudják a szentgyörgyvölgyi termelőszövetkezet tagjai, hogy a bő termés gyors és veszteségmentes betakarításával erősítik hazánkat, több kenyeret és magasabb életszínvonalat biztosítanak maguknak és nagyban hozzájárulnak a béke megvédéséhez. Polgár Ernő A sala szentgróti járás lemaradt az állammal szembeni kötelezettség teljesítésében A zalaszentgróti járás az eddigi munkákban mindig élen járt. Jól mozgósított politikai munkával a növényápolásra és az aratásra. E téren nem is volt hiba. De súlyos hiba van a téren, hogy az őszi- árpacsépléssel nem halad együtt az elcsépelt mag beadása. Zala- szentgróton, Zalakoppányban, de több helyen is egyre több azoknak a. gazdáknak a száma, akik elcsépelve az árpát, nem teljesítették az állammal szembeni kötelezettségüket és ezt helyi tanácsaink tétlenül nézik. Teret engednek az ellenség hírverésének és nem magyarázzák meg dolgozó parasztjainknak, minden termelőnek, hogy cséplőgéptől kell teljesíteni a beadási kötelezettséget Vegyenek példát Zalakarostól, ahol minden termelő első kötelességének tartja a cséplőgép mellől teljesíteni beadási kötelezettségét. A kormányprogramra világosan kimondja: „Magára vessen az, aki a kormány jóakaratára és messzemenő segítségére az állam, az ország érdekének semmibevevésével, a törvények megszegésével válaszolna. A törvényesség betartása, amire a kormány hatékony intézkedéseket foganatosít, nemcsak azt jelenti, hogy az állam éberen őrködjön azon, hogy csorba ne essen a parasztság jogain, hanem azt is, hogy a parasztság is teljesítse az állammal szemben fennálló kötelezettségét.“ Ezek szellemében a mindennapi felvilágosító munkán keresztül el kell érni, hogy minden dolgozó paraszt a cséplőgéptől közvetlen tegyen eleget az állammal szemben fennálló begyűjtési kötelezettségének, Ne tűrjék el tanácsaink a törvényesség megsértését a za- laszentgróti járásban, de másutt sem. Két község párosrersenyéről lebenye éten jár Zalaudvarnok lemaradt ■ Olyan kihaltak Tekenye utcái, mintha talán nem is lenne laleó ebben a községben. Az érett búza- és rozsiáblák azonban más képet mutatnak a határban. Már csak i't-oft áll lábon a gabona. A község dolgozó parasztjai boldogan aratnak mert tudjál:, hogy szeimesztescgnélküli aratásukkal a közös érdekel és saját érdeküket védik. Meg is kérdeztük a községi tanács titkárától, Kovács Anna elvtársnőtől, hogy milyen munkaszervezéssel éiick el azt. hogy minden dolgozó paraszt idejében araija a gabonáját. — Sokat lehetne beszélni erről. — mondja örömtől csillogó szemmel Kovács elvtársnő, — Mikor először beszéltünk tanácsülésen a ssemveszieség- nélküli aratásról, már akkor elhatározták dolgozóink, hogy ők igy végzik az araidat.. — Versenyt is indítottak — egcszi'.i ki a nyilvántartó. A község versenyre hívta Zalaudvarnok at, a, dolgozó parasztok- pedig egymást. — Ment is a munka, mint a seb es folyású víz — állapit ja meg a titkár elvtársnő. — Mire bejött a rozs- és búzaaratás, már elcsépelték gazdáink az ösziárpát és teljesítették beadási kötelezettségüket — mondja büszkén. A figyelőszolgálat szinte órámként jelentette a gazdáknak, hogy vielyik dűlőben érett a gabona. Egy-egy jelentés után szinte egész lázban volt a község, s még a legkisebb gyerek is a mezőn volt. — 77« mást nem, de vizet hordani tud — mondtál: a gazdái:. — Meg hát versenyben vagyunk és az sem kutya. így gondolkodott Németh Ferenc 14 holdas középparaszt és versenytársa, Devecseri Vilmos 14 holdas, akik az elsők voltak az árnabcadásuál és elsőknek végezték cl a rozs és búza aratását. Egyben elkéri ezt cl: a másodvetést is. Elénk a verseny Lábadi Endre cs versenytársa, Cseh József 4 holdas dolgozó parasztok közönt is. Lábadi Endre már julius elsején végzett a roes- és buz a aratással, míg Cseh József még csak 9-én fejezte be. Ilyen élénk a verseny a két község között is. A 'anács titkára boldogan jelentette ki, hogy a község 9-én délre befejezi az aratást. Jól meg kell fogni a munkát Zalaudvarnok község dolgozó parasztjainak és magának a községi tanácsnak is, ha egyconalban akar haladni Tekenye eredményeivel. Julius 8-ig a rozs aratását 84 százalékra, a búzáét pedig 64 százalékra végezték el. A tanács elnöke, Kövér Lajos elvtárs ugyan elmondja, hogy gazdagyülésen megbeszélték, hogy az aratást a minisztertanács határozata alapján végzik, mégsem úgy történt. — Az ősziárpa cséplését nem tudtuk befejezni, mert későn jött a gép hozzánk. — nyugtatta meg magát a tanács elnöke. — Gyorsan érett a gabona, aratni kellett. Ez az aratás mégsem megy olyan ütemben, mint ahogy azt a tanácselnök elvtárs gondolja. — Befejezzük az aratást, legkésőbb szombatra — feleli kérdésünkre az elnök elvtárs. Érezni lehet beszédéből. hogy valami nincs rendjén a község életében, Meg is kérdeztük, mi az oka. — Hát a kenyér — mondja vontatottan. — Talán nincs kenyér? — Dehogynem. Van bőven — feleli. A hiba azonban a földmüvesszövetkezelben van. A község biztosította a kocsit, amivel Zala- szentgrótról szállítják a kenyeret. A dolgozók kérése az volt, hogy reggel korán hozzák ki a községbe a kenyeret. Ez elmaradt. A kenyér a föld- művesszövetkezetből dél felé érkezik meg és igy aratni is csak a délutáni órákban tudnak a község dolgozó parasztjai. Hol érvényesül a kormány nyilatkozata akkor, ha a vezetők nem törődnek a dolgozókkal? Ha az ellátást időben biztosítanák, aklmr biztosak vagyunk abban, hogy az aratás sem haladna ilyen vontatottan. Nemcsak az ellátásnál vannak hiányosságok, A községben vannak párosversenyek és minden dolgozó azt is tudja, hogy Tekenyével is versenyben állnak. A községi tanács a verseny értékelését mégis olyan másodrendű kérdésnek tekinti. Tekenyével nem közlik a község eredményeit. Még arra sem tartják érdemesnek, hogy válaszoljanak az ő értékelésükre. Azért nincs verseny a községben, mert a tanács elhanyagolja a verseny éitékelését. Ha a tanács többet törődik ezentúl a község dolgozóinak kezdeményezésével, a versenynyel, akkor a cséplés alatt majd méltó társai lehetnek Tekenye dolgozó parasztjainak az uj kenyérért folyó küzdelemben,
