Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

Az amerikaiak és Li Szin Ma'í tárgyalásai Keszon. Kiang Nan, az „Uj Ki­na“ hirügyfiökség külöiltudósitó- jö írja: Közvetlenül Clark látogatása után, csütörtökön Koreába érke­zett Walter Robertson, Eisenhower különmegbizot.tja és' pénteken tár­gyalt Li Szin Manilái. A világ népeiben növekvő mér­tékben aggályokat kelt, hogy mi­lyen célt szolgál a megbeszélések­nek ez a sorozata. Egyelőre sem­mi jele annak, hogy aZ Egyesült Államok hathatós intézkedésekét készülne tenni a koreai fegyver- szünetet fenyegető súlyos veszély elhárítására. Ellenkezőleg, egyre több jel mutat arra, hogy az amerikaiak tovább dédel­getik Li Szin Mant. Li .Szin Man a Clarkkal folyta­tott megbeszélésé után még za­josabban hirdeti, hogy „folytatja a harcot1'. Clark viszont titokzato­san csak annyit mondott, hogy „más lapra tartozik1*, vájjon Li Szin Man megszegi-e a fegyver- szünetet. Azt is kijelentette, hogy egyáltalán nem tárgyalt Li Szin Manna! a „sz tbadonbo- csátott“ hadifoglyok vissza­szolgáltatásán ik kérdéséről. Robertson Li Szin Mannal tör* tént találkozása után pontosan ugyanezt mondta, mint Clark négy nappal ezelőtt. Közölte, hogy beszélgetése Li Szin Mannal „igén kellemes és barátságos légkör­ben'1 folyt le, Li Szin Man pedig kijelentette: „Robertson sok jó gondolatot vetett fel és kölcsönös egyetértésünk nagymértékben ja* vult.'1 Bár egyelőre még titok, milyen „jó gondolatokat" vetett fel Ro­bertson, szöuli amerikai körök szerint Dulles Robertson utján Li Szin Mannak küldött levele hatá­rozottan megigéri, hogy az Egyesült Államok „kölcsö­nös védelmi szerződést“ ir alá Li Szin Mannal. Mig Robertson és Li Szin Man között még be sem fejeződtek a megbeszélések, Washingtonból az a hir érkezett, hogy Eisenhower Nixon amerikai szenátort, vagy Dulles külügyminisztert akarja elküldeni Li Szin Manhoz. Az Eisenhower által junius 25-én a Ffrhér Házba összehívott érte­kezleten résztvett amerikai sze­nátorok szerint semmi jel sem mutat arra, hogy Eisenhower olyan fegyverszünetet kívánna, amely nem veszi figyelembe Li Szin Man reményeit és követelé­seit. Hozzátették, az értekezleten hallottakból kitűnik, hogy LI Szin Mant folytatólagosan ellátják amerikai felszerelés­sel. Teljes mértékben indokoltak azok a nyugati vélemények, ame­lyek felháborodást és türelmetlen­séget fejeznek ki és napok óta követelik, hogy erélyes intézkedé­sek történjenek Li Szin Man el­len. Az amerikai propagandagé­pezet azonban teljes gőzzel mű­ködik, hogy védelmébe vegye Li Szin Mant — Írja a többi között Kiang Nan. Vas megye vezet a begyűjtésben Ä begyűjtési tervek teljesítésé­vel még sok helyen hátralékban vannak. Különösen súlyos az el­maradás a széna begyűjtésénél. ■ A legutóbbi értékelés szerint a megyék rangsora a következő: L Vas, 2. Szolnok, 3. Zala, 4. Győr, 5. Veszprém, 6. Pest, 7. Nógrád, 8. Komárom, 9. Fejér, 10 Heves, 11. Tolná, 12. Békés, 13. Csongrád, 14. Baranya, 15. Somogy, 16. Bor­sod, 17. Szabolcs, 18. Bács, 19. Hajdú. (MTI) H baráti mmM\ Moszkva (TASzSz). Az OSzSzSzK közoktatási minisztériumának tankönyvkiadó vállalata az idén 30 millió példányban ad ki tan­könyveket és más könyveket"fa gyermekek számára. A köztársa­ság 120.000 iskolájának minden tanulóját ellátják nyelvtanköny­vekkel, matematikával, fizikával, kémiával és más tantárgyakkal foglalkozó könyvekkel. A tankönyvkiadó vállalat kiad­ja a külföldi irók szépirodalmi műveinek sorozatát is. Az OSzSzSzK tanuló ifjúsága számára az idén 13 millió pél­dányban adnak ki idegennyelvü könyveket. Peking. (Uj Kina). A Kínai Nép- köztársaság minden részében megkezdődött az újonnan beta­karított búza felvásárlása. Az ál­lami kereskedelmi szervek eddig a piacra kerülő búza mintegy 80 százalékát vásárolták fel és sike­rült fenntartanak a kedvező ár­szintet a termelők számára, ami biztosítja a zavartalan buzaellá- tást. Varsó. A tőkések és földesurak uralma idején Lengyelországban egy-egy lakosra évente átlagosan 115 kilowattóra villamosenergia jutott. A felszabadulás óta nagy fejlődést értek el e téren is. 1949- ben 8.3 milliárd kilowattóra vil­lamosenergiát termeltek az or­szágban. 1952-ben 500 kilowattóra villamosenergia jutott már átla­gosan egy-egy lakosra. 1955-ben, a hatéves terv utolsó esztendejé­ben 19.3 milliárd kilowattóra vil­lamosenergiát termelnek majd Lengyelországban. A Béke-Vüágtanács budapesti ülése után BUKAREST. A bukaresti béke­bizottság a különböző vallásfele­kezetek pnintegy 500 képviselőjé­nek részvételével megbeszélést tartott a román nép és a világ népei békeharcával kapcsolatban. A megbeszélésen képviseltették magukat az orthodox, a római katolikus, az izraelita, az örmény egyház, a baptista, adventista és más felekezetek is. PÁRIZS. Hentges, a ,,1‘Humani- té" tudósítója, aki résztvett a BVT ülésén, cikksorozatot indí­tott „Az uj Magyarország építői­vel" címmel. TEHERÁN. Az Iráni Nők De­mokratikus Szövetsége junius 24-én a BVT budapesti ülése al­kalmából nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben felhívta az iráni nők figyelmét a világbéke megőrzésé­nek szükségességéibe. A felhívás azt is hangsúlyozza, hogy az iráni állami költségvetés fegyverkezés­re óriási összegéket fordít, de tel­jesen elégtelen a közegészségügy­re és a népművelés céljaira elő­irányzott összeg. H francia nemzetgyűlés üléséről Párizs (TASzSz). Junius 26-án, - tv kerjnányvúlsn íT-36. napján a fián. cíar nfcmztkgyiilés- kormányalakítási felhatalmazást adott a „függődén köztársasági11 Laniélnek. a jobbok dali képviselők egyik veze őjének, Laniel hangsúlyozta, hogy külpolitikáját „továbbra is az Atlanti Szövetséghez való hű­ség“ jellemzi. Kijelentette, hogy ,,a parlamentnek a szükséges pillanatban véleményt kell nyilvánítani az európai védel­mi közösség létrehozásának tervé­ről11, mégpedig- a koreai kérdés megoldása, a párizsi szerződés úgy­nevezett „pót jegyzőkönyveinek'1 aláírása" és a brit-francia megegye, zés megkötése után. Megállapította, hogy a? indokinai háború terhei túlságosan súlyosak ahhoz, hogy Franciaország egyma­gában viselje azokat és. „ez a, kér­dés szerepelni fog a bermudai ta­lálkozó napirendjén11. Kijelentette: kormánya minden erőfeszíté­sét arra összpontosítja, hogy végetvessen az indokinai há­borúnak. Laniel közölte, hogy „Franciaor­szág, híven kötelezettségeihez, nem szándékozik elvetni Tunisz belső autonómiájára vonatkozólag tc-t ígéretét.11. Leszögezte, hogy Fran­ciaországnak meg kell őriznie tu­niszi pozícióit és hangsúlyozta Tu­nisz stratégiai jelentőségét. A bélpolitikai kérdésekre áttér­ve Laniel ezt mondotta: „Adóink terhe eléri a legvégső határokat.11 Rámutatott arra, hogy néhány napon belül pénzügyi tör­vényjavaslatot terjeszt elő, ennek lényegéről azonban semmit sem szó­lott. Laniel megalakítandó kormánya legfontosabb feladatként a gazda­sági problémák megoldását, „Fran- ’eiaország külkereskedelmi mérlege megbontott egyensúlyának11 helyre- állítását jelölté meg. „A cselekvéshez — folytatta, Laniel — különleges felhatalmazá­sok kellenek és néhány nap múlva kérni fogom ezeke: a parlament- töl11. Hangsúlyozta, hogy „nagy jelentőségeti tulajdonit az alkot­mány gyors és lehetőleg minél telje, sebb módosításának11. Szünet után alig egyórás vitára került sor. Villon kommunista kép­viselő éles bírálattal illette Laniel programi» ját, hangsúlyoz-a, hogy Laniel fogja folytatni Pinay cs Mayer munkásellenes poli­tikáját, az importlisták kato­nai intézkedéseinek kiszolgáló­ja lesz. Villon beszédét nem engedték befe. jezni azzal a „megindokolással11, hogy engedélyezett ideje lejárt. Ezután megtörtént a szavazás. Laniel jelöltsége melleU adtak le 398 szavazatot, ellene pedig 207 szavazatot (a kommunisták és szo­cialisták).7 — * —' V - r r r-V* rV — A SZOVJETUNIÓ nagy se­gítséget nyújtott Iránnak a sás­kajárás elleni küzdelemben. A szovjet expedíció az idén kétszer- akkora területet tisztított meg a sáskáktól, mint tavaly. — A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa ha­tározatot hozott a munkások és alkalmazottak vasúti viteldijának csökkentéséről. Vasárnap, 1953 jun. 28. — A HADIFOGOLY-egyczinény értelmében alakítandó semleges bizottságban részvevő svájci kül­döttség első csoportja elindult Koreába, ahová Washingtonon és Tokión keresztül érkezik meg. A küldöttség busz katonatisztből áll. — AZ ENSZ FŐTITKÁRA, Dag Hammarskjöld és Lester Pearson, az ENSz-közgyülés elnö­ke tárgyalt a közgyűlés rendkívü­li ülésszakának esetleges összehí­vásáról. Megegyeztek abban, hogy korai volna még összehívni a rendkívüli közgyűlést a koreai helyzet megvitatására. NEMZETKÖZI SZEMLE Az utolsó hét eseményeiről szcs hadifoglyok tekintetében, s amelyben a fegyverszünet megkötésé­től már csak egy lépés választott el? S végül fel kell vetni a kérdést, mi hozta létre azt, hogy az utóbbi hó­napokban a nemzetközi helyzet fe­szültsége érezhetően engedett, s a tárgyalások gondolata egyre nagyobb visszhangot keltett az egész világon? Mindezt a Szovjetunió következetes békelépései, a békéért folyó nemzet­közi harc eddig nem tapasztalt ki- szélesedése teremtette meg, s az előb­bitől elválaszthatatlanul jelentős sze­repet játszott benne az Egyesült Ál­lamok és nyugati szövetségesei kö­zötti ellentétek kiéleződése. Ezek az erők, ezek az okok semmi­képpen sem gyengültek a Li Szin Man-féle provokáció vagy a berlini fasiszta provokáció következtében. Ellenkezőleg, ezek a békeellenes me­rényletek dühöt és felháborodást vál­tottak ki világszerte, fokozták a megegyezést követelő harci kész­séget s oly rétegek előtt is leleplez­ték a tárgyalások ellenfeleit, amelyek eddig áldozatai voltak e körök pro­pagandájának, Teljesen reális tehát az a megállapítás, hogy a tárgyalá­sok ügye, ha vissza is esett pillanat­nyilag, de nem szenvedett kudarcot, s megvan a remény arra, hogy előbb vagy utóbb, de mégis a tárgyalások, a megegyezések szelleme kerekedik felül, Zürzavar Bermuda előtt A fentebbiekben azt mondouK, hogy a nemzetközi enyhülést létre­hozó okok és erők semmiképen sem csökkentek az elmúlt napokhn elkö­vetett békeclleneS provokálok hatá­sára. A bermudai értekedet körüli általános zűrzavar bizonyíja ezt a leg- ékesszólóbban. A hárotr nyugati ha­talom Eisenhower áltjy javasolt ta­nácskozását eredetileg június közepé­re, később június végére tervezték, most pedig július 8.ra halasztották cl. A nyugati sajt$ nem hagyott két­séget afelől, hofy Eisenhower ezen a tanácskozáson közös frontba akarja tömöríteni a vezeiö „j-ugsti hatalma­kat, hogy amennyiben mégsem tudja kikerülni egy négyhatalmi találkozás összeülését, úg- a nyugati kapitalista hatalmák egységesedi, előzetesen -ki­dolgozott köt etelésekkel a zsebükben foglaljanak állást a Szovjetúnióval szemben. Éppen ezzel az „egységgel" van azonban baj. A bermudai találkozó időpontjának első kitűzése óta az Egyesült Államok és nyugati „part­nerei" közötti ellentétek tovább nö­vekedtek s oly események zajlottak le ezekben az országokban, amelyek cseppet sem biztatóak a „hideghá­ború" politikusai számára. Gondo­lunk itt az olaszországi választások­ra s a francia politikának arra a mély válságára, amely a hetekig tartó kor­mányválságban nyilvánul meg. Ezek a jelenségek cseppet sem fokozták Washington reményeit a bermudai ,egység"-et illetően. „A washingtoni külügyminisztériumban — jelentette a napokban a „Times" washingtoni tudósítója — növekvő aggodalommal figyelik a legújabb francia és olasz fejleményeket. De Gasperi többségé­nek feltűnő csökkenése és a semle­ges irányzat határozott előretörése Franciaországban meggyőzte az ame­rikai hivatalos köröket arról, hogy az európai politikai helyzet mind ked­vezőtlenebbé válik az Egyesült Álla­mok politikájára és érdekeire nézve." Ezzel a fejlődéssel párhuzamosan egyre erőteljesebben érezteti hatását a népek tárgyalásokat követelő hang­ja. Ez elől a hang elől egyre nehe­zebb kitérni. Ilyen körülmények kö­zött a Szovjetúnió által javasolt bé­kés tárgyalások lehetősége egyre csá­bítóbbá kezd válni nemcsak angol vezetőkörökben, de a francia ural­kodókörök egyes csoportjainál is. ,,A Kelet—Nyugat közötti új párbeszéd­nek az egyszerű lehetősége — vallja be a „Paris Presse" című francia bur- zsoá lap — megállította Franciaor­szágban az egységes Európa létreho­zására irányuló folyamatot. Gyakorla­tilag egyes befolyásos körök készek feladni az európai hadsereget a Moszkvával való megegyezés lehető­sége kedvéért". A tárgyalások szelleme, a békés megegyezés óhajtása egyre ellenáll­hatatlanabb erővé válik tehát a vilá­gon. Ez az erő komolyan fenyegeti a bermudai találkozó programmjául bizonyos körök által kitűzött „kapi­talista egységet". Június 25-én volt három éve, hogy megkezdődött a liszinmanista—ame­rikai fegyveres agresszió a koreai nép ellen. A világ népei az elmúlt hetek­ben azzal a reménnyel tekintettek június 25-e elé, hogy a harmadik év­fordulón már hallgatni fognak Koreá­ban a fegyverek, majd rövidesen meg-' nyílik a lehetőség a koreai béke vég­leges megteremtésére. Nem így tör­tént. Li Szin Man-nak az amerikaiak tudtával elkövetett gonosz provoká­ciója megakadályozta, hogy a koreai] fegyverszünet az általános várakozá- j soknak megfelelően máris létrejöjjön. Mindez komoly figyelmeztetés és nagy tanulság a népek békéjéért har- j coló száz- és százmilliók számára.! Mandez azt mutatja ugyanis, hogy a nemzetközi feszültség fenntartásában j érdekelt körök konokul szemben áll­ak az észszerű rendezéssel, Hosszú napok teltek el Li Szin Man gyalázatos provokációja óta. A világ népei élesen és felháborodottan ítélték el ezt a békeellenes merényle­tet. De elítélték a nyugati burzsoá lapok is, s az angol kormányhoz kö­zelálló „Yorkshire Post" egyenesen a béke gyilkosának nevezte Li Szin Mant. Az angol, francia és ausztrá­liai kormány jegyzékben, illetve le­vélben tiltakozott a fegyverszüneti tárgyalások megtorpedózására irányu­ló bűntény ellen. Amerikái részről azonban még mindig ném történt semmi pozitív lépés. Li Szin Man tovább hépciáskodik, s az amerikaiak ahelyett, hogy a koreai-kínai fél jo­gos követelésének megfelelően min­dent megtennének a „szabadortbocsá- tott" hadifoglyok kézrekerítésére, kü­lönböző külügyi államtitkárokat és magasrangú tábornokokat küldözget­nek Li Szin Manhoz „a fegyverszü­net fennakadásával kapcsolatos kérdé­sek részletes megtárgyalására". Nehru és Lodge S most, amikor Nehru indiai mi­niszterelnök az ENSz összehívását követelte a koreai fegyverszünet kér­désének megvitatására, az első hiva­talos amerikai megnyilatkozás az el­utasítás hangja volt. Gabot Lodge, az Egyesült Államok ENSz-beli kül- <döttq,.;Nehru javaslatának nyilyánasy ságra kerülése után kijelentette: „Semmit sem tudok elképzelni, ami biztosabban ártana a koreai problé­ma megoldását célzó erőfeszítéseink­nek, mint azt, hogy most azonnal összehívjuk a közgyűlést". Vagyis világosan megmutat -tik, hogy az amerikai vezetőkörök, vagy legalábbis az amerikai vpzetőkörök- nek egy jelentős csoportja mindenkép ki akar térni a nemzetközi problémák tárgyalások útján ■> nló rendezése elől és továbbra is a h degháborút, a fegy­verkezést, a feszültség fenntartásának politikáját akarja folytatni. Súlyos tévedés lenne azonban, ha az események alakulását csakis ebből a szempontból/ vizsgálnánk. Pel kell vetni ugyanis a kérdést: mi hozta lét­re ezt a helyzetet, amelyben Churchill elmondotta ismeretes beszédét, amely­ben sor került a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésére, amelyben sikerüli megállapodást elérni az ösz- ; S* » S’ »• - - j-í Csendélet az „Atlanti-piacon66 Az «Economist" cimü angol burzsoá folyóirat a kapitalista orszá­goknak a nemzetközi piacon megmutatkozó ellentételnek jellemzé­sére azt írta, hogy ta kapitalista államok -a kereskedelem terüle­tén elvágják egymá s nyakát". íme, az angol önvallomás illusztrá­lása B. Jefirnov szovjet karikaturista rajza nyomán. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom