Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-13 / 137. szám
VTl/C PROLETÁRJAI EGYESÜLJELEKi A népek békéje. — Partéiét: Koltai elv társnő politikai iskolája. — Munkáslevelczőínk Írják. — Érettségi békéből. _ Kaszáljuk 1c haladéktalanul az utak- cs árokmenti fűtermést. — Biztosítsunk időben gazdag lakarmán.vbázist állataink számára. — Az adófizetésről cs a kőtelező biztosításról, — Jelentkezz ipari tanulónak! IX. évfolyam, 137. szám. AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1953. jani 13. Szombat Ara 50 filler Megyénk a Rákóczi-szabadságharcban A Rákóczi-saabadságharc a nagy szerű vállalkozásuk kora, történelmünk kimagasló fejese-e. A függet ienségért- harcba szállt ország kedvező külpolitikai helyzetben indult és rövid időn. belül a nagy nemzeti harc közös üggyé magasztosult. Az igazságos háború erkölcsi ereje háttérbe szorrtot.a a társadalmi öllen leteket. Az elnyomó és kiz&áJkmá- ■ nyoló Habsbui'g-uralom ellen egységfrontot teremtett a'feudális Magyarországon. az egymással szemben álló osz.ályok között. Ha nem is hosszú időre, de létre tudta hozni az idegen elnyomással szemben a nemzeti összefogást a gyűlölt ellenségnek az országból való kiszorítására. Amilyen arányban szélesedett a szabadságért hadra kelt jobbágyság, parasztság, nemesség és főne- mesaég- felsorakozása, olyan mér.ékben szerveződött belülről a kétszínű alakoskodásba süllyedt íöurak fortélyod tevékenysége, mellyel a felkelés területi kibontakozását igyekeztek megakadályozni. A szabadságharc 1703 június M én kezdődött, és már 1704 január lkán Széchenyi Pál érsek megkapta Lipót király megbízatású: a béke közvetítésére, A szabadságharc további fejlődésének és erőteljes kibontakozásának abban volt az ereje, hogy „üres volt a kegyen szavakkal u'nak wőitott királyi képviselő tarisznyájáé', amit‘ Bercsényiik az első pillanatra észrevették. Károlyi Sándor báró, a dunántúli kuruc ezredek fővezére január Kí-án- este' felkereste az érseket Sümegen cs megállapodtak abban, hogy három nap múlva találkoznak Bercsényivel, aki' addig kikéri Rákóczi utasítását. Éppen ebben az időkön. jött létre a kurucok támogatásúra a franciákkal kötött szerződés,' igy Széchenyi maga sem bízott- a tárgyalások eredményében. A nemzeti összefogást szétbom- lasztó erő már a szabadságharc első napjaiban szerveződött. Soraikban a klérus mellet-, otf találjuk az Eszterházyakaí. Bathyánvokat Draa- kcvichokat, Ebergényieket, Lrdo- dyeket, akik leplezetlenül megmutat ' tak, hogy nép ellenségei és az első perctől kezdve a szabadságáért harcoló nép kizsákmányolój ának szolgálatába szegődtek. Festeticli Pál nem átallotta, hogy hazaárulásra bírja vejeit, Peczovics Fereuezet és Béri1 Balogh Ádámot. így lázitot-ák a főnemesek a szenvedésben és közős nyomorúságban összeforrott kurucok sorait. A sza badságharc további dicsőséges kibontakozását egyedül Rákóczi csodá, latos egyénisége tudta előbbrevinni azzal, hogy a nemzeti függe'-lenscg szent ügyének diadaláért, a szabadságért szövetséget- kötött a szegénylegényekkel, jobbágyokkal és parasztokkal a császári fényben fürdő áruló magyar főnemesség cs a rabló hadjáratot indi-ó császár ellen A dunántúli felszabadító hadjárat kibontakozását az segítette, hogy a kurueca let középbir okos nemesek legjobbjai felülemelkedtek az önzés álláspontján és feltétel nélkül Rákóczihoz csatlakoztak. Balogh Adám, Sándor László, Sándor István Bezerédi János mint ezredes kapitányok szervezték a Károlyi, Forgácli seregének szé-verése után is Bakony rengetegeiben, Zalában a bujdosókat, gyűjtötték az elégedetleneket Rákóczi zászlaja alá. A dunántúli hadjárat sikereinek titka az volt, hogy az ellenség torkában, az örökös tartományok szén védésekkel tele szomszédságában kü Ionoson a parasztság kétszeresen élezte az osztrákok embertelen sa nyargatásár Zala megye legjobbjai a jobbágyok és a köznemesek a szabadságharc meo-indulásának első pillanatától kezdve Rákóczi melló álltak. Habár a császár hivatalosan megbízott békítője, Széchenyi Pál Sümegen tartózkodott és Gábor György Zala megye alispánja ,.ha '■alán nem nagy készséggel és lelkesedéssel, de végrehajtja a császári parancsokat“ és ezzel a fegyvert fogott és szabadságáért hadra kelt nép kemény küzdelmével szemben a császáriak érdekeit szolgába, mégis, a török veszély elmúltával a szélnek eresztett végvári katonákból olyan hatalmas erő gyűlt egybe a végvárak vidékén, hogy hiábavalóvá vált a belső bomlasztó erők minden mesterkedése. Zalában naponta uj kuruc egységek szerveződtek. A keszthelykörnyéki végvári vitézeket cs jobbágyokat Bakács Lukács szer. vtzte. Egyik napról a másikra CO lovassal csatlakozott Sándor Lászlónkhoz. a harcok kemények voltak. A kurucok igazuk tudatában és a, győzelembe vetett hittel harcoltak a kegyetlen és semmit sc,m kímélő császáriakkal szemben. A labanc Széchenyi György írja 1705. március hj-án Ebergénvinek hogy az állapotok teljesen elviselhetetlenek. „ír. halom kegyelmednek, hogy olyan pusztaság van immár országunkban, hogy meg sem mondhatom. Szál a megyében is, az hol szüntelen volt sedis belli“, tatáiig 200 lovas sem tudna elélni, annyira megromlottak, hogy kő hátán köncl egyebei nem léi, az ember.“ A dunántúli hadjáratban ' Vak Bottyán tábornok a rettenthetetlen; egykori végvári vitéz hozott komoly fordulatot. Rákóczi emlékiratában találóan jellemzi: ,\Nem volt sem jószármazéisu, sem müveit, ezért igen nyers volt, de józan, éber és szorgalmas. Szőreite a népet és -az is rendkívül szerette öl, mert katonáit ■zigorn fegyelembe tartotta, de min- dtmben igazságot szolgáMce'oH ne. lei“. A zalai bujdosó kuruc katonák tömegesen csatlakoznak az ezredek- hez, hogy a hadfogadás szépen rendben menjen. Rákóczi Kisfaludy Lászlót bizta meg Zala megyében a bujdosó kurucok szervezésével 1706. decemberben 700—800 fő volt az ezred létszáma. Az egyesült Zala és Somogy megyék területén folyó harcokban Rabul in kényszerítve volt kitérni Bottyán kurueai elöl. 1707. márciusában Sümeg, Rendeli. Káptalanfa, Szent grót Mihály fa, Tűrje környékén folytak kemény harcok. Balogh Ádárn és Kisfaludy László huszárjai a lángokba borult Tőrjén pusztították Karaffa ezredesnek és Rabutin tábornoknak menekülő labancait, Karaffa ezredesnek 20 paripája égett oda Tűrje pajtáiban. Rabutin, hogy üldözőit tévútra vezesse, március 2-án Tűrj étöl lovasságát- a szentgró-i hidon keresztül, Kanizsa irányába vezette. Ezzel a hadmozdulattal a nyakán lévő kuru- eokat a Zab, jobb partjára csalta. Másnap, március- 3-án éjfél után nagy csendben felkészült, még virradat elö-t átjött a hidon és Szent- grótofc lángokba borítva. menekült- Pereszteg felé. Dunántúl felszabadító hadjáratában Kisfaludy László vezetésével a zalaiak Kőszegig is 'eljutottak, ahol a 180 főből álló várőrséget három nap alatt kipörzsölíék. De néhány év múlva, a dicsőségesen hareoló dunántúli kurucok fegyverzaja elhalkult. Az áruló főárak kélkulacsos magatartásához sok ezer jobbágy halála fűződik, akik a nem ze i függetlenségért vívott harcban vesztették életüket. Széchenyi György 1709-ben november 20-án írja: „Rábán innen való. föld mind Vasban, minél Sopronban tiszta . .. Sümeg Iáján sem hallani immár valami csigájukat A batyki „Vörös Mező“ tsz sztahánovista parcbháján 200 mázsa cukorrépát termel Zaht megyében jól ismén termelőszövetkezet a batyhi „Vörös Mező", A határból a bö tereméit igérö vetések a tagok szorgalmit bízó. nyitják. A felkelő nap már a földeken to,lálju a tsz dolgozóit, gyorsan folyik a növényápolást munka. Vidám munka folyik a tsz H hold cukorrépa Sztahénov.prp'celláiján. Különös gonddal dolgoznak Ht a munkacsapatok. Ezen a területen, el akarják érni a 200 q holdanként), termésátlagot. Jól. trágyázott földbe vetették a Szovjetunióból kapott minőségi vetőmagot. Pontosan betartották az agrotechnikai módszereket, az eredmény nug is mutatkozik. A répa hiánytalanul kikelt és erőteljes, A vetést időben végezték el, május elsején már megegyclfélc. a répát. Május 17-re a második kapálást is befejezték, Ugyanúikkor pétisó és szuper foszfát keverékkel fej trágyázást is végeztek. Most a répa harmadik ko.pálása folyik, közben pétisó és baromfitrágya-Jceverékkvl sorközi 1rá- gyázásf végeznek. A Szbuhánov parcellán Bangó József növénytermesztő brigádja dolgozik. A parcellát, egyénenként területekre osztották fel, mindenki a saját területéért felelős. A -nagyrészt asszonyokból álló növénytermesztési brigád munkacsapatai között, nemes vetélkedés alakult ki. A munlncsapatok elhatározták, gondosabb munkával elérik, .hogy a 200 q előirányzatot is túlszárnyalják. Ódor Károly munkacsapata jár ■ oz élen, mellette Török Józsefné munlaacsapafa halad. Mindkét munka- csap.it tagjainak munkaegysége már átlagosan, eléri a S0—100 munkaegységet. Most a növénytermesztési brigád tagjai felajánlóftak, hegy június 15-re a Béke-Világ tar dics ülésére a cukorrépa harmadik kapálását is kifejezik. Nagy István muraszemenyei dolgozó paraszt teljesítette vállalását Nagy István 8 holdas dolgozó paraszt a Béke-Világtanács ülése tiszteletére azt vállalta, hogy teljesíti szénabeadását. Vállalásának már 9-én eleget tett. Teljesítette háromnegyedévi tojás- és sovány- baromfibeadását, tejbeadását pedig a havi ütemterv szerint rendezi. Nemcsak ő, hanem Murasze- menye valamennyi dolgozója sorra valóraváltja adott szavát. Készüljünk fel a sertések gyors Hizlalására Népgazdasági tervünk teljesítése érdekében a sertés gazdaságos kihasználásának a legmagasabb fokára kell törekedni. Azt kell szem előtt tartani, hogy a malac napról-napra gyorsan és arányo san nagyobb sulyegységgél törek szik testének súlyát növelni. Fejlődését, növekedését, súlygyarapodását nem szabad megzavarni megszakítani. Ha folytatólagosan zökkenőmentesen takarmányoz zuk a leválasztástól kezdve, a takarmányokat kitünően értékesíti és súlyban gyorsan gyarapszik. Rövidesen betakarítás alá kerül bőségesnek ígérkező árpatermésünk, melyet úgy kell felhasználni, hogy a legkedvezőbben értékesítjük. A sertéshizlalásnál a takarmányt takarékosan, a gyors hiz lalás bevezetésével használhatjuk ki. A gyorshizlalás lényege az, hogy a’ malacot egészen fiatalon, 2 és fél—4 hónapos korban fogjuk hízóba, tehát akkor, amikor a fiatal fejlődő szervezetének takar mánykihasználó képessége a legnagyobb fokú. Gyorshizlalással 10 —12 hónapos korban hizott sertést kapunk, amely 150—180 kg súlyú. A régi rendszerű sertéstartás 10—12 hónapos korra csak 40—60 kg-os súlyt ért el. Ha gyorshizlalással csak 140—150 kg-os végsulyra tervezzük a hizlalást, egészen fiatalon befoghatjuk a süldőt, mert ezt a súlyt elérni még könnyebb feladat. Ebben az esetben 22—23 százalékos takarmánykihasználási átlagot érhetünk el, tehát 3—4 százalékkal több élősúlyt termelhetünk, mint az egészen nehézsúlyra való hizlalásnál. Az expressz hizlalásnak igen sok előnye van. 10—12 hónappal megrövidítjük a sertés tartását, ennek következtében sok életfen- tartó takarmányt takarítunk meg. ami, ha figyelembe vesszük a magasabb takarmánykihasználást is. 300 kg kukorica értékével egyenlő. Az épületeket kétszer használhatjuk ki, és kevesebb a gondozási költség. A betegségek ellen olcsóbban védekezhetünk és egyes betegségek rövid idő alatt nem is tudnak kifejlődni. A fiatal sertésből kitermelt hús- és fehéráru sokkal jobb minőségű. Gyorshizlalás céljára legalább 60 napos korig szoptatott, kifogástalan csontozatu, jó étvággyal és fejlett emésztő szervekkel rendelkező malacokat állítunk be. . A hízóba állítandó kanmalacokat lehetőleg még szopós, 6—7 hetes korban ivartalanitsuk. A malaco kát 30 kg-os súlyúk elérése után sertésorbánc és sertéspestis elleni védőoltásban részesítsük. Szopósmalac korban vitaminoltásban is részesítsük a malacokat. A falká- sitásnál ügyeljünk arra, hogy csak azonos fajtájú, megközelítően azonos korú és súlyú malacokat osz- szunk be. Az egyes malacok között 5—10 kg-nál nagyobb sulykü- lönbség, és 3—4 hétnél nagyobb korkülönbség ne legyen. A gyorshizlalásra kiszemelt malacoknak már szopós korukban 5—6 napos korban frissen pörkölt árpát, később darát, és száraz vagy zöld lucernát adunk. így a malacokat korán hozzászoktatjuk a szilárd takarmányok fogyasztásához. A 20 kg súllyal beállított malacnak 70 dkg abraktakarmányt, elsősorban árpadarát és 1.30—1.40 kg zöld lucernát, lóherét adunk. Ha az abrakhoz fehér- jedus takarmányt, kb. 10 százalék napraforgódarát nem tudunk adni. úgy azt fölözött tejjel helyettesitjük. Ä takarmányadag 2 és fél hónap alatt fokozatosan 1.6 kg-ra. a lóhere és a lucerna 2.7 kilóra emelkedik. A következő 2 hónapban az abrakadag 2.4 kilóra emelkedik, a zöldtakarmány pedig fokozatosan csökken, egészen 1 kilóig, amikor a sertések már 80 kg körül vannak. A következő félhónapban az abrakadag 2.8-ra növekedik, újabb 2 és fél hónap alatt pedig fokozatosan 3.5 kg-ra. A 100—120 kg súlyon felül zöld- takarmányt. csak annyit adunk, amennyit jóízűen elfogyasztanak. A zöldlucernát, lóherét és általában a tömegtakarmányokat ‘60 kg-os élősúly eléréséig mindig a dara . etetéséig, azontúl a dara után etessük. Zöldlucernát, lóherét legeltethetjük, de feltétlenül frissen kaszált állapotban adjuk. Azokat a hízókat, melyek nem legeltetve kapják a zöldtakarmányt, nafJonta kétszer egy-egy órát jár- tassuk. 70—80 kg-os súly után a jártatást fokozatosan szüntessük be. A fiatal hízókat naponta négyszer, a 60—70 kg-osokat naponta háromszor etessük és egy-egy etetésnél többféle takarmányt adjunk. A téli expresszhizlalásra is most kell felkészülni a tömegta- Karmányokkal. Ilyenek: takarmányrépa, tarlórépa, silókukorica, zöldlucerna, baltacim, a. takarmánytök, konyhakerti hulladék, pillangósok polyvája, sertéssiló, szénaliszt és konyhamoslék. . A tömegtakarmányokkal való gyorshizlalással olcsón hizlalunk és minden két sertésnél egy harmadik felhizlalásához szükséges abraktakarmányt takarítunk meg. Ez olyan előny, melyet feltétlenül használjanak ki termelőszövetkezeteink és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink, mert ezzel is életszinvopalunk emelését biztosítjuk. hogy tennének, mivel jobbára as egész Balaton Cs Zala mellékén való fegyverviselő loíevén a fegyvert, gazdálkodásra tért, Hanem még őrségen és . Szentgyörgyvölgye táján haliadnak valami eretnek csoportok, de azok ellen Lendvát, Lentit, Mur■ jaszombatot, lldkicsánl, Szccsíszigetet megváljak postirungokkal.“ A szatmári békekötéssel 1711 ben Károlyi Sándor és társai eladták Ma gyarország függetlenségét, de cserébe megkap :ák kiváltságaikat, vágyó, nukat pedig megnőve]!ék és teljes kónynri hatalmukkal a magyar ncp nyakán maradtak, szabad kezet kaptak jobbágyaikkal szemben. A felszabadult magyar ncp hálás szeretettel emlékezik Rákóczira 250 év távlatából is és igaz büszkeséggel ünnepeljük történelmünk ragyogó hagyományát, a Rákóczi-szabadságharcot.
