Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-30 / 177. szám

IX. évfolyam 177. szám. Ára 50 fillér 1953. Julius 30. Csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA MAI SZÁMUNKBÓL: Fordítsanak nagyobb gondot a DISz-bizottságok és alapszerveze­tek az 1953—54. évi DISz-oktatás előkészítésére. (3. oldal) — A lo­vászi üzemi bizottság munkájáról. (3. oldal) — Első nap az uj ön­tőcsarnokban. (3. oldal) — Márfi János traktoros teljesítette éves tervét. (4. oldal) — Vessünk mi­nél több másodnövényt! (4. oldal) — Megjelent az újságolvasók zsebkönyve. (4. oldal) A koreai fegyverszünet tanulságai Valóra vált a népek reménysége Koreában. Alig j)ár hete, hogy a Béke.Világtanács budapesti. ülése ' felhívással fordult a világ népei­hez, hogy követeljék kormányaiktól a vitás kérdések, fegyveres konflik­tusok -tárgyalásokon, megegyezés alapján történő megszüntetését: „Nagy reménység született. Ma már minden ember látja, hogy le. hetséges a megegyezés. Véget lehet vetni a vérengzésnél:. Végezni lehet a hidegháborúval.“ — állapit ja meg a felhívás, és hogy ez mennyire igy Tan, mindennél meggyőzőbben bizonyítja a koreai fegyverszüneti egyezmény aláírása. Az emberiség jobbik felének békeakarata vissza tudta kényszeríteni a háború meg­szállottjait a tárgyalóasztalhoz és minden mesterkedés, halogatás, pro­vokáció ellenére kiharcolta a béke első nagy győzelmét: fegyverek, városok és falvak lerombolása, Ko­rea békés népének elpusztítása he­lyett megegyezéssel döntötték el a háború sorsát. Bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió által következetesen javasolt tárgyalások politikája min­den vitás kérdést megoldhat, békés utón. Indokolatlan és hamis tehát minden olyan nézet, amely a har­madik világháború elkerülhetetlen­ségét hirdetve, őrült iramú fegyver­kezést, a támadó szerződések kiter­jesztését, egyszóval az amerikai mil­liárdosok számára mind nagyobb hasznot akar biztosítani. A profit- szerzés vérrel és könnyel öntözött útjáról le lehet téríteni a legelszán­tabb háborús gyujtogatókat is, ha az emberiség többsége nem elég­szik meg csupán a béke jámbor óhajtásával, hanem következetesen harcol is a békéért. Ez a koreai fegyverszünet első tanulsága. A mindannyiunk által már oly Tégóta várt megegyezés ismételten bebizonyította, hogy a béke erői na­gyobbak, mint azoké, akik börtönbe szeretnék zárni az emberiséget, akik Korea békés lakosságának megtáma. dásával megkezdték a harmadik vi­lágháború közvetlen előkészítését. A koreai bűnös kaland szervezői azon­ban rosszul számítottak. Elfelejtet­ték, hogy egy szabadságért küzdő nép igazságos önvédelmi harcát le­hetetlen legyőzni. A három éve dúló háború sok-sok kudarca és azok a súlyos veszteségek, melyeket a ko­reai hadsereg bátor katonái, a kínai önkéntesek mértek az amerikai csa patakra és a velük együtt harcoló többi betolakodóra, ha későn is, de felnyitották az amerikai dollártá­bornokok szemét. Megtanították őket arra, hogy semilyen eszközzel nem lehet elvenni egy néptől az élethez, nemzeti függetlenséghez, szabad élethez való jogát. Korea a koreaiaké, amelyet tőlük soha senki nem vehet el, még akkor sem, ha túlerővel, a legmodernebb hadi­technikával rendelkező hadsereggel támad is. Hamar elhamvadtak a könnyű győzelem szédült elképzelé­sei a koreai nép ellencsapásainak fü­zében. Hosszú évekig tartó háborús, kodás sem hozott, eredményt a tá­madó amerikai és zsoldos csapatai számára. Az amerikai parancsnokok kénytelenek voltak beleilleszkedni a kudarcot vallott támadó gyűlöletes, de egyben szánalmas szerepébe, vé­gül pedig az Amerikai Egyesült Államok -örténeíében először, győ­zelem nélkül fegyverszünetet kötni. A fegyver, amelynek tüzet ártat­lan gyermekekre, védtelen városok­ra, egy békés népre zúdították, visz- fizafelé sült el. a most megkötött fegyverszüneti egyezmény második tanulsága tehát az, hogy elmúlt az az idő, amikor az imperialisták ké- nyükre-ked vükre garázidálkodhaí'ot ak a gyarmatokon. Az öntudatra éb­red. gyarmati népek rendelkeznek olyan erővel, amellyel szabadságu­kat meg tudják védeni. A Szovjetunió, a nemzeti függet­lenség zászlaját magasra emelő kom. muni&ta pártok, a nemzetközi mun- káooaztály harcos egysége, a béke-' ért csatasorba állt békeszerető száz. milliók akarata erősebb minden fegyvernél, mert az igazság ereje acélozza meg sorait. Aki ezzel nem számol, előbb .utóbb kudarc éri. Az amerikai háborús kormány, a dol- lártábomokok most is igyekeztek minden elképzelhető módon megaka­dályozni a háború megszüntetését Koreában. Két évig huzták-lialasz- tották a fegyverszüneti tárgyaláso­kat. Mellébeszéléssel, ezer ürügy- gyei, de több esetben soroza'-os pro­vokációkkal hátráltatták a tárgya­lások menetét. Képmutatóan szemet hunylak Li-Szin-Man fegyverszünet, elleni 'orvtámadása felett, hosszú ideig vonakodtak a követelt biztosí­tékok megadásától, de hiába volt minden: a katonai és politikai ku­darcok mia'-t végül is kénytelenek voltak a fegyverszünet megkötésére. Nem maguktól tették, a népek, a nemzetközi békemozgalom kényszeri. tette rá őket. Ez a harmadik fontos tanulság számunkra. Ezután is csak az emberiség ösz. szefogása, a Szovjetunió következe­tes békepolitikája utján biztosühat- juk a béke fenntartását. Ez a ta­nulság azért is fontos, morei a fegyverszünet még nem jelent bé­kekötést. Csak kiindulópont, amely megadja a békeszerződés megkötésé, hez, a háború végleges befejezésé­hez a lehetőséget. Olyan reménység tehát, amelynek valóraválfásáért még keményebben kell küzdenünk, mint eddig bármilyen célért. Nem kétsé­ges azonban, hogy a béke megköté­se éppúgy rajtunk, békeszerető em­bereken múlik elsősorban, mint a mostani diadal. Éppen az adja meg ■ a nemzetközi békemozgalom óriási jelentőségét, hogy meg- tudja akadályozni a tőkés kormányok ön­kényes, egyoldalú háborús terveit, olyan tényező, amely mint most is, megállást parancsolhat a háború út­jára lépett amerikai imperializmus­nak. Éppen ezért még egységeseb­ben kell kiállnunk, sokkal erősebben kell munkához látnunk, sokkal ered­ményesebb tettekkel kell harcolnunk azért, hogy a fegyverszünetet mi­előbb békekötés kövesse. Az az öröm, amelyet most ér­zünk, jogos és megérdemelt, hiszen hároméves harc eredménye született .meg Koreában, de megnyugvásra, indokolatlan, vérmes reményekre egyáltalán nincs okunk. Fegyverszü­net van •— harcunk első szakasza győzelmesen zárult, azonban máris újból harcba kell lendülnünk a koreai béke megkötéséért. Éneikül az imperialisták jószántából soha nem lenne Koreában béke. Ehhez a harchoz erőt ad az a tudat, hogy ha egyszer már, a fegyverszünet megkötésekor. meg­hátrálásra tud'-uk kényszeríteni a háborús gyujtogatókat — akkor ez­után is úgy lesz, mert megvan rá minden eszközünk. A koreai béke végleges biztosí­tása nemcsak a koreaiak ügye, ha­nem minden békét akaró emberé, tehát magyar ügy is. Nekünk is megvannak a feladataink a harc további szakaszában. A mi építésünk eredményei is egy-egy további lé. pést jelentenek a békeszerződés felé, hisz a mi erősödésünk növeli a vilá­got átfogó béketábor erejét is. a baráti öröm és együttérzés kifejezé­se mellett akkor segítjük legeredmé­nyesebben Korea népét a békeszer­ződés megkötéséért vívott harcában, ha fellelkesülve az elért nagy győ­zelmén, ezután még odaadóbban har­colunk a párt útmutatásának, a kormány programmjának megvaló­sításáért. Az is hozzájárul a koreai nép ügyéhez, ha most még eredménye­sebben teljesítjük a napi, dekád, havi terveket, még gyorsabban vé­gezzük a eséplést, tarlóhántást, má­sodvetést, még gyorsabban és mara. dék'talanul teljesítjük begyűjtési kö­telezettségünket. Most, hogy ujult fénnyel ragyo. A legjobbak példáját követve, gyorsiisuk meg a behordást és a eséplést! A leienyei járás az élen a nyári munkák versenyében A betakaritási és gabonabegyüjtési békeversenyben pontszámokkal értékelve eredményeket érték el járásaink: Járás: Tervüket teljesítő Beadási tervtelje- Aratás, gazdák száma után sités1, szerint kenyér takarmány kenyér takarmány behordás, cséplés elvégzése után következő összes pontszám gabona gabona 1 Letenye 44 74 40 132 180 31 36 577 2 Zalaszentgrót 26 46 32 76 200 66 30 476 3 Nagykanizsa 28 82 8 96 160 72 21 467 4 Zalaegerszeg 14 22 24 90 160 76 27 413 5 Lenti 14 — 20 46 180 97 14 371 1 Zalaegerszeg v. 28 72 46 122 160 87 40 555 2 Nagykanizsa v. 20 58 14 74 160 83 20 429 Megye: 24 42 32 86 160 80 25 449 A jó szervezőmunka meglátszik radt a letenyeiektől. Még nagyobb A tarlóhántásban, másodvetés­a letenyei járás eredményein. az elmaradás a többi járásban. A ben, valamint élőállat és állati Egy-egy feladatot nem határol­járások kövessék a letenyeiek pél­termékek begyűjtési versenyében nak el a többitől. Dicséretet ér­dáját, fokozzák eredményeiket, pontszámckkal értékelve járá­demelnek munkájukért. A zala­ezzel megyénket is előbbre viszik saink a következő eredményeket szentgróti járás 101 ponttal elma­az országos oékeversenyben. érték el: Járások: tarlóhántás mésodvetés te] tojás baromfi sertés vágómarha Lenti 84 78 26 8 4 6 49 Letenyei 53 45 20 8 20 6 33 Nagykanizsai 41 49 20 8 1 12 40 Zalaegerszegi 55 77 26 21 9 8 17 Zalaszentgróti 77 79 22 13 2 14 25 Nagykanizsa v. 70 77 30 9 5 26 1 47 Zalaegerszeg v. 75 100 42 7 6 16 40 Megye: 60 67 24 13 6 10 32 A fentemlitett munkákban minden területén egyformán jó győzelme — erről pedig egy já^ egyetlen járás sem ért el kima­munkát kell végezni. Mindnyá­rásban sem szabad megfeledkezni, gasló eredményt. A nyári munkák junk munkájától függ megyénk Párosverseny a zalatárnoki gépállomás fiataljai között Tóth Ignác, a salaiárnol-i gépá llomás felelős cscplögcpvezetöje Söjtöi\ községben csépel. Munkájában alkalmazza az óragrafikonos mód­szert. Minden órában felírja, hány kilót csépelt. Ea lemaradást ész­lel, a következő órában már mozgó sitja a cséplő gépmunkásokat. A gép napi normája 86 metzsa. 25.én, bár nyolcszor kellett a gépet állítania, 140 mázsa gabonát csépelt. — Napi tervünket iulteljesitet tűk — mondja Tóth elvtárs — de £00 mázsát is tudtunk volna csépeln i akkor, ha nem kellett volna nyolc­szor állítani. így sem adjuk fel a harcot. A 200 mássás eséplést na­ponta elérjük. Igyekszünk az állításokat 5 perc alatt elvégezni. Jó szervező munkával bebizonyosodott, hogy meg tudjuk ezt a feladatot oldani. Tóth Ignác párosversenyben áll Tóth Gyulával, a zalatárnoki gép­állomás másik felelős cséplőgápveze tőjével. A versenyt naponta érté­kelik. — Három órakor kezdjük min dennap a eséplést — mondja Tóth Ignác elvtárs — és 9—-10 órakor f ejezziik be. Eddig a versenyben mi vezetünk. Nem akarom, hogy elvesz it síik az elsőséget. Ennek érdekében a munkaidőt teljesen kihasználom, a gépemet állandóan figyelem. hogy még a legkisebb hibákat is észreve gyem. Tapasztaltam, ha a kisebb hibát nem vesszük észre, abból gyo rsan lesz a nagy hiba. Tóth Ignác igyekszik a verseny szellemet elmélyíteni a cséplőmunká. sok között is. A cséplőgépre verseny táblát függesztett ki, melyen rend­szeresen vezeti a cséplésben elért eredményeket. Előleget oszlottak a bánokszentgyörgyi Pefőii Isz-fesn A bánokszentgyörgyi Petőfi ter­melőszövetkezet tagjai bőséges gabonatermést takarítottak be. A bőséges termés és az államunk­tól kapott 10 százalékos beadási kedvezmény lehetővé tette a na­gyobb részesedést. Csak előleg­ként a tsz tagjai között munka- egységenként búzából 3, rozsból 1.50 kilót, árpából 1 kilót osztottak ki a tagság között. Az állam iránti kötelezettségü­ket kenyér- és takarmánygaboná­ból teljesítették s félretették a vetőmagot. A most osztott előle­gen túl zárszámadáskor bő része­sedésre számítanak. A tsz vezetősége és tagjai el­határozták, hogy az öregek részé­re 25 mázsa gabonát tartalékol­nak. Ezzel is bebizonyították, hogy a nagyüzemi gazdálkodás­ban nincsenek elhanyagolva az öregek, hanem róluk is gondos­kodnak. Jutalmat kaptak megyénk legjobb állatgondozói Megyénk több termelőszövetkezeti és szövet­kezeti csoportjában a földművelésügyi miniszté­rium jutalomban részesítette a jó eredményt el­ért állatgondozókat. Magyar Gyula, a márokföldi Haladás tszcs takarmányosa 200 forint jutalmat kapott, mert az elmúlt év őszén megkezdte már a takarmány porciózását és azt az egész téli időszakban al­kalmazta. A jó porciózással elérte a csoport, hogy az aszályos esztendő ellenére sem volt ne­hézség az állatállomány átteleltetésével. Sági Ferenc, a lenti Szabadság termelőszö­vetkezet sertésgondozója a sertéseknél alkal­mazta az egy ivarzás alatti kétszeri bugatást. 9 darabos fialási átlagot ért el. A malacokat el­hullás nélkül nevelte fel. Makkoltatással és a takarmány pontos beosztásával a sertéseket jó kondícióban teleltette át. Jó munkájáért 200 fo­rint jutalmat kapott. Pintyőke József, a vöcköndi Béke termelőszö­vetkezet tágjává rábízott 12 tehénnél 11.4 kilós fejési átlagot ért el. Alkalmazza a napi három­szori fejést és számos élenjáró szovjet módszert. 300 forint jutalmat kapott. Húsz Jenő, a zalaszentgróti Uj Barázda ter­melőcsoport tehenésze háromszori fejéssel a fe­jési átlagot 5 kilóról 10 kilóra emelte. Alkal­mazza az egyedi takarmányozást. A szaporulati tervet 100 százalékra teljesítette. 300 forint ju­talmat kapott, geht fel a reménység tüze, nekünk is' őriznünk kell, nehogy a háborús őrület, az imperialisták önzésének, érdekhajhászásnak rosszindulatú sze. le újra eloltsa. Jobb munkával, ön- tudatosabb fegyelemmel meg tudjuk őrizni ezt a lángot, meri elég erőnk van hozzá. Bájtunk, a dolgo­zó emberiségen múlik, hogy a fegy­verszünet u'-án mielőbb véglegesen megszülessen a béke Korea véráAa-- ta földjén. Vasvári Fere%o

Next

/
Oldalképek
Tartalom