Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

öanitém A PEDAGÓGUS NAP Köszöntlek Téged régi Mesterem, első tanítóm, — Rúd emlékezem. Ki gondban éltél, öröm sohsem ért, de évről-évre mesélted nekünk: a -becsületet“ és hogy »jók legyünk" s történelmünkből mind a -két vezért“ Olvasásban, .— magad is álcádtól, szegény voltál és szegény maradtál. Járszalag jón a zsivány Horthy élet a tanításért csak koncot adott, — meg süveg éltél, urat és papot — s éjjel mosott beteg feleséged. I Koldusfcrisznyácl mindig készen, állt, beug voltál és vártad a Italait. Ki gondolt volna Véled mesterem? — A millióknak szűkös volt a bér: ... tüdöbaj ...tökmag,., fekete kenyér „ régi tanítvány, — így emlékezem. címeit,, . TISZTELETÉRE Jó Mesterem, éjünkre drága nap ont nyolc éve már arany sugarat Tanítványod is tanárunk készül, okulva régi bölcs szavaidon tanul és tanít, — formál szabadon ujarcu embert e nemzedékbiil. Milyen öröm ma látni a diák arcán — szép korunk n^gy diadalál! Teret foglaltunk régi -talpasok A Te munkádnak becses a bére, légy büszke a tanító nevére nézd: átrepültünk fél évszázadot. Nöjj velüvJc, a dolgos nemzedékkel, tanulj, hogy szavad soha ne vétsd el! Uj rózsákért a régi tanterem, emeled magasra megőrült fejed: népemmel együtt igy köszöntelek teljes szívómból, — régi Mesterem... : , Kopré József Lehetne együtt dolgozni? Miháld, 1053 junius. Csupa virág a falu, boldogság végignézni a tiszta, rendezett ut­cákon. Amilyen szépséget talá­lunk a lombos fák között épülő fa­luban, ugyanolyan gyönyörűség vé­gignézni a házak végében fekvő földeken is. A zöld mezőben itt- ott tarkaruhás nők mozognak, mintha nem is emberek, hanem színes gomolyagok lennének. Má­sutt kapáló és töltögető ekére ha­joló emberek irányítják nagy gonddal lovaikat a szeretettel gondozott növények dús sorai kö­zött. A falu utcáin vállukon kapával siető emberekkel találkozunk. A községi tanácstól két bőszoknyás asszony jön ki. Beszélgetnek, fel­veszik a fal mellé támasztott ka­pát. — Egyúttal ezt is elvégeztem, beírták a könyvembe, hogy mennyi tojást vittem be, most nem kell kétszer megjárnom az utat — mondja az egyik. Társa, a fiatalabb, rózsás fejkendője egyik sarkát szájába veszi, a kapától szabad kezével a másik sarkát fogja és szorosabbra huzza fején a kendőt. Vidám nevetéssel felel. — Én már túlteljesítettem a félévit. — Befordulnak a mellék­utcába. A községi tanács belseje is visszatükrözi a község eleven mozgását. A szobákban rend, tisztaság. A tanácselnök elvtársnő asztalán virág áll. A képet még barátságosabbá teszi az elnök elvtársnő kedves, de határozott magatartása. Bő, tarka szoknyát visel, kendő van a fején. Amikor belépünk, a párttitkár elvlárssal beszélget. — Rendben van titkár elvtárs, meglesz — mondja, s már beszél­getésünk kezdetén a pártszerve­zettel való szoros kapcsolatról be­szél. — Minden feladatot megbe­szélünk, azután kezdünk munká­hoz. Párt nélkül nem lehet dol­gozni, nem lehet eredményt elér­ni. Ezért mindent közösen oldunk meg. Az eredményekről kérdezzük. — Mit is mondjak hirtelen... Na igen... hát az is, hogy falunk dol­gozóinak 40 százaléka szövetke­zeti tag. Boldogan mondja, látszik, ezt az eredményt 'a legnagyobbnak tartja. — Milyen eredmények vannak még? — A Petőfi és Kossuth termelő­csoportok teljesítették a félévi to­jás- és baromfibeadásukat. A Kossuth tszcs, hogy az elkövetke­zendő időkben is teljesiteni tudja a beadását, 1000 darab csirkét ho­zatott. Nagyon szorgalmas népek. A Petőfi tszcs-re sem lehet pa­naszkodni, mert azok meg a ház­tájiból adnak be a közösbe. Már nevelik a csirkéket ők is, aialás után összeadják. — A határ? — folyik a szó to­vább —• Dús és gazdag. No, de beszéljenek a számok, pontos je­lentést mutatok, szeretek mindent úgy mondani, ahogy van. Ügyes mozdulattal kel föl és in­dul a szomszédos szoba felé, hogy elkérje a nyilvántartótól a pontos