Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-11 / 161. szám

VILÁG PROLEl ÁRJA] EGYESÜLJELEK! A rádió ma esíe 8 órakor helyszíni közvetítést ad A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG AKTI V A ÉRTEKEZLETÉRŐL Előadó: Rákosi Mátyás elvtárs Pártszervezeteink szervezzék meg a csoportos rádióhallgatást AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA mmmvu IX. évfolyam, 161. szám. Ára 50 fillér 1953. mlius 11. Szombat S9 Holnap estig fejezzük be a gabona aratását 1 1 százalék híján learatták a búzát a letenyei járásban Az aratás befejezéséhez közele­dik: Szerte, a megyében már csak a sárga tarlók jelzik, hogy hol voltak a gábonaföldek. De a tar­lók is egyre fogynak. A legtöbb helyen az aratást nyomon követi a íarlóbuktatás, a másodvetés. Dolgozó parasztságunk soha ilyen lelkesen, lendületesen nem dol­gozott. Ösztönzi őket az a tudat, hogy érdemes dolgozni, érdemes többet termelni, hiszen az uj gaz­daságpolitika nemcsak a munkás- osztálynak, de a dolgozó paraszt­ságnak is biztosítja az egyre jobb, szebb, boldogabb életet. Különösen dicséret illeti a zalaszentgróti járás dolgozó pa­rasztságát, ahol úgyszólván az aratás első napjától példát mu­tatnak az egész megyének. De itt is különösen azóta gyorsult meg az aratás üteme, amióta széles körben megismerték kormányunk programmjät. Sietnek az aratás­sal, behordással, hogy mielőbb uj, nagyobb és fehérebb kenyér ke­rüljön az asztalra. A búza aratását 9-én estig 97, a rozs aratását pe­dig 98 százalékra végezték el. A letenyei járás dolgozó pa­rasztjai is megilletik az elisme­rést. Itt már csupán egy százalék hiányzott 9-én este ahhoz, hogy teljes egészében befejezzék a bú­za aratását. A rozs aratásában S8 százaléknál tartanak. Helytáll másik határmenti já­rásunk, a lenti járás dolgozó pa­rasztsága is. Tisztában vannak az­zal, hogy az aratás gyors befeje­zése saját érdekük is, hiszen az­zal, ha megfelelő érési szakaszban vágják le a gabonát, sok-sok mázsát takarítanak meg dolgozó népünknek, saját maguknak. A zalaegerszegi járásban is napról-napra fokozódik az aratás lendülete a kormánynyilatkozat megismerése óta. Különösen ott dolgoznak serényen, ahol már a hét elején részletesen megmagya­rázták a dolgozóknak kormá­nyunk programmját. Ennek tud­ható be, hogy a zalaegei’szegi já­rás 45 községében már teljesen befejezték a rozs, 11 községében a búza és 9 községében az árpa aratását is még 9-én estig. A nagykanizsai járásban észlel­hető a legnagyobb lemaradás. Itt a rozs aratása 80, a búzáé 70, a tavaszi árpáé pedig 80 százalékos. A gabonák itt is beértek. Mutas­sák meg a kanizsai járás dolgozó parasztjai, hogy ők is tudnak úgy dolgozni, mint a szentgróti, vagy letenyei járásban. Mutassák meg, hogy ők is épp úgy megbecsülnek minden kalászt, minden szem magot, mint az élenhaladóknál. Csáplés a szentgyürgyvölgyi Uj Élei tsz-iien A forró júliusi nap tikkasztó melegével ontja sugarát a dolgo­sokra, akik annál vidámabban dolgoznak. Ösziárpát csépelnek. Dómján Géza, a termelőszövet­kezet elnöke és Horváth Józset növénytermelési brigádvezető mo­solygós arccal állnak a cséplőgép­nél, gyönyörködnek az uj termés­ben és boldogan nézik, amint ömlik a gabona. Szinte percek alatt megtelik egy-egy zsák, olyan jól fizet a termés. Beadásukat már 100 százalékra teljesítették mindjárt a cséplőgéptől. Legelső gabonájukat a hazának adták. — Most a keresztsorosan vetett ősziárpát csépeljük — mondja Horváth József brigádvezető — Azért telnek meg olyan hamar a zsákok. Érdemes volt keresztso­rosan vetni, mert igy három má­zsával több termést ad holdanként, mint az, amelyiket nem igy ve­tettünk. Nagy hibát