Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-31 / 178. szám

PÄTtl ÉLEI + Eredmények és hibák a pókaszepetki pártszervezet munkájában Pókaszepetk községben még- csak pár gazdánál fejezték be a cséplést. Ott, ahol elcsépeltek azonban, már eleget tettek be­adási kötelezettségüknek. A párt- szervezet felkészítette népnevelőit a cséplés, begyűjtés időszakára és előre gondoskodott arról, hogy egy pillanatig se szüneteljen a népnevelőmunka. A legutóbbi népnevelőértekez­leten részletesen megbeszélték, hogy mi a feladatuk a begyűjtés megjavítása érdekében. Felfigyelt a pártszervezet arra a veszélyre, hogy elhanyagolják a gabonabe- gyüjtés mellett az egyéb beszol­gáltatást. A népnevelőértekezlet óta máris javult a beadás és szombaton több mint három­ezer.- hétfőn pedig ezernél több tojást szolgáltattak be. A pókaszepetki pártszervezet mozgósít a cséplés és begyűjtés mieiőbi elvégzésére, de elfeledke­zik az állandó feladatokról. Szabó Fer-mr - ívtárs tavasz óta párttit­kár Pókaszepetken, (le ő maga sem emlékezik, mikor vettek fel legutoljára tagjelöltet. Jelenleg ki­lenc dolgozóval foglalkozik a pártszervezet, akik később mint tagjelöltek is javaslatba jöhelnek, ezeket a dolgozókat azonban nem gonddal válogatták ki. Igaz, hogy valamennyien tagjai a termelőszö­vetkezetnek, de nem mind bizo­nyította be munkájával, érdemes-e arra a megtiszteltetésre, hogy tagje­lölt legyen. Mazur Dezsőné, a ta­nácselnök elvtárs felesége, pél­dául csoporttag, de mégis na­gyon távol van attól, hogy pár­tunk tagjelöltje lehessen. Ö ma­ga mondta a vele beszélgető párt­tagnak, hogy addig nem lesz párt­tag, amig állásba nem teszik őt. Mazur Dezsőné nem érzi megtisz­teltetésnek a tagjelöltséget, úgy viselkedik, mintha ő tenne szí­vességet a pártnak azzal, hogy felvételét kéri. Pártmunkát sem végez és a csoportban sem dolgo­zik rendszeresen. Arra hivatkozik, hogy családja van, nem ér rá. Ugyanakkor mások, igy Sebjénics Józsefné, Lakatos Károlyné. akik­nek négy-öt gyermekük van, rendszeresen dolgoznak a terme­lőszövetkezetben. Nem készítette elő a pártszer­vezet' még a jövő oktatási évet sem. A mai napig a háromtagú, kiválogatást végző bizottság sem alakult meg. Ha mai nap gyenge is a pókaszepetki pártszervezet, erősítéséről úgy gondoskodhatott volna megfelelően a pártszerve­zet vezetősége, ha már jóelőre előkészítené az uj oktatási évet. Elíelejtették, hogy ettől függ a pártszervezet munkájának megja- vulása. Malenkov elvtárs mon­dotta a SzKP XIX. kongresszu­sán: A párttagok és tagjelöltek politikai képzettségének fo­kozása elengedhetetlen felté­tele annak, hogy növekedjék élenjáró szerepük az élet min­den területén, hogy a pártta­gok tömegei tovább aktivizá­lódjanak és javuljon a párt- szervezetek munkája.