Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-28 / 150. szám
Az amerikaiak és Li Szin Ma'í tárgyalásai Keszon. Kiang Nan, az „Uj Kina“ hirügyfiökség külöiltudósitó- jö írja: Közvetlenül Clark látogatása után, csütörtökön Koreába érkezett Walter Robertson, Eisenhower különmegbizot.tja és' pénteken tárgyalt Li Szin Manilái. A világ népeiben növekvő mértékben aggályokat kelt, hogy milyen célt szolgál a megbeszéléseknek ez a sorozata. Egyelőre semmi jele annak, hogy aZ Egyesült Államok hathatós intézkedésekét készülne tenni a koreai fegyver- szünetet fenyegető súlyos veszély elhárítására. Ellenkezőleg, egyre több jel mutat arra, hogy az amerikaiak tovább dédelgetik Li Szin Mant. Li .Szin Man a Clarkkal folytatott megbeszélésé után még zajosabban hirdeti, hogy „folytatja a harcot1'. Clark viszont titokzatosan csak annyit mondott, hogy „más lapra tartozik1*, vájjon Li Szin Man megszegi-e a fegyver- szünetet. Azt is kijelentette, hogy egyáltalán nem tárgyalt Li Szin Manna! a „sz tbadonbo- csátott“ hadifoglyok visszaszolgáltatásán ik kérdéséről. Robertson Li Szin Mannal tör* tént találkozása után pontosan ugyanezt mondta, mint Clark négy nappal ezelőtt. Közölte, hogy beszélgetése Li Szin Mannal „igén kellemes és barátságos légkörben'1 folyt le, Li Szin Man pedig kijelentette: „Robertson sok jó gondolatot vetett fel és kölcsönös egyetértésünk nagymértékben ja* vult.'1 Bár egyelőre még titok, milyen „jó gondolatokat" vetett fel Robertson, szöuli amerikai körök szerint Dulles Robertson utján Li Szin Mannak küldött levele határozottan megigéri, hogy az Egyesült Államok „kölcsönös védelmi szerződést“ ir alá Li Szin Mannal. Mig Robertson és Li Szin Man között még be sem fejeződtek a megbeszélések, Washingtonból az a hir érkezett, hogy Eisenhower Nixon amerikai szenátort, vagy Dulles külügyminisztert akarja elküldeni Li Szin Manhoz. Az Eisenhower által junius 25-én a Ffrhér Házba összehívott értekezleten résztvett amerikai szenátorok szerint semmi jel sem mutat arra, hogy Eisenhower olyan fegyverszünetet kívánna, amely nem veszi figyelembe Li Szin Man reményeit és követeléseit. Hozzátették, az értekezleten hallottakból kitűnik, hogy LI Szin Mant folytatólagosan ellátják amerikai felszereléssel. Teljes mértékben indokoltak azok a nyugati vélemények, amelyek felháborodást és türelmetlenséget fejeznek ki és napok óta követelik, hogy erélyes intézkedések történjenek Li Szin Man ellen. Az amerikai propagandagépezet azonban teljes gőzzel működik, hogy védelmébe vegye Li Szin Mant — Írja a többi között Kiang Nan. Vas megye vezet a begyűjtésben Ä begyűjtési tervek teljesítésével még sok helyen hátralékban vannak. Különösen súlyos az elmaradás a széna begyűjtésénél. ■ A legutóbbi értékelés szerint a megyék rangsora a következő: L Vas, 2. Szolnok, 3. Zala, 4. Győr, 5. Veszprém, 6. Pest, 7. Nógrád, 8. Komárom, 9. Fejér, 10 Heves, 11. Tolná, 12. Békés, 13. Csongrád, 14. Baranya, 15. Somogy, 16. Borsod, 17. Szabolcs, 18. Bács, 19. Hajdú. (MTI) H baráti mmM\ Moszkva (TASzSz). Az OSzSzSzK közoktatási minisztériumának tankönyvkiadó vállalata az idén 30 millió példányban ad ki tankönyveket és más könyveket"fa gyermekek számára. A köztársaság 120.000 iskolájának minden tanulóját ellátják nyelvtankönyvekkel, matematikával, fizikával, kémiával és más tantárgyakkal foglalkozó könyvekkel. A tankönyvkiadó vállalat kiadja a külföldi irók szépirodalmi műveinek sorozatát is. Az OSzSzSzK tanuló ifjúsága számára az idén 13 millió példányban adnak ki idegennyelvü könyveket. Peking. (Uj Kina). A Kínai Nép- köztársaság minden részében megkezdődött az újonnan betakarított búza felvásárlása. Az állami kereskedelmi szervek eddig a piacra kerülő búza mintegy 80 százalékát vásárolták fel és sikerült fenntartanak a kedvező árszintet a termelők számára, ami biztosítja a zavartalan buzaellá- tást. Varsó. A tőkések és földesurak uralma idején Lengyelországban egy-egy lakosra évente átlagosan 115 kilowattóra villamosenergia jutott. A felszabadulás óta nagy fejlődést értek el e téren is. 1949- ben 8.3 milliárd kilowattóra villamosenergiát termeltek az országban. 1952-ben 500 kilowattóra villamosenergia jutott már átlagosan egy-egy lakosra. 1955-ben, a hatéves terv utolsó esztendejében 19.3 milliárd kilowattóra villamosenergiát termelnek majd Lengyelországban. A Béke-Vüágtanács budapesti ülése után BUKAREST. A bukaresti békebizottság a különböző vallásfelekezetek pnintegy 500 képviselőjének részvételével megbeszélést tartott a román nép és a világ népei békeharcával kapcsolatban. A megbeszélésen képviseltették magukat az orthodox, a római katolikus, az izraelita, az örmény egyház, a baptista, adventista és más felekezetek is. PÁRIZS. Hentges, a ,,1‘Humani- té" tudósítója, aki résztvett a BVT ülésén, cikksorozatot indított „Az uj Magyarország építőivel" címmel. TEHERÁN. Az Iráni Nők Demokratikus Szövetsége junius 24-én a BVT budapesti ülése alkalmából nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben felhívta az iráni nők figyelmét a világbéke megőrzésének szükségességéibe. A felhívás azt is hangsúlyozza, hogy az iráni állami költségvetés fegyverkezésre óriási összegéket fordít, de teljesen elégtelen a közegészségügyre és a népművelés céljaira előirányzott összeg. H francia nemzetgyűlés üléséről Párizs (TASzSz). Junius 26-án, - tv kerjnányvúlsn íT-36. napján a fián. cíar nfcmztkgyiilés- kormányalakítási felhatalmazást adott a „függődén köztársasági11 Laniélnek. a jobbok dali képviselők egyik veze őjének, Laniel hangsúlyozta, hogy külpolitikáját „továbbra is az Atlanti Szövetséghez való hűség“ jellemzi. Kijelentette, hogy ,,a parlamentnek a szükséges pillanatban véleményt kell nyilvánítani az európai védelmi közösség létrehozásának tervéről11, mégpedig- a koreai kérdés megoldása, a párizsi szerződés úgynevezett „pót jegyzőkönyveinek'1 aláírása" és a brit-francia megegye, zés megkötése után. Megállapította, hogy a? indokinai háború terhei túlságosan súlyosak ahhoz, hogy Franciaország egymagában viselje azokat és. „ez a, kérdés szerepelni fog a bermudai találkozó napirendjén11. Kijelentette: kormánya minden erőfeszítését arra összpontosítja, hogy végetvessen az indokinai háborúnak. Laniel közölte, hogy „Franciaország, híven kötelezettségeihez, nem szándékozik elvetni Tunisz belső autonómiájára vonatkozólag tc-t ígéretét.11. Leszögezte, hogy Franciaországnak meg kell őriznie tuniszi pozícióit és hangsúlyozta Tunisz stratégiai jelentőségét. A bélpolitikai kérdésekre áttérve Laniel ezt mondotta: „Adóink terhe eléri a legvégső határokat.11 Rámutatott arra, hogy néhány napon belül pénzügyi törvényjavaslatot terjeszt elő, ennek lényegéről azonban semmit sem szólott. Laniel megalakítandó kormánya legfontosabb feladatként a gazdasági problémák megoldását, „Fran- ’eiaország külkereskedelmi mérlege megbontott egyensúlyának11 helyre- állítását jelölté meg. „A cselekvéshez — folytatta, Laniel — különleges felhatalmazások kellenek és néhány nap múlva kérni fogom ezeke: a parlament- töl11. Hangsúlyozta, hogy „nagy jelentőségeti tulajdonit az alkotmány gyors és lehetőleg minél telje, sebb módosításának11. Szünet után alig egyórás vitára került sor. Villon kommunista képviselő éles bírálattal illette Laniel programi» ját, hangsúlyoz-a, hogy Laniel fogja folytatni Pinay cs Mayer munkásellenes politikáját, az importlisták katonai intézkedéseinek kiszolgálója lesz. Villon beszédét nem engedték befe. jezni azzal a „megindokolással11, hogy engedélyezett ideje lejárt. Ezután megtörtént a szavazás. Laniel jelöltsége melleU adtak le 398 szavazatot, ellene pedig 207 szavazatot (a kommunisták és szocialisták).7 — * —' V - r r r-V* rV — A SZOVJETUNIÓ nagy segítséget nyújtott Iránnak a sáskajárás elleni küzdelemben. A szovjet expedíció az idén kétszer- akkora területet tisztított meg a sáskáktól, mint tavaly. — A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa határozatot hozott a munkások és alkalmazottak vasúti viteldijának csökkentéséről. Vasárnap, 1953 jun. 28. — A HADIFOGOLY-egyczinény értelmében alakítandó semleges bizottságban részvevő svájci küldöttség első csoportja elindult Koreába, ahová Washingtonon és Tokión keresztül érkezik meg. A küldöttség busz katonatisztből áll. — AZ ENSZ FŐTITKÁRA, Dag Hammarskjöld és Lester Pearson, az ENSz-közgyülés elnöke tárgyalt a közgyűlés rendkívüli ülésszakának esetleges összehívásáról. Megegyeztek abban, hogy korai volna még összehívni a rendkívüli közgyűlést a koreai helyzet megvitatására. NEMZETKÖZI SZEMLE Az utolsó hét eseményeiről szcs hadifoglyok tekintetében, s amelyben a fegyverszünet megkötésétől már csak egy lépés választott el? S végül fel kell vetni a kérdést, mi hozta létre azt, hogy az utóbbi hónapokban a nemzetközi helyzet feszültsége érezhetően engedett, s a tárgyalások gondolata egyre nagyobb visszhangot keltett az egész világon? Mindezt a Szovjetunió következetes békelépései, a békéért folyó nemzetközi harc eddig nem tapasztalt ki- szélesedése teremtette meg, s az előbbitől elválaszthatatlanul jelentős szerepet játszott benne az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei közötti ellentétek kiéleződése. Ezek az erők, ezek az okok semmiképpen sem gyengültek a Li Szin Man-féle provokáció vagy a berlini fasiszta provokáció következtében. Ellenkezőleg, ezek a békeellenes merényletek dühöt és felháborodást váltottak ki világszerte, fokozták a megegyezést követelő harci készséget s oly rétegek előtt is leleplezték a tárgyalások ellenfeleit, amelyek eddig áldozatai voltak e körök propagandájának, Teljesen reális tehát az a megállapítás, hogy a tárgyalások ügye, ha vissza is esett pillanatnyilag, de nem szenvedett kudarcot, s megvan a remény arra, hogy előbb vagy utóbb, de mégis a tárgyalások, a megegyezések szelleme kerekedik felül, Zürzavar Bermuda előtt A fentebbiekben azt mondouK, hogy a nemzetközi enyhülést létrehozó okok és erők semmiképen sem csökkentek az elmúlt napokhn elkövetett békeclleneS provokálok hatására. A bermudai értekedet körüli általános zűrzavar bizonyíja ezt a leg- ékesszólóbban. A hárotr nyugati hatalom Eisenhower áltjy javasolt tanácskozását eredetileg június közepére, később június végére tervezték, most pedig július 8.ra halasztották cl. A nyugati sajt$ nem hagyott kétséget afelől, hofy Eisenhower ezen a tanácskozáson közös frontba akarja tömöríteni a vezeiö „j-ugsti hatalmakat, hogy amennyiben mégsem tudja kikerülni egy négyhatalmi találkozás összeülését, úg- a nyugati kapitalista hatalmák egységesedi, előzetesen -kidolgozott köt etelésekkel a zsebükben foglaljanak állást a Szovjetúnióval szemben. Éppen ezzel az „egységgel" van azonban baj. A bermudai találkozó időpontjának első kitűzése óta az Egyesült Államok és nyugati „partnerei" közötti ellentétek tovább növekedtek s oly események zajlottak le ezekben az országokban, amelyek cseppet sem biztatóak a „hidegháború" politikusai számára. Gondolunk itt az olaszországi választásokra s a francia politikának arra a mély válságára, amely a hetekig tartó kormányválságban nyilvánul meg. Ezek a jelenségek cseppet sem fokozták Washington reményeit a bermudai ,egység"-et illetően. „A washingtoni külügyminisztériumban — jelentette a napokban a „Times" washingtoni tudósítója — növekvő aggodalommal figyelik a legújabb francia és olasz fejleményeket. De Gasperi többségének feltűnő csökkenése és a semleges irányzat határozott előretörése Franciaországban meggyőzte az amerikai hivatalos köröket arról, hogy az európai politikai helyzet mind kedvezőtlenebbé válik az Egyesült Államok politikájára és érdekeire nézve." Ezzel a fejlődéssel párhuzamosan egyre erőteljesebben érezteti hatását a népek tárgyalásokat követelő hangja. Ez elől a hang elől egyre nehezebb kitérni. Ilyen körülmények között a Szovjetúnió által javasolt békés tárgyalások lehetősége egyre csábítóbbá kezd válni nemcsak angol vezetőkörökben, de a francia uralkodókörök egyes csoportjainál is. ,,A Kelet—Nyugat közötti új párbeszédnek az egyszerű lehetősége — vallja be a „Paris Presse" című francia bur- zsoá lap — megállította Franciaországban az egységes Európa létrehozására irányuló folyamatot. Gyakorlatilag egyes befolyásos körök készek feladni az európai hadsereget a Moszkvával való megegyezés lehetősége kedvéért". A tárgyalások szelleme, a békés megegyezés óhajtása egyre ellenállhatatlanabb erővé válik tehát a világon. Ez az erő komolyan fenyegeti a bermudai találkozó programmjául bizonyos körök által kitűzött „kapitalista egységet". Június 25-én volt három éve, hogy megkezdődött a liszinmanista—amerikai fegyveres agresszió a koreai nép ellen. A világ népei az elmúlt hetekben azzal a reménnyel tekintettek június 25-e elé, hogy a harmadik évfordulón már hallgatni fognak Koreában a fegyverek, majd rövidesen meg-' nyílik a lehetőség a koreai béke végleges megteremtésére. Nem így történt. Li Szin Man-nak az amerikaiak tudtával elkövetett gonosz provokációja megakadályozta, hogy a koreai] fegyverszünet az általános várakozá- j soknak megfelelően máris létrejöjjön. Mindez komoly figyelmeztetés és nagy tanulság a népek békéjéért har- j coló száz- és százmilliók számára.! Mandez azt mutatja ugyanis, hogy a nemzetközi feszültség fenntartásában j érdekelt körök konokul szemben állak az észszerű rendezéssel, Hosszú napok teltek el Li Szin Man gyalázatos provokációja óta. A világ népei élesen és felháborodottan ítélték el ezt a békeellenes merényletet. De elítélték a nyugati burzsoá lapok is, s az angol kormányhoz közelálló „Yorkshire Post" egyenesen a béke gyilkosának nevezte Li Szin Mant. Az angol, francia és ausztráliai kormány jegyzékben, illetve levélben tiltakozott a fegyverszüneti tárgyalások megtorpedózására irányuló bűntény ellen. Amerikái részről azonban még mindig ném történt semmi pozitív lépés. Li Szin Man tovább hépciáskodik, s az amerikaiak ahelyett, hogy a koreai-kínai fél jogos követelésének megfelelően mindent megtennének a „szabadortbocsá- tott" hadifoglyok kézrekerítésére, különböző külügyi államtitkárokat és magasrangú tábornokokat küldözgetnek Li Szin Manhoz „a fegyverszünet fennakadásával kapcsolatos kérdések részletes megtárgyalására". Nehru és Lodge S most, amikor Nehru indiai miniszterelnök az ENSz összehívását követelte a koreai fegyverszünet kérdésének megvitatására, az első hivatalos amerikai megnyilatkozás az elutasítás hangja volt. Gabot Lodge, az Egyesült Államok ENSz-beli kül- <döttq,.;Nehru javaslatának nyilyánasy ságra kerülése után kijelentette: „Semmit sem tudok elképzelni, ami biztosabban ártana a koreai probléma megoldását célzó erőfeszítéseinknek, mint azt, hogy most azonnal összehívjuk a közgyűlést". Vagyis világosan megmutat -tik, hogy az amerikai vezetőkörök, vagy legalábbis az amerikai vpzetőkörök- nek egy jelentős csoportja mindenkép ki akar térni a nemzetközi problémák tárgyalások útján ■> nló rendezése elől és továbbra is a h degháborút, a fegyverkezést, a feszültség fenntartásának politikáját akarja folytatni. Súlyos tévedés lenne azonban, ha az események alakulását csakis ebből a szempontból/ vizsgálnánk. Pel kell vetni ugyanis a kérdést: mi hozta létre ezt a helyzetet, amelyben Churchill elmondotta ismeretes beszédét, amelyben sor került a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésére, amelyben sikerüli megállapodást elérni az ösz- ; S* » S’ »• - - j-í Csendélet az „Atlanti-piacon66 Az «Economist" cimü angol burzsoá folyóirat a kapitalista országoknak a nemzetközi piacon megmutatkozó ellentételnek jellemzésére azt írta, hogy ta kapitalista államok -a kereskedelem területén elvágják egymá s nyakát". íme, az angol önvallomás illusztrálása B. Jefirnov szovjet karikaturista rajza nyomán. )