követtünk el ott, hogy keresztsorosan csak 21 holdat vetettünk. Ha minden ár­pát igy vetettünk volna, akkor most 120 mázsával több termé­sünk lenne, amivel nagyban tud­tuk volna növelni takarmánybá­zisunkat. Ezért fogadták a szentgyörgy- völgyiek, hogy ősszel az összes gabonájukat keresztsorosan vetik a többtermés érdekében és eh­hez már most hozzákészülnek az időben végzett jó tarlóhántással, melyet az aratással egyidőben vé­geznek. Ezideig az összes learatott területükön elvégezték a tarló­hántást, mely 82 hold és 80 hol­don pedig elvégezték a másod ve­tést, mely hozzájárul állattenyész­tésünk fejlesztéséhez, mivel ele­gendő mennyiségű silótakarmányt biztosítanak állatállományunk ré­szére. — Betartjuk a minisztertanács határozatát — mondja Dómján Géza elvtárs, a tsz elnöke —, amely előírja, hogy a másodnövé­nyeket az aratással egyidőben, de legkésőbb egy-egy tábla learatása után 6 napon belül el kell vetni, melyet végre is fogunk hajtani. Befejeztük a növényápolási mun­kálatokat és most teljes erőnkkel az aratási munkálatokat végez­zük, hogy időben, a legkisebb szemveszteség nélkül be tudjuk takarítani. Tudják a szentgyörgyvölgyi ter­melőszövetkezet tagjai, hogy a bő termés gyors és veszteségmen­tes betakarításával erősítik ha­zánkat, több kenyeret és maga­sabb életszínvonalat biztosítanak maguknak és nagyban hozzájá­rulnak a béke megvédéséhez. Polgár Ernő A sala szentgróti járás lemaradt az állammal szembeni kötelezettség teljesítésében A zalaszentgróti járás az eddigi munkákban mindig élen járt. Jól mozgósított politikai munkával a növényápolásra és az aratásra. E téren nem is volt hiba. De súlyos hiba van a téren, hogy az őszi- árpacsépléssel nem halad együtt az elcsépelt mag beadása. Zala- szentgróton, Zalakoppányban, de több helyen is egyre több azok­nak a. gazdáknak a száma, akik elcsépelve az árpát, nem teljesí­tették az állammal szembeni kö­telezettségüket és ezt helyi taná­csaink tétlenül nézik. Teret en­gednek az ellenség hírverésének és nem magyarázzák meg dolgozó parasztjainknak, minden termelő­nek, hogy cséplőgéptől kell tel­jesíteni a beadási kötelezettséget Vegyenek példát Zalakarostól, ahol minden termelő első köteles­ségének tartja a cséplőgép mellől teljesíteni beadási kötelezettségét. A kormányprogramra világosan kimondja: „Magára vessen az, aki a kormány jóakaratára és messzemenő segítségére az állam, az ország érdekének semmibeve­vésével, a törvények megszegésé­vel válaszolna. A törvényesség betartása, ami­re a kormány hatékony intézkedé­seket foganatosít, nemcsak azt je­lenti, hogy az állam éberen őr­ködjön azon, hogy csorba ne es­sen a parasztság jogain, hanem azt is, hogy a parasztság is telje­sítse az állammal szemben fenn­álló kötelezettségét.“ Ezek szellemében a mindenna­pi felvilágosító munkán keresztül el kell érni, hogy minden dolgozó paraszt a cséplőgéptől közvetlen tegyen eleget az állammal szem­ben fennálló begyűjtési kötelezett­ségének, Ne tűrjék el tanácsaink a törvényesség megsértését a za- laszentgróti járásban, de másutt sem. Két község párosrersenyéről lebenye éten jár Zalaudvarnok lemaradt ■ Olyan kihaltak Tekenye utcái, mintha talán nem is lenne laleó ebben a községben. Az érett búza- és rozsiáblák azonban más képet mutatnak a határban. Már csak i't-oft áll lábon a gabona. A község dol­gozó parasztjai boldogan aratnak mert tudjál:, hogy szeimesztescgnélküli aratásukkal a közös érde­kel és saját érdeküket védik. Meg is kérdeztük a községi tanács titkárától, Kovács Anna elvtársnőtől, hogy milyen munkaszerve­zéssel éiick el azt. hogy minden dolgozó paraszt ide­jében araija a gabonáját. — Sokat lehetne beszélni