“ A párttitkár elvtárs ismeri a hibákat s keresi a hibák okát. így szerinte hiba az, hogy a párt- szervezetből hiányoznak a fiatalok. Csak az a baj, hogy a hibák oká­nak keresésénél nem jutottak el a hiba gyökeréig. Az pedig ab­ban rejlik, hogy nem foglalkoz­nak ilyen irányban a DlSz-fiata- lokkal. De hiba az is, hogy a párttagok között csupán három nőt találunk. A hiba gyökere te­hát most már ismert: meg Kell szüntetni azokat. Több feladatot adni a DISz-nek, több munkába kell bevonni a nőket is! Erről pedig most, a cséplés és begyűjtés idején sem szabad megfeledkeznie a pókaszepetki pártszervezetnek, már azért sem, mert ilyenkor születnek a mun­ka hősei, a párt és a kormány programmiának uj harcosai a mindennapi feladatok munkájá­nak tüzében. 132-i*ől 142 százalékra így készülnek a nagykanizsai Entoház dolg-ozéi a Vasutas Waprn A nagykanizsai Fűtőház dolgo­zói terveik túlteljesítésével ké­szülnek augusztus 9-re, a Vasutas Napra. Különösen jók az ered­mények a szén megtakarításban, amelynek tervét a legutóbbi ér­tékelés szerint 107.4 százalékra teljesítették. A havi mozdonyki- Iométertervet 499 ezer helyet 521 ezerre valósították meg. A 2000 tonnás és az 500 kilo­méteres mozgalomban 102 száza­lékot értek el. — A Fűtőház dolgozói a Vasutas Napra és Alkotmányunk tisztele­tére tett fogadalmukban vállal­ták, hogy 132 százalékos eredmé­nyüket 142 százalékra emelik — mondja Büki István elvtárs. — A jó versenylendület nyomán azon­ban dolgozóink pótfelajánlást tet­tek és vállalták, hogy a Vasutas Nap tiszteletére tervüket 152 szá­zalékra valósítják meg. Méltóan készül a Vasutas Nap­ra, Alkotmányunk ünnepére Törő József elvtárs is, aki a mozdony­műhelymunka átvevője. Törő elv­társ műhelyének termelése 90 százalékra csökkent. A dolgozók­kal való helyes foglalkozás és a szakmai segítség nyomán a mű­hely legutóbb 122 százalékra tel­jesítette tervét. — Az alkotmányi munkaver­seny túlszárnyalására törekedünk — mondja Büki elvtárs. — Au­gusztus 3-tól 9-ig „Készülj a Vas­utas Napra“ békeműszakot tar­tunk. Ezzel a műszakkal akarjuk kifejezni hálánkat pártunknak és kormányunknak, amely a vasuta­sok és az ország minden dolgozó­ja számára még boldogabb életet biztosított. A nagykanizsai erdőgazdaság Tóth lános vonalrakó brigádja 200 százalékot ért el A nagykanizsai állami erdőgazdaság dolgo­zói a kormányprogramra elhangzása, Rákosi Mátyás elvtárs beszéde után még nagyobb len­dülettel fogtak munkához. Felismerték, hogy munkájukkal ők is elősegíthetik a dolgozókról való szociális gondoskodást. Ennek a felisme­résnek eredményeképpen elhatározták, hogy július 19-én a budapesti dolgozók tüzifaellátásá- nak biztosításáért a fővárosba irányvonatot kül­denek. Megvizsgálták a lehetőségeket, amely azt mutatta, hogy nemcsak egy, hanem két tel­jes vonatot is- tudnak küldeni. így julius 19-én a csömödéri állomásról 35, a nagykanizsai és a komárvárosi állomásokról 41, vagyis összesen 76 vagon tűzifával járultak hyzá Budapest téli fűtéséhez. A vagonokat munkaversenyben rak­ták meg a dolgozók. Nagykanizsán Tóth János brigádja 200 százalékot, a Tomasics-, Kovács- s a Mezei-brigád pedig 180 százalékot teljesített. Csömödéren Belső József brigádja 150 százalé­kot ért el. A bánokszentgyörgyi és a budafai erdészet dolgozói társadalmi munkában 1.349 mázsa tűzifát raktak be. Buti János. A dióskáli téglagyár dolgozói Alkotmányunk ünnepére 10 nappal előbb teljesítik havi tervüket A dióskáli téglagyárban kormányunk pro- grammja s Rákosi elvtárs beszéde óta a munka­fegyelem teljesen megszilárdult. — Alkotmá­nyunk méltó megünneplésére úgy készülünk — mondja Czigány Imre. az üzem egyik legjobb dolgozója —, hogy adott szavunkat minden kö­rülmények között valóraváltjuk. Túl akarjuk szárnyalni felajánlásunkat. Dolgozóink felaján­lották, hogy augusztus 20-ra befejezik a havi tervet és augusztus 30-ra terven felül újabb 150 ezer téglát adnak a népgazdaságnak. A julius 1-től 20-ig tartó versenyszakaszban a nyersgyár­tásnál 146, míg égetésnél 142 százalékos átlagot értünk el. Varró Gyula a kemencemunkások nevében felajánlotta, hogy julius 3. dekádjában 156 százalékot ér el. A kemencemun Kasok már ed­dig is túlszárnyalták vállalásaikat. A nyersgyár­tás dolgozói 160 százalékra tettek vállalást. Boldogabb életükért, életszínvonaluk emel­kedéséért munkájuk megjavításával harcolnak. Gigler Sándor. „Jelentkezzetek vájár tanulónak!“ A várpalotai völgyre melegen süt a júliusi nap. A szép délután minden percét felhasználják a ta­nulók, hogy a jól végzett munka után felfrissítsék magukat. Az otthon előtti téren röplabdáznak, golyót dobnak, versenyt futnak. Az egyik csoport arról beszélget, hogy nemsokára uj fiatalok ér­keznek a tanulóotthonba. A né­pes csoportból Palkovics József bocföldi fiatalt szólítjuk meg. — Pártunk és kormányunk tel­jes mértékben gondoskodik ró­lunk — kezdi. — Mindent megka­punk, ami szükséges számunkra, ruhát, bakancsot, hálóinget stb. — Andrasek István tótszerdahe­lyi fiatal közbeszól: — Fizetést is kapunk tanulmányi eredmé­nyeink után. Pártunk és a DISz nagy feladattal bízta meg ottho­nunk vájártanulóit: „Hívjatok minél több fiatalt vájártanuló- nak‘‘, hogy minél több vájára, aknásza, mérnöke legyen szo­cialista hazánknak. Módos Ferenc mikekarácsony- fai fiatal ezeket mondja: — Pár­tunk és dolgozó népünk 10 millió forint értékű ajándékot, 400—450 személyt befogadó modern otthont adott. A fiatalok két év alatt könnyen megtanulhatják a szak­mát. Úgy élünk itt, mint egy nagy család, az otthonunk min­den fiatal otthonává vált. Most ezekben a napokban sok­ezer fiatal választ élethivatást, szakmát. A fiatalok tervezgetnek, gondolatukban maguk előtt lát­ják a jövőt. Ezt látják azok a fia­talok is, akik a bányászat szak­embereivé akarnak válni. A ma­gyar bányászok már számtalan esetben bebizonyították hősiessé­güket, önfeláldozó munkával ad­ták a szenet, az ipar kenyerét. Távozásunkkor fülünkbe csenge­nek Palkovics József jizavai: — Bányásznak lenni “dicsőség. Bol­dog vagyok, hogy bányász lettem. Munkahelyemmel teljesen meg vagyok elégedve. Érnem, hogy jobb munkámmal a békét erősí­tem. X X X X X X > ' X >=< x x x x i ' *-< x v í x x v < x x x ^ x ví x x í í í ; ; c > < ; í ; ; ; ? ; í ; í í í ; í x A Kucev-brigád 60 tonna olaja ‘‘... Nem emelhetjük az élet- színvonalat akkor, ha a terme­lés — és mindjárt hozzátehe- tem: a termelékenység —, nem j emelkedik, ha az önköltség nem csökken." ’ (Rákosi élvtárs beszédéből) A KISVASÚT mentév, haladunk a BT—-4.es tankállomás, a Kucev- brigád munkahelye felé. A forró júliusi napsütésben fáradhatatlanul bólogatnak a himbaszivattyuJc. a bázakerettyei mező különböző ré. szélből és a műhelyek felölj szivatty. tyukezslők, motorszerelők, hegesz­tők, esztergályosok, művezetők és mérnökök sietnek a magaslaton épült étterein felé. Valamennyien ott ét­keznek a tágas, levegős, szépen be­rendezett tejemben. Jóízű és bőséges ebéd várja a dolgozókat. Útközben találkozunk a Kucev-brigád vezető, jével, Tóth István elvtárssal. Az ét. terembe indult, de aztám. úgy gon­dolja■, az ebédet megtalálja később ist visszajön velünk, a tankállomás­ra. Elhaladunk a napfényben szipor. kázó tartányok mellett, miközben Tóth elvtárs a munkájukról beszél. — Felajánlásunknak már jelentős részét teljesítettük — kezdi. — Nagy segítségünkre volt Bákosi elvtárs be. szódé. Világosan megmagyarázta Kákosi elv társ, mi szükséges ahhoz, hogy több lakóház, több lakás, több kerékpár, több ruha. több cipő, több cukor 'és több élelem legyen. A tank­állomás dolgozói tudják, mi a fel­adatuk, mit vár tőlük a párt s ér­zik, mit diktál municásbecíiületük.' Ezért tettek oly szép felajánlást au. gusztus 20. tiszteletére is. Többek j között ennek a felajánlásnak tel­jesítésével is hozzá akarnak járulni életszinv on a lünk emeléséhez. — Milyen volt a felajánlási — Hát 60 tonna olaj, terven fe­lül. Nem kicsi dolog ám az. Jó munkára, a gépek gondos kezelésére, szilárd fegyelemre és nagy szorga­lomra van szükség, hogy megvalósít. suk Ígéretünket, Be megvalósítjuk . . . s talán még túl is teljesítjük. — Bizony nem kis dolog 60 ton- na olaj. — De nem ám. Főleg az tudja, hogy mi ez, aki ki is számit ja, hogy ezzel az olajmennyiséggel mennyi segítséget adunk népgazdaságunk­nak. KÖZBEN megérkezünk a tankál­lomásra. Itt többen is vannak a dől. gőzök közül. Egyik is, másik is mond valamit, de most a főkérdés az, mennyi is az a 60 tonna olaj. amit terven felül termelnek. 60 tonna, az 600 mázsa, ezzel azonban még sem­mit se mondtunk. Azt kell megálla­pítanunk, hogy ez az olajmennyiség milyen segítséget ad gazdasági éle­tünknek. Ha azt vesszük alapul, hogy pél. dául egy Skoda személykocsinak 100 kilométeres távolságra 8 kilogramm benzin elegendő, akkor azzal a ben. zinmennyiséggel, ami a 60 tonna nyersolajból nyerhető, közel kilenc és félszer utazhatnánk körül a föl­det legszélesebb körénél, az egyenli- tőnél. — Ve ez még nem minden — szól közbe Hári Sándor, a diszpécser — mert a nyersolajból nagyon sok fűtőolajat is nyerünk. Isméi kezdődik a számítás. Szili Istvám is ceruzát vesz elő s hama. rosan meg is mondja, hogy a ben­zinen kívül még mennyi fűtőolajat adnak. Mindannyian számolunk s a végén megállapítjuk, hogy abban az esetben, ha számításba vesszük a mintegy 5 százalékos finomitási vesz­teséget is, akkor a Kucev-brigád dolgozói a benzinen kívül 6000 ki. logramm fűtőolajat, 9000 kilogramm aszfaltot, 6000 kilogramm parafint és 6000 kilogramm finom kenőola­jai adnak terven felül a hazának. — Ml ÚGY DOLGOZUNK, ne kelljen szégyenkeznünk a párt előtt — jegyzi meg az egyik fiatal dol­gozó, — Megfogadjuk Kákosi elv- társ szavait és változatlanul telje, sitjük tervünket. — És a fegyelemsértőket sem tűr. jük meg magunk között — emeli fel szavát Szili István. — Nálunk is elő­fordult, hogy az éjtszakai műszak­ban történtek elalvások. Az ilyesmi nagy veszteséggel járhat a terme, lésnél. A felvilágosító munka és a brigádmegbeszélések — mondhatnánk — teljesen megszüntették az ilyen fajta hiányosságokat. Hát igen. A brigádm.egbessélések nagymértékben elörelenditik a tér. melést. Ilyenkor feltárják az előző nap hiányosságait és meghatározzák a tennivalókat. Nagy gondot fordíta­nak az időszakos kutak term eltet ősé­re. Az ilyen kutak, ahol szinte lo. pakodva gyűlik az olaj, nagy lelki­ismeretességet és kötelességtudást kí­vánnak a dolgozóktól. Dehát a Ku- cev.brigád azzal is megmutatja, hogy s-ivvel-lélekkel építi a szocializmust, hogy az időszakos leviták termelteté­sénél is az első helyen áll. Jól együttműködnek a lyukbefeje­zőkkel, ugyanis a lyukbefejezők se. gitsége nagyban elősegíti eredmé­nyeiket. Ahhoz azonban, hogy ígére­tüket valóravállsék. csupán a jó együttműködés nem elegendő. A brigád minden egyes tag járnak be­csületesen hely't kell állnia a saját munkahelyén. Egy.egy dolgozó több egymástól távolálló mély szivattyút is kezel s csupán a dolgozó jó munká­jától, éberségétől függ, hogy a szivattyú zavartalanul dolgozzon. Jz egyik alkalommal üzem közben a mély szív at tyu csapágya összetörött s ennek következtében leesett a haj­tőkor s eltörte a másik kart is — azonban sokkal komolyabb hiba is történhetett volna, ha a szivattyú kezelője nem érkezik időben a me. zőben lévő másik szivattyútól. A csőszerelők nyomban hozzáfogtak a hiba kijavításához s igy alig észre­vehető kieséssel tovább folytat­hatták a termelés1. A jó, lelkiismeretes munka ered ménye, hogy a Kucev.brigád dolgo zói a múlt hónapban is 195 tonnára teljesítették 100 tonnás vállalásukat. Minden alkalmat megragadnak a ter­melés fokozására. Béládul, a fúvó- kák helyes alkalmazásával elérték hogy egy kút napi termelését 20W literrel fokozták. A BÉIG AD mindenkor jól meg- állja a helyét, ennek dacára a válla. ,,, lattól nem kapják meg azt a támo.- gatást, amit megérdemelnének. Mór akkor, amilvor mint a bázakeretiyei mező első komplex-brigádja megala- kultak, Ígéretet kaptak, hogy kap­nak mosdót és öltözőt. Még mindig nincs mosdójuk. Van azonban egy fából épült bódéjuk. Ez a bódé hár­mas célt szolgál: raktár, iroda és egyben öltöző is. Amikor a brigád­mesternek Írnia kell. olajos kezét csak úgy tudja megmosni, ha lesé­tál a patakhoz — dehát itt még a patak vize is olajos. A tankállomá. son dolgozó nők is szívesen vennék, ha a vállalat vezetősége gondoskod­na arról, hogy végre ne a bokorban kelljen öltözködniölc. Amikor elindulunk a tankállom&s. ról, a dolgozók ezzel búcsúznak: — Megírhatják, hogy a Kucev> brigád most is kitesz magáért, Megírjuk. De azt is megírjuk, hogy a vállalat is tegyen ki magé. ért és szüntesse meg a hiányosságom kát. TAKÁCS ELEMÉT. 1953. julius 31. Péntek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom