Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-13 / 137. szám

fa 1R T É L E T* "■ ■ —*ßmm pyj»n H.1 mf Holtai elviársnö politikai iskolája ..Koltai Károlymó elvt-árgnőt .u2z;al a feladattalbízta meg a nagyka- »aiässaj Városi Pártbizottság, liogy a Magasépítő Vállalat II. éves poli­tikai iskoláját vezesee. Kottái elvtársnö tudta, feladata »ej» lesz l*ö»y- tnyii, sok nehézséget kell majd leküz donié, Nem hátrált meg. Buzdította 'lés serkentőt‘-e az a tudat, hogy több mint húsz dolgozó politikai »«ve- 'lését bipta ?á a párt. Arra törekedett, hogy saját maga mutasson példát a tanulásban. Állandóan taBult képezte magát, a propagandista iskolákon rendszere­sen megjelent Y emellett gazdasági munkáját is jó} végezte. így közel került a hallgatóihoz, megszerezte bizalmukat és''megteremtette alapját, ■a későbbi jó nevelő munkának. Munkája nem volt hiábavaló. Az a ki- itüntetés érte, hogy szemináriuma minfa-azeminaxium lett. Tudását, ta­pasztalatét nemcsak az általa vezet ett politikai iskola hallgatóinak a<ha iát hanem a többi propagandist a társának is. Koltai elvtársnő eredményeit annak köszönheti, lipgy nemcsak <a- tnit nevel lelkesít, hanem maga is tanul és lelkesedik mindazért, ami mimikájával összefügg. Módszere az, hogy a propagandista iskola u‘án összegyűjti ai. anyaghoz ezüksógea irodalmat a pártszervezettől vagy a Pártmunkás Könyvtárból, e azt kijegyzeteli. A Szabad Nép, a Tartós Béke, a Zala cikkeit szintén gondosan figyelemmel követi. Ezután ké­szíti el az előadását. , . ,, ... ,T Előadását nőm brosúrából olvassa fel, hanem jegyzetből. Nyugod­tan megfontoltan beszól, a hallgatók jegyzetelhe'-nek. AZ előadás után mindig megkérdezi hallgatóitól mit nem értettek meg a ha_ kell, újra magyaráz. Á vitánál arra törekedik, hogy minél többen szóljanak hoz­zá» \ fökérdéseket alkérdéeekre bon tja s igy eléri, hogy a kérdést rész­leteiben beszélik meg. Mindenkit bevon az anyag megtárgyalásába. Azokkal foglalkozik többet, akik kisebb szókinccsel rendelkeznek. Ve­lük szemináriumon kívül is foglalkozik, segítséget ad a politikai isko­lára való felkészülésben. Koltai elvtársnő előadását Hege Károly és Nyirő Gézánó propagan. '(listákkal tanköri foglalkozás keretében megbeszéli. Kiegészítik az elő­adást. Megszervezte, hogy a hallgatók kiselőadásokat tartsanak. A kiselőadást közösen értékelték, rámutatva mi* volt helyes, mi nem Elősegíti az elvtársak előadóképessó gének növelését, megtanítja őket •orra, hogyan kell felkészülni és levezetni az előadást, milyen legyen az előadás felépítésének módszere. E? ek a kiselőadások fokozták a hallga­tók aktivitását és szélesítették látókörüket. Ennek eredménye többek között az, hogy a jövő oktatási évben az iskola hallgatói közül 3 elv­társat propagandamunkával bíznak meg. Koltai elvtársnö figyelme túlterjed az oktatáson, lilénk figyelem­mel kiséri hallgatóinak gyakorlati munkáját is. Hallgatóiról káder- naplót vezet, melyben fel van tüntetve a szemináriumi és gazdasági munkája. Mindig tudja, kinél van lemaradás, hol kell segíteni. Koltai elvtársnő nem feledkezik meg a kollektiv szellem építésé­ről sem. Időnkint elviszi hallgatóit moziba. A foglalkozás tematikája is változatos és szép. Már az ok'atási óv elején választottak énekfe lelöst, aki mozgalmi indulókra tanítja a hallgatókat. Minden foglal hozás előtt énekelnek, énekkel is fej ezik be a szemináriumot. Koltai elvtáraaő szemináriuma jő munkát végzett a választás agi- tációs munkájában i*,-A hallgatók és az előadók ssnros kapcsolata ered­ményezte, hogy a választások után nem kellett újjászervezni a politi­kai iskolát, hanem fegyelmezetten, teljes egységben folyt tovább. Mögt tíz összefoglalók és a vizsgák idején még odaadóbban és lelkesebben készülnek fel a hátralévő foglalkozásokra, hogy emelt fővel számolhas sauak be a pártnak .eddigi, elért eredményeikről. Jól felkészült a „Papírgyűjtő hetekére a zalaegerszegi Ingatlankezelő Vállalat A zalaegerszegi Ingatlankezelő Vállalat, a vas- és fémhulladék- gyűjtés során országos viszonylat­ban is — Budapest város kivéte­lével — az első helyre került. A dolgozók értékes jutalmakat kaptak Buda Gyula elvtárs. a vállalat ve­zetője megkapta a „Kiváló íém- gyüjtő“ jelvényt is. Városokban a papír- és a textil­hulladékgyüjtés csak 15-én veszi kezdetét, de a Közületi Ingatlan- kezelő dolgozói már az előkészü­letek során annyi papírhulladékot szedtek össze, hogy 1 mázsás ter­vüket 30 kilóval túlszárnyalták. A papír- és textilhulladékgyüjtésné! Káski Mihály, Kovács József, Bu­dai Gyula és Nemes József járnak az élen. A múlt nap sajtóértekezletet tartottak. A dolgozóknak felolvas­ták a minisztertanács határozatát, majd megmagyarázták a hulla­dékgyűjtés népgazdasági jelentő­ségéi. Céljuk az, hogy ismét elsők le­gyenek az országos versenyben. A ..Papírgyűjtő helek‘‘-re verseny­re hívták a nagykanizsai Ingat­lankezelő V. dolgozóit. Munkáslevelezőink írják: Az alábbi két levelet ipari ta­nulók küldték hozzánk. Tar Ferenc I. éves ipari tanuló többek között ezeket írja: „Megnéztem az „Ifjú szívvel'“ című filmet. Ez a fjlm az ipar} tanulók életével és munkájával foglalkozik, az ipari tanulók éle­téből meriti lényegét. Mi, tanulók ismerjük gyönyörű iskoláinkat és tiszta, szép tanműhelyeinket, de amikor a filmet nézzük, mégis fokozott mértékben elevenednek fel bennünk azok a képek, ame­lyeket az idősebb szakmunkások festettek elénk a múlt „inasainak“' keserves életéről. A film arra ta­nít bennünket, hogy éljünk a párt adta lehetőséggel, de legyünk is érdemesek pártunk szerető gon­doskodására. Most, hogy láttuk a mi életünk­ről szóló filmet s okultunk abból, rövidesen megszüntetjük azokat a hiányosságokat, amelyek még a mi intézetünknél is mutatkoznak- A filmet nézve azt láttuk, hogy az ellenség mindenüvé befurako­dik — még a tanműhelyekbe is. Nekünk, összefogva tanárainkkal, igyekeznünk kell leleplezni a kö­zénk furakodott ellenséget, amely munkánkat igyekszik hátráltatni. A filmből azt is megtanultuk, hogy mi mindenre jó a kulturcso- port. Nálunk nincs aktiv kultur- csoport — s ez nemcsak a vezető­ség hibája, hanem a mi hibánk is. Remélem, a filmből a Dlgz-szer- vezet is tanult és segítségünkre lesz a hiányosságok megszünteté­sében,“ Nagy Árpád ipari tanuló ugyancsak a film hatása alatt irta meg levelét. „A film a mi bol­dog, gondnélküli életünket tük­rözte — Írja többek között. — Megtanultuk a filmből, hogy csak úgy válhatunk a szocializmus va­lódi építőivé, ha szorgalmasan, becsületesen tanulunk. Népi de­mokráciánknak olyan tanulókra van szüksége, mint amilyen a film Dani Jánosa volt. Úgy ta­nuljunk, úgy dolgozzunk, hogy mi is ilyenekké váljunk. A film be­mutatta a DISz munkáját, vala­mint a bírálat és önbirálat fegy­verét is. Nekünk mindkettővel él­nünk kell. Mi, DISz-fiatalok meg­tanultuk az „Ifjú szívvel1' című filmből, hogyan kell ártalmatlan­ná tenni azokat az elemeket, akik nem közénk valók. Pártunk nagy gondot fordit a mi nevelésünkre,' a legjobb szak­embereket adja mellénk s a ruhá­zat s a kitűnő ellátás mellett még szórakozásunkról is bőségesen gondoskodik. Mi ezt azzal fog­juk meghálálni, hogy szilárdabbá tesszük intézetünkben a fegyel­met s a tanulságot, amit a film nézése közben leszűrtünk, igyek­szünk a mi életünkben, a mi mun­kánknál is megvalósítani.“ ★ Éri Jenő, a Ruhagyár sztahano­vista gépésze munkamódszeréről és teljesítményéről számol be le­velében; „$okan azt gondolják, hogy az én munkamódszeremben valami „ördöngösség1“ van, hogy magas teljesítményt érek el. Pedig nincs benne semmi különös. Annyi az egész, hogy amikor dolgozok, fél­reteszek minden más gondot s a 3 órai munkaidőnek minden percét kihasználom. Ez az egyik lenditő- je a jobb és a többtermelésnek. Munkámat mindig jókedvűen végzem. Arra gondolok, ha job­ban dolgozom, azzal is a békét erősítem. Az én munkámnál is adódnak nehézségek, de legyő­zöm azokat, mert nincs olyan ne­hézség, amit ne lehetne legyőz­ni. Eleinte nálam se igy ment a munka. Volt néhány álmatlan éj­szakám. Sokat törtem a fejemet, hogyan tudnék magasabb telje­sítményt elérni. Csodákat nem várhatunk, a csodának önmagunk­ban kell megszületnie. Nálam is igy történt. Négy dolog a legfontosabb: aka­rat,, a legjobb fogások elsajátítása, a gép lelkiismeretes karbantartá­sa és a munkaidő minden percé­nek kihasználása. Ezt teszem, eze­ket tanácsolom. Most még azt írom meg, ho­gyan készülök a Béke-Világta- nács ülésére: Junius 1-én 254 szá­zalékot teljesítettem. 2-án már 23 százalékkal többet termeltem, 3-án 272 százalékot értem el, 4-én 4 százalékkal gyengébb volt az eredményem, 5-én pedig már 3 százalékkal ismét túlszárnyaltam junius 4-i teljesítményemet. így harcolok a békéért s hiszem, hogy azok, akiket versenyre hiv- 1 tarn, igyekeznek utolérni.“ í i'i rs r? í í w x x x x Érettségi békéből x x x ;; x x x x x x x s; Ha as iaiperiaiiatúk nem félnének a békétől, nyilván ueai indították Volna el újabb aljas Am^dósaikat a béke hívei legjobbjainak budapesti ülése ellen. Az imperialista, sajtó és rádió szerint ugyanis ,,nagy as iz­galom a kommunisták körében már három háttel a Beke-Yilágianécs bu­dapesti ülése előtt'*. l)e szerintük „mindehhez a magyar népnek semmi köze.“ Ezt akarják elhitetni itton-utíé- len elszórt rágalmaikkal az imperia­lista éter-banditák és a Wall-Street béreire hiiügynökei. Az izgalom azon ban ezek szerint az imperialisták kö rében van — mégpedig azért, meri a békéliez a magyar népnek igen is nagy köze van. A dusanj nekünk termő földek, az aj házak, a gyárak, az uj városok a bölcsődék apróságainak mosolya, az uj iskolák, a boldog gyermekek, az egyenes tekin-etü ifjúság az egy sorban dolgozó férfiak és nők a büszke Terv — oz mind a béke. Megértjük hát az imperialista kö rok izgatottságát. Kezdik mind job­ban felismerni a béke erőit, Muraszemenye, 1053. június 4, Bóketarisenya készül Muraszeme- ■nyén is. Pak Den Aj-nak küldik a Béke-Világ tanács ülésére a békebi­zottság tagjai, asszonyai és leányai. Villanyfény mellett öltögetik szór gos kézzel hímzését. Olyan tarisznya ez, melynek itt, a muraszemenyei földön termett a kendere, murasze- menyei lányok, asszonyok Utalták, ok fonták a fonalát, ők szőtték a vász­nad. Azon a földön termett, melyen a múltban csak a munka- volt az övék, a termés pedig Essterhásyé, a hercegé. Neon a ruhát, hanem a szűkös ke nyerd keresték Somogybán, Bara­nyában, Tolnában és Veszprémben a tu alt muraszemenyei nincstelenjei. Asszonyokkal együtt vándorolt fél falu népe a nincstelcnség elől újabb nwcslelenségbe. Ott vándoroltak a végtelen ország­utakon Magyarlaki József ék, Bíró Istvánéit, Szűcs Istvánék, Horváth fajosék, és még sokan mások, üres szi-i vei, üres tarisznyával. Most már övéké a föld, nekik te­rem minden hantja, uj házak épül­tek s a benne lakók tele vannak terv­vel bizakodással. Jlát, hogy is . ne lewne közük a bé­kéhez ! Leszed közben öltögetnek s amiről löszéinek, az teszi fürgékké az uj ja­két elgondolkozóvá az arcokat. .1 birkaakoltól a saját házig hosz- szu volt az ut. — Bolha, tetű volt a hálótársv.nL az ébresztőnk — igy emlegetik a cseléd életet Horváth Lajos és f&U= sége. — Evekig nem telett egy jó ruhára, kenyérre és csak szűkösen, pedig abban dolgoztunk. Végigjá/ tűk az egész Dunántúlt, áprilisipi novemberig vá-ndoroltymk s megtanul­tuk, hogy az ur az Baranyában cs Veszprémben is egy kutya. Még egy urat ismertünk, aJ éhséget. Hz haj­tott bennünket az egyik megyéből a másikba. — Nemek nem volt becsülete -*■ ezt nem felejti el soha Horváthné — pedig nem egy munkában többet végeztünk a férfiaknál, csakhogy ke­vesebb fizetést kaptunk. Csak az ol­csó munkaerőnek volt ,,becsülete“ Akartak jobban, akartak máské­pen élni. Ve cseberböl-vederbe jv lőtt Horváth Lajos, amikor 194:1- ban az amerikai tökétől szipolya, sót: olajüzembe került. Nemcsak az olajat szívták ki n salai, földből, a zalai munkások vé­rét, verítékét is. 4 múlt isltolájái üt járta ki Horváth Lajos, itt „érqbtr X X X X X X X X V-í X X X séyizet“ : megismerte, hogy a ma­gyar ur, az amerikai ur is egy ku­tya, hogy a munkás sorsa Lovászi­tól Kansas City ig egy — amíg « tőke az ur. Ittt a villanyfény mellett, a fehér­re feyle-pt ajtók és ablakok mögött nagyon messzinek tetszik már ez az idő, de a kemény arcok, a kiforrott vélemények bizonyítják: ezek az ein. berek gyűlölik a múltat, becsülik, szd'cdi'é, építik a mát és’ minden gondolatuk a holnapé. —■ Hogyan is tervezhettünk volna akkor többet a rajtunk valónál, a falat kenyérnél? — tesznek kérdéssel pontot a múltra Horváthék. 4 felszabadulás úgy érte őket mint az évekig kalitkában tartott madarat a nyitott ajtó. Meg kelleti tanulni élniük is. De azután hamar «.'árnyra kaptak. — Házat építünk — adta ki. a je lszót Horváth. Lajos. Maga tervez­te, meg is rajzolta. Szép, nagy iá fftís házat go-ndolt ki maguknak, Mű- álltak a falak, amikor ti orvát hu í hinni kezdett benne: — Ház less eb­ből, a mi házunk l All már a ház. Két év alatt épül 84 ezer forintból. A maguk kerese­téből. Az utca túloldalán, szemközt az orvosi rendelő, Idegen ugyancsal összetéveszti a két épületet. Olyan házat építettek Horváthék, mélyben déd- és nagyapák, emberöltők elfőj tobt házutáni sóvárgása, tervei egy­szerre váltak valóra. Valamikor gyalog rótták a cselé­dek útját, tarlók melletti árokptn fon rözsetüzön melengették során- életüket. Most az előszobában. k<’- kerékpár áll, villany fény bt n olvas mik. villanyvasalóval vasal, 0 rádió hangjai mellett -reason melegíti a re csórót az egykori sommása**-.ouy — Bútor még csak olyan felírná.- van — mentege'öd-zilc Horváihv< ■ De az is uj lesz. — Erezni a szavátó> hogy ez a „lesz“ már olyan termé­szefes, annyira biztos, mint napkel­tekor a reggel, Terveik vannak, melyek sorra va- lóraválnak. De nem vesztek el a maguk apró-cseprő ügyeik között. A ház, a kerékpárok, a rádió, az uj bú­tor ha itt a családon belül nagy dolgok is — eltörpülnek a nagy család terve, mellett. Túl látnak ők a házon, (ül d falun is. — Az a terv is a miénk — szöge­zik le véleményüket, csak igy egy­szerűen. TJgy is van. Horváth Lajos a lovászi olajüzem kétszeres szrtahór nc-vistája. 497 százalékkal érte el a c. ahmovistß címet. Nyugodt, kimért beszélgetése, éle­tül: egyre növekvő derűje után ön­kor y! elemi is megkérdezzük: meg­él igedeti-e életével ? — Nem, nem vagyok megeléged­ve — nagyon határozott a felelete — még többet akarok elérni. Ha többet adok az országnak, az nekem is többet jelent. _ A. nagy család igazsága ez. Öltözik, elköszön, kitolja kerék párját, Ej fél közeleg s az éjszakai mv.*:ak kezdete. Korábban is indul ■inert szoros a munka: több tonna A aj a,t vállaltak terven felül a Béke- 1' ágUrnács budapesti ülése tiszte- nttere. ők pedig — az. olajbányászok — állják a szavukat. Hát hogy is ne lenne közük a .1 l:éhez I Ilorváthné a murasz&menyei tszcs uj tagja. Ismerik dolgosságát, szór. pálmát, igy lett brigád-vezető. Di- ■-ikszilc az asszonyokkal, akik vala mennyien rész tv esznek a munkában *orra- teljesítik a növényápolás ■/ei das. gyors munkát követelő fel- ■ L:Ui:l. Farkas Jóss/.fné. Gyepese ViMakó Verepené és a többi • .oá.// kemény kézzel fogják a '-..pitt < i lcben a napol ban: a nagy unokát már elsöpörte a felszabadí- " s-nvjet nép ás a pent s most ők — aprókat irtják a kukorica, a répa, a burgonya zsenge sorai közül, A Bcke-Vüág-tanács ülése tiszteletére olyan tisztának kell lennie a határ­nak, mini még soha' Ezt vállalták, ezt teljesítik is. De ott van a szemük a határon is. Nem véletlen az, hogy Pak Den Aj- nak, a hős koreai, nép asszonyának küldik béketarissnyájukat. ügy har­colnak a békéért, ahogy ő harcol az imperialista betolakodók ellen. Nyi­tott szemmel járnak hál: megismer­ték a békét, tudják, ki au ellensége. Mire elkészül, arra meg is telik a béketarisznya. Mindenkinek van mondanivalója. Az úttörők arról ír­nak Pak Den Aj-nak, milyen lesz a b irony it v árnyuk s jó munkájuk ju­talmául ki, hol üdül a nyáron, A termelőszövetkezet. asszonyai cselédsorsuk megaláztatásairól, uj életük örömeiről, munkájukról, az apróságokkal teli napköziétthonról Írják levelüket. Az egyénileg dolgozó parasztok — volt cselédek és sommások, most uj- gazdák — Levelei is a békeharc győzel­miről, a begyűjtés, a növényápolás övben való teljesít égéről visznek hirt a távoli országok küldötteinek. Morvá imé pedig azt írja meg, hogy a fia néphadseregünk kato­nája, hogy ők egyszerre három he­lyen: az olajtornyok alatt,, a, ter­melőszövetkezetben és a határon is kemény kézzel dolgoznak a békéért. Ezeknek az embereknek ne lenne közük a békéhez? A tettek, amelyeket vállaltak és teljesítettek, bizonyság arra, hogy zek az emberek megtanulták és tud­ják. mi a bélre. A béke érettségijét úszik le a Béke-Vi!< ig'aaác.'- ülése asztalára, híradásul az 1 a -: világ­nálh ékeli arcosoknak és háborús gy a Hőgutáknak: érett harcosai vagyunk a békének, akik pedig ezt kétségbe vonták, meg­érettek a pusztulásra. BENKö KAROLY,

Next

/
Oldalképek
Tartalom