erről. — mondja örömtől csillogó szemmel Kovács elvtársnő, — Mi­kor először beszéltünk tanácsülésen a ssemveszieség- nélküli aratásról, már akkor elhatározták dolgozó­ink, hogy ők igy végzik az araidat.. — Versenyt is indítottak — egcszi'.i ki a nyil­vántartó. A község versenyre hívta Zalaudvarnok at, a, dolgozó parasztok- pedig egymást. — Ment is a munka, mint a seb es folyású víz — állapit ja meg a titkár elvtársnő. — Mire bejött a rozs- és búzaaratás, már elcsépelték gazdáink az ösziárpát és teljesítették beadási kötelezettségüket — mondja büszkén. A figyelőszolgálat szinte órámként jelentette a gazdáknak, hogy vielyik dűlőben érett a gabona. Egy-egy jelentés után szinte egész lázban volt a köz­ség, s még a legkisebb gyerek is a mezőn volt. — 77« mást nem, de vizet hordani tud — mond­tál: a gazdái:. — Meg hát versenyben vagyunk és az sem kutya. így gondolkodott Németh Ferenc 14 holdas kö­zépparaszt és versenytársa, Devecseri Vilmos 14 hol­das, akik az elsők voltak az árnabcadásuál és elsők­nek végezték cl a rozs és búza aratását. Egyben el­kéri ezt cl: a másodvetést is. Elénk a verseny Lábadi Endre cs versenytársa, Cseh József 4 holdas dolgozó parasztok közönt is. Lábadi Endre már julius elsején végzett a roes- és buz a aratással, míg Cseh József még csak 9-én fejezte be. Ilyen élénk a verseny a két község között is. A 'anács titkára boldogan jelentette ki, hogy a község 9-én délre befejezi az aratást. Jól meg kell fogni a munkát Zalaudvarnok község dolgozó parasztjainak és magának a köz­ségi tanácsnak is, ha egyconalban akar haladni Tekenye eredményeivel. Julius 8-ig a rozs aratását 84 százalékra, a búzáét pedig 64 százalékra végezték el. A tanács elnöke, Kövér Lajos elvtárs ugyan el­mondja, hogy gazdagyülésen megbeszélték, hogy az aratást a minisztertanács határozata alapján végzik, mégsem úgy történt. — Az ősziárpa cséplését nem tudtuk befe­jezni, mert későn jött a gép hozzánk. — nyug­tatta meg magát a tanács elnöke. — Gyorsan érett a gabona, aratni kellett. Ez az aratás mégsem megy olyan ütemben, mint ahogy azt a tanácselnök elvtárs gondolja. — Befejezzük az aratást, legkésőbb szombatra — feleli kérdésünkre az elnök elvtárs. Érezni lehet beszé­déből. hogy valami nincs rendjén a község életé­ben, Meg is kérdeztük, mi az oka. — Hát a kenyér — mondja vontatottan. — Talán nincs kenyér? — Dehogynem. Van bőven — feleli. A hiba azonban a földmüvesszövetkezelben van. A község biztosította a kocsit, amivel Zala- szentgrótról szállítják a kenyeret. A dolgozók ké­rése az volt, hogy reggel korán hozzák ki a köz­ségbe a kenyeret. Ez elmaradt. A kenyér a föld- művesszövetkezetből dél felé érkezik meg és igy aratni is csak a délutáni órákban tudnak a község dolgozó parasztjai. Hol érvényesül a kormány nyilatkozata ak­kor, ha a vezetők nem törődnek a dolgozókkal? Ha az ellátást időben biztosítanák, aklmr biztosak vagyunk abban, hogy az aratás sem haladna ilyen vontatottan. Nemcsak az ellátásnál vannak hiányosságok, A községben vannak párosversenyek és min­den dolgozó azt is tudja, hogy Tekenyével is ver­senyben állnak. A községi tanács a verseny érté­kelését mégis olyan másodrendű kérdésnek te­kinti. Tekenyével nem közlik a község eredményeit. Még arra sem tartják érdemesnek, hogy válaszol­janak az ő értékelésükre. Azért nincs verseny a községben, mert a tanács elhanyagolja a verseny éitékelését. Ha a tanács többet törődik ezentúl a község dolgozóinak kezdeményezésével, a verseny­nyel, akkor a cséplés alatt majd méltó társai le­hetnek Tekenye dolgozó parasztjainak az uj ke­nyérért folyó küzdelemben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom