Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-24 / 146. szám

Alakítsunk át minél több cséplőgépet a gyorscséplésre A Sztátm-dijas Bredjuk gyorscséplési módszere A munkatermelékenység emelése és a csáplés idejének lerövidítése érde­kében a Szovjetunióban, valamint a népi demokratikus országokban már széles körben alkalmazzák a haladó munkamódszereket, mint például két cséplőgép meghajtása egy traktorral és a kétvál'-ásos cséplés. Az a cél, hogy a munka helyes megszervezésé­vel a traktor és a cséplőgép egész teljesítőképességét ki lehessen liasz Hálni. Nyikolaj Bredjuk szovjet sztahá novista cséplőgépész, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, a Cser nyigov-kömyéki bereznyai gépállo­más dolgozója, a ,,Pracja‘ ‘ kolhoz­ban a kétváltásos, óraütemtervszcríi módszer bevezetésével 24 óra alatt több, mint 100 tonna gabonát csé­pelt a napi 24 tonna helyett. 1931 ben uj módszerével, kó- váltással 130 tonna zabot csépelt egy MK tipusu, 1100 milliméteres dobszélességii csép. lőgéppel, Később a cséplőgépen végzett módosításokkal és munka módszerének javításával Bredjuk óra alatt 134 tonna búzát csépelt Ma már a Szovjetunió és a népi de. mokratikus országok cséplőgépészci- nek ezrei alkalmazzák Bredjuk mód­szerét. Bredjuk gyorscséplési módszeréről a következőket, irta: „A gyorscséplés előkészítősénél nemcsak az a fontos, hogy jól javítsuk a gépeket és a különféle eszközöket. Nagy gondot kell fordí­tanunk arra is, hogy időben es jól megszervezzük a munkát és jól elosz- szuk az erőket. A kolhozparasztok kai együtt elkészítettük a begyüj‘é- si tervet, megbeszéltük, hogyan szer. vezziik meg a gyorscséplés munká­ját A kolhoz vezetősége kiegészít et­te brigádunkat, hogy két műszakban dolgozhassunk. A cséplöbrigádoklioz olyan kolhozparasztokat osztottak be, akik az elmúlt évben is gyors- oséplésnéi dolgoztak ős jól elsajátí­tották ezt a módszert. Idén is előre megtervezzük a stfé. rük elhelyezését. Négy asztagoé ra­kunk minden szérűre. Kettőt- a csép, lőgéptől jobbra, ke-töt balra, egy­mástól négy-öt méter távolságra, ami megfelelő a kiszélesített etető- asztal méreteinek. A táblák termés eredményeitől függően az egyes szérűkre 35—40 hektárról hordják össze g, gabonát. Az egyes asztagok mérete átlagosan a következő lesz hossza 28 méter, szélessége 4—4 és fél méter, magassága 5 méter. A kévék adogatása a cséplőgépbe az óraütemterv szerinti gyorscsép- lésnél egyidejűén két- oldalról tör­ténik, ami lehetővé teszi a cséplő­dob egyenletes megterhelését. Min­den műszakban négy ete'ö dolgozik, párosával váltják egymást, niégpe- dig minden órában. Ezzel a mód­szerre] háromszor akkora gabonatö- meg jut a cséplődobba, mint az egyszerű adogatásnál. A cséplőgép termelékenységét né­hány szerkezeti változtatással is fo­kozzuk. A következő változtatásokat hajtottuk végre: levettük a szalma- rázók minden második keresztlécét, így ritkítottuk a kiegészítő szalma­rázó rácsát azért, hogy a fokozott sebesség mellett se legyen nagyobb szemveszteség. Az elevátor sebessé­gét úgy fokozzuk, hogy 20 millimé­terrel megnöveljük a hajtótárcsa át- mérőjét, a tárcsára gumiszijaí erősí­tettünk. Az első tisztitó-rosla szek­rénybe a közönséges rosta helyett 5 milliméteres nyílású rostát- tettünk. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy Vlcntősen befolyásolja a csép. lési eredményt a meghajtó főszij hossza. A legjobban bevált távolság 13—15 méter a cséplőgép és a meg­hajtó motor között. Nagymennyisé­gű gabona megy a cséplőgépen ke­resztül, ezért a dobkosár és a dob közötti hézagot felijj 7—S millimé­terre. alul .25—30 milliméterre nő- véltük. Óraütemterv szerint dolgozunk, ami azt jelenti, hogy előre megha­tározzuk, egv-egy órán belül milyen I módszerét szemlélte'-öen mutatja az teljesítményt, kell elérnie a cséplő- 1 alábbi táblázat; gépnek. Ezzel a módszerrel minden órában ellenőrizhetjük, teljcsitct.ük- e a napi terv-feladatokat. Ha nem teljesítjük az óraütemtervet, akkor azonnal megvizsgálhatjuk, mi okoz ta ezt a lemaradást és néhány perc múlva hozzáfoghatunk a hibák ki­javításához. Éppen ezért az óraütem­tervet úgy készítettük el, hogy rova­tot vezethessünk az egyórai cséplés eredményeiről, az esetleges gcpállá- sok okairól, vagy más, időközben szerzett észrevételről. A cséplőgép munkáját egész napra tervezzük meg. Csak néhány percre állunk le és ilyenkor műszakilag felülvizsgál­juk- a gépet és elvégezzük a kenést. A műszakokat négyóránkint vált juk. A cséplőgép azonban nem áll le. Éjtszaka villanyvilágítás mellett dolgozunk A Román Népköztársaságban elő­ször 1951. nyarán csépeltek Bred­juk módszere szerint. Eri a mód­szert Romániában elsőnek Culea Gheorgho a liagyieni gépállomás traktoristája alkalmazta a Jalomita. tartományi Vladeni községbeli „Le­nin útja“ kollektív gazdaságban. Culea Gheorgho MÁV tipusu, 1350 milliméteres dobszélességü, IAR- traktorral meghajtóit gépszerelvé­nyen dolgozott és 8 óra ala'-t 210 mázsa búzát csépelt. A szérümunkát Román Népköztársaságban is Biedjuk elvtárs módszere ' szerint szervezik meg. Bredjuk elvtárs úgy szervezte meg a munkát, hogy a kévéket az aszíagokról 8—8 dolgozó adogassa. A kévéket mindkét csoport futósza­lagként adja a cséplőgép felé. Egy- egy kéveadogátó másfél méternyire van egymástól. A legyezöszerüen szétszedett kévéket a cséplödobba a két etető adogatja, akik. teljes fi­gyelmüket és minden igyekezet .ükét arra összpontosítják, hogy folyama­tos legyen az etetés. Mindegyik ete­tőnek két kolhozparasztnő segít, akik éles késekkel elvágják a ké­vék szalmafonatait: és a kévéket az etetőknek adják át. Bredjuk elvtárs munkaszervezjési 145 százalékra teljesítette féléves tervét a zalairól Téglagyár A zalalövői Téglagyár féléves tervének eredményéről ad szá* mot Herczeg János elvtárs levelezőnk. Megírta, hogy a Béke-Világ-* tanács tiszteletére inditott verseny eredményei mindjobban serken»' tik az üzem dolgozóit a magasabb termelési eredmények elérésére. A gyár rendszeresen túlteljesíti napi tervét. Junius 18-án 3 ezer téglát termeltek terven felül. A gyár dolgozói azon a napon átlago» san 130 százalékot értek el. Az ó.getés napi tervét 1400 téglával teljesítették túl és ezzel az égetők teljesítménye is 120—125 szá-í zalék között mozgott. A dolgozók szorgos igyekezete és verssnylendülete nyomán a zalalövői Téglagyár tervét nyerstéglából 145, égetett téglából pe» dig 150 százalékra teljesítette. SPORT Eredményes munka folyik a lenti Traktor sportkörében A kévék adogatása a cséplőasztalra: A kévék megoldása a cséplöasztalon: A kévék adogatása a cséplödobba: A polyva behúzása gereblyével a pelyvahordó hálóba: A pelyva szállítása a kazalhoz: A pelyva kazalbarakása: A szalma elgereblyézése: A kötelek, illetve hálók előkészítése: A kötelek, illetve hálók megkötözése az asztagra kötél görgővel: A kötél meghúzása: A szalma kazalbarakása: A gabona elhordása a cséplőgéptől: A gabona osztályozása: Gépész: közönséges cséplési eljárásnál dolgozó kolhozparaszíok száma 6 2 2 2 1 1 2 2 1 1 2 3 4 1 Bredjuk elvtárs eljárási módja szerint dolgozó kolhozparasztok száma 16 4 4 3 2 4 4 Alig két hónappal ezelőtt a fejlődés jelentős állomását hagyta maga mögött Lenti község sportélete: megalakult a Lenti Traktor SK. Két hónap nem nagy idő egy sportkör életében, mégis az első' hetek, hónapok munkája az, mely kialakíthatja a sportkör arculatát, hosz- szu időre megszabhatja a fejlődés bá­nját. Az indulás nem volt biztató. A sport­kör beleesett abba a betegségbe, -mely a vidéki, de sok esetben a városi sport­körökre is annyira jellemző: csak lab- darugószakosztáíyt működtetett. A sport, kör újonc vezetősége még nem volt tisztában feladataival, s igy nem is tu­dott megbirkózni azokkal. Lassan azon­ban, az első akadályok sikeres leküz­dése után, tudatára ébredtek annak, hogy nem a helves utat járják és Lakos Imre sportköri elnök vezetésével hozzáláttak a hibák felszámolásához, uj szakosztályok életrehivásához. A lel­kes munka nem maradt eredménytelen. Megalakult a Lenti Traktor röplabda­szakosztálya, s ma már a férfi és női röplabdázóknak egyaránt van csapatuk. Működik az asztalitenisz szakosztály és egy.két héttel ezelőtt megkezdte műkö­dését az ökölvívó szakosztály is, mely az első ilyen kezdeményezés a megye falusi és Traktor-sportköreinél. Nagy mértékben megjavult a sportkör MHK-munkája is. Az év első negyedé­ben Lentiben az MHK területén szinte semmi sem történt. Az MHK ügyének a község sportolói között nem volt gazdá­ja, az MHK-bizottság meg sem alakult és igy próbázókat március végéig a községben nem nagyon lehetett látni. A Traktor sportkör vezetősége a meg­alakulás után azonnal meglátta ezeket a hiányosságokat és példamutató kezde. rnényezéssel fogott hozzá a hibák ki­küszöböléséhez. A sportkör MHK-bizott. sága Vörös György elnök vezetésével mozgósította a község fiatalságát, egy­idejűleg versenyre hívták ki a járás va- lamennyi sportkörét az MHK-fejlesztési terv határidőelőtti teljesítésére és túltel­jesítésére. Ma már a jelentkezések vo­nalán 100 százalék felett járnak, a jelentkezettek nagy része megkezdte : a próbázásokat, sőt akadnak jónéhányan olyanok is, akik a próbázás valamennyi követelményének eleget tettek. A lema­radást igy aránylag rövid idő alatt si­került felszámolni és az eddigi eredmé­nyek most már uj feladatokra lelkesítik a sportkört: elsők akarnak Tenni az MHK-terv teljesítésében a járás vala­mennyi ■ községe között. A jelenlegi helyzet szerint Zalabaksa a nagy ellen­fél, de több más község Is szorosan nyomukban van és igy további lankadat­lan, kemény munkára van szükség ahhoz, hogy megnyerjék azt a versenyt, amelyet saját maguk indítottak el. A sportkör munkáját a legutóbbi na­pokig erősen hátráltatta az a körül­mény, hogy a sportkörnek nem volt hivatali helyisége, ahol az ügyes-bajos dolgaikat intézhették volna, ahol za­vartalanul meg lehetett volna tárgyalni a sportkör eseményeit, tennivalóit. A járási tanács adott segítséget, helyisé­get juttatott az elmúlt héten a Traktor SK-nak, hogy ezzel is biztosítsa a további fejlődést. A sportkör tagjainak száma megha­ladja a nyolcvanat, s ha ez a szám első pillanatban tekintélyesnek látszik is, korántsem kielégítő. Lentiben több nagy üzem és vállalat működik, ahol nagy számban dolgoznak fiatalok s ezeknek a testnevelésbe való bekapcso lása terén még sok a tennivaló. Ha például a gépállomás és az erdőgazda ság vezetősége jobban törődni c sport ügyével és dolgozóink figyelmét ráirá nyilanák a sport fontosságára, a sport köri tagság létszáma hamarosan a je lenlegi szám kétszeresére emelkedhetne Az eddigi eredmények azt mutatják hogy a kezdeti nehézségek leküzdés után a Lenti Traktor SK munkája he lyps irányban halad, a sportkör veze tői szivükön viselik a sportolók érdekei és igyekeznek a tagság bizalmának meg felelni. A fejlődés, ha nem is roham léptekkel, de megindult Lentiben, s biz tos, hogy a Traktor SK eredményei nyo mán fellendül az egész járás, sport élete. -■ i Összesen: Mindössze néhány nap választja el még a dolgozó parasztságot a nö­vénytermesztés egyik legnagyobb munkájától: az aratás'-ól és a csép­iestül. Biztosítani kell, hogy a leg­rövidebb időn belül, szemveszteség nélkül raktárakba szállíthassuk a dolgozó nép kenyerét. A jó cséplési munka alapját már most megvethet­60 jük. Gépállomásaink és állami gaz­daságaink úgy alapozhatják meg a cséplési csata sikerét, hogy minél több cséplőgépet átalakítanak a Bredjuk rendszerű gyorscséplésre. Jó béta­karit ási és begyűjtési munkával erősítsük népgazdaságunkat és a Szovjetunió vezette legyőzhetetlen bókot abort. Elmaradtak a begyűjtésben — kizárták a szabadpiacból A begyűjtési minisztérium Be­lezna és Tótszerdahely községe­ket az élőállat szabadpiaci forgalomból kizárta, mert 1952 julius 1-től 1953 május hó vé­géig Belezna mindössze 62, Tót­szerdahely pedig csak 63 száza­lékra teljesítette sertésbegyüjtési tervét. A szabadpiaci forgalomból való kizárás értelmében a fenti két községből élőállat értékesítés céljából mindaddig nem szállítha­tó ki, amig fel nincsenek szaba­dítva. A fenti korlátozás nem vonat­kozik azokra a termelőszövetke­zetekre és III. tipusu termelő­szövetkezeti csoportokra, ame­lyek az állatbeadási kötelezettsé­güket maradéktalanul teljesítet­ték. Olvasd és terjeszd a MOZI Zalaegerszeg, junius 18-tól 24-ig: ELSŐ HANGVERSENY ★ Nagykanizsa, junius 18 tói 24 ig: TÖVIS ÉS BOROSTYÁN flPRÚHIROETÉS TŰZRENDÉSZÉIT célra alkalmas víz­tároló fahordók az’ előirt méretben kaphatók, a Zala megyei MÉH Vál­lalatnál. Nagykanizsa, Somogyi Béla- u. 15. (96) GYÜJTSD A FAEPRET! Jó pénzt kapsz érte. Minden mennyiségben készpénzfizetés ellenében átveszi: Gyümölcsszeszipari Vállalat Nagy­kanizsa. Szabadság-iér 12. sz (98) IFJÚSÁGI LABDARUGÓ VÁLOGATOTTUNK NAGYSZERŰ KÜZDELEMBEN ISMÉT LEGYŐZTE BUDAPEST CSAPATÁT Zala megye—Budapest I. 4:3 (3:1) Veszprémben 1000 néző előtt, Fehér (Budapest) sípjelére Zala megye ifjúsági válogatottja igy állt fel: Kovács I. (N. Bányász) — Kovács II. (N. Bányász), Cseh (Z. Dózsa), Leveli (N. Bányász) — Kerkai (Z. Építők), Molnár (Lovászi Bányász) — Kovács III. (N. Bástya), Délfalvi (N. Építők), Magasházi (N. Bá-' nyász), Vass (N. Lokomotiv), Szabó (Bázakerettyei Bányász). A mérkőzés, zalai támadásokkal indul és már az első percekben Vass, majd Szabó lövését kell védenie a budapesti kapusnak. A 10. percben Magasházi lab­dáját Vass a lyukra futó Dérfalvi elé fejeli, aki mintegy 10 méterről laposan az ellenkező sarokba lő. (1:0). Továbbra is Zala megye csapata támad, a pestiek csak szórványos lefutásokkal kísérletez­nek. A 15. percben Magasházi 20 méter­ről váratlanul nagy lövést küld kapura és a labda a jobb alsó sarokban köt ki. (2:0). öt perc múlva -tovább növeli a zalai _ csapat előnyét. Kovács III-at a balszélcn(l) szabálytalanul szerelik büntetőn belül. A megítélt 11 -est Szabó jobb felső sarokba lövi. (3:0). A fő­városi ifik a félidő végeelőtli utolsó percben szépítenek. Győrvári beadását Szivak két lépésről guritja a hálóba (3:1). A második félidő fővárosi támadások­kal indul, mégis a zalaiak érnek el jóit. Kovács III. elfut a jobbszélen és a kifutó Várhidi mellett védhetettenül iő kapuba. (4:1). A fővárosi csapatnak már nincs vesztenivalója és szinte az egész csapat támadásba kezd. A nagy melegben a zalai ifik fokozatosan visz- szaesnek és szinte állandóan Kovács I. kapuja előtt folyik a játék. A 20. perc­ben Leveli szabálytalankodik s a szabad, rúgás kapuelőtli kavarodás, után Kovács kapujába jut. (4:2). Négy perc múlva is- 1K„ét gólt ér el a fővárosi csapat. A vé- dőkröl Győrvári elé pattan a labda, aki BETONOZÁSI és szállítási munkára férfi segéd­munkásokat felvesz Épületeierugyár, Jelentkezés: Épületelemgyár nnm- kaerőgazdálkodásán Budapest NI. Budafoki-ut 78. Napi háromszori étkezés 7.40 forintért, vidékieknek szállást havi 10.— forintért bizto­sítunk. ZALA Magyar Dolgozók Pártja Zala megvei Bizottságának lapja. — Felelős szer­kesztő és kiadó: Darabos Iván. — Szer­kesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lajos, utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi tér A. Telelőn: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda­ipari Vállalatnál Szombathely. Kossuth Lajos.utca 6. Telefon: 7S. — Felejős vezető: Hoftnann Miklós. kapásból védhetetlen gólt lő. (4:3), Ä hátralevő időben is a budapesti váloga­tott támad, de a zalai védelem hősiesen hárít minden támadást. Bírálat: Nagyszerű végig izgalmas és sportszerű mérkőzést hozott a két csa­pat találkozója és a veszprémi közönség nem egyszer nagy tapssal jutalmazta a formás támadásokat mindkét csapatnál. Zala megye csapata hátravont középcsa­tárral játszott és ezt a szerepet Magas- házi nagyszerűen töltötte be. Ennek a taktikai húzásnak és hatalmas lelkesedé­süknek köszönhetik ifjúsági labdarugó­ink az értékes győzelmet. Kovács I. jól védett, egy gólban azonban ,.benne volt”. A hátvédhármasból Cseh játszott a legjobban, de megfelelt Kovács II. és Leveli is. Molnár mindkét félidőben jól látta el a védekező fedezet szerepét, Kerkai ugyancsak jól játszott, időnként azonban megfeledkezett a védőmunkáról. A támadósor ismét a csapat legjobb • része volt. Valamennyi csatár korszerű támadójátékot nyújtott, talán csak Dér­falvi volt halványabb a szokottnál. Fehér F. kitünően vezette a játékveze­tői szempontból nehéz mérkőzést. Az első két forduló után a csoport táblázata igy alakult: 1. Komárom megye 2 2 _ — 9:0 4 2. Zala megye 2 2 _ — 7:5 4 3. Győr megye 2 í ­1 2:5 2 4. Vas megye 2 - 1 1 3:4 í 5. Veszprém megye 2 — 1 1 1:6 1 6. Budapest I. 2____ 2 4:6 — waaMEvj..-j.i«iimg

Next

/
Oldalképek
Tartalom