Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-03 / 128. szám

___ I“1 épet ide? Azt aztán nem! dö rögte el magát Biczó elvtárs, a Vörös Csillag termelőszö­vetkezet növénytermelési brigád­vezetője. — Na, na Sándor, — csitította Süveges elvtárs, az elnök. — Más­kép hogyan birjuk ? Gazban akarsz te kukoricát, répát termelni ? — Hogy hogyan birjuk, azt bízzátok csak ide. Azt mondjátok, segit. Hát persze, a szántásnál. De géppel kapálni? Az öregapám sem hallott ilyeint. Erre aztán kitört á nevetés. —• Jól mondod —, replikázott rá a párttitkár. — Az öregapád tényleg nem hallott ilyent. Akkor még olcsó volt az emberi erő. Törődött is vele a Nemesházy 'uraság, ha te bele is szakadtál a munkába. — Már pedig beszélhettek. Amíg az eszemet tudom, harcolok a gép ellen. Nem azért, mert nem tudom, hogy könnyíteni kell az emberi munkán, hanem mert a gép. .. , aa csak gép. Hogy ki­szedje nekem a kukoricát? Hol van a gépi kapálás attól, amit az ember végez? Győzködtek még egymással egy darabig, de nem tudtak dűlőre jutni. Mindegyik védte a maga igazát. A Zetor három nap múlva mégis megjelent a répatábla szé­len. XJiezó Sándor már úgy kelt fel hajnalban, hogy na most ia/ztáin megmondja & magáét annak a traktorosnak. Meg ö. De meg az elnöknek is. Előre érezte az elégtétel örömét, amikor majd kihivja az elnököt, meg talán az egész veizetöséget., megmutatja nekik a rosszul müveit répaföídet és bebizonyítja: az emberi kapá­lás többet ér. De meg bosszúságot is érzett. Egy csomó munka veszendőbe megy. A répát kiszedi majd ia gép, a gyom meg ott marad. Me­hetnek rá a munkacsapatok hely­rehozni a hibát. Dupla költség és a répaföld is tönkremegy. Úgy fájt a szive, azt hitt/, meghasad. El is határozta: ha az első sorok Után hiba lesz — amiben pedig Győz a Zetor biztos volt —, ö nem bánja, ha le is váltják, de elzavarja a gépet. Mire kiért„ a Zetor már ott állt a tábla szélén. Még nem ment. Egy fiatal fiú — a vezetője _ iga­zított valamit rajta. \ brigádvezetö ahogyan meg- látta, újból elöntötte a mé­reg. — Még mit nem —mor­fondírozott és érezte, hogy arcát elönti a vérhullám. — Ez a tak­nyos akarja nekem bebizonyítani, h°gy jobb a gépi munka? — Hogy szakadt volna rá az ég, aki az első ilyen masinát meg­csinálta! — kezdte nagy hangon. A traktorista felnézett rá, ta­lán hozzá voilt szokva az jlyen kezdethez, nem szólt semmit, a szerszámokat' kezdte rakosgatni, csak egy kis kaján vigyor húzódott meg ja szája szögletében, mintha azt mondaná: adod te még le- jebb is. A hallgatás mégjobban feldühö­sítette Biczót. Úgy nézett a trak­torosra a gépre, mintha fel akarná falni a szeméve]. — Csak legalább szólna —, forrt benne a harag. Majd akkor megmondaná neki. De ez úgy tesz-vesz, mint aki biztos a dolgában. fireáte, hogy az első összecsapásnál alul maradt. Csak úgy anyagában emle. gette tovább a szenteket. Erre még rájárt a nyelve a régi idők­ből, ha igen dühös volt. Figyelmesen végignézte, ho­gyan indul be a gép. Minden idegszálát megfeszítve várta a második összecsapást. U,gy érez­te, itt már ö lesz nyeregben. U alk bugással megindult a Zetor. Biczó ment utána !egy darabig, aztán legyintett: —baj még nincs, de csak azért, mert itt vagyok. Hm. ., , most vigyáz. ■— Elment a kukoricás felé megnézni a munkacsapatokat. Jó másfél óra múlva jött visz- sza. Már több mint két hold meg volt kapálva. — A szentségit, — álmélkodott. Figyelmesen nézta a gép munká­ját. — Most aztá,n megfogom —, dörmögte félhangosan —. Ilyen gyorsan nem lehet jó munkát vé­gezni. — A legyőzöttség keserű érzése vett erőt rajta, amikor látta a hibátlan kapálást, de rhég mindig nem adta meg magát. — Látja, hogy figyelem. Vigyáz, igen vigyáz. Nehéz emberrel van dol­gom, Dél ,felé. nézett el megint & répaföldre. Addigra jó tiz holdnyi területtel végzett a Zetor. A bosszúság és az öröm viasko­dott benne, amikor megint hibát­lannak találta a munkát. — Leföztek, — állapította meg szomorúan. — Nincs érzéked az uj iránt, — visszhangzottak ben­ne ,a pártti'. kárának egy régebbi alkalommal mondott szavai. — Fékje vagyok a haladásnak, — állapította meg keserűen. Most már nem azért szom örköd ott, hogy legyőzték, hanem e, saját os­tobaságán. Dúlt benne a harc egészen késő délutánig. A szégyen égette, mar­cangolta belülről. Elnézte a ku­koricatábla fölé görnyedő asszo­nyokat, lányokat. — Ellenük tet­tem. Ahelyett, hogy könnyitenék az embereken, el akartam zavarni a gépet. _ Az a harminc év jutott eszébe, amit végig kínlódott, ara­tott, kapált a Nemesházy uraság földjén. Másnak görnyedt három évtizeden keresztül. Persze a tsz. ben más. Itt is keli kapálni, de maguknak, a sajátjukat művelik, nekik terem. De neki, mint bri­gádvezetőnek nem az-e a feladata, hogy harcoljon az újért,, még szebbé, könnyebbé tegye a mun­kát? ]Yf egint elballagott a répaföld iTX felé. A Zetor az utolsó soron jött végig a harminchoTidas répatáb­láin. Biczó megállt a föld szélén, várta, míg odaér a gép, aztán odalépett a traktoroshoz hangta­nul megszórjtótba a kezét. Bele­nézett a lebukni készülő napba, aztán a traktoros nyílt, tiszta te- kmte-tébe és szinte bccsánatké- röen, de igen-igen melegen ej­tette ki a szavakat: ' — Elvtárs! itt van még ez a harminc holdas kukoricatábla. Jó lenne, ha holnap elvégezné ezen is a kapálást. Baloghi Zoltán A XÖVí:X fiPOE A S HÍREI A Béke-Világtanács ülésének tisz­teletére megyénk dolgozó panasz.jai mind jobban meggyorsították a nö­vényápolási munka ütemét. B alalonmagy arádon minden kapás- növény első kapálását befejezték, a burgonya tölíöge’ését 52 százalékra végezték el. Az agrotechnikai eljá­rásokat figyelembe véve a rozsnál elvégezték a pótbeporzást. BánoJcssentgyörgy dolgozó pa­rasztsága a kapásnövények első ka­pálását elvégezte, a burgonya töltöge­tésében 40 százaléknál tartanak. Rottó község- dolgozó parasztjai­nak a növényápolási munkában nag'y segítséget- ad a kapáló gép. A községben 11 lókapa van. a dol­gozó parasztok egymásnak kölcsön adják és igy meggyorsították a nö­vényápolás ütemét. Végeztek a ka­pásnövények első kapálásával- Torda Géza és Somogyi János dolgozó pa­rasztok pedig már másodszor is meg­kapálták a kukoricát. Bődén a mezőgazdasági állandó­bizottság jó felvilágosító és szerve­ző munkát végez a növényápolás ér­dekében. Az elvégzett munkákról minden héten rendszeresen beszá­molnak és megbeszélik a további feladatokat. Ennek eredményekép­pen a község elvégezte az első ka­pálást és megkezdték a . másodikat. Horváth István és Hornján László dolgozó parasztok a burgonya első töltögetését befejezték. A községben folyik a fii kaszálása is­A ZALA jogi trynácsadója: Az uj gyermektartásdijakról A szocializmusban legfőbb érték az ember, legdrágább kincs a gyer­mek. Ez a gondolat vezette a 7— 1953 M. T. sz, rendeletét, amely a gyermekek és anyák fokozottabb bi- rói jogvédelme keretében a gyer­mektartásdijakat ie uj módon sza­bályozta A Horthy-rendszerben éles különb­séget tettek a házasságból, és a há­zasságon kívül született gyermekek között, ami jellemző annak a kornak maradi és embertelen szellemére. Akkor a gyermektartásdijak mérté­két az anya ,,társadalmi állása“ szabta meg, s például egy gazdasági cseléd házasságon kívül született gyermeke egyformán csekély össze­gű tar‘ósdiját kapott akár földbir­tokos, akár béres volt a gyermek apja,’ Az 1946. évi. XXIX. te. már az atya társadalmi állásához és a tar­tásra kötelezett vagyoni és kereseti viszonyaihoz mer len állapította meg a gyermektartásdijakat, azonban a legtöbb esetben csak a tartásra kö­telezett fizetésének 10—15 százaléka erejéig. Az uj miniszter'-anáesi rendelet kimondja, hogy a gyermektartásdi­jak legkisebb összege az apa kere­setének legalább 20 százaléka, de a nőtlen, gyermektelen vagy legfel­jebb egygyermekes férfiakkal szem­ben a tartásdij az apa keresetének 50 százalékáig terjedhet. A bírósá­gok ezenfelül 12 heti anya*artásra, a szülési és egyéb költségek viselé­sére is kötelezhetik az apát, — ha. ezek a költségek a társadalombizto­sítás keretében nem nyernek fede­zetet. Hely‘elen lenne azonban azt hin­ni, hogy most már mindenki, akit házasságon kívül született gyermek tartása iránt perelnek, feltétlenül elveszíti a pert, mert a bíróságok igen gondos mérlegelés alapján az összes körülmények beható tanulmá­nyozása után döntenek a kötelezés kérdésében, He ha tartásdijat ítélnek meg, úgy annak összegét az ismer­tetett elvek alapján, megfelelő mértékben, állapítják meg. A korábban megállapított gyer­mektartásdijakat is csak újabb bí­rói határozattal lehet felemelni. Tehát azok az anyák, akiknek gyer­meke 20 százaléknál kisebb összegű gyermektartásdijat kap, a járásbíró­ságokhoz fordulhatnak a tartásdij fel­emelése végett. Ez az eljárás költ­ségmentes, sem bélyegilletékkel, sem egyéb költséggel nem jár, s mos: már szegénységi bizonyítvány sem kell hozzá. Aki a gyermek*ar'ásdij felemelését kéri, írjon keresetlevelet a járásbírósághoz, lehetőleg feltün­tetve a korábbi tartási per üg/szá- mát vagy legalább azt, hogy nvGk bíróságnál volt folyamatban a Pcr. Személyesen is felkereshetik a -ávás- bíróságokat az ujrendszerd rmodén nap tartott félfogadásokon, s ott jegyzőkönyvbe mond ha-ja a gyér mektavtásdij felemelése írónő ke relmét. Az uj polgári perrrud:ar‘ás lehetővé te'-te már uzf is. hogy nemcsak a tartásba kibelezett lakhe­lyének járásbíróságán ál, Jimem a tartásdijat vagy aiuvav fölemelését kérő felperes lakhelye szerinti já­rásin lóságnál is meg lehet indi’ftTri a keresetet, még akkor is,- ha a korábbi tartási per más bíróságnál volt folyamatban. A bíróságok az ilyen ügyekben soronkivül járnak el és a tartásdi­jak letiltását is uj módon, az eddi ginéi lényegesen gyorsabb eljárás­sal intézik. Az a vállalati vezető, vagy alkalmazott pedig, aki a letiltó rendelkezéseket nem pontosan, telje­siti, 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő sikkasztást követ' cl. A tartásra kötelezett férfival szemben is börtönbüntetést szabnak ki a bí­róságok, ha a gyermektartásdijakat nem fize'i, s emiatt a gyermek nél­külözésnek van kitéve. Bíróságaink a gyermektartásdijak­kal kapcsolatosan az uj miniszterta­nácsi rendelet szocialista elveinek szellemében járnak el és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyermekek és anyák fokozott bi- rói jogvédelme megvalósuljon. dr, TSkharcU Ferenc Nagykanizsai Bányász — Pápai Vörös Lobogó 2:0 (1:0) Nagykanizsa, Vár-uíi sporttelep, 1500 néző. Játékvezető: Dobszay (Győrffy, Gábor) N. Bányász: Kovács — Balogh, Németh T., Pálosi, — Kemény, Orbán — Szlraka, Horváth Ii., Rácz, Téli, Kapornaky. Edző: Szemző Gyula. Pápai VL: Mészöly — Sass, Simon, Molnár — Nyiga, Nagy — Bessenyei, Vámos, Cser, Kassai, Perényi. Edző: Molnár Péter. A Bányász kezdi a játékot, de az első komoly támadást Pápa vezeti. Bessenyei cselez a 16-oson belül, lövését Kovács kiüti Vámos elé. de Vámos 10 méterről a fekvő Kovácsba rúgja a labdát, aki­ről a kapufát érintve szögletre jut a labda. Nagy helyzet volt. A 7. percben ugyancsak a Vörös Lobogó vezet gyors támadást Bessenyei révéri, de a lövését Kovács szépen védi. Enyhe pápai fö­lény alakul ki, a Bányász csak szór­ványos támadásokat vezet, amelyek ál­talában Rácz körülményeskedésén akad­nak el, A 10. percben Vámos viszi fel a labdát az alapvonalról szépen ad be, de Bessenyei háttal a kapunak csak fölé tud lőni. Lassan n Bányász is magára talál, a 12. percben jó támadást vezet, de Sztraka jó beadását Rácz az 5-ösön elvéti. A mély talajon sokat csuszkáinak a játékosok. A 13'. percben a nagy kedvvel játszó Téli vezet remek támadást, a félpályáról indulva a 16-osig viszi a labdát, átadását Rácz 3 méterről rálövi, de a gólvonalon álló Nagy men­teni tud. Orditó gólhelyzet volt. A kö­vetkező negyedóra hullámzó játékkal telik el. Komoly helyzetet egyik csatár­sor sem tud összehozni. A támadásokat vagy a kemény védelmek, vagy, a mély talaj akasztja el. A 29. perc váratlanul meghozza a mérkőzés első gólját. Ismét Téli viszi fel a labdát a pápai _ tizen­hatosig, magára vonja a védelmet, majd a 11 -es ponton teljesen egyedül álló Rácznak ad, aki erős lövést zú­dít a háló jobb alsó sarkába. (1:0). El­lentámadás során Cser tör ki, a tizen­hatosnál azonban kézzel löki a játárna- dó Németbe!, igy hiába lő a hálóba, a játékvezető természetesen nem adja meg a gólt. A 35. percben megint Téli vi­szi fel szépen a labdát, beadását azon­ban Rácz gyengén Íveli kapura, _ igy Mészöly védeni tud. Az ellentámadás so­rán Vámos szalad el a jobbszélen, lapos beadására Bessenyei és Kovács egyszer­re rohan, a jobbszélső éri el hamarabb, de erős lövése a vetődő Kovácsról kapu fölé pattan. A 44. percben a tizenhatos közepe tájáról szabadrúgást végezhet Simon, lövése jó ivben száll el a sor­fal felett, de a labda csak a felső ka­pufáról a háló mögé hullik. A második félidő Bányász támadások­kal indul és mindjárt a 2 percben gólt ér el a hazai csapat. Kapornaki szé­pen szalad el a balszélen, erős, félma­gas beadásába Horváth II. remekül be- levetődik és fejese nyomán bombaként vágódik a háló jobbsarkába a labda. Szép csatárteljesitmény volt. (2:0). Ez­után percekig csal; a két tizenhatos között pattog a labda. Komoly táma­dást egyik oldalon sem látunk. A 15. perctől kezdve nagy hajrába kezd a Vörös Lobogó. Bessenyei szalad él a jobboldalon, jó beadását Kassai Perc­nyihez pördití, de a balszélső 5 lépésről Kovácsba lő. A 18. percben Vámos a 16-osról rúghat szabadot, a helyezett lövést Kovács szépen üti ki a jobb fel­ső sarokból. A 23. percben a kaputól mintegy 20 lépésre Bessenyei váratlanul lövésre szánja el magát, de Kovács vetődve ki tudja ütni a labdái. A 29. percben Sztraka vezet jó támadási a jobboldalon, nagyszerűen sikerült be­adását Téli az ötösről kapu fölé fejeli. A pápaiak nem adják meg magukat, tovább rohamoznak, de a jól záró Bá­nyász-védelmet nem tudják keresztiiHcr- ni. A 38. percben Szlraka 2 védőt is ki­cselez, a tisztán álló Horváth II.-hoz gurit, de ő a kapu torkában kivár, igy oda a jó helyzet. A 40. percben Kapor- nakv szalad el a baloldalon, egészen az ötösig jut, itt már csak a kapus-ai ail szemben, de megvárja mig a kapus kifut, igy lövése Mészölyről kapu mel­lé jut. A 42. percben a játékvezető Nyi- gát feleselésért leküldi a pályáról. Az utolsó percek mezőnyjátékkal telnek el. Hatalmas küzdelmet vívott egymással a kél egyforma képességű csapat. Mind­két csapat kitűnő erőnlétét bizonyltja, hogy a nehéz, sáros talajon 90 percig bírták az erős iramot. A mérkőzés sorsát az, döntötte el, hogy a közel egyforma számban adódó gólhelyzetek közül a Bányász-csatárok kettőt értékesíteni tudtak. Ezen az alapon a hazaiak gyö- zelme teljesen megérdemelt volt. ör­vendetes, hogy a Bányász kikerült a hullámvölgyből és sokkal jobban ját- ■ szott, mint az ezelőtti hazai mérkőzé-' sén. A győztes csapatban Kovács k'íogáá- talanul látta el feladatát. Szerencséjére sem panaszkodhatott, mert 3 teljesen tiszta gólhelyzetet mentett annak se­gítségével. A három hátvéd egymást múlta felül lelkesedésben és küzdeni tudásban. A gyors pápai csatái-k n*m tudták őket megingatni. Németh nagy harcot vívott a gyors cs kemény Cser­rel és ritkán maradt alul. Balogh jo? -’emlegesítette szélsőjét. Tálasinak volt a legnehezebb feladata, meri Bessenyei állandóan változtatta helyét. Gyors köz­belépései sok nehéz helyzetei i-sztáztak a kapu előtt. A két fedezet is jól har. colt. Most Orbán volt a jobbik, de Kemény is szépen feljavult a másod'k félidőben. A , csatársor legjobbja a két nagy technikával rendelkező öszekötö volt. Az első félidőben Téli, a máso­dikban Horváth II. játszott jobban. Kapornakinak sok szép elfutása volt. Rácz küzdött, de körülményes játéka sokszor fékje volt a. támadásoknak. Sztraka keveset volt játékban, de a kapott labdákat jól játszotta meg. A Pápai Vörös Lobogóban Mészöly mindent mentett, ami menthető volt. A két gólt nem védhette. A védelemben Simon. Molnár és Sass volt a sor­rend. A fedezetek közül az első félidő­ben Nagy. a másodikban Nyiga ját­szott jobban. A gyors csatársor sok szép támadást vezetett, de a befejezé­sekkel nem volt szerencséjük. Bessenyei volt a legjobb csatár, de igen jól ját­szott a technikás Kassai is. Cser gyors, robbanékony középcsatár, de lövései nem sikerültek. Vámos nagy teiületen, so­kat dolgozott. lövésekre azonban nem vállalkozott. Perényi a kapott labdákat általában jól játszotla meg. Dobszai játékvezető, egy-két kisebb hibától eltekintve, jól vezrtte a kemény mérkőzést. Sokszor helyesen mérlegelt* a nehéz talaj miatt bekövctkezelt e-é-' seket, csak akkor fütyült, amikor kéz­zelfogható szabálytalansag l’ rténl. ★ 3 KOSÁRLABDA EREDMÉNYEK Magyar K épköztársasági-kupa. Férfi. Nagykanizsai Bányász—N. Lokomotiv 46:38 (28:17) Játékvezető: Száraz István. A Bányász lelkes játékával komoly eló’nyt tudott szerezni az első félidőben, amelyet a hajrában a Lokomotiv csak csökkenteni volt képes, de behozni már nem. Legjobb dobók: Győriványi 16, Tóth 11, illetve Vass 10, Horváth 9. Jók: Győriványi, Tóth, illetve Vass és Bence. Megyei, bajnokság. Z. Bástya—N. Pe­tőfi (női). A Nagykanizsai Petőfi nem tudott kiállni, igy a mérkőzés 2 pont­ját a Bástya kanta. Z.. Bástya I.-N. Petőfi (férfi) 60:2Q (23:13) Játékvezető: Nagy J., Németh J. A fiatal Petőfi-játékosok csak az első félidőt biríák erővel, a mély sáros pá­lyán. Szünet után a Bástya hengerelt.- Legiobb dobók: Péter 20, Gábor 12,- Merkly I. 12. illetve Gőgös II. Büky 9. Jók: Péter, Merkly L, illetve Gőgös és Herczegh. Bázakeretíyei Bánvász—Nagykanizsai Lokomotiv 36:29 (23:17). Női. Játékve­zetők: Pusztai és Panácz. A hazai csa­pat végig vezetett és biztosan győzött. Legiobb dobók: Kálovicsné 22. Horváth T. 5. illetve Bálin 12. Jók: Kálovicsné, Horváth L, illetve Bálin, Feiler. ★ KÉZILABDA: Magyar-kupa. Férfi. Szentgotthárdi Vasas—N. Lokomotiv 15:15 (8:8) Já­tékvezető: Dévényi Géza. A második fél. időben már 14:8-ra vezetett a Lokomotiv, de az utolsó 10 percben fellángolt a Vasas és kiegyenlített. Mivel a mérkő­zés Nagykanizsán volt, a Szentgott­hárdi Vasas jutott tovább. Góldobók:' Dencsics 8. Kiss 3. Németh 4. illetve Hajas 9, Palkoviís 3, Tóth 2 és Dravetz 1. Jók: Dencsic3,. Kovacsics, illetve Ha­jas és Dravetz. Színes dioptriás meniscus szem­üveg védi szemét naptól, mun­kában, sportnál, üdülésnél. Kap­ható: az Ofotért boltokban, (551) HASZNÁLT ruházati cikkeket, (férfi, és nőiruha, fehérnemű, cipő stb.) porcel­lán- és üvegtárgyakat KÉSZPÉNZÉRT ÉS BIZOMÁNYBA előnyös előlegfolyó. sitással felvesz a NAGYKANIZSAI BTZOMANYI ÁRUHÁZ. (535) mozi Zalaegerszeg, junius 1-töl 3-ig: BUBAPEST ★ Xagvkanizsa, j’unius 1-töl 3-ig: EZERARCÚ HŐS ZALA Olvasd és terjeszd a Zalát A (Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szer­kesztő és kiadó: Darabos Iván. — Széf kesztőség: Zalaegerszeg. Kossuth Lajos, utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyi tér 4. Telelőn: 102. — Készült a Varmegyei Nyomda- (fíarf Vállalatnál Szombathely. Kossuth Lajos.utca 6. Telefon: 75. — Felelő* vezető: -Hofmann Miklós.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom