Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-12 / 136. szám
P Ä R í ÉLE 1* A Ruhagyár sztahanovistái a hékemüszah és a a. negyedévi terv sikeréért ÉH Jenő, a Ruhagyár satahálnovist^ gépésze, A Béke Viiágtanáos ülésének tiszteletére versenyre hívta a Ruhagyár és a megye valamennyi sztahanovistáját a második negyedéves terv gyö- z lines befejezésére s túlteljesítésére. A versenypontok közt a termelés növelése mellett szerepelt a minőség megjavítása s a munkamódszer-átadás is. A versenyfelhivas elhangzása után a Ruha gyár sztahánovistái egymásután jelentenék be csatlakozásukat. Gerencsér Józsefné sztahanovista vállalta, hogy tervét 180 százalékra teljesíti, mi. nc&égi munkáját p-dig 99.8 százalékra javítja. Felajánlását 2 százalékkal máris túlteljesítette. Horváth Mária 160 százalékos mennyiségi és 90.8 százalékos minőségi termelést vállalt. Vállalását 10 százalékka] teljesítette túl. Takács Lászlóné 170 százalékos teljesítményt ért el. Vállalásától 1 százalékkal elmaradt, de mindent elkövet, hogy a Béke-Vüágtanács üléséig ne csak t Jjesit®e, hanem túl is szárnyalja felajánlását. Szén Magdolna ezideig 177 százalékos telje, sitést ért el. Felajánlását 27 százalékkal Szárnyalta túl. Többen vannak még a szí ah án ovist ák között olyanok, akik egy-kéi százalékkal elmaradtak vál. lalásuk mögött, azonban az akarat és a jobb módszerek, amelyeket munkájuknál alkalmaznak, arról tanúskodnak, hogy ezek is állni fogják sza* vulcat. Éri Jenő, akitől elindult a versenykihívás, 250 százalékos felajánlást tett. A mind magasabbra szökő trijesitményskből látja, hogy neki is, még az eddiginél is jobban kell igyekeznie, mert azok, akiket versenyre hivott, erős akarattal és nagy lelkesedéssel törekednek arra, hogy túlszárnyalják az ő eredményeit. Az igyekezet igen szép sikerekben mutatkozott; 250 százalékáé felajánlását június 9-ig 15 százalékkal tulszár, nyalta. Tanulságok — amelyekből több üzemünk is okulhat DISz, csak nem dolgozik. Nincs tagság. Legutóbb, januárban tartottak gyűlést. Azóta senki nem csinált semmit. Csak akkor jönnek össze a fiatalok, ha mulatság van". A DISz-titkár, Dómján Ilona elvtársnő csodálkozik, amikor hallja, hogy ő a DISz-titkár. Igaz, hogy az előző titkár neki adta át a DISz-szervezet dolgait, de őt nem választotta meg senki sem titkárnak. Dómján elvtársnő szerint vannak fiatalok, csak ösz- sze kellene szedni őket. Ahogy nem nyújtott segítséget a helyi pártszervezet a DlSz-szervezet- nek, ugyanúgy elfeledkezett róluk a járási DlSz-bizottság is. A falu kommunistái érzik, felelősségüket a falu életében. A párttitkár elvtárs családja első a faluban a begyűjtésben és a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Élenjár Kovács Mária elvtársnő és a többiek is. Az ő példájuk lelkesítette többek között azokat a békeharcos gazdákat, akik békeszerződést kötöttek. Több mint ötven azoknak a száma, akik felajánlásaikat már teljesítették. A község eredményesen dolgozik. Ezek az eredmények azonban sokkal nagyobbak lennének, ha a pártszervezet megjavítaná a felvilágosító munkát Ne pihenjen babérjain a petri- kereszturi pártszervezet, hanem vegye számba erőit és indítson harcot a termés betakarítás, az aratás-cséplés előkészületeire. A feladatok elvégzésében pedig a pártszervezet irányításával vegyék ki részüket a töme£szerve- zetek is. A zalaegerszegi járási DISz-bizottság váltsa valóra ígéretét — a jövőben pedig Ígéret helyett időben segítsen. (s) Uj üzem — uj munkások Ilyen esetírn, még ha kipróbált, régi vezetőség irányítja is a munkát, az első időszakban tömegével jelentkeznek a hiányosságok. Azzal kezdődik, hogy laza a munkafegyelem. Ez elsősorban onnan adódik, hogy a dolgozók nein ismerik egymást, egymás munkáját — s ha nőkről van szó —, akkor fői g egymás természetét. Azokkal a nőkkel, akik ismerik már a szocialista munkát, megszokják a szo_ cialista munkafegyelmet, nem nehéz dolgozni. Az eser.nyögyárba azonban túlnyomó részt olyanok kerültek, akik niég nem dolgozlak szocialista üzemben. Mi következett a laza munkafegyelemből? Selejt. Sz-luka György igazgató és Csillag Ferenc, a gyár mérnöke törték a fejüket, mit lehetne itt 'enni. Aztán megtalálták a megoldást. Először is felderítették, kik azok, akik legjobban rontják a munkafegyelmet. Ezeknek alaposan a lelkűkre beszéltek. Megértették velük, ha dolgozni akarnak, akkor becsületesen helyt kell állmok. Voltak olyanok is, akik —• nem is egyszer —, az ellenség lángján szóltak, akik előszeretettel beszélgettek a közellátásnál itt- ott mutatkozó nehézségekről. Persze, ezt munkaidő alatt tették. Többen voltak, akik a csoportvezetőnek mm akartak engedelmeskedni, — meri „valaki“ azt mondta nekik: a csoportvezető is olyan munkás, min’; ők. A pártszervezet és a vezetőség hamarosan felismerte hányadán áll a dolog. A munkahelyeket és a brigádokat teljesen átszervezték. Ez volt az első lépés. A második lépés; a pártszervezet aktiv felvilágosító munkája. A harmadik lépés pedig, hogy az üzemben dolgozó kommunisták és az öntudatos párionkivüli dolgozók maguk hívták fel a vezetőség figyelmét a hiányosságokra. Mindezek után fokról-fokra lát. ható, tapasztalható volt, hogy szilárdul a munkai egy- lem, javul a kollektiv szellem — és csökken a eelejt. A javulás azonban még nem aZj jelenti, hogy most már minden rendben "van az esernyő gyárba n, s nyugodtan megpihenhetnek az eddigi eredményeken. Szó se róla- Igen komoly feladatok várnak mind a pártszervezetre, mind pedig az üzemvezetőségre. Folytatni s fokozni kell a felvilágosító munkát. Meg kell tanítani a dolgozókat azokra a. feladatokra, amelyek reájuk a szocialista üzemben várnak, reá kell vezetni őket arra, mit jelent a terv túlteljesítése., mif jelent a békeharc s hogy milyen eszközökkel kell harcolni a termét és növeléséért. Sok még a tennivaló, a javítanivaló. A módszer azonban, amely- lyel a hiányosságok megszüntetéséhez hozzákezdtek, már eddig is jó eredményeket hozott, $ igy minden remény megvan arra, hogy az esernyőgyár rövidesen nemcsak a legjobban teljesítő üzemek egyike lesz, hanfm a kollektiv szellem és a munkafegyelem területén is megtalálja helyét a legjobbak között (t—cs) i nagylengyel! fúrási üzem havi tervé! 130 százalékra teljesítette A nagylengyeli olajbányászok jól harcoltak májusban, a terv sikeres valóra Váltásáért, a főfurómesterek a főfur ómesterekkel, fúró mesterek a furómesterekkef berendezések a berendezésekkel versenyeztek a magasabb eredményekért. Rájöttek arra, hogy a teljesítmények gyakoribb értékelése lendületesebbé teszi a munkát, tehát elhatározták, hogy a* értékelést nemcsak dekádonként hanem öt naponként is elvégzik. A versenylóén a legjobb eredményt az fi—11-es berendezés dolgozói érték el 134 százalékos teljesítménnyel. Amikor az első öt napos értékelés után látták, hogy 100 százalékon felül teljesítetlek, még jobban hozzáfogtak a munkához s igy nőttek a? eredmények dekádról-dekádra s igy bontakozott ki a hónap végén ; dicséretreméító eredmény. Az R—23-as berendezés a hó nap folyamán két helyen is fúrt. Ag godalomra adott okot, hogy a szál litás majd hátráltatja a tervteljesí tést, azonban — ha a szállítás jelen tett is bizonyos fokú kiesést — y berendezés tervét mégis 122 száz?, lékra teljesítette. Munkájukat at is hátráUatta, hogy az egyik szivaty tyujuk javítás alatt volt. Ezt a nehézséget is megoldották, mert addi£ amíg az övék elkészül, kölcsönkér tek szivattyút. Bár több berendezés nél elmaradás volt, az üzem hav tervét 130 százalékra teljesítette. A novai Vörös Zászló tsz-ben elhanyagolják a politikai oktatást A novai „Vörös Zászló" termelőszövetkezetben gyengén folyik a politikai oktatás. A télen még eljártak a tagok, de most mind többen és többen maradnak el. Indok; sok a munka. Ezt hangoztatja a pártszervezet vezetősége is. így nem lehet csodálkozni, ha a tagság még a taggyűlésre sem jön össze. Mindenkit megnyugtat az az. általánosan elterjedt nézet, hogy ha sok a munka, akkor nem megy semmi. Senki nem akarja vitatni, hogy a munka sürget és ne tekintsék a termelőszövetkezeti tagok elsőrendű feladatuknak a növényápolási, valamint egyéb munkák elvégzését. Korántsem, De a pártoktatást ezektől a feladatoktól nem szabad elválasztani. Gondoljon arra a pártszervezet vezetősége, hogy a politikai iskolákon tanultakkal bővül a tagok látóköre, erősödik helytállása a munkában, mert messzebb látnak A pártszervezet vezetősége gondoskodjon arról, hogy minden hallgató megjelenjen a. politikai iskolán és eredményesen fejezze be a pártoktatási évet. Ez egyik előfeltétele, hogy a jövőben jó munkát tudjon végezni a termelőszövetkezet. *4 5*4 V-' Z i 5*4 W x x xxxxv Békeharcosaink Méhes József diszpécser V4 V-4 V-í V-V V4 V-; V-4 5*4 V4 V4 I minden percet kihasználni. Jó tanulással viszonozta a párt segítségét. Most, mint diszpécser irányítja a K K J4 K K K K >=<>={ X í-í K M K í=í Méhne József elvtárs, a Hu hagyár béke mű szakjának diszpécsere^ amikor megtudta, hogy a gyár dolgozói s a gyár békebisottsága részéről öt érle az a nagy megtiszteltei cs, hogy rcsztvehet a Béke-VÜág- tanács budapesti ülésén, a megil- Ictödéstől alig tudott szóhoz jutni. — Minek köszönhetem ezt, elvtársak? — kérdezte hosszú másodpercek múlva. — Annak, hogy jól harcoltál a békéért — válaszolta a bekebizott- ság elnöke, Ezek a szavak azóta gyakran eszébe jutottak Méhes elvMrsnak. Azt ■már elég sokszor hallotta, hogy jól dolgozik s azt is tudta, hogy a gyár vezetősége megelégedett a munkájával, de azt még senki sem mondta neki, hogy jól harcolt a békéért. A békeharcról nemcsak hallott, g maga is gyakran beszélt róla, amikor a műnk cat eremben járva, egyik-másik gyengébben teljesítő dolgozónak szakmai tanácsokat .adott, de valahogy a maga munkájában sohasem ismerte fel, hogy az békeharcos munka,. A bclceharcot, élvonalhoz!a lőtt, a rendes munkától teljesen Mi lönálló valaminek gondolta, nagyszerű teltek sorozatának. amelyek magasan a köt élesség szerű munka felett állnalo. y[ békeharc ala-rt olyan munlcahőstel'teket érteit, amelyekről ország-világ beszél. O csak dotgosatt, igyekezett becsületesen helytállni, ötült az eredményeknek és képes léit volna éjt nappallá tenni, ha valahol hiba muiatlcozott a termelésnél. Mim párttagot nemcsak a saját munkája iránti felelősség érzése hatotta át, hanem felelősséget érzett azoknak a munkája iránt is, akik faluról, az eke szarva mellől kerültek he a gyárba, a korszerű, villanyhajtásu gépek mellé. Ugyanakkor, amikor békeharepsokat nevel1-', nem vette őszre, hogy ö is a legjobb bclcehar- cosok egyike. — Amit azonban ő nem vett észre, észrevették a gyár dől goói, azok, akiket tanitolt, akiknek tanácsokat adott, azok, akik ha elmaradtak tervük teljesítésében, nem egyszer hallották tőle: „Szaktársak, a békéért nem igy kell harcolni“. Méhes József 30 éves fiatalember. Barna, nyúlánk aroa komolyságot és őszinteségei árul el. Amikor a gyár fejlődéséről, a növekvő munka- teljesítmény ékről beszél, szemében büszkeség csillan. Attól a naptól kezdve, ahogy a gyár megindult, itt dolgozik. j4 gyár fejlődésével együtt nőit szocialista öntudata 1.0 hónapos művezetőképző tanfolyamot végzett Pesten, Igyekezett a tanulásnál is bekeműszak munkáját Apja cipész volt. Kisiparos, aki állandóan magán érezte a tőke fojtogathat. Már az apjától megtanulta, hegy a nagyiparosok a kisemberek ellenségei, nyuzói. — Ahhoz hogy éljünk, kevés volt a 8 órai munkaidő — mondja elgondolkozva, mintha valami vastag takaró alól bonlo gatná ki a múlt sötét, kellemetlen emlékeit. — Sokai kellett túlóráznunk ahhoz, hogy valahogy létezhessünk. A munkaadók abban az időben könnyen beszéltek a keresetre szorult dolgozókkal. Aki keveselte a bért hamar megkapta: ,,Ea neked kevés, mehetsz. Majd jön másik, aki eny- nyinele is örülni fog“. — Iff}' éltünk. Ilyen világ volt akkor. És a háborúi háború réme mindig ott lebegett felettünk. Az urak szeszélyétől függött hogy mikor robbantják ki. A. dolgozó ncp sohasem ismerhette ki. hányadán á-ll a dolog, csak akkor döbbent rá, hogy nagy baj van, amikor a vágó hidra hajtották azoknak az érdekeién. okik már nem Gégédül: meg a dolgozók vérit cicivel, hanem a ve- vükre is szóm jurtái;. Méhes Józsefet azúrt ért-e ■meglepetésként a megtiszteli elés, meri ugy érezte. csupán annyit. tett, amennyit minden embernek tennie kell, ha szereti a béledt., szereti Ka záját és szereti azt a dolgozó népei, amely boldogabb jövőjét építi. Ő ahogy erejéből és tudásából lelett, ezt megtette ... s most úgy akar dolgozni, hogy még jobban kiérdemelje a gyár dolgozóinak meg tisztelő bizalmát: Munkájában a pártszervezetre támaszkodik, tetteinél a párt útmutatása érvényesül. Mint diszpécser a munkatermeknek nemcsak a felsőbb utasításokat és intézkedéseket tolmácsolja, hanem tanácsokat, segítséget is ad az utasítások végrehajtásához. — Nagy feladat előtt álltunk — mondja — amikor a sok uj dolgozó val harcba indultunk a terv teljesítésért, Hiába igyekeztek, hiányzott a szakmai tudás. Ekkor nyolc :ágból álló oktatógárdái szerveztünk. A párt mindenben a segítségünkre volt. Én is gyakran felkerestem azokat a dolgozókat, akik legjobban rászorultak a segítségre. Amikor a gyárról, a gyár munkájáról beszél, többször is em- Mi. hogy ezt a gyönyörű gyárat Rákosi clví&rstól kapták s ők, ru hagyárí dolgozók, az egész megye dolgozói nevében d munkáváI akarták meghálálni a nagyszerű ajándékot, Pia it ii évii íjrsités-nél hibái in utal koz iiak,- Méhes r.lvlárs ebben — habár nem is igy ran — elsősorban • > saját Inbá.iái látja Szilárdan éj, benne a tudat, hogy a diszpécsernek ('■ termelés egyes ' kérdéseiben határozottnak kell lennie A művezető csak a terem munkája1. o terem ered menytt- ó hiányossága ’-fit j,i kvétlenül, de a diszpécsernek szint: percenként: látnia■, ismernie kell a: egéSrZ gyár munkájának minden mozzanatát. Érzi a párt cs a dolgozó nép irán H felelősséget, amit még csak növel az, hogy érzi azt a megbecsülést is amelyben a párt és a Buhagyár dől gozói részesítik. Megbíznak benne .s ő méltó akar lenni a bizalomra. Minden törekvése az, hogy a gyár mielőbb elnyerje az élüzem crime i. Mint diszpécser, ebben nagy segítségükre lehet a dolgozóknak. Azért harcol, hogy az ö műszakja, a béke- műszak példát mutasson. Ezt el is érte a választási békeversenyben, mert a Vörös Csillag műszakkal folytatott párosversenyből győzd mesen kerültek ki. Most azt akarja elérni, hogy a Béke-Világtanács ülésén azzal a tudattal vehessen részt, hogy műszakja isméi az első helyen áll. Szívósan harcol a munka jobb megszervezéséért, a szilárd munka- fegyelemért, a kollektiv szellem további javításáért s kiépítéséért Nem elégszik meg azzal, hogy az utóbbi időben a mennyiségi, a ntnésígi munkánál örvendetes javulás riu-iátíró : il;. Méhes -József többet akar i náci. Azt akar ja, hogy a Buhagyár mindenegyes dolgozója, érezte. %agy a. ‘öbb, a jobb term 'és békaharc s :w'i relémében végezze munka iá.1. Takács Elemér Az eredményeken való megnyugvás Petrikereszturon Megyénk pártszervezetei megedződtek a választási előkészületek nagy harcában. Komoly erők jöttek felszín« e rregyeszerte, melyeknek aktivizálásával pártszervezeteink könnyebben oldják meg előttük álló feladataikat. Most minden attól függ, hogy pártszervezeteink hogyan gondoskodnak az uj erők foglalkoztatásáról. i Petrikereszturon azonban gyengült a népnevelőmunka a választások óta. Németh Imre elvtárs párttitkár szerint sok a munka, nem érnek rá. ' •' A pártszervezet vezetőségi ülésen és taggyűlésen foglalkozott a mezőgazdasági munkák elvégzésével, valamint az aratás-cséplés- re való felkészüléssel. A párton- kivüliekkel falugyűlésen ismertették a feladatokat. A munkák elvégzésére határozatot is hozott a pártszervezet vezetősége. Az azonban nem tudja, hol tartanak a megvalósításában. A pártonkivüliekkel való foglalkozás hiányának eredménye az is, hogy a pártszervezet már több mint nyolc hónapja nem vett fel tagjelöltet. A párttitkár elvtárs azt mondja, jól dolgoznak a tömegszervezetek és jól megy a munka. Mégis, miért nincs tagfelvétel? Mert a pártszervezet nem foglalkozik a pártonkivüliekkel és nem ad elég segítséget a tömegszervezetek munkájához sem. Az eddigieknél sokkal jobban kell támogatni a tömegszervezetek munkáját. Nem szabad engedni, hogy a választások idején kitűnt népnevelők megbízatás nélkül maradjanak. A pártszervezet segítségének hiányát leginkább a DíSZ-szerve- zet munkájában érezni. A párttitkár elvtárs azt mondja: „Van