adatokat. Amikor visszajön, köze­lebb huzza székét. —■ A burgonyát kétszer kapál­tuk, az első töltögetést befejez­tük. A kukorica második kapálá­sa 68. napraforgókapálás 100, a ta­karmányrépa egyelése és első ka­pálása 100 százalék... Azt is írja fel, tavaly még alig volt dolgozó, aki elvégezte a pótbeporzást. Most a rozs pótbeporzását min­denki elvégezte. — Hogyan készülnek az elkö­vetkezendő feladatokra? Az ara­tásra, cséplésre? — Éppen arról beszélgettünk a párttitkár elvtárssal. A közösszé- rün való cséplést akarjuk meg­szervezni. Már beszéltünk is erről tanácsülésen a dolgozóknak. 14 küzösszérüt szervezünk. — Tervünk ez, — szól közbe a párt titkár —, de a dolgozók nem akarnak beleegyezni. Azt ők is látják, hogy milyen előnye lenne, de arra hivatkoznak, hogy sok lesz a szalma, nehéz lesz a haza­hordása. Ezek szerint a közösszérii az idén belekeveredik a szalma kö­zé? Nem bizony. Első az uj ke­nyér biztosítása, a cséplés gyors és zavartalan lebonyolítása. Utána jut idő a szalmaszállitásra ele­gendő — ezt kell megmagyarázni a dolgozó parasztoknak: egyeznek meg a vita végén a párttitkár és az elnöknő. Időben gondoltak a cséplés za­vartalanságára is.' A gépekhez elegendő munkást szerződtetlek, kitakarították, fertőtlenítették a terményraktárt. Egyengetik egymás beszédét s közben megszületik a legjobb megoldás is mindenre. Igaz, köz­ben az idő jócskán előreszaladt, de amikor elköszöntünk, tudjuk, hogy nem hiába. Meggyőződtünk róla, hogy ahol akarnak, ott tud­nak együtt dolgozni. Lehet együtt dolgozni. A DISz munkája a lenti Fűrészüzemben üzemünk területén a DISNfia- taiok jó munkát végeznek. Fel­ajánlásaikat is mindig elsőnek teszik meg. Vannak fiatal sztaha­novistáink, akik pártunk és a D18z útmutatása nyomán mind nagyobb és nagyobb eredménye­ket érnek el. Ilyenek többek kö­zött Kulcsár Magda és Molnár írén IngafüréSZcsek. Berke László vagonberakó és Gaái Erzsébet, de rövidesen elnyeri a sztahánovista kitüntetést Törő Magdolna körüli, részes Is. Mindezek ellenére- vannak ná­lunk hiányosságok. Azok a fiata­lok, akik vidékről járnak dolgoz­ni üzemünkbe, itt nem veszik ki részüket a politikai és társadalmi munkából, de nem kapcsolódnak bo kulturális életünkbe sem. Mindent elkövetünk, hogy azo­kat a fiatalokat, kik jelenleg még távoltart ják magukat, felvilágo­sító munkával DlSz-szervezeIlink hasznos és harcos tagjaivá te­gyük. BÁLLÁ ISTVÁN DISz-titkár. fi szfaliügrádi faiskolákon több mint 1100 hallgató fejezi be az idén tanulmányait Az idén több mint 1.100 fiatal fejezi be tanulmányait a sztálin­grádi főiskolán, Az • „A. Sz. Szera- fimovies1 ‘ pedagógiai főiskola 400 végzett növendéke a Volga mellé, Távol-Keletre és ez Ural-ba utazik i uj munkahelyére. A sztálingrádi J orvosi főiskoláról kikerülő fiald or- I vasok a Szovjetunió különböző vá­rosaiban és falvaiban helyezkednek el. A sztálingrádi mezőgazdasági fő­iskolát elvégző fiatal agronőnvusok a hab arovsz ki és a cnk-alovi terület kolhozaiban. gép- cs traktorállomá­sain vállaltak muidcát. j sztálin­grádi műszaki főiskolán végzett fiatal mérnökök a Szovjetunió nagy ipán központjaiban dolgoznak majd­A FülÖp-szigeteken az iskolaköteles gyermekeknek több mint a fele nem tanulhat Manilából érkezett jelentés be­számol a Fülöp-szigctek kormá­nyának bűnös közoktatásügyi po­litikájáról. A jelentés szerint a kormány a hadikiadások növelése érdekében csökkentette a közok­tatásra előirányzott összeget. En­nek következtében a most folyó tanévben az iskolaköteles gyer­mekeknek mintegy fele nem ta­nulhat. A bolgár gyermekekre a boldog jelesülél s$ szebb jövő vár 'A bolgár nép a gyermekek boldog jövőjéért építi olyan hatalmas lelke­sedéssel az üzemeket\ a gálákat, óreUük változtatja meg az ország egész arculatát és érettük harcol a békéért. Az országban nincs már egyetlen olyan falu sem, amelyben ne lenne ■iskola. Egyedül 1952-ben S90 óvodát lét es it eltek az ország­ban. Szófiában 27 utlöröotthon s égy hatalmas ifjúsági palota épült. Az iskolákban és uttörőaUhonokonn mintegy 600 kulturcsoportot és 8.300 különféle tanuló- és műszaki kört alakítottak. A nyári hónapok alatt a bolgár gyermekek tízezrei töltik szabadságukat az ország legszebb vidékein. Csupán a őÁmitrovi kerü­letben létesített táborokban 1500 út­törő és fiatal diák tölti nyári sza­badságát. Újra emelik a tandíja* au osztrák főiskolákon Az osztrák minisztertanács töj> vényjavaslatot terjesztett elő a parlamentben. A törvényjavaslat értelmében 3—4-szeresére emelik a laboratóriumok, klinikák, könyvtárak igénybevételéért járó dijat, továbbá a szemináriumi és a vizsgadijat. A törvénytervezet feljogosítja a közoktatásügyi mi­nisztériumot, hogy a kormány és a parlament jóváhagyása nélkül bármikor felemelhesse a tandíja­kat. A Demokratikus Diákszövet­ség ezzel kapcsolatban nyilatkoza­tot adott ki, amelyben hangsú­lyozza, hogy e törvényjavaslat el­fogadása sok diákot kényszerit tanulmányainak abbahagyására. A nyilatkozat felhívja az osztrák népet, hogy harcoljanak az uj tör­vényjavaslat elfogadása ellen. Franciaországban az elemi iskolát végzett gyermekeknek csak 25 százaléka tanulhat tovább Hivatalos adatok szerint Fran­ciaországban az elemi iskolát vég­zett gyermekeknek csupán 25 százaléka folytathatja tanulmá­nyait. Az elemi iskolát végzett többi gyermeknek napszámosként kell dolgozni a gyárakban és üzemek­ben, mert Franciaországban szün­telenül csökken a szakmai okta­tási intézmények száma, 1946 óta több mint 50 százalékkal csökkent a tanulók száma. Az üzemekben az iparostanulók nyomorúságos bérért dolgozlak. A Renault gyár­ban például a harmadéves tanon- eok olyan nyomorúságos bért kapnak, hogy annak felét fel­emészti a közlekedés dija és a gyári étkezőkben a szűkös reggeli ára. Képek ipar* tanulóink eleiéből Pártunk, államunk bőkezű gondoskodása várja ipari tanulóinkat. Egy Öreg kovács, aki az elsők között nyerte el a sztahánovista ki­tüntetést, amikor a hozzá beosztott ipari tanuló tanulmányi előmenetele iránt érdeklődtünk, ezeket mondta: — Nekik aranyéletük van. Amikor a tanuló elhibáz, helytelenül csinál valamit, türelmesen megmagyarázom neki, hogyan csinálja. — Nekem, ha valamit nem jól csináltam, nem magyaráztak. Pofoztak. Több mint egy évig a mezőn és az állatok között dolgoztattak. A mű­helyben inkább csak a f uj tatást bízták rám és olyan munkákat, amelyekből bizony nem tanulhattam. Öt évig voltam ingyenes inas, de öt év után sem dicsekedhettem, hogy megtanultam a mesterséget. A nagykanizsai MASzOLAJ Gépgyár MTH tanműhelyében a munka- kezdés előtt félórás szakmai elméleti oktatás volt. Épp az előbb ért véget. A tanulók megkapták a rajzokat, s a munkalapokat, s utána vidáman, jókedvűen fogtak a munkához. Azok, akik távolabbról kerültek ide, a tanulóotthonban laknak. Hogy milyen az életük? Arról mindennél világo­sabban beszél vidámságuk, frisseségük s a bennük feszülő, szinte kB csattanó életerő. Illés Lajos a műhely egyik legrégibb és legképzettebb oktatója, a2 épület előtt csoportjával dolgozik. Vascsövekből tartálylépcsőket készí­tenek. A rajz ott van mellettük. A derékszöggel pontos méréseket végez­nek, aztán vágnak, hegesztőnek — egyszóval az oktató irányításával maguk végeznek mindent, ami ehhez a komoly munkához szükséges. Elsőéves tanulók, de már műszaki röntgengépeket is csináltak — mégpedig exportra. Valamennyien jól dolgoznak, de azért vannak köztük legjobbak is, mint Tóth Kálmán lakatos és Fazekas József esztergályos- tanuló. Ezeket , s még néhányat felterjesztik jelvényre és pénzjutalomra. A legjobbak közölt szerepelnek Bódi Éva, Vincze Sarolta, Varga Mária, Bődös Béla és Bánkút! Ferenc is. Örömmel, jókedvűen dolgoznak. Pártunk kitárta előttük a jövő, a boldog élet kapuit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom