Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-13 / 137. szám

VTl/C PROLETÁRJAI EGYESÜLJELEKi A népek békéje. — Partéiét: Koltai elv társnő politikai isko­lája. — Munkáslevelczőínk Írják. — Érettségi békéből. _ Ka­száljuk 1c haladéktalanul az utak- cs árokmenti fűtermést. — Biztosítsunk időben gazdag lakarmán.vbázist állataink szá­mára. — Az adófizetésről cs a kőtelező biztosításról, — Je­lentkezz ipari tanulónak! IX. évfolyam, 137. szám. AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1953. jani 13. Szombat Ara 50 filler Megyénk a Rákóczi-szabadságharcban A Rákóczi-saabadságharc a nagy szerű vállalkozásuk kora, történel­münk kimagasló fejese-e. A függet ienségért- harcba szállt ország kedve­ző külpolitikai helyzetben indult és rövid időn. belül a nagy nemzeti harc közös üggyé magasztosult. Az igazságos háború erkölcsi ereje hát­térbe szorrtot.a a társadalmi öllen leteket. Az elnyomó és kiz&áJkmá- ■ nyoló Habsbui'g-uralom ellen egy­ségfrontot teremtett a'feudális Ma­gyarországon. az egymással szemben álló osz.ályok között. Ha nem is hosszú időre, de létre tudta hozni az idegen elnyomással szemben a nemzeti összefogást a gyűlölt ellen­ségnek az országból való kiszorítá­sára. Amilyen arányban szélesedett a szabadságért hadra kelt jobbágy­ság, parasztság, nemesség és főne- mesaég- felsorakozása, olyan mér.ék­ben szerveződött belülről a kétszínű alakoskodásba süllyedt íöurak for­télyod tevékenysége, mellyel a fel­kelés területi kibontakozását igye­keztek megakadályozni. A szabad­ságharc 1703 június M én kezdő­dött, és már 1704 január lkán Szé­chenyi Pál érsek megkapta Lipót király megbízatású: a béke közvetí­tésére, A szabadságharc további fejlődésének és erőteljes kibontako­zásának abban volt az ereje, hogy „üres volt a kegyen szavakkal u'nak wőitott királyi képviselő tarisznyá­jáé', amit‘ Bercsényiik az első pil­lanatra észrevették. Károlyi Sándor báró, a dunántúli kuruc ezredek fő­vezére január Kí-án- este' felkereste az érseket Sümegen cs megállapod­tak abban, hogy három nap múlva találkoznak Bercsényivel, aki' addig kikéri Rákóczi utasítását. Éppen ebben az időkön. jött létre a kuru­cok támogatásúra a franciákkal kö­tött szerződés,' igy Széchenyi maga sem bízott- a tárgyalások eredmé­nyében. A nemzeti összefogást szétbom- lasztó erő már a szabadságharc első napjaiban szerveződött. Soraikban a klérus mellet-, otf találjuk az Eszterházyakaí. Bathyánvokat Draa- kcvichokat, Ebergényieket, Lrdo- dyeket, akik leplezetlenül megmutat ' tak, hogy nép ellenségei és az első perctől kezdve a szabadságáért har­coló nép kizsákmányolój ának szolgá­latába szegődtek. Festeticli Pál nem átallotta, hogy hazaárulásra bírja vejeit, Peczovics Fereuezet és Béri1 Balogh Ádámot. így lázitot-ák a főnemesek a szen­vedésben és közős nyomorúságban összeforrott kurucok sorait. A sza badságharc további dicsőséges ki­bontakozását egyedül Rákóczi csodá, latos egyénisége tudta előbbrevinni azzal, hogy a nemzeti függe'-lenscg szent ügyének diadaláért, a szabad­ságért szövetséget- kötött a szegény­legényekkel, jobbágyokkal és pa­rasztokkal a császári fényben fürdő áruló magyar főnemesség cs a rabló hadjáratot indi-ó császár ellen A dunántúli felszabadító hadjá­rat kibontakozását az segítette, hogy a kurueca let középbir okos neme­sek legjobbjai felülemelkedtek az önzés álláspontján és feltétel nélkül Rákóczihoz csatlakoztak. Balogh Adám, Sándor László, Sándor Ist­ván Bezerédi János mint ezredes kapitányok szervezték a Károlyi, Forgácli seregének szé-verése után is Bakony rengetegeiben, Zalában a bujdosókat, gyűjtötték az elégedet­leneket Rákóczi zászlaja alá. A dunántúli hadjárat sikereinek titka az volt, hogy az ellenség tor­kában, az örökös tartományok szén védésekkel tele szomszédságában kü Ionoson a parasztság kétszeresen élezte az osztrákok embertelen sa nyargatásár Zala megye legjobbjai a jobbágyok és a köznemesek a szabadságharc meo-indulásának első pillanatától kezdve Rákóczi melló álltak. Habár a császár hivatalosan megbízott békítője, Széchenyi Pál Sümegen tartózkodott és Gábor György Zala megye alispánja ,.ha '■alán nem nagy készséggel és lelke­sedéssel, de végrehajtja a császári parancsokat“ és ezzel a fegyvert fogott és szabadságáért hadra kelt nép kemény küzdelmével szemben a császáriak érdekeit szolgába, mégis, a török veszély elmúltával a szél­nek eresztett végvári katonákból olyan hatalmas erő gyűlt egybe a végvárak vidékén, hogy hiábavalóvá vált a belső bomlasztó erők minden mesterkedése. Zalában naponta uj kuruc egységek szerveződtek. A keszthelykörnyéki végvári vitézeket cs jobbágyokat Bakács Lukács szer. vtzte. Egyik napról a másikra CO lovassal csatlakozott Sándor László­nkhoz. a harcok kemények voltak. A kurucok igazuk tudatában és a, győzelembe vetett hittel harcoltak a kegyetlen és semmit sc,m kímélő császáriakkal szemben. A labanc Széchenyi György írja 1705. március hj-án Ebergénvinek hogy az álla­potok teljesen elviselhetetlenek. „ír. halom kegyelmednek, hogy olyan pusztaság van immár országunkban, hogy meg sem mondhatom. Szál a megyében is, az hol szüntelen volt sedis belli“, tatáiig 200 lovas sem tudna elélni, annyira megromlottak, hogy kő hátán köncl egyebei nem léi, az ember.“ A dunántúli hadjáratban ' Vak Bottyán tábornok a rettenthetetlen; egykori végvári vitéz hozott ko­moly fordulatot. Rákóczi emlékira­tában találóan jellemzi: ,\Nem volt sem jószármazéisu, sem müveit, ezért igen nyers volt, de józan, éber és szorgalmas. Szőreite a népet és -az is rendkívül szerette öl, mert katonáit ■zigorn fegyelembe tartotta, de min- dtmben igazságot szolgáMce'oH ne. lei“. A zalai bujdosó kuruc katonák tömegesen csatlakoznak az ezredek- hez, hogy a hadfogadás szépen rendben menjen. Rákóczi Kisfaludy Lászlót bizta meg Zala megyében a bujdosó kurucok szervezésével 1706. decemberben 700—800 fő volt az ezred létszáma. Az egyesült Zala és Somogy me­gyék területén folyó harcokban Ra­bul in kényszerítve volt kitérni Bottyán kurueai elöl. 1707. már­ciusában Sümeg, Rendeli. Kápta­lanfa, Szent grót Mihály fa, Tűrje környékén folytak kemény harcok. Balogh Ádárn és Kisfaludy László huszárjai a lángokba borult Tőrjén pusztították Karaffa ezredesnek és Rabutin tábornoknak menekülő la­bancait, Karaffa ezredesnek 20 pa­ripája égett oda Tűrje pajtáiban. Rabutin, hogy üldözőit tévútra ve­zesse, március 2-án Tűrj étöl lovas­ságát- a szentgró-i hidon keresztül, Kanizsa irányába vezette. Ezzel a hadmozdulattal a nyakán lévő kuru- eokat a Zab, jobb partjára csalta. Másnap, március- 3-án éjfél után nagy csendben felkészült, még vir­radat elö-t átjött a hidon és Szent- grótofc lángokba borítva. menekült- Pereszteg felé. Dunántúl felszabadító hadjáratá­ban Kisfaludy László vezetésével a zalaiak Kőszegig is 'eljutottak, ahol a 180 főből álló várőrséget három nap alatt kipörzsölíék. De néhány év múlva, a dicsősége­sen hareoló dunántúli kurucok fegy­verzaja elhalkult. Az áruló főárak kélkulacsos magatartásához sok ezer jobbágy halála fűződik, akik a nem ze i függetlenségért vívott harcban vesztették életüket. Széchenyi György 1709-ben no­vember 20-án írja: „Rábán innen való. föld mind Vasban, minél Sop­ronban tiszta . .. Sümeg Iáján sem hallani immár valami csigájukat A batyki „Vörös Mező“ tsz sztahánovista parcbháján 200 mázsa cukorrépát termel Zaht megyében jól ismén termelőszövetkezet a batyhi „Vörös Mező", A határból a bö tere­méit igérö vetések a tagok szorgalmit bízó. nyitják. A felkelő nap már a földeken to,lálju a tsz dolgozóit, gyorsan folyik a növényápolást munka. Vidám munka folyik a tsz H hold cukorrépa Sztahénov.prp'celláiján. Különös gonddal dolgoz­nak Ht a munkacsapatok. Ezen a területen, el akarják érni a 200 q holdanként), termésátlagot. Jól. trágyázott földbe vetették a Szovjetunióból kapott minőségi vetőmagot. Pontosan betartották az agrotechnikai módszereket, az eredmény nug is mutatkozik. A répa hiánytalanul kikelt és erő­teljes, A vetést időben végezték el, május elsején már megegyclfélc. a répát. Május 17-re a második kapálást is befejezték, Ugyanúikkor pétisó és szuper foszfát keverékkel fej trágyázást is végez­tek. Most a répa harmadik ko.pálása folyik, közben pétisó és baromfitrágya-Jceverékkvl sorközi 1rá- gyázásf végeznek. A Szbuhánov parcellán Bangó József növény­termesztő brigádja dolgozik. A parcellát, egyénen­ként területekre osztották fel, mindenki a saját területéért felelős. A -nagyrészt asszonyokból álló növénytermesztési brigád munkacsapatai között, nemes vetélkedés alakult ki. A munlncsapatok elhatározták, gondosabb munkával elérik, .hogy a 200 q előirányzatot is túlszárnyalják. Ódor Ká­roly munkacsapata jár ■ oz élen, mellette Török Józsefné munlaacsapafa halad. Mindkét munka- csap.it tagjainak munkaegysége már átlagosan, eléri a S0—100 munkaegységet. Most a növény­termesztési brigád tagjai felajánlóftak, hegy jú­nius 15-re a Béke-Világ tar dics ülésére a cukor­répa harmadik kapálását is kifejezik. Nagy István muraszemenyei dolgozó paraszt teljesítette vállalását Nagy István 8 holdas dolgozó paraszt a Béke-Világtanács ülése tiszteletére azt vállalta, hogy tel­jesíti szénabeadását. Vállalásának már 9-én eleget tett. Teljesítette háromnegyedévi tojás- és sovány- baromfibeadását, tejbeadását pe­dig a havi ütemterv szerint ren­dezi. Nemcsak ő, hanem Murasze- menye valamennyi dolgozója sor­ra valóraváltja adott szavát. Készüljünk fel a sertések gyors Hizlalására Népgazdasági tervünk teljesíté­se érdekében a sertés gazdaságos kihasználásának a legmagasabb fokára kell törekedni. Azt kell szem előtt tartani, hogy a malac napról-napra gyorsan és arányo san nagyobb sulyegységgél törek szik testének súlyát növelni. Fej­lődését, növekedését, súlygyarapo­dását nem szabad megzavarni megszakítani. Ha folytatólagosan zökkenőmentesen takarmányoz zuk a leválasztástól kezdve, a ta­karmányokat kitünően értékesíti és súlyban gyorsan gyarapszik. Rövidesen betakarítás alá kerül bőségesnek ígérkező árpatermé­sünk, melyet úgy kell felhasználni, hogy a legkedvezőbben értékesít­jük. A sertéshizlalásnál a takar­mányt takarékosan, a gyors hiz lalás bevezetésével használhatjuk ki. A gyorshizlalás lényege az, hogy a’ malacot egészen fiatalon, 2 és fél—4 hónapos korban fogjuk hí­zóba, tehát akkor, amikor a fia­tal fejlődő szervezetének takar mánykihasználó képessége a leg­nagyobb fokú. Gyorshizlalással 10 —12 hónapos korban hizott sertést kapunk, amely 150—180 kg súlyú. A régi rendszerű sertéstartás 10—12 hónapos korra csak 40—60 kg-os súlyt ért el. Ha gyorshizlalással csak 140—150 kg-os végsulyra ter­vezzük a hizlalást, egészen fiata­lon befoghatjuk a süldőt, mert ezt a súlyt elérni még könnyebb fel­adat. Ebben az esetben 22—23 szá­zalékos takarmánykihasználási át­lagot érhetünk el, tehát 3—4 szá­zalékkal több élősúlyt termelhe­tünk, mint az egészen nehézsúly­ra való hizlalásnál. Az expressz hizlalásnak igen sok előnye van. 10—12 hónappal megrövidítjük a sertés tartását, ennek következtében sok életfen- tartó takarmányt takarítunk meg. ami, ha figyelembe vesszük a ma­gasabb takarmánykihasználást is. 300 kg kukorica értékével egyen­lő. Az épületeket kétszer használ­hatjuk ki, és kevesebb a gondo­zási költség. A betegségek ellen olcsóbban védekezhetünk és egyes betegségek rövid idő alatt nem is tudnak kifejlődni. A fiatal sertés­ből kitermelt hús- és fehéráru sokkal jobb minőségű. Gyorshizlalás céljára legalább 60 napos korig szoptatott, kifogás­talan csontozatu, jó étvággyal és fejlett emésztő szervekkel rendel­kező malacokat állítunk be. . A hízóba állítandó kanmalacokat le­hetőleg még szopós, 6—7 hetes korban ivartalanitsuk. A malaco kát 30 kg-os súlyúk elérése után sertésorbánc és sertéspestis elleni védőoltásban részesítsük. Szopós­malac korban vitaminoltásban is részesítsük a malacokat. A falká- sitásnál ügyeljünk arra, hogy csak azonos fajtájú, megközelítően azo­nos korú és súlyú malacokat osz- szunk be. Az egyes malacok kö­zött 5—10 kg-nál nagyobb sulykü- lönbség, és 3—4 hétnél nagyobb korkülönbség ne legyen. A gyorshizlalásra kiszemelt ma­lacoknak már szopós korukban 5—6 napos korban frissen pörkölt árpát, később darát, és száraz vagy zöld lucernát adunk. így a malacokat korán hozzászoktatjuk a szilárd takarmányok fogyasztá­sához. A 20 kg súllyal beállított malacnak 70 dkg abraktakar­mányt, elsősorban árpadarát és 1.30—1.40 kg zöld lucernát, lóhe­rét adunk. Ha az abrakhoz fehér- jedus takarmányt, kb. 10 százalék napraforgódarát nem tudunk ad­ni. úgy azt fölözött tejjel helyette­sitjük. Ä takarmányadag 2 és fél hónap alatt fokozatosan 1.6 kg-ra. a lóhere és a lucerna 2.7 kilóra emelkedik. A következő 2 hónap­ban az abrakadag 2.4 kilóra emelkedik, a zöldtakarmány pe­dig fokozatosan csökken, egészen 1 kilóig, amikor a sertések már 80 kg körül vannak. A következő félhónapban az abrakadag 2.8-ra növekedik, újabb 2 és fél hónap alatt pedig fokozatosan 3.5 kg-ra. A 100—120 kg súlyon felül zöld- takarmányt. csak annyit adunk, amennyit jóízűen elfogyasztanak. A zöldlucernát, lóherét és álta­lában a tömegtakarmányokat ‘60 kg-os élősúly eléréséig mindig a dara . etetéséig, azontúl a dara után etessük. Zöldlucernát, lóhe­rét legeltethetjük, de feltétlenül frissen kaszált állapotban adjuk. Azokat a hízókat, melyek nem le­geltetve kapják a zöldtakarmányt, nafJonta kétszer egy-egy órát jár- tassuk. 70—80 kg-os súly után a jártatást fokozatosan szüntessük be. A fiatal hízókat naponta négy­szer, a 60—70 kg-osokat naponta háromszor etessük és egy-egy ete­tésnél többféle takarmányt ad­junk. A téli expresszhizlalásra is most kell felkészülni a tömegta- Karmányokkal. Ilyenek: takar­mányrépa, tarlórépa, silókukorica, zöldlucerna, baltacim, a. takar­mánytök, konyhakerti hulladék, pillangósok polyvája, sertéssiló, szénaliszt és konyhamoslék. . A tömegtakarmányokkal való gyorshizlalással olcsón hizlalunk és minden két sertésnél egy har­madik felhizlalásához szükséges abraktakarmányt takarítunk meg. Ez olyan előny, melyet feltétlenül használjanak ki termelőszövetke­zeteink és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink, mert ezzel is életszinvopalunk emelését bizto­sítjuk. hogy tennének, mivel jobbára as egész Balaton Cs Zala mellékén való fegyverviselő loíevén a fegyvert, gazdálkodásra tért, Hanem még őr­ségen és . Szentgyörgyvölgye táján haliadnak valami eretnek csoportok, de azok ellen Lendvát, Lentit, Mur■ jaszombatot, lldkicsánl, Szccsíszige­tet megváljak postirungokkal.“ A szatmári békekötéssel 1711 ben Ká­rolyi Sándor és társai eladták Ma gyarország függetlenségét, de cseré­be megkap :ák kiváltságaikat, vágyó, nukat pedig megnőve]!ék és teljes kónynri hatalmukkal a magyar ncp nyakán maradtak, szabad kezet kap­tak jobbágyaikkal szemben. A felszabadult magyar ncp há­lás szeretettel emlékezik Rákóczira 250 év távlatából is és igaz büszke­séggel ünnepeljük történelmünk ra­gyogó hagyományát, a Rákóczi-sza­badságharcot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom