Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-13 / 137. szám

fa 1R T É L E T*

"■ ■ —*ßmm pyj»n H.1 mf

Holtai elviársnö politikai iskolája

..Koltai Károlymó elvt-árgnőt .u2z;al a feladattalbízta meg a nagyka- »aiässaj Városi Pártbizottság, liogy a Magasépítő Vállalat II. éves politikai iskoláját vezesee. Kottái elvtársnö tudta, feladata »ej» lesz l*ö»y- tnyii, sok nehézséget kell majd leküz donié, Nem hátrált meg. Buzdította 'lés serkentőt‘-e az a tudat, hogy több mint húsz dolgozó politikai »«ve- 'lését bipta ?á a párt.

Arra törekedett, hogy saját maga mutasson példát a tanulásban. Állandóan taBult képezte magát, a propagandista iskolákon rendszeresen megjelent Y emellett gazdasági munkáját is jó} végezte. így közel került a hallgatóihoz, megszerezte bizalmukat és''megteremtette alapját, ■a későbbi jó nevelő munkának. Munkája nem volt hiábavaló. Az a ki- itüntetés érte, hogy szemináriuma minfa-azeminaxium lett. Tudását, tapasztalatét nemcsak az általa vezet ett politikai iskola hallgatóinak a<ha iát hanem a többi propagandist a társának is.

Koltai elvtársnő eredményeit annak köszönheti, lipgy nemcsak <a- tnit nevel lelkesít, hanem maga is tanul és lelkesedik mindazért, ami mimikájával összefügg. Módszere az, hogy a propagandista iskola u‘án összegyűjti ai. anyaghoz ezüksógea irodalmat a pártszervezettől vagy a Pártmunkás Könyvtárból, e azt kijegyzeteli. A Szabad Nép, a Tartós Béke, a Zala cikkeit szintén gondosan figyelemmel követi. Ezután készíti el az előadását. , . ,, ... ,T

Előadását nőm brosúrából olvassa fel, hanem jegyzetből. Nyugodtan megfontoltan beszól, a hallgatók jegyzetelhe'-nek. AZ előadás után mindig megkérdezi hallgatóitól mit nem értettek meg a ha_ kell, újra magyaráz. Á vitánál arra törekedik, hogy minél többen szóljanak hozzá» \ fökérdéseket alkérdéeekre bon tja s igy eléri, hogy a kérdést részleteiben beszélik meg. Mindenkit bevon az anyag megtárgyalásába. Azokkal foglalkozik többet, akik kisebb szókinccsel rendelkeznek. Velük szemináriumon kívül is foglalkozik, segítséget ad a politikai iskolára való felkészülésben.

Koltai elvtársnő előadását Hege Károly és Nyirő Gézánó propagan. '(listákkal tanköri foglalkozás keretében megbeszéli. Kiegészítik az előadást. Megszervezte, hogy a hallgatók kiselőadásokat tartsanak. A kiselőadást közösen értékelték, rámutatva mi* volt helyes, mi nem Elősegíti az elvtársak előadóképessó gének növelését, megtanítja őket •orra, hogyan kell felkészülni és levezetni az előadást, milyen legyen az előadás felépítésének módszere. E? ek a kiselőadások fokozták a hallgatók aktivitását és szélesítették látókörüket. Ennek eredménye többek között az, hogy a jövő oktatási évben az iskola hallgatói közül 3 elvtársat propagandamunkával bíznak meg.

Koltai elvtársnö figyelme túlterjed az oktatáson, lilénk figyelemmel kiséri hallgatóinak gyakorlati munkáját is. Hallgatóiról káder- naplót vezet, melyben fel van tüntetve a szemináriumi és gazdasági munkája. Mindig tudja, kinél van lemaradás, hol kell segíteni.

Koltai elvtársnő nem feledkezik meg a kollektiv szellem építéséről sem. Időnkint elviszi hallgatóit moziba. A foglalkozás tematikája is változatos és szép. Már az ok'atási óv elején választottak énekfe lelöst, aki mozgalmi indulókra tanítja a hallgatókat. Minden foglal hozás előtt énekelnek, énekkel is fej ezik be a szemináriumot.

Koltai elvtáraaő szemináriuma jő munkát végzett a választás agi- tációs munkájában i*,-A hallgatók és az előadók ssnros kapcsolata eredményezte, hogy a választások után nem kellett újjászervezni a politikai iskolát, hanem fegyelmezetten, teljes egységben folyt tovább. Mögt tíz összefoglalók és a vizsgák idején még odaadóbban és lelkesebben készülnek fel a hátralévő foglalkozásokra, hogy emelt fővel számolhas sauak be a pártnak .eddigi, elért eredményeikről.

Jól felkészült a „Papírgyűjtő hetekére a zalaegerszegi Ingatlankezelő

Vállalat

A zalaegerszegi Ingatlankezelő Vállalat, a vas- és fémhulladék- gyűjtés során országos viszonylatban is — Budapest város kivételével — az első helyre került. A dolgozók értékes jutalmakat kaptak Buda Gyula elvtárs. a vállalat vezetője megkapta a „Kiváló íém- gyüjtő“ jelvényt is.

Városokban a papír- és a textilhulladékgyüjtés csak 15-én veszi kezdetét, de a Közületi Ingatlan- kezelő dolgozói már az előkészületek során annyi papírhulladékot szedtek össze, hogy 1 mázsás tervüket 30 kilóval túlszárnyalták. A papír- és textilhulladékgyüjtésné! Káski Mihály, Kovács József, Budai Gyula és Nemes József járnak az élen.

A múlt nap sajtóértekezletet tartottak. A dolgozóknak felolvasták a minisztertanács határozatát, majd megmagyarázták a hulladékgyűjtés népgazdasági jelentőségéi.

Céljuk az, hogy ismét elsők legyenek az országos versenyben. A ..Papírgyűjtő helek‘‘-re versenyre hívták a nagykanizsai Ingatlankezelő V. dolgozóit.

Munkáslevelezőink írják:

Az alábbi két levelet ipari tanulók küldték hozzánk.

Tar Ferenc I. éves ipari tanuló többek között ezeket írja:

„Megnéztem az „Ifjú szívvel'“ című filmet. Ez a fjlm az ipar} tanulók életével és munkájával foglalkozik, az ipari tanulók életéből meriti lényegét. Mi, tanulók ismerjük gyönyörű iskoláinkat és tiszta, szép tanműhelyeinket, de amikor a filmet nézzük, mégis fokozott mértékben elevenednek fel bennünk azok a képek, amelyeket az idősebb szakmunkások festettek elénk a múlt „inasainak“' keserves életéről. A film arra tanít bennünket, hogy éljünk a párt adta lehetőséggel, de legyünk is érdemesek pártunk szerető gondoskodására.

Most, hogy láttuk a mi életünkről szóló filmet s okultunk abból, rövidesen megszüntetjük azokat a hiányosságokat, amelyek még a mi intézetünknél is mutatkoznak- A filmet nézve azt láttuk, hogy az ellenség mindenüvé befurakodik — még a tanműhelyekbe is. Nekünk, összefogva tanárainkkal, igyekeznünk kell leleplezni a közénk furakodott ellenséget, amely munkánkat igyekszik hátráltatni.

A filmből azt is megtanultuk, hogy mi mindenre jó a kulturcso- port. Nálunk nincs aktiv kultur- csoport — s ez nemcsak a vezetőség hibája, hanem a mi hibánk is. Remélem, a filmből a Dlgz-szer- vezet is tanult és segítségünkre lesz a hiányosságok megszüntetésében,“

Nagy Árpád ipari tanuló ugyancsak a film hatása alatt irta meg levelét. „A film a mi boldog, gondnélküli életünket tükrözte — Írja többek között. — Megtanultuk a filmből, hogy csak úgy válhatunk a szocializmus valódi építőivé, ha szorgalmasan, becsületesen tanulunk. Népi demokráciánknak olyan tanulókra van szüksége, mint amilyen a film Dani Jánosa volt. Úgy tanuljunk, úgy dolgozzunk, hogy mi is ilyenekké váljunk. A film bemutatta a DISz munkáját, valamint a bírálat és önbirálat fegyverét is. Nekünk mindkettővel élnünk kell. Mi, DISz-fiatalok megtanultuk az „Ifjú szívvel1' című filmből, hogyan kell ártalmatlanná tenni azokat az elemeket, akik nem közénk valók.

Pártunk nagy gondot fordit a mi nevelésünkre,' a legjobb szakembereket adja mellénk s a ruházat s a kitűnő ellátás mellett még szórakozásunkról is bőségesen gondoskodik. Mi ezt azzal fogjuk meghálálni, hogy szilárdabbá tesszük intézetünkben a fegyelmet s a tanulságot, amit a film nézése közben leszűrtünk, igyekszünk a mi életünkben, a mi munkánknál is megvalósítani.“

★

Éri Jenő, a Ruhagyár sztahanovista gépésze munkamódszeréről és teljesítményéről számol be levelében;

„$okan azt gondolják, hogy az én munkamódszeremben valami „ördöngösség1“ van, hogy magas teljesítményt érek el. Pedig nincs benne semmi különös. Annyi az

egész, hogy amikor dolgozok, félreteszek minden más gondot s a 3 órai munkaidőnek minden percét kihasználom. Ez az egyik lenditő- je a jobb és a többtermelésnek. Munkámat mindig jókedvűen végzem. Arra gondolok, ha jobban dolgozom, azzal is a békét erősítem. Az én munkámnál is adódnak nehézségek, de legyőzöm azokat, mert nincs olyan nehézség, amit ne lehetne legyőzni.

Eleinte nálam se igy ment a munka. Volt néhány álmatlan éjszakám. Sokat törtem a fejemet, hogyan tudnék magasabb teljesítményt elérni. Csodákat nem várhatunk, a csodának önmagunkban kell megszületnie. Nálam is igy történt.

Négy dolog a legfontosabb: akarat,, a legjobb fogások elsajátítása, a gép lelkiismeretes karbantartása és a munkaidő minden percének kihasználása. Ezt teszem, ezeket tanácsolom.

Most még azt írom meg, hogyan készülök a Béke-Világta- nács ülésére: Junius 1-én 254 százalékot teljesítettem. 2-án már 23 százalékkal többet termeltem, 3-án 272 százalékot értem el, 4-én 4 százalékkal gyengébb volt az eredményem, 5-én pedig már 3 százalékkal ismét túlszárnyaltam junius 4-i teljesítményemet. így harcolok a békéért s hiszem, hogy azok, akiket versenyre hiv- 1 tarn, igyekeznek utolérni.“

í i'i rs r? í í w x x x x

Érettségi békéből

x x x ;; x x x x x x x s;

Ha as iaiperiaiiatúk nem félnének a békétől, nyilván ueai indították Volna el újabb aljas Am^dósaikat a béke hívei legjobbjainak budapesti ülése ellen. Az imperialista, sajtó és rádió szerint ugyanis ,,nagy as izgalom a kommunisták körében már három háttel a Beke-Yilágianécs budapesti ülése előtt'*. l)e szerintük „mindehhez a magyar népnek semmi köze.“

Ezt akarják elhitetni itton-utíé- len elszórt rágalmaikkal az imperialista éter-banditák és a Wall-Street béreire hiiügynökei. Az izgalom azon ban ezek szerint az imperialisták kö rében van — mégpedig azért, meri a békéliez a magyar népnek igen is nagy köze van.

A dusanj nekünk termő földek, az aj házak, a gyárak, az uj városok a bölcsődék apróságainak mosolya, az uj iskolák, a boldog gyermekek, az egyenes tekin-etü ifjúság az egy sorban dolgozó férfiak és nők a büszke Terv — oz mind a béke.

Megértjük hát az imperialista kö rok izgatottságát. Kezdik mind jobban felismerni a béke erőit,

Muraszemenye, 1053. június 4,

Bóketarisenya készül Muraszeme- ■nyén is. Pak Den Aj-nak küldik a Béke-Világ tanács ülésére a békebizottság tagjai, asszonyai és leányai. Villanyfény mellett öltögetik szór gos kézzel hímzését. Olyan tarisznya ez, melynek itt, a muraszemenyei földön termett a kendere, murasze- menyei lányok, asszonyok Utalták, ok fonták a fonalát, ők szőtték a vásznad. Azon a földön termett, melyen a múltban csak a munka- volt az övék, a termés pedig Essterhásyé, a hercegé.

Neon a ruhát, hanem a szűkös ke nyerd keresték Somogybán, Baranyában, Tolnában és Veszprémben a

tu alt muraszemenyei nincstelenjei. Asszonyokkal együtt vándorolt fél falu népe a nincstelcnség elől újabb nwcslelenségbe.

Ott vándoroltak a végtelen országutakon Magyarlaki József ék, Bíró Istvánéit, Szűcs Istvánék, Horváth fajosék, és még sokan mások, üres szi-i vei, üres tarisznyával.

Most már övéké a föld, nekik terem minden hantja, uj házak épültek s a benne lakók tele vannak tervvel bizakodással.

Jlát, hogy is . ne lewne közük a békéhez !

Leszed közben öltögetnek s amiről löszéinek, az teszi fürgékké az uj jakét elgondolkozóvá az arcokat.

.1 birkaakoltól a saját házig hosz- szu volt az ut.

— Bolha, tetű volt a hálótársv.nL az ébresztőnk — igy emlegetik a cseléd életet Horváth Lajos és f&U= sége. — Evekig nem telett egy jó ruhára, kenyérre és csak szűkösen, pedig abban dolgoztunk. Végigjá/ tűk az egész Dunántúlt, áprilisipi novemberig vá-ndoroltymk s megtanultuk, hogy az ur az Baranyában cs Veszprémben is egy kutya. Még egy urat ismertünk, aJ éhséget. Hz hajtott bennünket az egyik megyéből a másikba.

— Nemek nem volt becsülete -*■ ezt nem felejti el soha Horváthné — pedig nem egy munkában többet végeztünk a férfiaknál, csakhogy kevesebb fizetést kaptunk. Csak az olcsó munkaerőnek volt ,,becsülete“

Akartak jobban, akartak másképen élni. Ve cseberböl-vederbe jv lőtt Horváth Lajos, amikor 194:1- ban az amerikai tökétől szipolya, sót: olajüzembe került.

Nemcsak az olajat szívták ki n salai, földből, a zalai munkások vérét, verítékét is. 4 múlt isltolájái üt járta ki Horváth Lajos, itt „érqbtr

X X X X X X X X V-í X X X

séyizet“ : megismerte, hogy a magyar ur, az amerikai ur is egy kutya, hogy a munkás sorsa Lovászitól Kansas City ig egy — amíg « tőke az ur.

Ittt a villanyfény mellett, a fehérre feyle-pt ajtók és ablakok mögött nagyon messzinek tetszik már ez az idő, de a kemény arcok, a kiforrott vélemények bizonyítják: ezek az ein. berek gyűlölik a múltat, becsülik, szd'cdi'é, építik a mát és’ minden gondolatuk a holnapé.

—■ Hogyan is tervezhettünk volna akkor többet a rajtunk valónál, a falat kenyérnél? — tesznek kérdéssel pontot a múltra Horváthék.

4 felszabadulás úgy érte őket mint az évekig kalitkában tartott madarat a nyitott ajtó. Meg kelleti tanulni élniük is. De azután hamar «.'árnyra kaptak.

— Házat építünk — adta ki. a je lszót Horváth. Lajos. Maga tervezte, meg is rajzolta. Szép, nagy iá fftís házat go-ndolt ki maguknak, Mű- álltak a falak, amikor ti orvát hu í hinni kezdett benne: — Ház less ebből, a mi házunk l

All már a ház. Két év alatt épül 84 ezer forintból. A maguk keresetéből. Az utca túloldalán, szemközt az orvosi rendelő, Idegen ugyancsal összetéveszti a két épületet. Olyan házat építettek Horváthék, mélyben déd- és nagyapák, emberöltők elfőj tobt házutáni sóvárgása, tervei egyszerre váltak valóra.

Valamikor gyalog rótták a cselédek útját, tarlók melletti árokptn fon rözsetüzön melengették során- életüket. Most az előszobában. k<’- kerékpár áll, villany fény bt n olvas mik. villanyvasalóval vasal, 0 rádió hangjai mellett -reason melegíti a re csórót az egykori sommása**-.ouy

— Bútor még csak olyan felírná.- van — mentege'öd-zilc Horváihv< ■ De az is uj lesz. — Erezni a szavátó> hogy ez a „lesz“ már olyan természefes, annyira biztos, mint napkeltekor a reggel,

Terveik vannak, melyek sorra va- lóraválnak. De nem vesztek el a maguk apró-cseprő ügyeik között. A ház, a kerékpárok, a rádió, az uj bútor ha itt a családon belül nagy dolgok is — eltörpülnek a nagy család terve, mellett. Túl látnak ők a házon, (ül d falun is.

— Az a terv is a miénk — szögezik le véleményüket, csak igy egyszerűen. TJgy is van. Horváth Lajos a lovászi olajüzem kétszeres szrtahór nc-vistája. 497 százalékkal érte el a c. ahmovistß címet.

Nyugodt, kimért beszélgetése, életül: egyre növekvő derűje után önkor y! elemi is megkérdezzük: megél igedeti-e életével ?

— Nem, nem vagyok megelégedve — nagyon határozott a felelete

— még többet akarok elérni. Ha többet adok az országnak, az nekem is többet jelent.

_ A. nagy család igazsága ez.

Öltözik, elköszön, kitolja kerék párját, Ej fél közeleg s az éjszakai mv.*:ak kezdete. Korábban is indul ■inert szoros a munka: több tonna A aj a,t vállaltak terven felül a Béke- 1' ágUrnács budapesti ülése tiszte- nttere. ők pedig — az. olajbányászok

— állják a szavukat.

Hát hogy is ne lenne közük a .1 l:éhez I

Ilorváthné a murasz&menyei tszcs uj tagja. Ismerik dolgosságát, szór. pálmát, igy lett brigád-vezető. Di- ■-ikszilc az asszonyokkal, akik vala mennyien rész tv esznek a munkában *orra- teljesítik a növényápolás ■/ei das. gyors munkát követelő fel- ■ L:Ui:l. Farkas Jóss/.fné. Gyepese ViMakó Verepené és a többi • .oá.// kemény kézzel fogják a '-..pitt < i lcben a napol ban: a nagy unokát már elsöpörte a felszabadí- " s-nvjet nép ás a pent s most ők

— aprókat irtják a kukorica, a répa, a burgonya zsenge sorai közül, A

Bcke-Vüág-tanács ülése tiszteletére olyan tisztának kell lennie a határnak, mini még soha' Ezt vállalták, ezt teljesítik is.

De ott van a szemük a határon is. Nem véletlen az, hogy Pak Den Aj- nak, a hős koreai, nép asszonyának küldik béketarissnyájukat. ügy harcolnak a békéért, ahogy ő harcol az imperialista betolakodók ellen. Nyitott szemmel járnak hál: megismerték a békét, tudják, ki au ellensége.

Mire elkészül, arra meg is telik a béketarisznya. Mindenkinek van mondanivalója. Az úttörők arról írnak Pak Den Aj-nak, milyen lesz a b irony it v árnyuk s jó munkájuk jutalmául ki, hol üdül a nyáron,

A termelőszövetkezet. asszonyai cselédsorsuk megaláztatásairól, uj életük örömeiről, munkájukról, az apróságokkal teli napköziétthonról Írják levelüket.

Az egyénileg dolgozó parasztok — volt cselédek és sommások, most uj- gazdák — Levelei is a békeharc győzelmiről, a begyűjtés, a növényápolás övben való teljesít égéről visznek hirt a távoli országok küldötteinek.

Morvá imé pedig azt írja meg, hogy a fia néphadseregünk katonája, hogy ők egyszerre három helyen: az olajtornyok alatt,, a, termelőszövetkezetben és a határon is kemény kézzel dolgoznak a békéért.

Ezeknek az embereknek ne lenne közük a békéhez?

A tettek, amelyeket vállaltak és teljesítettek, bizonyság arra, hogy zek az emberek megtanulták és tudják. mi a bélre. A béke érettségijét úszik le a Béke-Vi!< ig'aaác.'- ülése asztalára, híradásul az 1 a -: világnálh ékeli arcosoknak és háborús gy a Hőgutáknak:

érett harcosai vagyunk a békének, akik pedig ezt kétségbe vonták, megérettek a pusztulásra.

BENKö KAROLY,